Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

Harmadik Évezred Alapítvány1

Kiss Réka - Ugrin Emese - Varga Csaba

Részvételi demokrácia kísérlet Abán
(kutatási zárótanulmány)

1

Tartalom

1. Bevezetés

2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az információs korban

A fogalom els megközelítései

A történeti felfogások

A mai definíció kísérletek

A civil társadalom új definíciója

3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil társadalma)

4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált párbeszéd rendszere

5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia felé (avagy a jóléti társadalomból a
jól-lét társadalma felé)

Az el zmények összefoglalása

6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a „település/város charta”

1. Jogi keretek és alapelvek

2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között

3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”

4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési projektek és
programok, valamint azon általános témakörök

5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések

2

7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán

A felmérés kiértékelése

8. Javaslatok a helyi demokráciájának fejlesztésére, a társadalmi szerz dés létrehozására
(2005 január)

9. A civil képvisel k bemutatása, terveik elemzése

10. Az abai részvételi demokrácia létrejötte és az e-demokrácia esélye (eseménytörténet)

11. A jöv forgatókönyve 2007-ig

Melléklet

A strukturált párbeszéd javasolt modellje Abán

Fontosabb felhasznált irodalom

3

1. Bevezetés

A részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésének
programja már minimum több mint tizenöt éves múltra2 tekint vissza. Összességében mégis
megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annak
ellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem,
amelynek politikai célkit zései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának”
programja.

A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenek el tt az teszi indokolttá, hogy
napjainkra a globalizációs folyamatok egyre er södnek, s áttörve a gazdaság területét, az
információs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. Ebben az
összefüggésben a részvételi demokrácia programja nem tekinthet másnak, mint a lokális
világ védekez mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek
valamint identitás meg rzése érdekében. Ez a tény egyszersmind érthet vé teszi a
megvalósításban tapasztalható különbségeket is. Hiszen a világ különböz pontjai nem csak
más és más mértékben érintettek a globalizációtól. A változatosság okainak másik forrása a
helyi demokratikus hagyományokban keresend , amelyet nagymértékben befolyásol egy adott
terület gazdasági és szociális állapota, a meglév intézményrendszer m köd képessége stb.

A civil társadalom kutatások nagy többsége a pillanatnyi állapot felmérésére koncentrál.
Ezzel szemben most mi egy rendkívüli lehet séghez jutottunk, amikor egy a kutatás
kezdetekor indult társadalmi kísérlet változásainak nyomon követését végeztük. Fejér
megyében már közel tíz éve a legdinamikusabban újat akaró településnek Aba számít, nem
véletlen tehát, hogy Aba vezetésével 2004-ben önálló kistérség jöhetett létre. Az önmagában
nem számít példátlannak, hogy egy település messzire látva hosszú távú stratégiákat készíttet
a maga számára. Mindenesetre Abának megszülettek az ambiciózus tervei, például az
intelligens várossá válás programja, vagy az úgynevezett Dél-Kapuja stratégia.

Aba regionális és országos figyelmet, s t érdekl dést akkor váltott ki, amikor 2004 nyarán
megkezd dtek a részvételi demokrácia fejlesztésének kísérlete, amit a helyiek röviden
demokrácia-kísérletnek vagy társadalmi szerz dés programnak neveznek. Ennek az
elképzelésnek van, vagy inkább lesz egy harmadik eleme, az e-demokrácia és az e-

4

közigazgatás fejlesztése, ám ehhez Aba nem nyerte meg 2004-ben az e-közigazgatási NFT
GVOP pályázatot, ami így csak egy-két múlva kezd dhet.

A Nemzeti Civil Alapprogram így nem csak annak a lehet ségét teremtette meg, hogy egy
újabb hazai civil társadalom kutatás született meg, hanem ennek révén nyilvánosságra
kerülhetnek az els magyar lokális demokrácia-kísérlet elvei, programja és kezdeti
eredményei.

Bese Ferenc

Harmadik Évezred Alapítvány titkára

5

2. A civil társadalom fogalma, a civil társadalom az
információs korban

A fogalom els megközelítései

A civil társadalomról szóló értelmezések sokáig a filozófia, politológia és a szociológia
történelmi hagyományaiban gyökereztek. A "civil társadalom" fogalma el ször a mindenkori
hatalommal szembeni demokratikus ellensúlyként jött létre.

“A civil társadalom közkelet felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgári
kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt
érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések az
államtól elkülönülve, autonóm módon m ködnek. A fogalom további finomítása érdekében
indokolt a harmadik, azaz nonprofit szektor kifejezés használata, mely azt veszi figyelembe,
hogy a polgárok szervezetei hogyan illeszkednek a társadalom nagy intézményei-, különösen
az állam és a piac által létrehozott szerkezetekhez. Ennek megfelel en az új és régi
demokráciák társadalmi és politikai változásai id r l id re indokolttá teszik a civil
társadalom, illetve a harmadik szektor szerepének újragondolását.”3 Ez a felfogás tehát a civil
társadalmat nem társadalomként, hanem sz kebben a helyi társadalom kezdeményezési
formáiként definiálja.

A civil társadalom hagyományos fogalmának kétféle értelmezését különböztethetjük meg: az
els a normatív értelmezés alapján a civil társadalom a jelent s társadalmi, politikai,
gazdasági változások idején került el térbe. A civil társadalom fogalma gy jtötte össze azokat
az elvárásokat és törekvéseket, amelyek egy óhajtott társadalmi berendezkedés elérése
céljából fogalmazódtak meg. Például az államszocializmus évei alatt a totalitarizmussal
szembeni, a hatalmat párbeszédre ösztönz stratégiák, mozgalmak gy jt helye volt. Ebben a
hosszú történelmi folyamatban a civil társadalom önálló entitással, integrációs er vel bíró
hatalommá n tte ki magát.

Azonban a liberális demokráciák kialakulásával – számos liberális felfogás szerint - a civil
társadalom normatív felfogása aktualitását vesztette, helyébe a második értelmezés, az
analitikus megközelítés lépett, amely a fennálló viszonyokat próbálja bemutatni, magyarázni.
Az analitikus megközelítés szerint a civil társadalom fogalmát már nem lehet általános

6

kategóriaként használni, a fogalom magyarázó ereje jelent sen gyengül. A témával foglalkozó
szerz k többsége a civil társadalom alatt azon szervez déseket érti, amelyek az egyén és az
állam között elhelyezkedve a kett közötti kapcsolatot szolgálják: Montesquieu másodlagos
csoportoknak, Hegel testületeknek, míg Claus Offe társulási viszonyoknak nevezi ket.

A történeti felfogások

A civil társadalom története az ókorig nyúlik vissza. A rómaiaknál és a görögöknél a kifejezés
„politikai társadalmat” jelentett, ahol a politika és az intézményrendszer az állampolgárokból
állt.

Az európai történelemben a civil társadalom kifejezése csak a XVII-XVIII. században került
el térbe, amikor a gondolkodók a nemzetállam alapjairól kezdtek el elmélkedni. A civil
társadalmat a természeti állammal állították szembe. A civil társadalom szerz i közül az els k
között említhetjük Thomas Hobbes-ot, aki szerint a természeti állam „minden ember háborúja
minden ember ellen”4 Hobbes a civil társadalom legf bb erényének a kialakulásával együtt
járó békét és a fizikai biztonságot tartotta. Szerinte a civil társadalom a jogegyenl ség és a
békés kapcsolatrendszer kiépülésének a világa.

John Locke, empirikus filozófus meghatározása szerint a civil társadalom (civil society) az
abszolút monarchia ellentétét, azaz a liberális demokráciát jelenti. Ebben az értelmezésben a
civil társadalom az a társadalom, ahol a korlátozott hatalmú állam az állampolgárok által
elfogadott törvények hatalma alatt áll, ahol az egyes emberi viselkedéseket és a vitákat a
közösen kialakított igazságszolgáltatás dönti el.

Adam Ferguson a Locke-i definíciót kiegészíti az erkölcs fontosságának hangsúlyozásával.
Érvelését arra alapozza, hogy az ember eredend en közösségi lény, csoportokban él, és ezért
szükség van közösségi normákra, melyeket a közösség minden egyes tagjának el kell fogadni.
Az önérdek nem lehet a társadalmi együttm ködés alapja, ugyanis: ahol csak az önérdek
dominál, ott nem beszélhetünk bizalomról, együttm ködésr l.

Adam Ferguson szerint a civil társadalom csak akkor alakul ki, ha a polgárok a politika
irányítása fele fordulnak. Hegel szerint a civil társadalom az államtól független társadalmi
intézményekb l áll. Ide tartoznak a piaci és gazdasági élet intézményei is. A civil társadalmat
Hegel a család és az állam között elhelyezked közvetít térnek tekintette.

7

Tocqueville az Egyesült Államokban látott intenzív "szövetségesi élet", vagyis az aktív
önkéntes szektor létét dics íti, ami az állam ellen rzését is jelenti. Tocqueville számára a civil
társadalom a privát cselekvések terét jelenti, beleértve a gazdasági cselekvéseket is.

Marxnál és Engelsnél a társadalom-állam kett ssége jelenik meg: az állam jelenti a politikai
rendet, míg a civil társadalom a gazdasági kapcsolatok keretét, olyan társadalmi közeget, ahol
az egyének materiális-gazdasági cselekvéseiket bonyolítják le.

Marx felfogásában a civil társadalom az állam beavatkozása nélkül m köd , spontán módon
szervez d piacot jelenti, ahol az emberek saját érdekeiket követik. Szerinte a civil
társadalom szabályozatlan, spontán voltából származó ellentmondásokat a kommunista állam
el fogja törölni azáltal, hogy egységesíteni fogja a gazdasági, társadalmi és politikai életet.
Marx, azonosságjelet tesz a civil társadalom és a polgári társadalom közé, a civil társadalom
tagságát a kizárólag saját érdekeiket szolgáló, egymástól elidegenedett gazdasági élet
szerepl ire korlátozza.

Marx és Hegel számára a civil társadalom a társadalomnak az a része volt, amelyben a
materializmus és az önérdek volt a domináns. Ami közös a marxi és hegeli felfogásban az az,
hogy mindketten úgy tartják, hogy az államtól és politikától független civil társadalom fel fog
szívódni az államba. Ezért Karl Popper Marxot és Hegelt a "nyitott társadalom" legnagyobb
ellenségeinek nevezte.

Gramsci számára a civil társadalom nemcsak gazdasági kapcsolatokat tartalmaz, hanem olyan
társadalmi érintkezések közege, amelybe a kulturális intézmények, az iskolák, az egyházak, a
szakszervezetek és a szövetségek is beletartoznak. A civil társadalom a társadalmi érintkezés
színtere, egy közvetít szövetség, amely az állam és a piac között helyezkedik el. Gramsci
szerint a civil társadalmat vagy el kell pusztítani, vagy a politikai tömegpártnak magába kell
olvasztania, mivel a civil társadalom ideiglenes és történelmileg elvethet képz dmény.
Gramsci szerint a civil társadalom az állam etikai korlátjakét jelenik meg.

Tönnies a civil társadalomra kétféle magyarázatot ad: az egyik a feudális korszak személyközi
viszonyaira épül , a természetes “face to face” kapcsolatokat jelent közösség, a másik pedig
az áru- és pénzviszonyokra vonatkozik. Egy mai kutató, Arató András számára továbbra is a
civil társadalom az államtól független szervezeteket és társadalmi mozgalmakat jelentette.

8

Ezeknek a mozgalmaknak a megjelenése - a totalitárius vagy autoritárius rendszerekben - az
els lépést jelentette a liberális demokrácia megteremtése felé.

A mai definíció kísérletek

A civil társadalommal foglalkozó szakirodalomból számos megközelítést emelhetünk ki. Ralf
Dahrendorf véleménye szerint civil társadalomról akkor beszélhetünk, ha az állampolgárok
aktívan részt vesznek a társadalom életében, és felel sséget éreznek azokért a dolgokért is,
amelyek magánéletükön kívül történik.

Jürgen Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c. m vében írja, hogy a civil
társadalom intézményes magvát az önkéntes alapon történ , nem állami és nem gazdasági
összefogások képezik5. Számára a civil szféra az "uralommentes kommunikáció tere", mely
szemben áll az állammal, ahol az állam legf bb törekvése az, hogy bekebelezze az
"életvilágokat". A civil társadalom az állami, a hatalmi kommunikációs rendszerrel szembeni
ellenállást jelenti6.

Michael Walzer szerint a civil társadalom aktív, elkötelezett állampolgárokra épül, akik részt
vesznek az állam, a gazdaság, a nemzet vagy a vallás ügyeinek intézésében. Kende Péter a
civil társadalmat úgy határozza meg, mint a társadalomnak azt a kapcsolathálózatát, amely az
államtól függetlenül alakul ki, és m ködését se befolyásolja az államhatalom.

Szelényi Iván a 1990-es évek elején megállapította, hogy eszmetörténetileg a civil társadalom
fogalma a rendies hatalmi szerkezet kritikájaként jelenik meg. A civil társadalom a
népszuverenitás elvére épül, ahol azok a szervezetekbe tömörült állampolgárok
szabályozhatják a társadalmi rend feltételeit, akik jogi szempontból egymással szimmetrikus
viszonyban állnak. A rendies társadalmakban a jog forrása a társadalom felett álló uralkodó.

Szalai Erzsébet véleménye szerint az uralommentes kommunikáció csak illúzió. A civil
társadalom fogalmának megjelenése azt fejezi ki, hogy sem a "szabad piac", sem a politikai
nyilvánosság nem tölti be klasszikus demokratikus funkcióit ezért az egyének új, ezen
szféráktól független tereket, nyomásgyakorlási formákat, fórumokat keresnek.

Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése alapján civil társadalom nem más
minta a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, a

9

szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló
szervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással, az egyházak és a vallási közösségek.

A civil társadalom fogalmi jellemz it a szakirodalom általában négy pontban foglalja össze:
A civil társadalom személy- és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata,
amelyek m ködésük szabályai szerint különböznek a társadalom többi intézményrendszerét l.
Nem egyenl sem az állammal, sem a magánszférával, de a kett közötti kapcsolat közvetlen.
Létezésének elvi alapjait az emberi-állampolgári jogok érvényesülése, a jogállamiság jelenti.

A civil társadalom rendeltetése, hogy az általa biztosított nyilvánosság és érdekartikuláció
útján szembesítse az állami akaratot az általa képviselt értékekkel, törekvésekkel és
gyakorlattal.

Gordon White, angol politológus szintén négy pontban foglalta össze a civil társadalomnak a
demokratizálás folyamatában betöltött szerepét.

“1. A civil társadalom megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom
között az utóbbi javára.

2. A civil társadalom ellen rzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai
döntéseik indokoltságának nyilvános megítélése révén.

3. A civil társadalom fontos közvetít szerepet játszhat az állam és a társadalom között.

4. A civil társadalom önmagában gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát,
amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a demokratikus intézmények és folyamatok legitim
módon és kiszámíthatóan válaszoljanak az új kihívásokra.”7

Mindezek után nem szeretnénk visszamenni az ókor vagy a középkor helyi közösségeinek
definícióihoz, viszont az Ipari Kor gazdasága, társadalma, s köztudata alapján létrejött civil
társadalom típusokat és felfogásokat érdemes rendszerszer en értelmezni. Ezért a
Stratégiakutató Intézet - a hazai civil társadalom általa végzett kutatása el tt és az eddigi
felfogások értelmezése alapján - a következ elméleti összesítést végezte el és ezzel hét
típusba sorolta az eddigi felfogásokat:

Az Ipari Kor civil társadalom fogalmának értelmezési típusai

10

els Aktív, elkötelezett állampolgárok kapcsolathálózata: közösségi feladatot
vállaló helyi polgárok, de a nem aktív, nem kötelezett állampolgárok nem
tartoznak bele;
második Politikai társadalom: liberális demokrácia intézménye, nyitott társadalom,
politikai-hatalmi ellensúly, stb.
harmadik Személy- és szervezet-egyesülések, önálló társadalmi szervezetek: polgári
intézményesített kezdeményezések, szervezetbe tömörült állampolgárok,
független szervezetek és mozgalmak, munkaadók és munkavállalók
szervezetei, államot ellen rz intézmények, non-profit szektor, stb.
negyedik Gazdasági társadalom: a piac intézménye, spontán helyi piac és vállalkozásai,
gazdasági kapcsolatok kerete, stb.
ötödik Állam és társadalom közötti közvetít tér: társadalmi érintkezések közege,
privát cselekvések tere, aktív önkéntes közvetít szektor, stb.
hatodik Uralommentes kommunikációs tér: állam, gazdaság által nem befolyásolt
közösségi kommunikációk rendszere, stb.
hetedik Normakép, jöv kép: civil társadalom normatív jöv képe, liberális
társadalomkép, közösségi normák képvisel je, stb.

Táblázatot készítette: Varga Csaba

Konklúzióként annyi emelhet ki, hogy az Ipari Korban a civil társadalom tehát lényegében a
bürokrácia és a hatalmi berendezkedés ellentéteként jött létre, mindenekel tt az egyének
érdekeinek érvényesítése és védelme érdekében és csak akkor m ködik megfelel en, ha az
állampolgárok a köz érdekében is áldozatot hoznak. Ma természetesen az a kérdés, hogy az új
típusú globalizáció és lokalizáció világában ezek a korábbi és tegnapi értelmezések
helytállóak-e? Az elmúlt egy-két évtized európai és magyar társadalomfejl dése mennyire
alakította át a lokális civil társadalmakat és ezek alapján milyen mértékben szükséges új
definíció?

A civil társadalom új definíciója

Az ezredforduló el tt és után az Ipari Kor egyre nagyobb mértékben és mélységben alakul át
Információs Korrá. A helyi társadalmak bels szerkezete és m ködése gyökeres változás
közben van. Az elmúlt két évtized új felismeréseib l8 kiindulva a következ új meghatározás-
együttes mellett voksolunk.
11

1. Az új globlokál világban a civil társadalom kiterjedt és strukturálódott, egyrészt
beszélhetünk globális és európai, másrészt nemzeti és országos, harmadrészt térségi
(regionális és kistérségi), negyedrészt pedig települési civil társadalomról, s t nagyobb
településeken rész civil társadalmakról.

2. A civil társadalom most már végre mindenekel tt társadalom, méghozzá sok tekintetben,
de korántsem korlátozatlanul önálló (az államtól, gazdaságtól, vagy a nemzeti szintt l elvált)
helyi társadalom. Mindenki beletartozik, az aktív és nem aktív polgárok is. Új jelenség az,
hogy akkor is komoly fejl dés tapasztalható, ha egy-egy településen esetleg kevés számúak és
gyengék a civil szervezetek, hiszen ezekt l függetlenül is a hazai civil társadalmak bels
állapota, cselekvése, tudata folyamatosan er södik. Ebb l is következik, hogy a civil
társadalom nem csak közvetít elem, hanem önálló, sajátos életvilág.

3. Miután Magyarországon ma egy térségi vagy települési civil társadalom szükségképpen
összetett szerkezet (avagy egyaránt vannak benne posztfeudális, kora kapitalista, kapitalista,
posztszocialista, újkapitalista és információs társadalom-elemek és társadalmi csoportok), a
legfontosabb felismerés az, hogy az összetettség ellenére a domináló elemek már az új
társadalmi érdeket és értékeket érvényesít társadalmi csoportok, intézmények.

4. Az információs kor új technológiái, szolgáltatásai és intézményei hatására a civil
társadalom már nem egyszer en kommunikációs közösség, hanem intelligens civil
társadalom, új információs, kommunikációs és közösségi tér. Ebb l még az is következik új
jelenségként, hogy a valóságos, megfogható települési társadalom megduplázódik és létrejön
a virtuális civil társadalom is, amely nem azonos sem a régi, sem az új lokális vagy közösségi
tudattal.

5. Az új civil társadalomban újra meghatározó szerep a közösségi tudat, de ez semmiképpen
sem azonos a korábbi tudatszereppel, amely teljes mértékben kitöltötte vagy kés bb csak
uralta a helyi polgárok tudatát, gondolkodását, mentalitását. Ma a civil társadalom
tudatszerkezete összetett, egyszerre teljes és töredezett, alapját az egyének személyes tudata és
hangsúlyos tudatállapot-min ségei határozzák meg, miközben a civil köztudat intenzíven
visszahat a helyi polgárok tudattartalmaira és tudatformáira is.

6. Az intelligens civil társadalom jellemz je, hogy kimondva-kimondatlanul nem teljesen az
Ipari Kor politikai demokrácia modelljének érvényesítését kísérli meg. A hagyományos,

12

központi/állami politikai keretek közül kivált, önálló mozgástér. Új demokrácia filozófiát és
módszertant keres, s mert ilyet egyel re egyáltalán nem talál, s mert a hagyományos
képviseleti demokrácia formáit nem ítéli kielégít nek, a változás legnagyobb akadálya a
tanácstalanság, bizonytalanság. Az egyetlen kapaszkodó, hogy Magyarországon elindul az e-
közigazgatás, s ennek folytatásaként létrejön az e-demokrácia, ami már a részvételi
demokrácia irányába mutat.

Felfogásunkat igazolja számos olyan értelmezés, amely már az Ipari Kor utáni civil
társadalmakat elemzi. Ilyen például az a kategória, amely szerint a globális civil társadalom „a
család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és
egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain
túl m ködik”9.

Ezért Fejér megyében, Abán (és tágabban a sárvízi kistérségben) folytatott kutatásaink és az
Abán kezdeményezett helyi civil társadalom és demokrácia fejlesztésben már új kategóriát
használtunk.

Ez így definiálható: a helyi civil társadalom nagyobb részt valóságosan, kisebb részt
potenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cselekvésében önálló, sajátos,
részben már autonóm társadalom, amely a család, az állam és a gazdaság között egyrészt
közvetít, másrészt integrál, harmadrészt pedig önálló életvilágot teremt, s végül a civil
társadalom nem pusztán társadalmi-gazdasági, vagy intézményi rendszer, hanem sajátos
tudati/köztudati hálózat.

3. A fejlesztési színhely bemutatása (Aba és civil
társadalma)

Aba – a települések névsorában elfoglalt helye miatt – Magyarország els települése.

Békés dunántúli nagyközség, amely rövidesen kisváros lehet. Egyike Fejér megye déli
részének halmozottan hátrányos falvai közül. Senki nem nagyon ismerné nevét a megyén túl,
ha az elmúlt években nem t nt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával.
Ezzel sikerült például kivívnia a csatornázáshoz szükséges állami támogatást. Aba 2004-t l az
önállóvá vált sárvízi kistérség központja.

13

Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilag
hármas tagoltsága határozza meg. A község három, területileg egymástól jól elhatárolható
településcsoportból áll: Aba, Bels báránd, Bodakajtor. Mindhárom egység sajátos
adottságokkal járul hozzá, s ennek megfelel en egyedi funkciót tölt be a község életében.

• A nagyközség közigazgatási, politikai, kereskedelmi, oktatási és kulturális központja Aba.

• Bels báránd a Székesfehérvárhoz legközelebb fekv , önálló települési egységet alkotó része
a nagyközségnek. Természeti adottságai, a táj szépsége, halastavai, a közúti forgalomtól való
viszonylagos elzártsága komoly vonzer t jelenthet a hagyományos vidéki életformát keres
fiatalok és a turisták számára. Továbbá Bels báránd gazdasági szerepét er síti a börgöndi
repül tér közelsége.

• A nagyközséget alkotó harmadik területi egysége Bodakajtor. Els sorban mez gazdasági
terület. Bodakajtor gazdasági erejét mindenekel tt a mez gazdasági adottságok, és a
termálvízhez kapcsolódó fejlesztések turisztikai lehet ségeinek kiaknázása adhatja.

(Demográfia) Lakóinak száma közel 4300. Aba nagyközség és a Sárvíz kistérség
népességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat. A kistérség településein a
negatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. Abán a vándorlási különbözet
mellett pozitív irányt mutat a természetes szaporulat is. Továbbá a népesség folyamatos
mozgásban van. Az elmúlt öt évben a lakosság 12 százaléka cserél dött le. A demográfiai
adatok tükrében Aba népességmegtartó ereje jónak mondható és földrajzi elhelyezkedéséb l
adódóan kell vonzer vel bír a kistérségen belül.

(Infrastruktúra) Aba nagyközség a 63 sz. f útvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárd
között terül el, a Sárvíz völgyében. A térség úthálózata jó. A térség vasúti úton a
Székesfehérvárt Sárbogárddal összeköt vonalon is megközelíthet . S bár a jelenlegi
tömegközlekedés els sorban a rendszeres autóbusz járatokra terel dött át, a vasútvonal
jelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különös
tekintettel a börgöndi repül térre.

A térség közúthálózatának fejlesztése szempontjából sokat javíthat a Fejér megyét nyugat-
kelet irányban átszel transzeurópai autópálya megépítése.

14

Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejl dést a közm rendszer kiépítésében érte el a térség.
Ma már a község 98 százalékos kiépítettség vezetékes vízhálózattal, valamint vezetékes
földgázzal rendelkezik. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt háztartások számát illet en az
ellátottság messze meghaladja a megyei és a székesfehérvári kistérség (63, 4 %) átlagát. Az
önkormányzat a vezetékekkel együtt négy saját kutat is kiépített. A vízórák leolvasása
digitalizált. A vezetékes földgázt fogyasztó háztartások aránya 63 százalék.

A vezetékes hálózat a Sárvíz kistérség minden településén kiépült. 1000 lakosra 243 f vonal
jut. A mobil telefonok széleskör elterjedése következtében általánosan megállapítható, hogy
országszerte csökken a vezetékes vonalak iránti igény.

Az Internettel összeolvadó kábeltévé rendszer, a település minden lakója számára hozzáférést
biztosít a helyi információkhoz és a világhálóhoz. Abán a helyi televíziózás kezdete a 90-es
évek elejére nyúlik vissza. A Sárvíz TV (helyi tévé) 1999-ben indult újra. A m sorszórás heti
rendszerességgel történik. Abán a kábeltévé tulajdonosa 100 százalékban az önkormányzat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az el fizetésb l befolyó pénzekkel az önkormányzat
gazdálkodik. Aba saját stúdióval is rendelkezik. A kábelezettség jelenleg 540 lakott
ingatlanba van bekötve.

A nagyközség saját honlappal rendelkezik, amelynek gondozása a helyi teleház feladata:
www.aba.hu. A község minden lakójának van e-mail címe, azoknak is, akik ma még nem
rendelkeznek saját Internet hozzáféréssel. Az abai teleház civil kezdeményezésre született
meg és m ködtetését ma is a Vitalitás Egyesület látja el. A teleházak feladata az Internet-
hozzáférés és az elektronikus levelezés. Ezen túl szolgáltatásaik többnyire tanácsadással, az
oktatással, pályázati figyeléssel valamint irodatechnikai szolgáltatásokkal egészülnek ki.

(Általános gazdasági helyzetkép) Az Abán m köd vállalkozásokat az aránytalanul magas
egyéni vállalkozók és stermel k száma (82 %) jellemzi. Ez az arány az egész Sárvíz
kistérségre jellemz (80 %). A gazdasági élet két meghatározó területe a lakossági ellátást
biztosító kereskedelmi és szolgáltatói szféra valamint a mez gazdaság. Abán jelent sebb ipari
tevékenység nem folyik.

A helyi gazdaság legfontosabb szektora a mez gazdaság. A kistérségben m ködik a megyei
mez gazdasági vállalkozások fele és az élelmiszer feldolgozó kapacitások egy negyede. A
térségre ma a szántóföldi m velés jellemz . A térségben megközelít leg 20.000 ha term föld

15

van, amelynek 64 százalékán gabonát, els sorban kukoricát és búzát termelnek. A
rendszerváltást követ privatizációs folyamat következtében a térségben a magántulajdon vált
meghatározóvá.

Aba és a Sárvíz kistérség turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága adottságainál
jóval gyengébb. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térség
els sorban a Székesfehérvárra érkez turisták rövid, célprogramokra érkez csoportjaira
számíthat.

A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élmény turizmus”. Ennek a
tendenciának következménye a falusi turizmus terjedése. Aba és a Sárvíz kistérség a
következ kategóriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, a
kongresszusi turizmus valamint a gasztronómiai érdekességre épít turizmus tekintetében,
egyre nagyobb az érdekl dés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekkel összekötött
néhány napos programok iránt és külön kategóriát képvisel az ismereteket b vít , tudást
fejleszt turizmus.

A kistérség egyik legjelent sebb turisztikai értékét képezi a Sárvíz–völgye Tájvédelmi
Körzet, amely els sorban az ökoturizmus és az oktató, vagy tudásfejleszt turizmus
fejlesztését teszi lehet vé, kiegészítve a Sárrét és a szomszédos sárbogárdi kistérségben fekv
Rétszilasi tavakhoz vezet programokkal.

A turisztikai fejlesztések központi eleme a faluturizmus és az Aba területén feltárt hévíz
élményfürd vé fejlesztése (Aquaprofit Kft.) valamint az ehhez kapcsolódó sportcentrum
kialakítása. A projekt megvalósítása Aba gazdasági és turisztikai fejl désének egyik kiugrási
lehet sége.

Jelenleg az egyik legfontosabb turisztikai célpont a kistérségben Tác, és kiemelked program
a három napos Aba napok. A Sárvíz nap egész kistérségre kiterjed programja
továbbfejlesztést igényel. Hosszabb tartózkodást lehet elérni a falusi turizmus er sítésével.
Ennek legf bb akadálya viszont, hogy kevés a színvonalas vendégfogadásra berendezkedett
magáner s szálláshely.

(Társadalom) Székesfehérvár gazdasági fejl dése rányomja bélyegét a térség
foglalkoztatottságára is. A kistérségben él aktív keres k 56, 7 százaléka ingázó. Ez a
fogyasztói er megközelít leg 50 százalékának kiáramlását jelenti a helyi gazdaságból és

16

visszafogó er a szolgáltatások min ségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések bels
társadalmi kohéziójára is. A kistérség aktív feln tt lakosságnak mintegy 10 százaléka
munkanélküli, ami els sorban a szakképzetlenségnek tudható be, hiszen Székesfehérvár
munkaer felszívó képessége nagy, és az utóbbi években munkaer hiány alakult ki.

Aba község költségvetés prioritásait az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása mellett az
orvosi és szociális ellátásra helyezik. A községben családjóléti és szociális gondozó szolgálat
is m ködik. De az id sek számára sem Abán, sem pedig a kistérségben nincs szociális
intézmény.

A kistérség oktatási struktúrájára a Székesfehérvár centrikusság a jellemz . A Sárvíz kistérség
településein a tanulási lehet ségek ma még az általános iskolára korlátozódnak. Közép- és
fels fokú oktatás legközelebb Székesfehérváron van. Az abai Aba Sámuel Általános Iskola
550 diákjával és harmincf s nevel testületével a Sárvíz kistérség legnagyobb oktatási
intézménye.

Aba kulturális életének legfontosabb központja a Kultúr Közösségi Ház. Épületében kap
helyet a szervezetileg önálló Tanka János Könyvtár és mint bérl , nyolc éve itt m ködik a
Sárvíz M vészeti Alapiskola, a Sárvíz TV stúdiója és a helyi kábeltévé központ. Mindez az
épület zsúfoltságát eredményezi és a kulturális rendezvények szervezését megnehezíti.

Az épület egy 250 fér helyes színházteremmel rendelkezik. Kiállítási helységként a
színházterem el terét használják. A kulturális rendezvényeket a Sárvíz TV közvetíti.
Szervezetileg a Kultúrhoz tartozik a bels bárándi és a bodakajtori kultúrház is. Bels bárándon
az épület felújítása megtörtént, a m ködés folyamatos. Bodakajtoron a volt munkásszállás
épülete most van átalakítás alatt.

A Tanka János Könyvtár bár intézményileg önálló, a Kultúrház épületében került
elhelyezésre. Megoldandó probléma a könyvtár esetében is a helyhiány. Különösen a
helytörténeti anyag bemutatása miatt szükség lenne még egy helyiségre

Aba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltást
követ en a már korábban is m köd egyesületek mellett a civilszervezetek sokasága alakult:
22 egyesület. Ezek száma mára már jelent sen csökkent. Civil kezdeményezésre indult meg
1994-ben a mára már mikro-térséggé szervez dött Sárvíz menti együttm ködés.

17

Aba társadalmi életében egyik legjelent sebb és munkáját tekintve az információs társadalom
fejlesztése szempontjából meghatározó a Vitalitás Egyesület. Szintén fontos szerepet játszik a
község életében még az Abai Polgárok Egyesülete, amely a helyi vállalkozókat és
értelmiségieket fogja össze. Végezetül, de nem utolsó sorban említésre méltó a Pátria Kör
tevékenysége. Gy jt munkájukkal, a helyi hagyományok és tárgyi emlékek gy jtésével az
tevékenységük adhat alapot arra, hogy Abán az információs társadalom ne egy légüres térben
valósuljon meg.

A civil szféra fontos intézményei az Egyházak. Aba lakossága többségében katolikus, kis
részben pedig református. Mindkét felekezetnek saját temploma van a községben. Hajdan
még iskolát is m ködtettek.

A település hátrányai között meg kell említenünk Aba nagyközség egységes arculatának teljes
hiányát, ami a várossá válás komoly hiányossága. A legnagyobb problémát az okozza, hogy
egyel re részben hiányoznak azok a településrendezési szempontból nélkülözhetetlen elemek
– városközpont, parkok, kereskedelmi és kulturális központ, a f útvonal hangsúlyozott
szerepe, az utcafrontok építészetileg megtervezett összképe stb. – amelyek az idelátogatókban
mély nyomot hagynának. A most folyó fejlesztések viszont lehet vé teszik, hogy Aba 2007-
ben kérhesse várossá nyilvánítását.

(Jöv kép) Kevés olyan település van Magyarországon, amely ilyen sokat energiát szánt arra,
hogy kidolgozza jöv képét. Ennek centrumában az áll, hogy Aba intelligens kisváros akar
lenni, amely él a tudásközpontú kor adta lehet ségekkel. A programnak számos eleme van a
gyógyfürd t l az e-közigazgatásig, a technológiai parktól az intelligens lakóparkig. Abának
annyira megn tt a tekintélye, hogy a megyei napilap 2004. szilveszterkor azon ironizált, hogy
el bb-utóbb Abához csatolják Székesfehérvárt.

4. A részvételi demokrácia értelmezése - a strukturált
párbeszéd rendszere

Történetét tekintve a részvételi demokrácia kialakulása nem véletlenül a harmadik világban,
nevezetesen Dél-Amerika nagyvárosaiban indult el és fejl dik a legdinamikusabban. Brazília,
Argentína, Mexikó, Urugvay lakosságának többsége a nagyvárosokban és azok közvetlen
környezetében él. A városközpontok és a perifériákon él milliós tömegek között óriási

18

társadalmi különbség és ennek következtében fokozott szociális feszültség alakult ki. A
globalizáció hatására a korábbi iparközpontok, az európai és észak-amerikai nagyvárosoktól
eltér en sajátos agglomerációs gy r közepére kerültek: itt nem a periféria fejl dött a
városközpont rovására. Ellenkez leg, a fejlett központot valóságos nyomornegyedek veszik
körül. Alapvet területfejlesztési probléma, hogy a városok fejl dése és terjeszkedése
megakad a nagylélekszámú nyomornegyedeknél: a gazdaságilag fejlett agglomerációs övezet
kialakítása szinte lehetetlen, miközben egyre n a centrum és a periféria közötti szociális
feszültség. Az 1970-80-as évek egyes városokban szabályos villongásokhoz vezettek. Mindez
a helyhatósági választásokra is rányomta bélyegét.

A részvételi demokrácia ma már szimbólumaként emlegetett Porto Allegre önkormányzata
erre a helyzetre keresett politikai megoldást. Mert a lakosság bevonása a városfejlesztés
gondjaiba, a lakosság aktivizálása a költségvetés kialakításának megvitatásában egyszerre
célozta meg a szociális feszültségek mérséklését és a társadalmi szolidaritás er sítését.
Ugyanakkor er sítette az egymással els pillantásra ellenérdekelt szociális csoportok közötti
párbeszéd kialakulását, a közös érdekek meghatározását.

A dél-amerikai részvételi demokrácia gyakorlat egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a
képviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes mértékben meg rzi
legitimitását. Megvalósulása azért volt lehetséges, mert az alulról jöv nyomás már a
helyhatósági választások során megfogalmazódott, s eredményeként a választások során
megállapodás született a helyi civil mozgalmak és a támogatott politikai pártok között a helyi
demokrácia kiszélesítése és a városirányítás transzparenciájának biztosítása ügyében. A
részvételi demokrácia születését tehát nem el zte meg semmiféle társadalmi szerz dés a
lakosság és az önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt politikai
alkuk biztosították: a városon belül az ellenzék és a városvezetés között, majd a Rio Grande
do Sul Állam kormányzósága és a város vezetése között született megállapodás a rendszer
bevezetésére.

A Porto Allegrében kialakított, s nagy vonalakban mindenütt adaptált részvételi demokrácia
rendszere alapvet en egy strukturált párbeszéd az önkormányzat döntéshozatali és
végrehajtásért felel s szervei valamint a lakosság között.

19

A képviseleti és a lakosság önkéntes részvételén alapuló rendszer közötti kapcsolat
megoldására Dél-Amerikában egy sajátos megoldással találkozunk. A párbeszéd hierarchikus
rendszerben, három szinten zajlik:

1. Mikrolokális szint: a mindenki számára nyitott ülések els sorban a csoportos
párbeszéd terei, amelyeket lakókörzetenként szerveznek. A gy lések célja, hogy a
különböz lakókörzetek véleményét és javaslatait összefogja és ezek sorában a
fejlesztési prioritásokat megfogalmazza. A lakókörzetek delegált képvisel ket
választanak egy évre. A küldöttek száma, el re meghatározott elv alapján, attól függ,
hogy a lakókörzeti gy lések munkájában hány lakos vesz részt. – Ez a megoldás, bár
bizonyos aránytalaságot idéz el a város lakóinak reprezentációjában, azért fontos,
mert érdekeltté teszi az embereket a részvételben, és nem engedi, hogy a rendszer
egészében ellehetetlenüljön.
2. Szektoriális szint: a várost 16 szektorra osztották fel. Minden szektorhoz több
lakókörzet tartozik. A körzetekb l delegált személyek jogosultak a Szektorok
Fórumának munkájában részt venni, és a lakossági vélemények alapján kialakult
prioritásokat, fejlesztési szempontokat koncepcionálisan rendszerezve – geográfiai,
tematikai szempontok, a költségvetés f irányainak véleményezése, új szempontok
meghatározása stb. - képviselni. Ezen a szinten már szakmai munka is folyik, ahol a
civil szervezetekkel való együttm ködés és konzultáció lehet sége nyitott. (Porto
Allegrében minden területi szektorban 6 tematikus csoport m ködik.) A Szektorok
Fóruma a részvételi demokrácia legfontosabb színtere. Tagjainak száma pontosan
visszatükrözi a részvétel lehet ségével él aktív lakosság arányát a város
lakónegyedeiben.
3. Municipiális szint: Minden szektor és minden tematikus csoport két tanácstag
delegálására jogosult. Az így létrehozott testület feladata hármas: a demokratikus
szabályok meghatározása és annak betartatása, az éves költségvetési javaslat
megfogalmazása és mindenki számára érthet vé tétele, valamint azoknak az
önkormányzati testület elé terjesztése.

Minthogy a részvételi demokrácia kifejezetten a város költségvetésének kérdéskörére terjed ki
(innen az elnevezés „budget participatif”, azaz részvételi költségvetés), ami természetesen
indukálja a városfejlesztéssel, a szociális ellátással és oktatással stb. kapcsolatos kérdések
megvitatását is, minden lakókörzet választott megbízottja (képvisel je) részt vesz az

20

önkormányzati testület költségvetést tárgyaló ülésein és képviseli körzete álláspontját.
Ugyanakkor a lakosság e képvisel n keresztül közvetlenül informálódhat más lakónegyedek
és a város egészének problémáiról. Ez a közvetlen információáramlás mozdítja el a
költségvetési prioritások kialakításához szükséges szolidáris gondolkodást.

A lakosság bevonása a döntés el készítésbe lakókörzetekhez igazított, ami azért lehetséges,
mert minden városrész, s ezen belül minden lakónegyed sajátos társadalmi struktúrával és
szociális helyzettel bír. Ezek a sajátosságok a körzetek megszervezésében, a lakossági
fórumok és viták levezetésében pedig érvényesíthet k. Úgy is fogalmazhatunk, hogy míg a
képviseleti demokrácia m ködési mechanizmusának kialakításában az egyedi valóságok
alapján kialakított általános (alapvet en politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, a
részvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások megvalósítását az egyedi
állapotokhoz igazítva valósítja meg. Eredményeként, szociálpszichológiai szempontból
növekszik a lakosság igazságérzete és ennek megfelel en a konfliktuskezel képessége is.

Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a rendszer kialakítása az alulról jöv
kezdeményezés nyomására történt: a helyhatósági választások során kialakított
megállapodások az újonnan felállt városvezetést gyakorlatilag kötelezték a lakosság
bevonására.

5. Részvételi demokrácia - út a közvetlen (e-)demokrácia
felé (avagy a jóléti társadalomból a jól-lét társadalma felé)

A részvételi demokrácia kialakulása térben és id ben egyaránt szoros összefüggést mutat a
fenntartható fejl dés mára már világméret programjával.10

A növekedésre épül liberális gazdasági modell káros hatásai a lokalitás szintjén figyelhet k
meg leginkább. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a nyugati társadalmak stabilitása nem
kezdhet ki. Ezzel szemben már 1980-1990-es évek között er teljes társadalmi leszakadási
hullám indult el. Miközben az életszínvonal, a lakosság várható élettartama és az
iskolázottság mértéke az összesít statisztikai mutatók szerint er teljesen növekedett, azok
társadalmi eloszlása egyre egyenl tlenebbé vált.11 A fejl dés egyik paradoxona, hogy a
szociális támogatásból és segélyb l él k, valamint a hajléktalanok száma a növekedéssel
egyenes arányban növekszik. Az Egyesült Királyságban a szegények száma húsz év alatt

21

megduplázódott. Hasonló tendenciák figyelhet k meg Európa minden országában. Az új
szegénység egy másik jellegzetessége, hogy nem csak kontinensenként, hanem országonként
és régiónként/ térségenként is er s differenciálódást figyelhetünk meg az életszínvonal,
különösen pedig, az életmin ség tekintetében.12

A növekedésen alapuló gazdaság ma már öngerjeszt módon m ködik tekintet nélkül a
társadalmi követelményekre. Az új szegénység megjelenése arra a tényre irányítja figyelmet,
hogy a gazdasági fejlettség jelenleg alkalmazott indikátorai nem alkalmasak a valós fejl dés
mérésére, mert figyelmen kívül hagyják az emberi jólét (jól-lét) olyan faktorainak mérését,
mint az életmin ség, természeti környezet állapota, a születéskor várható élethossz, az egyéni
és közösségi szolidaritás, együttm ködési képesség, a polgárok fizikai és morális állapota, a
politikai stabilitás…

A globalitás és lokalitás között feloldhatatlan ellentét feszül: míg a gazdasági növekedés
immáron globális szinten zajlik, addig a társadalmi problémák lokális szinten jelentkeznek.
Eredményeként fokozott állami eladósodásnak, a politikai és társadalmi intézmények
hitelvesztésének, korrupciónak és társadalmi elégedetlenségnek lehetünk szemtanúi.13

Félévszázada uralkodik az a nézet, hogy egyedül a gazdasági növekedés képes a tartós
társadalmi jólét megteremtésére. „A legjobb politika a jó gazdaságpolitika” – visszhangzik
minden szinten. A 21. század globális viszonyai között azonban csak kiüresedett jelszó marad,
amely egyedül az egymásra mutogatásra, a felel sség áthárításra alkalmas. A globális
gazdaság „vak” a társadalmi problémákkal szemben,14 az állam pedig, tehetetlen a
gazdasággal szemben. Csak halkan tesszük hozzá, hogy a globális (gazdaság) és a lokális
(társadalom) között feszül ellentétben a legnagyobb veszély az államra leselkedik, mert
kiszolgáltatottsága e két szféra irányában egyre növekszik.

Ebben a megváltozott és folyamatosan változó környezetben a fenntartható fejl dés
programja új értelmet nyert: „egy új fejl dési modell keresését”. Egy olyan modellét,
amelynek alappilléreit a gazdaság, a társadalom, a környezetvédelem és a legutóbbi felfogás
szerint a kultúra alkotják.15 E négy fejl dést meghatározó faktor a korábbi modellekt l
eltér en már nem hierarchikus viszonyrendszerben állnak egymással, hanem a világ jöv jének
azonos érték talapzatát képezik. Az új társadalmi modell kialakításában különösen fontos
szerepet kapnak az intelligens fejlesztések. Az információs technológia széleskör elterjedése
új dimenziót nyit nem csak környezetkímél technológiák és a gazdaság új pályára állítása

22

szempontjából, hanem az állam és az állampolgár kapcsolatának alakításában, a demokrácia
kiterjesztésében is.

Társadalmi szempontból Európában a részvételi demokráciát a „demokrácia
demokratizálásának” is nevezhetnénk. Jelent sége els sorban a lakosság aktív bevonását és
egyetértésének megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások folyamatába. Szemben a
képviseleti demokráciát bíráló, gyakran megkérd jelez európai baloldali mozgalmakkal, úgy
véljük, hogy az európai országokban, és a magyar társadalomban is tapasztalható, növekv
szociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe mindenek el tt az információs
társadalomra és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.16 Az új
kihívásokra egyetlen állam, és egyetlen önkormányzat sem képes a lakosság bizalma és
együttm ködése nélkül valós válaszokat adni. Ez utóbbi el feltétele pedig az
információáramlás kétirányúságának lehet legteljesebb megteremtése.

A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban úgy t nik nehezebb feladat, mint a harmadik
világban: a jól kiépült intézményi rendszer és a közgondolkodásban mélyen gyökerez „jóléti
állam” felel sségére apelláló magatartást a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása, s t,
miként azt a választások és népszavazások mutatják, közömbössége jellemzi. Ez is indokolja,
hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia megvalósítása központi programmá vált.
Cél hogy az új kezdeményezéseket felülr l, állami szintr l is támogassák. Az ismert európai
példák szinte kivétel nélkül fels – városi, megyei és regionális - kezdeményezésre jöttek
létre, illetve – például Olaszországban – a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos
„civil szervez dés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított program
mentén valósítja meg az új demokrácia programot, amelyet az egyetemek által biztosított
kutatók folyamatosan tesztelnek, elemeznek, javaslatokkal látnak el valamint a gyakorlathoz
szükséges képzéseket is biztosítják. Az olasz gyakorlat sokkal inkább hasonlít egy országos
mozgalomhoz, mint sem egy nemzeti programhoz, miként az Franciaországban tapasztalható.

Ugyanakkor a kívánatos az alulról történ állampolgári kezdeményezés lenne. Ez
fogalmazódik meg az Európai Unió alkotmányában, amikor a részvételi demokrácia mellett
külön paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§).
Az állampolgári részvétel 4 f területe:

1. Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni az t érint
témákban

23

2. Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani kell az
információkhoz jutás lehet ségét, beleértve a más állampolgárok által tett javaslatok
és ellenérvek megismerését.
3. Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra informálódáshoz, saját
nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez respektálva mások személyiségét és
véleményét.
4. Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelel szinteken (lakókörzet,
városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani nem csak a választott
képvisel személyét illet en, hanem minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti
életüket.

A nyugati típusú demokráciákban a részvételi demokrácia megvalósítására két módszertani
megoldás kínálkozik:

• az egyik a már létez és komoly hagyományokkal rendelkez civil szervezetek
aktív bevonása a döntéshozatalba és az információk kétirányú áramoltatásába,
• a másik lehet ség a lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés
eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végs fejlettebb formája a közvetlen
vagy e-demokrácia általánossá tétele.

Az általunk ismert európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal (ld. Quebec
városa) azt mutatják, hogy még azokban az országokban, ill. városokban is, ahol
kiemelked en jól m köd civil szervez dések alakultak ki, és a lakosság jelent s része
hagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a részvételi demokrácia
intézményeinek kiépítése els sorban a lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van.

1. A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat megvalósítására
specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag sz k körét tudják
megszólítani. Sem lehet ségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra, hogy a
lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan kérdésekben,
amelyek szakmailag közvetlenül nem érintik tevékenységüket.
2. A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság
méretéhez képest elenyész és mindenütt csökken tendenciát mutat. Egyre
kevesebben találnak munkát lakóhelyük közelében, az ingázás pedig id hiányt
von magával.

24

3. A fiatal korosztályok társadalmi aktivitása alacsony.
4. A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy középméret
városokban valósulnak meg – Barcelona, Firenze, Milánó, Róma, Bologna,
Velence, Mons, Berlin, Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de
Calais, Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen metropoliszok jól
kiépült informatikai rendszerére a részvételi demokrácia kialakítása szorosan
összekapcsolódik az e-demokrácia fejlesztésével. A programokban résztvev
kisvárosok - pl. Soignie, Saint Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne,
Beauchamp, Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége szinte
minden esetben meghaladja a 15.000 f t és a nagyvárosokhoz hasonló módon
szervezik a részvételi demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik,
hogy itt nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az informálódásban
azonban a település honlapja változatlanul fontos.
5. Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat, összességében elmondható, hogy
a legtöbb esetben a már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak (ld.
Párizs, Nante, Bordeaux, Marseille). Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy
a dél-amerikai minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem ültethet
át egy az egyben Európára (ld. Marseille, Bordeux).
6. Az európai gyakorlatban nagy fontosságot tulajdonítanak a képviseleti
demokrácia meg rzésének. Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban
inkább jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti bizalomépítést és intenzív
kommunikációt, mintsem a döntéshozatalba való beemelését az
állampolgároknak. Ezt jól mutatják azok a dokumentumok (charták), amelyek
a rendszert bevezet egyes városokban fogalmazódtak meg.
7. A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia el szobájának tekint civil
szervezetek, értelmiségiek szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek
(Nuovo Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ Szociális
Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az Európai Szociális Fórum alapítói.
Ez az összekapcsolódás jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejl dés és
a részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert. Európában a nemzeti
kormányok és a törvényhozás bár elfogadja, s t ösztönzi a részvételi
demokráciát, ennek ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében
igyekszik a párbeszédet konzultatív szinten tartani. A lakosság
döntéshozatalokba történ bevonása közvetett.

25

A részvételi demokrácia legitimitása tekintetében az európai országok sorában sajátos
helyzetet foglal el Franciaország, ahol az un. VALLANT törvény (2992-276.sz.törv –
2002.február 27.) minden 80.000 lakosú vagy annál nagyobb városban kötelez vé teszi a
lakónegyedek tanácsának felállítását (coseil de quartier). A törvény rögzíti a területelv séget,
az állampolgári jogok gyakorlását a lakókörzethez köti (település, megye régió), és kötelez vé
teszi a nyilvános vitákat, fórumokat a városnegyedben zajló közberuházásokkal kapcsolatos
döntésekr l. Mindazon által a városnegyedek tanácsának tagjait részben választják, részben
szakmai tudásuk vagy tekintélyük alapján meghívják a testületbe (rendszerint a polgármester
jelöli ki személyüket), a harmadik részt pedig sorsolással döntik el. Ez a „sorsolásos”
megoldás kapja a legtöbb kritikát a médiumokban, mert tisztasága megkérd jelezhet . A
testület tanácskozási jogokat élvez. A lakókörzet ülésein: javaslatot tehet, kezdeményezhet,
meggy zheti a lakosságot. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy minden közérdek
kérdésben konzultatív bizottságot hozzon létre a párbeszéd lebonyolítását és az információk
áramoltatását megkönnyítend . Egyedisége még a francia rendszernek az alkotmány által
biztosított „petíció benyújtásának joga”. Ez azt jelenti, hogy egy adott terület lakói, az ket
érint kérdés tárgyalását petícióban kérhetik az önkormányzati testületekt l (regionális
szinten a lakosság 20, települési és megyei szinten a feln tt lakosság 10 százalékának aláírása
szükséges).

Az információk és dokumentumok állampolgári hozzáférhet ségét törvény garantálja. Szoros
összefüggésben a nemzeti információs társadalom programjával és az intelligens
fejlesztésekhez kapcsolódó informatikai infrastruktúra kiépítésével, az információ áramlás f
helyszíne a települések honlapja. Az elérhet dokumentumok és hírek mellett rendszeresen
szervezett fórumok biztosítják a közvetlen párbeszédet. Miután Franciaországban az Internet
penetráció ma még az ország lakosságának csupán egy harmadát érinti, az önkormányzatok és
a lakosság közötti személyes kapcsolaton alapuló párbeszéd rendszerének kialakítása azonos
hangsúlyt kap.

A belga önkormányzati rendszer már évtizedek óta Európa egyik legdecentralizáltabb
struktúráját mutatja. Ezért Belgiumot gyakran „konszociatív demokráciaként” is emlegetik. A
lakosság és a közigazgatás szervei közötti kapcsolat javítása már a ’90-es évek óta központi
kérdés, érdekében számos törvény született. Miként Franciaországban itt fontos szerep jut a
felülr l jöv kezdeményezéseknek a demokrácia kiszélesítésében. A fejlesztések három f
iránya figyelhet meg:

26

1. az információhoz jutás jogának kiterjesztése (a dokumentumokhoz való hozzáférés,
publicitás stb.);
2. a kommunikáció javítása (mindenki számára érthet információk, elektronikus
rendszerek és médiák bevonása);
3. a lakosság részvételének aktivizálása (meghallgatások, fórumok, konzultatív tanácsok,
felmérések).

Az els két szempont megvalósítását Belgiumban is mindenek el tt az információs
rendszerekhez és az intelligens településfejlesztéshez kötik. Ugyanakkor a lakosság
aktivizálására, s nem utolsó sorban a helyi vezetés és a közintézmények iránti bizalom
helyreállítása érdekében itt is szükségesnek látják a lakókörzetek mentén szervezett párbeszéd
intézményesített rendszerének kialakítását. A lakókörzetesítés itt is felülr l történ
kezdeményezésre történik. Az els kísérleti projektek 2003-2004 évben indultak el a belga
nagyvárosokban és agglomerációikban. Mons városát 5 nagy körzetre osztották, amely
összesen 30 lakózónát foglal magába (egy zóna átlagosan 2500 lakos). Minden lakózónában
két, évente választott és politikailag el nem kötelezett képvisel b l álló tanácsot hoznak létre.
k képviselik a lakózóna álláspontját, prioritásait stb. a körzetenként létrehozott tanácsban.
Az önkormányzattal közvetlen párbeszédben az 5 körzetb l álló tanács áll. Az itt kialakított
közös álláspontok, projektek és a kapcsolódó finaszírozási feltételek / tervek, el zetes
egyeztetés után az önkormányzat testülete elé kerülve vita nélkül kerülnek megszavazásra.

A 2003-2004-ben megvalósult pilot projekt (Jemappe-Flénuben tesztelték) 2005-t l
fokozatosan Mons város egész területén alkalmazásra kerül. A részvételi demokrácia
rendszerének kialakítása Itt is összekapcsolódik az informatikai és intelligens fejlesztésekkel,
amelyek az információáramlás és a kommunikáció javítását szolgálják. A belga koncepcióban
kifejezett cél a lakosság innovativitásának kiaknázása, valamint a fejlesztési projektekbe való
bevonása. A körzetek tanácsának fontos szerepe, hogy a megvalósítás alatt álló fejlesztések
(projektek) ideje alatt folyamatos tájékoztatást adjon a lakosságnak az elért eredményekr l,
problémákról, szükség esetén a módosításokkal kapcsolatos lakossági vélemények
begy jtését, az álláspontok kialakítását és az új javaslatok értékelését elvégezve azokat a
közgy lés felé kommunikálja.

Németország, Belgiumhoz hasonlóan er sen decentralizált igazgatási rendszere a
szubszidiaritás elvén alapszik. Ugyanakkor, Baden-Wurtemberg tartomány kivételével 1989
el tt a lakosság nem rendelkezett sem a petíció benyújtásának jogával, sem pedig a helyi

27

népszavazások megtartásának jogával. Az elmúlt évtized egyik fontos eredménye, hogy az
állampolgári jogok közvetlen gyakorlásának ez a két fontos módja az egész országban
megvalósult. Kétpetíciós formát különböztetnek meg a német törvények: 1. az ún. „annuláló
petíciót” (alkalmazása szigorú szabályok mentén történik); 2. „kezdeményez petíció”
(bármikor benyújtható). A petíciókhoz a lakosság 10 százalékának aláírása szükséges, míg
elfogadásához a képvisel testület 25 százalékának szavazata elégséges. A részvételi
demokrácia intézményesítése jelen pillanatban nem szerepel a német önkormányzati
programok koncepciójában. Ennek oka valószín leg az, hogy komoly hagyományai vannak a
lakossággal folytatott közvetlen párbeszédnek: kerekasztal beszélgetések, fórumok, m hely
munkák. Alkalmazásuk az adott témák, projektek függvényében és tartományoktól függ en
változnak, semmiféle szabályozás és törvény nincs. A legaktívabb a lakosság Bajorországban.

A német gyakorlatban ki kell emelni Berlint. A város sajátos történelmi múltja létrehozott egy
olyan rendszert, amelyet els sorban a hagyomány legalizált. A város negyedeiben ún. „zsüri”
m ködik. Tagjai a körzet szakmailag tekintélyes személyiségei, akik a városnegyed
fejlesztését tekintik át, és ezzel kapcsolatosan tesznek javaslatot vagy bírálatot a város vezetés
irányába. Funkciójuk és m ködésük inkább hasonlít a civil szervez désekére. A berlini példa
a részvételi demokrácia civil szervezeteken keresztüli fejlesztésére példa. A megoldás nagy
hátránya, hogy a német gyakorlatban a civil szervezet kötelezettségeit semmi sem
szabályozza, miként a város önkormányzatát sem kötelezi semmilyen jogszabály a javaslatok,
bírálatok elfogadására. A rendszer alapja a személyek morális elkötelezettsége a lakossági
érdekek iránt.

A lakosság és az önkormányzat közötti információáramlásban a német gyakorlat a helyi
médiumokra és az Internetre támaszkodik. Miután az Internet penetráció Európában itt a
legmagasabb, érthet , hogy az e-önkormányzatiság és az e-demokrácia megvalósítása jobban
el térbe került az elmúlt évek fejlesztési programjaiban, mint a részvételi demokrácia
hagyományosabb megoldásai.

Hasonló helyzetet figyelhetünk meg a skandináv államokban. Itt els sorban a rendkívül szórt
települési szerkezet, a lakosság relatíve alacsony száma a településeken, valamint az
infokommunikációs rendszerek magas penetrációja teszi indokolttá a demokrácia
fejlesztésének elektronikus útra terelését. A reflexió és kommunikáció elterjedt formái
különösen Svédországban és az Egyesült Királyságban a tanulmányi közösségek, kerekasztal
beszélgetések és a tematikus állampolgári fórumok.

28

Olaszország hagyományai a városállamokban gyökereznek. Ennek megfelel en nagy
hagyománya van a nyílt fórumoknak, kisebb településeken pedig a falugy léseknek. Az
állampolgári kezdeményezéseknek az olasz törvények két szintjét különböztetik meg – mind
nemzeti, mind pedig regionális szinten – a népszavazást és a népi kezdeményezést. Az elmúlt
évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság részvétele mindkét esetben rendkívül
alacsony maradt. Ugyanakkor kialakulóban van egy sajátos modell, amelyet a szakirodalom
„a képviseleti rendszer alrendszerének” vagy „almodelljeként” emleget: az élet különböz
szektoraiban kialakult szövetségek, korporációk jutnak egyre fontosabb szerephez. Minden jel
arra mutat, hogy Olaszországban a civil szervezeteken keresztül lehet a lakosságot aktivizálni.
Ezzel szemben a területi elv csupán az igazgatási rendszer decentralizációját er síti a
lakosságban még mindig élénken él lokálpatriotizmusnak megfelel en. A mára már több
mint 150 várost tömörít „Nuovo Municipio” valójában egy mozgalom, amely szervesen
kapcsolódik az Európai Szociális Fórumhoz. Nem egyszer en csak a részvételi demokrácia
er sítését, hanem egy szociálisan érzékeny európai városok hálózatát kívánják kiépíteni a
„jól-lét” rendszerére alapozva. Ebben a koncepcióban fontos szerep jut az intelligens
fejlesztéseknek és az információs technológia társadalmi alkalmazásának.

Az el zmények összefoglalása

Európában a lokalitás szintjén a demokratikus párbeszéd intézményesített keretfeltételei
biztosítottak:

1. Fejlesztési Tanács: a helyi gazdaság, társadalom és kultúra, valamint a civil
szervezetek köréb l meghívott (felkért) konzultatív szervezet. Feladata a
döntéshozó testületek munkájának szakmai szempontú támogatása.
2. Európai Unió helyi demokrácia kiszélesítésére vonatkozó irányelvei és
programja- Agenda 21: célja a jelenlegi struktúrán belül információáramlás
b vítése, a konzultációk lehet legszélesebb körre történ kiterjesztése.
3. Helyi „társadalmi szerz dés” (Város / település charta): helyi szövetség a
város / település választott vezetése és a lakosság között a folyamatos
párbeszéd fenntartására a lakóhelyet érint kérdésekben. Az Agenda 21
lehet séget nyújt arra, hogy a lokalitás szerepl i és a lakosság fejlesztési
célkit zéseiket chárta formájában deklarálják és kifejezzék együttm ködési
szándékukat. Tartalmi elemek: a döntéshozatalt megel z konzultáció
rendszerének meghatározása, a projektek megvalósításában együttm ködés és
29

aktív lakossági részvétel. Ez utóbbi kiterjedhet a lakókörzetben elvállalt
feladatok ellátására a lakosság részér l, a fejlesztéssel kapcsolatos folyamatos
tájékoztatásra az önkormányzat oldaláról, valamint a projekt tartalmának
esetleges változtatásaival vagy továbbfejlesztésével kapcsolatos
együttm ködésre.

Számba véve az európai gyakorlatokat a helyi demokrácia alábbi intézményi modellje
rajzolódik ki.(1. ábra) A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több város
chartában rögzítette (Nice, Nord-Pas de Calais, Blanquefort, Clichy-la-Garenne, Saint-
Fargeau-Ponthierry, az olasz városok egységes chartát fogalmaztak meg stb.)

1. ábra

A strukturált párbeszéd rendszere különböz módon épül fel, amelyet a város, régió mérete és
helyi hagyományai nagymértékben befolyásolnak. (2. ábra) Összességében elmondható, hogy
szinte minden esetben ötvözik a horizontális és a vertikális elemeket.

30

2. ábra

6. A részvételi demokrácia lokális dokumentuma – avagy a
„település/város charta”

Általános gyakorlat az európai városokban, hogy a részvételi demokrácia rendszerének
bevezetését írott dokumentumban rögzítik. Ez a dokumentum rendszerint egy „charta”: a
strukturált párbeszéd rendszerének alapító okirata. Jelent sége abban áll, hogy az alkotmány
analógiájára törvényes kíván biztosítani a rendszer felállításához és m ködtetéséhez, egy
szóval „intézményesítéséhez”. Speciális jellemz je, hogy több elemet ötvöz:

1. Jogi keretek és alapelvek
• deklarálja a nemzeti alkotmányból következ állampolgári jogokat és
azoknak a helyi demokráciában való megjelenését;
• az önkormányzati testület részvételi demokrácia bevezetésére vonatkozó
határozatát;
• az önkormányzati program mindazon elemeit és prioritásait, amelyeknek
megvalósításában a lakosság aktív részvételére kíván támaszkodni;

2. Megállapodás az önkormányzat és a lakosság között - egyfajta „társadalmi
szerz dés” a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia együttes gyakorlására.
Abban különbözik a társadalmi szerz dést l, hogy itt nem ellenérdekelt, egymással
szemben álló felek közötti megállapodásról, hanem a közös érdekeltségen alapuló

31

együttm ködésr l van szó.
• lakosság és az önkormányzati együttm ködés alapelveit;
• az együttm ködés kereteinek meghatározása (információ – kommunikáció –
átláthatóság stb.)
• az önkormányzat és a lakosság együttm ködésére vonatkozó megállapodás.
Itt kell tisztázni azon általános jogokat, önkorlátozásokat és kötelezettségeket
mindkét félre vonatkozóan, amely az együttm ködést lehet vé teszi;
• a strukturált párbeszéd akcióprogramja (a részvételi demokrácia szintjeinek
meghatározása, a szükséges projektek felsorolása a rendszer kiépítésére)

3. A helyi részvételi demokrácia „intézményei”: m ködésük és m ködtetésük
• a különböz szintek jogköreinek és m ködési feltételeinek meghatározása;
• az önkormányzat által vállalt kötelezettségek (információk biztosítása,
m ködési feltételek, meghallgatások, tematikus ülések, nyilvánosság, az
önkormányzati képvisel testület által kijelölt felel sök stb.;
• a lakosság által vállalt kötelezettségeket (a szavazati többség biztosítása, a
párbeszéd demokratikus szabályainak elfogadása, a lakókörzethez
kapcsolódó projektekben való részvétel stb.)
• választások rendje
• m ködési rend (fórumok, körzeti képvisel k ülése, konzultatív bizottságok
m ködési szabályainak alapelvei)

4. Kiemelt rövid és középtávú (terület-, gazdaság-, társadalom-, stb.) fejlesztési
projektek és programok, valamint azon általános témakörök meghatározása, amelyek
megvitatásában vagy megvalósításában az önkormányzat és a lakosság együttm ködése
megvalósul.
5. A dokumentum tartalmának módosítására vonatkozó rendelkezések: Lényeges
eleme, hogy módosítás csak közös elhatározásból, a lakosság és az önkormányzat
közmegegyezésével történhet, bár a kezdeményezés joga mindkét felet megilleti.
Ugyanakkor id ben szabályozza a módosítás lehet ségét: a dokumentum felülvizsgálata
évente (a körzeti megbízottak újraválasztásával egyidej leg) vagy a képviseleti
demokrácia szabályaihoz igazodva, választási ciklusonként is történhet.

A dokumentumok minden városban mások és mások. Gyakran el fordul, hogy a fent
felsorolt elemek több különböz dokumentumban kerülnek megfogalmazásra. Így például

32

Blanquefortban az intézmények m ködésére vonatkozó megállapodás évekkel kés bb külön
chartában került megfogalmazásra, amelyet a körzeti képvisel k tanácsa dolgozott ki.
Ugyancsak gyakori jelenség, hogy a körzetek üléseit és a körzeti képvisel k testületének
munkáját külön SZMSZ-ben rögzítik.

Az eltéréseket indokolja az is, hogy más-más politikai vagy társadalmi szituációban születnek
meg. Mint láttuk Porto Alegrében a választásokat megel z en, egy politikai alku
eredményeként született megállapodás a részvételi demokrácia rendszerének kialakításáról.
Hasonló helyzet állt fenn Európában Nice városában: itt a 2001-es helyhatósági választások
listaállításának egyik f alapelve a részvételi demokrácia elveit rögzít dokumentum volt,
amelyet a választásban résztvev minden párt és politikai szervezet aláírt. A dokumentum
leszögezi:

• A helyi részvételi demokrácia a társadalmi innováció alapja: a polgári öntudat
megújítása, elmélyítése és a polgári felel sségvállalás érdekében; lehet vé teszi a
lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb megismerését;
• Fel kell állítani a város részvételi demokráciájának strukturált rendszerét és biztosítani
kell folyamatos továbbfejl dését Nice városában;
• A struktúra részelemei: a kétirányú információáramlás, a vitatkozás színtereinek
kiszélesítése, biztosítani minden állampolgár számára a döntéshozatalban való
részvételt azon területen, amely személyesen érinti, a döntések megvalósulásának
folyamatába való betekintés biztosítása;
• A strukturált részvétel (párbeszéd) rendszerének tükröznie kell a területi elvet
(lakókörzet), a tevékenység (aktivitás) logikáját (civil szervez dések) és a demográfiai
viszonyok logikáját (különböz korosztályok, fogyatékkal él k, stb.)
• A struktúra m ködési feltételeit a város költségvetésében biztosítani kell;
• A részvételi demokráciának fokozatosan meg kell jelennie a döntéshozatalban is (a
város költségvetésének kialakítása);
• A jelöltek kötelezik magukat, hogy a leend képvisel testület tagjaiként el mozdítják
a részvételi demokrácia megvalósulását és sikerét Nice városában.

Az idézett dokumentum alapvet en a város politikai szerepl inek elkötelezettségét és a
pártpolitikai hovatartozástól független, a közös cél megvalósítására vonatkozó
együttm ködési megállapodást tartalmazza.

33

Az itáliai városok által elfogadott chárta jellegzetessége, hogy az csak általános elveket és
célokat határoz meg. Lényegében nem más, mint az önkormányzati testületek
elkötelezettségének deklarációja a részvételi demokrácia iránt. Ugyanakkor rögzíti a városok
összefogását a lehet legjobb gyakorlat bevezetésére, a rendszer közös kidolgozására, a
munkában az egyetemekkel és kutatókkal, valamint más európai városokkal való
együttm ködésre.

Ezzel szemben Franciaországban és Belgiumban minden város vagy régió saját chartát készít.
Közös vonásuk, hogy minden esetben rögzítik az alkotmányhoz (legújabban az Európai Unió
alkotmányához), az emberi jogok gyakorlásához és a nemzeti jogrendhez kapcsolódó
viszonyt. Néhány dokumentum hivatkozik az Agenda 21 programra (Grenoble - quartier
Teisseire, valamint nyíltan felvállalja a Porto Alegre-i minta követését (Párizs egyes
negyedei). A nagy metropoliszokban általános gyakorlat a rendszer tesztelése (Mons, Párizs,
Grenoble, Bordeaux). Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapdokumentum csupán általános
alapelveket határoz meg a részvételi demokráciára vonatkozóan, a részleteket az adott
városnegyed dolgozza ki egy ideiglenes „dokumentumban”, amelyek a projekt befejeztével
beható elemzés után módosítva és a város egészére alkalmazva kerülnek megfogalmazásra
(Mons).

7. A részvételi demokrácia megteremtése Abán

A Stratégiakutató Intézet Kht. 2004. végén és 2005 elején felmérést készített annak
érdekében, hogy felmérje a helyi demokrácia kiszélesítésének esélyét, a társadalmi szerz dés
létrehozásának lehet ségét, a lakosság fogadókészségét, és végül a tapasztalatok alapján
javaslatokat tegyen a strukturált párbeszéd kialakításának abai rendszerére, a lakosság és az
önkormányzat közötti együttm ködést rögzít társadalmi szerz dés tartalmára, a rövid és
középtávú demokráciafejlesztési projektek irányaira.

A nagyközség lakossága a 2001. évi adatok alapján 4 265 f t számlál, a lakások száma 1 465,
ami nagyjából megfelel a település háztartásainak számával. A felmérést megel z en a
település 42 lakókörzetre lett felosztva, amely nem tartalmazza a központtól távolabb fekv ,
önálló települési körzetként m köd Bodakajtort és Fels bárándot. (Ezek külön lakókörzetek
lesznek.) A körzetek kialakításánál két alapelv lett figyelembe véve: a területi /lakókörzeti
elv, valamint a feln tt lakosság száma. Tekintettel arra, hogy az egy háztartásban él feln ttek

34

száma változó, a háztartások, valamint az utcák pedig a lakókörzeti logika fenntartása mellett
nem oszthatók meg, a lakókörzetek mérete 65-79 f között variálódik. Az átlagos méret 73 f .

A felmérést két egymástól földrajzilag és szociológiailag is jól elkülöníthet körzetben
végeztük:

• A 3. körzetet alkotó Kastélykert utca feln tt lakosainak száma 61 f . A lakosok
többsége közép vagy fels fokú végzettséggel rendelkezik. A többség pedagógus. Az
utca viszonylag új parcellázás eredményeként jött létre. Még vannak üres telkek, vagy
beköltözésre váró új lakóházak. A körzet a centrumhoz viszonylag közel fekszik. Az
utcában két önkormányzati képvisel is lakik. Összességében az itt él k a
középpolgárság körébe sorolhatók. A lakosság korosztályonkénti megoszlásában a
fiatalok és a középkorúak vannak többségben. Viszonylag kevés a nyugdíjas.

Válaszadók száma: 23 A mintavételezés szabályainak megfelel.
f
férfi: 9f
n : 14
f
18-35 évesek: 7 f Demográfiai szerkezet: matulus
36-45 évesek: 5f
46-62 évesek: 8f
62 év felettiek: 3f
alkalmazottak: 9 f Gazdasági szerkezet: 65 % aktív keres . A közösség
vállalkozók: 5 f önfenntartó.
munkanélküli: 3f
nyugdíjas: 2f
egyéb inaktív 4 f
feln tt:
slakos: 17
f
betelepült: 6f

35

• A 18. körzet a község szélén, a faluból kivezet Kossuth L. utca egy részét és az arra
mer legesen nyíló Jókai és Bem utcákat foglalja magába. A lakosság összetétele
változatos képet mutat: slakosok, néhány éve Abára települt családok. A szociális
viszonyok mentén vizsgálva a körzetet változatos képet figyelhetünk meg, a
vállalkozó, szakmunkás, betanított munkás, mellett itt élnek nagycsaládosok, egyedül
álló nyugdíjasok, leszázalékolt rokkant nyugdíjasok. A lakosság összetétele tehát igen
heterogén. A többség inkább a szociálisan támogatásra szorulók, a létminimum
határán vagy ahhoz közel állók körébe tartozik. Korosztályi megoszlás tekintetében itt
is a fiatalabb és a középgeneráció a domináns. A lakosság többsége alapfokú vagy
középszint (szakmunkás) végzettséggel rendelkezik.

A mintavételezés szabályainak
Válaszadók száma: 35 f
megfelel.
férfi: 17
n : 18
18-35 évesek: 15
36-45 évesek: 6
Demográfiai szerkezet: matulus
46-62 évesek: 10
62 év felettiek: 4
alkalmazottak: 13
vállalkozók: 7
Gazdasági szerkezet: 57 % aktív
munkanélküli: 0
keres . A közösség önfenntartó.
nyugdíjas: 8
egyéb inaktív feln tt: 7
slakos: 19
betelepült: 16

A felmérés személyes típusú volt, el re elkészített, a nemzetközi tapasztalatokat és az Abán
már korábban, a nagyközség intelligens stratégiájának elkészítéséhez kapcsolódó
felméréseink és interjúink tapasztalatai alapján kialakított kérd ív alapján zajlott, amelyet az
intézet által kijelölt kérdez biztosokkal végeztettünk el. Ennek a technikának köszönhet en a
kérdez biztosok személyes benyomásait, tapasztalatait is be tudjuk építeni javaslatainkba.

36

A felmérés eredeti célja az volt, hogy a két lakókörzetben minden feln tt állampolgárral
kitöltessük a kérd ívet. Ennek a kérésnek csak részben tudtunk eleget tenni: a megkérdezettek
megtagadták a válaszadást, az egy háztartáson belül él k közül nem találtunk mindenkit
otthon, néhány lakos el zetes kérésre sem tudott megfelel id pontot adni, az ingatlanban
senki sem lakik (beköltözés el tt áll, vagy nem él Abán). A felmérés pozitív eredménye, hogy
sikerült mindegyik körzetben reprezentatív mintát készíteni (a 3. körzetben 37,7 % - a 18.
körzetben 49,3 %). A minta Aba vonatkozásában 58 f , meghaladja a lakosság 1 százalékát
(1,36 %).

A vizsgálatot négy kérdéskör mentén végeztük, összesen 38 kérdés szerepelt a kérd íven:

1. Az els kérdéscsoport a lakosság jelenlegi aktivitását és a civil szervezetkehez f z d
viszonyára, azok tevékenységének értékelésére vonatkozott. – Arra kerestünk választ, hogy a
helyi demokráciafejlesztésben milyen szerepet játszhatnak a jelenleg m köd civil
szervezetek, mennyire fedik le a lakosságot tevékenységükkel, mekkora a mozgósító erejük,
valamint azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi helyzetben milyen mérték a lakosság társadalmi
aktivitása.

Ebben a vizsgálatban összesen 8 kérdést tettünk fel:

1. Tagja-e valamely helyi társadalmi szervezetnek? – Az összesített válaszok alapján a
lakosság jelenlegi társadalmi aktivitása alacsony (22,4 %). Ugyanakkor lényeges különbség
figyelhet meg a két körzet között: míg a 3. körzetben a lakosság 35 százaléka vesz
tevékenyen részt Aba civil életében, addig a 18. körzetben csupán 20 százalék.

2. Amennyiben Ön nem tagja egyetlen civil szervezetnek sem, jelölje meg annak okait – A
válaszok összesítésében a sorrend a következ volt:

1. Id hiány;

2. Nem kerestek meg;

3. Nem érdekli; Egyéb;

4. Nincs olyan szervezet, amely felkeltené érdekl dését

37

3. Ön szerint milyen hatékonysággal tudja céljait megvalósítani Abán ma egy civil
szervez dés? - A lakossági megítélés átlaga közepes. Ugyanakkor felt n , hogy a 3. körzet
lakossága kritikusabban ítéli meg a civil szervezetek jelenlegi munkáját (3-as osztályzat), míg
a 18. körzetben ennél jóval jobb megítéléssel (3,6-os osztályzat) találkoztunk. Ez azért
érdekes mert pontosan ebben a körzetben alacsonyabb a társadalmi aktivitás. Az els három
kérdésre adott válaszokat összevetve arra kell következtetnünk, hogy az id hiány mellett a
„nem kerestek meg” válasz, valamint a motiváltság a részvételben fontos szerepet játszik.

4. Hogyan ítéli meg a civil szervezetek érdekérvényesít képességét Abán? – Az el z kérdés
válaszaihoz hasonlóan itt is a 18. tehát aktivitását tekintve a passzívabb körzet értékelése a
magasabb (jó, 3,57-es osztályozat), míg a 3. körzetben közepes volt a megítélés.

5. Ön szerint a civil szervezetek képesek a lakossági problémák képviseletére? - A
megkérdezettek közel fele (44,8 %) pozitívan nyilatkozott. Az igen válaszok többsége ebben
az esetben is a 18. körzetb l került ki. A nem válaszolók vagy „nem tudja” választ adók
aránya 10 %, és ugyancsak a 18. körzetb l származnak.

6. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttm ködés javítására milyen
megoldásokat javasolna? – A megkérdezettek többsége nem tudott választ adni. Statisztikai
szempontból a válaszok nem értékelhet k. Néhány elszigetelt, bizonytalan javaslattal azonban
találkoztunk: problémák jelzése az önkormányzat felé, tényleges segítségnyújtásban
közrem ködés, önkormányzat részér l nagyobb nyitottság, anyagi támogatás növelése,
fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében szükség esetén együttm ködés. A válaszok
másik csoportja megelégedést tükröz: úgy jó ahogy van, meg vagyunk elégedve – Kutatói
megfigyelés: pozitív válaszok els sorban az önkormányzat tevékenységére és nyitottságára
vonatkoztak. A válaszolók többségét váratlanul érte, hogy javaslatokat kértünk t lük.
Általánosságban megállapítható, hogy az emberek a kritikán túl nem gondolkodnak azon,
miként lehetne javítani a meglév állapotokon. Ez els sorban a lakosság
kezdeményez képességének gyengeségét, és a változtatás felel sségének az önkormányzatra
való hárítását mutatja.

7. Jobbnak látná-e, ha az abai önkormányzat közvetlenül kérné ki a lakosság véleményét a
fontos közügyeket érint kérdésekben? – Az eredmény rendkívül magas: összességében a
megkérdezettek 81 százaléka tart igényt a közügyeket érint kérdések közvetlen
megtárgyalására és a vélemény nyilvánítás lehet ségét. A két körzet között jelent s eltérés

38

mutatkozik. Míg a 18. körzetben 91,4 %, addig a 3. körzetben csak 65 % helyesli, hogy
önkormányzat közvetlenül kérje ki a véleményüket. A különbség minden bizonnyal a
„centrum” és a „periféria” közötti különbséggel magyarázható. A Kastélykert utca lakóinak
informáltsága nagyobb: a képvisel k laknak az utcában, általánosabb a kábeltévé figyelése,
nagyobb társadalmi aktivitás a jellemz .

2. A második kérdéscsoport a hagyományos képviseleti demokrácia megítélésére
vonatkozott. – Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mennyire elégedett a lakosság a
hagyományos képviseleti demokrácia által biztosított lehet ségekkel, miként ítéli meg az
önkormányzat és a lakosság kapcsolatát, miként vélekedik a demokrácia kiszélesítésér l.16
Ebben a kérdéskörben is kíváncsiak voltunk a jobbító szándékú javaslatokra. –

1. Véleménye szerint a hagyományos képviseleti demokrácia önmagában alkalmas-e a
lakosság / lakókörzet sajátos és egyedi gondjainak orvoslására? – Az összes
megkérdezettek 46,5 százaléka, tehát valamivel kevesebb, mint fele válaszolt igennel.
Az igen és nem válaszok mindkét körzetben közel azonos arányt mutattak.
18. körzet : 44, 4 % szerint alkalmas
3. körzet : 43, 0 % szerint alkalmas
A megkérdezettek egyetlen esetben sem utasították el a válaszadást, ami azt mutatja,
hogy határozott véleményük van. – Összességében tehát a lakosság körében, ha
kicsiny különbséggel is, azok vannak többségben, akik kritikusan nézik a jelenlegi
demokrácia gyakorlatot.
2. Amennyiben válasza „Nem”, miben látja a hiányosságok okait? – Kutatói
megfigyelés: a megkérdezettek többsége hangsúlyozta, hogy Abán nem jelenik meg a
pártalapon történ politizálás sem a közéletben, sem pedig az önkormányzat
tevékenységében. A válaszok statisztikailag nem értékelhet k, de tanulságosak: a
képvisel k nem mindig azt képviselik amit mi akarunk, a lakókörzettel kapcsolatos
kérdések nem jelennek meg a választásoknál, jobban meg kellene ismerni a helyi
(lakókörzeti) problémákat, a képvisel k nem ismernek minden embert, a periférián
lakunk… A válaszok mögött a lakosság és a lakókörzet megismerésének valós igénye
húzódik meg.
3. Miként lehetne, véleménye szerint, a jelenlegi helyzeten javítani? – A javaslatok
statisztikailag nem értékelhet k. A válaszok többsége a nyilvánosságra, a lakossági
vélemények felmérésére és a döntéseket megel z nyilvános vitákra vonatkozott.

39

Kutatói megfigyelés: összességében mindenki elismerte, hogy Abán a tájékoztatás elég
jó, de lehetne javítani rajta (nincs mindenkinek kábeltévéje, sokan igényelnék az írott
tájékoztatást). A falugy lések abszolút népszer ségnek örvendenek, szívesen látnák a
gyakoribb, de id ben rövidebb gy léseket. Fontos szempontnak tartják a „közelséget”
– körzetenként rendezend tájékoztatókat (id sek, családosok). A válaszok között
elhangzott a lakosság közvetlen megkeresése, nagyobb beleszólási lehet ség
biztosítása és a nyilvános viták rendezése.
4. Amennyiben erre lehet ség nyílna, hajlandó lenne-e Ön aktívan részt venni a helyi
demokrácia m ködésének javításában? – A válaszok 53,4 százaléka igen. A
körzetenkénti megoszlás közel azonos:
3. körzet: 54,5 % igen
18.körzet: 54,2 % igen
A válaszokat szándéknyilatkozatnak vagy érdekl désnek tekintve, megállapíthatjuk,
hogy a lakosság több mint fele nyitott a demokrácia kiszélesítésének irányába. Ez a
hajlandóság jóval meghaladja a jelenleg tapasztalható civil aktivitás mértékét. Az igen
válaszok pontosan lefedik azt a réteget, amely kritikával szemléli a hagyományos
képviseleti demokrácia m ködését (ld. 2. kérdéscsoport, 1. kérdés)
5. Véleménye szerint mi a különbség a helyi közpolitika és a pártpolitika között? – Arra
voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság mennyire van tisztában a közéletben jelenleg
használatos fogalmak értelmezésével. – A válaszok statisztikailag nem értékelhet k.
Pontos fogalmi meghatározást szinte senki sem adott. Ez azért fontos, mert a helyi
demokráciával és közélettel kapcsolatos vélemények, nézetek nem a tanult vagy
hallott szólamokat, hanem az emberek saját felfogását tükrözi. A véleményekben a
demokrácia iránti igény is megfogalmazódik. A válaszok többsége a következ volt:
• Közpolitika: az emberek a maguk ügyében döntenek. Pártpolitika: Az a
cirkusz, ami a parlamentben folyik.
• A polgármester tör dik az emberekkel, nem kell pártpolitika
• Közpolitika: ami minket érint. Pártpolitika: nem érdekel minket
• Abán a pártpolitika nem nagyon jelenik meg, nem érz dik az önkormányzat
párt-elkötelezettsége
• A lakosság érdeke a fontos, nem kell párt, ideológia
• Közpolitika: a lakosság aktív részvétele és érdekei alkotják a választás f
szempontjait

40

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

Recomendados

Recomendados

Más contenido relacionado

Similar a Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin

Similar a Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin (20)

Más de Varga Csaba

Más de Varga Csaba (20)

Részvételi Demokrácia Kísérlet Abán - Kutatási Zárótanulmány - Varga-Kiss-Ugrin