#halozatekf

2.  Első lépcsőfoka a kommunikációnak:
 1. Rajzos forma:
 /barlangrajzok, képírás/
 2. Egyszerű jelrendszer:
 /ékírás, szótagírás/
 3. Betűírás
 De: a szóbeli kommunikáció egyeduralma megmaradt, mert
kevesen rendelkeztek az írás tudományával.
 A fejlődés második lépcsője:
 - Gutenberg(1440) forradalmi találmánya, a könyvnyomtatás, ami
lehetővé tette a tömegességet

3.  Harmadik lépcsőfok:
 - kép és hangrögzítés feltalálása

 médiumok létrejötte


 elektronikus médiumok
Az elektronikus és digitális (kép és hangrögzítések), amelynek révén a
közlések teljesen új irányt vesznek.

4.  I. Beszéd forradalma
 ( az ismeret átadhatóvá válik)
 II. Írás forradalma
 ( információ függetlenedése az emberi emlékezettől)
 III. Könyvnyomtatás
 ( információk tömeges átadása )
 IV. Távközlés forradalma
 ( hatalmas távolságok áthidalhatóvá válnak
pillanatok alatt)
 V. Elektronikus információ feldolgozás
 ( megjelenik az ember-gép párbeszéd, a tárolásnak és a
feldolgozásnak új lehetőségei nyílnak meg )
 Marshall MCLUHAN szerint az elektronikus média eltörli a tér
dimenzióját.

5.  A modern tömegkommunikáció (rádió, tv) képes a közvetlen
emberi kommunikációt életszerűen továbbítani. A különbség, hogy
a tömegkommunikáció egyirányú, a befogadó a közlésre nem tud
azonnal reagálni és közvetlen válaszolni.
 Az internet rohamos terjedése az érintkezés új formáit hozza létre.
 Egyes szerzők fontos szerepet tulajdonítanak ennek az új
kommunikációs eszköznek.
 Az információtechnológia 4 ökölszabálya:
 Előretekintő hozzáállás
 Kifelé tekintő megközelítés
 Optimista hozzáállás
 Kooperáció

6.  1957 az első szputnyik fellövésével a kommunikáció globalizálódási
forradalma elkezdődött.
 A modern információtechnológia 5 fő tétele:
 - Algoritmizálható információs folyamatok számítógéppel is
elvégezhetőek,
 - Minden olyan információfeldolgozási folyamat, amely csak
bizonyos elveknek engedelmeskedik, gépesíthető,
 - Csak olyan feladatokat valósítanak meg, amelyek
gazdaságilag vagy katonailag indokoltak,
 - Minden információtechnikai rendszer méretei, szinte korlátlanul
csökkenthetők,
 - Az információtechnikai rendszerek központi elemei, évente kb.
10 százalékkal válnak olcsóbbá.

7.  - Műholdas műsorszórás
 - közlekedéstechnika, kiváltképp repüléstechnika
 - telekommunikáció fejlődése
 - internet megjelenése
 A számítástechnika és a kommunikációs technikák integrációjának
értelmezése:
 A médiumfajták keveredésének korszakát éljük. A rendszer lényege
a digitalizáció.
 A tömeg- és telekommunikációs formák teljes mértékben
informatizálódtak.
 A telekommunikációs vezeték nélküli mobil technológiák lehetővé
teszik, illetve ösztönzik a távolsági kommunikációt.


8.  A konvergencia legelemibb példája az internet, amely a
kommunikációs szolgáltatások széles körét teszik lehetővé.
 Az Európai Unió Bizottságának a távközlési, média és
információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek
szabályozási kihatásairól szóló Zöld Könyve szerint a konvergencia:
 „ Különböző hálózati platformok azon képessége, hogy
alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak, illetve olyan
fogyasztói eszközök összefonódása, mint például a telefon, a
televízió, és a személyi számítógép”.[…]
 A tömeg- és telekommunikáció határterületén kirajzolódik a
telemédia. Az informatika és a telekommunikáció fedésében pedig
a telematika.

9.  1. Tömegkommunikáció:
 rendszerint egyirányú formában,
jutnak el nagy tömeghez, az információk.
 2. Telekommunikáció:
 az egymástól távol lévő – halló- és látótávolságon
kívüli – személyek közötti közlési formát értjük.
 3. Informatika:
 Önálló tudományág, amely az információk
rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével,
továbbításával foglalkozik.
 4. Médiainformatika:
 A (tömeg)kommunikációs médiumok és
az informatika határterületén megjelenő szakterület,
azaz a média gyártás és feldolgozás digitális
változata.

10.  5. Telemédia:
 médiakommunikáció, mobil televíziózás: a tömeg- és
telekommunikáció határterületén körvonalazódó
szakterület.
 6. Telematika:
 az informatika és a telekommunikáció kapcsolódásánál
kirajzolódó szakterület
 Nem csupán a technológiák, hanem a kultúra, a média és az
oktatás is egyfajta összeolvadásának vagyunk a tanúi.

11.  Átmeneti ,fejlődési korszakban van a távoktatás:
megkülönböztetünk most klasszikus távoktatást, és elektronikus
távoktatást.
 A tanulás támogatója:
- tutor
- mentor
- konzulens
- tréner
Az e-Learning és az elektronikus szolgáltatások is az USA-ban jelentek
meg elsőként. Katonai fejlesztésként itt született az internet és a
hálózat is.
Az USA jóval előttünk jár a távoktatás terén.
Európa szintjén is megjelenik az igény, de a széttagoltság, és a pénzügyi
nehézségek akadályozzák a fejlődést.

12.  A technika nemcsak az e-learning megjelenésével kapott fontos
szerepet az oktatásban, hanem már a számítógépek
megjelenésével is.
 Az e-learning csak a ma ismert utolsó lépcsőfokai az elkezdődött
fejlődési folyamatnak.
 A Schramm-féle taneszközök nemzedéki felosztása :
 - első nemzedék: képek, rajzok
 - második nemzedék: tankönyvek, nyomtatott tesztek
 - harmadik nemzedék: audiovizuális eszközök
 - negyedik nemzedék: nyelvi laborok, személyi számítógépek
 - ötödik nemzedék: internet, web alapú képzés

13.  Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók
gyűjtőneveként emlegették.
 Később az oktatócsomagot tekintették multimédia-rendszernek.
 A multimédia fogalom, ma már nem csupán oktatási eszköz, hanem
széles körben terjed a társadalom különböző (tömeg- és
telekommunikáció) területeire is.
 Napjainkban a multimédia a VR ( látszólagos valóság ) egyik
előfutára.
 A szórakozva informálódást felváltja a szórakozva tanulás.
 „A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített
kommunikációt és interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel
valósítja meg, és teszi lehetővé vizuális (adatok, szöveg, állókép,
grafika, animáció, mozgókép) és auditív (beszéd, zene, zörej)
megjelenítési formák integrálásával. „

14.  Az interaktív multimédia segítségével a felhasználó a valósidejű
szimulációktól a virtuális világokig juthat el.
 a szöveg és az állókép időfüggetlen
 Időfüggetlen médiumok: egyedi elemek ( kép, szöveg )
 Folyamatos médiumok: időfüggőek, más-más képet és hangot
hallunk az idő múlásával
 A multimédia kritériumai :
 1. A különböző médiumok egymástól teljesen függetlenek
 2. Az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi
szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre.
 3. A médiumok kombinációja változatosságot, és több oldalú
szemléltetési lehetőséget nyújt.
 4. A felhasználó párbeszédet folytat a rendszerrel, a továbblépés
irányát ő választhatja meg.
 5. Non-lineáris: a tartalomban történő keresés gyors, nem kell
lapozva eljutni a célinfoprmációig.

15.  Napjainkra a képzésnek egyre fontosabb szerepe van a :
 - Egyéni képességek helyett a szervezeti képességek javításának
 - Képzésből teljesítménynek
 - Ismeretátadás helyett az igényeknek megfelelő tanulási környezet
megteremtésének
 -Standard helyett testre szabott termékekek
 - Off-the-job helyett on-the-job módszerek
 - Tanterem helyett bárhol, bármikor
 - Papír helyett elektronikusan
 - Körforgási ciklus helyett valós időnek.
 A képzésnek 4 fő kritériumnak kell eleget tenni:
 • A teljesítmény fokozásának szándéka.
 • A tanulási igényeknek legjobban megfelelő tervezés.
 • Az oktatás közvetítésére felhasznált eszközök sokfélesége.
 • Szintfelmérés illetve bizonyítvány megszerzésének lehetősége

16.  Az ipari társadalmat követő korszakra az információs társadalom,
tudástársadalom, illetve tudás alapú társadalom jelzőt is használják.
 Ipari társadalom
 - frontális oktatás
 - a tudásrendszer zárt
 - a tudásátadás tankönyv alapú
 - a tanulás csoportos formában történik.
Tudás alapú társadalom
- konstruktivista oktatás
- képességek és kompetenciák fejlesztése
- tanulás élethosszig tartó
- tankönyv mellett a tanuló kapcsolatba kerülhet tudás-
hálózatokkal

17.  Az információs technológiáról a digitális kultúra irányába tevődik át
a hangsúly.
 Az információs kultúra magja a Digitális Írástudás
 A korszerű Információ- Kommunikációs Technológiai (IKT) eszközök
többet közvetítenek az információs technológiánál – a Digitális
Kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá.
 Az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, és nem az Info-specialista
áll.
 A 21. századi tanulás, tanítás jellemzői:
 - széles körű szellemi és technológiai infrastruktúrára támaszkodhat
 - a tanulók már nemcsak az iskolában tanulhatnak
 - konstruktív szemlélet és tudásbázisok kora köszönt be
 - a digitális pedagógia révén, tartós, alkalmazható, szituatív tudást
kapnak a diákok
 - kritériumorientált, diagnosztikus értékelés jellemzi, amely a
teljesítményt kéri számon

18.  - non-lineáris rendszer váltja fel a régiformát, mely sokféle
kapcsolatot építő, visszajelzéseket, megerősítéseket nyújtó
tanulásszervezési forma.
 Az elektronikus tanulás
 Az eLearning három csoportban foglalja össze az Európai Unió
oktatási modernizációs célkitűzéseit:
 1. infrastrukturális fejlesztések
 2. humán erőforrás fejlesztés
 3. oktatási és szakképzési rendszerek átalakítása


19.  1. Computer-based Learning (CBL)
 2. Online Learning
 3. A Web alapú tanulás
 A Web alapú tanulás feltételei:
 - infrastruktúra
 - interoperabilitás
 - a tananyag bárhonnan történő elérhetősége
Elektronikus médiumokkal történő tanulás e-learning
- az e-learning egy hálózat-alapú oktatás
- más felfogás szerint az e-learning tágabb jelentésű, és minden
technológia alapú oktatás ide tartozik .

20.  Létezik még:
 - online eLearning
 - vegyes oktatás (blended learning)
 - U-learning

 Az e-learning megoldások összetevői:
 - hardver feltételek
 - szoftver (LMS, LCMS) feltételek
 LMS rendszerek: személyre szabott tanulási folyamat végezhető és
szervezhető
 LCMS rendszerek: segítségével lehetőség van a tananyagok
előállítására, tárolására, rendezésére
 Az e-learning megoldások személyi feltételei:
 - rendszergazdákra,
 - oktatási adminisztrátorokra,
 - tananyag közvetítőkre,
 - oktatókra,
 - tananyagfejlesztőkre, tananyagszerzőkre és
 - vezetőkre van szükség


22.  A saját ütemezésű képzés fogalma :
 nincs tanári vezetés, akkor a tanuló saját maga határozza meg
a tanulás módját
 jelen van a tanár
 a tanulás
 szinkron aszinkron
 A szinkron képzés:
 - A szinkron tanulás az oktató irányításával zajlik egy előre
meghatározott időpontban.
 - Chat - szöveg és hang formában (Internet-telefon, Voice over IP)
 - Whiteboard, közös tábla felületre rajzolás
 - Application Sharing, több személy által használható programok
 - Videokonferencia

23.  Az aszinkron képzés:
 tanári segítség folyamatosan nem érhető el, ilyenkor az interaktivitás
csökken
 Közvetlen kommunikáció lehetősége:
 web-server – tárolt szöveg, kép, animáció, multimédia
 - e-mail – elektronikus levél
 - newsgroups - hírcsoportok
 - mailing-lists - levelezőlisták
 - self-tests - gyakorló tesztek
 - fórum

24.  Digitális zsúrkocsi- mobil, digitális prezentációs eszköz
 IKT alapú konstruktív pedagógia bevezetésének stratégiája:
 szélessávú internet hozzáférés biztosítása,
 IKT infrastruktúra fejlesztése,
 pedagógus-továbbképzés,
 digitális tartalomszolgáltatás - mely utóbbit a Sulinet Digitális
Tudásbázis (SDT) valósítja meg.
 Interaktív tábla, digitális palatábla :
Az interaktív tábla olyan, a pedagógiai folyamatban is jól
hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológiai)
eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy
egy számítógéppel (és projektorral), hogy annak vezérlése a tábláról
lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra
menthetővé válnak.
Az integrált tanulási forma :
A hagyományos tanórák internet támogatással bővülnek ki.

27.  Az e-learning technológiai alkotóelemei :
 1. Learning Management System (LMS)
 2. Tananyag, CBT
3. Meta-adat
 4. Szerzői szoftver
 5. Általános alkotóelemek
 - browser
 - kapcsolódási pont
 Irányelvek, nemzetközi és nemzeti szervezetek, szabványok és
rendszerek
 A hardver és a szoftver összetevők mellett az orgver, és courswere
szempontoknak is meg kell felelni.
 Az elektronikus nyitott képzés értékelésének általános
szempontrendszerei :

28.  1. Irányelvek, politikák
 2. Nemzetközi szervezetek, kamarák, szakági minisztériumok
ajánlásai
 3. Nemzeti akkreditációs és minőségbiztosítási testületek
 4. Szabványosítás
 5. Elemző, figyelő rendszerek
 Minősítési rendszerek
 Minőség értékelés
› Minőségbiztosítási folyamat
› Minőség biztosítási munka irányítása
› Szabványok
 Teljes körű minőség irányítás
 Egyéb rendszerek,elemző, figyelő rendszerek
 - elektronikus tudás-menedzsment- rendszerek (LMS)
 - kurzus-menedzsmentrendszerek (CMS)

30.  I. Hallgatói környezet:
 - Hozzáférés
 - Személyes testre szabottság
 - Aszinkron kommunikáció
 - Szinkron kommunikáció
 - Pedagógiai eszközök
 II. Szerzői környezet:
 - Tananyagfejlesztés
 - Kurzusvezetés
 - Tudásellenőrzés
 III. Tanári környezet:
 - Általános (nevelői, oktatói szerep)
 - Csoportmunka
 - Tutorálás
 - Kurzusértékelés

31.  IV. Adminisztráció:
 - Általános jellemzők
 V. Technikai követelmények:
 - Szerver-kliens platform technikai jellemzői
 VI. Általános tulajdonságok és jellemzők:
- Általános jellemzők
- Támogatottság
- Költségek

32.  Egy e-learning tananyaggal és szolgáltatással kapcsolatban a
felhasználói oldalról rendszerint a következő elvek fogalmazódnak
meg:
 • Adjon információt a kurzusról
 • Többféle kommunikációs formát biztosítson,
 • Jól szerkesztett legyen,
 • Adminisztrálja az előmenetelemet,
 • Tartsa nyilván személyes adataimat,
 • Legyen tartalmas és didaktikus,
 • Könnyen lehessen benne eligazodni,
 • Személyre szabható legyen,
 • Tudjam, hogy milyenek technikai követelmények,
 • Tudjak véleményt nyilvánítani a használhatóságról.
 Ezeket a szempontokat figyelembe véve került kialakításra a
 Szintézisen Alapuló Minőségbiztosítási Rendszer

34.  A PowerPointos bemutatóhoz felhasznált tananyag:
 Dr. Forgó Sándor
 A KORSZERŰ – A GYORS TECHNOLÓGIA VÁLTÁSOK ÉS
TUDÁSTRANSZFER LEHETŐSÉGÉT TÁMOGATÓ – OKTATÁSI MÓDSZEREK
ÉS IT TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS
GYAKORLATA A SZAKKÉPZÉSBEN
 KUTATÁSI RÉSZTANULMÁNY
 Készült a Nemzeti Szakképzési Intézet megrendelésére
 Kutatásvezető: Dr. Szabó István
 2007