Aktuális trendek és kihívások az e-learning fejlesztésekben
Komplex távoktatási és eLearning megoldások I. Az instruktív modell
1. ANDM-129, ANDM-129L
Távoktatás és e-learning
2013. április 17.
Komplex távoktatási és
eLearning megoldások
I. Az instruktív modell
Ollé János
ELTE PPK Neveléstudományi Intézet
2. Az instruktív modell
a "klasszikus" eLearning
különböző minőség, eltérő hatékonyság
a leginkább elterjedt, a távoktatás szinonímája
vállalati, üzleti képzések tipikus megoldása
iskolaközpontúsága miatt ismert és elfogadott
instruktivitás: előíró, szabályozó, irányító
keretrendszerre épülő, felületközpontú
domináns a tartalom és az egyéni tanulás
4. Keretrendszerek - LCMS
kurzussablonok szerinti működés
közös tartalomfejlesztés, oktatási tartalomfejlesztés
tartalom megjelenítése, szerkesztése, menedzselése
munkafolyamatok, fejlesztés menedzselése
közvetlen kapcsolódás a tanulástámogató
rendszerhez
esetenként a két rendszer ugyanannak a része
5. (1) oktatási kultúra, oktatásszervezés
blended learning, eLearning, távoktatás
az intézményesült oktatás elektronikus másolata
hatékonyságnövelés kritikus tényezői:
felkészülés (pl. tanulásmódszertan, támogatás)
felkészítés (pl. próbakurzus)
kontakt és nem kontakt környezet érdemi
összekapcsolása
oktatási keretrendszer sokoldalú kihasználása
6. (2) tanulói szerep
a felület lehetőséget ad az erős szabályozásra
megküzdés: önszabályozás és egyéni ütem
iskolaközeli élmény
kezdeti bizonytalanság - megszokás biztonsága
iskolás tanulásmódszertan
kontakt tevékenység kiegészítése
egyéni tevékenység előtérbe kerülése
7. (3) tanári szerep
gyakran teljesen elmarad, nincs tervezve, nincs rá
igény, rossz szokás szerint nincs rá szükség
szokások alapján a kontakt tevékenységre fókuszál
hatékonyság kritikus tényezői:
kontakt foglalkozás esetén az integratív szemlélet
ideális esetben tartalom- és kurzustervezésben is
instruktív modell ismerete, felismerése
erősen hiányos, kidolgozatlan terület
8. (4) információáramlás, kommunikáció
iskolaközpontú:
tankönyv: digitális oktatási tartalom
munkafüzet: erősen tartalomcentrikus gyakorlás
íróasztal: keretrendszer, kurzusfelület
dolgozatok: beépített szummatív értékelés
fegyelmezett osztálytermi munka
frontális munka egyoldalú kommunikációja
9. (5) oktatási tartalom
meghatározó, kiemelt jelentőségű tényező
számos, jelentősen eltérő formában jelen lehet:
szabványokra épült, metaadatokkal kiegészített
esetenként egyéni fejlesztés, megosztott-archivált
interaktív digitális tartalom
kötött: programterv, kurzuscél által meghatározott
általában rendszerhez kötött, rendszeren belüli
10. (6) értékelés, visszacsatolás
többfunkciós értékelés: jellemzően csak a kontakt
tevékenység során
keretrendszerben: általában szummatív funkciók
általában automatizált visszacsatolás, vagy semmi
nincs közösségi, nagyon ritka a tanári
hatékonyságnövelés:
egyéni értékelési helyzetek lehetősége
folyamatos vagy rendszeres visszacsatolás
11. (7) tanulásszervezés, differenciálás
tanulásszervezés:
általában frontális vagy egyéni munka
előzetesen tervezett, erősen kötött, szokásalapú
egyéni különbségek:
haladási ütemezés (a hozzáférés irányítása)
tevékenységelemzésre, metaadatokra épülő
esetenként nem kurzuson belüli megoldással
12. (8) előnye, optimális alkalmazása
intézményesült oktatáshoz szokott résztvevők
alulmotivált, alacsony önszabályozás
kevés online tapasztalattal rendelkezők
szerény digitális eszköztár (digitális tolltartó) esetén
objektív és nem diskurzív oktatási tartalom
13. (9) hátránya, az alkalmazás kockázatai
domináns elektornikus oktatási megoldássá válhat
iskolai megkerülő stratégiák céltáblája
negatív tapasztalatok az online tanulás ellen
az egyén produktív tevékenysége háttérbe szorul
kreativitás, problémamegoldás, kooperáció
rendkívül kötött oktatás- és tanulásszervezés
egyéni különbségek kezelésében rugalmatlan