SlideShare una empresa de Scribd logo
1 de 15
Eszterházy Károly Főiskola
Bölcsészettudományi Kar
Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszék




  „Hatás-vadász”: a tömegmédia hatása a társadalomra, elsősorban az
                            iskolásokra


       Oktató:                         Készítette:
       Dr. Varga Gyula         Cserei Judit
       főiskolai tanár                 Kommunikációtanár szak
                                       Első évfolyam
                                       Levelező tagozat


                               EGER
                               2013
A televízió egyfajta tényleges monopóliummal rendelkezik a
lakosság nagyon jelentős hányadának tudatformálásában.
                                      (Bourdieu)


A média, a tömegkommunikáció hat, de a kutatás terepétől,
elméletalkotó módszerétől és a kutatási-elméleti kontextustól
is függ, hogy milyen erősnek és mennyire mélyrehatónak
látjuk ezt a hatást.
           (Aczél Petra)


Gyakran „elektromos baby sitternek” is nevezik a televíziót.
                                      (Kósa Éva)


Az emberek többsége azokat a témákat tartja fontosnak,
amelyek a hírműsorok élén, és a lapok címlapján szerepelnek,
és amelyekről a médiumok nagy terjedelemben számolnak
be.
                             (Bajomi-Lázár Péter)
   Idézetek: más és más tudományterületek képviselőitől származnak.
    (Pszichológia, szociológia, médiatudomány kommunikációtudomány…stb.)

   Téma: A tömegkommunikáció hatása. (Kikre, hogyan és milyen mértékben
    hat a média?)


   Felgyorsult világ          új technológiák megjelenése          újabb és
    újabb platformok           a gyermekek még több médiatartalomhoz
    jutnak(nincs ellenőrzés és korlátozás)         média nagymértékben hat a
    gyermekekre és a felnőttekre
   Megoldás: tudatos médiafogyasztás, szülői felelősség (család szerepe),
    szelektálás a médiaüzenetek sokaságából.


   Napirend elmélet: a tömegkommunikációs eszközök befolyásolják az
    emberek gondolkodását? Kutatók szerint a média eldönti miről
    gondolkodjunk.
   Vegyünk egy példát! (közszolgálati, kereskedelmi prime time híradó headline)
   MTV Híradó Március 25. 19:30
    Visszajött a tél. Lezárt autópályák, forgalomkorlátozások. Sok a baleset az
    erős havazás miatt.
    Május vége lehet az új határidő. Már holnap meghosszabbíthatják az
    árfolyamgát jelentkezési határidejét.
    A 10 ezer euró feletti bankbetétek 40 százalékát is elvehetik Cipruson.
    Egy kilométeren sodort a jeges Tisza egy nőt, a tűzoltók félóra múlva
    mentették ki, az asszony még úszni sem tudott!


   TV2 Március 25. 18:30 HEADLINE
    Egyre több helyen szakad a hó, 25 centi is eshet, a hétvégén négyen halálra
    fagytak a szokatlan hidegben.
    Súlyosan megsérült egy kaposvári férfi, amikor teljesen leégett a háza. Nem
    tudni, miért gyulladt ki.
    Súlyos baleset az M7-esen, hatalmas vasrudak zuhantak egy kamionról a
    száguldó autók közé.
Lövedékelmélet

A médiából érkező üzenetek lövedékként csapódnak a közönség
tudatába, maradandó elváltozást okozva benne. E hatást elsősorban
negatívnak vélték.

Injekcióstű-modell : a média az üzeneteket mintegy injekciós tűként
fecskendezi az emberek tudatába, azaz nagy és közvetlen (direkt) hatást
gyakorol a közvéleményre.

A gyermek és a televízió kapcsolata, általános hatások a gyermekek
fejlődésére:
Vetró Ágnes pszichiáter szerint kétségtelen, hogy ezek az ingerek hatnak
a gyermek tudati, érzelmi és szociális fejlődésére, a gyermek
személyiségének alakulására.

Az agresszív jelenetek hatása a gyermekre: utánzás (karate-
mozdulatokat végez és visít, mint Linda, vagy káromkodik hozzá, mint az
apja) vagyis megtanulják úgy értékelni az agresszív viselkedést, mintha
az normális és elfogadható válaszreakció lenne.

A reklámok hatása: az óvodás korú gyermekek különösen fogékonyak a
reklámműsorokra, mivel nem értik mi is a reklám, így könnyen lehet rájuk
hatni. Befolyásolják attitűdjeiket, koncentrációjukat, tanulási szokásaikat.
A televízió egy „elektromos baby sitter”

A nevelés elsődleges szocializációs színtere: a család. A szülők gyakran azért
engedik, hogy gyerekeik már kicsi koruktól kezdve korlátozás nélkül televíziót
nézzenek, mert így felszabadulnak, és nyugodtan végezhetik egyéb
tevékenységüket.

Csak egy hazai adat a viszonyításhoz: 9-11 éves korban heti 14 óra, 12-14
éveseknél heti 16, 3-5 éveseknél heti 9 és fél óra, míg a 15-17 éves korosztály
heti 13 órát tölt tévézéssel.

A televíziózás gyakran alkuk, szerződések tárgya, sokszor a szülők hibásan, de
jutalomként felajánlanak.

Kutatások eredményei szerint a harmonikus családokban és a magasabb iskolai
végzettségűek körében jobban kontrollálják a gyerekek televíziózását, mint ahol
családi problémák vannak, vagy a kulturáltság szintje alacsony.

Tapasztalatok igazolják azt is, hogy általában a szülők érdemi részvétele
gyerekeik médiahasználatában igen csekély. A látottak megbeszélése, a
lebeszélés, vagy azok a formák, melyben a szülő aktív részese, közvetítője lehet
a médiatartalmaknak, legfeljebb néha fordul elő.
Átok vagy áldás?

Ranschburg Jenő szerint: legyen bármilyen kényes is egy téma, vagy megrázóak
a képsorok-létezik olyan, valóban magas művészi értékkel bíró film, amit a gyerek
megfelelő felnőtt irányítás mellett-ne nézhetne meg.

A pszichológus szerint a gyerek nyolc, tíz éves koráig veszélyeztetettebb
helyzetben van, mert nehezebben tesz különbséget képzelet és valóság között,
mese, játék és valóság között.

Ranschburg tehát arra világít rá minket, hogyha a szülő felelősséggel szelektál a
műsorok között, és a médiatartalmak elbeszélésével tudatos fogyasztóvá neveli
gyermekét, akkor a „beszélő doboz” használata, nézése számos pozitívummal
járhat.

Példa: M2 gyerekcsatorna, régi mesék visszaköszönnek.

Magyar népmesék – erkölcsi nevelés
Dr. Bubó – társadalmi problémákra világít rá
Király L. effektus

2010. augusztus. Rtl Klub, 1-es stúdió. Legelőször hangos
nevetésben tört ki a zsűri, a közönség sugdolózott, amikor az X-
Faktor válogatóján Király L. Norbi vad, groteszk táncolásba kezdett,
ám amikor kieresztette a hangját, a nevetést ámulat váltotta fel.

Kommentek:

Akkora bulit csinál, nem a hangja a lényeg, hanem az a hatás amit
                                                             ,
előállít….

Az eredetit simán lealázta itt :) Nem bírom megunni…

cirkusz kell a népnek!... Azért tartunk itt, mert erre a színvonalra
szorították le az életünket...

A youtube videót több mint 600 ezren látták. A produkció azonnal
megosztotta a közvéleményt!
Beindul a gépezet! A Király L. cirkusz működik!

Ember te mivel foglalkozol? Most már biztos, hogy a Föld a naprendszer
elmegyógyintézete!...Mindig is tudtam, hogy az élet ízét igazán csak a bolondok érzik!

Az általam vizsgált karaktert a mentorok is az X-Faktor egyik legkülönlegesebb figurájának
tartották. A varázslat oka megfejthetetlen, de a hatás az egyértelmű volt. Már a válogatókon
rengeteg hívet szerez magának. Vannak, akik csak azért várják hétről-hétre a szombatot,
hogy a „Királyt” megnézhessék.

Utálom az egész X faktoros őrületet a maga manipulálós húzásaival és pénz-kicsalási
technikáival, praktikáival - de az ilyen fazonok miatt megéri nézni KIRÁLY vagy Norbi!

De akadnak olyanok is, akik kinézete és hangja miatt gúnyolják! A kommentekben sok az
idézhetetlen szarkasztikus bejegyzés:

Az Rtl-nek köszönhető, hogy feléledt ez a torzszülött! Most már nem lehet megállítani,
elszabadult!
A titok nyitja!

Aki taszító, az ugyanannyira lehet beszédtéma, mint az, aki rokonszenves!
(Síklaki István ELTE Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese)

A sztár letett valamit az asztalra, a celebet a média konstruálja. Azért híres, mert
kifejezetten kirívó a személyisége, viselkedése. A taszító azért érdekes, mert általa a
saját magunkkal kapcsolatos énképbeli problémáinkat tudjuk ventillálni. A vonzókkal
pedig könnyen azonosulunk.

Geszti Péter, mentor a „Király” egyik szereplése után azt nyilatkozta: - visszaadod
Magyarország összes férfijának azt a reményt, hogy elég, ha tehetséges és laza, nem
kell szépnek lennie!

Keresztes Ildikó: tök jó, hogy megtapasztalja azt, hogy lehet másképp is hódítani, és
az sokkal fontosabb, mint az, hogy valaki szép!

       Király L. Norbi törzsszurkolói, és a Király L. Norbi rajongói csoport

Már a műsor kezdetekor a facebook ismeretségi hálózatán, törzsszurkolói klubok
alakulnak. Számtalan weboldal fórumot indít, ahol a társadalom aktív tagjai
kitárgyalhatják a versenyző minden napját.
Utáljuk Norbit Klub

Egy közösségi oldal felhívása alapján várhatóan több százan tüntetnek
majd Keresztes Ildi döntése ellen a Corvin sétányon.

Király L. Norbi legnagyobb rajongói nehezen dolgozzák fel kedvencük
harmadik helyezését. A fanatikusok ezúttal pénzgyűjtést szerveznek az
énekesnek ahhoz, hogy mihamarabb elindulhasson X-Faktoron kívüli
karrierje is.

Összegzés: a populáris kultúrafogyasztók a társadalom aktív tagjai, akik
könnyedén megosztják véleményüket másokkal, akár még az
ismeretlennel is, könnyedén azonosulnak másokkal, az elhangzó, vagy
leírt hírek láttán/hallatán élik ki a kibeszélés erős csoportképző
mechanizmusait, és valamiért még ennyi idő után is érdekes nekik a
dolgozatban vizsgált karakter személyisége.
Hatások és ’taszítások’

Aczél Petra szerint fontos eldöntenünk, hogy merjük-e a tömegkommunikáció
hatásainak „károsságát” tudományosan feltételezni.

Ő a veszteségérzés alapfeltevést javasolná inkább elfogadni. Azét a
veszteségérzését, amely a kertből a szobában kuksolásig az egészséges öntudattól a
multiidentitásig, a felelős, vitaképes, jelenléten alapuló közösségektől, a
figyelemfókuszban megragadható, topikorientált névtelenek nagyszámú csoportjáig
vezet. Ez a veszteségérzés diskurzusjellemzőként is tekinthető: úgy gondolom, hogy a
kommunikáció, kapcsolat, közösség, felelősség szavak eredeti jelentésükben már nem
szerepelhetnek itt.

Aczél Petra szerint új terminusokra lenne szükség ahhoz, hogy a semlegesség
hegemóniáját megtartsuk.
Út a médiaértéshez

A médiaműveltség olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent,
amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan tudják használni a médiát. A
médiaműveltséggel rendelkező emberek megalapozottan tudnak választani, megértik a
tartalom és a szolgáltatás jellegét, képesek hasznosítani az új kommunikációs
technológiák által nyújtott lehetőségek teljes körét, és jobban meg tudják védeni magukat
és családjukat a káros vagy sértő anyagoktól. Ezért döntő fontosságú, hogy a tagállamok
és nemzeti hatóságok tevékenyen támogassák a médiaműveltség fejlesztését a
társadalom valamennyi szegmensében.

A médiatudatosság megvalósításának keretében az oktatás hatékonyan hozzájárulhat a
média ártalmas tartalmaival kapcsolatos veszélyek csökkentéséhez.

 A „védőoltás” modell, a mediális kommunikáció tudatossága a Nat-ban

A modell számol azzal, hogy a tömegkultúra üzenetei rétegzett, sokjelentésű, a
befogadási stratégiákat próbára tevő szövegek, de mögéjük csupán egyetlen, nehezen
kimutatható alkotói szándékot lát, ez pedig a káros és ellenséges befolyásolás. Ha a
szándék manipulációs jellegű, akkor a tanulókat meg kell védeni ezektől a hatásoktól.

A dekrétum elismeri, hogy a tömegtájékoztatás felhasználásával az ember és a
közösségek viszonylag könnyen manipulálhatók.
A mozgóképkultúra és médiaismeret fejezetből az alábbi négy pont
látszik a leglényegesebbnek:

o A médianevelés olyan képesség-és személyiségfejlesztő
eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok/…/
ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani.

o Olyan értékek elsajátítása, mint a tudatos választás képességének a
fejlesztése.

o Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos
mű-és műsorválasztás.

o Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások
megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (legyen az
akár egy szerző, akár egy médiaintézmény) szándékairól.
Összegzés

A hazai felmérésekből megállapítható, hogy a gyerekek intenzíven használják a
médiumokat.
Naponta átlagosan több mint három órát tévéznek, de emellett videóznak,
interneteznek és cikkeket olvasnak.
Az információszerzések során idejük szinte minden percében találkoznak
reklámmal.
A különböző médiumok kijelenthetjük, hogy hatással vannak döntéseinkre,
személyiségük fejlődésére.
Éppen ezért fontos annyira, hogy a gyerekek megtanulják például azt, hogy
hogyan kell választási helyzetekben mérlegelni, és tudatosítani kell bennük, hogy
mi az, ami befolyásolhatja döntésüket.


             Köszönöm a figyelmet! 

Más contenido relacionado

Destacado

Flor & eve !
Flor & eve !Flor & eve !
Flor & eve !gaonaluis
 
Tutorial de com penjar una foto de perfil de blogger
Tutorial de com penjar una foto de perfil de bloggerTutorial de com penjar una foto de perfil de blogger
Tutorial de com penjar una foto de perfil de bloggerayoublakraa
 
Film tracking
Film trackingFilm tracking
Film trackingquack20
 
Shannon weaver modell
Shannon weaver modellShannon weaver modell
Shannon weaver modellcsereijudit
 
Az italos karton életútja
Az italos karton életútjaAz italos karton életútja
Az italos karton életútjacsereijudit
 
Hálózatalapú Óravázlat Cserei Judit
Hálózatalapú Óravázlat Cserei JuditHálózatalapú Óravázlat Cserei Judit
Hálózatalapú Óravázlat Cserei Juditcsereijudit
 

Destacado (9)

Esports
EsportsEsports
Esports
 
Flor & eve !
Flor & eve !Flor & eve !
Flor & eve !
 
Tutorial de com penjar una foto de perfil de blogger
Tutorial de com penjar una foto de perfil de bloggerTutorial de com penjar una foto de perfil de blogger
Tutorial de com penjar una foto de perfil de blogger
 
Film tracking
Film trackingFilm tracking
Film tracking
 
Shannon weaver modell
Shannon weaver modellShannon weaver modell
Shannon weaver modell
 
Az italos karton életútja
Az italos karton életútjaAz italos karton életútja
Az italos karton életútja
 
32764905 vektor
32764905 vektor32764905 vektor
32764905 vektor
 
галилео галилеј
галилео галилејгалилео галилеј
галилео галилеј
 
Hálózatalapú Óravázlat Cserei Judit
Hálózatalapú Óravázlat Cserei JuditHálózatalapú Óravázlat Cserei Judit
Hálózatalapú Óravázlat Cserei Judit
 

Similar a Média hatása

A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen 2
A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen  2A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen  2
A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen 2EKF
 
Média Hatása A Gyermekre
Média Hatása A GyermekreMédia Hatása A Gyermekre
Média Hatása A GyermekreEKF
 
MéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A GyermekreMéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A GyermekreNorbert Orosz
 
MéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A GyermekreMéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A GyermekreEKF
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2guest56e8b92
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A EElektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A EMengyan Krisztián
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2guest56e8b92
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A EElektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A EBereginé Almási Erzsébet
 
Connected - a folytonos jelenlét temészete
Connected - a folytonos jelenlét temészeteConnected - a folytonos jelenlét temészete
Connected - a folytonos jelenlét temészetedigitalisnemzedek
 
László Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisban
László Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisbanLászló Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisban
László Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisbandigipedkonf
 
KommunikáCió ElméLet Forgó SáNdor
KommunikáCió ElméLet Forgó SáNdorKommunikáCió ElméLet Forgó SáNdor
KommunikáCió ElméLet Forgó SáNdorrabnekata77
 
Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?
Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?
Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?jaszai95
 
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
 
A media es_a_posztmodern
A media es_a_posztmodernA media es_a_posztmodern
A media es_a_posztmodernJardek19
 
Média és A Gyermekek Kapcsolata
Média és A Gyermekek KapcsolataMédia és A Gyermekek Kapcsolata
Média és A Gyermekek KapcsolataOfella Katalin
 
média szerepe a gyermekek fejlődésében 1
média szerepe a gyermekek fejlődésében 1média szerepe a gyermekek fejlődésében 1
média szerepe a gyermekek fejlődésében 1Ofella Katalin
 

Similar a Média hatása (20)

Televízió A X X I
Televízió A  X X ITelevízió A  X X I
Televízió A X X I
 
A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen 2
A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen  2A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen  2
A MéDia Szerepe A Gyerekek FejlőDéSéBen 2
 
Média Hatása A Gyermekre
Média Hatása A GyermekreMédia Hatása A Gyermekre
Média Hatása A Gyermekre
 
MéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A GyermekreMéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A Gyermekre
 
MéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A GyermekreMéDia HatáSa A Gyermekre
MéDia HatáSa A Gyermekre
 
Z generation
Z generationZ generation
Z generation
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A EElektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2
 
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A EElektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
Elektronikus MéDiumok éS Tananyag 2010 Bereginé A E
 
Ember és média
Ember és médiaEmber és média
Ember és média
 
Connected - a folytonos jelenlét temészete
Connected - a folytonos jelenlét temészeteConnected - a folytonos jelenlét temészete
Connected - a folytonos jelenlét temészete
 
László Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisban
László Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisbanLászló Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisban
László Miklós: Élménytársadalom a Facebook galaxisban
 
KommunikáCió ElméLet Forgó SáNdor
KommunikáCió ElméLet Forgó SáNdorKommunikáCió ElméLet Forgó SáNdor
KommunikáCió ElméLet Forgó SáNdor
 
Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?
Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?
Család 2.0 - Webbel több vagy kevesebb?
 
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
 
A gyermek és a média kapcsolata
A gyermek és a média kapcsolataA gyermek és a média kapcsolata
A gyermek és a média kapcsolata
 
A media es_a_posztmodern
A media es_a_posztmodernA media es_a_posztmodern
A media es_a_posztmodern
 
Média és A Gyermekek Kapcsolata
Média és A Gyermekek KapcsolataMédia és A Gyermekek Kapcsolata
Média és A Gyermekek Kapcsolata
 
média szerepe a gyermekek fejlődésében 1
média szerepe a gyermekek fejlődésében 1média szerepe a gyermekek fejlődésében 1
média szerepe a gyermekek fejlődésében 1
 

Média hatása

  • 1. Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Kommunikációtudományi Tanszék „Hatás-vadász”: a tömegmédia hatása a társadalomra, elsősorban az iskolásokra Oktató: Készítette: Dr. Varga Gyula Cserei Judit főiskolai tanár Kommunikációtanár szak Első évfolyam Levelező tagozat EGER 2013
  • 2. A televízió egyfajta tényleges monopóliummal rendelkezik a lakosság nagyon jelentős hányadának tudatformálásában. (Bourdieu) A média, a tömegkommunikáció hat, de a kutatás terepétől, elméletalkotó módszerétől és a kutatási-elméleti kontextustól is függ, hogy milyen erősnek és mennyire mélyrehatónak látjuk ezt a hatást. (Aczél Petra) Gyakran „elektromos baby sitternek” is nevezik a televíziót. (Kósa Éva) Az emberek többsége azokat a témákat tartja fontosnak, amelyek a hírműsorok élén, és a lapok címlapján szerepelnek, és amelyekről a médiumok nagy terjedelemben számolnak be. (Bajomi-Lázár Péter)
  • 3. Idézetek: más és más tudományterületek képviselőitől származnak. (Pszichológia, szociológia, médiatudomány kommunikációtudomány…stb.)  Téma: A tömegkommunikáció hatása. (Kikre, hogyan és milyen mértékben hat a média?)  Felgyorsult világ új technológiák megjelenése újabb és újabb platformok a gyermekek még több médiatartalomhoz jutnak(nincs ellenőrzés és korlátozás) média nagymértékben hat a gyermekekre és a felnőttekre  Megoldás: tudatos médiafogyasztás, szülői felelősség (család szerepe), szelektálás a médiaüzenetek sokaságából.  Napirend elmélet: a tömegkommunikációs eszközök befolyásolják az emberek gondolkodását? Kutatók szerint a média eldönti miről gondolkodjunk.  Vegyünk egy példát! (közszolgálati, kereskedelmi prime time híradó headline)
  • 4. MTV Híradó Március 25. 19:30 Visszajött a tél. Lezárt autópályák, forgalomkorlátozások. Sok a baleset az erős havazás miatt. Május vége lehet az új határidő. Már holnap meghosszabbíthatják az árfolyamgát jelentkezési határidejét. A 10 ezer euró feletti bankbetétek 40 százalékát is elvehetik Cipruson. Egy kilométeren sodort a jeges Tisza egy nőt, a tűzoltók félóra múlva mentették ki, az asszony még úszni sem tudott!  TV2 Március 25. 18:30 HEADLINE Egyre több helyen szakad a hó, 25 centi is eshet, a hétvégén négyen halálra fagytak a szokatlan hidegben. Súlyosan megsérült egy kaposvári férfi, amikor teljesen leégett a háza. Nem tudni, miért gyulladt ki. Súlyos baleset az M7-esen, hatalmas vasrudak zuhantak egy kamionról a száguldó autók közé.
  • 5. Lövedékelmélet A médiából érkező üzenetek lövedékként csapódnak a közönség tudatába, maradandó elváltozást okozva benne. E hatást elsősorban negatívnak vélték. Injekcióstű-modell : a média az üzeneteket mintegy injekciós tűként fecskendezi az emberek tudatába, azaz nagy és közvetlen (direkt) hatást gyakorol a közvéleményre. A gyermek és a televízió kapcsolata, általános hatások a gyermekek fejlődésére: Vetró Ágnes pszichiáter szerint kétségtelen, hogy ezek az ingerek hatnak a gyermek tudati, érzelmi és szociális fejlődésére, a gyermek személyiségének alakulására. Az agresszív jelenetek hatása a gyermekre: utánzás (karate- mozdulatokat végez és visít, mint Linda, vagy káromkodik hozzá, mint az apja) vagyis megtanulják úgy értékelni az agresszív viselkedést, mintha az normális és elfogadható válaszreakció lenne. A reklámok hatása: az óvodás korú gyermekek különösen fogékonyak a reklámműsorokra, mivel nem értik mi is a reklám, így könnyen lehet rájuk hatni. Befolyásolják attitűdjeiket, koncentrációjukat, tanulási szokásaikat.
  • 6. A televízió egy „elektromos baby sitter” A nevelés elsődleges szocializációs színtere: a család. A szülők gyakran azért engedik, hogy gyerekeik már kicsi koruktól kezdve korlátozás nélkül televíziót nézzenek, mert így felszabadulnak, és nyugodtan végezhetik egyéb tevékenységüket. Csak egy hazai adat a viszonyításhoz: 9-11 éves korban heti 14 óra, 12-14 éveseknél heti 16, 3-5 éveseknél heti 9 és fél óra, míg a 15-17 éves korosztály heti 13 órát tölt tévézéssel. A televíziózás gyakran alkuk, szerződések tárgya, sokszor a szülők hibásan, de jutalomként felajánlanak. Kutatások eredményei szerint a harmonikus családokban és a magasabb iskolai végzettségűek körében jobban kontrollálják a gyerekek televíziózását, mint ahol családi problémák vannak, vagy a kulturáltság szintje alacsony. Tapasztalatok igazolják azt is, hogy általában a szülők érdemi részvétele gyerekeik médiahasználatában igen csekély. A látottak megbeszélése, a lebeszélés, vagy azok a formák, melyben a szülő aktív részese, közvetítője lehet a médiatartalmaknak, legfeljebb néha fordul elő.
  • 7. Átok vagy áldás? Ranschburg Jenő szerint: legyen bármilyen kényes is egy téma, vagy megrázóak a képsorok-létezik olyan, valóban magas művészi értékkel bíró film, amit a gyerek megfelelő felnőtt irányítás mellett-ne nézhetne meg. A pszichológus szerint a gyerek nyolc, tíz éves koráig veszélyeztetettebb helyzetben van, mert nehezebben tesz különbséget képzelet és valóság között, mese, játék és valóság között. Ranschburg tehát arra világít rá minket, hogyha a szülő felelősséggel szelektál a műsorok között, és a médiatartalmak elbeszélésével tudatos fogyasztóvá neveli gyermekét, akkor a „beszélő doboz” használata, nézése számos pozitívummal járhat. Példa: M2 gyerekcsatorna, régi mesék visszaköszönnek. Magyar népmesék – erkölcsi nevelés Dr. Bubó – társadalmi problémákra világít rá
  • 8. Király L. effektus 2010. augusztus. Rtl Klub, 1-es stúdió. Legelőször hangos nevetésben tört ki a zsűri, a közönség sugdolózott, amikor az X- Faktor válogatóján Király L. Norbi vad, groteszk táncolásba kezdett, ám amikor kieresztette a hangját, a nevetést ámulat váltotta fel. Kommentek: Akkora bulit csinál, nem a hangja a lényeg, hanem az a hatás amit , előállít…. Az eredetit simán lealázta itt :) Nem bírom megunni… cirkusz kell a népnek!... Azért tartunk itt, mert erre a színvonalra szorították le az életünket... A youtube videót több mint 600 ezren látták. A produkció azonnal megosztotta a közvéleményt!
  • 9. Beindul a gépezet! A Király L. cirkusz működik! Ember te mivel foglalkozol? Most már biztos, hogy a Föld a naprendszer elmegyógyintézete!...Mindig is tudtam, hogy az élet ízét igazán csak a bolondok érzik! Az általam vizsgált karaktert a mentorok is az X-Faktor egyik legkülönlegesebb figurájának tartották. A varázslat oka megfejthetetlen, de a hatás az egyértelmű volt. Már a válogatókon rengeteg hívet szerez magának. Vannak, akik csak azért várják hétről-hétre a szombatot, hogy a „Királyt” megnézhessék. Utálom az egész X faktoros őrületet a maga manipulálós húzásaival és pénz-kicsalási technikáival, praktikáival - de az ilyen fazonok miatt megéri nézni KIRÁLY vagy Norbi! De akadnak olyanok is, akik kinézete és hangja miatt gúnyolják! A kommentekben sok az idézhetetlen szarkasztikus bejegyzés: Az Rtl-nek köszönhető, hogy feléledt ez a torzszülött! Most már nem lehet megállítani, elszabadult!
  • 10. A titok nyitja! Aki taszító, az ugyanannyira lehet beszédtéma, mint az, aki rokonszenves! (Síklaki István ELTE Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese) A sztár letett valamit az asztalra, a celebet a média konstruálja. Azért híres, mert kifejezetten kirívó a személyisége, viselkedése. A taszító azért érdekes, mert általa a saját magunkkal kapcsolatos énképbeli problémáinkat tudjuk ventillálni. A vonzókkal pedig könnyen azonosulunk. Geszti Péter, mentor a „Király” egyik szereplése után azt nyilatkozta: - visszaadod Magyarország összes férfijának azt a reményt, hogy elég, ha tehetséges és laza, nem kell szépnek lennie! Keresztes Ildikó: tök jó, hogy megtapasztalja azt, hogy lehet másképp is hódítani, és az sokkal fontosabb, mint az, hogy valaki szép! Király L. Norbi törzsszurkolói, és a Király L. Norbi rajongói csoport Már a műsor kezdetekor a facebook ismeretségi hálózatán, törzsszurkolói klubok alakulnak. Számtalan weboldal fórumot indít, ahol a társadalom aktív tagjai kitárgyalhatják a versenyző minden napját.
  • 11. Utáljuk Norbit Klub Egy közösségi oldal felhívása alapján várhatóan több százan tüntetnek majd Keresztes Ildi döntése ellen a Corvin sétányon. Király L. Norbi legnagyobb rajongói nehezen dolgozzák fel kedvencük harmadik helyezését. A fanatikusok ezúttal pénzgyűjtést szerveznek az énekesnek ahhoz, hogy mihamarabb elindulhasson X-Faktoron kívüli karrierje is. Összegzés: a populáris kultúrafogyasztók a társadalom aktív tagjai, akik könnyedén megosztják véleményüket másokkal, akár még az ismeretlennel is, könnyedén azonosulnak másokkal, az elhangzó, vagy leírt hírek láttán/hallatán élik ki a kibeszélés erős csoportképző mechanizmusait, és valamiért még ennyi idő után is érdekes nekik a dolgozatban vizsgált karakter személyisége.
  • 12. Hatások és ’taszítások’ Aczél Petra szerint fontos eldöntenünk, hogy merjük-e a tömegkommunikáció hatásainak „károsságát” tudományosan feltételezni. Ő a veszteségérzés alapfeltevést javasolná inkább elfogadni. Azét a veszteségérzését, amely a kertből a szobában kuksolásig az egészséges öntudattól a multiidentitásig, a felelős, vitaképes, jelenléten alapuló közösségektől, a figyelemfókuszban megragadható, topikorientált névtelenek nagyszámú csoportjáig vezet. Ez a veszteségérzés diskurzusjellemzőként is tekinthető: úgy gondolom, hogy a kommunikáció, kapcsolat, közösség, felelősség szavak eredeti jelentésükben már nem szerepelhetnek itt. Aczél Petra szerint új terminusokra lenne szükség ahhoz, hogy a semlegesség hegemóniáját megtartsuk.
  • 13. Út a médiaértéshez A médiaműveltség olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan tudják használni a médiát. A médiaműveltséggel rendelkező emberek megalapozottan tudnak választani, megértik a tartalom és a szolgáltatás jellegét, képesek hasznosítani az új kommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek teljes körét, és jobban meg tudják védeni magukat és családjukat a káros vagy sértő anyagoktól. Ezért döntő fontosságú, hogy a tagállamok és nemzeti hatóságok tevékenyen támogassák a médiaműveltség fejlesztését a társadalom valamennyi szegmensében. A médiatudatosság megvalósításának keretében az oktatás hatékonyan hozzájárulhat a média ártalmas tartalmaival kapcsolatos veszélyek csökkentéséhez. A „védőoltás” modell, a mediális kommunikáció tudatossága a Nat-ban A modell számol azzal, hogy a tömegkultúra üzenetei rétegzett, sokjelentésű, a befogadási stratégiákat próbára tevő szövegek, de mögéjük csupán egyetlen, nehezen kimutatható alkotói szándékot lát, ez pedig a káros és ellenséges befolyásolás. Ha a szándék manipulációs jellegű, akkor a tanulókat meg kell védeni ezektől a hatásoktól. A dekrétum elismeri, hogy a tömegtájékoztatás felhasználásával az ember és a közösségek viszonylag könnyen manipulálhatók.
  • 14. A mozgóképkultúra és médiaismeret fejezetből az alábbi négy pont látszik a leglényegesebbnek: o A médianevelés olyan képesség-és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok/…/ ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. o Olyan értékek elsajátítása, mint a tudatos választás képességének a fejlesztése. o Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű-és műsorválasztás. o Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (legyen az akár egy szerző, akár egy médiaintézmény) szándékairól.
  • 15. Összegzés A hazai felmérésekből megállapítható, hogy a gyerekek intenzíven használják a médiumokat. Naponta átlagosan több mint három órát tévéznek, de emellett videóznak, interneteznek és cikkeket olvasnak. Az információszerzések során idejük szinte minden percében találkoznak reklámmal. A különböző médiumok kijelenthetjük, hogy hatással vannak döntéseinkre, személyiségük fejlődésére. Éppen ezért fontos annyira, hogy a gyerekek megtanulják például azt, hogy hogyan kell választási helyzetekben mérlegelni, és tudatosítani kell bennük, hogy mi az, ami befolyásolhatja döntésüket. Köszönöm a figyelmet! 