SlideShare una empresa de Scribd logo
1 de 8
Descargar para leer sin conexión
Varga Csaba

  Új állapot és új esélyek Közép-Európában
Számtalan ellener és ellentörekvés ellenére ebben a században létrejön az egységes földi
civilizáció és kultúra, ami belülr l nézve igen bonyolult, sokszint , sokréteg differenciált
struktúra lesz. A világhatalmak ráadásul már gyorsabban halnak meg, mint öregapáink.
Történelmileg ezért els ként a kib vített koncepciójú tudásvezérelt kor teszi lehet vé, hogy
akár Magyarország, akár egy másik közép-európai ország tényleges régióközponttá váljon.

Ám a Közép-Európa régió már csak az új globális-kontinentális térben lehet középhatalom, és
Közép-Európában Magyarországnak bármilyen „középhatalmi” státusza akkor lehet, ha az új
(már legalább poszt-szocialista és poszt-kapitalista, s t tudás- és tudatközpontú) világba való
átvezetésben kulcsszerepet tölt be.

Magyarország ismét két világ határán áll. A régi (a még nem poszt-szocialista és nem poszt-
kapitalista) Magyarországról Hankiss Elemér meglehet sen pontos és egyáltalán nem
goromba látleletet rajzolt1. Az új, vagy a lehetséges (már legalább poszt-szocialista és poszt-
kapitalista) Magyarországról Hankiss Elemér még csak részben vázolt fel átfogó, hosszú távú
víziót. A két állapot közötti sodró erej , spontán, tervezetlen, egyszerre lokális, nemzeti és
globális átvezet    folyamatról kevés információ vagy tudás demonstrálódik társadalmi
tudatunkban. Ebben a cikkben így csak arra vállalkozhatunk, hogy az új Magyarország
vízióhoz, s egyben az új közép-európai esélyek megfogalmazásához járuljunk hozzá.

El ször néhány – helytelenül evidensnek látszó – fogalmat és folyamatot érdemes újra
tisztázni. 1. Az ezredforduló utáni új világállapotban mit is érthetünk Magyarországon? 2. Az
új globális-lokális világszerkezetben miképpen definiálható a hatalmi, s a középhatalmi
státusz? 3. A gyorsan változó európai kontinentális struktúrában mi lehet a régióközpont és
ennek feladata, és ebb l következ en mit is tegyünk?

Vegyük sorba a feltett kérdéseket.

(1) Hogyan értelmezzük – az új század elején - Magyarországot? Már egyetlen európai ország
sem határozható meg csak a korábbi ipari kor vagy a kés i pénz-kapitalizmus összetett

                                                                                             1
viszonyai közötti hagyományos politikai, katonai, vagy gazdasági „hatalomként”. A
Magyarország körüli globális-kontinentális er tér (jellege és szerkezete) a hetvenes-
nyolcvanas évek óta alapvet en megváltozott. Az új világszerkezet egyrészt felfelé ismét
kinyílik a globális szint feletti univerzális-transzcendens irányba, másrészt a globális-nemzeti-
lokális szinteken horizontálisan egyre inkább hálózati jelleg vé is válik, harmadrészt alulról
elkezdett újraszervez dni a lokális, ezen belül kistérségi, s mikrotérségi szint, s végül az
egyén soha nem látott mértékben, minden szinten potenciálisan cselekv képes lehet.

Miben hoz mindez újat? A klasszikus nemzetállam az elmúlt századokban belül igyekezett
integrálni, és kifelé els sorban csak védekezett, különösen, ha agresszív nagyhatalmak
támadták. Közép-Európában azonban a dualista osztrák-magyar monarchia már megmutatta a
nemzetállam feletti, országok közötti, szubrégiós együttm ködés kitágult otthonosságát és a
korlátozott „unió” el nyeit és persze aktuális hátrányait is. Most Magyarország egyrészt egy
kontinentális – szintén korlátozott - unió önálló tagja, másrészt részben valóságosan és
részben virtuálisan integrálódik a globális térbe, miközben a kontinentális és a globális szint
m ködése gyökeresen megváltozik. A bels differenciálódást jelenleg a nemzetállami szint
ugyan többször még tudatosan lassítja, ám ennek ellenére a régiók, kistérségek autonómiája
talán elérhet lesz. Magyarországnak tehát belül párhuzamosan integrálni és a részeket, a
régiókat önállósítnia kell, ám egyúttal kívül – mint önálló résznek – támogatnia kell a
többszintes (kontinentális, globális és univerzális) integrálódást, ám a kontinentális szint
változatlanul szintén rizni akarja autonómiáját. Számtalan ellener és ellentörekvés ellenére
ebben a században létrejön az egységes földi civilizáció és kultúra, ami belülr l nézve igen
bonyolult, sokszint , sokréteg differenciált struktúra lesz.

Ezt az új világszerkezetet kellene jobban értenünk ahhoz, hogy Magyarország jelenlegi
szerkezeti szerepeit, valamint funkcionális és szubsztanciális helyét, továbbá már meglév és
potenciális esélyeit számba vegyük. Magyarország tehát már nem csak egy belül és befelé
létez állam és társadalom, s így programot kellene kidolgoznia nemcsak bels feladataira,
hanem küls szerepeinek ellátására is. Keserves szellemi lecke lesz ez sokaknak, mert a
kiindulópont nem lehet más Közép-Európában sem, mint az, hogy minden vallás, minden
nemzet, minden kultúra egyenrangú és egyformán fontos. Nem folytathatjuk azt a
barbárságot, hogy gúnyolódunk Mohamed prófétán, vagy bármelyik vallás istenén, s t
például felfedezhetjük majd, hogy nálunk – a törökkor miatt - jól ismert dervisek többsége
magas rangú szufizmust képviselt.


                                                                                               2
Ebben az új világrendben tehát Magyarország jelene és jöv je legalább négy szinten
definiálandó: globális, kontinentális, nemzeti (vagy sz kebben: állami) és lokális szinten,
avagy Magyarország középhatalmi szerepei, esélyei nemcsak nemzetállam szinten és pusztán
országként értelmezhet k.

Kitér   1. Kérem (liberális, szocialista és konzervatív) gondolkodó barátainkat, hogy a
világszerkezet transzcendens síkjának tartalmáról és feladatairól ne a kés i ipari kor vallás
és/vagy egyházellenes korszelleme szerint ítélkezzenek. Elérünk oda, hogy az anyagi-
racionális világ és a transzcendens világ nem fordítható szembe és nem játszható ki
egymással.

Kitér 2. Az új, egyszerre globális-lokális, állami és társadalmi világszerkezetet ne csak az
anti-globális mozgalmak szemüvegén át nézzék. A valóság-kulisszák mögött létrejöv új
világállapot nem azonosítható be az egyik részelem, a globális, pénzpiac-központú globális
gazdasággal, vagy annak ellentmondásaival és gyakori drámai következményeivel.

(2) A második kérdés: mi lehet ma a középhatalmi szerep? A 19-20. századi ipari kor
világának hatalom-típusú, hatalom-központú uralmi, vagy szelídebben irányítási rendszerének
dominanciája csökken. Az alapvet en katonai-politikai eredet , és ebb l következ en
gazdasági-technológiai hatalom-gyakorlás módja önmagában egyre kevésbé realitás az új
globális-lokális térben. (Ha ez nem így lenne, a h n szeretett Szovjetunió még ténylegesen
létezne, nálunk b ven virágozna a végén már félig liberalizált puha diktatúra, vagy az USA
pusztán katonai-politikai eszközökkel gy zhetne az irakiak lelke és kultúrája felett is.) A
klasszikus hatalom – minden új látszat ellenére – mindenekel tt katonai vagy pénzügyi er
érvényesítésként egyre nyilvánvalóbban alkalmazhatatlan, vagy legfeljebb korlátozottan
vethet be. Ebben az új században a hatalom (vagy akár a világhatalom) nem egyszer en már
országok, kultúrák meghódításának, gazdasági potenciálok megszerzésének agresszív
képessége. Nem beszélve arról, hogy a ténylegesen magas rangú szakrális hatalom jellege
pedig kizárja az ilyen földi hatalomgyakorlást.

Nincs mindebben egyébként semmi eget-renget         újdonság. Akármelyik részleges, vagy
majdnem totális világhatalom történetét vizsgáljuk, kezdve az ókori, egy-két kontinensre
kiterjed birodalmaktól, befejezve az elmúlt száz évben megismert, részleges vagy totális
globális világhatalmakkal, egyik sem írható le pusztán katonai, gazdasági er forrás
koncentrációként, vagy területi egyesítésként. A világhatalmak ráadásul már gyorsabban

                                                                                           3
halnak meg, mint öregapáink. Ma minden racionális és központosított f hatalom, vagy
középhatalom kénytelen felismerni, hogy most és holnap a hatalmi szerep és eljárásmód nem
lehet ugyanaz, mint az elmúlt századokban. (Kegyetlen igazság ez, de a 2001. szeptember 11-i
terrortámadás ezt a tudatosulást is szimbolizálja.)

Közép-Európában az állami hatalom már f ként csak elosztási hatalom, a média-hatalom
legalizálásával. Az Európai Unió – mint klasszikus gazdasági-politikai hatalom-koncentráció,
és mint az egyik globális demokrácia-minta – már így is jórészt versenyképtelen. Ázsia nagy
terület és népesség kvázi-világhatalmai (Kína, India) feltehet en ismét vesztesek lesznek,
ha az euroatlanti hatalomépítés tegnapi elveit és technológiáit importálják és gyakorolják
majd.

Klasszikus hatalom-modellként sokszorosan tilos Magyarországnak bárhol, így különösen
Közép-Európában hatalmi, vagy középhatalmi szerepr l gondolkodni. Ha tenné is, nem
sikerülne. A poszt-klasszikus - gazdasági-pénzügyi - hatalom modellb l kiindulva
Magyarország akarhat valamit a Kárpát-medencében, de bármilyen ilyen elképzelése csak
rövid távon kamatozhat valamit. Egy-egy ország területi nagysága, gazdasági teljesítménye és
kulturális potenciálja viszont önmagában már nem teremt sem hatalmi, sem középhatalmi
esélyeket. Van egy rosszabb hírünk is: a magyar politikai elit országon belül egyel re gyakran
változatlanul hatalmi szerepekben és hatalmi törekvésekben gondolkodik, mert például a
rejtett, nem nyilvános hatalmi játszmák, s t a leplezett hatalmi eszköz-készletek segítségével
már csak ideig-óráig lehet nyerni. Magyarországon ma annyi demokratizálás történik, hogy az
egy pólusú hatalmi-gazdasági fölény megosztása lassan végbe megy. Ezért a rendszerváltás
el tti,   különböz    kapitalista-államkapitalista    hatalmi   rendszerek   evolúciós   jelleg
megváltoztatása erre a századra marad.

És itt vagyunk igazán bajban, mert a régi és új hatalom-birtokosok új megegyezést csak akkor
fogadnak el majd, ha egyrészt az új világszerkezetben nem marginalizálódnak, másrészt a
presztízs-hatalmuk egyáltalán nem csökken, legfeljebb szintén megosztódik. És itt figyeljünk
fel az alapvet problémára: sem a globális világ, sem Európa, sem Magyarország nem tudja,
nem látja, hogy mi lehet az új hatalmi rendszer (ami új típusú hatalom és új típusú rendszer, s
ami a világszerkezet szintjein nagyjából egyszerre jön létre; olyan új „hatalom”, ami nem
els sorban katonai, nem politikai és nem pusztán gazdasági dominanciájú). Ma egyszerre van
integrált hatalmi-koncentráció és elképeszt hatalmi-vákuum, intenzív hatalom-er sítés és
minden régi hatalom-típus szétmálása. A konklúzió egyértelm : a földi civilizáció és kultúra a

                                                                                                  4
régi módon, így a régi hatalmi-irányítási szisztémákkal nem menthet meg. Nem folytatható
tovább az, mint ahogy azt Freud már megfogalmazta, hogy minden civilizációs haladás ára az
ember bels lényének további elfojtása. Az igazi dráma ma a megoldási alternatívák hiánya.

Kitér   3. A „hatalom” jelenlegi tartalma részben az információ-hatalom, az innováció-
kreativitás hatalom, a mentális (vagy lelki) hatalom, vagy például a spirituális-hatalom. (Ha a
hatalmat a régi értelemben definiáljuk, akkor a hatalom szó mindenhol idéz jelbe teend .) Ez
akkor is igaz, ha a poszt-klasszikus hatalmak gyakran az új „hatalom”-javakat a régi hatalmuk
átmentésére használják.

Kitér 4. Végül is két lehet ség van: a globalizálódott világ – éppen jellege miatt - globális
katarzis keretében omlik össze és akár pusztul el, vagy gyökeresen új tartalommal, új módon
és a világszerkezet minden szintjén megváltozik. Ennek az univerzális új korszak els
lépcs fokának szerintünk a tudás és tudatfejleszt kor a lehetséges neve.

A magyar hangadó értelmiségi csoportok többsége lebecsüli, olykor lenézi és sokszor pusztán
új látszatnak min síti az információs korszak eddigi eredményeit. Lelkük rajta. Mindenesetre
a régi középhatalom vágyunkat és programunkat (és ezzel együtt ezt a fogalmunkat)
nyugodtan a nagyapák sublódjának alsó fiókjába dobhatjuk. Ezzel párhuzamosan pedig neki
láthatunk a más típusú hatalomban (vagy nem klasszikus-posztklasszikus hatalomban)
gondolkodó, országok közötti-feletti, szubregionális térségre is alkalmazható víziónk
kidolgozásának.

(3) A harmadik kérdés így hangzott: az új európai kontinentális struktúrában mi lehet a
régióközpont és ennek feladata, s ebb l következ en mit is tegyünk? Ha az új
világszerkezetben egyaránt középszint a nemzetállam és a több nemzetállamot átölel
(szub)régió, akkor el ször is vizsgáljuk meg, hogy a két középszint között mi a különbség? A
választ bonyolítja, hogy Magyarország esetében a közép-európai szubrégió bels övezete
nagyjából azonos a határokon átnyúló nemzettesttel, s ráadásul az információs korban Közép-
Európában is gyorsuló tempóban születik meg és önálló életre kell a virtuális Kárpát-medence
vagy a digitális szubrégió.

Nincsenek még kiérlelt válaszaink. A határokon átnyúló nemzettest ugyanúgy virtuális
valóság, mint amilyen az információs társadalom határok fölötti virtuális világa. A magyar
nemzettest és a racionális tértest (lásd: Közép-Európa államai-társadalmai) megkett zésével


                                                                                             5
létrejöv közép-európai információs-tér azonos természet poszt-valóság, avagy társadalmi
tudatállapot, ám meglehet sen eltér tartalmú kollektív tudatmin ség. Mi az azonos hát, s mi
a különböz ? Mindössze annyiban azonos, hogy egyaránt a virtuális kollektív tudatmin ség
generálja és garantálja a nemzetet és a digitális információs teret is. Miközben a nemzet
változásához képest az internetes világ fejl dése egyel re kevésbé intenzíven hat vissza a
hazai és közép-európai tudatállapotokra.

Az egyik különbség az, hogy a nemzet sokkal inkább tért l-id t l független „valóság”, mint a
digitális tudástér, s a cybertér jobban a racionális világhoz kötött; a másik különbség az, hogy
a nemzeti tudat homogénebb, mint a közép-európai virtuális tudástér, noha a magyar
nemzettest is sokrét en köt dik a szomszédos népekhez és kultúrákhoz. Az igazi különbség
talán az, hogy a virtuális tudásvilág azért er tlenebb, mert maga a teljes Közép-Európa is új
fejlemény (hiszen nem azonos az egykori Osztrák-Magyar Monarchiával, vagy a korábbi,
hatalmilag összetartott szocialista államszövetséggel sem). A nemzet és a mögötte meghúzódó
magyar történelem nagyon messzi múltra néz vissza, míg az egységes, szerves,
világhatalmaktól megszabadult Közép-Európa - nemcsak Kelet-Közép-Európa! - nagyon friss
fejlemény, és rövid múltja miatt még nem tudatosulhatott eléggé szubregionális tudatként.

Ha a közép-európai régióközpontot els dlegesen tudatformaként és másodlagosan
ténylegesen létez valóságként értelmezzük, akkor egyrészt evidens, hogy a hatalmi szerep
er sítése vagy sz kebben az irányítás megszerzése els sorban a tudatállapot befolyásolásában
mehet végbe. Ez azonban nem politikai vagy gazdasági hatalom, hanem információs vagy
szellemi, tehát virtuális „hatalom”. És most jutottunk el az állításomhoz: történelmileg
els ként a kib vített koncepciójú tudásvezérelt kor teszi lehet vé, hogy akár Magyarország,
akár egy másik közép-európai ország tényleges régióközponttá váljon. De ez már a
megkett zött, a valóságos és virtuális Közép-Európa, amely növekv arányban információs
(vagy egyre inkább tudás- és tudatközpontú) szubrégió. És pillanatnyilag az csak másodlagos
fejlemény, hogy a virtuális közép-európai tudatállapot milyen nemzeti, állami, vagy
szubrégiós intézményekben vagy szervezetekben testesül meg. Ma még szinte semmilyenben,
de ennek nem szükséges okvetlenül így maradnia.

Kitér 4. (Egyúttal rövid összefoglaló és jöv vízió.) Nincs hely b vebb kifejtésekre, csak
rövid, pengeként vágó, t mondatos utalásokra. 1. A jelen nem engedi látni, hogy a jöv
milyen gyorsan közeledik felénk, avagy az id már nem évszázadokban lépked. Ne tételezzük
fel, hogy a két világ közötti átlépéshez újra száz vagy ötven év kell. 2. A tér nem választható

                                                                                              6
el az id t l, s a tér jellemz i szintén rohamléptékben változnak, így az univerzális térid ben
Közép-Európa valóságos mozgásának gyorsasága már fényévekben mérend . 3. Közép-
Európa (egésze, vagy egy kisebb tömbje, például a Kárpát-medence) egységes információs-
kommunikációs térré szervez dik. Ha a történelem nem torkollik valamilyen krízisbe, ez a
köztes tér húsz éven belül tudástérré válik. 4. Közép-Európa egyaránt köt dik majd a
Nyugatot képvisel és a Keletet képvisel államszövetségekhez (noha az Ázsia és Európa
közötti államszövetségek végs alakulata még nem jött létre). 5. A tágan vett Közép-Európa
több vallású (kereszténység, judaizmus, iszlám, stb.), egyszerre differenciáltabb és
egységesebb spirituális térré szervez dik. 6. A globális gazdasági térben a csak részben
elkülönül közép-európai gazdasági övezet nem autonóm, de nem is alávetett gazdaság: új
típusú versenyképessége növekedhet, er s lokális gazdasága lehet és tudásipara átlagon
felülivé válhat. 7. Az ezeket a tényleges, intézményes folyamatokat befolyásoló Közép-
Európa tudat meger södhet, a korábbi el ítéletek helyett a régi-új tartalmak (új
tudatmin ségek) vezérelhetik. Ez a feltétele annak, hogy a Közép-Európában az elmaradt
államreform, s t hatalomreform megkezd djön.

Számos pontot felsorolhatnék meg. (Az új típusú) Magyarország csak akkor lehet (új típusú)
középhatalom, ha a mai Magyarország a két világ határán – tétovázás nélkül és id ben –
átlép. Van azonban egy új térid -probléma: Közép-Európa a középkor vége óta
szükségképpen követ      magatartást folytatott, folyamatos késettségét és lemaradottságát
igyekezett behozni a fejlett világnak mondott Nyugat-Európa másolásával. Erre utoljára 1989-
1990-ben volt szüksége. Az új globális-lokális térben egyébként is a haladók és lemaradók
közötti fáziskésés egyre kevésbé meghatározó. Magyarország tehát szigorúan és
vitathatatlanul abban érdekelt, hogy egyrészt önmagán belül, másrészt közvetlen
környezetével - a sz kebb vagy tágabb Közép-Európával - az egyik újat akaró, ezért
modellkísérleteket, modellfejlesztéseket vállaló ország-országcsoport legyen. Ez lehet most a
kardinális felismerés. (Ezt a törekvést már a konzervatívok is vállalhatják, hiszen most már
nem a modernizációval, hanem a modernizáció utáni korszakkal kell közösséget vállalniuk.)

Bolygónk világa, különösen világtudata egyszerre, mindenhol (minden kontinensen), azonos
intenzitással, s közel egyforma min ségben most sem változtatható meg. A régi világ az
ezredforduló környékén még homogenizálta a hasonló fejlettség          államokat, ám az új
korszakba való átlépés kényszere, intenzitása, koncepcionáltsága várhatóan ismét szétzilálja a
közép- vagy az élmez nyben lév államokat. Minden lépéshez más személyes és kollektív


                                                                                            7
tudatállapot emelés lesz szükséges. Minden tudatos ország-jobbításhoz más társadalom és
már a társadalom által is kikényszertített, új állam igényeltetik. Minden változáshoz más
intézmények, szervezetek és cselekvési technikák kellenek majd. Az induláshoz talán elég
lenne néhány elszigetelt, de koncepcionális modellkísérlet, amelyet viszonylag könnyen
prioritásai közé sorolhat egy új állami magatartás. Minderre nem vagyunk felkészülve. Nem
els sorban az állami akarat, s nem a pénzügyi forrás, hanem az új tudatállapot hiányzik, pedig
Közép-Európának nekünk kellene új eszméket, új víziókat sugároznunk. (A program már most
kidolgozható lenne, amelyre akár azonnal összeállhatna egy szellemi csoport.)

Eddig Közép-Európára nézhettünk úgy, mint a ragyogónak látszó – t lünk elvett - múltunk
emlékére. Vagy pillanthattunk úgy rá, mint régi dics ségünk és nagyságunk elveszt jére.
Aztán sulykolhatták azt belénk, hogy ez a térség közös ideológiai akol és közös
államkapitalista politikai-gazdasági rendszer. Figyelhettünk mostanában úgy Közép-Európára,
mint új piacra s posztpiacra és új gazdaságként integrálható szubrégióra. Végül lassan
tudatosul bennünk, hogy a Kárpát-medence maholnap jórészt egységes és új mozgásteret
teremt tudástér és médiatér lesz. Attól pedig egyel re messze vagyunk, hogy legalább a V4
országok együttm ködésének gyökeres fejlesztését megtervezzük.

Ha van vagy lesz új társadalmi tudatunk, talán ráeszmélünk, hogy Közép-Európa mi vagyunk,
sokkal több ez, mint egy küls , más, t lünk független övezet. Régióközpont csak együtt
lehetünk. Közép-Európa régió már csak az új globális-kontinentális térben lehet új tartalmú
középhatalom, és Közép-Európában Magyarországnak – id jelbe tett – bármilyen
középhatalmi státusza akkor jöhet létre, ha az új (már legalább poszt-szocialista és poszt-
kapitalista, s t a tudás- és tudatközpontú) világba való átvezetésben kulcsszerepet tölt be.
Egyel re még nem olyan nagy baj, hogy ezt most még kevesen értik.

Jegyzet

1
    www.talaljuk-ki.hu




                                                                                            8

Más contenido relacionado

Similar a Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba

Bogár László - A Rendszerváltás Gazdaságtana
Bogár László - A Rendszerváltás GazdaságtanaBogár László - A Rendszerváltás Gazdaságtana
Bogár László - A Rendszerváltás GazdaságtanaBogar Drabik
 
Állam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga CsabaÁllam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga CsabaVarga Csaba
 
Fenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga Csaba
Fenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga CsabaFenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga Csaba
Fenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga CsabaVarga Csaba
 
A Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga CsabaA Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga CsabaVarga Csaba
 
Korszakváltás és külpolitika
Korszakváltás és külpolitikaKorszakváltás és külpolitika
Korszakváltás és külpolitikaArany Tibor
 
Az új globális demokrácia modell - 2006 - Varga Csaba
Az új globális demokrácia modell - 2006 - Varga CsabaAz új globális demokrácia modell - 2006 - Varga Csaba
Az új globális demokrácia modell - 2006 - Varga CsabaVarga Csaba
 
Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga CsabaÚj lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga CsabaVarga Csaba
 
Csapó Endre hitelmogulok világuralma
Csapó Endre  hitelmogulok világuralma Csapó Endre  hitelmogulok világuralma
Csapó Endre hitelmogulok világuralma Arany Tibor
 
Bűntudat helyett belső béke varga csaba
Bűntudat helyett belső béke   varga csabaBűntudat helyett belső béke   varga csaba
Bűntudat helyett belső béke varga csabaVarga Csaba
 
Csapó Endre éveleji látóhatár
Csapó Endre  éveleji látóhatár Csapó Endre  éveleji látóhatár
Csapó Endre éveleji látóhatár Arany Tibor
 
Csapó Endre újévi gondolatok
Csapó Endre   újévi gondolatokCsapó Endre   újévi gondolatok
Csapó Endre újévi gondolatokArany Tibor
 
Csapó Endre - olyan világban élünk
Csapó Endre - olyan világban élünkCsapó Endre - olyan világban élünk
Csapó Endre - olyan világban élünkArany Tibor
 
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga CsabaAz e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga CsabaVarga Csaba
 
Csapó Endre - találkozásaink a demokráciával
Csapó Endre - találkozásaink a demokráciávalCsapó Endre - találkozásaink a demokráciával
Csapó Endre - találkozásaink a demokráciávalArany Tibor
 
Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga Csaba
Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga CsabaEgyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga Csaba
Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga CsabaVarga Csaba
 
Új paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga CsabaÚj paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga CsabaVarga Csaba
 
Csapó Endre - a tar mezőn valami kizöldellt
Csapó Endre -  a tar mezőn valami kizöldellt Csapó Endre -  a tar mezőn valami kizöldellt
Csapó Endre - a tar mezőn valami kizöldellt Arany Tibor
 

Similar a Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba (19)

Bogár László - A Rendszerváltás Gazdaságtana
Bogár László - A Rendszerváltás GazdaságtanaBogár László - A Rendszerváltás Gazdaságtana
Bogár László - A Rendszerváltás Gazdaságtana
 
Állam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga CsabaÁllam és Közigazgatás - Varga Csaba
Állam és Közigazgatás - Varga Csaba
 
Fenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga Csaba
Fenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga CsabaFenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga Csaba
Fenntartható fejlődés - A jövő forgatókönyvei - 2007 - Varga Csaba
 
A Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga CsabaA Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
A Lokalitás Esélyei - Varga Csaba
 
Korszakváltás és külpolitika
Korszakváltás és külpolitikaKorszakváltás és külpolitika
Korszakváltás és külpolitika
 
Az új globális demokrácia modell - 2006 - Varga Csaba
Az új globális demokrácia modell - 2006 - Varga CsabaAz új globális demokrácia modell - 2006 - Varga Csaba
Az új globális demokrácia modell - 2006 - Varga Csaba
 
Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga CsabaÚj lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
Új lokális paradigma - 2005 - Varga Csaba
 
Csapó Endre hitelmogulok világuralma
Csapó Endre  hitelmogulok világuralma Csapó Endre  hitelmogulok világuralma
Csapó Endre hitelmogulok világuralma
 
Bűntudat helyett belső béke varga csaba
Bűntudat helyett belső béke   varga csabaBűntudat helyett belső béke   varga csaba
Bűntudat helyett belső béke varga csaba
 
Csapó Endre éveleji látóhatár
Csapó Endre  éveleji látóhatár Csapó Endre  éveleji látóhatár
Csapó Endre éveleji látóhatár
 
west no way
west  no waywest  no way
west no way
 
Fukuyama bizalom
Fukuyama   bizalomFukuyama   bizalom
Fukuyama bizalom
 
Csapó Endre újévi gondolatok
Csapó Endre   újévi gondolatokCsapó Endre   újévi gondolatok
Csapó Endre újévi gondolatok
 
Csapó Endre - olyan világban élünk
Csapó Endre - olyan világban élünkCsapó Endre - olyan világban élünk
Csapó Endre - olyan világban élünk
 
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga CsabaAz e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
Az e-Közigazgatás Távlatai - Varga Csaba
 
Csapó Endre - találkozásaink a demokráciával
Csapó Endre - találkozásaink a demokráciávalCsapó Endre - találkozásaink a demokráciával
Csapó Endre - találkozásaink a demokráciával
 
Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga Csaba
Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga CsabaEgyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga Csaba
Egyház a tudástársadalomban - 2005 - Varga Csaba
 
Új paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga CsabaÚj paradigmák - 2009 - Varga Csaba
Új paradigmák - 2009 - Varga Csaba
 
Csapó Endre - a tar mezőn valami kizöldellt
Csapó Endre -  a tar mezőn valami kizöldellt Csapó Endre -  a tar mezőn valami kizöldellt
Csapó Endre - a tar mezőn valami kizöldellt
 

Más de Varga Csaba

Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniábólVarga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniábólVarga Csaba
 
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltésVarga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltésVarga Csaba
 
Az Abszolútum pps - Varga Csaba
Az Abszolútum pps - Varga CsabaAz Abszolútum pps - Varga Csaba
Az Abszolútum pps - Varga CsabaVarga Csaba
 
Az Abszolútum pdf - Varga Csaba
Az Abszolútum pdf - Varga CsabaAz Abszolútum pdf - Varga Csaba
Az Abszolútum pdf - Varga CsabaVarga Csaba
 
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga CsabaA Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga CsabaVarga Csaba
 
Metafilózófia az Egészről - Varga Csaba
Metafilózófia az Egészről - Varga CsabaMetafilózófia az Egészről - Varga Csaba
Metafilózófia az Egészről - Varga CsabaVarga Csaba
 
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-UgrinRészvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-UgrinVarga Csaba
 
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga CsabaMikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga CsabaVarga Csaba
 
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga CsabaMetaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga CsabaVarga Csaba
 
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga CsabaElsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga CsabaVarga Csaba
 
Egységkor Víziója - Varga Csaba
Egységkor Víziója - Varga CsabaEgységkor Víziója - Varga Csaba
Egységkor Víziója - Varga CsabaVarga Csaba
 
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység ValóságaBrahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység ValóságaVarga Csaba
 
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga CsabaAz, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga CsabaVarga Csaba
 
Az Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája IIAz Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája IIVarga Csaba
 
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-VargaAz Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-VargaVarga Csaba
 
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaA Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaVarga Csaba
 
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelméletTELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelméletVarga Csaba
 
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba VargaUnified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba VargaVarga Csaba
 
The programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba VargaThe programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba VargaVarga Csaba
 
The new world view - Csaba Varga
The new world view - Csaba VargaThe new world view - Csaba Varga
The new world view - Csaba VargaVarga Csaba
 

Más de Varga Csaba (20)

Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniábólVarga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
Varga Csaba - A társadalom felébredése az agóniából
 
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltésVarga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
Varga Csaba - A Társadalom Felébredése az Agóniából letöltés
 
Az Abszolútum pps - Varga Csaba
Az Abszolútum pps - Varga CsabaAz Abszolútum pps - Varga Csaba
Az Abszolútum pps - Varga Csaba
 
Az Abszolútum pdf - Varga Csaba
Az Abszolútum pdf - Varga CsabaAz Abszolútum pdf - Varga Csaba
Az Abszolútum pdf - Varga Csaba
 
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga CsabaA Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
A Hálózati Állam e-Közigazgatása - Varga Csaba
 
Metafilózófia az Egészről - Varga Csaba
Metafilózófia az Egészről - Varga CsabaMetafilózófia az Egészről - Varga Csaba
Metafilózófia az Egészről - Varga Csaba
 
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-UgrinRészvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin
 
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga CsabaMikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
Mikor és Hogyan Lesz e-Közigazgatás Magyarországon - Varga Csaba
 
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga CsabaMetaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
Metaelmélet - Metafilozófia könyv - Varga Csaba
 
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga CsabaElsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
Elsődleges és Másodlagos Primordiális Központok - Varga Csaba
 
Egységkor Víziója - Varga Csaba
Egységkor Víziója - Varga CsabaEgységkor Víziója - Varga Csaba
Egységkor Víziója - Varga Csaba
 
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység ValóságaBrahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
Brahmarishi Vaszistha - Az Egység Valósága
 
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga CsabaAz, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
Az, Amit Nem Ismert Fel - Simone Weil-ről - Varga Csaba
 
Az Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája IIAz Információs Társadalom Stratégiája II
Az Információs Társadalom Stratégiája II
 
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-VargaAz Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga
 
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaA Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
 
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelméletTELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
TELJES KÖNYV - Varga Csaba és Ugrin Emese - Új demokrácia- és államelmélet
 
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba VargaUnified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
Unified theory Metaphilosophy - 2008 - Csaba Varga
 
The programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba VargaThe programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
The programme of e-administration in Hungary - Csaba Varga
 
The new world view - Csaba Varga
The new world view - Csaba VargaThe new world view - Csaba Varga
The new world view - Csaba Varga
 

Új Állapot és Új Esélyek Közép-Európában - Varga Csaba

  • 1. Varga Csaba Új állapot és új esélyek Közép-Európában Számtalan ellener és ellentörekvés ellenére ebben a században létrejön az egységes földi civilizáció és kultúra, ami belülr l nézve igen bonyolult, sokszint , sokréteg differenciált struktúra lesz. A világhatalmak ráadásul már gyorsabban halnak meg, mint öregapáink. Történelmileg ezért els ként a kib vített koncepciójú tudásvezérelt kor teszi lehet vé, hogy akár Magyarország, akár egy másik közép-európai ország tényleges régióközponttá váljon. Ám a Közép-Európa régió már csak az új globális-kontinentális térben lehet középhatalom, és Közép-Európában Magyarországnak bármilyen „középhatalmi” státusza akkor lehet, ha az új (már legalább poszt-szocialista és poszt-kapitalista, s t tudás- és tudatközpontú) világba való átvezetésben kulcsszerepet tölt be. Magyarország ismét két világ határán áll. A régi (a még nem poszt-szocialista és nem poszt- kapitalista) Magyarországról Hankiss Elemér meglehet sen pontos és egyáltalán nem goromba látleletet rajzolt1. Az új, vagy a lehetséges (már legalább poszt-szocialista és poszt- kapitalista) Magyarországról Hankiss Elemér még csak részben vázolt fel átfogó, hosszú távú víziót. A két állapot közötti sodró erej , spontán, tervezetlen, egyszerre lokális, nemzeti és globális átvezet folyamatról kevés információ vagy tudás demonstrálódik társadalmi tudatunkban. Ebben a cikkben így csak arra vállalkozhatunk, hogy az új Magyarország vízióhoz, s egyben az új közép-európai esélyek megfogalmazásához járuljunk hozzá. El ször néhány – helytelenül evidensnek látszó – fogalmat és folyamatot érdemes újra tisztázni. 1. Az ezredforduló utáni új világállapotban mit is érthetünk Magyarországon? 2. Az új globális-lokális világszerkezetben miképpen definiálható a hatalmi, s a középhatalmi státusz? 3. A gyorsan változó európai kontinentális struktúrában mi lehet a régióközpont és ennek feladata, és ebb l következ en mit is tegyünk? Vegyük sorba a feltett kérdéseket. (1) Hogyan értelmezzük – az új század elején - Magyarországot? Már egyetlen európai ország sem határozható meg csak a korábbi ipari kor vagy a kés i pénz-kapitalizmus összetett 1
  • 2. viszonyai közötti hagyományos politikai, katonai, vagy gazdasági „hatalomként”. A Magyarország körüli globális-kontinentális er tér (jellege és szerkezete) a hetvenes- nyolcvanas évek óta alapvet en megváltozott. Az új világszerkezet egyrészt felfelé ismét kinyílik a globális szint feletti univerzális-transzcendens irányba, másrészt a globális-nemzeti- lokális szinteken horizontálisan egyre inkább hálózati jelleg vé is válik, harmadrészt alulról elkezdett újraszervez dni a lokális, ezen belül kistérségi, s mikrotérségi szint, s végül az egyén soha nem látott mértékben, minden szinten potenciálisan cselekv képes lehet. Miben hoz mindez újat? A klasszikus nemzetállam az elmúlt századokban belül igyekezett integrálni, és kifelé els sorban csak védekezett, különösen, ha agresszív nagyhatalmak támadták. Közép-Európában azonban a dualista osztrák-magyar monarchia már megmutatta a nemzetállam feletti, országok közötti, szubrégiós együttm ködés kitágult otthonosságát és a korlátozott „unió” el nyeit és persze aktuális hátrányait is. Most Magyarország egyrészt egy kontinentális – szintén korlátozott - unió önálló tagja, másrészt részben valóságosan és részben virtuálisan integrálódik a globális térbe, miközben a kontinentális és a globális szint m ködése gyökeresen megváltozik. A bels differenciálódást jelenleg a nemzetállami szint ugyan többször még tudatosan lassítja, ám ennek ellenére a régiók, kistérségek autonómiája talán elérhet lesz. Magyarországnak tehát belül párhuzamosan integrálni és a részeket, a régiókat önállósítnia kell, ám egyúttal kívül – mint önálló résznek – támogatnia kell a többszintes (kontinentális, globális és univerzális) integrálódást, ám a kontinentális szint változatlanul szintén rizni akarja autonómiáját. Számtalan ellener és ellentörekvés ellenére ebben a században létrejön az egységes földi civilizáció és kultúra, ami belülr l nézve igen bonyolult, sokszint , sokréteg differenciált struktúra lesz. Ezt az új világszerkezetet kellene jobban értenünk ahhoz, hogy Magyarország jelenlegi szerkezeti szerepeit, valamint funkcionális és szubsztanciális helyét, továbbá már meglév és potenciális esélyeit számba vegyük. Magyarország tehát már nem csak egy belül és befelé létez állam és társadalom, s így programot kellene kidolgoznia nemcsak bels feladataira, hanem küls szerepeinek ellátására is. Keserves szellemi lecke lesz ez sokaknak, mert a kiindulópont nem lehet más Közép-Európában sem, mint az, hogy minden vallás, minden nemzet, minden kultúra egyenrangú és egyformán fontos. Nem folytathatjuk azt a barbárságot, hogy gúnyolódunk Mohamed prófétán, vagy bármelyik vallás istenén, s t például felfedezhetjük majd, hogy nálunk – a törökkor miatt - jól ismert dervisek többsége magas rangú szufizmust képviselt. 2
  • 3. Ebben az új világrendben tehát Magyarország jelene és jöv je legalább négy szinten definiálandó: globális, kontinentális, nemzeti (vagy sz kebben: állami) és lokális szinten, avagy Magyarország középhatalmi szerepei, esélyei nemcsak nemzetállam szinten és pusztán országként értelmezhet k. Kitér 1. Kérem (liberális, szocialista és konzervatív) gondolkodó barátainkat, hogy a világszerkezet transzcendens síkjának tartalmáról és feladatairól ne a kés i ipari kor vallás és/vagy egyházellenes korszelleme szerint ítélkezzenek. Elérünk oda, hogy az anyagi- racionális világ és a transzcendens világ nem fordítható szembe és nem játszható ki egymással. Kitér 2. Az új, egyszerre globális-lokális, állami és társadalmi világszerkezetet ne csak az anti-globális mozgalmak szemüvegén át nézzék. A valóság-kulisszák mögött létrejöv új világállapot nem azonosítható be az egyik részelem, a globális, pénzpiac-központú globális gazdasággal, vagy annak ellentmondásaival és gyakori drámai következményeivel. (2) A második kérdés: mi lehet ma a középhatalmi szerep? A 19-20. századi ipari kor világának hatalom-típusú, hatalom-központú uralmi, vagy szelídebben irányítási rendszerének dominanciája csökken. Az alapvet en katonai-politikai eredet , és ebb l következ en gazdasági-technológiai hatalom-gyakorlás módja önmagában egyre kevésbé realitás az új globális-lokális térben. (Ha ez nem így lenne, a h n szeretett Szovjetunió még ténylegesen létezne, nálunk b ven virágozna a végén már félig liberalizált puha diktatúra, vagy az USA pusztán katonai-politikai eszközökkel gy zhetne az irakiak lelke és kultúrája felett is.) A klasszikus hatalom – minden új látszat ellenére – mindenekel tt katonai vagy pénzügyi er érvényesítésként egyre nyilvánvalóbban alkalmazhatatlan, vagy legfeljebb korlátozottan vethet be. Ebben az új században a hatalom (vagy akár a világhatalom) nem egyszer en már országok, kultúrák meghódításának, gazdasági potenciálok megszerzésének agresszív képessége. Nem beszélve arról, hogy a ténylegesen magas rangú szakrális hatalom jellege pedig kizárja az ilyen földi hatalomgyakorlást. Nincs mindebben egyébként semmi eget-renget újdonság. Akármelyik részleges, vagy majdnem totális világhatalom történetét vizsgáljuk, kezdve az ókori, egy-két kontinensre kiterjed birodalmaktól, befejezve az elmúlt száz évben megismert, részleges vagy totális globális világhatalmakkal, egyik sem írható le pusztán katonai, gazdasági er forrás koncentrációként, vagy területi egyesítésként. A világhatalmak ráadásul már gyorsabban 3
  • 4. halnak meg, mint öregapáink. Ma minden racionális és központosított f hatalom, vagy középhatalom kénytelen felismerni, hogy most és holnap a hatalmi szerep és eljárásmód nem lehet ugyanaz, mint az elmúlt századokban. (Kegyetlen igazság ez, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadás ezt a tudatosulást is szimbolizálja.) Közép-Európában az állami hatalom már f ként csak elosztási hatalom, a média-hatalom legalizálásával. Az Európai Unió – mint klasszikus gazdasági-politikai hatalom-koncentráció, és mint az egyik globális demokrácia-minta – már így is jórészt versenyképtelen. Ázsia nagy terület és népesség kvázi-világhatalmai (Kína, India) feltehet en ismét vesztesek lesznek, ha az euroatlanti hatalomépítés tegnapi elveit és technológiáit importálják és gyakorolják majd. Klasszikus hatalom-modellként sokszorosan tilos Magyarországnak bárhol, így különösen Közép-Európában hatalmi, vagy középhatalmi szerepr l gondolkodni. Ha tenné is, nem sikerülne. A poszt-klasszikus - gazdasági-pénzügyi - hatalom modellb l kiindulva Magyarország akarhat valamit a Kárpát-medencében, de bármilyen ilyen elképzelése csak rövid távon kamatozhat valamit. Egy-egy ország területi nagysága, gazdasági teljesítménye és kulturális potenciálja viszont önmagában már nem teremt sem hatalmi, sem középhatalmi esélyeket. Van egy rosszabb hírünk is: a magyar politikai elit országon belül egyel re gyakran változatlanul hatalmi szerepekben és hatalmi törekvésekben gondolkodik, mert például a rejtett, nem nyilvános hatalmi játszmák, s t a leplezett hatalmi eszköz-készletek segítségével már csak ideig-óráig lehet nyerni. Magyarországon ma annyi demokratizálás történik, hogy az egy pólusú hatalmi-gazdasági fölény megosztása lassan végbe megy. Ezért a rendszerváltás el tti, különböz kapitalista-államkapitalista hatalmi rendszerek evolúciós jelleg megváltoztatása erre a századra marad. És itt vagyunk igazán bajban, mert a régi és új hatalom-birtokosok új megegyezést csak akkor fogadnak el majd, ha egyrészt az új világszerkezetben nem marginalizálódnak, másrészt a presztízs-hatalmuk egyáltalán nem csökken, legfeljebb szintén megosztódik. És itt figyeljünk fel az alapvet problémára: sem a globális világ, sem Európa, sem Magyarország nem tudja, nem látja, hogy mi lehet az új hatalmi rendszer (ami új típusú hatalom és új típusú rendszer, s ami a világszerkezet szintjein nagyjából egyszerre jön létre; olyan új „hatalom”, ami nem els sorban katonai, nem politikai és nem pusztán gazdasági dominanciájú). Ma egyszerre van integrált hatalmi-koncentráció és elképeszt hatalmi-vákuum, intenzív hatalom-er sítés és minden régi hatalom-típus szétmálása. A konklúzió egyértelm : a földi civilizáció és kultúra a 4
  • 5. régi módon, így a régi hatalmi-irányítási szisztémákkal nem menthet meg. Nem folytatható tovább az, mint ahogy azt Freud már megfogalmazta, hogy minden civilizációs haladás ára az ember bels lényének további elfojtása. Az igazi dráma ma a megoldási alternatívák hiánya. Kitér 3. A „hatalom” jelenlegi tartalma részben az információ-hatalom, az innováció- kreativitás hatalom, a mentális (vagy lelki) hatalom, vagy például a spirituális-hatalom. (Ha a hatalmat a régi értelemben definiáljuk, akkor a hatalom szó mindenhol idéz jelbe teend .) Ez akkor is igaz, ha a poszt-klasszikus hatalmak gyakran az új „hatalom”-javakat a régi hatalmuk átmentésére használják. Kitér 4. Végül is két lehet ség van: a globalizálódott világ – éppen jellege miatt - globális katarzis keretében omlik össze és akár pusztul el, vagy gyökeresen új tartalommal, új módon és a világszerkezet minden szintjén megváltozik. Ennek az univerzális új korszak els lépcs fokának szerintünk a tudás és tudatfejleszt kor a lehetséges neve. A magyar hangadó értelmiségi csoportok többsége lebecsüli, olykor lenézi és sokszor pusztán új látszatnak min síti az információs korszak eddigi eredményeit. Lelkük rajta. Mindenesetre a régi középhatalom vágyunkat és programunkat (és ezzel együtt ezt a fogalmunkat) nyugodtan a nagyapák sublódjának alsó fiókjába dobhatjuk. Ezzel párhuzamosan pedig neki láthatunk a más típusú hatalomban (vagy nem klasszikus-posztklasszikus hatalomban) gondolkodó, országok közötti-feletti, szubregionális térségre is alkalmazható víziónk kidolgozásának. (3) A harmadik kérdés így hangzott: az új európai kontinentális struktúrában mi lehet a régióközpont és ennek feladata, s ebb l következ en mit is tegyünk? Ha az új világszerkezetben egyaránt középszint a nemzetállam és a több nemzetállamot átölel (szub)régió, akkor el ször is vizsgáljuk meg, hogy a két középszint között mi a különbség? A választ bonyolítja, hogy Magyarország esetében a közép-európai szubrégió bels övezete nagyjából azonos a határokon átnyúló nemzettesttel, s ráadásul az információs korban Közép- Európában is gyorsuló tempóban születik meg és önálló életre kell a virtuális Kárpát-medence vagy a digitális szubrégió. Nincsenek még kiérlelt válaszaink. A határokon átnyúló nemzettest ugyanúgy virtuális valóság, mint amilyen az információs társadalom határok fölötti virtuális világa. A magyar nemzettest és a racionális tértest (lásd: Közép-Európa államai-társadalmai) megkett zésével 5
  • 6. létrejöv közép-európai információs-tér azonos természet poszt-valóság, avagy társadalmi tudatállapot, ám meglehet sen eltér tartalmú kollektív tudatmin ség. Mi az azonos hát, s mi a különböz ? Mindössze annyiban azonos, hogy egyaránt a virtuális kollektív tudatmin ség generálja és garantálja a nemzetet és a digitális információs teret is. Miközben a nemzet változásához képest az internetes világ fejl dése egyel re kevésbé intenzíven hat vissza a hazai és közép-európai tudatállapotokra. Az egyik különbség az, hogy a nemzet sokkal inkább tért l-id t l független „valóság”, mint a digitális tudástér, s a cybertér jobban a racionális világhoz kötött; a másik különbség az, hogy a nemzeti tudat homogénebb, mint a közép-európai virtuális tudástér, noha a magyar nemzettest is sokrét en köt dik a szomszédos népekhez és kultúrákhoz. Az igazi különbség talán az, hogy a virtuális tudásvilág azért er tlenebb, mert maga a teljes Közép-Európa is új fejlemény (hiszen nem azonos az egykori Osztrák-Magyar Monarchiával, vagy a korábbi, hatalmilag összetartott szocialista államszövetséggel sem). A nemzet és a mögötte meghúzódó magyar történelem nagyon messzi múltra néz vissza, míg az egységes, szerves, világhatalmaktól megszabadult Közép-Európa - nemcsak Kelet-Közép-Európa! - nagyon friss fejlemény, és rövid múltja miatt még nem tudatosulhatott eléggé szubregionális tudatként. Ha a közép-európai régióközpontot els dlegesen tudatformaként és másodlagosan ténylegesen létez valóságként értelmezzük, akkor egyrészt evidens, hogy a hatalmi szerep er sítése vagy sz kebben az irányítás megszerzése els sorban a tudatállapot befolyásolásában mehet végbe. Ez azonban nem politikai vagy gazdasági hatalom, hanem információs vagy szellemi, tehát virtuális „hatalom”. És most jutottunk el az állításomhoz: történelmileg els ként a kib vített koncepciójú tudásvezérelt kor teszi lehet vé, hogy akár Magyarország, akár egy másik közép-európai ország tényleges régióközponttá váljon. De ez már a megkett zött, a valóságos és virtuális Közép-Európa, amely növekv arányban információs (vagy egyre inkább tudás- és tudatközpontú) szubrégió. És pillanatnyilag az csak másodlagos fejlemény, hogy a virtuális közép-európai tudatállapot milyen nemzeti, állami, vagy szubrégiós intézményekben vagy szervezetekben testesül meg. Ma még szinte semmilyenben, de ennek nem szükséges okvetlenül így maradnia. Kitér 4. (Egyúttal rövid összefoglaló és jöv vízió.) Nincs hely b vebb kifejtésekre, csak rövid, pengeként vágó, t mondatos utalásokra. 1. A jelen nem engedi látni, hogy a jöv milyen gyorsan közeledik felénk, avagy az id már nem évszázadokban lépked. Ne tételezzük fel, hogy a két világ közötti átlépéshez újra száz vagy ötven év kell. 2. A tér nem választható 6
  • 7. el az id t l, s a tér jellemz i szintén rohamléptékben változnak, így az univerzális térid ben Közép-Európa valóságos mozgásának gyorsasága már fényévekben mérend . 3. Közép- Európa (egésze, vagy egy kisebb tömbje, például a Kárpát-medence) egységes információs- kommunikációs térré szervez dik. Ha a történelem nem torkollik valamilyen krízisbe, ez a köztes tér húsz éven belül tudástérré válik. 4. Közép-Európa egyaránt köt dik majd a Nyugatot képvisel és a Keletet képvisel államszövetségekhez (noha az Ázsia és Európa közötti államszövetségek végs alakulata még nem jött létre). 5. A tágan vett Közép-Európa több vallású (kereszténység, judaizmus, iszlám, stb.), egyszerre differenciáltabb és egységesebb spirituális térré szervez dik. 6. A globális gazdasági térben a csak részben elkülönül közép-európai gazdasági övezet nem autonóm, de nem is alávetett gazdaság: új típusú versenyképessége növekedhet, er s lokális gazdasága lehet és tudásipara átlagon felülivé válhat. 7. Az ezeket a tényleges, intézményes folyamatokat befolyásoló Közép- Európa tudat meger södhet, a korábbi el ítéletek helyett a régi-új tartalmak (új tudatmin ségek) vezérelhetik. Ez a feltétele annak, hogy a Közép-Európában az elmaradt államreform, s t hatalomreform megkezd djön. Számos pontot felsorolhatnék meg. (Az új típusú) Magyarország csak akkor lehet (új típusú) középhatalom, ha a mai Magyarország a két világ határán – tétovázás nélkül és id ben – átlép. Van azonban egy új térid -probléma: Közép-Európa a középkor vége óta szükségképpen követ magatartást folytatott, folyamatos késettségét és lemaradottságát igyekezett behozni a fejlett világnak mondott Nyugat-Európa másolásával. Erre utoljára 1989- 1990-ben volt szüksége. Az új globális-lokális térben egyébként is a haladók és lemaradók közötti fáziskésés egyre kevésbé meghatározó. Magyarország tehát szigorúan és vitathatatlanul abban érdekelt, hogy egyrészt önmagán belül, másrészt közvetlen környezetével - a sz kebb vagy tágabb Közép-Európával - az egyik újat akaró, ezért modellkísérleteket, modellfejlesztéseket vállaló ország-országcsoport legyen. Ez lehet most a kardinális felismerés. (Ezt a törekvést már a konzervatívok is vállalhatják, hiszen most már nem a modernizációval, hanem a modernizáció utáni korszakkal kell közösséget vállalniuk.) Bolygónk világa, különösen világtudata egyszerre, mindenhol (minden kontinensen), azonos intenzitással, s közel egyforma min ségben most sem változtatható meg. A régi világ az ezredforduló környékén még homogenizálta a hasonló fejlettség államokat, ám az új korszakba való átlépés kényszere, intenzitása, koncepcionáltsága várhatóan ismét szétzilálja a közép- vagy az élmez nyben lév államokat. Minden lépéshez más személyes és kollektív 7
  • 8. tudatállapot emelés lesz szükséges. Minden tudatos ország-jobbításhoz más társadalom és már a társadalom által is kikényszertített, új állam igényeltetik. Minden változáshoz más intézmények, szervezetek és cselekvési technikák kellenek majd. Az induláshoz talán elég lenne néhány elszigetelt, de koncepcionális modellkísérlet, amelyet viszonylag könnyen prioritásai közé sorolhat egy új állami magatartás. Minderre nem vagyunk felkészülve. Nem els sorban az állami akarat, s nem a pénzügyi forrás, hanem az új tudatállapot hiányzik, pedig Közép-Európának nekünk kellene új eszméket, új víziókat sugároznunk. (A program már most kidolgozható lenne, amelyre akár azonnal összeállhatna egy szellemi csoport.) Eddig Közép-Európára nézhettünk úgy, mint a ragyogónak látszó – t lünk elvett - múltunk emlékére. Vagy pillanthattunk úgy rá, mint régi dics ségünk és nagyságunk elveszt jére. Aztán sulykolhatták azt belénk, hogy ez a térség közös ideológiai akol és közös államkapitalista politikai-gazdasági rendszer. Figyelhettünk mostanában úgy Közép-Európára, mint új piacra s posztpiacra és új gazdaságként integrálható szubrégióra. Végül lassan tudatosul bennünk, hogy a Kárpát-medence maholnap jórészt egységes és új mozgásteret teremt tudástér és médiatér lesz. Attól pedig egyel re messze vagyunk, hogy legalább a V4 országok együttm ködésének gyökeres fejlesztését megtervezzük. Ha van vagy lesz új társadalmi tudatunk, talán ráeszmélünk, hogy Közép-Európa mi vagyunk, sokkal több ez, mint egy küls , más, t lünk független övezet. Régióközpont csak együtt lehetünk. Közép-Európa régió már csak az új globális-kontinentális térben lehet új tartalmú középhatalom, és Közép-Európában Magyarországnak – id jelbe tett – bármilyen középhatalmi státusza akkor jöhet létre, ha az új (már legalább poszt-szocialista és poszt- kapitalista, s t a tudás- és tudatközpontú) világba való átvezetésben kulcsszerepet tölt be. Egyel re még nem olyan nagy baj, hogy ezt most még kevesen értik. Jegyzet 1 www.talaljuk-ki.hu 8