3. Technológiai determinizmus „A technológia se nem jó, se nem rossz, de nem is semleges” (Kranzberg,1985:50) Az oktatást sokáig megkerülte. Fejlődés útja: (egyénre szabható) IKT eszközökkel felszerelt tanulási környezetek „Sok jel utal arra, hogy az előttünk lévő időszakban olyan átfogó paradigmaváltás zajlik le az iskolai oktatásban, amelynek jelentősége és hordereje ahhoz fogható, amit a tömegoktatás kialakulása jelentett a 19. században. […] Az előttünk álló „oktatási technológiaváltás” hordereje hasonló lesz ahhoz, amilyen a puskaporé volt a hadviselésben, a könyvnyomtatásé a kultúrában vagy a gőzgépé az ipari termelésben.” (Halász Gábor)
4. Az információs társadalom és az oktatás kapcsolata Információs társadalom Az e-learning megjelenése, fogalmi változásai Elektronikus tanulási környezet Kulcsszereplők: tanár tanuló „A tanítás híd a tanuló és a tananyag között, és a hídépítőknek mindkét partot figyelembe kell vennie.”
5. A tanárok oldaláról Paradigmaváltás előtt Probléma: bevándorló oktat bennszülöttet Lesújtó eredmények: 2006. Országos informatikai felmérés (Hunya Márta) Herendi István tanulmánya eLEmér gyorsjelentés(Hunya Márta, Kőrösné Mikis Márta, )
6. eLEMÉR gyorsjelentés „A tanárok ismerjék meg és hívják fel a figyelmet a tantárgyukhoz kapcsolódó hasznos honlapokra [...]” „[...] a tanulók szívesen használják az IKT-eszközöket különféle feladatok megoldására.” „Sok tanár vett már részt IKT-val kapcsolatos képzésben, sokan rendelkeznek saját számítógéppel és általában tisztában vannak az IKT hasznosságával.” A pedagógusok felkészültsége jobb (2,65), mint ahogyan az a gyakorlatban megmutatkozik. A legalacsonyabb eredmény ahhoz az állításhoz kapcsolódik, hogy a pedagógusok a tanórán kívül is fejlesztik a tanulók IKT-kompetenciáit, például házi feladatok, versenyek és szakkörök formájában (2,41), de ezt csak egy századdal haladja meg a tanórai digitáliskompetencia-fejlesztés.
7. A pedagógusképzés hazai helyzete A szaktárgyi felkészítés mellett IKT-kompetencia feljesztése. Információ és társadalom Elektronikus tanulási környezetek A tanári tevékenység IKT-alapjai Elektronikus médiumok és tananyagok Módszertani tárgyak IKT-eszközökkel támogatva(interaktív tábla, taneszköztár)
8. A diákok oldaláról Digitális bennszülöttek Z generáció Netgeneráció Google-nemzedék Elvárás:„az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.” NAT, 243/2003. (XII. 17.) DE: ≠ digitális írástudás, digitális kompetencia OECD-PISA felmérés eredmények Netgeneráció 2010 kutatás eLemér felmérés
9. eLEMÉR gyorsjelentés „A tanulók fejlődését a pedagógusok nem követik digitális megoldásokkal, a tanulók pedig nem használják önállóan és tudatosan az IKT-t arra, hogy iskolán kívül szerzett tudtásuk is megjelenjen egy-egy feladat megoldásában.” „Igaz ugyan, hogy a tanulók rendszeresen, magabiztosan és tudatosan használnak IKT-eszközöket, de leginkább otthon.” A tanulók tudatosan és biztonságosan használják a digitális kommunikációs lehetőségeket (2,66); A tanulók képesek rá, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal (2,73); A tanulók IKT-eszközök segítségével támogatják egymást a tanulásban és különféle feladatok megoldásában (2,3).
10. Hazai helyzet A hazai pedagógusok 71,5%-a fér hozzá az iskolában számítógéphez. (EU átlag 60,7%) A magyar tanárok 71.1%-a mondta azt, hogy tudja a számítógépet használni. A magyar pedagógusok 50,7%-a érezte magát motiváltnak a számítógép használatban. A tanárok 58%-a mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban nem használt számítógépet az iskolában. Forrás: OktpolCafe. Környei László
11. „Létezik-e olyan tanár, akinek a számítógép és a web 2.0 nem csak otthon és a szabadidejében, hanem az iskolában és az osztályban is a természetes hétköznapok része?” In: Ollé János. Tanár 2.0 elméletben és gyakorlatban. In: Oktatás-informatika, 2009, 2 sz.URL: http://oktatas-informatika.hu/20091szam/riport/tanar_20_elmeletben_es_gyak.html
12. A világháló és az oktatás kapcsolata 1989: WWW megszületése (ma 350 millió weblap) Világháló: az elektronikus tanulási környezetek virtuális dimenziója Webintegráció E-learning Blended learning 2004: Web 2.0 megjelenése „ […] korunk olvasói egyben írók is.”. (Beeson) E-learning 2.0
16. Jó gyakorlatok„Best Practice”Az informatika és a magyar nyelv és irodalom koncentrációs lehetőségeiA digitális kompetencia és az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése
19. Melyik a kakukktojás? Alexis Ohanian: Hogyan csapjunk nagy felhajtást a közösségi médiában Jane McGonigal: Az online játék jobbá teheti a világot előadása Bill Gates az energiáról: A nulla szintig újítunk ! A Google kifejlesztette az állatok beszédét lefordító szoftvert
20. Saját tanmese a webkettőről Írjunk saját webkettős történetet minnél több, a diákok által ismert szolgáltatással! Pl. Rómeó és Júlia a FaceBook-on, Iwiw-en megismerkednek, a Twitteren követik az egymással …stb, blogot írnak … Munkamódszer: közös osztálymunka, egy valakit kijelölünk a hallottak rögzítésére
26. Az elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása I. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. Az elektronikus tanulási környezeteknek mindig van virtuális dimenziója is. Ez sajátos interfész, interaktív kommunikációs és információszolgáltató platform. A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják. Forrás: Kis-Tóth Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció
27. Az elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása II. 3..Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak. Ezek a szétosztott erőforrások azonban a hiperlinkek aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők. 4. Az elektronikus tanulási környezet kommunikációs csatornákat biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható szakértőkhöz, tutorokhoz. Forrás: Kis-Tóth Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció
28. Az elektronikus tanulási környezetek fogalmi meghatározása III. 5. Az elektronikus tanulási környezeteket gyakran digitális tanulási környezeteknek is nevezik. Ez arra vezethető vissza, hogy ilyen tanulási környezetekben az információk feldolgozása, tárolása, módosítása, továbbítása elsősorban a digitális technológiával történik. 6. Az elektronikus tanulási környezeteket nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívájának, hanem azok új fejlődési fázisának tekintjük, amelynek eredményeképpen eszköztáruk az új infokommunikációs technikával bővül. Forrás: Kis-Tóth Lajos (2009): A tanári tevékenység IKT elemei. Tézisek. Habilitációs disszertáció
29. Az R2D2 modell Forrás: Bonk, C. J., Zhang, K. (2008) Empowering Online Learning: 100+ Activities for Reading , Reflecting, Displaying, and Doing. San Francisco , CA : Jossey-Bass
35. Értékelési szempontok magas alacsony Kockázat könnyű beágyazni alaposabb tervezést igényel Idő drága ingyenes Költség tanulóközpontú tanárközpontú Jelleg 1-2 hónap 1-2 nap Előkészítéshez szükséges idő 6.szint 1.szint Elsajátításhoz szükséges IKT szint
39. SWOT analízis 1.0 Erősség Digitális kompetencia fejlődése, szövegértési képesség fejlődése. Fejlődik a kritikai érzékük. Motiváltság az új szolgáltatások hatására. Gyengeség A hagyományos írásbeli munka alacsony aránya.A tanárok erőbefektetése nagyon nagymértékű. Túlzott számítógép-használatot és internethasználat még inkább a kizárólagosságát erősíti a tanulókban. Lehetőség A felfedezéses és más tevékenységekbe ágyazott tanulás előnyei. További érdeklődés felkeltése. Veszély Játéknak fogják fel, nem veszik kellően komolyan. „ A számítógép egyenlő játék.” Technikai nehézségekbe ütközhetünk. Nyelvi és IKT ismereti korlátok.
