Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.

1. Intézmény , mint sajátos élettér Ambrus Ágnes , Demeter (Bogos) Zsuzsa , Gábor Enikő , Szabó Attila , Zsurzs Angéla

4. Intézmény, mint sajátos élettér Intézményes ellátásban részesülő autizmussal élő gyerekek és fiatalok szüleinek támogatása Ambrus Ágnes

17. Elítéltek megküzdési készségeinek javítása, a társadalomba való visszailleszkedésük segítése Bogos Demeter Zsuzsa

25. SERD ÜLŐKORI ÉNKÉP INTÉZMÉNYBEN ÉLŐ GYERMEKEKNÉL GÁBOR ENIKŐ Mentálhigiénia mesteri

26. Az énkép -Dr. Szabó István szerint, a személyiségvonásoknak azon összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít.

28. A kialakult énkép Epstein szerint a következő funkciókat látja el: a) egyensúlyt teremt az egyén által megélt fájdalmas és örömteli tapasztalatok területén b) szervezi a különféle egyéni tapasztalatokat, melyek sémákba rendeződnek, c) szervezi az önértékelés fenntartását

30. Serdülőre váró feladatok, az identitás elérésére, Havinghurst szerint (N. Kollár, 2004) 1. a változó test elfogadása, 2. azonosulás a nemi szereppel, 3. a kortárskapcsolatok megfelelő kezelése, 4. érzelmi függetlenedés a szülőktől, 5. felnőtt társadalmi szerep kialakítása, 6. párválasztás, felkészülés a családalapításra, 7. felelősségteljes viselkedés, 8. ideológiai és morális elköteleződés.

32. Általános hipotézis : Az énkép kialakulásának és fejlődésének nemi és életkori vonatkozásai vannak. Feltételezéseim szerint a serdülők énképe instabilabb, változékony, amely függ a környezetükben élők reakciójától is. Alhipotézisek: 1. Feltételezem, hogy eltérés van serdülő lányok és fiúk között az önmagukról kialakított kép tekintetében. Lányoknál több átélt konfliktus, eltérő szocializáció, nagyobb szerepe van a kapcsolatoknak, és valószínű emiatt énképük általában negatívabb, mint a fiúké. 2. Pozitív énképpel rendelkeznek azok a serdülők, akik családi támaszban részesülnek, illetve azok akik szoros kapcsolatban állnak felnőtt személyekkel? 3. Van e összefüggés a serdülők iskolához való pozitív viszonyulása és énképe között. 4. Szociábilis gyerekek pozitív énképpel rendelkeznek?.

34. VIZSGÁLT POPULACIÓ A kutat ásban részt vevő személyek 54% a lány, a többi fiú. 57% a családjával lakik, míg 43 % a valamelyik gyermekelhelyező központban. A megkérdezettek á tlagéletkor a 15 év, a legfiatalabb 12 éves, a legidősebb 18

35. 2. Sz ábra. Családban felnövő valamint intézményben élő gyerekek közötti átlagérték összehasonlítás a z iskolában elért teljesítmény tekintetében Szignifikáns különbség van a családban felnövő valamint intézményben élő gyerekek között , az iskolában elért tanulmányi átlag szempontjából. A családba élő gyerekeknek jobb az iskolai teljesítményük az intézményben élő társaikhoz képest. 7.80 145 Össz. 7.56 62 Intézmény 0,001 7.99 83 Család Szignifikancia szint Átlagmédia Esetszám Lakhely

36. 3 sz. ábra Átlagérték összehasonlítás fiúknál és lányoknál az énkép tekintetében 28,9 78 Lány 0,034 31,5 67 Fi ú Énindex 5,ö4 78 Lány 0,436 5,3 67 Fi ú Konformitás 5,4 78 Lány 0,056 5,1 67 Fi ú Társakkal kapcs én 5,5 78 Lány 0,113 5,9 67 Fi ú Szülőkkel kapcs. én 3,7 78 Lány 0,461 3,9 67 Fi ú Tanulással kapcs énkép 15,2 78 Lány 0,072 16,6 67 Fi ú Testi énkép Szignifikancia szint Átlagpontszám Esetszám Nem Énkép

37. 4 sz. ábra Átlagérték összehasonlítás családban felnövő valamint intézményben élő gyerekek közötti az énkép tekintetében 27,1 62 Intézmény 0,00o 32,4 83 Család Énindex 4,7 62 Intézmény 0,006 5,5 83 Család Konformitás 4,4 62 Intézmény 0,002 5,2 83 Család Társakkal kapcs én 5,3 62 Intézmény 0,010 6,1 83 Család Szülőkkel kapcs. én 3,5 62 Intézmény 0,079 3,9 83 Család Tanulással kapcs énkép 13,8 62 Intézmény 0,001 17,4 83 Család Testi énkép Szignifikancia szint Átlagpontszám Esetszám Lakhely Énkép

38. 5 sz. ábra Összehasonlítás a Iskolához való hozzáállás és a nem függvényében 100 % 53,8 % 46,2 % 145 78 67 Össz 4 56,6 % 34,5 % 22,1 % 82 50 32 Elég Jell 3 38,6 % 18,6 % 20 % 56 27 29 Kissé jell 2 4,8% 0,7% 4,1% P= 0,033 7 1 6 Nem jell 1 Lány Fi ú Szignifikancia szint Össz Neme Szeretek új dolgokat tanulni az iskolában

39. 6 sz. ábra Korrelációk az Énkép indexe szerint 0 ,000 0,937 145 Testi énkép 0,000 0,637 145 Szociabilitás 0,000 0,694 145 Iskol á hoz val ó pozitiv viszonyulás 0,000 0,626 145 Szülőkkel / Felnőttekkel való jó kapcsolat 0,00 5 0232 145 Éltkor 0,00 2 0,258 145 Média Szignifikancia szint (p) Pearson féle korreláció (r) Esetszám Ismérvek

40. KÖVETKEZTETÉS Az énkép a kor előrehaladtával folyamatosan változik, gazdagodik és teljesebbé válik. Az énkép realitásfoka attól függ, hogy a környezet milyen segítséget nyújt, mennyire valós és őszinte visszajelzéseket közvetít az egyén számára. 1.A kutatásban részt vett serdülő lányok negatívabb énkép mutat óval rendelkeztek a fiúkhoz képest. 2. Pozitívabb énképpel rendelkeznek azok a serdülők, akik családi támaszban részesülnek, illetve azok akik szoros kapcsolatban állnak felnőtt személyekkel, valamint jobbak az iskolában elért eredményeik. 3.Összefüggés mutatható ki a iskolához való pozitív viszonyulás és a pozitív énkép között. 4. Szociábilis gyerekek pozitív énképpel rendelkeznek.

43. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET !

44. Együtt az időskor méltóságáért SZABÓ ATTILA szociális munkás mentálhigiéné mesteri-hallgató

54. AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS HATÁSA A GYERMEK AGRESSZÍV VISELKEDÉSÉRE Zsurzs Angela

55. Egy évtizedes gyermekvédelmi tevékenység alatt szerzett tapasztalatom késztetett arra, hogy ezt a témát válasszam mesteri szakdolgozatom kutatási területéül. Munkám során gyakran kerülök szembe agresszíven viselkedő gyerekekkel. Tudom azt, hogy az agresszivitás nagy hatással van a társadalmi beilleszkedésre, kihatással van a személy jövőjére, későbbi családi életére, társas kapcsolataira. A TÉMA VÁLASZTÁS INDOKLÁSA:

56. A gyerekek többségének megadatik, hogy szerető családi környezetben nőjenek fel, ahol nap, mint nap megnyilvánuló szülői magatartás, tartós kihatással van a gyermek, alakuló személyiségére és követendő például szolgál. A családi környezetet nélkülöző gyermek más féle hatásokban, nevelési módszerekben részesül, ebben az esetben különösen fontos a célzott, gondosan megválasztott és hiányt pótló, meleg- elfogadó nevelői magatartás. A TÉMA VÁLASZTÁS INDOKLÁSA:

57. Dolgozatomban arra próbálok választ keresni, hogy a lakásotthonokban felnövő gyerekek agresszivitása kisebb vagy nagyobb szintű, mint családba felnövő, azonos népcsoporthoz tarozó gyerekeké, illetve hogyan befolyásolja a nevelés az agresszió alakulását. A TÉMA VÁLASZTÁS INDOKLÁSA:

58. „ Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon” (Raschburg Jenő,1998) A TÉMA ELMÉLETI FELVEZETÉSE

61. 4. Mélyszociológiai elmélet - szerinte az agresszió egy hatásos elhárító mechanizmus, amelyet a fenyegetettség és félelem érzete vált ki. Megnyilvánulási formái a harag, düh, gyűlölet. 5. Frusztráció-agresszió elmélet - a mindennapi csalódások, frusztrációk és önértékelési problémák szerepelnek a kiváltó okok között. Ebben az esetben az agresszió célja a frusztráció érzésétől való szabadulás. A megfigyelések szerint vannak agresszióra hajlamosító tényezők is, amelyeknek nagy szerepe van az erőszakos viselkedési mód kialakulásában. Ilyen további kiváltó tényezők a hajlam és öröklődés, az FHS a hiperaktív gyerekek esetében. A TÉMA ELMÉLETI FELVEZETÉSE

63. 6. a szülők lelki problémái – az a gyerek, akinek több apja van épp olyan sajnálatra méltó mint akinek egy sincs, szenvedélybeteg családtag 7. munkanélküliség, szegénység, amely párosul a feleslegesség érzésével 8. nem megfelelő szülői felügyelet és irányítás – fontos a szülői értékrend átadása, az unalom kiküszöbölése, amely általában a jólétben élő gyerekekre jellemző A gyerekek túlzott féltése is kiválthatja az agressziót 9. A média, a TV, a számítógép. Nem megfelelő program, túl sok gép előtti idő, reklámok. Ezeket az eszközöket használjuk fel nevelési célzatú beszélgetésekhez. A pszicho szociális kockázati tényezők

64. A KUTATÁS CÉLJA Tanulmányozni, hogy a családi háttért nélkülöző roma gyerekek vagy a hátrányos helyzetű családba szocializálódó, szintén roma gyerekek agresszívitását. Másik célom az, hogy felmérjem az intézeti gyerekek tudatosabban állnak-e a konfliktusaik megoldásához és kapcsolataik kezeléséhez. A KUTATÁS MÓDSZERTANA

65. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI 1. Feltételezem, hogy a családi környezetben élő roma gyerekek agresszívabbak, mint a lakásotthonban élő gyerekek. 2. Feltételezem, hogy a lakásotthoni nevelésben részesülő gyerekek más módszereket alkalmaznak konfliktusaik megoldásához, mint a családban szocializálódók.

66. 3. A csoportok tagjainak tudatossági szintje alacsony, nem látják át viselkedésük okait és következményeit, de ez a szint beavatkozás során emelhető 4. Összefüggés van a gyerekek agresszivitása és a szülői rossz modellnyújtás, valamint a szülői rossz bánásmód között A KUTATÁS HIPOTÉZISEI

67. A kutatásom alapját egy felmérés képezi, amelyhez egy kérdőíves módszert választottam. A kérdőív három részből áll. A kérdőíven általam összeállított kérdések szerepelnek. Az első részben a gyerekek családi életének minőségére, kapcsolataikra kérdezek rá. Ez a rész egy kicsit nehezebb lesz a lakásotthonban élő gyerekek számára, mivel nekik szegényesebb kapcsolataik vannak a szülőkkel. Az ők esetükben a kérdések a beutalásuk előtti időre vonatkoznak. A kérdőív második részében az agresszivitást mérő kérdések szerepelnek. A harmadik kérdéscsoport a konfliktusok megoldási módjára vonatkozó kérdések. A KUTATÁS MÓDSZERE

68. A vizsgált populáció 8-12 éves gyerekekből áll, csoportonként 20-20 gyerekkel. A lakásotthoni gyerekek intézményünk gondozottjai, többnyire roma gyerekek, a második csoport a csíkszeredai 2 sz. általános iskola roma osztályának tanulóiból áll. Mindannyian tanulók. A VIZSGÁLT POPULÁCIÓ

69. A kérdőívek összeállítása A kérdőívek kitöltése, lekérdezése Adatok feldolgozása A KUTATÁS SZAKASZAI

70. 2010 Április – 2010 Május A KUTATÁS IDŐTARTAMA

71. A beavatkozásomat a 2 sz. Elhelyező központ lakásotthoni, a kérdőívet megválaszoló csoportjából, a magas agresszivitást mutató gyerekekkel végzem. A csoportmunkát két hónaposra tervezem, heti egy alkalommal Mivel a gyerekeket jól ismerem, ők is engem nincs szükség, kölcsönös bemutatkozásra, ismerkedésre. Az üléseket délutáni órákra terveztem, 60-90 perces időtartammal. A BEAVATKOZÁS

72. Az ülések témái : a konfliktusok erőszakmentes kezelése, pozitív énkép kialakítása, a másság elfogadása, empátia fejlesztése, az együttműködés és segítőkészség fejlesztése, konstruktív problémamegoldás, az értékek felismerése. Az ülések személyiségfejlesztő, konfliktus megoldó játékok alkalmazásából és azok megbeszéléséből állana. Hangsúlyt az agresszivitás fogalmának megértésére, az agresszív jelenetek asszertív módon való megoldásának lehetőségeire helyeztem. A BEAVATKOZÁS