1. Húsvét .
Tisztelt Olvasó '
Húsvét ünnepét sokan ünneplik. Főleg keresztények.De sokan
keveset tudnak erről az ünnepről.Az alábbiakban egy rövid összefoglalást
olvashatnak a húsvét ünnepről.Olvassák el a Forrás anyagot is,mert több
információt kapnak.
A húsvét ünnep meghatározása
,eredete .
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a
tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április
hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint
Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon,
vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden
ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi
fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi
napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is,
amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére
tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a
napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve:
„nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken
„fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t
jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak
bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban
használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar
nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet
neve: „kikerülés”.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy
germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost)
úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.
A húsvét helye az egyházi évben
Nyugati kereszténység (Katolikus Egyház)
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora
tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus
negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt

2. kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A
húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is→
mondják ( nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat). A
nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a
nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap. Húsvét napjától a
fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. A
ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve:
Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart.
Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja.
Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan
barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
Húsvét időpontja , kiszámitása .
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik
(beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény
hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz
nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap
mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz
hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot
ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét
időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.
Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az
alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen
számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius
Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja
kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget
követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül
kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az
számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox
egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az
ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform
előtti Julián-eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon
javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás
helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét
időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés
is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás)
mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát.

3. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag
sem fogadta el még.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t
A zsidó pészah ünnep eredete
és kiszámitása .
Pészah (héberül: ‫פסח‬, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az
egyiptomi kivonulás ünnepe.
„Mikor pedig a ti fiaitok mondandjának néktek: Micsoda ez a ti
szertartástok? Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment
az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az
Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá
magát és leborula.”
Mózes II. könyve 12. fejezet 26-27. (Károli Gáspár fordítása)
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból
ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval
fejezi ki (‫היה‬ ‫פסח‬).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az
elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük,
mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A
csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az
országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a
tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő
zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is
(mázkir), mint minden nagyünnepen.
A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a
szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér,
vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák
kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a
rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi
fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a
tésztát.
„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak
páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan

4. kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon
szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon
át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent
gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”
Mózes III. könyve 23. fejezet 5-8. (Károli Gáspár fordítása)
Forrás: Izraelita vallás
Húsvét a Bibliában .
Itt olvasahtó : Húsvét a Bibliában
Lehet-e tudni,hogy hogyan számitották ki a zsidók pészáh-ot ?
Azaz Niszán, az évkezdő hónap mindig azzal az újholddal kezdődött, amely március 21-
éhez legközelebb esett. Ezért a zsidók Niszán hónapja kb. a mi naptárunkban március
második felének, április első felének felel meg.
Forrás :
A HÚSVÉT EREDETE
asterope.bajaobs.hu/hetesi/honlapra/.