SlideShare una empresa de Scribd logo
1 de 62
Descargar para leer sin conexión
Dr. Prokisch József

Funkcionális élelmiszerek hatóanyagai
                  1.
           Vitaminok




                2010
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Sorozatszerkeszt :
Dr. Prokisch József
egyetemi docens
Debreceni Egyetem,
Bio- és Környezetenergetikai Tanszék
NanoFood laboratórium

Nyomdai munkák:
Center-Print Kft. 4025 Debrecen, Nyugati u. 5-7.

ISBN 978-963-88881-1-2

Cimlap- és hátlapkép:

Prokisch Dani: Vitaminok 1-2
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 4
VITAMINOK ........................................................................................................................... 7
   ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK............................................................................................... 14
     A-vitamin: retinol ............................................................................................................. 14
     D-vitamin: kalciferol ........................................................................................................ 18
     E-vitamin: tokoferolok...................................................................................................... 24
     K-vitamin.......................................................................................................................... 28
     F-vitamin: linolsav ........................................................................................................... 30
   VÍZOLDHATÓ VITAMINOK ...................................................................................................... 33
     B1-vitamin: tiamin ............................................................................................................ 33
     B2-vitamin: riboflavin....................................................................................................... 35
     B3-vitamin: nikotinsav-amid............................................................................................. 36
     B4-vitamin: folsav (M vitamin)......................................................................................... 37
     B5-vitamin: pantoténsav ................................................................................................... 38
     B6-vitamin: piridoxin........................................................................................................ 39
     B7-vitamin (H-vitamin): biotin ......................................................................................... 40
     B8-vitamin: kolin .............................................................................................................. 41
     B9-vitamin: inozit.............................................................................................................. 42
     B10-vitamin: para-amino-benzoesav, PABA..................................................................... 43
     B11-vitamin: folát.............................................................................................................. 44
     B12-vitamin: ciano-kobolamin .......................................................................................... 45
     B13-vitamin: Orotsav....................................................................................................... 47
     B14-vitamin: pterin-foszfát................................................................................................ 48
     B15-vitamin: pangámsav................................................................................................... 48
     B16-vitamin: dimetil-glicin (DMG)................................................................................... 49
     B17-vitamin: amigdalin, laetril ......................................................................................... 50
     További B-vitaminok: B20, B22, Bh, Bm, Bp, Bt, Bv, Bw, Bx.......................................... 52
     C-vitamin: L-aszkorbinsav ............................................................................................... 52
     L-vitamin: antranil sav..................................................................................................... 55
     U-vitamin: S-metil-metionin............................................................................................. 55
   VITAMINHIÁNY (AVITAMINÓZIS) ÉS ALTERNATÍV VITAMINSZEMLÉLET ................................. 56
Bevezetés
Életünk számos területét törvények szabályozzák. Az élelmiszerek, étrendkiegészít k
el állítását, forgalmazását, cimkézését, reklámozhatóságát és a hozzá kapcsolódó fogalmakat
az Élelmiszerkönyv, a 2003. évi, az élelmiszerekr l szóló LXXXII. törvény, a 37/2004. (IV.
26.) az étrend-kiegészít kr l szóló ESzCsM rendelet és más jogszabályok sora szabályozza.
Abban valamennyi törvény egyetért, hogy az élelmiszereket és a gyógyszereket szigorúan
elkülöníti, szankcióval fenyeget minden élelmiszer el állítót, aki azt meri állítani, hogy az
általa el állított élelmiszer bármilyen betegséget megel z vagy gyógyít. Meglep módon igaz
ez az étrendkiegészít kre is. Könyvünk címe ellentétes lenne az érvényes jogszabályokkal?
Nem gyógyíthat egy élelmiszer? Nem el zhet meg betegséget? A tudomány, a hagyomány és
a józan ész nem korlátozható teljes mértékeben jogszabályokkal. Az orvosok,
természetgyógyászok ugyanakkor elismerik az étrend és az étrendkiegészít készítmények
kiemelked szerepét az egyes betegségek megel zésében, kezelésében és esetenként a
gyógyításában is. Tudjuk, hogy a savanyúkáposzta megel zi a skorbut kialakulását, a szelén
adagolás megel zi a szívelfajulással járó Keshan betegséget, a lizin elpusztítja a herpesz
vírust.
A forgalmazók hihetetlen energiával és ötletességgel igyekeznek az érvényes törvényeket
kijátszani és eljuttatni az üzenetet a fogyasztóhoz, hogy a termékük valamilyen betegség
kezelésére vagy megel zésére alkalmas. A Fogyasztóvédelmi Hivatal, a OÉTI és a
Versenyhivatal eközben vadászik azokra a gyártókra, akik a törvény ellenére állítják, hogy
termékük gyógyít. Valóban fontos, hogy ne csapjanak be bennünket, mint fogyasztókat és ne
mondhassák minden bizonyíték nélkül a forgalmazók egy élelmiszerr l, hogy az gyógyhatású.
Különösen fontos, hogy ne közvetítsenek olyan üzenetet a fogyasztók felé, hogy orvosok
helyett dietetikusokhoz forduljanak betegségükre gyógyírt keresve, s a gyógyszerek helyett
élelmiszerekkel kezeljék betegségüket.
A bizottságok és törvények egyértelm en leszögezik, hogy egy élelmiszer vagy egy
étrendkiegészít nem sugallhatja, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem alkalmas
az egészség meg rzésére. A kiegyensúlyozott és változatos étrend meghatározásával viszont
minden bizottság az adósunk marad, a kiegyensúlyozott étrend csak egy megfoghatatlan
fogalom marad, ami mögé a törvényhozók menekülhetnek. Változatos és kiegyensúlyozott az
étrendünk? A modern élelmiszertermel mez gazdaság által tömegméretben el állított
élelmiszeralapanyag alkalmas-e a szervezet optimális m ködésének biztosításához?
600 000 évvel ezel tt az ember evolúciós se még csak egy rovarev eml s volt. Az azóta
eltelt évezredekalatt, az emberré válás során az étrendünk drámaian megváltozott. Az
evolúció képes szinte bármilyen étrendhez alkalmazkodni, ha van elég ideje hozzá. Az ember
fogazata és emészt rendszere alapján mindenev eml s. Az elmúlt ezer generációra
visszatekintve feltételezzük, hogy az étrendben történt változás az utóbbi ötven év
élelmiszeriparának és nagyüzemi mez gazdaságának köszönhet en drámai változást hozott. A
nagyobb termések és az élelmiszeripar technológia fejl dése megváltoztatja az élelmiszerek
összetételét. A búza termésátlagát a m trágyák és megfelel technológia alkalmazásával adott
területen majdnem tízszeresére tudjuk növelni, ezzel azonban kémiai összetétele is jelent sen
megváltozik. A növényekben a fehérjetartalom növelése sokkal nehezebb, mint a
szénhidráttartalomé. Ezért a mai búzákban a szénhidrátok a fehérjéhez képest jóval nagyobb
arányban vannak. Az éghajlat és az id járás is jelent s különbséget eredményez.
Franciaországban a búza 1 hektáron 8-9, Magyarországon 5-6 tonnát terem. A hazai búza
azért értékes nyugateurópa számára, mert nálunk a kevesebb termésben is ugyanannyi fehérje
van, mint az nagyobb termésükben, azaz a fehérjetartalma jóval nagyobb, így lisztje sokkal
jobb min ség a kenyérsütéshez.
A feldolgozási technológia is hatással van az élelmiszerek fogyasztási értékére. Ázsiában az
újkorban az addig ismeretlen betegség a beri-beri az angolok által behozott jó rizshántolási
technológia eredményeként alakult ki.
Jól tudjuk, hogy a fehér lisztek mikroelem-, vitamin- és rosttartalma jóval alacsonyabb, mint a
teljes ki rlés       liszteké. Általános jelenséggé vált az iparilag feldolgozott
élelmiszeralapanyagokra, hogy n tt a szénhidrát és a zsír aránya a fehérje és rost rovására és
ezzel együtt csökkent a hasznos mikroelem, vitamin és rosttartalmuk. Ezek a változások
speciális megbetegedések tömeges megjelenésével járnak. A csökkent rostfogyasztás a
vastagbéldaganatok, a szelénhiány a szívbetegségek, a kalciumhiány a csontritkulás
el fordulási gyakoriságát növeli. Olyan betegségek váltak népbetegséggé, amelyek az
antropológusok szerint az skorban ismeretlenek voltak. Általánosságban megállapíthatjuk,
hogy étrendünket Magyarországon a szükségesnél nagyobb zsír és szénhidrát formában
történ energiabevitel, alacsony mikroelem, rost és vitaminbevitel jellemzi. Veszélyezteti-e
étrendünk az egészségünket? Mit jelent akkor a kiegyensúlyozott étrend? A kiegyensúlyozott
étrend olyan idea, amely csak a törvényhozók tudatában létezik, s esetenként az adott
országban rendelkezésre álló alapanyagokból csaknem lehetetlen összeállítani. Ahol a talaj
szelénhiányos, ott nagyon nehéz olyan étrendet beállítani, ami elegend szelént biztosít a
fogyasztóknak.
Az új élelmiszer alapanyagok min ségének, összetételének emberekre gyakorolt hatásának
vizsgálatával, értékelésével már Justus von Liebig, a mez gazdasági kémia megalapítója 150
évvel ezel tt foglalkozott. Megvizsgálta, például, hogy az amerikai kontinensr l behozott új
növények milyen hatással voltak Európa lakosaira. A századokon keresztül vezetett sorozási
nyílvántartás és feljegyzések alapján megállapította, hogy burgonya elterjedése jelent s
hatással volt a népességre. A krumpli a búzához képest ugyanazon a területen tízszer annyit
terem, tízszer annyi energiát szolgáltat, tízszer annyi embernek ad élelmet, viszont a fehérje-
szénhidrát arány sokkal kisebb benne. Ennek eredményeként a népesség Európában elkezdett
n ni, az emberek nem éheztek, viszont a szénhidrát dúsabb és fehérjében szegényebb étrend
azt eredményezte, hogy az átlagos testmagasság folyamatosan csökkent a sorozási adatok
szerint.
A huszadik század elejére a gazdag amerikai családokban a fehérjében, húsban gazdag étrend
azt eredményezte, hogy a csemeték magasabbak lettek a szüleiknél, elérték a genetikailag
elérhet maximumot. A fejlett gazdaságokban a középosztály számára ez a huszadik század
végére vált elérhet vé, ma Magyarországon vagyunk szemtanúi annak, hogy a gyermekek
magasabbak a szüleiknél, s a generációk közötti különbség szembet n . A magassági
maxumok megközelítése azt jelenti, hogy az elfogyasztott fehérje mennyisége elegend , de a
modern élelmiszereket jellemz alacsony fehérje-szénhidrát, fehérje-zsír arány miatt az
elgegend fehérje elfogyasztásához túlzott mennyiség zsírt és szénhidrátot kell fogyasztani,
így az elhízás népbetegséggé vált.
Mi lehet a megoldás? Hogyan kerülhetjük el a népbetegségeket, a rákot, a szívbetegségeket, a
csontritkulást? A válasz csak a tudás, a tudomány, a tudatos élelmiszertermelés, tudatos
táplálkozás, olyan új élelmiszerek el állítása, amelyek gyógyító, betegségmegel z hatással
bírnak és ha más megoldás nincs, akkor étrendkiegészít készítmények fogyasztása akkor,
amikor a szervezetünkt l is extra teljesítményt várunk. Az utóbbi években elérte az agrár- és
élelmiszeripar, hogy a fejlett országokban elegend élelmiszer áll rendelkezésünkre, s mivel a
népesség sem n jelent sen, nincsenek mennyiségi problémák. A min ség és az egészséges
élelmiszer iránti igény létrehozta az élelmiszerek új kategóriáját a funkcionális élelmiszereket.
Paracelsus óta tudjuk, hogy minden méreg, nincsen semmi méreg nélkül. Csak a dózis
határozza meg, hogy egy anyag gyógyszer vagy méreg. Ne higgyük el, hogy a természetes
anyagok, az élelmiszerek, a gyógynövények nem lehetnek veszélyesek és mellékhatások
nélkül gyógyítanak. Ezeknél az anyagoknál is fontos, hogy az elfogyasztott mennyiségeket
ésszer határok között tartsuk.
Ez könyv az els kötete annak a sorozatnak, amely az étrendkiegészít k és a funkcionális
élelmiszerek hatóanyagairól, azok hatásáról szól. Célja, hogy segítse az egészségtudatos
táplálkozási szokások kialakítását, megismertesse az egyes hatóanyagok el fordulást az
élelmiszerekben, bemutassa azt, hogy kinek, mikor különösen célszer fogyasztania az adott
élelmiszert és mit várhat a fogyasztástól.
A sorozat kötetei a következ k:


1.     Vitaminok
2.     Ásványi elemek (makro- és mikroelemek)
3.     Esszenciális aminosavak és zsírsavak
4.     Egyéb anyagok
Vitaminok
Vitaminnak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek szükségesek az emberi és állati
szervezet egészsége és teljesít képessége fenntartásához és amelyeket a táplálékkal együtt
kell a szervezetbe bevinni. Már néhány milligram is elegend ahhoz, hogy segítségükkel
szabályozni lehessen a tápanyagok, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és ásványi anyagok
értékesítését. Minden egyes vitamin különleges feladatot lát el, ezt a feladatot egy másik
vitamin nem tudja hasonló módon ellátni. A vitaminkutatás kezdetén a vitaminokat még
együtt vizsgálták az enzimekkel és a hormonokkal, minthogy mindhárom hatóanyagcsoportok
egy közös tulajdonság jellemzi: igen kis mennyiségek nagy fiziológiás hatást fejtenek ki.
Az emberi szervezetbe a vitaminokat a táplálékkal kell bevinni, közülük egyesek kémiailag
hozzájuk hasonló szerkezet anyagból, az el vitaminokból (provitaminok) képz dnek. A
vitaminban hiányos táplálkozás esetén kóros tünetek jelentkezhetnek: enyhébb esetben a
vitaminszegénység (hipovitaminózis); súlyosabb esetben vitaminhiány (avitaminózis) léphet
fel. Ugyanakkor túlzott bevitelük is káros lehet, ilyenkor hipervitaminózis jelentkezhet (pl.
vitamintabletták mértéktelen szedése esetén), s ez szintén súlyos betegségtünetekkel járhat
(kivétel a C-vitamin).
Az étrend összeállításánál nem csak arra kell törekedni, hogy a táplálék nyersanyaga
vitaminban gazdag legyen, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ételek elkészítése
során - f leg a hevítés hatására - a vitaminok 10-50 százaléka is elbomolhat, átalakulhat,
elveszhet. Az egészséges szervezet m ködéséhez azonban nemcsak vitaminokra, hanem
ásványi anyagokra, kofaktorokra és nyomelemekre is szükség van.
A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk:
Zsírban oldódó vitaminok,
Vízben oldódó vitaminok.
A két csoport tagjai között aligha van vegyi rokonság, de a vízben oldódó B- és C-vitaminok
között sem találunk ilyet. A szervezet számára azonban mindkett szükséges, a szervezet
védekez mechanizmusát er sítik. A vitaminok élettani hatására leginkább hiányuk (az
avitaminózis) esetén fellép betegségekb l következethetünk.
Az 1910-es években jutott el a tudomány odáig, hogy az évszázados tapasztalatokat
összegezze. A tápláléknak az energiát szolgáltató tápanyagokon, az ásványi sókon és a vízen
kívül egyéb járulékos anyagokat is kell tartalmaznia. Ezeket az anyagokat Kazimierz Funk
lengyel biokémikus nevezte el vitaminoknak 1912-ben.
Kazimierz Funk (1884-1967)
Kazimierz Funk lengyel biokémikus volt, nevéhez f z dik a vitamin koncepciójának els
kidolgozása, a vegyületeket nevezte el ször vital amin-nak vagy vitaminoknak, az élet
aminjainak. Funk 1884-ben Varsóban született, édesapja jónev b rgyógyász volt.
Tanulmányait Berlinben és Svájcban folytatta, végül a berni egyetemen 1904-ben doktorált
szerves kémiából. Egyetem után el ször a párizsi Pasteur Intézetben dolgozott, majd
Berlinben kutatott. Kés bb a londoni Lister Intézetben végzett laboratóriumi kísérleteket.
1915-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1920-ban megkapta az amerikai
állampolgárságot. Kés bb visszatért szül hazájába, Lengyelországba, de mivel akkoriban,
1927-ben politikailag túlságosan instabilnak találta, Párizsban telepedett le, ahol saját
kutatóintézetet alapított Casa Biochemica néven. 1939-ben, a II. világháború kitörése után
azután végleg az USA-ba költözött. 1940-ben megalapította a Funk Alapítvány az Orvosi
Kutatásokért elnevezés alapítványt. 1967-ben, 83 évesen, New Yorkban halt meg.
A holland Christiaan Eijkman egyik tanulmányában Funk azt olvasta, hogy azok az emberek,
akik barna rizst fogyasztanak rendszeresen, kevésbé fogékonyak a beri-beri betegségre, mint
azok, akik a teljes kiörlés gabonát alkalmazzák. Hozzálátott, hogy elkülönítse azt az anyagot,
amely miatt ez a fejlemény megfigyelhet . 1912-ben sikerrel járt, és mivel az anyag egy
aminó-csoportot tartalmazott, elnevezte vita amine-nak (vitamin). Évekkel kés bb kialakult
elnevezési rendszerben ez a vitamin lett a B1 (Thiamin). Funk hipotézist állított fel arra, hogy
további gyakori betegségek gy gyítása is lehetséges lesz vitaminok segítségével. A szóvégi
"e" bet t kés bb elhagyták, amikor felfedezték a kutatók, hogy a vitaminok nem
szükségszer en csak nitrogéntartalmú aminók lehetnek. Kés bbi kutatásai során további
fontos tápanyagok létezését vetítette el re, amelyek az id k során a B1, B2, C, és D vitaminok
lettek. 1936-ban meghatározta a thiamin molekula struktúráját, és els nek izolálta a
nikotinsavat (niacin vagy B3 vitamin). Funk kutatásokat folytatott még a hormonok, a
cukorbetegség, a fekélyek és a rák biokémiájával kapcsolatban is.
Kísérleti úton megállapították, hogy a patkányok zavartalan fejl déséhez legalább két ilyen
anyagra van szükség. Az egyik zsírban vagy zsíroldószerekben, a másik pedig vízben oldódik.
Ekkor nevezték el az els t A-, a másodikat B-vitaminnak.
A vízben oldódó vitaminról kiderült, hogy a skorbutra hatástalan – tehát kell lennie egy
harmadik vízben oldódó anyagnak is. Ezt nevezték el C-vitaminnak. Majd az A-vitaminról
állapították meg, hogy két vitamin keveréke. A csukamájolaj több órán át 100 C°-on tartva
elveszti szaruhártyafekély (xeroftalmia) gyógyító hatását, de az angolkórra még így is hatásos,
ezért ezt D-vitaminnak nevezték el. Kés bb a harmadik zsírban oldódó anyagot E-
vitaminnak nevezték, majd a K-vitamin következett. Ezzel majdnem egy id ben felfedezték,
hogy a B-vitamin sem egységes, így jutottak a B1-vitamin, majd kés bb a hevítési kísérletek
után a B2-, B6-, és B12-vitaminok felfedezéséhez. Találtak még más alkotórészeket is,
amelyek kémiai szerkezetét már ismerték, ezeket kémiai nevekkel látták el (pl.: biotin,
nikotinsav, pantoténsav), de emellett B-komplexen belüli számmal is (s t, egyeseket több
jelöléssel is, pl. biotin: B7-vitamin, H-vitamin). Kés bb természetesen a többi vitamin
szerkezetét is meghatározták.
A vitaminok kutatása számos kutatónak hozott Nobel-díjat. Magyarországon a legismertebb
természetesen Szent-Györgyi Albert:




Szent-Györgyi (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hall, Massachusetts, 1986. október
22.) a 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Munkásságát 1937-ben
orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi
tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos
munkásságát 1937-ben Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.
Szent-Györgyi Budapesten, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd a
pesti Tudományegyetem orvosi karára nyert felvételt. Egyetemi tanulmányai alatt kitört az I.
világháború és katonai szolgálatot kellett teljesítenie. Medikus katonaorvosként sebesült
katonákat mentett meg élete kockáztatásával, amiért megkapta az Ezüst Vitézségi érmet. A
háború borzalmait látva átl tte a karját, hogy hazakerülhessen.
1917-ben megkapta a diplomáját. Pozsonyban kapott állást a Farmakológiai Laboratóriumban,
de néhány hónap múlva távoznia kellett a trianoni békeszerz dés miatt. A következ
évtizedben tanulmányutakkal töltötte el. Prágában, Berlinben, Hamburgban, Londonban és
Cambridge tudományegyetemein kutatott. Figyelme a kémia és az élettan felé fordult. Els
komolyabb tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusáról felkeltette a tudományos szakma
érdekl dését. Kisérletsorozattal igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát.
Cambridge-i tartózkodása alatt megszerezte a kémiai doktorátust. 1930-ban Klebelsberg Kunó
kultuszmniszter hívására hazatért Magyarországra, és átvette a szegedi biokémiai tanszék
vezetését. A Groningenben elkezdett, de Magyarországon folytatott sejtlélegzéssel
kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a
mechanizmus egyik lépcs jén. Ezen az úton végigmenve jutott el a C-vitamin izolálásához.
Még Groningenben megfigyelte egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciós késését, amely
valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Cambridge-ben észrevette, hogy ez a redukáló
anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt el fordul, de ahhoz, hogy a kémiai
felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült el állítania. Az is
ismerté vált, hogy az emberi sejtek szüksége van erre az anyagra, de csak növények és állatok
tudják el állítani. Mivel cukorjelleg vegyület volt Szent-Györgyi el ször az ignose (nem
ismerem cukor) nevet adta neki, de a tudományos lap szerkeszt je, ahol ezt publikálni akarta,
nem fogadta el ezt az elnevezést, így a hat szénatomra utaló hexuron-sav névre keresztelte.
Felismerte, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebb l az anyagból, mint a
citrusféle gyümölcsök, így nagy mennyiség el állítását sikerült véghezvinnie. A korábbi
grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Felfedezték, hogy
gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi),
vagyis a hexuron-sav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbin-sav
névre.
1937-ben kapta meg a Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin
és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A Magyar
Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. A szegedi egyetem rektora
lett, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Szent-Györgyi ezen a téren is
Nobel-díjjal értékelt munkával egyenérték eredmányeket ért el, melyek közül a
legfontosabbak a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik.
A II. világháborúban Szent-Györgyi Albertet a Kállay-kormány Isztambulba küldte. A titkos
diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának el készítése volt. A
tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták
Szent-Györgyi útjának tervét, ezért a 1944. március 19-i német megszálláskor illegalitásba
vonult. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Az utolsó pillanatokban sikerült t
kicsempészni a svéd nagykövetségr l, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellen rzött
területre került.
A háború befejezése után nekiállt az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba
fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Létrehozta az Új Természettudományi
Akadémiát. Végül a két akadémiát a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték
elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta.
1947-ben Szent-Györgyi a svájci Alpokban töltött néhány hetet, mikor értesült róla, hogy
barátját, Zilahy Lajost letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza
Magyarországra. Letelepedett az Egyesült Államokban. Példáját számos tudós és m vész
követte.
A National Institute of Health tudományos munkatársa lett. Kés bb létrehozták számára a
Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató
Intézet) részlegét, ahol folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait.
A vietnami háború ellen felemelte szavát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az rült
majom címen kiadott könyvét, amelyben a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az
egyik legfontosabb háborúellenes m vek közé sorolják. Élete utosó két évtizedét a
rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom
évesen hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lév házának kertjében temették
el.
Szent-Györgyi el bb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar
Nemzeti Múzeum megvásárolta t le; a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a
múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–orosz háború finnországi szenved inek
ajánlotta fel).
Másik híres holland orvos, aki a vitaminokkal kapcsolatos munkájáért 1929-ben Christian
Eikman.




Eijkman börtönorvos volt Holland Batavia egyik börtönében. Munkája soran felfedezte, hogy
azok kozott, akik barnarizst kapnak, nem tör kis az akkor rettegettnek tartott beriberi
betegség. Ez egy b rbetegség, amiben akkor sokan meghaltak es semmivel sem tudták
gyógyítani. Tizennégy elmélet latott már napvilagot, de egyik sem adott magyarázatot a
keletkezes okara. Eijkman a tizenötödikkel (gyakorlati tapasztalat), hogy a magburoknak és a
rizsszem csírájának ismeretlen összetev je a már kitört betegséget is meg tudja gyógyítani.
Eijkman felfedezese eleinte nem talált kedvez fogadtatásra, s t felháborodás es gúny támadt
személye körül. Egy olyan betegség, amely annyira baktériumok által okozott kór jegyeit
viseli magán, a rizsszem fényezésének köszönhet ? A felfedezésnek még tíz évig kellet
váratni magára, hogy elismerjék és rájöjjenek, hogy valóban, a barna héjban ott lapul a B
vitamin, aminek a hiánya okozza a beriberit. Eijkman 1929-ben, 71 éves korában Nobel-díjat
kapott felfedezeséért.
Edward Adalbert Doisy (1893. nov. 13. Hume, Illinois, USA - 1986. okt. 23. St. Louis,
Missouri), amerikai biokémikus; 1943-ban Henrik Dammal megosztott orvosi-élettani Nobel-
díjat kapott a vérzékenységellenes hatású K-vitamin felfedezéséért (1939). Doisy és
munkatársai elkülönítették a vitamin egy változatát, a K2-vitamint is, továbbá több nemi
hormont: az ösztront (theelin, 1929; az els ösztrogén hormon, amelyet kristályosítottak), az
ösztriolt (theelol, 1930) és az ösztradiolt (dihydrotheelin, 1935).
Edward Adalbert Doisy és Henrik Dam a K-vitamin felfedez i
Doisy az Illinoisi Egyetemen szerzett diplomát, majd a Harvard Egyetemen doktori fokozatot
(1920). St. Louisban (Missouri állam) a Washington Egyetem orvostudományi karán (1919–
23), kés bb a St. Louis-i Egyetemen oktatott (1923–65; nyugalmazott professzorként 1965–
86). Éveken át dolgozott Edgar Allen embriológussal; olyan mintaelemz módszereket
fejlesztettek ki, amelyek megkönnyítették a nemi hormonokkal kapcsolatos kutatásokat.
Annak a munkának elismeréseképpen, amelyet Doisy a vitaminok, antibiotikumok,
hormonok, valamint a vér kémhatását kiegyenlít rendszerek terén végzett, a St. Louis-i
Egyetem 1955-ben róla nevezte el biokémiai tanszékét.


A magyar rendeletek szerint az alábbi vegyületek használhatók étrend-kiegészít
készítményekben:
   1. A-vitamin
                   retinol
                   retinil-acetát
                   retinil-palmitát
                   béta-karotin
   2. D-vitamin
                   kolekalciferol
                   ergokalciferol
   3. E-vitamin
                   D-alfa-tokoferol
                   DL-alfa-tokoferol
                   D-alfa-tokoferil-acetát
                   DL-alfa-tokoferil-acetát
                   D-alfa-tokoferil-hidroszukcinát
   4. K-vitamin
                   fillokinon (fitomenadion)
   5. B1-vitamin
                   tiamin-hidroklorid
                   tiamin-mononitrát
6. B2-vitamin
                     riboflavin
                     riboflavin-5’-foszfát nátriumsója
   7. Niacin
                     nikotinsav
                     nikotinsavamid
   8. Pantoténsav
                     kalcium-D-pantotenát
                     nátrium-D-pantotenát
                     dexpantenol
   9. B6-vitamin
                     piridoxin-hidroklorid
                     piridoxin-5’-foszfát
   10. Folsav
                     pteroilmonoglutaminsav
   11. B12-vitamin
                     cianokobalamin
   12. Biotin
                     D-biotin
   13. C-vitamin
                     L-aszkorbinsav
                     nátrium-L-aszkorbát
                     kalcium-L-aszkorbát
                     kálium-L-aszkorbát
                     L-aszkorbil-6-palmitát

A hivatalos ajánlott napi dózisok (RDI) a Magyar Élelmiszerkönyv szerint vitaminokból az
alábbiak:
A-vitamin (retinol ekvivalensben kifejezve)          800 µg
D-vitamin (kolekalciferol)                           5 µg
E-vitamin (tokoferol)                                10 mg
C-vitamin (aszkorbinsav)                             60 mg
B1-vitamin (tiamin)                                  1,4 mg
B2-vitamin (riboflavin)                              1,6 mg
Niacin                                               18 mg
B6-vitamin (piridoxin)                               2 mg
Folsav                                               200 µg
B12-vitamin                                          1 µg
Biotin                                               0,15 mg
Pantoténsav                                          6 mg
Zsírban oldódó vitaminok

A zsírban oldódó vitaminok élettani hatása ismert, de a sejtek metabolizmusában kifejtett
biológiai hatásuk még nem minden részletében tisztázott. Hiányuk esetén egyes állati
szövetekben az enzimek aktivitása csökken vagy növekszik; feltételezések szerint a
zsíroldható vitaminok egyes fehérjék bioszintézisét szabályozzák. A zsíroldható vitaminokat a
szervezet tárolni tudja, ezért a velük kapcsolatos avitaminózis ritkábban fordul el , a
hipervitaminózis veszélye azonban els sorban az A- és D-vitaminnál nagyobb.


A-vitamin: retinol

A-vitamin hiányában szürkületi vakság vagy farkasvakság alakul ki, mivel csökken a szem
sötétséghez való alkalmazkodási készsége. Hiányában a hámsejtek fokozottan elszarusodnak,
a b rfelület kiszárad, ezért hámvéd vitaminnak is nevezik, amely a b r és a nyálkahártya ép
állapotban tartásához szükséges, és védi a szervezetet az itt behatoló kórokozókkal szemben.
Az A-vitamin hiányának legsúlyosabb tünete a vakság, ami a szem szaruhártyájának
kiszáradása következtében lép fel. A szervezet számára növekedési tényez , mert hiánya
fiatalkorban lassítja a csontok növekedését. Hipervitaminózisa hajhullást, hámlással járó
b rgyulladást és végtagfájdalmakat okoz. Hazai viszonyok között ilyen igen ritkán fordul el ,
mert élelmiszereink A-vitamin-tartalma alacsony, provitaminjainak felszívódása pedig rossz
hatásfokú.
Kémiai szerkezetét tekintve két, különböz A-vitamint ismerünk: a tengeri halak májából
származó A1-vitamint és az édesvízi halak májában található A2-vitamint. A két vegyület
mindössze egy kett s kötéssel különbözik egymástól, ennek ellenére az A2-vitamin élettani
hatása csak mintegy 30–40%-a az A1-vitaminénak. Az A-vitaminok valójában 20 szénatomos
telítetlen alkoholok, amelyek -jonon-gy r t és a hozzá kapcsolódó izoprénekb l álló
oldalláncot tartalmaznak, amelynek végén egy alkoholos hidroxilcsoport található. Az
alkoholos hidroxilcsoport oxidációjával A-vitamin-aldehidet és A-vitamin-savat is el lehet
állítani. A biológiailag aktív molekulák közül az aldehid gyakorlatilag egyenérték az eredeti
vitaminnal, a sav viszont csak korlátozottan hasznosul a szervezetben. Az A-vitamin
alkoholos hidroxilcsoportja gyakran észterkötést képez valamelyik zsírsavval (palmitinsav),
aminek során az észter megtartja, esetleg felülmúlja az A-vitaminok biológiai hatását.




Az A1-vitamin (retinol) oldalláncának négy kett s kötése 16 geometriai cisz- és transz-izomer
keletkezését teszi lehet vé. Az A1-vitaminban a kett s kötéshez kapcsolódó szubsztituensek
mind transz-helyzet ek, ezért a molekula nyújtott és egy síkban helyezkedik el. A-vitamin
csak az állati termékekben található, els sorban a tengeri halakban és azok májában, a tejben,
a vajban, a tojássárgájában, a vesében, a tüd ben és májban fordul el . Növényekben csak az
A-vitamin provitaminjai fordulnak el . A1-vitamin mintegy 12 karotinoid típusú vegyületb l
keletkezhet, amelyek közül -, - és -karotin, továbbá kriptoxantin a legfontosabbak. A
karotinok szénhidrogének, tapasztalati képletük C40H56, a kriptoxantiné C40H56O, és
mindegyik tartalmazza az A1-vitaminokra jellemz           -jonon-gy r t. A provitaminokból a
karotináz enzim segítségével képz dik A1-vitamin. Az átalakulás legjobb hatásfokkal a -
karotinból történik, ugyanis ebb l teljesen szimmetrikus szerkezete miatt két molekula A-
vitamin szintetizálódik. A többi provitamin csak mintegy feleannyi A1-vitamint szolgáltat. Az
ember napi A-vitamin-szükséglete 0,8–1,5 mg A-vitamin, illetve 5–9 mg -karotin.
Élelmiszereink közül rendkívül sok A-vitamint tartalmaz a csukamájolaj, a csirke-, liba- és
sertésmáj, és jelent s lehet a tojás, valamint a tej és a tejtermékek A-vitamin-tartalma is. -
karotinból sokat tartalmaz a sárgarépa, a rebarbara és a paraj.
Az A-vitaminok és provitaminjaik a h vel szemben ellenállóak, leveg n melegítve azonban
oxidálódnak és biológiai aktivitásukat fokozatosan elveszítik. Az élelmiszer zsírjainak
avasodása és az olajok hidrogénezéses keményítése a vitamintartalom teljes inaktiválódásához vezet.
Az A-vitamin, de különösen a karotinok hasznosítása zsírok jelenlétében nagyobb hatásfokú.
Az emberi szervezetben a karotinoidok enzimes úton átalakulnak A-vitaminná, és A1-vitamin
zsírsavészterként a májban raktározódnak. Az ember májában átlagosan 240–540 mg retinol
található, ami a szükségletnek megfelel en szabad állapotba jut vissza a vérbe. A vérben egy
hidrofil fehérjéhez kapcsolódva komplexként szállítódik. A normális vérplazma A1-vitamin-
tartalma 500–800 µg/dm3, ami ha 150–200 µg/dm3-re csökken, hipovitaminózis léphet fel.
Az ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok
elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkez látászavarra, de az A-vitamint
mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is
igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj fogyasztásával kezelhet . Kémiai szerkezetét
el ször Paul Karrer írta le.
Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik. Egy feln tt ember
szervezete kb. 1-2 évre elegend mennyiséget képes tárolni megfelel A-vitamin-ellátottság
esetén. Az éjszakai vakságot, más néven farkasvakságot az A-vitamin hiánya okozza. E
hiányállapot következtében csökken a purpurin nev fehérje termelése, mely jelent s szerepet
játszik a látásfunkciók terén. A hosszú ideje fennálló súlyos vitaminhiány igen káros hatással
lehet az éjszakai látás képességére.
A táplálékkal bevitt retinol (A-vitamin) gyakorlatilag teljesen felszívódik. A provitaminok
vitaminná történ átalakítása során a béta-karotin kb. egyhatoda, az egyéb karotinoknak
csupán az egytizede alakul át retinollá. Mivel a karotinok fontos szerepet töltenek be a
szükséglet kielégítésében, bevezették a retinolekvivalens fogalmát. A retinol-ekvivalens a
hasonló kémiai szerkezet , azonos biológiai hatású vegyületek közös neve. A legfontosabb A-
vitamin hatású vegyületek: a retinol, retinal, és provitaminok: alfa-, béta- és gamma-karotin,
egyéb karotinoidok. Biológiailag a legaktívabb a béta-karotin.
A karotinoidok elnevezés a sárgarépa latin nevéb l ered. Eddig kb. 600-féle karotinoidot
azonosítottak, amelyek közül a természetben leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben a
béta-karotin fordul el . A karotinoidok szoros értelemben nem tekinthet k vitaminnak, de
sokuk szolgál az A-vitamin el anyagaként. Az emberi szervezet a béta-karotinból tud
legkönnyebben A-vitamint el állítani.
Ma már egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek más karotinoidok is, mint például a
lutein, a zeaxanthin, a likopén és a kriptoxantin. A karotinoidok biológiailag nagyon
sokoldalúan m ködnek szervezetünkben, el nyös hatásuk ezért több betegség megel zésében
is fontos lehet.
A szem retináján sárgafoltnak nevezett terület nagy mennyiségben tartalmaz luteint és
zeaxanthint. Ezen karotinoidok segítségével sz r dik ki a káros kék fény, amely nagy
mennyiségben károsítja a retinát és a sárgafoltot. Minél nagyobb a pigments r ség, azaz a
lutein- és a zeaxanthintartalom, annál nagyobb a szem védelme.
A karotinoidok hatástalanítani tudják az UV-sugárzás hatására keletkezett szabadgyököket is,
így el segítik b rünk védelmét a napsugárzással szemben.
Daganatos betegségek széles körében végeztek tanulmányokat az egyes karotinoidok
preventív hatásának kimutatására. Feltételezhet , hogy a karotinoidoknak hatásuk van a sejtek
differenciálódására és burjánzására. Mivel a daganatképz dés alapvet en a sejtek
életm ködésének osztódási zavara, ezért a sejtek retinoidtartalma befolyásolhatja a
daganatképz désre való hajlamát. Azaz a karotinoidok gátolhatják a daganatsejtek
burjánzását, de az egyes daganattípusoknál más-más vegyület bizonyult hatásosnak.
A béta-karotinnal végzett vizsgálatok széls séges eredményeket hoztak. Míg egyesek arról
számoltak be, hogy a béta-karotinban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztók
körében a tüd rák el fordulása ritkább volt, addig más nagy intervenciós vizsgálatok
eredményei szerint a dohányzók körében a béta-karotin- kiegészítés mellett magasabb
kockázati arány állt fenn ugyanezen daganatféleségnél.
Egyes tanulmányok alapján feltételezik, hogy van összefüggés a szérumlikopénszint és a
prosztatarák kialakulásának kockázata között. Egy amerikai vizsgálat arról számolt be, hogy a
legmagasabb likopénszinttel rendelkez alanyoknál a prosztatarák el fordulása 85%-kal volt
ritkább a legalacsonyabb likopénszint csoporttal szemben.
Kínában végzett vizsgálatok arról számoltak be, hogy magasabb összkarotinoid- és
kriptoxantinszint mellett a tüd rák kockázata alacsonyabb volt.
Az 1980-es években az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutatási intézete a Finn Nemzeti
Közegészségügyi intézettel együtt 29133 résztvev vel végzett CARET elnevezés kísérletben
vizsgálta a retinol és a β-karotin tüd rák el fordulási valószín ségére gyakorolt hatását, azt
várták, hogy az A-vitamin csökkenteni fogja a rákos megbetegedések gyakoriságát. A
kísérletet 12 év után, a tervezettnél hamarabb abbahagyták, mert kiderült, hogy az A-vitamint
szed és dohányzó csoportban 28%-kal gyakoribb lett a tüd rák el fordulási aránya, mint a
kontroll csoportban. Kiderült, hogy a dohányzók számára az A-vitamin szedése jelent sen
növeli a tüd rák el fordulásának kockázatát.
Az egyes karotinoidok forrásai is nagyrészt fedik egymást. Béta-karotin legnagyobb
mennyiségben a sárga/narancssárga/sötétzöld zöldségekben és gyümölcsökben fordul el .
Ilyen például a kelkáposzta, a sárgarépa, a spenót, a tök, a sárgabarack, a sárgadinnye és az
  szibarack. Ezek béta-karotin-tartalma 3-17 mg/100 g. Lutein- és zeaxanthinforrásai a
kelkáposzta, a tök, a spenót, az endívia, a zeller. A narancs, a mandarin, az szibarack és a
papaya kriptoxantinban gazdag.
Az A-vitamin szükségletet a dietetikusok szerint a vegyes táplálkozás fedezi. A szükséglet
növekedésével kell számolni a zsíremésztés, felszívódás zavarai, vagy számos idegen anyag,
gyógyszer fogyasztása esetén. Veszélyeztetettek a tejterméket, májat, zöldségeket nem, vagy
csekély mennyiségben fogyasztók (pl. vegetáriánusok). A fejlett országokban ma már ritkán
fordul el súlyos A-vitamin-hiány, amit szürkületi vakság (farkasvakság), szemszárazság és
szaruhártya-lágyulás jellemez. Megjegyzend azonban, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika
kiterjedt területein a gyermekkori vakság egyik leggyakoribb oka ma is az A-vitamin-hiány.
Magyarországi felmérések szerint hazánkban az A-vitamin-bevitel a szükséglet körül mozog,
sokszor kicsivel alatta van, vagy éppen csak fedezi azt. A kicsivel a szükséglet alatti bevitel
ún. határérték-hiányállapotot okoz, ami csak laboratóriumi módszerekkel mutatható ki, de az
életm ködéseket - ha minimális mértékben is - de már zavarja
A túlzott A–vitamin bevitel súlyos toxikus tüneteket okoz.
Az A-vitamin hiánya a korai szakaszában az ún. farkasvakságot okozza, amikor
szürkületben, vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be. Az A-vitamin
nélkülözhetetlen a szemideghártya (retina) fényérzékeny anyagának, a látóbíbornak a
felépítésében. Nevét is innen kapta. Jellemz még az A-vitamin hiányra a hámszövet-,
könnymirigy-elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a b r kiszáradása, a
sz rzet és a hajszálak törékenysége, kihullása. Gyermekeknél a csontosodási folyamat
sérülése következtében növekedési zavar is bekövetkezhet.
A feln tt ember napi szükséglete kb. 1,5 mg, terhesség és a szoptatás ideje alatt 2,0-2,5 mg.
Túladagolás esetén hipervitaminózis: sárgás b rszín, hajhullás, b rgyulladás stb. léphet fel.
A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek tartalmaznak, A-
provitaminokat: a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében,
süt tökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk.


Az A-vitamin (retinol formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben:
gabonafélék,
hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények:              nyomokban
száraztésztákban:                                                0-0,04 µg
sajtos, túrós sütemények:                                        5-50 µg
zöldség, gyümölcs:                                               0-0,01 µg
vaj, margarinféleségek:                                          250-650 µg
húsok, húsipari termékek:                                        0,3-70 µg
májak, májkészítmények:                                          1500-11600 µg
szív, vese és készítmények:                                      5-500 µg
halak:                                                           10-60 µg
tej:                                                             30-100 µg
tojás:                                                           350-600 µg

Az A-provitamin (karotin formában) jellemz mennyisége 100g élelmiszerben:
gabonafélék,      hüvelyesek      és     örleményeik,        kenyerek,
péksütemények:                                                           0-1,5 mg
száraztésztákban:                                                        0-0,04 mg
sajtos, túrós sütemények:                                                0 mg
zöldség, gyümölcs:                                                       0,1-12 mg (fels érték a
                                                                         sárgarépa)
vaj, margarinféleségek:                                                  0,2-0,5 mg
húsok, húsipari termékek:                                                nem jellemz
halak:                                                                   0,5-2 mg
tej:                                                                     0,005-0,1 mg
tojás:                                                                   0,5-1,2 mg
Az amerikai Ruth Adams és Frank Murray hívta fel a figyelmet a nagy mennyiség A-vitamin
szükségességére. Szerintük a szennyezések és a nem természetes életkörülmények
(permetez anyagok, nehézfémek, más mérgez anyagok, ételadalékok, nitrátok, ételallergia,
stb.) miatt szervezetünk több A-vitamint igényel, mint amennyit felveszünk.




Még egy egészséges ember is csak nehezen tudja biztosítani a megfelel mennyiséget. A
táplálékkal felvett béta karotin egyharmada szívódik csak fel és annak is csak a fele válik A-
vitaminná. Igen jelent s mennyiség sárgarépa, zöld leveles saláta, csukamáj olaj,
tojássárgája tudja csak pótolni. A májkrémekben, májban is van jelent s mennyiség.
Vitaminhiányos feln tteknél napi akár 15.000 - 20.000 IU, lehet leg természetes kivonatú A-
vitamin is szedhet , 100 mg E-vitaminnal, valamint C-, D-vitaminokkal, B-vitaminok teljes
skálájával kombinálva, de vassal együtt szedni nem ajánlatos, mert a vastabletta az E-vitamin
hatását megakadályozza. Az ennél nagyobb mennyiség A-vitamin fejfájást okozhat.


D-vitamin: kalciferol




A D-vitamin (kalciferol) a kalcium és a foszfor felszívódását és a csontokba való beépülését
szabályozza. D-vitamin hiányában az angolkórnak (rachitis) nevezett tünetcsoport alakul ki a
rosszul táplált és napfényhiányban él gyermekeknél. Ennek során a csont kalciumtartalma
66% kalcium-foszfátról és kalcium-karbonátról 18%-ra csökkenhet, ennek következtében a
beteg csontjai megpuhulnak és a test súlya alatt elgörbülnek. A rachitises gyermekek
növekedése sem normális: fejl désükben visszamaradnak, kis termet ek lesznek. D-vitamin
adagolásával ez a probléma megel zhet , illetve a már jelentkez elváltozások megfelel
arányú kalcium- és foszforbevitellel részben vagy teljesen kiküszöbölhet k.

A D-vitamin túladagolása hipervitaminózist okoz, aminek következtében a csontok
törékennyé válnak, magasabb lesz a vér kalciumszintje és id sebbekben meggyorsul az
érfalak elmeszesedése. Napfényben eleget tartózkodó feln tteknek nincs szükségük D-vitamin
kiegészítésre. A D-vitaminok a növényi eredet ergoszterin és az állati eredet 7-
dehidrokoleszterin provitaminokból keletkeznek az ibolyántúli sugarak hatására. Az
ergoszterin nagyobb mennyiségben található az éleszt ben, egyes gombákban és az
anyarozsban. Bel le besugárzás hatására D2-vitamin (ergokalciferol) keletkezik. A
mértéktelen besugárzás inaktiválja a vitamint, s t toxikus szterinek is keletkezhetnek a
besugárzás során.

A 7-dehidrokoleszterin szteránvázas vegyület, ami a b r alatti zsírban lév koleszterin
kísér jeként található meg. Napfény vagy mesterséges besugárzás hatására D3-vitaminná
(kolekalciferollá) alakul. A D3-vitamin csak a molekula oldalláncának felépítésében
különbözik a D2-vitaminétól. A természetben el forduló D-vitaminok többsége D3-vitamin,
ugyanis D2-vitamint csak néhány halmájolajféleségben sikerült kimutatni. Az emberi
szervezetben a D2- és a D3-vitamin biológiai értéke azonos. A májban és a vesében a
mellékpajzsmirigy hormonjainak hatására különböz hidroxilszármazékokká alakulnak át,
amelyek hatékonyan vesznek részt a felszívódásban, a csontosodásban és az anyagcsere
szabályozásában.

A huszadik század elején ismert volt az angolkór, a rachitis nev betgeség kezelésének módja,
a csukamájolaj. Az angolkór; a gyorsan növekv                        szervezet kalcium- és
foszforanyagcseréjének mélyreható zavara, melyet a D-vitamin hiánya okoz. Mivel a kalcium
és a foszfor a csontképzés elengedhetetlen alkotóeleme, a rachitis legszembeszök bb tünetei a
csontok puhaságának következményei, a hiányállapot azonban egyéb eltérésekben is
megnyilvánul: pl. az izomzat lazaságában és egyidej leg fokozott ingerlékenységében, légúti
betegségekre való hajlamban. Korai tünet a tarkó táján észlelhet benyomható lágy
koponyacsont, a koponyacsontok puhasága; ugyanezen a területen fokozott izzadást is lehet
észlelni, de ez magában véve még nem jelent rachitist. Ha a koponyacsont hosszabb id n át
puha, a tartósan hanyatt fekv fiatal csecsem feje hátul ellapul. A kezeletlen rachitis kés bb
a mellkas alakváltozásaihoz, pókhashoz, görbe lábakhoz, a medence deformálódásához vezet.
A fogzás rendetlenné válhat, az izomzat felt n en petyhüdt, a csecsem étvágytalan,
rosszkedv , nem szívesen mozog. Súlyos esetben a kalciumhiány görcsöket is képes okozni
(spasmophilia). A súlyos rachitis a megel zés eredményeként ma már ritka lett; nem látni
rachitis következtében nyomorékká vált embereket, akik egész életükön át hordták a
megel zhet baj következményeinek keresztjét.
A D-vitaminhiány által kiváltott angólkór, rachitis
A rachitist a D-vitamin hiánya okozza. A vitamin vagy (az egyébként meglehet sen kis D-
vitamin-tartalmú) táplálékból ered vagy a b rben keletkezik napfény hatására. A D-vitamin a
tápcsatornából a zsírokkal együtt szívódik fel (ugyanis zsíroldékony), ezért tartós táplálkozási,
emésztési vagy felszívódási zavarok fokozzák a rachitisre való hajlamot.
A nagyvárosokban a napfény alig fejtheti ki D-vitamin-képz hatását a nagyfokú
légszennyez dés miatt; a szennyez anyagok éppen azokat a sugarakat sz rik ki, amelyek a
leghatékonyabban befolyásolják a b rbeli folyamatokat.
A rachitis megel zését a csecsem tanácsadó irányítja. Kevés olyan betegség van, amelynek
megel zése olyan könny volna és amely különben olyan súlyos következményeket okoz.
A D-vitamin, a kalciferol egy gy jt név. Több azonos biológiai hatású, de kémiailag
egymástól különböz anyagot jelölnek vele. El ször a csukamájolajról állapították meg, hogy
gyógyítja az angolkórt, majd a napfénnyel besugárzott táplálékról is megállapították ugyanezt.
Az utóbbiból kristály formájában el állított anyagot D1-vitaminnak nevezték el, mely
kalciferolt és lumiszterint tartalmaz. Az er sebb hatású kalciferol a D2-vitamin nevet kapta. A
további kutatások még egy anyagot fedeztek fel, a 7-dehidrokoleszterint, amely a b rben
ultraibolya sugárzás hatására, D3-vitaminná alakul. Az állati eredet élelmiszerek D3- és D2-
vitamint, a növényi eredet ek D2-vitamint tartalmaznak.
D1 vitamin: az ergokalciferol és lumisterol 1:1 arányú elegye
D2 vitamin: ergokalciferol vagy kalciferol (ergoszterolból keletkezik)
D3 vitamin: kolekalciferol (7-dehidroxikoleszterinb l keletkezik a b rben napfény hatására).
D4 vitamin: dihidro-tachiszterin
D5 vitamin: sitokalciferol (7-dehidrositosterolból keletkezik)
A D-vitamin-hatású vegyületek szteroidszármazékok. Táplálkozás-élettani szempontból a D2-
(ergokalciferol) és a D3- (kolekalciferol) vitamin jelent s. Biológiai hatásukat tekintve
aktívabb a D3-vitamin, amely a b rben az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik,
el anyagából a 7-dehidrokoleszterinb l. Ez el bb a májban, majd a vesében alakul tovább, az
aktív 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriollá).
A D-vitamin el segíti a kálcium és foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül
befolyásolja a csontképz dést.
A szervezetbe kerül egyes idegen anyagok (ólom, kadmium), valamint egyes gyógyszerek
növelik a vitaminszükségletet. A legb ségesebb kalciferol-források, a halmájolajok, máj,
tojás, tej és tejtermékek, de egyes élelmiszereket (pl. gyermektápszereket, tejtermékeket,
margarinokat) is D-vitaminnal dúsítanak.
Hiánya gyermekekben angolkórt, feln ttekben csontlágyulást okozhat, de az általános
tüneteken túl a vesek képz dés veszélye is fennáll.
Az D-vitamin (kalciferol formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben:
gabonafélék,     hüvelyesek      és    örleményeik,     kenyerek,
péksütemények:                                                      nem jellemz
száraztésztákban:                                                   0-0,4 µg
zöldség, gyümölcs:                                                  nem jellemz
vaj, margarinféleségek:                                             0,5-7,5 µg
húsok, húsipari termékek:                                           1-4 µg
halak:                                                              0,5-10 µg
tej:                                                                0,05-0,3 µg
tojás:                                                              5-25 µg

Természetes D-vitamin forrásnak tekinthet k a halmájolaj, vaj, tojássárgája, máj, tejtermékek,
hús és a hal.
A magyar lakosság a csökkent tojás és az elhanyagolható mennyiség hal és halolajfogyasztás
miatt viszonylagos D-vitamin hiányban szenved és ezért ma az egyik legnagyobb
egészségügyi problémánk a csontritkulás az osteoporosis. D vitamin nélkül a kalcium nem
szívódik föl. A szervezetnek szüksége van a kalciumra az izomm ködéshez is. Tehát hiába
iszunk sok tejet és veszünk föl sok kalciumot, ha nincs mellette D vitamin, nem kerül be a
szervezetbe, ezért a szervezet el fogja venni a csontokból a kalciumot, kialakul a
csontritkulás, hiszen m ködnie kell. Ez egy nagyon komoly probléma, Hiszen D vitamin
nélkül a kalciumnak csak az ötöde, 20 százaléka szívódik föl és csak D vitamin segítségével
fog rendesen fölszívódni. Az egész életen tartó csontritkulás els dleges megel zése kalcium
és D vitamin pótlással, megfelel pótlással, lényegesen táplálkozási vagy ha ez nem megy
akkor küls ilyen tartalmú készítményekkel oldandó meg. Ma már a kutatások szerint a
mediterrán térségben is van D vitamin hiány. A nyári meg a téli hónapokban a D vitaminszint
változásából kiderült, hogy a téli hónapokban az csak 30 százalékkal kevesebb. Messze nincs
olyan nagy jelent sége a napozásnak a D-vitamin szükséglet biztosításban, mint korábban
gondolták. Marad a táplálék, illetve maradnak az étrend-kiegészít k. A D vitamin
zsíroldékony vitamin. Az étrendkiegészít ben a D-vitamin szintetikus formában van és ha
nem gondoskodnak arról, hogy mellette legyen kell zsír is, s t a kell zsír mellé, kell
epemennyiség is kell, ugyanoda a bélbe, hogy az fölszívódjék, és hatásos legyen.
A csontritkulás szoros kapcsolatban van a hormonális változásokkal, a D-vitaminhiánnyal és a
                                      kalciumbevitellel
A "csontritkulás" kifejezés f ként a n ket érint , súlyossá vált formában akár
mozgásképtelenséget is el idéz betegség. Életkorral együtt járó csonttömeg-csökkenésr l
van szó, amelyet azonban bizonyos életmódbeli változásokkal és táplálkozási szokásokkal
kedvez en lehet befolyásolni. Míg a gondtalan gyermek- és ifjúkorban a csontfelépítés az
uralkodó állapot, életünk második felét l (35 éves kortól) ez a folyamat a visszájára fordul, és
a csonttömeg leépülése válik jellemz vé. A csontritkulás (osteoporosis) napjaink betegsége,
mert: magasabb életkort érünk meg. Id számításunk kezdetén 35-40 évig éltek az emberek, ez
id alatt a csontszövet tartóssága megfelel volt; az ember kiegyenesedett testtartást vett fel.
A gerincoszlop és a csontváz máig sem tudott megbarátkozni a terhelésváltozással. A
négylábú állatok általában nem szenvednek az osteoporosis tüneteit l; kényelmesebbé vált az
életünk, keveset mozgunk. A közlekedési eszközök és a nehéz fizikai munkát kiváltó gépek
megfosztanak bennünket a mozgás szükséges mennyiségét l. A csontritkulás kisebb-nagyobb
mértékben szinte mindenkit érint, aki megfelel en magas életkort ér el. Kezdetére jellemz ,
hogy a beteg hosszú éveken át panaszmentes, nem észleli a lappangva zajló folyamatot. Az
els tünetek leggyakrabban bizonytalan jelleg hát- és gerinctáji fájdalmak formájában
jelentkeznek; az osteoporosis gyanúját veti fel, ha a fájdalom ágynyugalomra er södik,
mozgásra pedig enyhül. Szintén jellemz a hátrahajláskor fokozottan jelentkez háti fájdalom,
Akár törés is. Ez a kezdetben csupán enyhe panaszokat okozó megbetegedés kés bb aúlyos
tünetekkel jár, fokozódik a fájdalom, és a törést szenvedett betegek akár rokkanttá is
válhatnak. Magyarországon a csontritkulás következtében kialakuló combnyaktörések száma
évenként 15 000; több n hal meg combnyaktörés szöv dményei következtében, mint mell-,
méhnyak- és méhtestrák miatt. Ha a csonttömeg jelent sen megfogyatkozott, már kis sérülés
is törést okozhat. A betegségben szenved k 90%-a n , aminek oka a változás korában beálló
hormonális változásokban keresend . Ha a petefészekben csaknem teljesen megsz nik a
tüsz hormon-termelés, akkor a csontlebontó folyamatok felgyorsulnak. Emellett a n k azért is
veszélyeztetettek, mert a terhesség alatt a magzat csontjainak egészséges fejl déséhez is nagy
mennyiség kalciumra van szükség, s a terhes n gyakran figyelmen kívül hagyja a szervezet
megnövekedett kalciumigényét. Nagyobb a csontritkulás rizikója azokban a n kben, akik
vékonyak, fiús testalkatúak; a klimax el tt eltávolították petefészküket; a fehér, illetve az
ázsiai rasszhoz tartoznak. Mérsékelten veszélyeztetettek azok, akik kalciumszegény étrenden
élnek, fokozott mennyiség alkoholt fogyasztanak és dohányoznak. Szintén veszélyesek a
radikális, helytelen fogyókúrák. Ma már sokféle fogyókúrás program közül választhatunk,
ügyelni kell arra, hogy a szervezet hozzájusson a számára szükséges vitaminokhoz,
nyomelemekhez. Megkülönböztethetünk els dleges és másodlagos csontritkulást, aszerint,
hogy ismert-e a kórfolyamat lényege vagy sem. Els dleges osteoporosisról beszélünk akkor,
ha maga a betegség a lényeg, és oka többnyire ismeretlen. Ilyen pl. az id skori csontritkulás
vagy a férfiak id s kor el tti, ismeretlen eredet csontritkulása, de szintén ide tartozik a -
szerencsére nagyon ritka - fiatalkori osteoporosis. Szokás ide sorolni a n kben a klimax után
kialakuló csontritkulást, bár ennek oka már jórészt ismeretes. A másodlagos csontritkulás
kategóriájába tartozik az egyéb bántalom következtében kialakuló osteoporosis. A cukorbaj,
az idült vesebetegség, alkoholizmus, tartósan szedett szteroid hormonkészítmények, valamint
néhány szintén hosszasan szedett gyógyszer (pl. epilepszia elleni szerek, heparin és
származékai) másodlagos csontritkulást okozhatnak. Másféle felosztása is létezik a
betegségnek. I. típusú a csontritkulás akkor, ha dönt en a csont bels állománya károsodik
(ennek oka els sorban a tüsz hormon-hiány, ide tartozik a klimax után kialakult
csontritkulás); II. típusú, ha a csont teljes állományának megkevesbedésér l van szó, ami
f leg id skorban fordul el , és jellegzetes tünete a csíp táji törés.
Igaz, hogy a csontritkulás genetikai alapokon is létrejöhet, mégsem kényszerülünk arra, hogy
tétlenül szemléljük kialakulását. Mint minden betegséget, az osteoporosist is inkább
megel znünk kell, el rehaladott formájában ugyanis már nehezen gyógyítható. Ha er sítjük
izmainkat, akkor a közvetlenül alatta lév csontokat olyan mechanikus inger éri, melynek
hatására javul a csontszövet vérellátása, valamint a csontfelépítésért felel s sejtek is
aktivizálódnak. A mozgásszegény életmód tehát nemcsak az izomzat sorvadásához,
összeeséséhez vezet, hanem a csontleépítés folyamata is felgyorsul. A sérült csontokra
azonban nem minden tornagyakorlat hat kedvez en, szakember véleményét kell kikérnünk,
miel tt bármilyen gyakorlathoz hozzáfognánk.
Törekedjünk ara, hogy még fiatal korban kialakítsuk a maximális csonttömeget. A kalcium a
csontok épsége szempontjából létfontosságú anyag, ezért a kalciumbevitelnek el kell érnie a
napi 1000-1500 mg-ot. Napi egy liter tej, 10 dkg sajt (különösen az Ementáli és a Parmezán),
egy-egy kefir vagy túró fogyasztásával már el is értük a kívánatos mennyiséget, de ha a
táplálék nem fedezi a szükségletet, a kereskedelemben kapható kalciumpótló készítmények
fogyasztása is indokolt.
A K- és D-vitamin jelenléte szintén nélkülözhetetlen a csontok egészsége szempontjából, ez
utóbbi teszi lehet vé a kalcium felszívódását a belekb l.
Ha felmerül az osteoporosis gyanúja, el ször azt kell meghatározni - a szokásos fizikális
vizsgálatot követ en és egyéb csontanyagcsere-betegségek kizárása után -, hogy a csontok
ásványianyag-tartalma milyen mértékben csökkent.
A csontritkulás fennállására korábban hagyományos röntgenfelvételekkel derítettek fényt,
ennek azonban nagy hátránya, hogy csak akkor mutat kóros elváltozást, ha a betegség már
jelent sen el rehaladott állapotban van. A korai diagnózis felállításához ma igen korszer
csonts r ségmér készülékekkel rendelkezünk, melyek hazánkban is országszerte igénybe
vehet k. Segítségükkel nemcsak az osteoporosis fennállására következtethetünk, hanem
pontosan kimutatható az is, hogy a vizsgált csont milyen állapotban van, milyen az
ásványianyag-tartalma, az ún. s r sége.
Ha már fennáll a betegség, a kezelés alapját a megfelel mennyiség kalciumpótlás képezi. A
változás korában lév n knél - ha nincs ellenjavallat - a kalciumpótlás mellet ún. hormonpótló
kezelés lehetséges, aminek hatására csökken a csontlebontási folyamat. Jelenleg tablettás
illetve b rtapaszos formában alkalmazható e kezelés, de hamarosan újabb megoldások is
megjelennek, ilyen pl. a b rre kenhet zselé. A hormonpótló kezelés hatására csökken a
csonttörés kockázata is, de számottev eredményt csak tartós szedés esetén várhatunk (8-10
év!). A kezelés alkalmazása során rendszeres ellen rz eml vizsgálaton kell részt venni.
Azoknak, akik nem kívánnak élni a hormonkezelés kínálta lehet ségekkel, további kezelési
eljárások ajánlhatók. A csontlebontási folyamatokat gátolja a pajzsmirigy C sejtek által
termelt kalcitonin hormon is gátolja, melyet injekció vagy orrpermet formájában alkalmaznak.
Kiváló csontlebontást gátló terápiás lehet ség az ún. biszfoszfonátok, amelyek a kalcitoninnál
jóval hatékonyabbak, s tartós kezelés esetén a csonttömeget is növelik. Az eljárás hátránya,
hogy nagyon drága.
Ha bebizonyosodik, hogy a szervezetben nem elegend a D-vitamin mennyisége sem, azt
szintén pótolni kell. E terápia alkalmazása során figyelembe kell venni a vesem ködés
min séget is, el zményben szerepl vesek vagy annak megléte a D-vitamin kezelés
ellenjavallatát képezi.
Napjainkban a kiváló diagnosztikai módszereknek köszönhet en már id ben felfigyelhetünk
az osteoporosis els jeleire. Ne feledjük, hogy bár a betegség genetikai örökség is lehet, mégis
sokat tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük.
Az ember D-vitamin-szükséglete 20 éves korig napi 10 µg, feln tteknél, a terhes és szoptatós
anyák kivételével napi 5 µg. A pontos igényt felmérni azért nehéz, mert a szervezetben a
b rfelületen napfény hatására állandóan képz dik vitamin. Gyermekeknek és terhes anyáknak
szükségük van mesterséges D-vitamin készítményekre, mert a napsugárzás hatására nem tud
bennük elegend vitamin szintetizálódni. A halmájolaj kivételével az élelmiszerek csak
csekély mennyiség D-vitamint tartalmaznak. Jelent s mennyiség D-vitamin van a
kaviárban és a lazacban, a vajban, a csirke-, liba-, sertés-, marha- és borjúmájban. Mindennapi
élelmiszereinkben els sorban a provitaminok találhatók meg, melyekb l legtöbbet a tej, a vaj,
a máj és a tojássárgája tartalmaz.


E-vitamin: tokoferolok




                                         Tokoferolok
Az E-vitaminok (tokoferolok, tokotrienolok) antioxidáns hatású vegyületek, az esszenciális
zsírsavakat és a membránlipideket védik az oxidációtól. Gyulladásgátló, illetve -mérsékl
hatásuk is van, csökkentik a véredények permeabilitását és befolyásolják a kollagén
képz dését. Emberen E-avitaminózist vagy -hipovitaminózist nem mutattak ki, a hiánytünetek
azonban sok állaton jól megfigyelhet k. Hatására medd ség, vérszegénység és izomsorvadás
lép fel, és az anyagcserében is zavarok keletkeznek. A tokoferolok kémiailag egy
oxigéntartalmú kett s heterogy r b l (kromángy r ) és egy fitil-oldalláncból állnak. Az
aromás kromángy r n egy hidroxilcsoport és egy metilcsoport található, az alapvegyület a
tokol (2-metil-2-alkil-6-hidroxi-kromán). Az egyes változatok a kromángy r n lév
mellékcsoportok számában és elhelyezésében különböznek egymástól. Az élelmezés során az
  -, -, - és a -tokoferolnak van gyakorlati jelent sége.
A tokoferolokhoz hasonló szerkezet vegyületek a tokotrienolok, amelyek oldalláncában
három kett s kötés található. Biológiailag legaktívabb a három metilcsoportot tartalmazó -
tokoferol; a két metilcsoportos - és -tokoferol hatása ennek csak 30–50%-a, az egy
metilcsoportot tartalmazó -tokoferolé pedig mindössze 1–3%. A tokotrienolok vitaminhatása
kisebb a megfelel tokoferolokénál. A tokoferolok sárgás szín olajok, amelyek csak
zsírokban és zsíroldó szerekben oldódnak. Oxidatív hatásra érzékeny, redukáló tulajdonságú
vegyületek, ezért leveg n és napfényen biológiai aktivitásukat elvesztve bomlanak. A
tokoferolok antioxidánsként használhatók, mert képesek gátolni a zsírsavak autooxidációját,
jelenlétük késlelteti a zsírok avasodását. A legnagyobb antioxidáns hatással a - és a -
tokoferol rendelkezik.
Az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok családjának, hiszen története csak a XX. század elejére
nyúlik vissza. 1911-ben Hart és munkatársai állatkísérleteik alapján írtak el ször az
antisterilitás faktorról. 1922-ben Evans és Bishop számoltak be egy, a patkányok
szaporodásához nélkülözhetetlen vegyületr l, amelyet aztán 1936-ban búzacsírából is
izoláltak. Kémiai szerkezetének leírása 1943-ban Fernholz nevéhez f z dik. A vitamin az
ábécé sorrendnek megfelel en az E-vitamin elnevezést kapta. Az antioxidáns hatását
feltételez els teória szintén állatkísérletek alapján 1945-ben született meg. A
szervezetünkben betöltött pontos szerepét mind a mai napig vizsgálják.
Az E-vitaminr l eddig legtöbbünk azt tudta, hogy a férfiak "véd szentje", a prosztatarák
ellenszere, egy amerikai tanulmány szerint azonban az E-vitamin egyértelm en pozitív
befolyással van az idegrendszerünkre, ezen belül pedig az agy emlékez teljesítményére is.
Az E-vitamin, mivel védi idegsejtjeinket a szervezetben állandóan keletkez és a sejtjeinkre
pusztító hatású, rákkelt szabadgyökökt l, fontos megel z szerepet tölt be, de olyan, már
kezd d vagy kialakult betegségeknél, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy
cukorbetegség által el idézett szem-elváltozások - is kimondottan javító hatású.
A természetes E-vitamint a szervezetünk jobban hasznosítja, mint a tablettákban lév
mesterségesen el állítottat. El bbinek a legf bb természetes forrásai: hidegen sajtolt növényi
olajok, búzacsíra, teljes gabonamagvak, korpás búzaliszt, spenót, brokkoli, kelbimbó,
szójabab, tojás.
Az E-vitamin különösen a férfiak számára nélkülözhetetlen, mert azok, akiknek a nagyapjuk
vagy az apjuk is prosztatarákban szenvedett, fokozatosan veszélyeztetettek. Ezért a
szakemberek szerint negyven éves kortól kezdve - megel zésként napi 400 mg E-vitamint
kellene fogyasztanunk, és lehet leg kevés, szinte semmi állati eredet zsírt.
A hamburgi egyetem urológiai klinikájának professzora, Hartwig Hulland szerint ezzel
megel zhet vé válna a prosztatarák, s t kezdeti stádiumban a már kialakult tumor
növekedését is fékezni lehet. Mivel ez a betegség a férfiak körében az egyik leggyakoribb
megbetegedés, ezért az orvosok szerint fontos volna, hogy 50 év felett, minden férfi
rendszeresen járjon el sz r vizsgálatra.
A prosztatvéd táplálékok közé a növényi olajokat, egyes margarinokat, a csonthéjas
gyümölcsöket, az olajos magvakat, a búzacsírát, illetve a búzacsíra és tökmagolajat sorolják
els sorban. De fontos volna fogyasztani különböz halféléket is, mint a makréla, hering,
szardinia vagy az édesvizihalak közül, a busa.
Ajánlatos volna napi 1,5 2 liter folyadékot is inni, mindenekel tt enyhe vízhajtóteákat
(petrezselyem- vagy zellertea) és csak kevés igazi teát, kávét vagy alkoholt.
Az E-vitamin túladagolása nem okoz mérgezést, és szükség esetén szedhet tablettákban vagy
kapszulákban is.Számos E-vitamin hatású vegyület ismert, így az alfa-, béta-, gamma-, és
delta-tokoferol, valamint a szintetikus úton el állított észter-származékok, pl. tokeferol-acetát.
Az emberben a tokoferol hatása kevéssé ismert, hiánya nem okoz jellemz tüneteket. A
tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást fejtenek ki, így
megakadályozzák a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját. Biológiailag a D-alfa-
tokoferol a leghatásosabb.
A vegyes táplálék E-vitamin tartalma nagymértékben függ az elfogyasztott zsír mennyiségét l
és min ségét l (állati zsír, vagy növényi olaj). A többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag
étrend mellett nagyobb az E-vitamin szükséglet. 1 g többszörösen telítetlen zsírsav, 0,5-0,8
mg-al növeli a tokoferolszükségletet.
Embernél nem fordulnak el hiánytünetek, mert a normális vegyes étrend tartalmazza, illetve
az egészséges szervezet ezekb l képes el állítani a neki szükséges mennyiséget.
E-vitaminban gazdagok a növényi olajok, zöldnövények, gabonamagvak, de f leg a
csíráztatott magvakból nyert olajok.
Az E-vitamin (tokoferol formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben:
gabonafélék, hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények:            0,1-12 mg
száraztésztákban:                                                           0-0,6 mg
sajtos, túrós sütemények:                                                   0,05-1 mg
diós, mákos sütemények:                                                     0,3-3 mg
zöldség, gyümölcs:                                                          0-3 mg
vaj, margarinféleségek, szalonna, növényi olaj:                             0,5-84 mg
húsok, húsipari termékek:                                                   0,5-2,5 mg
halak:                                                                      0,2-3,5 mg
tej:                                                                        0,1-1,6 mg
túrók, sajtok:                                                              0-1 mg
tojás:                                                                      0,5-1,5 mg

A tokoferol, egy zsíroldékony vegyület, amely a májban a zsírszövetekben, a szívben, az
izmokban, a herékben, a méhben, a vérben valamint a mellékvesékben és az agyalapi
mirigyben raktározódik. Az E-vitamin hatása nyolcféle tokoferol-izomérnek tulajdonítható,
amelyeket alfa-, béta-, gamma-, delta-, epszilon-, zéta-, éta- és théta-tokoferolnak neveznek.
A leghatásosabb az alfa-tokoferol, a többi ennek csak bizonyos százalékát teszi ki. A
természetes élelmiszerek a különböz tokoferol-izoméreket változó arányban tartalmazzák, ez
magyarázza az eltér E-vitaimin-aktivitásukat. Az E-vitamint korábban a tömege alapján
mérték, de a fentiek miatt a biológiai aktivitást jobban kifejez nemzetközi egység (NE)
használatára tértek át. 1 mg szintetikusan el állított dl-alfa-tokoferol 1,1 NE E-vitaminnak,
1 mg a természetben el forduló d-alfa-tokoferol 1,49 NE E-vitaminnak felel meg. Az E-
vitamin egy erélyes antioxidáns, amely a sejt öregedését lassítja le, és rendszeres szedésével
fiatalosak maradhatunk. Meggátolja a telítetlen zsírok, továbbá az A-vitamin, a szelén, a két
kéntartalmú aminosav (metionin, cisztein), valamint a C-vitamin ocidációját a szervezetben.
Fokozza az A-vitamin hatását. Csökkenti a vérnyomást és megel zi az érrendszeri betegségek
kialakulását. Az E-vitamin több oxigént juttat a szervezetbe, növeli az állóképességet és
gyorsítja a regenerálódást. Rendszeres szedésével elkerülhetjük az izomgyulladást, sérülést és
az érzékenységet. Az E-vitamin szedése fiatalos, egészséges küls t biztosít. A javasolt napi
felvétel feln ttek számára 8-10 NE. A szervezetbe naponta bekerül E-vitamin 60-70%-a
kiürül a széklettel. Ellentétben a többi zsíroldákony vitaminnal, az E-vitamin akárcsak a B- és
C-vitaminok, aránylag rövid ideig marad meg a szervezetben. Fontos az értágító és
alvadásgátló hatása. Az E-vitamin szedésekor minden 200 NE E-vitamin mellé 25 µg szelént
javasolt adagolni.
A tökmag azon kívül hogy kiváló nassolnivaló, egészségünk szempontjából is egyértelm en
hasznos a fogyasztása. Külföldön is sok helyen kedvelt csemege, és ismertek áldásos hatásai
is, de már a mi népi gyógyászatunkban is használták. Talán a legjobb a marhatökmag, melyet
rögtön pirítva lehet rágcsálni.
Esszenciális zsírtartalma vértisztító hatással rendelkezik, ezért felettébb hasznos a köszvény
ellen, és ezért fokozza az A-vitamin felszívódását is. Régen, mikor az emberek még
fogyasztották a tökmagot, nem ismerték a prosztata gyulladás és megnagyobbodás
problémáját. Mostanában, hogy ez az „eledel” hiányzik az étrendünkb l, az említett bajok
eléggé elterjedtek. A telítetlen zsírsavak megel zik az elhízást, csökken az agyér-
elmeszesedés kockázata is.
A magokból készült tökmagolaj magas telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavtartalmának
köszönhet en növeli testi és szellemi teljesítményünket, érdemes kipróbálni prosztata
betegségek ellenében is, és természetes E-vitamint is tartalmaz.
A tökmag olaját nem csak szabadforgalmú gyógyszerként, de a népi gyógyászatban is
gyakran alkalmazzák, hiszen sok el nyös, terápiás hatással rendelkezik. Gyógyászati
szempontból a héjnélküli magvakból nyert olaj a legjelent sebb, ha élettani és orvosi
szemszögb l nézzük, a hideg sajtolással el készített formája az els .
A kíméletes sajtolás útján forgalmazott tökmagolajat több téren is sikerrel használják az
orvosok. Ezek az agyi keringés megfelel állapotának meg rzése, a koleszterinszint
csökkenése, a szívinfarktus megel zése illetve a jóindulatú prosztata megnagyobbodás
megel zése és panaszainak enyhítése.
Az ember E-vitamin-szükséglete napi 5–15 mg, és feltételezések szerint az ételekkel
elfogyasztott többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége arányosan növeli az E-vitamin-
szükségletet. Az emberi táplálék általában elegend mennyiség E-vitamint tartalmaz.
Különösen sok van bel le a hüvelyesek magvaiban, a gabonamagvak csíraolajában, a vajban
és a levélzöldségekben.
K-vitamin




                                       K1 és K2 vitamin
A K-vitamin gyüjt megnevezés adott szerkezet zsíroldható vitaminokra. A K-vitamin a
természetben két formában fordul el : K1-vitamin (fillokinon), amit a zöld növények,
valamint a K2-vitamin (menakinon), melyet baktériumok szintetizálnak. A természetes K-
vitaminok csak zsírban, a mesterségesen el állított származékok vízben is oldódhatnak.
Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék K1-vitaminja és a bélbaktériumok által el állított
K2-vitamin kb. fele-fele arányban fedezi. Normális bélflóra és vegyes táplálkozás esetén a
szervezet K-vitamin ellátottsága megfelel . A K-vitamin 10-70%-a szívódik fel.
Feln ttekben a hosszantartó antibiotikus kezelés és a csökkent K-vitamin bevitel
hiánytüneteket okozhat. Gyermekeknél és koraszülöttekben a bélbaktériumok csekély száma
miatt el fordulhat K-vitamin hiányon alapuló vérzékenység.
K-vitaminforrások: brokkoli, fejes saláta, káposzta, paraj, tejtermékek, és máj.
A K-vitamin leveg vel és nedvességgel szemben ellenálló, fény és 100 oC fölé történ hevítés
(sütés) hatására elbomlik, ellenáll híg savaknak, lúgok és redukálószerek elbontják. A
szervezetben nem rektározódik, nagyobb adagok a lépbe és a májba kerülnek. A növényi vagy
bakteriális eredet K-vitamin a bélbaktériumok közvetítésével az állati testre specifikus és
tulajdonképpen aktív K2-vitaminná alakul. Fontos szerepe van a protrombin és más
alvadástényez k bioszintézisében.
A K-vitamin epe jelenlétében szívódik fel a bélcsatornából, majd a májba kerül, ahol nagy
része hasznosul, majd vízoldékonnyá alakul át, így az epével és a vizelettel kiürül a
szervezetb l. A májban csak kis mennyisége raktározódik (2%), így hiány esetén ez a raktár
hamar kiürül. Ha valaki hoszszan tartó antibiotikus kezelésben részesül, a bélbaktériumok egy
része elpusztulhat, így a szervezetben lév K-vitamin-termelés csökkenhet. Csecsem knél,
koraszülötteknél el fordulhat K-vitamin-hiány miatt kialakuló vérzékenység, ugyanis
emészt rendszerükben a bélbaktériumok száma alacsony, és a K-vitamin az anyatejbe nem
választódik ki.
K-vitaminin hiány következtében kialakult b relváltozások
A K-vitamin nélkülözhetetlen a véralvadási faktorok képz déséhez, valamint a
csontképzéshez. Hiányának oka általában zsírfelszívódási zavar, májbetegség, véralvadásgátló
vagy antiobiotikum terápia.
A vérzékenység kialakítása rágcsálókban az alapja a leghatásosabb rágcsálóírtó szereknek.
Ezek hatóanyaga a kumirin, vagy ahhoz hasonló szerkezet vegyületek. Ezeket különböz
formációjú csalétkekben alkalmazzák (gabona-alapú csalétkek, porozószerek, paraffinos
korongok, tasakolt pépek), ezek hatékonysága között csak quantitatív különbség van, mert
hatásmechanizmusuk azonos: az emészt csatornába jutva és onnan felszívódva a májban a K-
vitamin felhasználását, ezáltal a véralvadáshoz nélkülözhetetlen protrombin-képz dést
gátolják, emellett az érrendszert is károsítják.
Következmény: a vérerek (f ként a kapillárisok) már minimális mechanikai hatásokra is
sérülnek, a vért átengedik, s mivel a véralvadás is rossz, a test legkülönböz bb részein,
gyakran a természetes testnyílásokon (száj,- orr,- hüvely,- végbél) keresztül vérzések
keletkeznek, az állat egyszer en elvérzik. Súlyosabb esetekben a testüregekben is vér
halmozódhat fel (mell-és hasüreg). Egyszeri adagként a patkány és a háziállatok is viszonylag
sokat elviselnek, de pár napon át folyamatosan etetve igen kis mennyiségük is mérgezést
okoz.
A kumarin egyébként a természetben is el fordul, egy értékes takarmánynövény, a fehér
virágú somkóró illatos anyaga. A somkóró kell id ben kaszálva (amikor 30-40 cm magas) és
gondosan szárítva a pillangósokhoz hasonló takarmányérték , de ha már 1 m magas, a szára
elfásul, s ha ilyenkor lekaszálva befülled, penészedik, a kumarin mérgez vegyületté,
dikumarollá alakul át (szarvasmarhák somkórómérgezése).
F-vitamin: linolsav

A linolsav volt az els telítetlen zsírsav, melynek esszencialitását 1929-ben Burr és
munkatársai állatkísérletekben igazolták. A patkányokon végzett vizsgálatok során az 6
típusú telítetlen zsírsavak hiánya a következ tünetekkel járt: növekedésbeli visszamaradás,
b rgyulladás, b rön keresztüli fokozott vízvesztés, véres vizelet, elzsírosodó máj, a
szaporodási képesség csökkenése.
A klinikai gyakorlatban az esszenciáliszsírsav-hiány legfontosabb tünetei a b rgyulladás és az
elhúzódó sebgyógyulás. Az 1990-es évek elején jelentek meg az els olyan vizsgálati
eredmények melyek egyértelm en igazolták: az 3 típusú zsírsavak nélkülözhetetlenek a
megfelel látáshoz és az idegrendszer optimális fejl déséhez!
Az esszenciális telítetlenzsírsav-hiány egy másik jellegzetessége, hogy két olyan zsírsavtípus
az 7 és 9 típusú képz dik, melyek mennyisége az egészséges szervezetben elenyész . A
két zsírsav kimutatásával lehet a legbiztosabban diagnosztizálni az esszenciális telítetlen
zsírsavak hiányát.
A telítetlen zsírsavak bevitele biztosítja a sejtmembránok megfelel rugalmasságát, csökkenti
a koleszterinszintet, valamint kiindulási anyagul szolgál a szervezet m ködését szabályozó
molekulák sejten belüli képz déséhez.
A sejtmembránok rugalmassága az egész szervezetre kiható tulajdonság, az anyagcsere
egyensúlyának meghatározó tényez je. Mértékét l függ a sejtekbe áramló, illetve onnan
eltávozó molekulák típusa és mennyisége. Táplálékunk bevitele kihat a sejtmembránok
szerkezetére.
A CLA, konjugált linolsav, a linolsav több izomerének összefoglaló neve. (Az izomerek olyan
molekulák, melyeknek alkotói ugyanazok, azonban az atomok térbeli szerkezete,
elhelyezkedése más. Emiatt az eltér izomerek más biológiai hatással rendelkezhetnek, vagy
hatástalanok is lehetnek.) A CLA tehát nem egyetlen anyag neve. A CLA izomereknek –
ellentétben a sima linolsavval – mindig vannak kunjugált láncaik.
Ezek az izomerek tehát zsírsavak, így temrészetesen tápanyagok. Legf bb forrásaik az állati
élelmiszerek, hús, tojás, és leginkább a tejtermékek. A növényi olajokban jóval kevesebb van,
mégis a napraforgóolaj linolsav tartalmát kihasználva általában (speciális kezelés után) ebb l
vonják ki a konjugált linolsavat.
A CLA sok lehetséges el nnyel bír, ám ezek közül kevés igazolt egyértelm en. Ilyen el nyök
a rákellenes hatás, a diabetest megel z és vércukorszint-csökkent hatás, a plazma lipid
szintjének csökkentése, illetve a testösszetételt két irányból pozitívan modosító hatás
(testzsírcsökkenés, zsírmentes testtömeg növekedés).
A CLA hatásmechanizmusa egyik esetben sem tisztázott. A legjobban bizonyított talán a
rákellenes hatása a két legtöbbet vizsgált izomernek ( cis-9, trans-11 és trans-10, cis-12 –
ezentúl általában ezt a két izomert értjük CLA alatt). Bár nem tudni, pontosan miért rákellenes
a CLA, de úgy t nik, hogy sok esetben a rákkelt anyagokkal lép közvetlen reakcióba,
csökkentve ezzel rákkelt potenciájukat. A kutatások szerint a CLA minden stádiumban
mérsékli a tumorképz dést, így használható megel zésre és a tumor növekedésének
mérséklésére is esetlegesen.
Egy ideig azt gondolták, hogy talán a rákellenes hatás abból következik, hogy a CLA
antioxidáns anyag, azonban már biztosan kijelenthetjük, hogy nem mutat antioxidáns
tevékenységet, ezt több vizsgálat is egyértelm en meger sítette.
A CLA pozitív hatása cukorbetegség esetén már vitatottabb. Több vizsgálat is igazolta, hogy
növeli az inzulinérzékenységet, és csökkenti a vércukorszintet. Egy vizsgálat szerint ráadásul
a vércukorszint-csökkenés annak a következménye, hogy több glikogént tárol CLA hatására a
szervezet az izmokban, ami testépít knek igen el nyös lenne. (A króm-pikolinát és a CLA
fokozzák a glikogén raktározást) Ebben az esetben a CLA hasonlítana az ALA-hoz, azonban
utóbbi hatása embereken sokkal jobban igazolt. Állatkísérletek esetén ugyanis a CLA
valamennyi felsorolt el nye szignifikánsan mutatkozott meg, kevés azonban az embereken
végzett tanulmány, és jóval kevésbé t nnek az eredmények egyértelm nek, mint az állatoknál.
Mindenesetre úgy gondolják, hogy a vércukorszint-csökkent hatásnak köze van ahhoz, hogy
a CLA némileg aktiválja a nuclear receptorok csoportjába tartozó peroxisoma proliferátor
aktivált receptorok (PPAR) különböz altípusait, melyek befolyással bírnak a szénhidrát- és
zsíranyagcserére.
Ugyanennek a tulajdonságnak tudják be, hogy (legalábbis megintcsak állatoknál
egyértelm en) a CLA csökkenti a vér triglicerid szintjét, s t, talán a koleszterinét is.
Láthatjuk tehát, hogy a CLA alkalmazása indokolt lehet a rák megel zésére, illetve rákos
betegeknél, a 2-es típusú diabetes kezelésében, s t, talán szívbetegek esetén is a plazma lipid
szintjének csökkentése miatt, azonban mi a helyzet a sportolókkal?
Már 1994-ben is több kísérlet igazolta állatokon, például patkányokon, hogy a CLA képes a
testzsír csökkentésére, méghozzá úgy, hogy közben növeli valamelyest a zsírmentes
testtömeget. Ekkoriban a CLA-t egy új növekedési faktornak gondolták. Azóta kiderült az is,
hogy a CLA testzsír-csökkent hatását kétféleképpen éri el: mérsékli ugyanis nemcsak a
zsírsejtek méretét, de a számát is. (A CLA és guarana kombináció hatása a testösszetételre, a
zsírsejtek méretére és számára) 2004-ben végeztek azonban egy kísérletet, ahol két dologban
is eltértek a szokásos gyakorlattól: egyrészt, nem növekv , hanem kifejlett állatokkal
próbálkoztak, másrészt kiegészítették a patkányok napirendjét rendszeres edzéssel is. Az
eredmény teljesen negatív lett, a CLA egyik testkompozíciót el nyösen befolyásoló hatása
sem jelentkezett. Az igazán érdekesek persze az embereken készített tanulmányok számunkra.
El ször két 2003-as összefoglaló tanulmány lényegét ismertetném, , melyek tisztázni
próbálták a CLA hatásosságát az addig elvégzett kísérletek alapján. Mindkét tanulmány
kiemeli, hogy az állatkísérletek esetén a CLA nagyon hatásosnak bizonyult, legyen szó
egérr l, patkányról, hörcsögr l vagy malacról. Azonban az egyik összefoglaló szerint
embereken egyáltalán nem jelent s a CLA hatása, ha van egyáltalán, méghozzá egyik sem:
sem a zsírvesztést nem segíti jelent sen, sem pedig az izomépítést. A másik összefoglaló 8
embereken végzett tanulmányt ítélt hitelesnek (elég nagy esetszám, kontrollcsoport, stb.),
ebb l pedig 4-ben jelentkeztek a CLA piozitív hatásai, ám azt rögtön hozzáteszi, hogy a
mutatók alig haladták meg a száolási hibahatárokat, vagyis az eredmény épphogy szignifikáns
lett, azaz: a pozitív eredménnyel végz dött vizsgálatok is csak minimális változásokat
észleltek. Ugyanezt hangsúlyozza ki egy 2004-es áttekintés is, ami összesen két tanulmányt
értékelt jelent snek azok közül, melyek igazolták a CLA hatásait, ám kiemeli szintén, hogy a
változások ezekben az esetekben is csekélyek. Ugyanakkor ez az áttekintés rámutat a
kutatások azon hibájára, hogy mind az étkezést, mind a testmozgást ad libitum jelleggel
kezelték.
Ezek alapján már egészen egyértelm lenne a helyzet, azonban két komoly, és az
összefoglalásoknál frissebb vizsgálatot is folytattak a témában. Az egyikben egy évig kezeltek
túlsúlyos, egészséges embereket CLA-val, edzés és megszabott diéta nélkül, és a kiegészítés a
CLA mindkét testkompozíciót javító hatása esetében pozitív lett. Ebben az esetben sem lehet
drasztikus eredményekr l beszélni, viszont edzés és diéta nélkül valószínleg nincs olyan
természetes kiegészít , ami ugrásszer eredményeket produkálna. Egy másik tanulmány,
melynek most, 2005 áprilisában lett vége, a CLA két éves hatását vizsgálta, és szintén enyhe,
de szignifikáns zsírvesztést regisztráltak a kontrollcsoporthoz képest. Ráadásul, a vizsglat
hosszánál fogva úgy t nik, kijelenthet , hogy a CLA biztonságos kiegészít . Egy másik –
igaz, nem embereken végzett – kutatás, ami egészen friss (2005 májusi) edz elhízott
egereken vizsgálta a konjugált linolsav izomereinek hatását, és meggy z eredménnyel zárult.
Az igazi gond a kutatásokkal, hogy leginkább edzés és diéta nélkül végezték ket, illetve
edzetlen túlsúlyos embereken. Úgy t nik, hogyha nem is drasztikus módon, de ezeknek az
embereknek valóban segített a CLA. Ami már rosszabb hír, hogy az egyetlen minket igazán
érint vizsgálat, amit sikerült felkutatni, és amit kifejezetten nehézatlétákkal végeztek, edzés
és diéta mellett, eredménytelennek mutatkozott. A 2002-es vizsgálat sem er -, vagy
izomtömegnövekést, sem pedig testzsírvesztést nem tudott regisztrálni edzett emberek esetén
edzés és diéta mellett. Mivel ez a vizsgálat 2002-es, megkerestük levélben a tanulmány
vezet jét, Richard Kreidert, hogy az utóbbi 3 évben talált-e valamit, ami miatt javasolná
testépít knek a CLA extra bevitelét. Válaszát erre a kérdésre szó szerint idézzük: „No.. there
may be some benefit for weight loss but it doesn't appear to influence muscle mass or
strength.” A CLA tehát eléggé ellentmondásos anyagnak t nik, ami bizonyos esetekben
javítja a testkompozíciót (inkább zsírégetés, mint izomépítés révén), de csak kis mértékben.
A CLA antikarcinogén anyag, a rák minden stádiumában el nyös lehet a fogyasztása, ideértve
a megel zést is. Mérsékli a vércukorszintet, és hasznos lehet 2-es típusú diabates esetén. A
konjugált linolsav egyes esetekben csökkentette a vér triglicerid- és koleszterinszintjét.
A CLA termékek általában a már említett két izomer keverékét tartalmazzák. Az átlagos adag
napi 1-2 gramm, azonban a legtöbb kísérletnél (amik közül igen sok még így sem találta
hatásosnak) legalább 3 grammot használtak naponta. Legf bb természetes forrása az állati
eredet élelmiszerek: húsok, tojás és leginkább a tej és tejtermékek.
Vízoldható vitaminok
A vízoldható vitaminok közül legkorábban a beriberi kialakulását megel z B-vitamint és a
skorbut ellenszerét, a C-vitamint ismerték meg. Kiderült, hogy a B-vitaminnak tartott anyag
nem egységes, hanem több, biológiailag aktív komponens elegye. Ezeket az alkotórészeket
alsó indexbe tett számokkal különböztették meg egymástól; a kés bb megismert
vitaminhatású anyagokat azonban már kémiai szerkezetük alapján nevezték el. Ezért ma a B-
vitamincsoport komponenseinek egy részét számindexszel (B1-, B2-, B6-, B12-vitamin)
jelöljük, az újabban megismert vitaminokat pedig a kémiai nevükön (pantoténsav, folsav stb.)
tárgyaljuk. A B-vitamincsoport tagjaira jellemz , hogy az éleszt ben csaknem valamennyi
el fordul. Biokémiai szempontból jellemz rájuk, hogy nagyobb részük a biológiai oxidációt
katalizáló enzimek koenzimjeinek alkotórészei. A vízben oldódó vitaminok feleslegét a
szervezet a vizelettel kiválasztja, ezek nem raktározódnak, hanem rendszeresen fel kell
vennünk a táplálékkal. Nincsenek provitaminjaik, és jellemz rájuk, hogy a hiánytünetek
gyorsan lépnek fel. Hipervitaminózisos tünetek a vízoldható vitaminoknál nem lépnek fel,
túlzott mérték fogyasztásuk azonban mégsem ajánlható.


B1-vitamin: tiamin

A B-vitamincsoport els tagja a B1-vitamin (tiamin, aneurin), amelynek hiánya a beriberi
betegséget okozta Kelet-Ázsia hántolt rizst fogyasztó népei között. Az avitaminózis
jellegzetes tünete az ideggyulladás, az izomgyengeség, az álmatlanság, a végtagokon kezd d
és végül az egész szervezetre kiterjed ödémaképz dés, majd bénulások és a szívm ködés
zavara következtében beáll a halál. B1-vitamin-hiány következtében a szervezet szénhidrát-
anyagcseréje felbomlik, mert a közbens anyagcseretermékek (pirosz l sav, tejsav) a
szövetekben és a vérben feldúsulnak, ugyanis a pirosz l sav lebontásában a B1-vitamint
tartalmazó enzim vesz részt. A B1-vitamin foszfátokkal kapcsolódva tiaminpirofoszfát (TPP)
koenzimet képez, amely több enzim (pirosz l sav dekarboxiláz, transzketoláz stb.)
prosztetikus csoportja.




A B1-vitamint szerkezete alapján tiaminnak is nevezik, a molekulában ugyanis egyrészt kén,
másrészt aminocsoport található. Antineuritiszes hatása miatt aneurinnak is hívják. A B1-
vitamin molekulájában egy pirimidingy r t és egy tiazolgy r t egy metilcsoport köt össze. A
pirimidingy r aminocsoportja és a tiazolgy r nitrogénje bázikus természet . Savanyú
oldatokban h t r , semleges vagy gyengén lúgos közegben azonban, különösen leveg
jelenlétében, h hatásra bomlik. A B-vitamincsoport legh érzékenyebb tagja.
A gabonamagvak héja és csírarésze különösen gazdag vitaminforrás, ezért a korpamentes
lisztb l sütött kenyér a barna kenyérrel szemben csak nagyon kevés B1-vitamint tartalmaz. A
különböz szövetek, a vese, a máj és az izomszövetek állatfajonként változó mennyiség B1-
vitamint tartalmaznak. Legnagyobb tiamintartalma az éleszt nek van. Az átlagos táplálkozási
étrend alig fedezi a feln tt ember napi 1,5–2,0 mg tiaminigényét.

Tiamin: vízben jól oldódó, h re érzékeny vegyület. Jelent s szerepe van a szénhidrát-
anyagcserében, miután a pirosz l sav dekarboxilezését végz enzim koenzimje, energiát
generál, segíti a szénhidrátok elégetését, valamint létfontosságú szerepet tölt be az
idegrendszer, az izmok és a szív normális m ködésében.
A tiamin-szükséglet a szénhidrátbevitellel függ össze, a gyakorlatban az energiabevitellel
számolnak. Feln ttek számára 0,125/1000 kJ tiamin bevitele ajánlott, ami legalább 1 mg
tiamint jelent naponta. Az id s emberekben a rosszabb tiamin felhasználás miatt 1 mg/nap
bevitel javasolt még akkor is, ha energiabevitelük kisebb, mint 8 MJ/nap.
A hiánybetegség a tejsav és a pirosz l sav felhalmozódását okozza a szervezetben,
neuraszténiás tünetekkel, étvágytalansággal jár, szívgyengeség és keringési elégtelenség
léphet fel. Ennek eredménye a fáradtság, a gyengeség, a depresszió, valamint egyes
bélrendszeri problémák.
A B1-vitamin hiánya okozza - f leg a keleti országokban - a beriberi nev betegséget.
Felfedezése és gyógyítása Christiaan Eijkmann malájföldi holland katonaorvos nevéhez
f z dik.




 A beriberit izomgyengeség, mozgás koordinációjának hiánya, egyensúlyvesztés, bénulás és
                                  neuropátia jellemzi.

Eijkmann idejében ezt a betegséget fert z eredet nek gondolták, mert a gyarmatokon
tömegesen jelentkezett. A tünetek el terében a perifériás idegek gyulladása áll, amely
izomsorvadáshoz, és bénuláshoz vezet. Eijkmann felfigyelt arra, hogy a fogház udvarán tartott
tyúkok, amelyek a fogház lakóihoz hasonló tüneteket mutattak, egyik napról a másikra
meggyógyultak. Az ok után kutatva kiderítette, hogy a tyúkok táplálkozását megváltoztatták.
Addig a foglyok által is fogyasztott hántolt rizst ették, gyógyulásukat megel z en pedig,
takarékossági okból, az olcsóbb hántolatlan rizst kapták. Eijkmann kísérletet végzett feltevése
igazolására, és bebizonyította, hogy a rizs héjában lev anyag a felel s a beriberi
kialakulásáért. Ezt az anyagot ellenméregnek gondolta. Eijkmann 30 évvel kés bb, amikor
Funk felfedezése nyomán, a vitamin fogalmát megismerte a világ, Nobel-díjat kapott.
Tiaminban gazdag a máj, a teljes ki rlés liszt, a barnakenyér, a hüvelyesek, az éleszt .
Az B1-vitamin (tiamin formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben:
gabonafélék,     hüvelyesek   és        rleményeik,      kenyerek, 30-800 µg
péksütemények, száraztészták:
zöldség, gyümölcs:                                                  15-300 µg
dió, olajos magvak:                                                 100-2020 µg (fels érték
                                                                    a napraforgó)
vaj, margarinféleségek, olaj, szalonna:                             0-30 µg
húsok, húsipari termékek, máj, szív, vese:                          80-800 µg
halak:                                                              20-100 µg
tej:                                                                50-180 µg
tojás:                                                              50-150 µg



B2-vitamin: riboflavin

A B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) hiánya a száj és a nyelv nyálkahártyáján gyulladásos
tüneteket és berepedéseket okoz, valamint általános fáradtság és látási zavarok jelentkeznek.
A B2-vitamin növekedési faktornak bizonyult, amelynek hiányában az állat fejl dése megállt,
sz rzete kihullt és vérszegénység állt el . A B2-vitamin a flavinok csoportjába tartozó színes
vegyület. Izoalloxazinvázat tartalmaz, amelynek két szénatomján szubsztituált metilcsoport, a
középs gy r egyik nitrogénjén pedig egy öt szénatomos cukoralkoholból, a ribitolból
származó ribitil-oldallánc található. Mivel a tejben is el fordul, ezért néha laktoflavinnak is
nevezik.




A B2-vitamin h re nem érzékeny, fényhatásra azonban könnyen bomlik egy fotokémiai
reakció során, amely az oldallánc leszakadásával jár és amelynek során biológiailag inaktív
alloxazinszármazékok keletkeznek. A riboflavin nagyon elterjedt a növényi és állati
szövetekben és a különböz élelmiszerekben. Különösen nagy a B2-vitamin-tartalma a
májnak, a vesének, a halnak, a tojásnak, a tejnek és a különféle zöldségféléknek. A
szervezetben a flavin-mono-nukleotid (FMN) és a flavin-adenin-dinukleotid (FAD) kofaktora,
ezért részt vesz a biológiai oxidációs folyamatokban. Ezeket az enzimeket összefoglalóan
flavoproteineknek is hívják. Az ember napi B2-vitamin-szükséglete 1,5–2,0 mg-ra tehet .

Az enzimek a pirosz l sav, zsírsavak és az aminosavak oxidatív lebontását végzik, fontos
szerepet töltenek be a szöveti légzésben és méregtelenítésben. A szervezetünkben a
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok
Dr. Prokisch József - Vitaminok

Más contenido relacionado

Similar a Dr. Prokisch József - Vitaminok

TIENS Termékkatalógus
TIENS TermékkatalógusTIENS Termékkatalógus
TIENS TermékkatalógusVass Jozsef
 
DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!DXN ganoderma kávé
 
Az antioxidánsok támogatják az Ön egészségét
Az antioxidánsok támogatják az Ön egészségétAz antioxidánsok támogatják az Ön egészségét
Az antioxidánsok támogatják az Ön egészségétedmond51
 
Egészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXNEgészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXNAnett Biró
 
Miért nyersvegan-slidesh
Miért nyersvegan-slideshMiért nyersvegan-slidesh
Miért nyersvegan-slideshEnetha Learning
 
Paleolit etrend, mint termeszetes gyogymod
Paleolit etrend, mint termeszetes gyogymodPaleolit etrend, mint termeszetes gyogymod
Paleolit etrend, mint termeszetes gyogymodSeresBim
 
MetaPWR Key Messages HU.pdf
MetaPWR Key Messages HU.pdfMetaPWR Key Messages HU.pdf
MetaPWR Key Messages HU.pdfGyrgyNagy16
 
Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02
Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02
Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02freelivi
 
Rácz gábor gyógynövényismeret
Rácz gábor   gyógynövényismeretRácz gábor   gyógynövényismeret
Rácz gábor gyógynövényismeretsziamiau
 
A 10 legegészségesebb étel
A 10 legegészségesebb ételA 10 legegészségesebb étel
A 10 legegészségesebb ételHorváth Enikő
 
Racz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeret
Racz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeretRacz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeret
Racz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeretGL707
 
31 ökonet herbál
31 ökonet herbál31 ökonet herbál
31 ökonet herbálAndris1977
 
Fogyókúra
FogyókúraFogyókúra
Fogyókúrakaresz57
 
A tudatos természetes taplalkozásról
A tudatos természetes taplalkozásrólA tudatos természetes taplalkozásról
A tudatos természetes taplalkozásrólSzilárd Kozma
 
A holisztikus egészség
A holisztikus egészségA holisztikus egészség
A holisztikus egészségGábor Raffai
 

Similar a Dr. Prokisch József - Vitaminok (20)

TIENS Termékkatalógus
TIENS TermékkatalógusTIENS Termékkatalógus
TIENS Termékkatalógus
 
DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!
 
Termekofflineuj
TermekofflineujTermekofflineuj
Termekofflineuj
 
Minosegi elet
Minosegi eletMinosegi elet
Minosegi elet
 
Fogyókúra
FogyókúraFogyókúra
Fogyókúra
 
Az antioxidánsok támogatják az Ön egészségét
Az antioxidánsok támogatják az Ön egészségétAz antioxidánsok támogatják az Ön egészségét
Az antioxidánsok támogatják az Ön egészségét
 
Egészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXNEgészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXN
 
Miért nyersvegan-slidesh
Miért nyersvegan-slideshMiért nyersvegan-slidesh
Miért nyersvegan-slidesh
 
Miért nyersvegan
Miért nyersveganMiért nyersvegan
Miért nyersvegan
 
Paleolit etrend, mint termeszetes gyogymod
Paleolit etrend, mint termeszetes gyogymodPaleolit etrend, mint termeszetes gyogymod
Paleolit etrend, mint termeszetes gyogymod
 
MetaPWR Key Messages HU.pdf
MetaPWR Key Messages HU.pdfMetaPWR Key Messages HU.pdf
MetaPWR Key Messages HU.pdf
 
Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02
Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02
Termkbemutatteljes 110102134643-phpapp02
 
Rácz gábor gyógynövényismeret
Rácz gábor   gyógynövényismeretRácz gábor   gyógynövényismeret
Rácz gábor gyógynövényismeret
 
A 10 legegészségesebb étel
A 10 legegészségesebb ételA 10 legegészségesebb étel
A 10 legegészségesebb étel
 
Racz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeret
Racz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeretRacz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeret
Racz gabor racz_kotilla_erzsebet_gyogynovenyismeret
 
31 ökonet herbál
31 ökonet herbál31 ökonet herbál
31 ökonet herbál
 
Turmeric
TurmericTurmeric
Turmeric
 
Fogyókúra
FogyókúraFogyókúra
Fogyókúra
 
A tudatos természetes taplalkozásról
A tudatos természetes taplalkozásrólA tudatos természetes taplalkozásról
A tudatos természetes taplalkozásról
 
A holisztikus egészség
A holisztikus egészségA holisztikus egészség
A holisztikus egészség
 

Dr. Prokisch József - Vitaminok

  • 1. Dr. Prokisch József Funkcionális élelmiszerek hatóanyagai 1. Vitaminok 2010
  • 3. Sorozatszerkeszt : Dr. Prokisch József egyetemi docens Debreceni Egyetem, Bio- és Környezetenergetikai Tanszék NanoFood laboratórium Nyomdai munkák: Center-Print Kft. 4025 Debrecen, Nyugati u. 5-7. ISBN 978-963-88881-1-2 Cimlap- és hátlapkép: Prokisch Dani: Vitaminok 1-2
  • 5. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 4 VITAMINOK ........................................................................................................................... 7 ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK............................................................................................... 14 A-vitamin: retinol ............................................................................................................. 14 D-vitamin: kalciferol ........................................................................................................ 18 E-vitamin: tokoferolok...................................................................................................... 24 K-vitamin.......................................................................................................................... 28 F-vitamin: linolsav ........................................................................................................... 30 VÍZOLDHATÓ VITAMINOK ...................................................................................................... 33 B1-vitamin: tiamin ............................................................................................................ 33 B2-vitamin: riboflavin....................................................................................................... 35 B3-vitamin: nikotinsav-amid............................................................................................. 36 B4-vitamin: folsav (M vitamin)......................................................................................... 37 B5-vitamin: pantoténsav ................................................................................................... 38 B6-vitamin: piridoxin........................................................................................................ 39 B7-vitamin (H-vitamin): biotin ......................................................................................... 40 B8-vitamin: kolin .............................................................................................................. 41 B9-vitamin: inozit.............................................................................................................. 42 B10-vitamin: para-amino-benzoesav, PABA..................................................................... 43 B11-vitamin: folát.............................................................................................................. 44 B12-vitamin: ciano-kobolamin .......................................................................................... 45 B13-vitamin: Orotsav....................................................................................................... 47 B14-vitamin: pterin-foszfát................................................................................................ 48 B15-vitamin: pangámsav................................................................................................... 48 B16-vitamin: dimetil-glicin (DMG)................................................................................... 49 B17-vitamin: amigdalin, laetril ......................................................................................... 50 További B-vitaminok: B20, B22, Bh, Bm, Bp, Bt, Bv, Bw, Bx.......................................... 52 C-vitamin: L-aszkorbinsav ............................................................................................... 52 L-vitamin: antranil sav..................................................................................................... 55 U-vitamin: S-metil-metionin............................................................................................. 55 VITAMINHIÁNY (AVITAMINÓZIS) ÉS ALTERNATÍV VITAMINSZEMLÉLET ................................. 56
  • 6. Bevezetés Életünk számos területét törvények szabályozzák. Az élelmiszerek, étrendkiegészít k el állítását, forgalmazását, cimkézését, reklámozhatóságát és a hozzá kapcsolódó fogalmakat az Élelmiszerkönyv, a 2003. évi, az élelmiszerekr l szóló LXXXII. törvény, a 37/2004. (IV. 26.) az étrend-kiegészít kr l szóló ESzCsM rendelet és más jogszabályok sora szabályozza. Abban valamennyi törvény egyetért, hogy az élelmiszereket és a gyógyszereket szigorúan elkülöníti, szankcióval fenyeget minden élelmiszer el állítót, aki azt meri állítani, hogy az általa el állított élelmiszer bármilyen betegséget megel z vagy gyógyít. Meglep módon igaz ez az étrendkiegészít kre is. Könyvünk címe ellentétes lenne az érvényes jogszabályokkal? Nem gyógyíthat egy élelmiszer? Nem el zhet meg betegséget? A tudomány, a hagyomány és a józan ész nem korlátozható teljes mértékeben jogszabályokkal. Az orvosok, természetgyógyászok ugyanakkor elismerik az étrend és az étrendkiegészít készítmények kiemelked szerepét az egyes betegségek megel zésében, kezelésében és esetenként a gyógyításában is. Tudjuk, hogy a savanyúkáposzta megel zi a skorbut kialakulását, a szelén adagolás megel zi a szívelfajulással járó Keshan betegséget, a lizin elpusztítja a herpesz vírust. A forgalmazók hihetetlen energiával és ötletességgel igyekeznek az érvényes törvényeket kijátszani és eljuttatni az üzenetet a fogyasztóhoz, hogy a termékük valamilyen betegség kezelésére vagy megel zésére alkalmas. A Fogyasztóvédelmi Hivatal, a OÉTI és a Versenyhivatal eközben vadászik azokra a gyártókra, akik a törvény ellenére állítják, hogy termékük gyógyít. Valóban fontos, hogy ne csapjanak be bennünket, mint fogyasztókat és ne mondhassák minden bizonyíték nélkül a forgalmazók egy élelmiszerr l, hogy az gyógyhatású. Különösen fontos, hogy ne közvetítsenek olyan üzenetet a fogyasztók felé, hogy orvosok helyett dietetikusokhoz forduljanak betegségükre gyógyírt keresve, s a gyógyszerek helyett élelmiszerekkel kezeljék betegségüket. A bizottságok és törvények egyértelm en leszögezik, hogy egy élelmiszer vagy egy étrendkiegészít nem sugallhatja, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem alkalmas az egészség meg rzésére. A kiegyensúlyozott és változatos étrend meghatározásával viszont minden bizottság az adósunk marad, a kiegyensúlyozott étrend csak egy megfoghatatlan fogalom marad, ami mögé a törvényhozók menekülhetnek. Változatos és kiegyensúlyozott az étrendünk? A modern élelmiszertermel mez gazdaság által tömegméretben el állított élelmiszeralapanyag alkalmas-e a szervezet optimális m ködésének biztosításához? 600 000 évvel ezel tt az ember evolúciós se még csak egy rovarev eml s volt. Az azóta eltelt évezredekalatt, az emberré válás során az étrendünk drámaian megváltozott. Az evolúció képes szinte bármilyen étrendhez alkalmazkodni, ha van elég ideje hozzá. Az ember fogazata és emészt rendszere alapján mindenev eml s. Az elmúlt ezer generációra visszatekintve feltételezzük, hogy az étrendben történt változás az utóbbi ötven év élelmiszeriparának és nagyüzemi mez gazdaságának köszönhet en drámai változást hozott. A nagyobb termések és az élelmiszeripar technológia fejl dése megváltoztatja az élelmiszerek összetételét. A búza termésátlagát a m trágyák és megfelel technológia alkalmazásával adott területen majdnem tízszeresére tudjuk növelni, ezzel azonban kémiai összetétele is jelent sen megváltozik. A növényekben a fehérjetartalom növelése sokkal nehezebb, mint a szénhidráttartalomé. Ezért a mai búzákban a szénhidrátok a fehérjéhez képest jóval nagyobb arányban vannak. Az éghajlat és az id járás is jelent s különbséget eredményez. Franciaországban a búza 1 hektáron 8-9, Magyarországon 5-6 tonnát terem. A hazai búza azért értékes nyugateurópa számára, mert nálunk a kevesebb termésben is ugyanannyi fehérje
  • 7. van, mint az nagyobb termésükben, azaz a fehérjetartalma jóval nagyobb, így lisztje sokkal jobb min ség a kenyérsütéshez. A feldolgozási technológia is hatással van az élelmiszerek fogyasztási értékére. Ázsiában az újkorban az addig ismeretlen betegség a beri-beri az angolok által behozott jó rizshántolási technológia eredményeként alakult ki. Jól tudjuk, hogy a fehér lisztek mikroelem-, vitamin- és rosttartalma jóval alacsonyabb, mint a teljes ki rlés liszteké. Általános jelenséggé vált az iparilag feldolgozott élelmiszeralapanyagokra, hogy n tt a szénhidrát és a zsír aránya a fehérje és rost rovására és ezzel együtt csökkent a hasznos mikroelem, vitamin és rosttartalmuk. Ezek a változások speciális megbetegedések tömeges megjelenésével járnak. A csökkent rostfogyasztás a vastagbéldaganatok, a szelénhiány a szívbetegségek, a kalciumhiány a csontritkulás el fordulási gyakoriságát növeli. Olyan betegségek váltak népbetegséggé, amelyek az antropológusok szerint az skorban ismeretlenek voltak. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy étrendünket Magyarországon a szükségesnél nagyobb zsír és szénhidrát formában történ energiabevitel, alacsony mikroelem, rost és vitaminbevitel jellemzi. Veszélyezteti-e étrendünk az egészségünket? Mit jelent akkor a kiegyensúlyozott étrend? A kiegyensúlyozott étrend olyan idea, amely csak a törvényhozók tudatában létezik, s esetenként az adott országban rendelkezésre álló alapanyagokból csaknem lehetetlen összeállítani. Ahol a talaj szelénhiányos, ott nagyon nehéz olyan étrendet beállítani, ami elegend szelént biztosít a fogyasztóknak. Az új élelmiszer alapanyagok min ségének, összetételének emberekre gyakorolt hatásának vizsgálatával, értékelésével már Justus von Liebig, a mez gazdasági kémia megalapítója 150 évvel ezel tt foglalkozott. Megvizsgálta, például, hogy az amerikai kontinensr l behozott új növények milyen hatással voltak Európa lakosaira. A századokon keresztül vezetett sorozási nyílvántartás és feljegyzések alapján megállapította, hogy burgonya elterjedése jelent s hatással volt a népességre. A krumpli a búzához képest ugyanazon a területen tízszer annyit terem, tízszer annyi energiát szolgáltat, tízszer annyi embernek ad élelmet, viszont a fehérje- szénhidrát arány sokkal kisebb benne. Ennek eredményeként a népesség Európában elkezdett n ni, az emberek nem éheztek, viszont a szénhidrát dúsabb és fehérjében szegényebb étrend azt eredményezte, hogy az átlagos testmagasság folyamatosan csökkent a sorozási adatok szerint. A huszadik század elejére a gazdag amerikai családokban a fehérjében, húsban gazdag étrend azt eredményezte, hogy a csemeték magasabbak lettek a szüleiknél, elérték a genetikailag elérhet maximumot. A fejlett gazdaságokban a középosztály számára ez a huszadik század végére vált elérhet vé, ma Magyarországon vagyunk szemtanúi annak, hogy a gyermekek magasabbak a szüleiknél, s a generációk közötti különbség szembet n . A magassági maxumok megközelítése azt jelenti, hogy az elfogyasztott fehérje mennyisége elegend , de a modern élelmiszereket jellemz alacsony fehérje-szénhidrát, fehérje-zsír arány miatt az elgegend fehérje elfogyasztásához túlzott mennyiség zsírt és szénhidrátot kell fogyasztani, így az elhízás népbetegséggé vált. Mi lehet a megoldás? Hogyan kerülhetjük el a népbetegségeket, a rákot, a szívbetegségeket, a csontritkulást? A válasz csak a tudás, a tudomány, a tudatos élelmiszertermelés, tudatos táplálkozás, olyan új élelmiszerek el állítása, amelyek gyógyító, betegségmegel z hatással bírnak és ha más megoldás nincs, akkor étrendkiegészít készítmények fogyasztása akkor, amikor a szervezetünkt l is extra teljesítményt várunk. Az utóbbi években elérte az agrár- és élelmiszeripar, hogy a fejlett országokban elegend élelmiszer áll rendelkezésünkre, s mivel a népesség sem n jelent sen, nincsenek mennyiségi problémák. A min ség és az egészséges élelmiszer iránti igény létrehozta az élelmiszerek új kategóriáját a funkcionális élelmiszereket.
  • 8. Paracelsus óta tudjuk, hogy minden méreg, nincsen semmi méreg nélkül. Csak a dózis határozza meg, hogy egy anyag gyógyszer vagy méreg. Ne higgyük el, hogy a természetes anyagok, az élelmiszerek, a gyógynövények nem lehetnek veszélyesek és mellékhatások nélkül gyógyítanak. Ezeknél az anyagoknál is fontos, hogy az elfogyasztott mennyiségeket ésszer határok között tartsuk. Ez könyv az els kötete annak a sorozatnak, amely az étrendkiegészít k és a funkcionális élelmiszerek hatóanyagairól, azok hatásáról szól. Célja, hogy segítse az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítását, megismertesse az egyes hatóanyagok el fordulást az élelmiszerekben, bemutassa azt, hogy kinek, mikor különösen célszer fogyasztania az adott élelmiszert és mit várhat a fogyasztástól. A sorozat kötetei a következ k: 1. Vitaminok 2. Ásványi elemek (makro- és mikroelemek) 3. Esszenciális aminosavak és zsírsavak 4. Egyéb anyagok
  • 9. Vitaminok Vitaminnak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek szükségesek az emberi és állati szervezet egészsége és teljesít képessége fenntartásához és amelyeket a táplálékkal együtt kell a szervezetbe bevinni. Már néhány milligram is elegend ahhoz, hogy segítségükkel szabályozni lehessen a tápanyagok, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és ásványi anyagok értékesítését. Minden egyes vitamin különleges feladatot lát el, ezt a feladatot egy másik vitamin nem tudja hasonló módon ellátni. A vitaminkutatás kezdetén a vitaminokat még együtt vizsgálták az enzimekkel és a hormonokkal, minthogy mindhárom hatóanyagcsoportok egy közös tulajdonság jellemzi: igen kis mennyiségek nagy fiziológiás hatást fejtenek ki. Az emberi szervezetbe a vitaminokat a táplálékkal kell bevinni, közülük egyesek kémiailag hozzájuk hasonló szerkezet anyagból, az el vitaminokból (provitaminok) képz dnek. A vitaminban hiányos táplálkozás esetén kóros tünetek jelentkezhetnek: enyhébb esetben a vitaminszegénység (hipovitaminózis); súlyosabb esetben vitaminhiány (avitaminózis) léphet fel. Ugyanakkor túlzott bevitelük is káros lehet, ilyenkor hipervitaminózis jelentkezhet (pl. vitamintabletták mértéktelen szedése esetén), s ez szintén súlyos betegségtünetekkel járhat (kivétel a C-vitamin). Az étrend összeállításánál nem csak arra kell törekedni, hogy a táplálék nyersanyaga vitaminban gazdag legyen, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ételek elkészítése során - f leg a hevítés hatására - a vitaminok 10-50 százaléka is elbomolhat, átalakulhat, elveszhet. Az egészséges szervezet m ködéséhez azonban nemcsak vitaminokra, hanem ásványi anyagokra, kofaktorokra és nyomelemekre is szükség van. A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk: Zsírban oldódó vitaminok, Vízben oldódó vitaminok. A két csoport tagjai között aligha van vegyi rokonság, de a vízben oldódó B- és C-vitaminok között sem találunk ilyet. A szervezet számára azonban mindkett szükséges, a szervezet védekez mechanizmusát er sítik. A vitaminok élettani hatására leginkább hiányuk (az avitaminózis) esetén fellép betegségekb l következethetünk. Az 1910-es években jutott el a tudomány odáig, hogy az évszázados tapasztalatokat összegezze. A tápláléknak az energiát szolgáltató tápanyagokon, az ásványi sókon és a vízen kívül egyéb járulékos anyagokat is kell tartalmaznia. Ezeket az anyagokat Kazimierz Funk lengyel biokémikus nevezte el vitaminoknak 1912-ben.
  • 10. Kazimierz Funk (1884-1967) Kazimierz Funk lengyel biokémikus volt, nevéhez f z dik a vitamin koncepciójának els kidolgozása, a vegyületeket nevezte el ször vital amin-nak vagy vitaminoknak, az élet aminjainak. Funk 1884-ben Varsóban született, édesapja jónev b rgyógyász volt. Tanulmányait Berlinben és Svájcban folytatta, végül a berni egyetemen 1904-ben doktorált szerves kémiából. Egyetem után el ször a párizsi Pasteur Intézetben dolgozott, majd Berlinben kutatott. Kés bb a londoni Lister Intézetben végzett laboratóriumi kísérleteket. 1915-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1920-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Kés bb visszatért szül hazájába, Lengyelországba, de mivel akkoriban, 1927-ben politikailag túlságosan instabilnak találta, Párizsban telepedett le, ahol saját kutatóintézetet alapított Casa Biochemica néven. 1939-ben, a II. világháború kitörése után azután végleg az USA-ba költözött. 1940-ben megalapította a Funk Alapítvány az Orvosi Kutatásokért elnevezés alapítványt. 1967-ben, 83 évesen, New Yorkban halt meg. A holland Christiaan Eijkman egyik tanulmányában Funk azt olvasta, hogy azok az emberek, akik barna rizst fogyasztanak rendszeresen, kevésbé fogékonyak a beri-beri betegségre, mint azok, akik a teljes kiörlés gabonát alkalmazzák. Hozzálátott, hogy elkülönítse azt az anyagot, amely miatt ez a fejlemény megfigyelhet . 1912-ben sikerrel járt, és mivel az anyag egy aminó-csoportot tartalmazott, elnevezte vita amine-nak (vitamin). Évekkel kés bb kialakult elnevezési rendszerben ez a vitamin lett a B1 (Thiamin). Funk hipotézist állított fel arra, hogy további gyakori betegségek gy gyítása is lehetséges lesz vitaminok segítségével. A szóvégi "e" bet t kés bb elhagyták, amikor felfedezték a kutatók, hogy a vitaminok nem szükségszer en csak nitrogéntartalmú aminók lehetnek. Kés bbi kutatásai során további fontos tápanyagok létezését vetítette el re, amelyek az id k során a B1, B2, C, és D vitaminok lettek. 1936-ban meghatározta a thiamin molekula struktúráját, és els nek izolálta a nikotinsavat (niacin vagy B3 vitamin). Funk kutatásokat folytatott még a hormonok, a cukorbetegség, a fekélyek és a rák biokémiájával kapcsolatban is. Kísérleti úton megállapították, hogy a patkányok zavartalan fejl déséhez legalább két ilyen anyagra van szükség. Az egyik zsírban vagy zsíroldószerekben, a másik pedig vízben oldódik. Ekkor nevezték el az els t A-, a másodikat B-vitaminnak. A vízben oldódó vitaminról kiderült, hogy a skorbutra hatástalan – tehát kell lennie egy harmadik vízben oldódó anyagnak is. Ezt nevezték el C-vitaminnak. Majd az A-vitaminról állapították meg, hogy két vitamin keveréke. A csukamájolaj több órán át 100 C°-on tartva elveszti szaruhártyafekély (xeroftalmia) gyógyító hatását, de az angolkórra még így is hatásos, ezért ezt D-vitaminnak nevezték el. Kés bb a harmadik zsírban oldódó anyagot E-
  • 11. vitaminnak nevezték, majd a K-vitamin következett. Ezzel majdnem egy id ben felfedezték, hogy a B-vitamin sem egységes, így jutottak a B1-vitamin, majd kés bb a hevítési kísérletek után a B2-, B6-, és B12-vitaminok felfedezéséhez. Találtak még más alkotórészeket is, amelyek kémiai szerkezetét már ismerték, ezeket kémiai nevekkel látták el (pl.: biotin, nikotinsav, pantoténsav), de emellett B-komplexen belüli számmal is (s t, egyeseket több jelöléssel is, pl. biotin: B7-vitamin, H-vitamin). Kés bb természetesen a többi vitamin szerkezetét is meghatározták. A vitaminok kutatása számos kutatónak hozott Nobel-díjat. Magyarországon a legismertebb természetesen Szent-Györgyi Albert: Szent-Györgyi (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hall, Massachusetts, 1986. október 22.) a 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Szent-Györgyi Budapesten, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd a pesti Tudományegyetem orvosi karára nyert felvételt. Egyetemi tanulmányai alatt kitört az I. világháború és katonai szolgálatot kellett teljesítenie. Medikus katonaorvosként sebesült katonákat mentett meg élete kockáztatásával, amiért megkapta az Ezüst Vitézségi érmet. A háború borzalmait látva átl tte a karját, hogy hazakerülhessen. 1917-ben megkapta a diplomáját. Pozsonyban kapott állást a Farmakológiai Laboratóriumban, de néhány hónap múlva távoznia kellett a trianoni békeszerz dés miatt. A következ évtizedben tanulmányutakkal töltötte el. Prágában, Berlinben, Hamburgban, Londonban és Cambridge tudományegyetemein kutatott. Figyelme a kémia és az élettan felé fordult. Els komolyabb tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusáról felkeltette a tudományos szakma érdekl dését. Kisérletsorozattal igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát. Cambridge-i tartózkodása alatt megszerezte a kémiai doktorátust. 1930-ban Klebelsberg Kunó kultuszmniszter hívására hazatért Magyarországra, és átvette a szegedi biokémiai tanszék vezetését. A Groningenben elkezdett, de Magyarországon folytatott sejtlélegzéssel kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcs jén. Ezen az úton végigmenve jutott el a C-vitamin izolálásához.
  • 12. Még Groningenben megfigyelte egy jellegzetes oxidációs folyamat reakciós késését, amely valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Cambridge-ben észrevette, hogy ez a redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt el fordul, de ahhoz, hogy a kémiai felépítését is megvizsgálhassa, csak nagyon kis mennyiségben sikerült el állítania. Az is ismerté vált, hogy az emberi sejtek szüksége van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják el állítani. Mivel cukorjelleg vegyület volt Szent-Györgyi el ször az ignose (nem ismerem cukor) nevet adta neki, de a tudományos lap szerkeszt je, ahol ezt publikálni akarta, nem fogadta el ezt az elnevezést, így a hat szénatomra utaló hexuron-sav névre keresztelte. Felismerte, hogy a szegedi zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebb l az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök, így nagy mennyiség el állítását sikerült véghezvinnie. A korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére. Felfedezték, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot (tengerimalacokon kísérletezett sikeresen Szent-Györgyi), vagyis a hexuron-sav azonos a C-vitaminnal. Ekkor keresztelte el véglegesen aszkorbin-sav névre. 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. A szegedi egyetem rektora lett, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Szent-Györgyi ezen a téren is Nobel-díjjal értékelt munkával egyenérték eredmányeket ért el, melyek közül a legfontosabbak a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik. A II. világháborúban Szent-Györgyi Albertet a Kállay-kormány Isztambulba küldte. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának el készítése volt. A tárgyalásokat lefolytatta, a kiugrási kísérlet mégis meghiúsult, mivel a németek megtudták Szent-Györgyi útjának tervét, ezért a 1944. március 19-i német megszálláskor illegalitásba vonult. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására. Az utolsó pillanatokban sikerült t kicsempészni a svéd nagykövetségr l, ahonnan a már szovjet hadsereg által ellen rzött területre került. A háború befejezése után nekiállt az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. Létrehozta az Új Természettudományi Akadémiát. Végül a két akadémiát a kormány összevonta, Szent-Györgyit felkérték elnökének, de maga helyett Kodály Zoltánt javasolta. 1947-ben Szent-Györgyi a svájci Alpokban töltött néhány hetet, mikor értesült róla, hogy barátját, Zilahy Lajost letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra. Letelepedett az Egyesült Államokban. Példáját számos tudós és m vész követte. A National Institute of Health tudományos munkatársa lett. Kés bb létrehozták számára a Woods Hole-i Marine Biological Laboratoryban az Institute for Muscle Research (Izomkutató Intézet) részlegét, ahol folytathatta a Szegeden megkezdett kutatásait. A vietnami háború ellen felemelte szavát, élesen bírálva az amerikai kormányt. Az rült majom címen kiadott könyvét, amelyben a civilizáció túlélési esélyeivel foglalkozott, máig az egyik legfontosabb háborúellenes m vek közé sorolják. Élete utosó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Vitalitása és életkedve élete végéig megmaradt. Kilencvenhárom évesen hunyt el Woods Hole-ban. Az Atlanti-óceán partján lév házának kertjében temették el. Szent-Györgyi el bb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta t le; a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a
  • 13. múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–orosz háború finnországi szenved inek ajánlotta fel). Másik híres holland orvos, aki a vitaminokkal kapcsolatos munkájáért 1929-ben Christian Eikman. Eijkman börtönorvos volt Holland Batavia egyik börtönében. Munkája soran felfedezte, hogy azok kozott, akik barnarizst kapnak, nem tör kis az akkor rettegettnek tartott beriberi betegség. Ez egy b rbetegség, amiben akkor sokan meghaltak es semmivel sem tudták gyógyítani. Tizennégy elmélet latott már napvilagot, de egyik sem adott magyarázatot a keletkezes okara. Eijkman a tizenötödikkel (gyakorlati tapasztalat), hogy a magburoknak és a rizsszem csírájának ismeretlen összetev je a már kitört betegséget is meg tudja gyógyítani. Eijkman felfedezese eleinte nem talált kedvez fogadtatásra, s t felháborodás es gúny támadt személye körül. Egy olyan betegség, amely annyira baktériumok által okozott kór jegyeit viseli magán, a rizsszem fényezésének köszönhet ? A felfedezésnek még tíz évig kellet váratni magára, hogy elismerjék és rájöjjenek, hogy valóban, a barna héjban ott lapul a B vitamin, aminek a hiánya okozza a beriberit. Eijkman 1929-ben, 71 éves korában Nobel-díjat kapott felfedezeséért. Edward Adalbert Doisy (1893. nov. 13. Hume, Illinois, USA - 1986. okt. 23. St. Louis, Missouri), amerikai biokémikus; 1943-ban Henrik Dammal megosztott orvosi-élettani Nobel- díjat kapott a vérzékenységellenes hatású K-vitamin felfedezéséért (1939). Doisy és munkatársai elkülönítették a vitamin egy változatát, a K2-vitamint is, továbbá több nemi hormont: az ösztront (theelin, 1929; az els ösztrogén hormon, amelyet kristályosítottak), az ösztriolt (theelol, 1930) és az ösztradiolt (dihydrotheelin, 1935).
  • 14. Edward Adalbert Doisy és Henrik Dam a K-vitamin felfedez i Doisy az Illinoisi Egyetemen szerzett diplomát, majd a Harvard Egyetemen doktori fokozatot (1920). St. Louisban (Missouri állam) a Washington Egyetem orvostudományi karán (1919– 23), kés bb a St. Louis-i Egyetemen oktatott (1923–65; nyugalmazott professzorként 1965– 86). Éveken át dolgozott Edgar Allen embriológussal; olyan mintaelemz módszereket fejlesztettek ki, amelyek megkönnyítették a nemi hormonokkal kapcsolatos kutatásokat. Annak a munkának elismeréseképpen, amelyet Doisy a vitaminok, antibiotikumok, hormonok, valamint a vér kémhatását kiegyenlít rendszerek terén végzett, a St. Louis-i Egyetem 1955-ben róla nevezte el biokémiai tanszékét. A magyar rendeletek szerint az alábbi vegyületek használhatók étrend-kiegészít készítményekben: 1. A-vitamin retinol retinil-acetát retinil-palmitát béta-karotin 2. D-vitamin kolekalciferol ergokalciferol 3. E-vitamin D-alfa-tokoferol DL-alfa-tokoferol D-alfa-tokoferil-acetát DL-alfa-tokoferil-acetát D-alfa-tokoferil-hidroszukcinát 4. K-vitamin fillokinon (fitomenadion) 5. B1-vitamin tiamin-hidroklorid tiamin-mononitrát
  • 15. 6. B2-vitamin riboflavin riboflavin-5’-foszfát nátriumsója 7. Niacin nikotinsav nikotinsavamid 8. Pantoténsav kalcium-D-pantotenát nátrium-D-pantotenát dexpantenol 9. B6-vitamin piridoxin-hidroklorid piridoxin-5’-foszfát 10. Folsav pteroilmonoglutaminsav 11. B12-vitamin cianokobalamin 12. Biotin D-biotin 13. C-vitamin L-aszkorbinsav nátrium-L-aszkorbát kalcium-L-aszkorbát kálium-L-aszkorbát L-aszkorbil-6-palmitát A hivatalos ajánlott napi dózisok (RDI) a Magyar Élelmiszerkönyv szerint vitaminokból az alábbiak: A-vitamin (retinol ekvivalensben kifejezve) 800 µg D-vitamin (kolekalciferol) 5 µg E-vitamin (tokoferol) 10 mg C-vitamin (aszkorbinsav) 60 mg B1-vitamin (tiamin) 1,4 mg B2-vitamin (riboflavin) 1,6 mg Niacin 18 mg B6-vitamin (piridoxin) 2 mg Folsav 200 µg B12-vitamin 1 µg Biotin 0,15 mg Pantoténsav 6 mg
  • 16. Zsírban oldódó vitaminok A zsírban oldódó vitaminok élettani hatása ismert, de a sejtek metabolizmusában kifejtett biológiai hatásuk még nem minden részletében tisztázott. Hiányuk esetén egyes állati szövetekben az enzimek aktivitása csökken vagy növekszik; feltételezések szerint a zsíroldható vitaminok egyes fehérjék bioszintézisét szabályozzák. A zsíroldható vitaminokat a szervezet tárolni tudja, ezért a velük kapcsolatos avitaminózis ritkábban fordul el , a hipervitaminózis veszélye azonban els sorban az A- és D-vitaminnál nagyobb. A-vitamin: retinol A-vitamin hiányában szürkületi vakság vagy farkasvakság alakul ki, mivel csökken a szem sötétséghez való alkalmazkodási készsége. Hiányában a hámsejtek fokozottan elszarusodnak, a b rfelület kiszárad, ezért hámvéd vitaminnak is nevezik, amely a b r és a nyálkahártya ép állapotban tartásához szükséges, és védi a szervezetet az itt behatoló kórokozókkal szemben. Az A-vitamin hiányának legsúlyosabb tünete a vakság, ami a szem szaruhártyájának kiszáradása következtében lép fel. A szervezet számára növekedési tényez , mert hiánya fiatalkorban lassítja a csontok növekedését. Hipervitaminózisa hajhullást, hámlással járó b rgyulladást és végtagfájdalmakat okoz. Hazai viszonyok között ilyen igen ritkán fordul el , mert élelmiszereink A-vitamin-tartalma alacsony, provitaminjainak felszívódása pedig rossz hatásfokú. Kémiai szerkezetét tekintve két, különböz A-vitamint ismerünk: a tengeri halak májából származó A1-vitamint és az édesvízi halak májában található A2-vitamint. A két vegyület mindössze egy kett s kötéssel különbözik egymástól, ennek ellenére az A2-vitamin élettani hatása csak mintegy 30–40%-a az A1-vitaminénak. Az A-vitaminok valójában 20 szénatomos telítetlen alkoholok, amelyek -jonon-gy r t és a hozzá kapcsolódó izoprénekb l álló oldalláncot tartalmaznak, amelynek végén egy alkoholos hidroxilcsoport található. Az alkoholos hidroxilcsoport oxidációjával A-vitamin-aldehidet és A-vitamin-savat is el lehet állítani. A biológiailag aktív molekulák közül az aldehid gyakorlatilag egyenérték az eredeti vitaminnal, a sav viszont csak korlátozottan hasznosul a szervezetben. Az A-vitamin alkoholos hidroxilcsoportja gyakran észterkötést képez valamelyik zsírsavval (palmitinsav), aminek során az észter megtartja, esetleg felülmúlja az A-vitaminok biológiai hatását. Az A1-vitamin (retinol) oldalláncának négy kett s kötése 16 geometriai cisz- és transz-izomer keletkezését teszi lehet vé. Az A1-vitaminban a kett s kötéshez kapcsolódó szubsztituensek mind transz-helyzet ek, ezért a molekula nyújtott és egy síkban helyezkedik el. A-vitamin
  • 17. csak az állati termékekben található, els sorban a tengeri halakban és azok májában, a tejben, a vajban, a tojássárgájában, a vesében, a tüd ben és májban fordul el . Növényekben csak az A-vitamin provitaminjai fordulnak el . A1-vitamin mintegy 12 karotinoid típusú vegyületb l keletkezhet, amelyek közül -, - és -karotin, továbbá kriptoxantin a legfontosabbak. A karotinok szénhidrogének, tapasztalati képletük C40H56, a kriptoxantiné C40H56O, és mindegyik tartalmazza az A1-vitaminokra jellemz -jonon-gy r t. A provitaminokból a karotináz enzim segítségével képz dik A1-vitamin. Az átalakulás legjobb hatásfokkal a - karotinból történik, ugyanis ebb l teljesen szimmetrikus szerkezete miatt két molekula A- vitamin szintetizálódik. A többi provitamin csak mintegy feleannyi A1-vitamint szolgáltat. Az ember napi A-vitamin-szükséglete 0,8–1,5 mg A-vitamin, illetve 5–9 mg -karotin. Élelmiszereink közül rendkívül sok A-vitamint tartalmaz a csukamájolaj, a csirke-, liba- és sertésmáj, és jelent s lehet a tojás, valamint a tej és a tejtermékek A-vitamin-tartalma is. - karotinból sokat tartalmaz a sárgarépa, a rebarbara és a paraj. Az A-vitaminok és provitaminjaik a h vel szemben ellenállóak, leveg n melegítve azonban oxidálódnak és biológiai aktivitásukat fokozatosan elveszítik. Az élelmiszer zsírjainak avasodása és az olajok hidrogénezéses keményítése a vitamintartalom teljes inaktiválódásához vezet. Az A-vitamin, de különösen a karotinok hasznosítása zsírok jelenlétében nagyobb hatásfokú. Az emberi szervezetben a karotinoidok enzimes úton átalakulnak A-vitaminná, és A1-vitamin zsírsavészterként a májban raktározódnak. Az ember májában átlagosan 240–540 mg retinol található, ami a szükségletnek megfelel en szabad állapotba jut vissza a vérbe. A vérben egy hidrofil fehérjéhez kapcsolódva komplexként szállítódik. A normális vérplazma A1-vitamin- tartalma 500–800 µg/dm3, ami ha 150–200 µg/dm3-re csökken, hipovitaminózis léphet fel. Az ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkez látászavarra, de az A-vitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj fogyasztásával kezelhet . Kémiai szerkezetét el ször Paul Karrer írta le. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik. Egy feln tt ember szervezete kb. 1-2 évre elegend mennyiséget képes tárolni megfelel A-vitamin-ellátottság esetén. Az éjszakai vakságot, más néven farkasvakságot az A-vitamin hiánya okozza. E hiányállapot következtében csökken a purpurin nev fehérje termelése, mely jelent s szerepet játszik a látásfunkciók terén. A hosszú ideje fennálló súlyos vitaminhiány igen káros hatással lehet az éjszakai látás képességére. A táplálékkal bevitt retinol (A-vitamin) gyakorlatilag teljesen felszívódik. A provitaminok vitaminná történ átalakítása során a béta-karotin kb. egyhatoda, az egyéb karotinoknak csupán az egytizede alakul át retinollá. Mivel a karotinok fontos szerepet töltenek be a szükséglet kielégítésében, bevezették a retinolekvivalens fogalmát. A retinol-ekvivalens a hasonló kémiai szerkezet , azonos biológiai hatású vegyületek közös neve. A legfontosabb A- vitamin hatású vegyületek: a retinol, retinal, és provitaminok: alfa-, béta- és gamma-karotin, egyéb karotinoidok. Biológiailag a legaktívabb a béta-karotin. A karotinoidok elnevezés a sárgarépa latin nevéb l ered. Eddig kb. 600-féle karotinoidot azonosítottak, amelyek közül a természetben leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben a béta-karotin fordul el . A karotinoidok szoros értelemben nem tekinthet k vitaminnak, de sokuk szolgál az A-vitamin el anyagaként. Az emberi szervezet a béta-karotinból tud legkönnyebben A-vitamint el állítani. Ma már egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek más karotinoidok is, mint például a lutein, a zeaxanthin, a likopén és a kriptoxantin. A karotinoidok biológiailag nagyon
  • 18. sokoldalúan m ködnek szervezetünkben, el nyös hatásuk ezért több betegség megel zésében is fontos lehet. A szem retináján sárgafoltnak nevezett terület nagy mennyiségben tartalmaz luteint és zeaxanthint. Ezen karotinoidok segítségével sz r dik ki a káros kék fény, amely nagy mennyiségben károsítja a retinát és a sárgafoltot. Minél nagyobb a pigments r ség, azaz a lutein- és a zeaxanthintartalom, annál nagyobb a szem védelme. A karotinoidok hatástalanítani tudják az UV-sugárzás hatására keletkezett szabadgyököket is, így el segítik b rünk védelmét a napsugárzással szemben. Daganatos betegségek széles körében végeztek tanulmányokat az egyes karotinoidok preventív hatásának kimutatására. Feltételezhet , hogy a karotinoidoknak hatásuk van a sejtek differenciálódására és burjánzására. Mivel a daganatképz dés alapvet en a sejtek életm ködésének osztódási zavara, ezért a sejtek retinoidtartalma befolyásolhatja a daganatképz désre való hajlamát. Azaz a karotinoidok gátolhatják a daganatsejtek burjánzását, de az egyes daganattípusoknál más-más vegyület bizonyult hatásosnak. A béta-karotinnal végzett vizsgálatok széls séges eredményeket hoztak. Míg egyesek arról számoltak be, hogy a béta-karotinban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztók körében a tüd rák el fordulása ritkább volt, addig más nagy intervenciós vizsgálatok eredményei szerint a dohányzók körében a béta-karotin- kiegészítés mellett magasabb kockázati arány állt fenn ugyanezen daganatféleségnél. Egyes tanulmányok alapján feltételezik, hogy van összefüggés a szérumlikopénszint és a prosztatarák kialakulásának kockázata között. Egy amerikai vizsgálat arról számolt be, hogy a legmagasabb likopénszinttel rendelkez alanyoknál a prosztatarák el fordulása 85%-kal volt ritkább a legalacsonyabb likopénszint csoporttal szemben. Kínában végzett vizsgálatok arról számoltak be, hogy magasabb összkarotinoid- és kriptoxantinszint mellett a tüd rák kockázata alacsonyabb volt. Az 1980-es években az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutatási intézete a Finn Nemzeti Közegészségügyi intézettel együtt 29133 résztvev vel végzett CARET elnevezés kísérletben vizsgálta a retinol és a β-karotin tüd rák el fordulási valószín ségére gyakorolt hatását, azt várták, hogy az A-vitamin csökkenteni fogja a rákos megbetegedések gyakoriságát. A kísérletet 12 év után, a tervezettnél hamarabb abbahagyták, mert kiderült, hogy az A-vitamint szed és dohányzó csoportban 28%-kal gyakoribb lett a tüd rák el fordulási aránya, mint a kontroll csoportban. Kiderült, hogy a dohányzók számára az A-vitamin szedése jelent sen növeli a tüd rák el fordulásának kockázatát. Az egyes karotinoidok forrásai is nagyrészt fedik egymást. Béta-karotin legnagyobb mennyiségben a sárga/narancssárga/sötétzöld zöldségekben és gyümölcsökben fordul el . Ilyen például a kelkáposzta, a sárgarépa, a spenót, a tök, a sárgabarack, a sárgadinnye és az szibarack. Ezek béta-karotin-tartalma 3-17 mg/100 g. Lutein- és zeaxanthinforrásai a kelkáposzta, a tök, a spenót, az endívia, a zeller. A narancs, a mandarin, az szibarack és a papaya kriptoxantinban gazdag. Az A-vitamin szükségletet a dietetikusok szerint a vegyes táplálkozás fedezi. A szükséglet növekedésével kell számolni a zsíremésztés, felszívódás zavarai, vagy számos idegen anyag, gyógyszer fogyasztása esetén. Veszélyeztetettek a tejterméket, májat, zöldségeket nem, vagy csekély mennyiségben fogyasztók (pl. vegetáriánusok). A fejlett országokban ma már ritkán fordul el súlyos A-vitamin-hiány, amit szürkületi vakság (farkasvakság), szemszárazság és szaruhártya-lágyulás jellemez. Megjegyzend azonban, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika kiterjedt területein a gyermekkori vakság egyik leggyakoribb oka ma is az A-vitamin-hiány.
  • 19. Magyarországi felmérések szerint hazánkban az A-vitamin-bevitel a szükséglet körül mozog, sokszor kicsivel alatta van, vagy éppen csak fedezi azt. A kicsivel a szükséglet alatti bevitel ún. határérték-hiányállapotot okoz, ami csak laboratóriumi módszerekkel mutatható ki, de az életm ködéseket - ha minimális mértékben is - de már zavarja A túlzott A–vitamin bevitel súlyos toxikus tüneteket okoz. Az A-vitamin hiánya a korai szakaszában az ún. farkasvakságot okozza, amikor szürkületben, vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szemideghártya (retina) fényérzékeny anyagának, a látóbíbornak a felépítésében. Nevét is innen kapta. Jellemz még az A-vitamin hiányra a hámszövet-, könnymirigy-elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a b r kiszáradása, a sz rzet és a hajszálak törékenysége, kihullása. Gyermekeknél a csontosodási folyamat sérülése következtében növekedési zavar is bekövetkezhet. A feln tt ember napi szükséglete kb. 1,5 mg, terhesség és a szoptatás ideje alatt 2,0-2,5 mg. Túladagolás esetén hipervitaminózis: sárgás b rszín, hajhullás, b rgyulladás stb. léphet fel. A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek tartalmaznak, A- provitaminokat: a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, süt tökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk. Az A-vitamin (retinol formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben: gabonafélék, hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények: nyomokban száraztésztákban: 0-0,04 µg sajtos, túrós sütemények: 5-50 µg zöldség, gyümölcs: 0-0,01 µg vaj, margarinféleségek: 250-650 µg húsok, húsipari termékek: 0,3-70 µg májak, májkészítmények: 1500-11600 µg szív, vese és készítmények: 5-500 µg halak: 10-60 µg tej: 30-100 µg tojás: 350-600 µg Az A-provitamin (karotin formában) jellemz mennyisége 100g élelmiszerben: gabonafélék, hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények: 0-1,5 mg száraztésztákban: 0-0,04 mg sajtos, túrós sütemények: 0 mg zöldség, gyümölcs: 0,1-12 mg (fels érték a sárgarépa) vaj, margarinféleségek: 0,2-0,5 mg húsok, húsipari termékek: nem jellemz halak: 0,5-2 mg tej: 0,005-0,1 mg tojás: 0,5-1,2 mg
  • 20. Az amerikai Ruth Adams és Frank Murray hívta fel a figyelmet a nagy mennyiség A-vitamin szükségességére. Szerintük a szennyezések és a nem természetes életkörülmények (permetez anyagok, nehézfémek, más mérgez anyagok, ételadalékok, nitrátok, ételallergia, stb.) miatt szervezetünk több A-vitamint igényel, mint amennyit felveszünk. Még egy egészséges ember is csak nehezen tudja biztosítani a megfelel mennyiséget. A táplálékkal felvett béta karotin egyharmada szívódik csak fel és annak is csak a fele válik A- vitaminná. Igen jelent s mennyiség sárgarépa, zöld leveles saláta, csukamáj olaj, tojássárgája tudja csak pótolni. A májkrémekben, májban is van jelent s mennyiség. Vitaminhiányos feln tteknél napi akár 15.000 - 20.000 IU, lehet leg természetes kivonatú A- vitamin is szedhet , 100 mg E-vitaminnal, valamint C-, D-vitaminokkal, B-vitaminok teljes skálájával kombinálva, de vassal együtt szedni nem ajánlatos, mert a vastabletta az E-vitamin hatását megakadályozza. Az ennél nagyobb mennyiség A-vitamin fejfájást okozhat. D-vitamin: kalciferol A D-vitamin (kalciferol) a kalcium és a foszfor felszívódását és a csontokba való beépülését szabályozza. D-vitamin hiányában az angolkórnak (rachitis) nevezett tünetcsoport alakul ki a rosszul táplált és napfényhiányban él gyermekeknél. Ennek során a csont kalciumtartalma 66% kalcium-foszfátról és kalcium-karbonátról 18%-ra csökkenhet, ennek következtében a beteg csontjai megpuhulnak és a test súlya alatt elgörbülnek. A rachitises gyermekek növekedése sem normális: fejl désükben visszamaradnak, kis termet ek lesznek. D-vitamin
  • 21. adagolásával ez a probléma megel zhet , illetve a már jelentkez elváltozások megfelel arányú kalcium- és foszforbevitellel részben vagy teljesen kiküszöbölhet k. A D-vitamin túladagolása hipervitaminózist okoz, aminek következtében a csontok törékennyé válnak, magasabb lesz a vér kalciumszintje és id sebbekben meggyorsul az érfalak elmeszesedése. Napfényben eleget tartózkodó feln tteknek nincs szükségük D-vitamin kiegészítésre. A D-vitaminok a növényi eredet ergoszterin és az állati eredet 7- dehidrokoleszterin provitaminokból keletkeznek az ibolyántúli sugarak hatására. Az ergoszterin nagyobb mennyiségben található az éleszt ben, egyes gombákban és az anyarozsban. Bel le besugárzás hatására D2-vitamin (ergokalciferol) keletkezik. A mértéktelen besugárzás inaktiválja a vitamint, s t toxikus szterinek is keletkezhetnek a besugárzás során. A 7-dehidrokoleszterin szteránvázas vegyület, ami a b r alatti zsírban lév koleszterin kísér jeként található meg. Napfény vagy mesterséges besugárzás hatására D3-vitaminná (kolekalciferollá) alakul. A D3-vitamin csak a molekula oldalláncának felépítésében különbözik a D2-vitaminétól. A természetben el forduló D-vitaminok többsége D3-vitamin, ugyanis D2-vitamint csak néhány halmájolajféleségben sikerült kimutatni. Az emberi szervezetben a D2- és a D3-vitamin biológiai értéke azonos. A májban és a vesében a mellékpajzsmirigy hormonjainak hatására különböz hidroxilszármazékokká alakulnak át, amelyek hatékonyan vesznek részt a felszívódásban, a csontosodásban és az anyagcsere szabályozásában. A huszadik század elején ismert volt az angolkór, a rachitis nev betgeség kezelésének módja, a csukamájolaj. Az angolkór; a gyorsan növekv szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének mélyreható zavara, melyet a D-vitamin hiánya okoz. Mivel a kalcium és a foszfor a csontképzés elengedhetetlen alkotóeleme, a rachitis legszembeszök bb tünetei a csontok puhaságának következményei, a hiányállapot azonban egyéb eltérésekben is megnyilvánul: pl. az izomzat lazaságában és egyidej leg fokozott ingerlékenységében, légúti betegségekre való hajlamban. Korai tünet a tarkó táján észlelhet benyomható lágy koponyacsont, a koponyacsontok puhasága; ugyanezen a területen fokozott izzadást is lehet észlelni, de ez magában véve még nem jelent rachitist. Ha a koponyacsont hosszabb id n át puha, a tartósan hanyatt fekv fiatal csecsem feje hátul ellapul. A kezeletlen rachitis kés bb a mellkas alakváltozásaihoz, pókhashoz, görbe lábakhoz, a medence deformálódásához vezet. A fogzás rendetlenné válhat, az izomzat felt n en petyhüdt, a csecsem étvágytalan, rosszkedv , nem szívesen mozog. Súlyos esetben a kalciumhiány görcsöket is képes okozni (spasmophilia). A súlyos rachitis a megel zés eredményeként ma már ritka lett; nem látni rachitis következtében nyomorékká vált embereket, akik egész életükön át hordták a megel zhet baj következményeinek keresztjét.
  • 22. A D-vitaminhiány által kiváltott angólkór, rachitis A rachitist a D-vitamin hiánya okozza. A vitamin vagy (az egyébként meglehet sen kis D- vitamin-tartalmú) táplálékból ered vagy a b rben keletkezik napfény hatására. A D-vitamin a tápcsatornából a zsírokkal együtt szívódik fel (ugyanis zsíroldékony), ezért tartós táplálkozási, emésztési vagy felszívódási zavarok fokozzák a rachitisre való hajlamot. A nagyvárosokban a napfény alig fejtheti ki D-vitamin-képz hatását a nagyfokú légszennyez dés miatt; a szennyez anyagok éppen azokat a sugarakat sz rik ki, amelyek a leghatékonyabban befolyásolják a b rbeli folyamatokat. A rachitis megel zését a csecsem tanácsadó irányítja. Kevés olyan betegség van, amelynek megel zése olyan könny volna és amely különben olyan súlyos következményeket okoz. A D-vitamin, a kalciferol egy gy jt név. Több azonos biológiai hatású, de kémiailag egymástól különböz anyagot jelölnek vele. El ször a csukamájolajról állapították meg, hogy gyógyítja az angolkórt, majd a napfénnyel besugárzott táplálékról is megállapították ugyanezt. Az utóbbiból kristály formájában el állított anyagot D1-vitaminnak nevezték el, mely kalciferolt és lumiszterint tartalmaz. Az er sebb hatású kalciferol a D2-vitamin nevet kapta. A további kutatások még egy anyagot fedeztek fel, a 7-dehidrokoleszterint, amely a b rben ultraibolya sugárzás hatására, D3-vitaminná alakul. Az állati eredet élelmiszerek D3- és D2- vitamint, a növényi eredet ek D2-vitamint tartalmaznak. D1 vitamin: az ergokalciferol és lumisterol 1:1 arányú elegye D2 vitamin: ergokalciferol vagy kalciferol (ergoszterolból keletkezik) D3 vitamin: kolekalciferol (7-dehidroxikoleszterinb l keletkezik a b rben napfény hatására). D4 vitamin: dihidro-tachiszterin D5 vitamin: sitokalciferol (7-dehidrositosterolból keletkezik) A D-vitamin-hatású vegyületek szteroidszármazékok. Táplálkozás-élettani szempontból a D2- (ergokalciferol) és a D3- (kolekalciferol) vitamin jelent s. Biológiai hatásukat tekintve aktívabb a D3-vitamin, amely a b rben az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik, el anyagából a 7-dehidrokoleszterinb l. Ez el bb a májban, majd a vesében alakul tovább, az aktív 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriollá). A D-vitamin el segíti a kálcium és foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképz dést.
  • 23. A szervezetbe kerül egyes idegen anyagok (ólom, kadmium), valamint egyes gyógyszerek növelik a vitaminszükségletet. A legb ségesebb kalciferol-források, a halmájolajok, máj, tojás, tej és tejtermékek, de egyes élelmiszereket (pl. gyermektápszereket, tejtermékeket, margarinokat) is D-vitaminnal dúsítanak. Hiánya gyermekekben angolkórt, feln ttekben csontlágyulást okozhat, de az általános tüneteken túl a vesek képz dés veszélye is fennáll. Az D-vitamin (kalciferol formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben: gabonafélék, hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények: nem jellemz száraztésztákban: 0-0,4 µg zöldség, gyümölcs: nem jellemz vaj, margarinféleségek: 0,5-7,5 µg húsok, húsipari termékek: 1-4 µg halak: 0,5-10 µg tej: 0,05-0,3 µg tojás: 5-25 µg Természetes D-vitamin forrásnak tekinthet k a halmájolaj, vaj, tojássárgája, máj, tejtermékek, hús és a hal. A magyar lakosság a csökkent tojás és az elhanyagolható mennyiség hal és halolajfogyasztás miatt viszonylagos D-vitamin hiányban szenved és ezért ma az egyik legnagyobb egészségügyi problémánk a csontritkulás az osteoporosis. D vitamin nélkül a kalcium nem szívódik föl. A szervezetnek szüksége van a kalciumra az izomm ködéshez is. Tehát hiába iszunk sok tejet és veszünk föl sok kalciumot, ha nincs mellette D vitamin, nem kerül be a szervezetbe, ezért a szervezet el fogja venni a csontokból a kalciumot, kialakul a csontritkulás, hiszen m ködnie kell. Ez egy nagyon komoly probléma, Hiszen D vitamin nélkül a kalciumnak csak az ötöde, 20 százaléka szívódik föl és csak D vitamin segítségével fog rendesen fölszívódni. Az egész életen tartó csontritkulás els dleges megel zése kalcium és D vitamin pótlással, megfelel pótlással, lényegesen táplálkozási vagy ha ez nem megy akkor küls ilyen tartalmú készítményekkel oldandó meg. Ma már a kutatások szerint a mediterrán térségben is van D vitamin hiány. A nyári meg a téli hónapokban a D vitaminszint változásából kiderült, hogy a téli hónapokban az csak 30 százalékkal kevesebb. Messze nincs olyan nagy jelent sége a napozásnak a D-vitamin szükséglet biztosításban, mint korábban gondolták. Marad a táplálék, illetve maradnak az étrend-kiegészít k. A D vitamin zsíroldékony vitamin. Az étrendkiegészít ben a D-vitamin szintetikus formában van és ha nem gondoskodnak arról, hogy mellette legyen kell zsír is, s t a kell zsír mellé, kell epemennyiség is kell, ugyanoda a bélbe, hogy az fölszívódjék, és hatásos legyen.
  • 24. A csontritkulás szoros kapcsolatban van a hormonális változásokkal, a D-vitaminhiánnyal és a kalciumbevitellel A "csontritkulás" kifejezés f ként a n ket érint , súlyossá vált formában akár mozgásképtelenséget is el idéz betegség. Életkorral együtt járó csonttömeg-csökkenésr l van szó, amelyet azonban bizonyos életmódbeli változásokkal és táplálkozási szokásokkal kedvez en lehet befolyásolni. Míg a gondtalan gyermek- és ifjúkorban a csontfelépítés az uralkodó állapot, életünk második felét l (35 éves kortól) ez a folyamat a visszájára fordul, és a csonttömeg leépülése válik jellemz vé. A csontritkulás (osteoporosis) napjaink betegsége, mert: magasabb életkort érünk meg. Id számításunk kezdetén 35-40 évig éltek az emberek, ez id alatt a csontszövet tartóssága megfelel volt; az ember kiegyenesedett testtartást vett fel. A gerincoszlop és a csontváz máig sem tudott megbarátkozni a terhelésváltozással. A négylábú állatok általában nem szenvednek az osteoporosis tüneteit l; kényelmesebbé vált az életünk, keveset mozgunk. A közlekedési eszközök és a nehéz fizikai munkát kiváltó gépek megfosztanak bennünket a mozgás szükséges mennyiségét l. A csontritkulás kisebb-nagyobb mértékben szinte mindenkit érint, aki megfelel en magas életkort ér el. Kezdetére jellemz , hogy a beteg hosszú éveken át panaszmentes, nem észleli a lappangva zajló folyamatot. Az els tünetek leggyakrabban bizonytalan jelleg hát- és gerinctáji fájdalmak formájában jelentkeznek; az osteoporosis gyanúját veti fel, ha a fájdalom ágynyugalomra er södik, mozgásra pedig enyhül. Szintén jellemz a hátrahajláskor fokozottan jelentkez háti fájdalom, Akár törés is. Ez a kezdetben csupán enyhe panaszokat okozó megbetegedés kés bb aúlyos tünetekkel jár, fokozódik a fájdalom, és a törést szenvedett betegek akár rokkanttá is válhatnak. Magyarországon a csontritkulás következtében kialakuló combnyaktörések száma évenként 15 000; több n hal meg combnyaktörés szöv dményei következtében, mint mell-, méhnyak- és méhtestrák miatt. Ha a csonttömeg jelent sen megfogyatkozott, már kis sérülés is törést okozhat. A betegségben szenved k 90%-a n , aminek oka a változás korában beálló hormonális változásokban keresend . Ha a petefészekben csaknem teljesen megsz nik a tüsz hormon-termelés, akkor a csontlebontó folyamatok felgyorsulnak. Emellett a n k azért is veszélyeztetettek, mert a terhesség alatt a magzat csontjainak egészséges fejl déséhez is nagy mennyiség kalciumra van szükség, s a terhes n gyakran figyelmen kívül hagyja a szervezet megnövekedett kalciumigényét. Nagyobb a csontritkulás rizikója azokban a n kben, akik vékonyak, fiús testalkatúak; a klimax el tt eltávolították petefészküket; a fehér, illetve az ázsiai rasszhoz tartoznak. Mérsékelten veszélyeztetettek azok, akik kalciumszegény étrenden élnek, fokozott mennyiség alkoholt fogyasztanak és dohányoznak. Szintén veszélyesek a radikális, helytelen fogyókúrák. Ma már sokféle fogyókúrás program közül választhatunk, ügyelni kell arra, hogy a szervezet hozzájusson a számára szükséges vitaminokhoz, nyomelemekhez. Megkülönböztethetünk els dleges és másodlagos csontritkulást, aszerint, hogy ismert-e a kórfolyamat lényege vagy sem. Els dleges osteoporosisról beszélünk akkor, ha maga a betegség a lényeg, és oka többnyire ismeretlen. Ilyen pl. az id skori csontritkulás
  • 25. vagy a férfiak id s kor el tti, ismeretlen eredet csontritkulása, de szintén ide tartozik a - szerencsére nagyon ritka - fiatalkori osteoporosis. Szokás ide sorolni a n kben a klimax után kialakuló csontritkulást, bár ennek oka már jórészt ismeretes. A másodlagos csontritkulás kategóriájába tartozik az egyéb bántalom következtében kialakuló osteoporosis. A cukorbaj, az idült vesebetegség, alkoholizmus, tartósan szedett szteroid hormonkészítmények, valamint néhány szintén hosszasan szedett gyógyszer (pl. epilepszia elleni szerek, heparin és származékai) másodlagos csontritkulást okozhatnak. Másféle felosztása is létezik a betegségnek. I. típusú a csontritkulás akkor, ha dönt en a csont bels állománya károsodik (ennek oka els sorban a tüsz hormon-hiány, ide tartozik a klimax után kialakult csontritkulás); II. típusú, ha a csont teljes állományának megkevesbedésér l van szó, ami f leg id skorban fordul el , és jellegzetes tünete a csíp táji törés. Igaz, hogy a csontritkulás genetikai alapokon is létrejöhet, mégsem kényszerülünk arra, hogy tétlenül szemléljük kialakulását. Mint minden betegséget, az osteoporosist is inkább megel znünk kell, el rehaladott formájában ugyanis már nehezen gyógyítható. Ha er sítjük izmainkat, akkor a közvetlenül alatta lév csontokat olyan mechanikus inger éri, melynek hatására javul a csontszövet vérellátása, valamint a csontfelépítésért felel s sejtek is aktivizálódnak. A mozgásszegény életmód tehát nemcsak az izomzat sorvadásához, összeeséséhez vezet, hanem a csontleépítés folyamata is felgyorsul. A sérült csontokra azonban nem minden tornagyakorlat hat kedvez en, szakember véleményét kell kikérnünk, miel tt bármilyen gyakorlathoz hozzáfognánk. Törekedjünk ara, hogy még fiatal korban kialakítsuk a maximális csonttömeget. A kalcium a csontok épsége szempontjából létfontosságú anyag, ezért a kalciumbevitelnek el kell érnie a napi 1000-1500 mg-ot. Napi egy liter tej, 10 dkg sajt (különösen az Ementáli és a Parmezán), egy-egy kefir vagy túró fogyasztásával már el is értük a kívánatos mennyiséget, de ha a táplálék nem fedezi a szükségletet, a kereskedelemben kapható kalciumpótló készítmények fogyasztása is indokolt. A K- és D-vitamin jelenléte szintén nélkülözhetetlen a csontok egészsége szempontjából, ez utóbbi teszi lehet vé a kalcium felszívódását a belekb l. Ha felmerül az osteoporosis gyanúja, el ször azt kell meghatározni - a szokásos fizikális vizsgálatot követ en és egyéb csontanyagcsere-betegségek kizárása után -, hogy a csontok ásványianyag-tartalma milyen mértékben csökkent. A csontritkulás fennállására korábban hagyományos röntgenfelvételekkel derítettek fényt, ennek azonban nagy hátránya, hogy csak akkor mutat kóros elváltozást, ha a betegség már jelent sen el rehaladott állapotban van. A korai diagnózis felállításához ma igen korszer csonts r ségmér készülékekkel rendelkezünk, melyek hazánkban is országszerte igénybe vehet k. Segítségükkel nemcsak az osteoporosis fennállására következtethetünk, hanem pontosan kimutatható az is, hogy a vizsgált csont milyen állapotban van, milyen az ásványianyag-tartalma, az ún. s r sége. Ha már fennáll a betegség, a kezelés alapját a megfelel mennyiség kalciumpótlás képezi. A változás korában lév n knél - ha nincs ellenjavallat - a kalciumpótlás mellet ún. hormonpótló kezelés lehetséges, aminek hatására csökken a csontlebontási folyamat. Jelenleg tablettás illetve b rtapaszos formában alkalmazható e kezelés, de hamarosan újabb megoldások is megjelennek, ilyen pl. a b rre kenhet zselé. A hormonpótló kezelés hatására csökken a csonttörés kockázata is, de számottev eredményt csak tartós szedés esetén várhatunk (8-10 év!). A kezelés alkalmazása során rendszeres ellen rz eml vizsgálaton kell részt venni.
  • 26. Azoknak, akik nem kívánnak élni a hormonkezelés kínálta lehet ségekkel, további kezelési eljárások ajánlhatók. A csontlebontási folyamatokat gátolja a pajzsmirigy C sejtek által termelt kalcitonin hormon is gátolja, melyet injekció vagy orrpermet formájában alkalmaznak. Kiváló csontlebontást gátló terápiás lehet ség az ún. biszfoszfonátok, amelyek a kalcitoninnál jóval hatékonyabbak, s tartós kezelés esetén a csonttömeget is növelik. Az eljárás hátránya, hogy nagyon drága. Ha bebizonyosodik, hogy a szervezetben nem elegend a D-vitamin mennyisége sem, azt szintén pótolni kell. E terápia alkalmazása során figyelembe kell venni a vesem ködés min séget is, el zményben szerepl vesek vagy annak megléte a D-vitamin kezelés ellenjavallatát képezi. Napjainkban a kiváló diagnosztikai módszereknek köszönhet en már id ben felfigyelhetünk az osteoporosis els jeleire. Ne feledjük, hogy bár a betegség genetikai örökség is lehet, mégis sokat tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük. Az ember D-vitamin-szükséglete 20 éves korig napi 10 µg, feln tteknél, a terhes és szoptatós anyák kivételével napi 5 µg. A pontos igényt felmérni azért nehéz, mert a szervezetben a b rfelületen napfény hatására állandóan képz dik vitamin. Gyermekeknek és terhes anyáknak szükségük van mesterséges D-vitamin készítményekre, mert a napsugárzás hatására nem tud bennük elegend vitamin szintetizálódni. A halmájolaj kivételével az élelmiszerek csak csekély mennyiség D-vitamint tartalmaznak. Jelent s mennyiség D-vitamin van a kaviárban és a lazacban, a vajban, a csirke-, liba-, sertés-, marha- és borjúmájban. Mindennapi élelmiszereinkben els sorban a provitaminok találhatók meg, melyekb l legtöbbet a tej, a vaj, a máj és a tojássárgája tartalmaz. E-vitamin: tokoferolok Tokoferolok Az E-vitaminok (tokoferolok, tokotrienolok) antioxidáns hatású vegyületek, az esszenciális zsírsavakat és a membránlipideket védik az oxidációtól. Gyulladásgátló, illetve -mérsékl
  • 27. hatásuk is van, csökkentik a véredények permeabilitását és befolyásolják a kollagén képz dését. Emberen E-avitaminózist vagy -hipovitaminózist nem mutattak ki, a hiánytünetek azonban sok állaton jól megfigyelhet k. Hatására medd ség, vérszegénység és izomsorvadás lép fel, és az anyagcserében is zavarok keletkeznek. A tokoferolok kémiailag egy oxigéntartalmú kett s heterogy r b l (kromángy r ) és egy fitil-oldalláncból állnak. Az aromás kromángy r n egy hidroxilcsoport és egy metilcsoport található, az alapvegyület a tokol (2-metil-2-alkil-6-hidroxi-kromán). Az egyes változatok a kromángy r n lév mellékcsoportok számában és elhelyezésében különböznek egymástól. Az élelmezés során az -, -, - és a -tokoferolnak van gyakorlati jelent sége. A tokoferolokhoz hasonló szerkezet vegyületek a tokotrienolok, amelyek oldalláncában három kett s kötés található. Biológiailag legaktívabb a három metilcsoportot tartalmazó - tokoferol; a két metilcsoportos - és -tokoferol hatása ennek csak 30–50%-a, az egy metilcsoportot tartalmazó -tokoferolé pedig mindössze 1–3%. A tokotrienolok vitaminhatása kisebb a megfelel tokoferolokénál. A tokoferolok sárgás szín olajok, amelyek csak zsírokban és zsíroldó szerekben oldódnak. Oxidatív hatásra érzékeny, redukáló tulajdonságú vegyületek, ezért leveg n és napfényen biológiai aktivitásukat elvesztve bomlanak. A tokoferolok antioxidánsként használhatók, mert képesek gátolni a zsírsavak autooxidációját, jelenlétük késlelteti a zsírok avasodását. A legnagyobb antioxidáns hatással a - és a - tokoferol rendelkezik. Az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok családjának, hiszen története csak a XX. század elejére nyúlik vissza. 1911-ben Hart és munkatársai állatkísérleteik alapján írtak el ször az antisterilitás faktorról. 1922-ben Evans és Bishop számoltak be egy, a patkányok szaporodásához nélkülözhetetlen vegyületr l, amelyet aztán 1936-ban búzacsírából is izoláltak. Kémiai szerkezetének leírása 1943-ban Fernholz nevéhez f z dik. A vitamin az ábécé sorrendnek megfelel en az E-vitamin elnevezést kapta. Az antioxidáns hatását feltételez els teória szintén állatkísérletek alapján 1945-ben született meg. A szervezetünkben betöltött pontos szerepét mind a mai napig vizsgálják. Az E-vitaminr l eddig legtöbbünk azt tudta, hogy a férfiak "véd szentje", a prosztatarák ellenszere, egy amerikai tanulmány szerint azonban az E-vitamin egyértelm en pozitív befolyással van az idegrendszerünkre, ezen belül pedig az agy emlékez teljesítményére is. Az E-vitamin, mivel védi idegsejtjeinket a szervezetben állandóan keletkez és a sejtjeinkre pusztító hatású, rákkelt szabadgyökökt l, fontos megel z szerepet tölt be, de olyan, már kezd d vagy kialakult betegségeknél, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy cukorbetegség által el idézett szem-elváltozások - is kimondottan javító hatású. A természetes E-vitamint a szervezetünk jobban hasznosítja, mint a tablettákban lév mesterségesen el állítottat. El bbinek a legf bb természetes forrásai: hidegen sajtolt növényi olajok, búzacsíra, teljes gabonamagvak, korpás búzaliszt, spenót, brokkoli, kelbimbó, szójabab, tojás. Az E-vitamin különösen a férfiak számára nélkülözhetetlen, mert azok, akiknek a nagyapjuk vagy az apjuk is prosztatarákban szenvedett, fokozatosan veszélyeztetettek. Ezért a szakemberek szerint negyven éves kortól kezdve - megel zésként napi 400 mg E-vitamint kellene fogyasztanunk, és lehet leg kevés, szinte semmi állati eredet zsírt. A hamburgi egyetem urológiai klinikájának professzora, Hartwig Hulland szerint ezzel megel zhet vé válna a prosztatarák, s t kezdeti stádiumban a már kialakult tumor növekedését is fékezni lehet. Mivel ez a betegség a férfiak körében az egyik leggyakoribb megbetegedés, ezért az orvosok szerint fontos volna, hogy 50 év felett, minden férfi rendszeresen járjon el sz r vizsgálatra.
  • 28. A prosztatvéd táplálékok közé a növényi olajokat, egyes margarinokat, a csonthéjas gyümölcsöket, az olajos magvakat, a búzacsírát, illetve a búzacsíra és tökmagolajat sorolják els sorban. De fontos volna fogyasztani különböz halféléket is, mint a makréla, hering, szardinia vagy az édesvizihalak közül, a busa. Ajánlatos volna napi 1,5 2 liter folyadékot is inni, mindenekel tt enyhe vízhajtóteákat (petrezselyem- vagy zellertea) és csak kevés igazi teát, kávét vagy alkoholt. Az E-vitamin túladagolása nem okoz mérgezést, és szükség esetén szedhet tablettákban vagy kapszulákban is.Számos E-vitamin hatású vegyület ismert, így az alfa-, béta-, gamma-, és delta-tokoferol, valamint a szintetikus úton el állított észter-származékok, pl. tokeferol-acetát. Az emberben a tokoferol hatása kevéssé ismert, hiánya nem okoz jellemz tüneteket. A tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást fejtenek ki, így megakadályozzák a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját. Biológiailag a D-alfa- tokoferol a leghatásosabb. A vegyes táplálék E-vitamin tartalma nagymértékben függ az elfogyasztott zsír mennyiségét l és min ségét l (állati zsír, vagy növényi olaj). A többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend mellett nagyobb az E-vitamin szükséglet. 1 g többszörösen telítetlen zsírsav, 0,5-0,8 mg-al növeli a tokoferolszükségletet. Embernél nem fordulnak el hiánytünetek, mert a normális vegyes étrend tartalmazza, illetve az egészséges szervezet ezekb l képes el állítani a neki szükséges mennyiséget. E-vitaminban gazdagok a növényi olajok, zöldnövények, gabonamagvak, de f leg a csíráztatott magvakból nyert olajok. Az E-vitamin (tokoferol formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben: gabonafélék, hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények: 0,1-12 mg száraztésztákban: 0-0,6 mg sajtos, túrós sütemények: 0,05-1 mg diós, mákos sütemények: 0,3-3 mg zöldség, gyümölcs: 0-3 mg vaj, margarinféleségek, szalonna, növényi olaj: 0,5-84 mg húsok, húsipari termékek: 0,5-2,5 mg halak: 0,2-3,5 mg tej: 0,1-1,6 mg túrók, sajtok: 0-1 mg tojás: 0,5-1,5 mg A tokoferol, egy zsíroldékony vegyület, amely a májban a zsírszövetekben, a szívben, az izmokban, a herékben, a méhben, a vérben valamint a mellékvesékben és az agyalapi mirigyben raktározódik. Az E-vitamin hatása nyolcféle tokoferol-izomérnek tulajdonítható, amelyeket alfa-, béta-, gamma-, delta-, epszilon-, zéta-, éta- és théta-tokoferolnak neveznek. A leghatásosabb az alfa-tokoferol, a többi ennek csak bizonyos százalékát teszi ki. A természetes élelmiszerek a különböz tokoferol-izoméreket változó arányban tartalmazzák, ez magyarázza az eltér E-vitaimin-aktivitásukat. Az E-vitamint korábban a tömege alapján mérték, de a fentiek miatt a biológiai aktivitást jobban kifejez nemzetközi egység (NE) használatára tértek át. 1 mg szintetikusan el állított dl-alfa-tokoferol 1,1 NE E-vitaminnak, 1 mg a természetben el forduló d-alfa-tokoferol 1,49 NE E-vitaminnak felel meg. Az E- vitamin egy erélyes antioxidáns, amely a sejt öregedését lassítja le, és rendszeres szedésével fiatalosak maradhatunk. Meggátolja a telítetlen zsírok, továbbá az A-vitamin, a szelén, a két
  • 29. kéntartalmú aminosav (metionin, cisztein), valamint a C-vitamin ocidációját a szervezetben. Fokozza az A-vitamin hatását. Csökkenti a vérnyomást és megel zi az érrendszeri betegségek kialakulását. Az E-vitamin több oxigént juttat a szervezetbe, növeli az állóképességet és gyorsítja a regenerálódást. Rendszeres szedésével elkerülhetjük az izomgyulladást, sérülést és az érzékenységet. Az E-vitamin szedése fiatalos, egészséges küls t biztosít. A javasolt napi felvétel feln ttek számára 8-10 NE. A szervezetbe naponta bekerül E-vitamin 60-70%-a kiürül a széklettel. Ellentétben a többi zsíroldákony vitaminnal, az E-vitamin akárcsak a B- és C-vitaminok, aránylag rövid ideig marad meg a szervezetben. Fontos az értágító és alvadásgátló hatása. Az E-vitamin szedésekor minden 200 NE E-vitamin mellé 25 µg szelént javasolt adagolni. A tökmag azon kívül hogy kiváló nassolnivaló, egészségünk szempontjából is egyértelm en hasznos a fogyasztása. Külföldön is sok helyen kedvelt csemege, és ismertek áldásos hatásai is, de már a mi népi gyógyászatunkban is használták. Talán a legjobb a marhatökmag, melyet rögtön pirítva lehet rágcsálni. Esszenciális zsírtartalma vértisztító hatással rendelkezik, ezért felettébb hasznos a köszvény ellen, és ezért fokozza az A-vitamin felszívódását is. Régen, mikor az emberek még fogyasztották a tökmagot, nem ismerték a prosztata gyulladás és megnagyobbodás problémáját. Mostanában, hogy ez az „eledel” hiányzik az étrendünkb l, az említett bajok eléggé elterjedtek. A telítetlen zsírsavak megel zik az elhízást, csökken az agyér- elmeszesedés kockázata is. A magokból készült tökmagolaj magas telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavtartalmának köszönhet en növeli testi és szellemi teljesítményünket, érdemes kipróbálni prosztata betegségek ellenében is, és természetes E-vitamint is tartalmaz. A tökmag olaját nem csak szabadforgalmú gyógyszerként, de a népi gyógyászatban is gyakran alkalmazzák, hiszen sok el nyös, terápiás hatással rendelkezik. Gyógyászati szempontból a héjnélküli magvakból nyert olaj a legjelent sebb, ha élettani és orvosi szemszögb l nézzük, a hideg sajtolással el készített formája az els . A kíméletes sajtolás útján forgalmazott tökmagolajat több téren is sikerrel használják az orvosok. Ezek az agyi keringés megfelel állapotának meg rzése, a koleszterinszint csökkenése, a szívinfarktus megel zése illetve a jóindulatú prosztata megnagyobbodás megel zése és panaszainak enyhítése. Az ember E-vitamin-szükséglete napi 5–15 mg, és feltételezések szerint az ételekkel elfogyasztott többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége arányosan növeli az E-vitamin- szükségletet. Az emberi táplálék általában elegend mennyiség E-vitamint tartalmaz. Különösen sok van bel le a hüvelyesek magvaiban, a gabonamagvak csíraolajában, a vajban és a levélzöldségekben.
  • 30. K-vitamin K1 és K2 vitamin A K-vitamin gyüjt megnevezés adott szerkezet zsíroldható vitaminokra. A K-vitamin a természetben két formában fordul el : K1-vitamin (fillokinon), amit a zöld növények, valamint a K2-vitamin (menakinon), melyet baktériumok szintetizálnak. A természetes K- vitaminok csak zsírban, a mesterségesen el állított származékok vízben is oldódhatnak. Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék K1-vitaminja és a bélbaktériumok által el állított K2-vitamin kb. fele-fele arányban fedezi. Normális bélflóra és vegyes táplálkozás esetén a szervezet K-vitamin ellátottsága megfelel . A K-vitamin 10-70%-a szívódik fel. Feln ttekben a hosszantartó antibiotikus kezelés és a csökkent K-vitamin bevitel hiánytüneteket okozhat. Gyermekeknél és koraszülöttekben a bélbaktériumok csekély száma miatt el fordulhat K-vitamin hiányon alapuló vérzékenység. K-vitaminforrások: brokkoli, fejes saláta, káposzta, paraj, tejtermékek, és máj. A K-vitamin leveg vel és nedvességgel szemben ellenálló, fény és 100 oC fölé történ hevítés (sütés) hatására elbomlik, ellenáll híg savaknak, lúgok és redukálószerek elbontják. A szervezetben nem rektározódik, nagyobb adagok a lépbe és a májba kerülnek. A növényi vagy bakteriális eredet K-vitamin a bélbaktériumok közvetítésével az állati testre specifikus és tulajdonképpen aktív K2-vitaminná alakul. Fontos szerepe van a protrombin és más alvadástényez k bioszintézisében. A K-vitamin epe jelenlétében szívódik fel a bélcsatornából, majd a májba kerül, ahol nagy része hasznosul, majd vízoldékonnyá alakul át, így az epével és a vizelettel kiürül a szervezetb l. A májban csak kis mennyisége raktározódik (2%), így hiány esetén ez a raktár hamar kiürül. Ha valaki hoszszan tartó antibiotikus kezelésben részesül, a bélbaktériumok egy része elpusztulhat, így a szervezetben lév K-vitamin-termelés csökkenhet. Csecsem knél, koraszülötteknél el fordulhat K-vitamin-hiány miatt kialakuló vérzékenység, ugyanis emészt rendszerükben a bélbaktériumok száma alacsony, és a K-vitamin az anyatejbe nem választódik ki.
  • 31. K-vitaminin hiány következtében kialakult b relváltozások A K-vitamin nélkülözhetetlen a véralvadási faktorok képz déséhez, valamint a csontképzéshez. Hiányának oka általában zsírfelszívódási zavar, májbetegség, véralvadásgátló vagy antiobiotikum terápia. A vérzékenység kialakítása rágcsálókban az alapja a leghatásosabb rágcsálóírtó szereknek. Ezek hatóanyaga a kumirin, vagy ahhoz hasonló szerkezet vegyületek. Ezeket különböz formációjú csalétkekben alkalmazzák (gabona-alapú csalétkek, porozószerek, paraffinos korongok, tasakolt pépek), ezek hatékonysága között csak quantitatív különbség van, mert hatásmechanizmusuk azonos: az emészt csatornába jutva és onnan felszívódva a májban a K- vitamin felhasználását, ezáltal a véralvadáshoz nélkülözhetetlen protrombin-képz dést gátolják, emellett az érrendszert is károsítják. Következmény: a vérerek (f ként a kapillárisok) már minimális mechanikai hatásokra is sérülnek, a vért átengedik, s mivel a véralvadás is rossz, a test legkülönböz bb részein, gyakran a természetes testnyílásokon (száj,- orr,- hüvely,- végbél) keresztül vérzések keletkeznek, az állat egyszer en elvérzik. Súlyosabb esetekben a testüregekben is vér halmozódhat fel (mell-és hasüreg). Egyszeri adagként a patkány és a háziállatok is viszonylag sokat elviselnek, de pár napon át folyamatosan etetve igen kis mennyiségük is mérgezést okoz. A kumarin egyébként a természetben is el fordul, egy értékes takarmánynövény, a fehér virágú somkóró illatos anyaga. A somkóró kell id ben kaszálva (amikor 30-40 cm magas) és gondosan szárítva a pillangósokhoz hasonló takarmányérték , de ha már 1 m magas, a szára elfásul, s ha ilyenkor lekaszálva befülled, penészedik, a kumarin mérgez vegyületté, dikumarollá alakul át (szarvasmarhák somkórómérgezése).
  • 32. F-vitamin: linolsav A linolsav volt az els telítetlen zsírsav, melynek esszencialitását 1929-ben Burr és munkatársai állatkísérletekben igazolták. A patkányokon végzett vizsgálatok során az 6 típusú telítetlen zsírsavak hiánya a következ tünetekkel járt: növekedésbeli visszamaradás, b rgyulladás, b rön keresztüli fokozott vízvesztés, véres vizelet, elzsírosodó máj, a szaporodási képesség csökkenése. A klinikai gyakorlatban az esszenciáliszsírsav-hiány legfontosabb tünetei a b rgyulladás és az elhúzódó sebgyógyulás. Az 1990-es évek elején jelentek meg az els olyan vizsgálati eredmények melyek egyértelm en igazolták: az 3 típusú zsírsavak nélkülözhetetlenek a megfelel látáshoz és az idegrendszer optimális fejl déséhez! Az esszenciális telítetlenzsírsav-hiány egy másik jellegzetessége, hogy két olyan zsírsavtípus az 7 és 9 típusú képz dik, melyek mennyisége az egészséges szervezetben elenyész . A két zsírsav kimutatásával lehet a legbiztosabban diagnosztizálni az esszenciális telítetlen zsírsavak hiányát. A telítetlen zsírsavak bevitele biztosítja a sejtmembránok megfelel rugalmasságát, csökkenti a koleszterinszintet, valamint kiindulási anyagul szolgál a szervezet m ködését szabályozó molekulák sejten belüli képz déséhez. A sejtmembránok rugalmassága az egész szervezetre kiható tulajdonság, az anyagcsere egyensúlyának meghatározó tényez je. Mértékét l függ a sejtekbe áramló, illetve onnan eltávozó molekulák típusa és mennyisége. Táplálékunk bevitele kihat a sejtmembránok szerkezetére. A CLA, konjugált linolsav, a linolsav több izomerének összefoglaló neve. (Az izomerek olyan molekulák, melyeknek alkotói ugyanazok, azonban az atomok térbeli szerkezete, elhelyezkedése más. Emiatt az eltér izomerek más biológiai hatással rendelkezhetnek, vagy hatástalanok is lehetnek.) A CLA tehát nem egyetlen anyag neve. A CLA izomereknek – ellentétben a sima linolsavval – mindig vannak kunjugált láncaik. Ezek az izomerek tehát zsírsavak, így temrészetesen tápanyagok. Legf bb forrásaik az állati élelmiszerek, hús, tojás, és leginkább a tejtermékek. A növényi olajokban jóval kevesebb van, mégis a napraforgóolaj linolsav tartalmát kihasználva általában (speciális kezelés után) ebb l vonják ki a konjugált linolsavat. A CLA sok lehetséges el nnyel bír, ám ezek közül kevés igazolt egyértelm en. Ilyen el nyök a rákellenes hatás, a diabetest megel z és vércukorszint-csökkent hatás, a plazma lipid szintjének csökkentése, illetve a testösszetételt két irányból pozitívan modosító hatás (testzsírcsökkenés, zsírmentes testtömeg növekedés). A CLA hatásmechanizmusa egyik esetben sem tisztázott. A legjobban bizonyított talán a rákellenes hatása a két legtöbbet vizsgált izomernek ( cis-9, trans-11 és trans-10, cis-12 – ezentúl általában ezt a két izomert értjük CLA alatt). Bár nem tudni, pontosan miért rákellenes a CLA, de úgy t nik, hogy sok esetben a rákkelt anyagokkal lép közvetlen reakcióba, csökkentve ezzel rákkelt potenciájukat. A kutatások szerint a CLA minden stádiumban mérsékli a tumorképz dést, így használható megel zésre és a tumor növekedésének mérséklésére is esetlegesen. Egy ideig azt gondolták, hogy talán a rákellenes hatás abból következik, hogy a CLA antioxidáns anyag, azonban már biztosan kijelenthetjük, hogy nem mutat antioxidáns tevékenységet, ezt több vizsgálat is egyértelm en meger sítette.
  • 33. A CLA pozitív hatása cukorbetegség esetén már vitatottabb. Több vizsgálat is igazolta, hogy növeli az inzulinérzékenységet, és csökkenti a vércukorszintet. Egy vizsgálat szerint ráadásul a vércukorszint-csökkenés annak a következménye, hogy több glikogént tárol CLA hatására a szervezet az izmokban, ami testépít knek igen el nyös lenne. (A króm-pikolinát és a CLA fokozzák a glikogén raktározást) Ebben az esetben a CLA hasonlítana az ALA-hoz, azonban utóbbi hatása embereken sokkal jobban igazolt. Állatkísérletek esetén ugyanis a CLA valamennyi felsorolt el nye szignifikánsan mutatkozott meg, kevés azonban az embereken végzett tanulmány, és jóval kevésbé t nnek az eredmények egyértelm nek, mint az állatoknál. Mindenesetre úgy gondolják, hogy a vércukorszint-csökkent hatásnak köze van ahhoz, hogy a CLA némileg aktiválja a nuclear receptorok csoportjába tartozó peroxisoma proliferátor aktivált receptorok (PPAR) különböz altípusait, melyek befolyással bírnak a szénhidrát- és zsíranyagcserére. Ugyanennek a tulajdonságnak tudják be, hogy (legalábbis megintcsak állatoknál egyértelm en) a CLA csökkenti a vér triglicerid szintjét, s t, talán a koleszterinét is. Láthatjuk tehát, hogy a CLA alkalmazása indokolt lehet a rák megel zésére, illetve rákos betegeknél, a 2-es típusú diabetes kezelésében, s t, talán szívbetegek esetén is a plazma lipid szintjének csökkentése miatt, azonban mi a helyzet a sportolókkal? Már 1994-ben is több kísérlet igazolta állatokon, például patkányokon, hogy a CLA képes a testzsír csökkentésére, méghozzá úgy, hogy közben növeli valamelyest a zsírmentes testtömeget. Ekkoriban a CLA-t egy új növekedési faktornak gondolták. Azóta kiderült az is, hogy a CLA testzsír-csökkent hatását kétféleképpen éri el: mérsékli ugyanis nemcsak a zsírsejtek méretét, de a számát is. (A CLA és guarana kombináció hatása a testösszetételre, a zsírsejtek méretére és számára) 2004-ben végeztek azonban egy kísérletet, ahol két dologban is eltértek a szokásos gyakorlattól: egyrészt, nem növekv , hanem kifejlett állatokkal próbálkoztak, másrészt kiegészítették a patkányok napirendjét rendszeres edzéssel is. Az eredmény teljesen negatív lett, a CLA egyik testkompozíciót el nyösen befolyásoló hatása sem jelentkezett. Az igazán érdekesek persze az embereken készített tanulmányok számunkra. El ször két 2003-as összefoglaló tanulmány lényegét ismertetném, , melyek tisztázni próbálták a CLA hatásosságát az addig elvégzett kísérletek alapján. Mindkét tanulmány kiemeli, hogy az állatkísérletek esetén a CLA nagyon hatásosnak bizonyult, legyen szó egérr l, patkányról, hörcsögr l vagy malacról. Azonban az egyik összefoglaló szerint embereken egyáltalán nem jelent s a CLA hatása, ha van egyáltalán, méghozzá egyik sem: sem a zsírvesztést nem segíti jelent sen, sem pedig az izomépítést. A másik összefoglaló 8 embereken végzett tanulmányt ítélt hitelesnek (elég nagy esetszám, kontrollcsoport, stb.), ebb l pedig 4-ben jelentkeztek a CLA piozitív hatásai, ám azt rögtön hozzáteszi, hogy a mutatók alig haladták meg a száolási hibahatárokat, vagyis az eredmény épphogy szignifikáns lett, azaz: a pozitív eredménnyel végz dött vizsgálatok is csak minimális változásokat észleltek. Ugyanezt hangsúlyozza ki egy 2004-es áttekintés is, ami összesen két tanulmányt értékelt jelent snek azok közül, melyek igazolták a CLA hatásait, ám kiemeli szintén, hogy a változások ezekben az esetekben is csekélyek. Ugyanakkor ez az áttekintés rámutat a kutatások azon hibájára, hogy mind az étkezést, mind a testmozgást ad libitum jelleggel kezelték. Ezek alapján már egészen egyértelm lenne a helyzet, azonban két komoly, és az összefoglalásoknál frissebb vizsgálatot is folytattak a témában. Az egyikben egy évig kezeltek túlsúlyos, egészséges embereket CLA-val, edzés és megszabott diéta nélkül, és a kiegészítés a CLA mindkét testkompozíciót javító hatása esetében pozitív lett. Ebben az esetben sem lehet drasztikus eredményekr l beszélni, viszont edzés és diéta nélkül valószínleg nincs olyan természetes kiegészít , ami ugrásszer eredményeket produkálna. Egy másik tanulmány, melynek most, 2005 áprilisában lett vége, a CLA két éves hatását vizsgálta, és szintén enyhe,
  • 34. de szignifikáns zsírvesztést regisztráltak a kontrollcsoporthoz képest. Ráadásul, a vizsglat hosszánál fogva úgy t nik, kijelenthet , hogy a CLA biztonságos kiegészít . Egy másik – igaz, nem embereken végzett – kutatás, ami egészen friss (2005 májusi) edz elhízott egereken vizsgálta a konjugált linolsav izomereinek hatását, és meggy z eredménnyel zárult. Az igazi gond a kutatásokkal, hogy leginkább edzés és diéta nélkül végezték ket, illetve edzetlen túlsúlyos embereken. Úgy t nik, hogyha nem is drasztikus módon, de ezeknek az embereknek valóban segített a CLA. Ami már rosszabb hír, hogy az egyetlen minket igazán érint vizsgálat, amit sikerült felkutatni, és amit kifejezetten nehézatlétákkal végeztek, edzés és diéta mellett, eredménytelennek mutatkozott. A 2002-es vizsgálat sem er -, vagy izomtömegnövekést, sem pedig testzsírvesztést nem tudott regisztrálni edzett emberek esetén edzés és diéta mellett. Mivel ez a vizsgálat 2002-es, megkerestük levélben a tanulmány vezet jét, Richard Kreidert, hogy az utóbbi 3 évben talált-e valamit, ami miatt javasolná testépít knek a CLA extra bevitelét. Válaszát erre a kérdésre szó szerint idézzük: „No.. there may be some benefit for weight loss but it doesn't appear to influence muscle mass or strength.” A CLA tehát eléggé ellentmondásos anyagnak t nik, ami bizonyos esetekben javítja a testkompozíciót (inkább zsírégetés, mint izomépítés révén), de csak kis mértékben. A CLA antikarcinogén anyag, a rák minden stádiumában el nyös lehet a fogyasztása, ideértve a megel zést is. Mérsékli a vércukorszintet, és hasznos lehet 2-es típusú diabates esetén. A konjugált linolsav egyes esetekben csökkentette a vér triglicerid- és koleszterinszintjét. A CLA termékek általában a már említett két izomer keverékét tartalmazzák. Az átlagos adag napi 1-2 gramm, azonban a legtöbb kísérletnél (amik közül igen sok még így sem találta hatásosnak) legalább 3 grammot használtak naponta. Legf bb természetes forrása az állati eredet élelmiszerek: húsok, tojás és leginkább a tej és tejtermékek.
  • 35. Vízoldható vitaminok A vízoldható vitaminok közül legkorábban a beriberi kialakulását megel z B-vitamint és a skorbut ellenszerét, a C-vitamint ismerték meg. Kiderült, hogy a B-vitaminnak tartott anyag nem egységes, hanem több, biológiailag aktív komponens elegye. Ezeket az alkotórészeket alsó indexbe tett számokkal különböztették meg egymástól; a kés bb megismert vitaminhatású anyagokat azonban már kémiai szerkezetük alapján nevezték el. Ezért ma a B- vitamincsoport komponenseinek egy részét számindexszel (B1-, B2-, B6-, B12-vitamin) jelöljük, az újabban megismert vitaminokat pedig a kémiai nevükön (pantoténsav, folsav stb.) tárgyaljuk. A B-vitamincsoport tagjaira jellemz , hogy az éleszt ben csaknem valamennyi el fordul. Biokémiai szempontból jellemz rájuk, hogy nagyobb részük a biológiai oxidációt katalizáló enzimek koenzimjeinek alkotórészei. A vízben oldódó vitaminok feleslegét a szervezet a vizelettel kiválasztja, ezek nem raktározódnak, hanem rendszeresen fel kell vennünk a táplálékkal. Nincsenek provitaminjaik, és jellemz rájuk, hogy a hiánytünetek gyorsan lépnek fel. Hipervitaminózisos tünetek a vízoldható vitaminoknál nem lépnek fel, túlzott mérték fogyasztásuk azonban mégsem ajánlható. B1-vitamin: tiamin A B-vitamincsoport els tagja a B1-vitamin (tiamin, aneurin), amelynek hiánya a beriberi betegséget okozta Kelet-Ázsia hántolt rizst fogyasztó népei között. Az avitaminózis jellegzetes tünete az ideggyulladás, az izomgyengeség, az álmatlanság, a végtagokon kezd d és végül az egész szervezetre kiterjed ödémaképz dés, majd bénulások és a szívm ködés zavara következtében beáll a halál. B1-vitamin-hiány következtében a szervezet szénhidrát- anyagcseréje felbomlik, mert a közbens anyagcseretermékek (pirosz l sav, tejsav) a szövetekben és a vérben feldúsulnak, ugyanis a pirosz l sav lebontásában a B1-vitamint tartalmazó enzim vesz részt. A B1-vitamin foszfátokkal kapcsolódva tiaminpirofoszfát (TPP) koenzimet képez, amely több enzim (pirosz l sav dekarboxiláz, transzketoláz stb.) prosztetikus csoportja. A B1-vitamint szerkezete alapján tiaminnak is nevezik, a molekulában ugyanis egyrészt kén, másrészt aminocsoport található. Antineuritiszes hatása miatt aneurinnak is hívják. A B1- vitamin molekulájában egy pirimidingy r t és egy tiazolgy r t egy metilcsoport köt össze. A pirimidingy r aminocsoportja és a tiazolgy r nitrogénje bázikus természet . Savanyú oldatokban h t r , semleges vagy gyengén lúgos közegben azonban, különösen leveg jelenlétében, h hatásra bomlik. A B-vitamincsoport legh érzékenyebb tagja.
  • 36. A gabonamagvak héja és csírarésze különösen gazdag vitaminforrás, ezért a korpamentes lisztb l sütött kenyér a barna kenyérrel szemben csak nagyon kevés B1-vitamint tartalmaz. A különböz szövetek, a vese, a máj és az izomszövetek állatfajonként változó mennyiség B1- vitamint tartalmaznak. Legnagyobb tiamintartalma az éleszt nek van. Az átlagos táplálkozási étrend alig fedezi a feln tt ember napi 1,5–2,0 mg tiaminigényét. Tiamin: vízben jól oldódó, h re érzékeny vegyület. Jelent s szerepe van a szénhidrát- anyagcserében, miután a pirosz l sav dekarboxilezését végz enzim koenzimje, energiát generál, segíti a szénhidrátok elégetését, valamint létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer, az izmok és a szív normális m ködésében. A tiamin-szükséglet a szénhidrátbevitellel függ össze, a gyakorlatban az energiabevitellel számolnak. Feln ttek számára 0,125/1000 kJ tiamin bevitele ajánlott, ami legalább 1 mg tiamint jelent naponta. Az id s emberekben a rosszabb tiamin felhasználás miatt 1 mg/nap bevitel javasolt még akkor is, ha energiabevitelük kisebb, mint 8 MJ/nap. A hiánybetegség a tejsav és a pirosz l sav felhalmozódását okozza a szervezetben, neuraszténiás tünetekkel, étvágytalansággal jár, szívgyengeség és keringési elégtelenség léphet fel. Ennek eredménye a fáradtság, a gyengeség, a depresszió, valamint egyes bélrendszeri problémák. A B1-vitamin hiánya okozza - f leg a keleti országokban - a beriberi nev betegséget. Felfedezése és gyógyítása Christiaan Eijkmann malájföldi holland katonaorvos nevéhez f z dik. A beriberit izomgyengeség, mozgás koordinációjának hiánya, egyensúlyvesztés, bénulás és neuropátia jellemzi. Eijkmann idejében ezt a betegséget fert z eredet nek gondolták, mert a gyarmatokon tömegesen jelentkezett. A tünetek el terében a perifériás idegek gyulladása áll, amely izomsorvadáshoz, és bénuláshoz vezet. Eijkmann felfigyelt arra, hogy a fogház udvarán tartott tyúkok, amelyek a fogház lakóihoz hasonló tüneteket mutattak, egyik napról a másikra meggyógyultak. Az ok után kutatva kiderítette, hogy a tyúkok táplálkozását megváltoztatták. Addig a foglyok által is fogyasztott hántolt rizst ették, gyógyulásukat megel z en pedig, takarékossági okból, az olcsóbb hántolatlan rizst kapták. Eijkmann kísérletet végzett feltevése igazolására, és bebizonyította, hogy a rizs héjában lev anyag a felel s a beriberi kialakulásáért. Ezt az anyagot ellenméregnek gondolta. Eijkmann 30 évvel kés bb, amikor Funk felfedezése nyomán, a vitamin fogalmát megismerte a világ, Nobel-díjat kapott. Tiaminban gazdag a máj, a teljes ki rlés liszt, a barnakenyér, a hüvelyesek, az éleszt .
  • 37. Az B1-vitamin (tiamin formában) jellemz mennyisége 100 g élelmiszerben: gabonafélék, hüvelyesek és rleményeik, kenyerek, 30-800 µg péksütemények, száraztészták: zöldség, gyümölcs: 15-300 µg dió, olajos magvak: 100-2020 µg (fels érték a napraforgó) vaj, margarinféleségek, olaj, szalonna: 0-30 µg húsok, húsipari termékek, máj, szív, vese: 80-800 µg halak: 20-100 µg tej: 50-180 µg tojás: 50-150 µg B2-vitamin: riboflavin A B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) hiánya a száj és a nyelv nyálkahártyáján gyulladásos tüneteket és berepedéseket okoz, valamint általános fáradtság és látási zavarok jelentkeznek. A B2-vitamin növekedési faktornak bizonyult, amelynek hiányában az állat fejl dése megállt, sz rzete kihullt és vérszegénység állt el . A B2-vitamin a flavinok csoportjába tartozó színes vegyület. Izoalloxazinvázat tartalmaz, amelynek két szénatomján szubsztituált metilcsoport, a középs gy r egyik nitrogénjén pedig egy öt szénatomos cukoralkoholból, a ribitolból származó ribitil-oldallánc található. Mivel a tejben is el fordul, ezért néha laktoflavinnak is nevezik. A B2-vitamin h re nem érzékeny, fényhatásra azonban könnyen bomlik egy fotokémiai reakció során, amely az oldallánc leszakadásával jár és amelynek során biológiailag inaktív alloxazinszármazékok keletkeznek. A riboflavin nagyon elterjedt a növényi és állati szövetekben és a különböz élelmiszerekben. Különösen nagy a B2-vitamin-tartalma a májnak, a vesének, a halnak, a tojásnak, a tejnek és a különféle zöldségféléknek. A szervezetben a flavin-mono-nukleotid (FMN) és a flavin-adenin-dinukleotid (FAD) kofaktora, ezért részt vesz a biológiai oxidációs folyamatokban. Ezeket az enzimeket összefoglalóan flavoproteineknek is hívják. Az ember napi B2-vitamin-szükséglete 1,5–2,0 mg-ra tehet . Az enzimek a pirosz l sav, zsírsavak és az aminosavak oxidatív lebontását végzik, fontos szerepet töltenek be a szöveti légzésben és méregtelenítésben. A szervezetünkben a