ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében végzett felmérésről

Összegzés
A magyarországi
konferencia, szakmai kiállítás és vásárok szervezői,
kivitelezői körében végzett felmérésről

2009. július

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.
 1188 Budapest, Nemes u. 111.
Katona Erzsébet ügyvezető
@ iroda@alitera.hu
 +36 30 5858197
 +36 1 2944205
 +36 1 2974597
 http://alitera.blogspot.com
 http://alitera.hu

Kutatás: konferencia  kiállítás  vásárszervezés  kivitelezés

Tartalom
Bevezető .......................................................................................................................................... 3
Az ötlet ........................................................................................................................................ 4
Szakmai szervezetek ................................................................................................................ 5
A kezdeti lépések .......................................................................................................................... 6
Adatbázis építése ...................................................................................................................... 6
A kérdőív összeállítása ............................................................................................................. 6
A felmérés módszertana .......................................................................................................... 7
A felmérés eredménye ................................................................................................................. 8
Tagság ......................................................................................................................................... 8
Profil ............................................................................................................................................ 8
Rendezvények típusa ................................................................................................................ 8
A rendezvények időszaka ......................................................................................................... 9
A válság hatása .......................................................................................................................11
A megbízások mértéke ..........................................................................................................11
Akik csökkenést tapasztaltak ...........................................................................................12
Akik növekedést tapasztaltak ...........................................................................................13
Akik nem tapasztaltak változást ......................................................................................13
A rendezvények összbevétele ................................................................................................14
A rendezvény szervezése ........................................................................................................15
A szervezés kezdete ................................................................................................................16
Csak a közreműködőkről .......................................................................................................17
Szponzorok ...............................................................................................................................18
Szervezés külsős cégekkel.....................................................................................................19
Többlettámogatás a résztvevő cégek számára ..................................................................21
Az elégedettség mérése .........................................................................................................22
A szervezés legdrágább része................................................................................................23
Problémák ................................................................................................................................24
Összegzés......................................................................................................................................25
Jegyzetek ..................................................................................................................................27

www.alitera.hu 2 2009. szeptember 20.


„Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak föl,
az optimisták pedig vitorlákat.”

Bevezető
A gazdasági élet minden szereplőjének van ügyfele, ezért kijelenthetjük, hogy egy cég
stabilitásának záloga a minőségi ügyfélkapcsolat. Az ügyfelek nem misztikus lények,
hiszen mi magunk vagyunk az ügyfelei sok-sok szervezetnek, cégnek.
Az ügyfélkapcsolatok minőségét nem varázslással kell elérni, hanem az egyszerű értékek
folyamatos biztosításával. Köztudottan elsősorban azok társaságát keressük, és abban
bízunk meg leginkább, akikkel sokat beszélünk, és jól érezzük magunkat vele.
Valószínűleg annak a barátunknak fogadjuk el legkönnyebben véleményét vagy tanácsát,
akivel a legtöbbet találkozunk, és a legtöbbet beszélgetünk, pedig lehet, hogy egy másik
ismerősünk okosabb tanácsot adna, mert jobban ért hozzá, van szaktudása. Minél több
időt töltünk valakivel, annál több dologban egyet fogunk érteni vele, és annál inkább
kötődni fogunk hozzá.
Több kutatás is alátámasztja azt a közismert nézetet, hogy az ügyfelek legtöbbször nem a
legjobb szolgáltatást nyújtó céget keresik fel, hanem azt, aki a legtöbb reklámmal van
jelen, és/vagy személyes kommunikációt folytat velük. A legtöbb ember szereti, ha
törődnek vele, foglalkoznak a problémáival, megértik és, ha finoman irányítják!
Az ügyfélmegtartásban a megértés elsődleges jelentőségű, ebben sokan egyetértenek,
azonban a megvalósításban már jelentős nézetbeli és módszertani eltérések vannak. Az
ügyfélkör bővítése első hallásra nagyon egyszerűnek tűnik: kell egy jó termék vagy egy jó
szolgáltatás, némi reklám, és már érkeznek is az ügyfelek, a vevők. „Ha jók vagyunk,
akkor úgy is viszik a hírünket” vallja sok vállalkozás még manapság is.
2008 őszétől gazdasági környezetünk változása az emberek magán és céges
hangulatára igen negatív hatással van. Sokféleképpen reagáltak, vagy kényszerültek
reagálni a cégek az éppen aktuális helyzetre. A mindenhonnan hallható szó, mint a
„válság” egyértelműen úgy hangzott a médiákon keresztül, mint ami csakis negatív
változást jelent, aminek rossz, vagy még inkább sokkal rosszabb lesz az eredménye.
Hangos kommunikáció zajlott már 2009. év elején a gazdasági sajtóban arról, hogy miért
nem jó megoldás, ha rögtön a marketing költségekből vesz vissza a cég válság idején.
Szakértők sokasága szólt arról, hogy ha a vállalkozás teljesen beszünteti a
kommunikációját, az bizalmatlanságot szülhet a fogyasztóban. Ezét azt ajánlották, hogy
találják meg azt a „minimális jelenlétet”, ami ahhoz szükséges, hogy a meglévő és leendő
ügyfelek lássák, hallják, azaz ismert maradjon a vállalkozást. Később több tanulmány
figyelmeztetett arra, hogy az internet kivételével a reklámbevételek egyértelmű
csökkenését várják minden médiatípusra a szakemberek. A vállalkozások pedig éppen
ezért nagyon szeretnék csak hatékony, mérhető, azaz visszaigazolható eredményt
produkáló reklámokra költeni a csökkenő keretet.
A Szonda Ipsos 2008 végén publikált kutatásából kiderült, hogy a romló körülmények
hatására megnő a reklám információs szerepe, a vásárlásösztönzéssel szemben.



A fogyasztók egyre körültekintőbben járnak el, amikor vásárlói döntéseiket meghozzák,
így pedig felértékelődik a reklámokból feléjük áramló információ szerepe, és ez a jelenség
pedig a részletes információközlésre alkalmas, hiteles médiumok szempontjából lehet
kedvező.
Ez a tendencia a kiállítások vásárok és konferenciák szervezői számára is kihívást jelent,
ezért tartottuk különösen fontosnak, hogy meg tudjuk, hogyan birkóznak meg vele.

Az ötlet
Megkérdeztük ügyfeleinket, partnereinket, hogy mit gondolnak a helyzetről. Arról
beszélgettünk, hogy milyen a legköltséghatékonyabb reklám, amivel az ügyfélszerzés és
ügyfélmegtartás céljai is elérhetőek. A cégvezetők az olyan megoldások iránt érdeklődtek,
amelyek a spórolás mellett egyfajta minimális ügyfél-kiszolgálási szint biztosítását is
lehetővé teszik.
Az elkeseredést, a kilátástalanságot tükröző, és a látszat optimista, „majd csak lesz
valahogy” típusú kijelentések sokasága arra indított bennünket, hogy ösztönözzük
ügyfeleinket, ne hagyják, hogy eluralkodjon ez a negatív hangulat rajtuk, hiszen mindezt
az ügyfeleik is érzékelhetik. Ebben a helyzetben egy apró gesztusnak is nagyobb értéke
lehet, mint korábban, és üzenethordozó jellege is nagyobb jelentőségű. Egyetlen rövid
kommunikációs zavar azonban, azonnali ügyfélvesztéssel járhat.
Az már nem új felismerés, hogy, ha nem teszünk semmit, akkor nem is fog történni
semmi, jó meg aztán pláne nem. Ezért sokaknál a fő szempont a költséghatékonyság
lett, azaz igyekeztek a legpazarlóbb és a legeredménytelenebb kiadásokat megkeresni,
és ezeket kiváltani hatékony, és lehetőleg olcsóbb megoldásokkal.
Sok cégnél a költségként látható, hatásosságát illetően nem egyértelműen hasznosnak
ítélt marketing kiadásokat csökkentették, minden szakmai intelem ellenére. Jól lehet
komoly és súlyos döntéseket kellet hozni, amelyhez képest a marketing szerepének
csökkenése eltörpült.
Többen megfogalmazták, hogy úgy sikerült a költségeket lefaragni, hogy az idén nem
mennek konferenciára, kiállításokra. Az érvrendszer is ehhez igazodott: „Úgysem hozta
meg sosem a várt eredményt. A sok és egyre csak több az ezzel járó kiadás, ebben a
világban pedig teljeséggel felesleges rongyrázás.” És persze ennek ellenkezőjét is
hallottuk, hogy „Most kell menni kiállításokra, vásárokra, mert, akit most látnak, azt
megjegyzik a vevők”. Mindig vannak, akik éppen most akarnak váltani, válságban meg
még többen, hiszen ők is költséghatékonyan gondolkoznak.
Felkeltette a kíváncsiságunkat, hogy vajon, ha ennyire szélsőséges a megítélése a
kiállítások, vásárok sikerességének, és ezzel együtt jelentősen csökkennek a cégek
megjelenésre fordított kiadásai, akkor vajon hogyan élik meg ezt a helyzetet azok,
akiknek ez a munkájuk, feladatuk, akik abból élnek, hogy konferenciákat, kiállításokat,
vásárokat szerveznek?
Számunkra, mint ügyfélkapcsolatokkal foglalkozó szervezet számára egyértelmű, hogy
mindent megelőz, mindenekfelett áll a minőségi, szolgáltatói szemléletű állandó
ügyfélkapcsolat.



Egy kapcsolat mindig az első találkozással kezdődik!
Feltettük magunknak a kérdést, vajon hogyan lehet kapcsolatokat építeni a cégeknek a
vevőkkel, ügyfelekkel, fogyasztókkal, ha lemondunk az ilyen típusú találkozási
lehetőségről? Úgy gondoltuk, a legegyszerűbb, ha magukat az érintetteket, a konferencia,
kiállítás és vásárszervezőket, a szakma képviselőit kérdezzük meg, és a szervezés,
lebonyolítás közreműködőit.

Szakmai szervezetek
Ötletünkkel megkerestük a szakmai képviseletek vezetőit, hiszen kíváncsiak voltunk arra,
hogy mi a véleményük a szakma jelenlegi helyzetéről. Felvettük a kapcsolatot a MaReSz
(Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége) Főtitkárával, Horváth Ágnes
asszonnyal, valamint MKVSZ (Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetsége)
Főtitkárával Nagy Károly úrral. Örömmel fogadták kutatási elképzelésünket, és a
felajánlásunkat.
Mindketten elmondták, hogy még nem volt olyan kutatás, amikor a szakma művelőit
kérdezték volna meg arról, hogy érzik magukat, a jelenlegi gazdasági körülmények
hogyan befolyásolják tevékenységüket, vagy mit tesznek, vagy tettek annak érdekében,
hogy a vásár és kiállítás szervezők sikere a kiállítók és vásárokon résztvevők sikere is
legyen. Kíváncsiak arra is, hogy a szakmában dolgozó tagságnak, és a többi szakmai
cégnek mi a meglátása a problémákat illetően, milyen jövőképük van. Mivel, mi külső 
harmadik  személyként fogjuk megszólítani a cégeket, így objektívebb és őszintébb
véleményeket fogunk kapni, ezért lehet nagy jelentősége a kutatásunknak.
Cégünk felajánlotta kutatást és az arról, készülő tanulmányt mindkét szervezet, valamint
a válaszadók számára is.
A MaReSz főtitkára, Horváth Ágnes olyan fontosnak tartotta a szakma képviselői körében
készülő kutatást, hogy felajánlotta a kutatás eredményét közzé teszi a MaReSz 2009.
szeptemberi Hírlevelében. Az MKVSZ főtitkára Nagy Károly úr, pedig kilátásba helyezte
egy taggyűlésen történő prezentálás lehetőségét.
Érdekes egybeesést tapasztaltunk gondolatainkkal, és egyben a kutatás aktualitását
erősítette az a cikk, amelyik a Népszabadság 2009. június 18.-i számában (röviddel a
projektünk elindítása után) jelent meg, Cudar világ jár az expókra címmel. Az első
mondatok alapján igen pontosan lehetett érzékelni, hogy a kiállítások és vásárszervezők
számára nagy kihívást jelent az idei év.
A cikk írója kiemelte, hogy „a kreatív dolgozókat tartják meg a vásárszervezők.” Valamint
a meginterjúvolt szakemberek arról számoltak be, hogy manapság kevesebb a kiállító, és
a vállalatok egyre kisebb helyet bérelnek a vásárokon. Megoldásként úgy érzik a
szervezőcégek, hogy kénytelenek „újabb lábakat növeszteni”, ha át akarják vészelni a
gazdasági válságot. Sokat ér most a kreativitás, állapítja meg a cikk írója.
Úgy éreztük felajánlásunk jó időben történt, és az eredménye jó kezekbe kerül.



A kezdeti lépések

Adatbázis építése
A kutatáshoz adatbázist építettünk, és ehhez úgy tettünk, mint mindenki más, akinek
szüksége van konferencia szervezőre, szakmai kiállítás szervezőre, vásárszervezőre és
kivitelezőre, konferenciahelyszínre: elkezdtünk az Interneten kutatni.
Alapkoncepciónk az volt, hogy mivel országos, vagy nemzetközi konferenciák, kiállítások,
vásárok vannak hazánkban szerte az országban, így a cégeknek elemi érdekük, hogy az
Interneten jelen legyenek. Tehát a cégek felkutatásának elsődleges, és egyben
kizárólagos lelőhelye az Internet volt. A MaReSz és az MKVSZ honlapján található tagság
adatait szintén csatoltuk az adatbázisunkba.
Magyarország területén 248 céget találtunk, akik a konferencia, kiállítás-, és
vásárszervezés valamilyen területével foglalkoznak, és jelen vannak az Interneten,
elérhetőségeik nyilvánosak. A MaReSz 98, az MKVSZ 11 tagja szerepelt a szervezetek
honlapján, és így a mi adatbázisunkban is. További 139 szakmabeli céget találtunk.
Az Interneten gyűjtött adatok naprakészségéről ad némi képet az a tény, hogy 32 téves
szám volt, 10 szám, amin csak fax hangot hallottunk, és nagyon sokszor hívtuk és
mégsem tudtunk meg semmit, mert nem vették fel a telefont 52 cég esetében.
A kérdőívünkre 125 konferenciát kiállítást, vásárokat, szervező, közreműködő cég
képviselője válaszolt, ebből 63 MaReSz tag, 5 MKVSZ tag, és 57 olyan cég, aki nem tagja
e két szervezet egyikének sem. Az összes megkeresett 248 cégből 29 volt elutasító, és 
mint fentebb jeleztük  94 vállalkozással nem tudtunk kapcsolatot teremteni.

A kérdőív összeállítása
Nagyon sok segítséget kaptunk különféle rendezvényeket szervező, kivitelező cégek
képviselőitől, vezetőitől. Hosszasan és alaposan átbeszélték velünk a szakmai
sajátosságokat, rávilágítottak az érzékeny területekre, és persze az aktuális problémákra.
A kérdések vázlatát megbeszéltünk a MaReSz, valamint az MKVSZ főtitkáraival is, így
alakult ki az a kérdőív, melyet Call Centerünk rendszerébe felprogramoztunk.
A kérdőív természetesen nem fedhetett le minden szakmai sajátosságot, azonban a mi
szakmai felelősségünk, hogy olyan formában kérdezzünk, hogy az eredményeket
értelmezni, összevetni, összefüggéseket tudjunk feltárni.
Számunkra, kiemelt fontosságú az ügyfélorientált ügyintézői magtartás. Mi, akik
ügyfélkapcsolatokkal foglalkozunk, az ügyfeleink ügyfeleit keressük fel telefonon, csak
együttműködően, ügyfél centrikusan szólalhatunk meg. Valljuk, hogy ennek érdekében
csakis udvarias, kedves, beszélgetéseket folytathatunk. Nemcsak oktatjuk, hanem a
gyakorlatban is alkalmazzuk azt az alapelvünket, hogy mindig szakszerű, aktív
beszélgetésvezetéssel érjük el a célunkat, jelen esetben azt, hogy megtudjuk a
véleményüket.



A felmérés módszertana
A gazdasági élet pezsgése szempontjából uborkaszezonban kezdtünk a munkához,
mégpedig nyáron. Az év minden szakában vannak rendezvények, és a köztes időszakban
folynak az előkészületek a következő rendezvényekre. Ebben semmi rendkívülit nincs,
sok szakma hasonlóan dolgozik, szezon, utószezon, holtszezon váltogatja egymást.
A kérdőíveket telefonos kikérdezés módszerével töltöttük ki. A módszer sajátosságánál,
és a kiértékelhetőség biztosításánál fogva törekedtünk a választható, besorolható
válaszok előkészítésre, de megfelelő teret hagytunk a kifejtési lehetőségre is. Nagyjából
20-30 kérdést tettünk fel (a válaszadó szakmai hovatartozásának függvényében, a
szervezőktől többet, míg a közreműködőktől kevesebbet kérdeztünk). Egy-egy kérdőív
teljes kitöltése átlagosan 8-10 percet vett igénybe, de számos megkérdezettel 25 percet
is meghaladó beszélgetést folytattunk. Az aktív beszélgetések során jutottunk olyan
információkhoz, melyeket levélben, emailben, vagy akár online kitöltés esetén sosem
tudtunk volna meg.
A konkrét hívásokat megelőzően Call Centerünkben dolgozó operátoraink képzést kaptak
a kiállítás és vásárszervezés sajátosságaiból, valamint a kérdőív felvételének jelen
kutatásra vonatkozó sajátosságából, módszertanából.
A cégek elérése 50%-os volt, ami átlagosnak mondható, nem rosszabb más évszakhoz,
és szakmai csoporthoz képest, jól lehet, ehhez az átlagosnál sokkal többször kellett a
cégeket hívni. Összesen a kutatás érdekében 740 hívást indítottunk, és 42 operátori
munkaórát töltöttünk telefonálással. Az előkészítés, felkészítés munkaidejét, valamint a
tanulmány elkészítését, és az elemző munkát nem számoltuk.
A kutatáshoz mindenképpen az adott cég vezetőjét kívántuk megszólítani, a teljes körű,
hiteles válaszok érdekében. Az esetek többségében nagyon kedves, készséges titkárnők,
munkatársak segítségével jutottunk el hozzájuk. Ügyfélként bántak velünk, korrekt
tájékoztatást, időpontot kaptunk, nagyfokú segítőkészséget tapasztaltunk. A MaReSz
tagok között volt, aki szabadságáról hívott vissza bennünket, hogy részt vegyen a
kutatásban.
Természetesen az elutasítás nyílt, „Hagyjanak békén, van nekem elég bajom!”
formájával, és a modern, burkolt „Küldje el e-mailben!” típusú válaszokkal is találkoztunk,
de nem nagyobb arányban, mint ahogy más kampányok esetében (ami viszont ennél a
célcsoportnál a vártnál kedvezőtlenebb).
A MaReSz tagok örömmel vették tájékoztatásunkat, hogy a Hírlevélben megkapják a
kutatásról készülő tanulmányt, a többi válaszadó pedig email címét is megadta, hogy
biztosan megérkezzen hozzá az eredmény.



A felmérés eredménye

Tagság
A válaszoló 63 MaReSz tag között 1 tag úgy nyilatkozott, hogy már nem tagja a MaReSz-
nek, 1 tag mondta magát MKVSZ tagnak, és a többi cég között 3 „új” MaReSz tagra
bukkantunk.
A MaReSz tagok közül 19, az MKVSZ-ből 2, és az egyéb szakmabeliek közül 25 cég tagja
más szakmai szervezetnek is. A szakmában dolgozó válaszadók 42%-a nem tagja
semmilyen szervezetnek. A MaReSz 31 tagja tudta, hogy hány éve tagja szervezetnek,
(ebből egy alapító tagra is bukkantunk), és 9 tag 10 vagy annál több éve rendelkezik
folyamatos tagsági jogviszonnyal. A MaReSz tagok közül többen elmondták, hogy két
tagozatban is jelen vannak, de csak ott jelöltük, ahol szavazati joggal rendelkezik.
A MaReSz rendezvénytechnika és kellékes tagozatát is felfedeztünk, és megtudtuk, hogy
eszközkölcsönző tagozat is indulni fog.

Profil
A 125 cég között 34 cég alapvetően rendezvényszervező (konferencia, kiállítás, vásár),
54 cég közreműködő (pl. rendezvényhelyszín, gasztronómia, stb.), és 34 cég mindkettő
tevékenységet végzi.

Rendezvények típusa
A konferencia és a szakmai kiállítás a legnagyobb arányú a rendezvények típusa között,
összesen a rendezvények 64%-át adja ez a két rendezvénytípus.



A rendezvények időszaka
A rendezvényeknek két fő szezonját jelölték meg a válaszadók, az évszakok
megnevezésével, ennek alapján látható, hogy a tavasz és az ősz az erősebb szezon.

A rendezvények területi jellege alapján 27% nemzetközi, 41% országos, 32% helyi-
regionális.



A látogatottság becsült adatai alapján a rendezvények többsége 500 fő alatti. (Ebben az
átlagban elsősorban a konferenciák nagy száma a meghatározó)

A rendezvények a látogatók számára alapvetően ingyenesek. Többen elmondták, hogy
nem örülnek ennek, de úgy gondolják nem éri meg a kockázatot. A kiállítások szakmai
programjai többnyire továbbra is belépőjegyesek. Többen adnak olyan belépőjegyet,
amely egyben egy voucher is, és a rendezvény alatt váltható be valamilyen
kedvezményre, apróságra. A családosoknak kedvezményekkel, és külön programokkal



kedveskednek, vagy pedagógusok bevonásával, különféle játszóházakkal biztosítják a
gyermekek felügyeletét, elfoglaltságát, hogy a szülők nyugodtan nézelődhessenek.
A kiállító cégek és a vásározók a látogatók számában mérik sikert, tehát kiemelten fontos
a minőségi és mennyiségi látogatottság biztosítása.
A kiállítók, vásározó cégek száma egy-egy rendezvényen átlagosan 80 körüli, azonban
rendkívül nagy különbségeket kaptunk az egy-egy rendezvényen jelenlévő cégek számában,
ami akár 5-tól 350-ig is terjedhet. A kisebb kiállítói létszám inkább a konferenciákon,
kongresszusokon standot állítókra, míg a népesebb jelenlét a vásárokra, expókra jellemző.

A válság hatása
Aktuális kérdésünk a válság hatására vonatkozott, és választani kellett a felsoroltak
közül. A konferenciaszervezők közül tapasztalták a legtöbben, hogy kevesebb résztvevő
jelentkezett a rendezvényeikre. A kiállítás és vásárszervezők jellemzően azzal találkoztak,
hogy kevesebben is jelentkeztek és azok is inkább olcsóbb helyeket kerestek.
A rendezvények helyszínét adó közreműködők azt tapasztalták, hogy idén a 4 csillagos
szállodák helyett többen megelégedtek a 3 csillagos szállással, és a svédasztalos
kiszolgálás helyett megfelelt a menü, tehát az olcsóbb megoldásokat keresték a cégek.

A megbízások mértéke
A megbízások mértékének megítélése igen érdekes eredményeket hozott. Arra voltunk
kíváncsiak, hogy mekkorának érzik a változás mértékét, és mit tettek ebben a helyzetben.



A megkérdezettek 59%-a arról számolt be, hogy 2009-ben csökkent a megrendeléseik
száma, sőt 2% számára pedig a csökkenés olyan mértékű volt, hogy meg is szűnnek,
tevékenységüket befejezik. 31% számára a helyzet nem változott, és 8% kifejezett növekedést
tapasztalt.
Többen megjegyezték, hogy az éve eleje nagyon nehéz volt, mára azonban azt tapasztalták,
hogy kezdenek visszatérni a cégek. Nyár elején már jelentkeztek a multinacionális cégek, de
mára már a kisebb szervezetek is visszatérőben vannak. A kiállítás szervezők ezzel együtt
nagyon érzik a szakmai kiállítások jelentős csökkenését, megszűnését.
Ennek tükrében különösen érdekes annak összevetése, hogy azok, akik csökkenést
tapasztaltak mit tettek annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon

Akik csökkenést tapasztaltak
A csökkenő megrendelések, lehetőségek miatt 26% bővítette a szolgáltatását, viszont 33%
semmit nem tett annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon.
A „több lábon állásért” meglépett szolgáltatásbővítések igen sokfélék. Megmutatkozik bennük
a kreativitás, a túlélésért való küzdelem, új utak keresése. Ilyenek, mint beléptető kártya
készítése, hitelügyintézés, ingatlanforgalmazás, hamvasztásos temetés, esküvő szervezés,
dekorációs kellékek bérbeadása, több online szolgáltatás nyújtása, nyomdai prospektus
előállítása, saját tréningek cégeknek, családi és gyermek programok, látogatói akvizíció,
beutaztatás, vendéglátás, többféle alacsonyabb árú szolgáltatás bevezetése, új ügyfelek
keresése.
Egy válaszadó rendkívül érdekes szolgáltatással bővítette tevékenységét: a mosollyal. 
Összességében elmondható, hogy a változtatók sokkal optimistábbak voltak, mint, akik
semmit nem tettek. Az optimisták pedig úgy vélték, sokkal nagyobb csökkenésük lenne, ha



nem tettek volna semmit, a nem változtatók, pedig azt érzeték, hogy bármit tennének, ezen a
helyzeten úgysem változtatna.
A csökkenés átlagos mértékének megítélése azok között, akik tettek valamit 35% volt, és akik
nem tettek semmit, ők 34 % csökkenést éreztek! Ez mindenképpen azt mutatja, hogy nagyon
nagy várakozás és egyben óriási erőfeszítés volt a szolgáltatás bővítése a cégek életében!

Akik növekedést tapasztaltak
A növekedést tapasztaló cégek (8%), fele komoly lépéseket tett, annak érdekében, hogy
sikeres legyen, viszont a másik fele nem tett semmi pluszt.
Akik nem tettek semmit, azok elmondták, hosszú évek munkájának az eredménye, hogy ilyen
sikereket értek el, éppen ezért semmi új szolgáltatáson nem gondolkodnak.
A növekedést tapasztaló cégeknél meglépett változtatások, szolgáltatásbővítések:
bankkártyás fizetés bevezetése, helyszínbiztosítás, stúdió berendezés készítése, építése,
fotózás, workshop, modelltábor, folyamatosan bővített ügyfélkör, erős marketing.
Azok, akik bővítették a szolgáltatásukat, az átlagos összbevétel növekedés mértékét 22%-
osnak mondták. Akik nem tettek semmi különöset, de mégis növekedést tapasztaltak,
átlagosan 12%-nak érezték ezt a mértéket.

Akik nem tapasztaltak változást
A változást nem tapasztaltak 79%-a semmit nem fejlesztett, és mindössze ötöde (21%)
bővítette szolgáltatását.
Tehát elmondható, hogy azok, akik pszichésen pozitívan állnak a helyzet megváltoztatásához,
azaz, ha tesznek a változás érdekében, ha cselekvően áll hozzá, akkor ez a bevételeken is
meglátszik, ami pedig tovább növeli a pozitív életérzést, tehát ezek egymást erősítő tényezők.



A rendezvények összbevétele
A válaszadók 33%-a elmondása alapján az általuk szervezet rendezvények összbevétele a
válaszolók negyedének 1 millió Ft alatt van, és ugyancsak közel egynegyedének 10-20 millió
Ft között van.

Érdekessége ennek az adatnak, hogy azok, akik bővítették a szolgáltatásaikat, átlagosan
közel dupla annyi összbevételről nyilatkoztak (23 M Ft), mint, akik nem bővítették (12 M Ft).



Érdekes képet mutat a bevételek mértékének megoszlása a bővítéseket végző és nem
végző cégek között a szervezeti hovatartozást illetően is. A bővítést végzők magasabb
bevétele mögött egyrészt az állhat, hogy a bővítést végzők sikeresebbek lettek, másrészt
viszont, csak a nagyobb bevétellel rendelkezők engedhettek meg maguknak jelentősebb
bővítéseket. Úgy gondoljuk mindkét tényező szerepet játszott, de a felmérés ennek a
tényezőnek a vizsgálatára nem terjedt, nem terjedhetett ki.
Az MKVSZ tagság „kiemelkedése” az általuk szervezett rendezvények (expók, vásárok)
sajátosságaiból erednek, viszont itt az átlagnál jóval nagyobb a különbség a bővítők
javára. (A válaszadók aránylag csekély száma némiképp bizonytalanná teszi, hogy az
eredmény mennyire lehet általánosítható az expószervezők szélesebb körében.)

A rendezvény szervezése
A rendezvényszervezés meghatározó eleme, célcsoportja maga a kiállító vállalkozás,
szervezet. Lényeges a rendezvényszervezése szempontjából, hogy milyen csatornákon
keresztül jut el a cégekhez a szervező.
A válaszok alapján az látható, hogy a szervezők elsődlegesen az ajánlásra építenek,
kiegyenlítetten használják a telefonos, személyes megkeresést, és a hirdetést, reklámot is. Az
internet is egyre inkább elterjed, mint hirdetési felület, és mint interaktív információs csatorna,
sőt mint jelentkezés gyűjtő (regisztráló) hely is.

Milyen módon, csatornákon kerülnek kapcsolatba eddig
nem ismert, új résztvevőkkel?

Személyes Telefonos
megkeresés megkeresés
20% 21%

Szervezők,
közvetítők útján
13% Hirdetés, reklám
19%

Ajánlás útján
27%

A válaszadók többsége nagyon nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy kiemelje a kialakult
kapcsolatok jelentőségét. Kifejezetten büszkék arra, hogy személyes jó kapcsolatot ápolnak
sok kiállítóval. Szerintük a rendezvényszervezés kizárólag bizalmi kapcsolatokon alapul, úgy
gondolják, nem lehetséges másképpen kiállítókat toborozni.



Néhány rendezvény kifejezetten arra épít, hogy elsősorban, vagy kizárólagosan a térségben
található cégeket, vállalkozásokat hívja meg, és a közreműködőket is onnan választja.
Ezzel szemben a nagylátogatottságú (több ezres) rendezvények szervezői szerint kizárólag az
újdonság az, ami eladható, tehát állandó kutatásban vannak, keresik az újabb és újabb
kiállítókat, szponzorokat.

A szervezés kezdete
A válaszadók elmondták, hogy ma már, aki csak arra épít, hogy a „tavalyi” (korábbi)
résztvevőket keresse fel, annak nagyon meg kell küzdenie a rendezvény előtti utolsó
szakaszban, hogy meglegyen a kívánt kiállítói létszám. A kiállító cégek profilváltása (rosszabb
esetben megszűnése) is indokolja a folyamatos új kapcsolatok keresését, de volt, aki az
újdonságok, a változatosság érdekében tartja ezt fontosnak. Az, hogy a cégek ismeretlenül,
maguk jelentkezzenek egy-egy rendezvényre szinte elenyésző.
A szervezéshez külsős közvetők igénybe vétele a legkisebb mértékű. Többen elmondták, hogy
igénybe vettek ilyen szolgáltatást, de csalatkoztak benne, így inkább maguk oldják meg.
Például, nem hisznek a telefonos megkeresésben, ezért levelet küldenek, és erre várják a
jelentkezőket, jól lehet, csak abból tudják meg, hogy megszűnt egy cég, ha visszajön a levél.

Ellenben voltak olyanok is, akik kifejezetten igénylik ezt a segítséget, akik szívesen és gyakran
bíznak meg külsős szervezőket a toborzással, de inkább csak az utolsó időszakban, ugyanis
akkor már nincs idejük a póttoborzásra (türelmük sem sokkal több). Úgy gondolják
gazdaságossági szempontból sem éri meg nekik ezzel foglalkozni, hiszen az utolsó
időszakban rengeteg a teendő, ezért különösen nagy energiát vonna el más, sokkal fontosabb
dologtól. Ők elégedettek, hiszen elkelnek a kiállító standok, pavilonok, nincs kiadatlan



területük. Azt is elmondták, hogy nincs annál rosszabb a rendezvényszervezők számára, mint
az, ha üresen maradnak helyek.
A konferenciaszervezők elmondták, hogy alapvetően a rendezvény típusa határozza meg
a szervezés kezdetét. Nemzetközi konferencia esetében, minimum 1 évvel előtte el kell
kezdeni a szervezést, akár kiállító, akár résztvevőkről legyen szó. Többen elmondták,
hogy az a tapasztalatuk, manapság nem éri meg túl korán elkezdeni a szervezést, mert
annyira változó a helyzet. Biztonságosabb, ha a 3 hónapnál nem korábbi a szervezés,
igaz, pontosan ezért is használnak több csatornát. Jelentős még a rendezvény előtti
néhány hét (2-3 hetet, maximum 1 hónapot értenek ez alatt), és ez igen intenzív
toborzást jelent, amelyhez adott esetben igénylik a külső segítséget is.
Vannak, akik egész évben folyamatosan gyűjtik a jelentkezőket, a hirdetések és email
kampányok segítségével.
A rendezvények szervezésével többségében egy-egy szervezőcégnél 2-3 munkatárs
foglalkozik, a leggyakoribb az 1-5 fő foglalkoztatása. A konferencia szervezőknél dolgozik
több munkatárs szervezőként, jellemzően 5-10 fő.

Csak a közreműködőkről
A kutatásban a közreműködőknek néhány speciális kérdés tettünk, fel, és
értelemszerűen nem kérdeztük ezt a célcsoportot a szervezéssel kapcsolatban.

Közreműködőként válaszoltak a rendezvénygasztronómia, rendezvényhelyszín,
rendezvénytechnika, rendezvényügynökség, kiállítás-kivitelező cégek képviselői, azaz akik
rendkívül fontos szerepet betöltve, a rendezvények hátterét biztosítják.
A szervezőkkel, megbízókkal való kapcsolatuk jellegét firtató kérdésre igen óvatosan
válaszoltak a cégek képviselői. Elmondták, hogy ma nem lehet kizárólagos



megrendelőkről beszélni, inkább alkalminak minősítették a megbízásokat, még akkor is,
ha ezek a megbízások többé-kevésbé évek óta rendszeresek voltak. A kizárólagos
megbízókkal alapvetően a konferenciák és a kulturális rendezvények hátterét biztosító
cégek körében találkoztunk.
A rendezvények háttérmunkáját végző cégek szolgáltatásait leginkább a konferencia és a
szakmai kiállításokat szervező, rendező cégek veszik igénybe.

Szponzorok
A konferenciák, szakmai kiállítások esetében rendszeresen vannak a rendezvényeknek
szponzorai. A szponzorok jellemzően vállalkozások, cégek, akik anyagilag is támogatják a
rendezvényt. A szakmai kamarák valamint az önkormányzat szponzori támogatásának
inkább presztízs szerepe van.
A kutatás során a konferenciaszervezők elmondták, hogy nagyon nehéz manapság
szponzort találni. Sok esetben azt tapasztalták, hogy maguk a cégek keresnek
szponzorokat, így a cégek közvetlenül kapnak támogatást, ezért a kiállítás szervezők nem
nagyon tudnak költségeket csökkenteni.
Néhány rendezvényt a szponzorok kisebb mértékben támogatnak pl. értékes díjak,
nyeremények felajánlásával.

A gyógyszeripari cégek, kutatóközpontok állandó szponzorai több orvos kongresszusnak,
így ezek a rendezvények az átlagosnál biztosabb alapokkal rendelkeznek.



A szervezők általában személyes, jó kapcsolatban vannak a támogatókkal, akiknek a
rendezvény előtt fél évvel küldik ki a felkérő levelet.

Szervezés külsős cégekkel
A szervezőket arról kérdeztük meg, hogy milyen területekhez igényelnek, vagy
igényelnének a közeljövőben külsős segítséget.
A legtöbb külsős támogatást a konferenciaszervezők vesznek igénybe. Hasonlóan
sokfélét igényelnek a szakmai kiállítások szervezői is, alapvetően az első 4-5 területig.
További szolgáltatást is megjelöltek, gyakran vesznek igénybe dísznövénybérlést is.
A résztvevők toborzásához külső segítségre többen nem is gondoltak még, és elképzelni
sem tudják, hogy ki lenne az, aki ebben úgy tudna segíteni, ahogy azt ők teszik.
Néhányan elmondták, hogy évek óta így dolgoznak, hogy az első jelentkezési hullámot
külsős céggel bonyolítják, és ők csak a pontosítással, és a konkrét ajánlatokkal
foglalkoznak.



A kérdőívben külön is rákérdeztünk, hogy igényelnének-e külső segítséget a
szervezéshez, a kiállítók, látogatók toborzásához. A többség nem kérne segítséget,
azonban akik kérnek, azok a rendezvény előtt 1 hónappal kérnének külsős cégtől
szervezési támogatást.

Amikor más szövegkörnyezetben és konkrétabban megfogalmazva kérdeztünk rá, sokkal
többen válaszolták azt, hogy igényelnék ezt a támogatást, mint amikor a csak
felsorolásban szerepelt ez a kérdés.



Többlettámogatás a résztvevő cégek számára
A rendezvény sikeressége nagymértékben múlik azon, hogy maguk a résztvevő, kiállító
cégek mennyire érzik azt sikeresnek. Sok múlik az előkészítésen, azon, hogy a szervezők
hogyan és milyen többlettámogatást nyújtanak a cégek számára. A cégek csak akkor
fognak jelentkezni újabb rendezvényekre, ha azt érezték, hogy mindenben az
igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően alakították a feltételeket, a körülményeket, sőt
segítették abban őket, hogy minden üzleti partnerük értesüljön arról, hogy milyen kiváló
rendezvényen vannak jelen.
Ez általánosan igaz, és van közvetett hatása is, mert ha egy-két próbálkozás nem hozza
meg a várt eredményt, akkor máskor, mások rendezvényein sem kíván majd megjelenni.
A „várt eredmény” pedig egy nagyon is szubjektív kategória, mindazt jelenti, amitől egy
cég azt érzi, hogy azért a pénzért, amit ő kifizetett, különleges bánásmódban részesül, és,
hogy az üzleti sikereihez is jelentős mértékben hozzájárul a kiállításon, vásárokon való
részvétele.
A válaszadó szervező cégek töredéke, összesen 19%-a nyújt ilyen lehetőséget ügyfelei,
partnerei részére.
A leggyakoribb támogatás a partnereik számára az elégedettség mérése, valamint reklám
és hirdetési felület biztosítása a rendezvények kiadványaiban, és az Internet is szerepet
kapott, pl. a rendezvény honlapján. Néhányan további támogatást is megemlítettek:
szállás, utazás megszervezése, színes programok a közönség igényei alapján,
vendégkönyv, szolgáltatási csomag, melyet a rendezvény partnerei nyújtják egymásnak,
például magánmentő szolgálat, biztonsági szolgálat, vagy egy meghatározott méretű
kiállítóhelyet, standot ingyen biztosítanak. Egyetlen cég van csak, aki a kiállító cégek
partnereivel is foglalkozik: számukra levélben meghívót küld a rendezvényre.



A rendezvényszervezők többsége szerint a kiállításokra azért nem jelentkeznek a cégek,
mert az emberek ma már mindent megtalálnak és megkapnak az Interneten, és ők is
sokkal olcsóbban meg tudják ott magukat mutatni.

Az elégedettség mérése
A leggyakoribb mérési eszköz az önként kitöltött kérdőív a rendezvény alatt. Az e-mailben
küldött kérdőívek kiegészítő jellegűek.

Telefonos után követést is alkalmaz néhány szervező, a rendezvényt követő néhány hét
elteltével. Így sokkal komplexebb véleményeket kapnak, mert az volt a tapasztaltuk, hogy a
rendezvény alatt kitöltött kérdőív nagyon konkrét, adott helyzetre érvényes, míg, ha később
kérik ki a véleményt, akkor jóval több dolgot tudnak meg, és emiatt sokkal hatékonyabb az
után követés. Ráadásul az ügyfeleknek is jól esik, mert érzik, hogy még az után is gondolnak
rájuk, hogy tőlük egyelőre nem várható további közvetlen üzleti haszon.
Többen nem csak a résztvevők, hanem a látogatók elégedettségét is mérik, természetesen
ebben az esetben az elsődleges az önkéntesen kitöltött kérdőív. Nagyon sikeresek azok a
szervezők, akik a látogatók elégedettségi mérésének eredményét megosztják a kiállító
cégekkel, hiszen egyfajta „ingyenes” piackutatás ez a cégek számára. Megtudhatják mi volt a
legnépszerűbb és miért, mit hiányoltak, mit kerestek, stb. A következő rendezvényre
hatalmas muníciót jelenthet a szervezőknek és a kiállítóknak egyaránt.
A kérdőív hasznosságának megítélése igen figyelemre méltó, hiszen a 38% „Teljes
mértékben”, és az 58% „Elég jól” eredmény összességében komoly segítséget nyújt a
rendezvényszervezőknek a további fejlődéshez, a rendezvény színvonalának emeléséhez.



A szervezés legdrágább része
A kérdésünk arra vonatkozott mit éreznek a legnagyobb költségnek a szervezésben. A
hangsúly az érzeten volt, mert azt akartuk megtudni mit tartanak drágának. Amit nem
szeretünk, vagy nem hiszünk abban, hogy a számunkra eléggé hasznos, arra sajnáljuk a pénzt
kiadni, azt drágának tartjuk.



A legnagyobb költségnek a reklámot, és a hirdetési költséget érzik a válaszadók, és kicsit
kevesebbnek gondolják a szervezők jutalékát, a munkatársak bérét. A reklám szükségességét
senki nem vitatja, de a megítélése sokszor még mindig a „szükséges rossz” kategóriába esik.
Mivel a reklámok hatását nehezen tudják mérni önmagukban a hirdetők, valamint a saját
marketinget is sokan minimális szintre csökkentették, így ezt tartják a legnagyobb kiadásnak,
Többen elmondták, hogy mivel alapvetően ajánlással dolgoznak, és az ismerősökre
számítanak, csak azért reklámoznak, mert, hogy nézne ki, ha nem tennék.
Többen úgy vélik, hogy lassan nem lesz szükség a kiállításokra, mert a különféle szakmák
képviselői jobban megtalálják egymást az Interneten, mint egy-egy kiállításon, és persze a
cégeknek ez a legolcsóbb megoldás is, így a szervezők hirdetnek akármennyit, nem lesznek
kiállítók akkor sem.

Problémák
Záró, kifejtő kérdésünk arra vonatkozott, hogy milyen problémákat lát a szakmában, és milyen
megoldást képzelne ezekre a problémákra.
 A legtöbben azt mondták el, hogy óriási visszaesés van a kiállítás szervezésben,
kivitelezésben, mert a cégek nem akarnak részt venni rendezvényeken, mert
teljesen visszafogják a marketing költségeket, mert nem kötnek üzletet, és mert
nem lehet mérni az eredményességet.
 Néhányan úgy vélik, hogy nehéz a cégek érdeklődését felkelteni, a szakmai
kiállításokra egyszerűen nincs igény. Vannak, akik úgy látják, hogy az exportképes
magyar gyártó vállalkozások száma lecsökkent, és ezért csökken vele együtt a
nemzetközi vásárok, és magyarországi kiállítások száma is.
 A legnagyobb kihívás most a minőség szinten tartása. Sokan aggódnak a szakmai
színvonalért, hogy a cégek spórolása miatt nem lehet majd színvonalas
kiállításokat, vásárokat szervezni. Ráadásul nem lehet több pénzt kérni a
kiállítóhelyek területéért, pedig az összes költség emelkedik.
 A szállodák nagyon kiszolgáltatottak, hiszen szorosan együttműködnek a
szervezőkkel, de azok is rendkívül nehéz helyzetben vannak, akik saját maguk is
szervezők, úgy fogalmazták meg: „Ha rosszul megy a cégeknek, nekünk is rosszul
megy.” Hátrány még az is, hogy egy bizonyos szint alá nem mehetnek, ha pedig
tartani akarják a színvonalat, akkor pedig az árakkal nem tudnak lépést tartani.
 Többen a hiányolták a pályázati lehetőségeket, és néhányan keserűen állapították
meg, ha van is pályázat, azon hogy nagyon nehéz nyerni, inkább lehetetlen.
 Néhányan komoly problémának vélik, hogy nincs elég nagy rendezvényhelyszín
Budapesten, sok komoly rendezvénytől esik el így a főváros. Volt, aki  épp
ellenkezőleg  úgy gondolja, túlságosan fővárosközpontú a rendezvényszervezés.
 Többen elmondták, hogy azon gondolkoznak, beszüntetik a tevékenységüket, és
más vállalkozásba fognak. Rendkívül érdekes volt, hogy többen az állami
intézkedéseket hiányolták, hogy legyen valaki, aki koordinálja a rendezvényeket,



vagy éppen megrendelje ezeket. Azt érzik, hogy a koordinálatlanság
következtében egyes kiállítások felaprózódnak, egymásra szervezik azokat.
 Viszonylag sokan panaszkodtak szakmai inkorrektségre, a tartozások nehéz
behajtására, a nagyon rossz fizetési morálra, és a sok megbízhatatlan
alvállalkozóra. Aggódnak a szakmáért. Úgy vélik, hogy ma mindenki lehet
rendezvényszervező, és ez a szakma hírnevét rontja.
 Többen megfogalmazták, hogy sokkal több segítséget várnának a MaReSz -től, és
volt olyan MKVSZ tag, aki a két szervezet összefogását szeretné látni. Többen úgy
vélték, hogy azt kellene elérni, hogy a szakma színvonala ne romoljon, legyen
összetartás, igazi szakmai együttműködést, kellene elérnie a szervezeteknek a
szakma és a tagság érdekében.

Összegzés
A kutatás alapján egyértelműen kiderült komoly nehézségekkel küzd a
rendezvényszervezők, közreműködők többsége. A kiútkeresése már nem olyan
egyértelmű, a többség nem igazán tett tevőlegesen annak érdekében, hogy elmozduljon
erről a holtpontról.
 A kisebb része hatalmas erőfeszítések árán bővített szolgáltatását, és ők
optimistábban, bizakodóan tekintenek az év hátralévő részére. Nagyon kis részük
növelte bevételét igen komoly mértékben, és már az első félévben.
 Azonban rendkívül kevesen akarják megtudni, hogy az általuk szervezett
rendezvénnyel milyen mértékben elégedettek a kiállítók és a látogatók, valamint,
arra sem keresnek választ, hogy mire lenne igényük. Szinte elenyésző azoknak a
szolgáltatásoknak az száma, amelyek a kiállítók partnereivel is foglalkoznak.
 A látogatók toborzására alapvetően a hagyományos reklám és hirdetési formákat
használják, de a többség már az Internet adta lehetőséget is felfedezte.
 A kiállítók felkutatását, toborzását is hagyományos módon végzi a többség, és
alapvetően zártkörben, ismerősöket, régi kiállítókat kérnek fel, döntőek a
személyes kapcsolatok.
 Nem vizsgálják, és nem vonnak le következtetést a bevett szokásokhoz való
ragaszkodás és a csökkenő megrendelések között. Úgy vélik rajtuk kívülálló
okokból jutottak ide, így a változtatás sem az ő feladatuk és kötelességük. A
zártság megnyilvánult abban is, hogy  a szakma jellegéhez képest  viszonylag
magas volt a kutatásban való részvétel visszautasítása is.
 A szakmai összefogás hiányát, az inkorrektséget, a szakma felhígulását is
felelősnek tartják a szakma jelenlegi állapotáért. Különösen érdekes összevetni
ezt az igényt azzal a ténnyel, hogy milyen sokan elzárkóztak a válaszadástól.
 Sokan várnak valódi segítséget a szakmai szervezetektől: konkrét megrendelések
biztosításától a szakma összefogásának elősegítésén át, az erőteljesebb
érdekképviseletig.



 Sajnos, a rendezvényszervezők körében is ugyanazt a tanult tehetetlenséget
tapasztaltuk, mint több más szakma képviselőinél. Azért furcsa ez, mert a
rendezvényszervezőknek hivatásából adódóan gazdaságélénkítő feladata van,
hiszen a kongresszusok, konferenciák, szakmai kiállítások és vásárok kifejezetten
ilyen szerepet kell, hogy betöltsenek.
A felmérés során kiderült az is, hogy az optimista szemlélettel, a szolgáltatások
bővítésével, az egyedi, különleges attrakciókkal, kreatív ötletekkel talpon lehet maradni,
sikereket lehet elérni, bevételt lehet növelni.
 A rendezvényszervezők körében a 21. század technológiáinak alkalmazása még
nagyon kezdetleges módon van jelen a szervezés előkészítésében. Az Internet
adta lehetőségek, az interaktivitás jobb kihasználása éppen úgy hiányzik, mint a
modern ügyfélszerzési formák, a többcsatornás ügyfélkapcsolatok előnyeinek
megragadása, a feladatok racionalizálása, kiszervezési (outsourced) lehetőségek
igénybevétele a költséghatékony szervezés érdekében.
 Igen alacsonyszintű az ügyfélkapcsolatok ápolása, az elégedettségi mérések, a
partnerek üzleti sikerinek támogatása különféle szolgáltatásokkal, a partneri,
üzleti találkozók elősegítése.
A kutatás számos problémát, és vele együtt megoldási lehetőségeket is feltárt. Reméljük,
hogy kutatásunkat hasznosan tudják felhasználni a rendezvényszervező szakma
képviselői, hogy mindannyiunk örömére sok szép, rangos kiállításon, rendezvényen
vehessünk részt az elkövetkezendő évtizedekben.

Köszönjük minden válaszadónak a közreműködését, amely nagy segítség volt a
rendezvényszervező szakmát átfogó kutatásunkhoz!

A gazdasági élet szereplői számára az ügyfél a létezés alapja, ezért minden olyan döntés,
amely az ügyfelek elégedettségét növeli, nagyon jó döntés. Mi azt a célt tűztük ki magunk
elé, hogy vállalkozásunk humán és technikai erőforrásaival támogatást nyújtsunk a
minőségi ügyfélkiszolgálásban, értékesítésben, a fejlődni, piaci pozícióját megerősíteni
szándékozó vállalkozások számára. Operátoraink kedvessége hallatán minden
partnerünk ügyfele azt érzi, hogy megkülönböztetett bánásmódban van része,
szakszerűen foglalkoznak vele, és tudja, hogy valóban fontos a hívásunk.

További felvilágosítás a kutatás eredményeiről és az egyéb lehetőségekről:

Alitera Ügyfélkapcsolati Kft.
Katona Erzsébet
tel: 30-5858197
email: iroda@alitera.hu
honlap: www.alitera.hu



A kutatás finanszírozója és kivitelezője
az ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.
Támogatás Call Centerrel
A Virual Call Center Kft. telemarketing és ügyfélszolgálati callcenter rendszerét használjuk. A teljes körű,
VoIP technológián alapuló távközlési szolgáltatás is a rendszer része, ezáltal a hívások minősége
kifogástalan.
A VCC rendszer rendkívül rugalmas, webes felületen keresztül saját magunk menedzseljük a teljes
rendszert. Olyan adatmezőket, kérdőívet (scriptet) programozunk és töltünk fel, amilyent az adott feladat
megkövetel. A központi (hosztolt) platformnak köszönhetően igen üzembiztos, állandó a fejlesztés, így az
ügyfeleink egyedi igényei is könnyen, rugalmasan kezelhetőek.
Lehetőségünk van az értékesítés előkészítésére, kutatások, felmérések marketingtevékenységek
elvégzésére, ügyfél-vevőszolgálati funkciók ellátására, azaz mindarra, amelyre megbízóinknak az
ügyfélkapcsolatok ápolásához szüksége van.
A kimenő kampányok teljes mértékben függetlenek egymástól, zárt rendszerűek, csak dedikált személyek
kezelhetik. A kampányok adataihoz az operátorok csak a szükséges mértékben férnek hozzá. Megoldható
az is, hogy Ügyfeleink - internet-hozzáférés esetén bárhonnan - "élesben" kövessék saját kampányuk
alakulását.
A kérdőív szerkesztőprogram segítségével válaszoktól függő elágazásokat, különféle összetett kérdéseket
tudunk felprogramozni, így rendkívül pontos, lényeges információt kaphatnak megbízóink ügyfeleiktől a
termékeikről, szolgáltatásaikról. Az adatok feldolgozása, elemzése a továbbiakban a hagyományos
eszközökkel (pl. Excel) könnyen, gyorsan elvégezhető.
A kvótázás segítségével lehetőség van például adott területi, életkorbeli, felhasználás módja szerinti
szűrőket alkalmazni a megfelelő mintavétel kialakításához, vagy több üzletkötő számára, különféle
mennyiségben, különféle helyekre időpontot egyeztetni egy ütemben, egy kampányon belül.

Munkatársak kiválasztásával
A vállalat számára megfelelő munkatársi profil kialakítása, a munkatársak kiválasztásának teljes körű
bonyolítása, elsősorban az ügyfél-vevőszolgálat, személyes és telefonos értékesítés területére. Hirdetés
írása, önéletrajzok elemzése, strukturált interjúztatás, tesztek elemzése, konkrét javaslattétel.

Tréninggel, képzéssel
Az ügyfelekkel foglalkozó új, illetve kevés gyakorlattal rendelkező munkatársak számára szakmai ismeretek
oktatása. A meglévő ismeretek karbantartása, a munka folyamán felmerült ügyfél-vevőkezelési problémák
feltárása, a helyes módszertan kiválasztása és begyakorlása. Kompetencia alapú fejlesztés:
eladástechnika és ügyfélkiszolgálás személyesen és telefonon.
Munkahelyi közösségek számára csapatépítő tréningek, az interperszonális, együttműködési képességek
fejlesztése a csoportdinamika alkalmazásával, az igényekhez alkalmazkodó időtartamban.
Egy-egy tréning, vagy tréning sorozat lezárásakor részletes elemzés készítése, amely magában foglalja a
tesztek kiértékelését, és a további fejlesztési és képzési területek megjelölését is, feltárva az adott
szervezet közösségének erősségeit és
Jól látható, hogy callcenterünkkel, amely magában foglalja gyakorlott operátorainkat, szakmai tudásunkat,
és a korszerű technológiát, aktív szerepet töltünk be a különféle típusú ügyfélkapcsolatok ápolásában.
Hatékonyan, megbízható, egyedi hangvétellel, magas szakmai minőségben, ellenőrizhető módon,
beruházást nem igénylő, megfizethető, garantált költségekkel, elhivatottan dolgozunk a hosszú távú
ügyfélkapcsolatokért.

További szakmai cikkeink a www.alitera.hu oldalon, valamint a blogon található: http://alitera.blogspot.com



Jegyzetek


ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében végzett felmérésről

Recomendados

Recomendados

Más contenido relacionado

Similar a ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében végzett felmérésről

Similar a ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében végzett felmérésről (20)

Más de Erzsébet Katona

Más de Erzsébet Katona (19)

ALITERA Kft. - Összegzés a kiállítás, vásár és rendezvényszervezők körében végzett felmérésről