1. A nyílt forráskódú szoftverek
László Gábor

2. FLOSS
FS – Free Software
OSS – Open Source Software
„Ideológiák nélkül”
FLOSS – Free/Libre/Open Source Software
Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes
szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem
hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima feloldja
a különbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés
rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen
hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi
különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/FLOSS
2009. december 4. László Gábor 2

3. „Nézőpontok”...
2009. december 4. László Gábor 3

4. „Mindig meg fogja nyerni a versenyt
az, aki magában szalad.”
B. Franklin
2009. december 4. László Gábor 4

5. „A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb
civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már
kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s
egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség
tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és
tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal,
két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló
elődjét.
Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő
szavak láthatók szép nagy betűkkel szedve: NE ESS
PÁNIKBA!”
Douglas Adams: GALAXIS Útikalauz Stopposoknak
2009. december 4. László Gábor 5

6. Az angol nyelvű lexikonpiac elemzése
2009. december 4. László Gábor 6

7. A FLOSS SWOT analízise
Erősségek Belső Gyengeségek
Alacsony költség, legális szoftver Felhasználói tömeg kell
Kockázatmentesség Tanulni kell ismét
Biztonság
Nyílt szabványok támogatása
Nincs függőség
Gyakori termékkibocsátások Az üzletstratégia változása
Fejlesztési gyorsaság A modell még nem elfogadott
Minőség Alkalmazások hiánya
Alacsony beszerzési ár
Többszöri felhasználás lehetősége
Fejlesztők számának növekedése
+ –
K+F és innováció növekedése
Hosszútávú együttműködőképesség Fenntartási költségek magasak lehetnek
Terméktámogatás megszűnése
Hagyományos értelemben vett
„tulajdonos” hiánya
A projektvonalak
széttöredezettsége
Választási lehetőségek megnőnek
Sok disztribúció Sok a félreértés, tévhit
A szükséges alkalmazások hiánya
Lehetőségek Külső Veszélyek
Informatikai ipar szereplői Felhasználók
2009. december 4. László Gábor 7

8. lis
D igitá tság
tot
me gosz
s
tá
Okta
Közbeszerzés
ég-
Költs tés
en
csökk
Jogtiszta
Interoperabilitás szoftver-
Digitális
használat
állandóság
Az eredeti kép forrása: http://www.flickr.com/photos/briansolis/520051406/sizes/o/
2009. december 4. László Gábor 8

9. „Kérdések”
 „Termékek” oktatása vagy digitális írástudás?
 A szoftverek együttműködő-képessége
 Szabványok és nem szabadalmak
 Az adatok tárolása és visszanyerése egy alul-
dokumentált, zárt adatformátum esetén
különösen problematikus lehet (lesz…).
 Szükséges bármilyen kormányzati beavatkozás?
2009. december 4. László Gábor 9

10. Oktatás
2009. december 4. László Gábor 10

11. Nyílt forráskódú szoftverek kormányzati vonatkozásai
Kormányzatok speciális Szempontok a
feladatai Kormányzati munkában
A közadatok integritásának,
bizalmasságának és Jogi, Politikai, Gazdasági,
hozzáférhetőségének biztosítása Társadalmi, Technológiai
Biztonság és Interoperabilitás
adatvédelem Nyílt szabványok
Az állampolgárok adataink
védelme
Függőség
Költségek Szoftverszállítóktól és nem szabványos
TCO és ROI funkcióktól, tulajdonságoktól
Esélyegyenlőség
A nyílt forráskódú szoftverek
biztosítása a
társadalmi értékének
közbeszerzések során
felismerése

12. A kormányzati és más államigazgatási szervek
motivációinak elemzése
Állam „foglyul ejtése”
Márkacégek
Korporatizmus
„Nyilvánvalóan nem hagyhatjuk, hogy közösségi
dokumentumaink valamilyen szabadalmaztatott
fájlformátumhoz legyenek kötve, illetve egy olyan
formátumhoz, melynek jövőbeni használatához egy
szabadalmaztatott rendszer beszerzésére van
szükség.”
Eric Kriss
2009. december 4. László Gábor 12

13. L-PEST keretrendszer
Legal – Jogi környezet Political - Politikai környezet Economical – Gazdasági
Szerzői jog, licencek Személyes adatok védelme környezet
Felelősség (privacy) Költségcsökkentés
Szoftverkalózkodás Digitális állandóság Piaci egyensúly
(piracy) Digitális örökség Innováció
Szabadalmak Nyílt kormányzat Munkahelyteremtés
Közbeszerzések Függőség
Social - Társadalmi környezet Technological - Technológiai
Szabadság és esélyegyenlőség környezet
Oktatás Minőség
Szoftverhasználati szokások Funkcionalitás
Digitális megosztottság Interoperabilitás
Akadálymentesítés Átláthatóság
Nyílt szabványok támogatása
Biztonság
Lokalizáció
2009. december 4. László Gábor 13

14. Az Európai Unió tanulmánya szerint a nyílt forráskódú
szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU
GDP-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az
informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva.
Hollandiában a közigazgatási hivatalok több mint fele
nyílt forráskódú szoftvert használ.
Brazília lett az első olyan ország, ahol a közpénzekből
finanszírozott szoftverfejlesztések eredményeit nyílt
forráskódú licenc alapján kell kibocsátani.
További források: http://hu.wikipedia.org/wiki/FLOSS
2009. december 4. László Gábor 14

15. Üzleti modellek
„A nyílt forráskód üzlet, nem jótékonyság.”
Sunil Joshi, Sun Microsystems
2009. december 4. László Gábor 15

16. Szolgáltatáson alapuló modell
2009. december 4. László Gábor 16

17. Szolgáltatáson és fejlesztésen alapuló modell
2009. december 4. László Gábor 17

18. Köszönöm a figyelmüket!
László Gábor
gabor.laszlo@gmail.com