2.  növekvő népesség
 hospesek kivándorlása
 feleslegtermelés
 technikai fejlődés
 fellendülő kereskedelem

3.  Kereskedők alapítják az első városokat
 Kézművesek települnek köréjük
 Kommunákba tömörülnek, hogy ezzel is függetlenítsék
magukat
 Harcuk eredményei:
 Egy összegű adózás
 Saját vezetőt(=bírót választhatnak)
 Saját önkormányzat
 Pallosjog
 Gazdasági kiváltság(vásár rendezése, vámmentesség,
árumegállító jog)

4.  csak az uralkodótól függenek
 nemes > városi polgár > jobbágy
 polgármester/bíró
 városi tanács: kereskedők, majd iparosmesterek
 szegények(plebs)

5.  szakmánként elkülönülő érdekvédelmi szervezetek
 tagjai a mesterek
 inas -> legény -> mester
 a céheken belül nincs verseny
 fontos szerepük volt a város életében

6.  A középkor legnagyobb járványa volt
 Az ókorban főként D-Európát, a Római Birodalmat és
Bizáncot sújtotta, később egész Európát elárasztotta
 Leggyakrabban a patkánybolháról került az emberre,
de cseppfertőzéssel is terjedt
 A betegek bőre gyakran sötétkék színű lett a rossz
oxigénfelvétel miatt, innen kapta a „fekete halál” nevet

7.  1346 – A kipcsakok Kaffa erődjébe pestisben meghalt
katonák tetemeit lőtték be katapulttal
 A városban (ahol több ezer genovai polgár tartózkodott)
kitört a járvány
 A fertőzöttek hajókon menekültek Kaffából, így a
pestis eljutott Velencébe, Messinába, Genovába és
Marseille-be, ahonnan tovább terjedt a kontinens
belseje és Észak-Afrika felé.
 1347-1668 között ~25 millió ember halt meg pestisben
 A betegség a XVII. század végére kelet felé fokozatosan
kiszorult Európából

8. A pestis

9.  Egész Európában elterjedt
 A betegeket „leprisorium”-okba kényszerítették, ahol a
társadalomból kirekesztve, koldulásból éltek.

10.  A városokat fallal vették körül; a főurak megerősítették
a házaikat(várépítészet fejlődése)
 A házak között szűk sikátorok voltak
 Nem volt közvilágítás és csatornahálózat
 Bútorok: ágy, szék, asztal, pad
 A vastag falak miatt nehézkes fűtés -> sok
prémet/kárpitot/faliszőnyeget stb. használtak
 Fáklyákkal és mécsesekkel világítottak
 A városok száma rohamosan nőtt, a lakosságszám
4-5000 körül mozgott, a nagyvárosokban 10-15000-en
éltek

11.  Átlagos volt az alultápláltság
 Az évszakoknak fontos szerepük volt
 Víz helyet bort ittak
 Használták a kést
 A jómódúak húst, a szegényebbek pedig főleg gabonát,
kölest, kását, rozst és tönkölyt(ünnepnapokon ők is
ettek húst)

12.  Alacsony átlagéletkor
 Magas csecsemőhalandóság; sok nő nem élte túl a szülést -
> árva gyerekek
 Nem ismerték a betegségek okait -> kiszolgáltatottság
 Elrettentésként a kivégzések nyilvánosak volt
________________________________________________
 A társadalom alapegysége volt
 Több nemzedék élt együtt
 A nőknek alárendelt szerepük volt
 A gyerekeket furcsa felnőttként kezelték, a családjuktól
elszakítva, apródként nevelkedtek

13.  A termelőkhöz kapcsolódott
 A kereskedők alapvetően távolsági kereskedelmet
bonyolítottak
 Zarándokútvonalak -> szállás, piac, biztonság
biztosítása
1161 – Hanza szövetség(balti kereskedővárosok
szövetsége)

14.  A 3 legfontosabb kereskedelmi útvonal: Levante(Földközi-
tenger), Hanza(Balti-tenger) és a kettőt összekötő
szárazföldi út
 1.) levantei kereskedelem:
 Kelettel folytatott
 Velence és Genova uralták az útvonalat
 Fűszereket, luxuscikkeket, fegyvereket szállítottak
 2.) Balti-tenger térsége:
 Nyersanyagot és élelmiszert szállítottak, cserébe iparcikkeket
kaptak
 Angliából szerezték a gyapjút, ami a legfontosabb alapanyag
volt a textiliparban
 3.) Levantét és Hanzát összekötő szárazföldi kereskedelem
 Az útvonal megkerülte az Alpokat, a termékek Champagne
vásáraira, majd a délnémet városok piacaira kerültek