Az írás előzményei és az írásrendszerek. A képen a "Téli krónika" a dakota indiánok képírása. Bölénybörre írták 1800-tól 1870-ig. A törzs életének legfontosabb eseményeit örökítette meg.
Ezekl az információrögzítésre szolgáló formák valamilyen szempontból nam felelnek meg az írás definíciójának.
A jószág bőrébe égetett jelek.
Megfelelő rovátkékat belemetszették a rovásfába, majd kettéhasították, az egyik felel a hitelezőé, a másik az adósé lett. Minden vitán felülálló hitelesítési eljárás volt. Mo.-n a csikósok, gulyások, juhászok, kondások a 19. sz.-ban is így számoltak el. Kínában szerződéskötésre használták, bizonyítéka a "szerződés" szójelében szerepel a rováspálca és a kés jele.
Norvégiában és Svédországban is bevonulási parancsot jelentett a hívivő bot végighordása. Mo-n a véres kard a háború jele volt. Ausztrália őslakosainak térképként szolgált: belevésték a tereptárgyakat olyan sorrendben, ahogy a hírvivőnek érintenie kellett.
Lent: számok jelölése csomóval. Fent: kínai csomójel kékéból, nádból font zsinegen. Balra: inka kipu (quipu) zsinór színe a tárgyat jelezte, (pl. sárga az arannyal, zöld a gabonával kacsolatos adatokat, a mellékfonalak a számadatokat tartalmazták, 10-e számrendszerben, Az összefogott szálak száma a helyiértéket jelentette: 1 szálra kötött csomók: egyesek, kettőt összefogva százasok, stb. Ennek fennmaradt emlékeztető hagyománya a rózsafüzér, és a csomóra kötött zsebkendő. A rózsafüzér Eredetileg a buddhista szerzetesek találták ki ezt az emlékeztető eszközt, amely különböző színű és nagyságú gömböcskékből állt, s a hívő ember számára megkönnyítette az ájtatosságok szabályos elvégzését. A katolikus egyház is ebben a funkcióban - bár más teológiai tartalommal felruházva - hasznosította saját hitéletében.
6 kagyló szerelmi vallomást, 1 kagyló tagadó választ, 2 kagyló egymásnak háttal ellenségeskedést, 2 kagyló szembe barátságot jelentett. Ny-nigériai joruba néger üzenet: 4 kauri-kagyló, 2 nádcsomó, egy gyümölcshéjből álló arokó jelentése: ‘A családapa betegsége súlyosbodik, állapota egyre rosszabb.’ Irokézek: fehér békét, vörös háborút, fekete veszélyt jelentett.
Emberalakok vagy a békepipa rajzát beleszőtték az övbe. Itt: a kalapos a fehér embert, a fedetlen fejű az indiánt, a kézfogás a szerződés megpecsételése. Az ábrázolás már a képírás felé mutat.
Az első barlang felfedezése: 1879-ben Marcelino de Sautuola (sp. régész, festőművész) nevéhez fűződik Santander közelében az altamirai barlangban találta. (A történet szerint a kislánya.) Hamisítványnak tartotta a tudós világ. Az 1890-es években a dél-franciaországi partvidék barlangjaiban is hasonlókat találtak: Lasceaux 1940.
Második témakör
balra fent: egy bölény felöklelte a törzsfőnököt lent: békekötés (kalapos a fehér ember) első három kép a dakota indiánok "Téli krónikájából". Jobbra lent: egyiptomi képírásjel fogalomírás-elemkekkel: hórusz sólyom a király pórázon tart egy legyőzött szíriai országot a képen egy ovális rajz, asszír férfifejjel; uralkodik a szíriai ország felett; a sólyom 6 lótuszvirágon ül: hatezer hadifoglyot ejtett. Alul a szigony valószínúleg az ország nevét jelenti, a téglalap a hullámvonalakkal: az ország tenger mellett terül el. Mindkettő Szíriára utal.
Nap jele nemcsak égitestet jelöl, hanem= meleg, nap mint ‘naptári egység’ Láb= járás, lépés, utazás...