1. Web 2.0
Kakuk Dániel
x540zm

2. O'Really szintjei
•
•
3-as szint: a leginká web 2.0 kö
bb
zpontú vá
llalkozá
sok é s alkalmazá
sok,
melyek csak az interneten lé teznek. A hagyomá
nyos emberi
kommuniká jukat igen erősen lecsö
ció
kkentik é s minden
tevé kenysé gü á
ket tteszik a web 2.0-s lehetősé gekre; valamint a
nö
vekedé sü is kizá lag ennek kö nhetik. O'Really szerint ilyenek:
ket
ró
szö
eBay, Craigslist, Wikipedia, Del.icio.us, Skype, Dodgeball é s a
Google AdSense.
2-es szint: olyan alkalmazások, melyek képesek internetes kapcsolat
nélkül is üzemelni, de teljes mértékben csak a weben képesek üzemelni.
O'Really szerint erre ideális példa a Flickr fotó-megosztó közössége,
melyet a tagok építenek fel.

3. •
1-es szint: az alkalmazá
sok alapvetően a sajá gé pen ü
t
zemelnek, de
ké pesek internetre is lépni. Példák: Google Docs és Apple iTunes.
•
0-á szint: az alkalmazá
s
sok ugyanú műkö
gy
dnek nettel, mint ané lkü
l.
O'Really szerint a pé ldá MapQuest, Yahoo! Local és a Google Maps.
k:
(habár a trérkép-alkalmazásokat az egyes felhasználók inkább a 2-es
szintbe sorolják be).

4. Technológiák
Az olyan újabb generációs internet technoló giá mint az Ajax, Adobe Flash, Flex, Java, MS
k,
Silverlight é s a Curl kifejlesztetté k a bö
ngé sző-alapú alkalmazá
sokkal javíthassá a felhaszná i
k
ló
felü
letet. Ezen technoló giá megengedik, hogy nem az egé sz bö
k
ngé szőt frissítsé k fel, hanem
csak annak egy kisebb részét.
•
•
Szerver-oldali szoftverek: A gyakorlatban a web 2.0-á
s
alkalmazá
sok egy lé tező szerverre é pü
lnek, de való já
ban sokkal
tö
bbek, mint egy sima szoftver. Ezen webes alkalmazá
sok a
gyakorlatban sokkal erősebb adatbá
zist é s munkafolyamat-tá
mogatá
st
igé nyelnek a hagyomá
nyos programokhoz ké pest, mivel csak így
tudnak teljes eredmé nyessé ggel műkö
dni.
Kliens-oldali szoftverek: A web 2.0 által nyújtott lehetősé g, hogy a
felhaszná k a szerver oldali adatokkal dolgozzanak, az egyes
ló
felhaszná k ké pessé gé től fü Ez megtö nhet egyszerű HTMLló
gg.
rté
oldalakba á
gyazott leké rdező-tá zatokon keresztü de műkö
blá
l,
dhet
valamilyen script-nyelven is (pl: JavaScript/Ajax) vagy esetleg Flash,
Curl vagy Java Appleten keresztü is. Ezen technoló giá egyszerre
l
k
teszik lehetővé , hogy a kliens-oldali szá
mító gé p csö
kkentse a
szerverek leterheltsé gé t é s megnö
velje az alkalmazá
sok
haté konysá t.
gá

5. •
XML és RSS: A web 2.0 szószólói azt tarthatják az új internet legfőbb
eré nyé nek, hogy a kü nbö ő szabvá
lö z
nyok gyakorlatilag teljesen
egybefolynak é s szinte bá
rmelyik szabvá szinte bá
nyt
rhol lehet
haszná A lé nyeg: a miné l jobb á
lni.
ttekinthetősé g é s a miné l
egyszerűbb kezelhetősé g. Ezt a kö s hivatkozá alapot teremti meg
zö
si
az XML formá
tum! A hordozható sá biztosító protokollok
got
mindegyike ismeri é s tá
mogatja az XML-protokollt, pé ldá az RSS
ul
(Really Simple Syndication = té nyleg egyszerű szabvá
ny), RDF (mint
az RSS 1.1 verzió ja), é s az Atom hírolvasó . A fejlesztők ezen
technoló giá a web 2.0 felhaszná
kat
lható sá val é s bará gosabbá
gá
tsá
té telé nek fejlődé sé vel ú jelenítetté k meg, hogy a hagyomá
gy
nyos
RSS-ikont lecseré lté k a a Feeds-ikonra.

6. Kapcsolódó fogalmak:
•
•
Tartalommegosztás (sharing): egyes információkat, híreket, linkeket
ajá
nlanak fel egymá szá ra a felhaszná k. Az informá kiajá sa
s
má
ló
ció
nlá
teljesen jogszerű, de a tartalmak, illetve a filmek, zené k,, stb.
megosztá má kemé ny jogi problé má vet fel! (Ké pmegosztá
sa r
kat
s:
www.Flickr.com, www.picasa.com, www.indafoto.hu; Videómegosztás:
www.indavideo.hu, www.youtube.com, www.videa.hu; Linkmegosztás:
www.delicious.com, www.linklist.hu)
Blog (internetes napló ): a klasszikus „csajos” napló k internetes
megfelelője. Bá szabadon megírhatja gondolatait, ö
rki
tleteit, a vele
tö nteket. Ez a klasszikus blog. Ennek logikus tová
rté
bbfejlődé se az,
amikor az eddig passzivitá ká
sra rhoztatott olvasó k má hozzáis
r
szó lnak az egyes cikkekhez, illetve beírá
sokhoz. (www.freeblog.hu,
www.freevlog.hu, www.blog.com)

7. •
Címkefelhő (tag cloud): az adott oldalon előforduló , leggyakrabban
haszná linkek gyors é s é rthető ö
lt
sszefoglalá Miné l nagyobb egy
sa.
szö
veg, anná fontosabb, illetve anná tö
l
l bbszö haszná k! (Ké p: sajá
r
ljá
t
honlapom címkefelhője a www.tagcloud-generator.com honlap
segítsé gé vel)

8. •
Fó rumok: az azonos é rdeklődé si kö ű emberek kö tti ará
r
zö
nylag laza
kapcsolati lehetősé g. Mindenki akkor né zhet rá amikor é ppen van
,
ideje é s reagálhat is. (forum.sg.hu, www.freeforum.hu, forum.index.hu)
•
Aukciós, illetve on-line kiskereskedelmi oldalak (www.vatera.hu,
www.teszvesz.hu; www.ebay.com; www.paypal.com) Itt a klasszikus
nagykereskedői/á zi oldalakkal szemben gyakorlatilag bá
ruhá
rki
szabadon eladhat, illetve megvehet bá
rmit – apró sá l kezdve
gtó
egé szen pl. há
zakig.
•
Híreket ú
jrakeverő, illetve szűrő egyé ni oldalak: ezeket az egyes
felhaszná egyé ni ízlé se szerint vá
ló
logathatja ö
ssze, illetve konkré t
tartalmi blokkokbó l á
llíthatja. (www.iGoogle.com, www.netvibes.com,
www.hirfigyelo.hu)

9. A web 3.0 kifejezé st John Markoff haszná előszö a New York Times
lta
r
hasá
bjain 2006-ban. Olyan internetes alkalmazá
sok harmadik
nemzedé ké t é rtette ez alatt, amik „é rtelmesnek”, illetve „intelligensnek”
nevezhetők,
pé ldá
ul:
jelenté stani
keresé s,
mikro-formá
tumok,
termé szetes nyelvi jelenté startalmú keresé s, adat-bá szat, keresé si
nyá
é s egyé b ü
gynö k (botok), stb. Lé nyeg: az internet egyre
kö
személyesebbé, használhatóbbá tétele.

10. •
Lényeges elemei:
tartalom (content)
kereskedelem (commerse)
közösség (community)
kontextus (context)
személyre szabottság (personalisation)
mélységi keresés (vertical search)

11. A web 1.0 a világháló dotcom lufi kipukkadásáig tartó idejére, a hőskorra
vonatkozik: online kereskedelem alapjai létrejöttek, megalakultak és meger ősödtek
a nagy internetes cégek (Yahoo!, Amazon.com, eBay), adás-vételi szokásaink
átalakultak, a keresés természetes tevékenység lett a világhálón. Itt még nem a
gazdaságot nem rengette meg alapjaiban az internet, de már jelent ős lökést adott
neki.
A web 2.0 az ezredfordulót követően lett megkerülhetetlenül fontos. Korábban soha
nem látott jelenség kezdett meghonosodni: kicsi, alig pár fős cégek hoztak létre
világsikerű weblapokat. Jellemző lett a közösségi gondolkodás, a hálózatépítés, az
on-line kapcsolatteremtés és a webes barátkozás. (Myspace, Facebook, Iwiw.hu,
számtalan blog, stb.) A hálót a tartalom robbanásszerű bővülése miatt megtanultuk
okosan kihasználni, de a hagyományos média (újság, televízió, rádió) még inkább
kedvelte a klasszikus egyirányú adatközvetítést. Igaz, hogy azon média, akik nem
vagy alig figyeltek a fogyasztóikra, gyorsan csődközelbe kerültek és így
rákényszerültek a kétirányú kapcsolatok megteremtésére! Ez már nem csak divatos
szlogen volt, hanem létszükséglet!

12. A hagyományos széleskörű (horizontális) keresések helyett egyre-másra
felbukkantak a mélységi (vertikális) keresők is; valamint felt űnt és hamarosan
piacvezető lett a Google, ami részben egyesíti a két keresési módszert. Felt űnt a
nyelvi, illetve területi szűkítés lehet ősége is, így minden eddiginél sokkal
hasznosabb találatokat kaphattunk. A keresőmotor jobbá tétele minden, ezzel
foglalkozó cég alapvető érdeke lett, így egyre gyakoribb lett, hogy a felhasználói
interakciókat figyelik, továbbá egyre gyakrabban adtak lehetőséget visszajelzésre.
•
Többen nem egészen alaptalanul egyenlőségjelet a web 3.0 és a személyes internet
közé. Ezek az új, jelentés-alapú technológiák valóban fontosak, mivel egymástól
gyakorlatilag független kicsi adatokat kapcsolnak össze, illetve helyeznek új
összefüggéshalmazba, miáltal kezelhetőbbé, emészthetőbbé teszik az információt.
Az új internet azonban ettől függetlenül, leginkább az integráló szerepe miatt kerül a
figyelem középpontjába. Az eddigi, részekre (honlapokra) tagolt internet helyett
egységesen és földrajzi helytől, valamint hozzáférési módszert ől függetlenül tudjuk
kihasználni az informatikai technológia adta lehetőségeket. Az eddig id őnként
széttagolt és gyakran áttekinthetetlen információforrások összefonódnak és egyre
inkább előtérbe kerül a személyre szabott megjelenés, illetve üzleti szempontból
megjelennek a kifejezetten személyre szabott ajánlatok. Ehhez persze minden
eddiginél pontosabb, finomabban megírt és gyorsabb algoritmusok kellenek.