1. Európa 2020 hat{sa a munkaerőpiacra
Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban
Szakmai rendezvény
2013. október 1.
Bálint István
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Foglalkoztatási főigazgató-helyettes
E-mail: balintp@lab.hu
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2. 2
Mit jelent az Európa 2020?
Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló
növekedési stratégiája.
Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a
válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is
kedvezőtlenül érint.
A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait
hivatott megszüntetni, és az intelligensebb,
fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit
kívánja megteremteni.
A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU
stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert
fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai
intézkedéseinek koordinálására szolgál.
3. 3
2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt
célt, melyből h{rom téma kötődik szorosan a
foglalkoztatás-politikához
1. Foglalkoztatás
Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a
75%-ot.
2. K+F
Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.
3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás
- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es
szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
- A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
- Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
4. Oktatás
- A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
- El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú
végzettséggel rendelkezzen.
5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen
Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi
kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés
reális veszélyt jelent.
4. 4
Kinek mi a feladata?
A tagállami kormányoknak minden év áprilisában két
jelentésben kell ismertetniük, mit tesznek az Európa
2020 stratégiával kapcsolatos tagállami célok
megvalósítása érdekében.
1, Az egyes tagállamoknak azelőtt kell benyújtaniuk
stabilitási/konvergencia-programjukat, mielőtt
elfogadják a következő évre szóló költségvetést. A
programoknak elő kell segíteniük, hogy konstruktív
megbeszélésekre kerüljön sor az államháztartásról és
a fiskális politikáról.
5. 2, A nemzeti reformprogramokat a tagállamok ugyanakkor
nyújtják be, mint a stabilitási/konvergencia-programokat. A
reformprogramok tartalmazzák azokat az elemeket, amelyek
révén nyomon lehet követni, mekkora előrelépés történik az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló
Európa 2020 végrehajtása érdekében meghatározott
tagállami célok teljesítése felé.
A komoly költségvetési megszorítások ellenére a
kormányoknak biztosítaniuk kell a növekedést célzó
beruházások folytonosságát, többek között az oktatás, a
kutatás, az innováció, illetve az energiahatékonyság
területén.
Kinek mi a feladata?
6. 6
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról
és Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó konvergencia-
programj{nak tan{csi véleményezéséről
Foglalkoztatás-politik{t érintő meg{llapít{sok és aj{nl{sok
Megállapítások
Az alacsony foglalkoztatási ráta nagyon alacsony munkaerő-piaci
részvételi rátával társul. A fiatalok körében a munkanélküliség a 2001. évi
11 %-ról 2012-re 28,1 %-ra emelkedett.
A közmunkaprogram arra használja fel a költségvetési források nagy részét,
hogy a tartósan munkanélküliek számára munkához kapcsolódó
jövedelmet biztosítson a szociális ellátás helyett, de a foglalkoztathatóság
szempontjából még bizonyítania kell hosszú távú előnyeit.
Magyarország megerősítette aktív munkaerő-piaci intézkedéseit, de javítani
kell bizonyos hátrányos helyzetű csoportok ezekhez való hozzáférését, a
felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele pedig még
mindig az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Az elmúlt öt évben a nők foglalkoztatási rátája megközelítőleg ugyanazon az
alacsony szinten maradt. A kormány a nők munkaerő-piaci részvételének
ösztönzése érdekében bővítette a gyermekgondozási létesítményeket és
támogatta a rugalmas munkafeltételeket.
7. 7
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Magyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról
és Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó konvergencia-
programj{nak tan{csi véleményezéséről
Foglalkoztatás-politik{t érintő meg{llapít{sok és aj{nl{sok
Ajánlások
- Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia
segítségével.
- Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti
Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét.
- Csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási
intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg a
képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel
növelése érdekében.
- A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a
gyermekgondozási létesítmények bővítését.
- A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák
körében – biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.
- Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és
gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa
a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és
képesítéseket.
8. 8
A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai I.
Magyarország EU27
Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 2012
2020
nemzeti cél
2010 2011 2012
2020
EU-s
cél
Foglalkoztatási ráta % 20-64 éves népesség 61,2 60,5 60,4 60,7 62,1 75,0 68,6 68,6 68,5 75,0
Az oktatást és képzést korán
elhagyók
% a 18–24 évesek közül azok, akik
legfeljebb alapfokú végzettséggel
rendelkeznek és a felmérést
megelőző 4 hétben nem vettek
részt sem iskolarendszerű
oktat{sban, sem felnőttképzésben.
13,9 11,2 10,5 11,2 11,5 10,0 14,1 13,5 12,8
<10
%
Felsőfokú végzettséggel
rendelkezők ar{nya
% 30-34 évesek közül azok, akik
sikeresen befejezték felsőfokú
tanulmányaikat
14,8 23,9 25,7 28,1 29,9 30,3 33,6 34,6 35,8 40,0
Foglalkoztatás növekedése
%-os v{ltoz{s az előző évhez
képest 1,0 -2,5 0,7 0,4 0,1 -0,4 0,3 -0,5
Nők foglalkoztat{si r{t{ja % 20-64 éves női népesség 53,9 54,4 55,0 54,9 56,4 62,1 62,3 62,4
Férfiak foglalkoztatási rátája % 20-64 éves férfi népesség 68,9 67,0 66,0 66,8 68,1 75,1 75,0 74,6
Idősebbek foglalkoztat{si
rátája
% 55-64 éves népesség 22,2 32,8 34,4 35,8 36,9 46,3 47,4 48,9
A foglalkoztatási ráta nemek
közötti eltérése
%-pont (férfiak és nők közötti
eltérés) 15,0 12,6 11,0 11,9 11,7 13,0 12,7 12,2
9. 9
A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai II.
Magyarország EU27
Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 2012
2020
nemzeti
cél
2010 2011 2012
2020
EU-s cél
Fiatalok foglalkoztatási rátája % 20-29éves népesség 59,5 51,5 50,7 50,8 50,9 61,6 61,2 60,2
Alacsony iskolai végzettségűek
foglalkoztatási rátája
% a legfeljebb alacsony
iskolai végzettség
rendelkező népesség
36,4 36,3 36,8 36,5 37,5 53,4 53,0 52,2
Részmunkaidős
foglalkoztatottak aránya
% a teljes
foglalkoztatottak 3,5 5,6 5,8 6,8 7,0 19,2 19,5 19,9
Hat{rozott idejű szerződéssel
foglalkoztatottak aránya
% a teljes
foglalkoztatottak 7,1 8,5 9,7 8,9 9,4 14,0 14,1 13,7
Tartós munkanélküliség
% a gazdaságilag
aktívak 3,0 4,2 5,5 5,2 4,9 3,9 4,1 4,6
Fiatalok munkanélküliségi rátája
% a 15-24 éves
gazdaságilag aktívak 12,3 26,5 26,6 26,1 28,1 20,9 21,3 22,8
NEET ráta
% a 15-24 éves
népesség 15,4 13,4 12,4 13,3 14,7 12,8 12,9 13,2
11. Európai munkanélküliségi helyzetkép
10.6 11.0
0.0
5.0
10.0
15.0
20.0
25.0
30.0
AT
LU
NL
DE
MT
CZ
RO
BE
DK
FI
UK
SE
SI
FR
PL
EE
EU-27
IT
HU
CY
BG
LT
SK
IE
LV
PT
EL
ES
TAGÁLLAMI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK, 2012
12. A munkakínálatot szűkítő demográfiai folyamatok
10016.7
9839.7
9613.5
9294.5
8968.2
8400
8600
8800
9000
9200
9400
9600
9800
10000
10200
2010 2020 2030 2040 2050
A NÉPESSÉG
DEMOGRÁFIAI
ELŐREJELZÉSE 2050-
IG, EZER FŐ
• Népesség természetes
fogyása + erősödő
elvándorlás
• Korösszetétel
megváltozása (öregedés,
aktív korúakra jutó eltartási
teher növekedése)
• Csökken a munkavállalási
korú népesség, a
gazdaságilag aktív
népesség öregszik
16. 16
Mi áll a foglalkoztatás-bővülés mögött?
• Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése,
ellátások felülvizsgálata)
• Munkapiaci rugalmasság (egyszerűsített
foglalkoztatás, részmunkaidő, határozott idejű
szerződések, MT)
• Aktív eszközök szerepe (benne: közfoglalkoztatás)
• Célzott rétegprogramok és járulék-kedvezmények
• Eredmény: válság előtti foglalkoztatási szint eltérő
szerkezetben
17. 17
A magyar munkaerőpiac kulcsfontosságú kihívásai
Foglalkoztatáspolitika területe Kulcsfontosságú kihívások
A munkaerő-piaci
részvétel növelése
- Alacsony aktivitás a legtöbb munkaerő-piaci csoportban,
de pozitív fejlődés tapasztalható;
- Magas a fiatalok munkanélkülisége;
- A NEET ráta (nem tanulók, nem dolgozók aránya) EU
átlaggal megegyező mértékű vagy egy kicsit magasabb;
- Alacsony az idősek foglalkoztatási rátája és emellett rövid a
munkaviszonyban töltött idő
Aktív munkaerő-piaci
eszközök
Egyensúlytalanság az ALMP (Aktív munkaerő-piaci
eszközök) költségvetési szerkezetében.
Munka és élet egyensúlya
-A gyermekgondozási szolgáltatások alacsony szintje;
- A gyermekvállalás erős hatása a foglalkoztatásra
Munkahelyteremtések
A munkabéreket terhelő magas adó, de megfigyelhető
néhány pozitív előrelépés
Szakképzett munkaerő-
kín{lat bővítése és annak
hatékonyságának fokozása,
életen át tartó tanulás
- Alacsony a felsőfokú végzettek aránya, de vannak pozitív
fejlődések;
- Alacsony az életen át tartó tanulásban való részvétel
Az oktatási és a képzési
rendszer fejlesztése
A korai iskolaelhagyók aránya folyamatosan nő
18. OPERATÍV PROGRAMOK ÉS LEBONYOLÍTÁS
Operatív Program megnevezése Forrás Tervezésért
felelős tárca
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM
Terület-és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ERFA, ESZA EMMI
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP
(KEHOP)
KA, ERFA NFM, VM
Integrált Közlekedésfejlesztés OP (IKOP) KA, ERFA NFM
Koordinációs OP KA ME
Rendelkezésre álló ESZA+ERFA+KA forrás kb. 7.000 Mrd Ft
+ Vidékfejlesztési OP (VOP) – EMVA; Magyar Halgazdálkodási OP
(MAHOP) – EHTA
19. 2007-2013 2014-2020
Tervezési
keretek
- strukturális alapok és
vidékfejlesztés elkülönül
- tagállami szintű
keretdokumentum (NSRK)
- 16 hazai OP
- Integrált tervezés: Közös
Stratégiai Keret (4 alap egységes
keretben)
- Tagállami szintű keretek
(Partnerségi Megállapodás)
- 9 OP, célzottabb tervezés ,
erőteljesebb tematikus fókusz
Prioritások - gazdaságfejlesztés: 16%
- foglalkoztatás
humánerőforrás-fejlesztés
részeként (TÁMOP)
- gazdaságfejlesztés: 60%
- foglalkoztatás gazdaságfejlesztés
részeként (GINOP)
Intézmény-
rendszer
- központi irányítás (NFÜ)
- regionális dekoncentráció
(RFÜ)
- központi koordinációval (ME)
működő decentralizált
intézményrendszer, szakpolitika
alá rendelt irányítás (IH-k
tárcáknál)
- megyei szintű decentralizáció
Eljárásrend
ek,
támogatási
formák
- komoly adminisztratív terhek
- vissza nem térítendő támog.-
ok
- kombinált mikrohitel
- egyszerűbb eljárásrendek
- pénzügyi eszközök súlya nő
20. 2007-2013 2014-2020
Helyi
együttműk
ödés
eszközei
- LEADER – Közösségi
kezdeményezés a vidéki
gazdaság fejlesztéséért
- Helyi Akciócsoportok (helyi
fejlesztési társulások)
- CLLD (közösségvezérelt helyi
fejlesztések)
- ITI (területileg integrált
beruházások)
megkönnyítik az integrált tervezést
több alap forrásainak
felhasználásával
Területiség - 7 regionális OP
- tervezés szintje NUTS2
statisztikai régiók
- Terület- és Településfejlesztési
OP
- tervezés szintjei: megye, megyei
jogú városok, kistérség, CLLD
Közép-
Magyarorsz
ági Régió
- átmeneti régió - fejlett régiónak minősül
jelentős forráscsökkenés
21. 21
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
GINOP – 2014-2020
5 tematikus EU célkitűzési területre koncentrál
• foglalkoztatás növelése és a munkahelyteremtés,
• vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal
rendelkező ipari és szolgáltatási ágazatok, térségek
versenyképességének növelése,
• K+F+I tevékenységek ösztönzése és a
tudásgazdaság erősítése,
• infokommunikációs fejlesztések és az IT gazdaság
fejlesztése,
• megújuló energia felhasználás és
energiahatékonyság-növelés ösztönzése.
22. 22
Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés (GINOP
5. prioritás)
• munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása,
• a tematikus turisztikai kín{lat minőségének javít{sa,
• a munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és
támogatása,
• a munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és
minőségének javítása,
• hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a
szociális gazdaság fejlesztése,
• az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása (e
szükségletre a GINOP mellett, azzal szinergiában az EFOP egyes
intézkedései is reagálnak),
• a gazdasági igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása,
• a munkaerő versenyképességének javít{sa,
• a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása,
• KKV-k külső finanszíroz{shoz való hozz{férésének jut{s{nak javít{sa.
A tervezés jelenlegi fázisban az OP forrásainak 18%-a lesz ebben a
prioritásban felhasználható.
23. Azonnali tennivalók
Az ex-ante feltételekhez köthető NFSZ fejlesztési és
működtetési tevékenységek;
• IAP (egyéni cselekvési terv) & Profiling
(álláskeresők szegmentációja)
• YGI: ifjúsági garancia program
• PARES: partnerség-építés
• EURES-reform
• Prognózis rendszer
• A „PES 2020” modell adaptációja