1. Hobbim: A hímzés
K. K.

2. • A hímzés olyan díszítő eljárás (illetve az
így elkészített mű), amely valamilyen
alapanyagot (pl. vászon, szövet, bőr)tűbe
fűzött fonállal varrással készített mintával
ékesít. A varrás során az anyagot oda-
vissza át kell szúrni, és az így vezetett
fonal adja a mintát az alapanyag felületén.
A szálak és a hímzés szélének
eldolgozása a munkadarab hátoldalán
történik.

3. • Készítés módja
• A kivitelezés szerint a hímzés lehet
– kézi vagy
– gépi. A kézi hímzés időigényes, éppen ezért sokkal
értékesebb, mint a gépi. A gépi hímzés a 20.
században, a varrógép elterjedésével honosodott meg
szerte a világon.
• A hímzés az alapanyag szálaihoz való viszonya
alapján készülhet
• az alapanyagra felvitt rajz(előnyomott v. szabad)
alapján vagy
• az alapanyag szálainak számolásával történő
hímzéssel (pl. keresztszemes hímzés, gobelin).

4. • Felhasznált alapanyag, hímzőfonal és mintaelhelyezés
• A hímzés a felhasznált alapanyagát tekintve készülhet
• növényi (pl. vászon -, gyolcs, finom pamut) vagy
• állati (pl. bőr, posztó, hernyóselyem)
• eredetű alapanyagon.
• A magyar népművészetben a növényi alapanyagra elsősorban a nők hímeztek, ezért női hímzésnek
is nevezik; míg az állati alapanyagra mesteremberek (tehát férfiak) hímeztek, s így férfihímzésnek is
nevezik (ilyen például a szűcshímzés, másként szűrhímzés).
• Ismeretes még alapanyagként a selyem, amely állati eredetű alapanyag. A selyem, mint hímzési
alapanyag közismerten kedvelt volt az ókorban, a középkorban a vezető patríciusi illetve főúri
körökben. A selyemre történő hímzés igen elterjedt volt a távolkeleten (pl. Kína, Japán), valamint
Európa egyes országaiban is.
• A fonal anyaga szerint meg lehet különböztetni pamut, gyapjú, selyem és fémfonalas (pl. arany-,
ezüsthímzés) hímzést. Az inkáknál például emberi hajat is használtak hímzéshez.
• A díszítmény színe alapján lehet a hímzés
• fehér (teljes egészében fehér színű fonallal kivarrt minta),
• színes (egyszínű, többszínű).
• A hímzést elhelyezhetjük az alapanyag
• közepén;
• szélén (ezt szélhímzésnek is nevezik);
• előző kettő kombinációjaként;
• teljes felületén szórtan illetve
• teljes felületét befedve.

5. • Motívumkincs
• Keresztszemes hímzés, Magyarország, 20. század közepe
• A hímzésekkel rendkívül gazdag motívumkincs hozható létre. Annak függvényében, hogy népi
vagy úri hímzésről van-e szó a motívumok használata is változik. Természetesen a kettő
kölcsönösen hatott egymásra, ezért nagyjából mindkettőben felleljük majdnem ugyanazokat a
motívumokat, de más arányban. Míg az úrihimzés esetében kedveltek a növényi motívumok addig
a népi hímzésben inkább geometrikus, vagy erősen stilizált motívumokat találunk, ezért sokan úgy
gondolják hogy a geometrikus minták korábbiak a növényi vagy állati ornamentikánál noha sok
esetben mindeniknél egyformán kimutatható a reneszánsz hatása. Az igaz ugyan hogy az utóbbi
évszázadokban megfigyelhető volt hogy bizonyos helyeken a geometrikus motívumokat növényi
motívumok váltották fel, de ez inkább a polgári divat hatásával magyarázható stílusváltás és nem
jelenti azt, hogy korábban ismeretlen lett volna - például a honfoglaláskori magyar
díszítőművészetben - a növényi ornamentika. A geometrikus motívumok tájegységenkénti és
alkalmázási felület szerinti megoszlása is rendkívül változatos képet mutat.
• Vannak vidékek, ahol a párnacsúpot túlnyomó részt geometrikus mintával díszítették (Árapatak)
és ahol szinte kizárólag növényi és állati motívumokkal (Szék).
• 20. század eleji árapataki vetettágy hímzett párnákkal
• A Kalotaszegi női ingek kézelőin kizárólag geometrikus mintákat találunk. A vállfűminták között
viszont régen gyakori volt az írásossal varrt növényi motívum is. Tehát megvolt a szigorú rendje,
hogy milyen motívumot mire alkalmaznak. Árapatakon is megfigyelhetjük, hogy a párnák mintáját
nem használták szalmazsákokra vagy radinás kendőkre, sem fordítva, pedig ugyanazzal a
technikával varrták mindeniket. Másik jellemzője a magyar hímzésmotívumoknak a szimmetria.
Ha nem szimmetrikus egy motívum akkor szembefordítva megduplázzák.
• A magyar hímzésekre nem jellemző a terülődísz, vagyis a motívumok minden irányba való
ismétlése.
• A népi hímzésben a többi népművészeti ághoz hasonlóan több alapvető motívumot használnak.
Ezek felsorolása egyúttal a motívumkincs feltételezett fejlődését is mutatja.

6. • Geometria
• A geometriai alakzatok (pl. négyzet, háromszög, kör) a legegyszerűbb
mintaelemek. Ezek kombinálása adja a népi hímzések jelentős részét. Sok
esetben rokonságot mutatnak a takácsszőttesekkel. Főleg a szálánvarrott
hímzéseknél alkalmazzák.
• Növényvilág
• „A növényi motívumok lehetnek bokorszerűen elhelyezkedő leveles virágos
ágak, tulipános, gránátalmás, szegfűs, liliomos díszítmények, vagy dőlt ágú
aszimmetrikus virágdísz, forgórózsa motívum, vagy egy nagy virág kisebb
virágelemekkel.”
• Kalotaszegi írásossal hímzett lepedő növényi motívumokkal
• Állatvilág Az állatok (pl. szarvas, ló, madár, hal) ábrázolása főleg a
szálszámolásos kézimunkákon lelhető fel. Nagyon gyakori az állatok, főleg
madarak páros ábrázolása.
• Egyéb
• A tárgyak ábrázolása közül megemlíthető például tányér, korsó, kehely, íj,
virágcserép.
• Az emberábrázolás hímzéstechnikákhoz kapcsolódik.
• Az emberábrázolás a magyar népművészeti hímzésekben ritka, és nem
jellemző a közel keleti hímzésekre sem.

7. Hímzés
Történet Ókor · Középkor · Újkor
A hímzés csoportosítása Társadalmi csoportok szerint · Készítés módja · Felhasznált alapanyag,
hímzőfonal és mintaelhelyezés
Hímzés eszközei Hímzendő anyag · Hímzőfonal · Hímzőtű · Olló · Egyéb segédeszközök
Motívumkincs Geometriai · Növényvilág · Állatvilág · Egyéb
Öltésfajták Lapos öltés · Keresztszemes hímzés · Átcsavarásos és szálvonásos
öltéscsoport · Hurok- és láncöltés
A hímzés és más szakmák, mesterségek kapcsolata Szűcshímzés · Gobelin · Kilim, magyarul kelim · Tűfestés vagy
Selyemhímzés · Rátétmunka-foltvarrás · Gyöngyhímzés
Magyarországi tájegységek hímzései Beregi keresztszemes hímzés · Buzsáki hímzés · Drávaszögi hímzés ·
Hódmezővásárhelyi hímzés · Höveji hímzés · Kalocsai hímzés ·
Kalotaszegi varrottas · Komádi hímzés · Kunsági hímzés · Matyó
hímzés · Palóc hímzés · Rábaközi hímzés · Richelieu-hímzés · Sárközi
hímzés · Sióagárdi hímzés · Széki hímzés · Tiszavidéki keresztszemes
hímzés · Torockói hímzés · Turai hímzés
Magyarországon ismert külföldi eredetű vagy elnevezésű hímzések Assissi · Blackwork · Brazil hímzés · Hardanger · Japán hímzés · Koreai
hímzés · Richelieu-hímzés · Ukrajnai hímzés · Viking hímzés ·
Lyukhímzés vagy Angol madeira

8. A kalocsai hímzés a divatban is
elterjedt:

9. Köszönöm a figyelmet!