1. A kommunikáció nem
nyelvi kifejezőeszközei
Összeállította: Paár Adrián

2. A metakommunikáció
Olyan nem nyelvi kifejezőeszközök, amellyel
a kommunikáció során a beszédünket
kísérjük
 Elsősorban a kommunikáló felek egymás
közötti kapcsolatáról nyújt információt
 A metakommunikáció hűen tükrözi a közlő
belső állapotát.
 A metakommunikatív jelzéseket nagyon
nehéz szándékosan meghamisítani, talán
nem is lehet teljesen.


3. A metakommunikáció szerepe
A
nyelvi jel helyettesítése (taps,
kifütyülés, helyeslő bólintás, kalapemelés)
 A mondanivalónk megerősítése (pl.
vidám történet nevető arckifejezéssel
egészül ki)
 A szavakkal mondottak kétségbe vonása
(barátságtalan arckifejezés egy névnapi
jókívánság közben)

4. A nem verbális jelzések típusai





1. Tekintet, tekintettartás
2. Testtartás
3. Gesztusok
4. Arcmimika
5. Érintés

5. A tekintet



A tekintetnek mindig
kitüntetett szerepe volt a
nem verbális
kommunikációban.
A közvetlen emberi
kommunikációban a
hosszan kitartott
szemkontaktus intimitást,
bevonódást, de
dominanciára törekvést,
agressziót is kifejezhet.
Ha valaki lesüti a szemét,
az jelenthet behódolást,
de szégyenkezést is.

6. A testtartás



Elsősorban az érzelmi
állapotra utal, ugyanakkor
a testtartás társadalmilag
is meghatározott.
A testtartás lehet feszes
vagy laza, kihúzott vagy
összegörnyedt,
árulkodhat kicsattanó
egészségről vagy
betegségről.
Számos foglalkozáshoz
elvárt testtartások
társulnak

7. A gesztusok




Érzelmeket fejeznek ki,
A kulturális közegre is
utalnak (mediterán népek
széles gesztusai,
harsánysága)
Összefüggnek a
hangulattal
A személyiség
alapjellemzői

8. Arcmimika



Egyéni és kultúrafüggő
A mimikával kifejezhető
hét fő érzelem: az öröm,
a meglepetés, a félelem,
a szorongás, a harag, az
érdeklődés és az undor
Egyes betegségek
csökkenhetik az
arcmimikát

9. Érintés



Az érintés szerepe a
szocializáció, a
társadalmi beilleszkedés
során különösen fontos.
Az, hogy kit, ki és mikor
érinthet meg, nagy
mértékben kulturálisan
szabályozott.
A másik ember
megérintése kifejezhet
intimitást, szoros emberi
kapcsolatot, de
dominanciát, fölényre
törekvést is.

10. A nem nyelvi jelek az írásbeli
kommunikációban – a szöveg képe



Ahogy a beszédben a hangzó szöveg, úgy az írásban a
szöveg elrendezése, képe hordozhat többlet
információkat
Ha szóban fogalmazunk, a hallgatók nemcsak a szöveg
nyelvi jeleire, a szavakra, mondatokra figyelnek.
Amikor írásban fogalmazunk, az írásjelekkel jelezzük a
beszéd ritmusát, tagolását; az írásjelek segítik a szöveg
összefüggő olvasását.

11. A jellemző nem nyelvi jelek az
írásbeli kommunikációban
















ábrák
tördelés
tagolójelek
kiemelések
aláhúzás
írásjelek
elrendezés
margó
tagolás
sorok
sortávolság
betűköz
betűtípus
színek
keret
javítások

12. Források





http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/mag
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/tekintet.htm
l
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_0
3_a_kommelmelet_alapjai_scorm_11/36_a_testtarts_po
szturlis_kommunikci.html
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/rints.html
http://erettsegizz.com/magyar-nyelvtan/a-kommunikacionem-nyelvi-kifejezo-eszkozei/