1. Csapó Endre
Zsidó Világkongresszus volt Budapesten
Megjelenik a Magyar Élet 2013. május 16-i számában
Május 5-i kezdéssel háromnapos nevezetes kongresszus volt a magyar f városban.ő
A Zsidó Világkongresszus (angolul World Jewish Congress, WJC) egy zsidó
közösségeket és szervezeteket tömörít nemzetközi szervezet, melyet 1936-ban Genfbenő
alapítottak, amelynek központja New Yorkban (Egyesült Államok) található. Az első
el készít Zsidó Világkongresszust 1932 augusztusában rendezték meg Genfben. Aző ő
el készít bizottságotő ő Nahum Goldmann vezette, fogalmazta meg, hogyő az új szervezet „a
zsidó nép, mint nemzeti entitás koncepciójára épül és a zsidók életét érint problémákő
segítésére felruházott szervezetként m ködik majd”.ű
Alapító okirata szerint a Zsidó Világkongresszus f célja, hogy „a zsidó nép diplomáciaiő
karjaként lépjen fel”. A WJC jelenlegi politikai célkit zései közt szerepel Izrael támogatása,ű
küzdelem az antiszemitizmus és az „Irán jelentette fenyegetéssel” szemben, a holokauszt
örökségének ápolása, különös tekintettel az ingatlanok visszaszolgáltatására, jóvátételre és
kártérítésre a holokauszt-túlél knek. Ezekő mellett a holokauszt emlékének meg rzése. A WJCő
egyik kiemelt programja az arab területr l érkez zsidó menekültek helyzetének segítése. Aő ő
WJC a fentiek mellett a vallások közti dialógust is támogatja keresztény és a muszlim csoportok valamint zsidó
vallási közösségek közt. Tehát nem vallási közösség, hanem nemzetvédelmi politikai szervezet.
A budapesti világkongresszuson Németország, Oroszország és Izrael kormánya is képviseltette magát, ami
jelzi a szervezet nemzetközi státuszát, ami a teljes zsidó nemzet képviselete alapján talán éppen Izrael kormánya
felett is áll. A szervezet 100 ország közösségeit képviseli, a világon az egyik legbefolyásosabb zsidó szervezetként
tartják számon. Ily módon széles társadalmi alapú nemzeti jelleg intézmény. Kormányszint tárgyalópartnerű ű
tehát, a kis közép-európai országgal (és az antiszemitizmus vádjával folyamatosan illetett, vádolt kormányával)
bizonyára csak közölte, hogy kongresszusát Budapesten tartja. Emiatt mindenféle találgatás kapott lábra, egyike
ezek közt az, hogy azért jöttek Magyarországra, mert ott a legnagyobb az antiszemitizmus.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke üdvözölte a kongresszusi
vendégeket, többek között ezeket mondta:
„Önök olyan országba érkeztek, amely elvesztette az I. világháborút, és ezzel együtt
területének 2/3-át, a harcokban résztvev , magyar hazafiként küzd zsidó honvédek és tisztekő ő
h siessége legendássá vált, ez azonban nem akadályozta meg a politikai vezetést, hogy aő
zsidókat tegyék b nbakká a vereségért és meghozzák a modernkori Európa els zsidóellenesű ő
törvényeit, amelyek mintául szolgáltak a náciknak is.
Önök egy olyan országba érkeztek, ahol (...) id s f rabbit támadnak meg az utcán, aholő ő
a fasisztákat éltetik, ahol a bíróság a gyilkosokat állítja példaképül az ifjúság elé, lelkes
antiszemitákról neveznek el tereket és utcákat, a magyar nácik udvari költ inek m veit aő ű
nemzeti alaptanterv részévé tették.
Önök abba az országba érkeztek, ahol az akkori társadalom túlnyomó többsége
helyeselte a zsidóellenes törvényeket, s bár a tömeggyilkosságokkal legtöbbjük nem értett
egyet, de végül is az egész magyar közigazgatás – élén a kormányzóval – szervezte és
1

2. végrehajtotta a zsidóság összegy jtését és deportálását, útjuk az auschwitzi gázkamrákbanű
ért véget. Önök egy olyan városba érkeztek, ahol a kék Duna vízét vörösre festette a belel ttő
zsidók tízezreinek vére.
Önök egy olyan országba érkeztek, ahol dacára a több évtizedes zsidóellenes
propagandának, dacára a hivatalos tiltásnak, mégis százak és ezrek voltak, akik életüket
kockáztatva kiálltak az üldözött zsidók mellett, bújtatták és mentették ket.ő
Önök egy olyan országba érkeztek, ahol a zsidók többsége – dacára a
tömeggyilkosságoknak – meg rizte hazafiságát.ő
Önök egy olyan országba érkeztek, ahol a kommunizmus bukása után Közép-Európa
legnagyobb zsidó közössége páratlan lelkesedéssel újra felvirágoztatta a vallási, és kulturális életét,
oktatási rendszere például szolgálhat mindenkinek.
Önök egy olyan országba érkeztek, melynek büszke zsidó lakosai végre szabadon szerethetik Izraelt, és
hirdethetik, hogy soha sem felejtik el Jeruzsálemet, a zsidó nép örökké egységes szellemi f városát.”ő
Orbán Viktor a köszöntések után, beszéde elején hamarosan a tárgyra tért, a magyarországi
antiszemitizmusra:
„Az Önök vezet i azzal indokolták látogatásukat, hogy a Magyarországon er söd antiszemitizmusraő ő ő
akarják ezzel felhívni a világ figyelmét. Ha így érzik, jól tették, hogy eljöttek hozzánk. Hiszen mindenkinek a
segítségére és összefogására szükség van ahhoz, hogy tenni tudjunk a gy lölet terjedése ellen.”ű
Felemlítette, hogy az elhurcolások ellenére Magyarországon virágzó zsidó közösség
maradt:
„A történelem megtanította a magyarokat arra, hogy idejében fel kell ismernünk az
antiszemitizmust. Magyarország testközelb l élte át az embertelen pusztítást, amit az antiszemitizmuső
okozott a zsidóságnak, Magyarországnak és egész Európának. Megtört szívvel hajtunk fejet az áldozatok
emléke el tt. Ugyanakkor hálát adunk Istennek, hogy a náci és nyilas pusztítás ellenére nálunk autentikus zsidóő
közösség maradhatott életben, amely Európa egyik legtekintélyesebb és leg sibb zsidó közössége. Hálát adunkő
Istennek, hogy ezzel egész Magyarországot gazdagabbá tette.”
Figyelmeztetett rá, hogy az antiszemitizmus nem ok nélkül gerjed egész Európában:
„Mi azt is megtanultuk, hogy az antiszemitizmus nem természeti csapás, hanem emberek
m ve. Ezért mindenkinek át kell éreznie a saját, személyes felel sségét. Ma mindannyian láthatjuk, azű ő
antiszemitizmus er södik egész Európában és benne Magyarországon is. A helyzet nehéz. A gazdasági válságő
mélyen megrázza Európát. Az európai vezet k sikertelen válságkezelése pedig súlyos frusztrációt okoz, éső
felemészti a reményt. Beszéljünk egyenesen! N a kiábrándultság, a düh és a gy lölet. Ebben a helyzetbenő ű
különösen fontos, hogy világossá tegyük: az antiszemitizmus elfogadhatatlan és elt rhetetlen.”ű
A nemzeti eszmére alapozott világszervezet küldöttségének figyelmébe ajánlotta, hogy a mai
Magyarország a nemzeti és vallási identitását magalapozó, két éve m köd els demokratikus alkotmányávalű ő ő
biztosítja a békés együttélést zsidók és nemzsidók között:
„A mai súlyos helyzet választ követel arra a kérdésre, mit rontottunk el Európában az elmúlt húsz
évben. Végül is a kommunizmust leromboltuk. A hidegháborúnak véget vetettünk. Európa esélyt kapott, hogy
ismét a béke, az egyesülés, a megértés és a tolerancia földrésze legyen. S ma itt állunk húsz év elteltével, és az
er söd intoleranciára és antiszemitizmusra keressük az orvosságot. Mi történt velünk? Sokan keresik a választ,ő ő
és sokféle okfejtést hallunk. Mi, magyarok két éve megadtuk a magunk válaszát, amikor megalkottuk első
demokratikus alkotmányunkat. Mi, magyarok úgy gondoljuk, tévedés volt az elmúlt húsz évben azt hinni, hogy a
2

3. gyenge nemzeti és vallási identitással rendelkez közösségeknek jobb esélyük van a békés együttélésre. Ma mi úgyő
látjuk, az er s identitás jobb alapokat teremthet egymás elismerésére és tiszteletére. Ma úgy t nik, mindanő ű nyian,
zsidók és nem zsidók akkor járunk legjobban, ha jó hazafiak és Isten jó gyermekei akarunk lenni. Ki-ki a
maga törvénye szerint, de mindannyian az emberi méltóság feltétlen tiszteletének alapján állva.”
Megvallotta a kereszténység szerepét, mint amit ápolni kell:
„Az antiszemitizmus az az állapot, amikor az emberben a gonosz veszi át az uralmat, és
ez a veszély bennünket, keresztényeket is fenyeget. Tudatában vagyunk annak, hogy voltak a
történelemben rossz keresztények és rossz magyarok, akik súlyos b nöket követtek el. Mindennekű
fényében a mi válaszunk az er söd európai és magyarországi antiszemitizmusra nem a vallási és erkölcsiő ő
gyökereink feladása, ellenkez leg: a jó keresztények példájának és hagyományának felidézése és feler sítése. Ezértő ő
a mi alkotmányunk valódi védelmet, valódi biztonságot, igazi és teljes emberi méltóságot, személyes és közösségi
méltóságot ad a velünk él zsidóságnak és persze minden más kisebbségnek.”ő
Tudomásul adta, hogy az keresző ténységre hivatkozása nemcsak szavakban, hanem tettekben is
érvényesül:
„A mai magyar kereszténydemokrata kormánypolitika erkölcsi kötelességének tartotta,
hogy bevezesse a holokauszt áldozatainak emléknapját az iskolákban. Erkölcsi
kötelességének tekintette, hogy megalapítsa a Holokauszt Emlékközpontot. Erkölcsi
kötelességének tekintette, hogy állva és fejet hajtva meghallgassa a kaddist abban a
parlamenti teremben, ahol korábban a zsidótörvényeket elfogadták. Erkölcsi kötelességének
tekintette, hogy emlékévet szervezzen Raoul Wallenberg tiszteletére. Erkölcsi kötelességének
tekintette, hogy betiltsa a félkatonai szervezetek m ködését. Erkölcsi kötelességének tekintette, hogy létrehozza aű
Holokauszt 2014 Emlékbizottságot. Erkölcsi kötelességének tekintette, hogy betiltsa a diktatúra szimbólumait. S
erkölcsi kötelességének tekintette és tekinti, hogy zéró toleranciát hirdessen az antiszemitizmussal szemben.”
Hitet tesz a szabadság mellett, amit a magyaroktól a kommunizmus vett el.
„A mi nemzedékünk a szabadság, a szabadságharcosok nemzedéke. Fiatal korunkban
azért döntöttük le a kommunizmust, azért szereztük vissza hazánk függetlenségét, hogy itt is
mindenki szabadon élhessen. Mi tudjuk, nincs szabadság emberi méltóság nélkül. Ezért a mi
nemzedékünk nem fogja eltűrni, hogy hazánkban bárkit származása vagy vallása miatt emberi méltóságában
megsértsenek, és ezzel megtapossák a szabadságot, amiért együtt küzdöttünk.
Végezetül köszönöm a magyar és a világ zsidóságának, hogy az elmúlt években többször is kiállt
Magyarország és a magyarok nemzeti céljai mellett. Felidézem Tom Lapid emlékét, aki felszólalt a délvidéki
magyarok bántalmazása ellen. Felidézem azokat a zsidó hitközségeket, akik kiálltak a határon kívül él magyarő
kisebbségek jogaiért és a magyarok kett s állampolgárságáért. Felidézem Izrael f rabbija,ő ő Jona Metzger
hangos és nyílt támogatását az alkotmányunkról szóló nemzetközi viták idején. Az kiállásuk él biztatás éső ő
bátorítás, van értelme a munkánknak. Van remény arra, hogy a gyermekeink megélhessenek egy olyan korszakot,
amelyben az antiszemitizmus ugyanolyan elképzelhetetlen lesz, mint azok a korok, amikor még pestisjárványtól
szenvedtek az emberek. Ez nemcsak álom, ez lehet ség, és hiszem, hogy csak rajtunk áll. Tudjuk, hogy a gonosző
diadalához nem kell más, csak hogy a jók tétlenek maradjanak. Mi, magyarok nem vagyunk, és nem leszünk
tétlenek. Kérem mindnyájukat, vigyék ezt hírül a világ zsidóságának!”
A magyar nemzet számára ennek a nevezetes kongresszusnak a jelent sége Orbánő
Viktor felszólalása fogadtatásának a mikéntjében van. Az esemény olyan id ben történik,ő
amikor Magyarország és kormánya ellen növekv pályára kerül az ellenséges magatartás aő
3

4. keblében bolsevizmust ápoló liberalista politikai körök és sajtó részér l. A magyarok ellenő
manapság hangoztatott vád az antiszemitizmus, és ha az efféle politikusok és sajtó ezt a vádat
továbbra is eddigi nagy intenzitásával kúrtöli szét a nyugati világban, a világ e témában
érthet módon érzékeny zsidó közösségei is csak ebb l a forrásból értesülnek, ez azzal aő ő
veszéllyel jár, hogy Magyarország képe rasszista diktatúraként rögzül – bár igaztalanul – a
széles nyugati közvéleményben. Egyel re csak remélni tudjuk, hogy felhagynak aő
vádaskodással. Ilyen megfontolásból örülni kell annak a döntésnek, aminek alapján a zsidó
világkongresszust Budapesten tartották meg. Ez ugyan nem vád-véd tárgyalás volt, de
legalább esély volt az ország miniszterelnöke és államf je felszólalására, így kifejtehették aző
országot vezet szervek álláspontját olyan kérdésben, ami ma világviszonylatban értékelésiő
min séggel bír.ő
Ebbe a magyarság hírnevének megvédelmezési alkalmába tenyerelt bele a Jobbik
Magyarországért Mozgalom az Izrael szomszédsági politikája elleni tüntetéssel. Nemcsak
értelmetlen, de buta és ártalmas cselekedet volt. Muníciót adott a nyugat-európai
nemzetellenes, magyargy löl liberalista lövöldöz knek a támadásához. Ez annyira világos,ű ő ő
hogy felmerül a cselekedet butasági tartalmán túl a szándékos kártokozás gyanúja. A mindig,
minden tekintetben kormányellenes viselkedés megkérd jelezi a hirdetett jobboldaliságő
szinteségét. A párt vezet inek tudniuk kellett elhatározásuk következményeir l, az országraő ő ő
miattuk rászabaduló támadás igazolást nyer a magyar kormány kívülr l vezéreltő
megbuktatásához.
A német Bild Félelem Magyarország zsidógy löl it lű ő ő címmel közölt riportot online
kiadásában. Ebben kiemelte: a Jobbik tüntetésén ugyan alig háromszázan vettek részt, de amit
„a neonácik” kifejtettek a demonstráción, az „megrázó módon igen sok magyar szívéb lő
szólt”. A cikk szerz je hangsúlyozta: Magyarországon az antiszemiták „már nem rejtegetik aő
zsidógy löletet, hanem nyíltan vállalják azt”. Egy másik német lap, aű Die Welt azt írta, hogy
az antiszemita hangok „egyre erősebben szólnak Magyarországon”.
Már aznap, vasárnapi ünnepnapon zúdult a médiakommentár-áradat.
ATVhu május 5. – A Jobbik zsidózásától hangos a nemzetközi sajtó cím alatt hosszas
felsorolást közöl: „A legnevesebb angol nyelv lapok is kiemelten foglalkoztak a Jobbikű
szombati anticionista tüntetésével. A rendezvény, amit eredetileg a Zsidó Világkongresszus
budapesti találkozója ellen szerveztek, kiváltotta a nemzetközi közvélemény felháborodását.”
A felsorolásban szerepel: a Reuters, a BBC, a The Telegraph. Az amerikai Wall Street
Journal cikkében szintén Vona szavait emeli ki, melyek szerint az izraeli befektet knekő
másik országot kell keresniük, illetve említést tesz egy transzparensr l, melyen a következő ő
olvasható: „Ki a gyarmatosítókkal! Ez a mi országunk”.
Valami okból a németországi médiumokban jelenik meg a legtöbb támadás
Magyarország ellen. Az ARD német közszolgálati televízió Tagesschau.de hírportálja úgy
vélekedett, hogy a kongresszuson elmondott beszédében a miniszterelnök megpróbálta
relativizálni a magyarországi antiszemitizmust. Egy másik német csatorna, a
Deutschlandfunk a kormányf „húzóő dozó magatartását” okolta amiatt, hogy Magyarországon
nyilvánosan elhangozhatnak antiszemita nézetek. Az összefoglaló szerint a Fidesz a
kirekeszt , antiszemita megnyilvánulásokkal kapcsolatban követett politikájával aő
4

5. széls jobboldali szavazókat igyekszik táborába gy jteni. Hovatovább Orbán a f antiszemita.ő ű ő
A Der Standard liberális osztrák lap szerint a WJC helyszínválasztása bátor
próbálkozás, hogy ráirányítsa a figyelmet az antiszemitizmusra, ugyanakkor lehet ség Orbánő
Viktor számára, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem élharcosának mutassa be magát. A
cikkíró úgy látja, sehol máshol Európában nem uszítanak olyan nyíltan a zsidók ellen, mint
Budapesten. A szerz szerint számos zsidó értelmiséginek aggódnia kell az állása miatt, deő
nem annyira vallása, mint az „autoriter Fidesz-kormánnyal szembeni politikai ellenzékisége
miatt”. Orbán Viktor tiszta lelkiismerettel mondhatja, hogy meg akarta tiltani a Jobbik-
tüntetését. Jogos viszont az a vád, hogy a kormányf ugyanazon a soviniszta-xenofóbő
hangszeren játszik, mint az antiszemiták, és ezzel fedezi ket – vélekedik a szerz , aki szerintő ő
„az antiszemitizmus csak az egyik épít k (...) abban az antidemokratikus, bigott éső ő
antieuropéer építményben, amelyet Orbán emel azért, hogy évekre biztosítsa hatalmát”.
Olvassuk, hogy — Orbán beszédét megel z en aző ő European Union of Jewish Students
nev európai zsidó diákszervezet osztogatott szórólapot a közönségnek, azt kérve t lük, hogyű ő
ne tapsolják meg Orbán beszédét, mert a kormánya alatt tettek iskolai tananyaggá antiszemita
írókat, neveztek el utcákat Horthy Miklósról, mert ez a kormány tette Nyir Józsefető
példaképpé, és mert ez a kormány szűkítette a szabadságjogokat az új alkotmány révén.
Ennek ellenére – a tudósítások szerint – Orbán kapott tapsot beszéde közben is. De ezek a vádak mind a
magyarfóbiás magyaroktól kerülnek a kelföldiek tudattárába. Ahelyett, hogy például Horthy Miklós
zsidóment teő vékenységét hirdetnék a német megszállás alatt folytatott, németek által elrendelt németországi zsidó
kitelepítés idején.
*
Az antiszemitizmusnak évezredes története van. Egy manapság használatba jött fogalom
leginkább ráillik Mózes vallásának követ ire, a szó:ő másság. Minden más népt l eltérő ő
életfelfogás, eltanulhatatlan, megismételhetetlen tulajdonság. Minden más nép csak állami
keretben tudott fennmaradni, Mózes hívei bármely idegen környezetben képesek
különállásukat fenntartani. Lehet okoskodni, tudományoskodni, hogy mi ennek a titka, netán
a periodikusan megismétl d üldözés, no de minden más üldözött nép elt nt egy-kétő ő ű
generáción belül. Talán egy tulajdonság megjelölhet , Mózes népe bármire tekint, meglátjaő
hogy az lehet másképpen is. A holokauszt után minden másképpen van. Az antiszemitizmus,
mint veszély, elmúlt. De virtuális jelenvalóságával hasznos politikai szerszám lett. Akinek
antiszemita híre kél, annak nincs helye a XXI. század politikai és társadalmi életében. És roppant nehéz
védekezni ilyen vád ellen, még akkor is, ha felteszi a megvádolt a kérdést, hogy ugyan bizony mit követtem el.
Nincs tételes kodifikációja enne a vádnak, amit nem is kell per alatt igazolni, aki antiszemitaként elhíresül, annak
annyi, ahogy Pesten mondják. Ezt igyekeznek hasznosítani a nemzeti lét ellenségei.
Nekünk, magyaroknak az a bánatunk, hogy az amerikai és a nyugat-európai politikai rendszer egyaránt
elutasító a magyar nemzet megmaradását egyedül lehet vé tev keresztény szellem , demokratikus berendezés ,ő ő ű ű
si magyar hagyományokra épült, nehéz úton elért alkotmányos rendünk iránt. Nagy veszély fenyegeti a nemzetiő
Magyarországot.
5

6. széls jobboldali szavazókat igyekszik táborába gy jteni. Hovatovább Orbán a f antiszemita.ő ű ő
A Der Standard liberális osztrák lap szerint a WJC helyszínválasztása bátor
próbálkozás, hogy ráirányítsa a figyelmet az antiszemitizmusra, ugyanakkor lehet ség Orbánő
Viktor számára, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem élharcosának mutassa be magát. A
cikkíró úgy látja, sehol máshol Európában nem uszítanak olyan nyíltan a zsidók ellen, mint
Budapesten. A szerz szerint számos zsidó értelmiséginek aggódnia kell az állása miatt, deő
nem annyira vallása, mint az „autoriter Fidesz-kormánnyal szembeni politikai ellenzékisége
miatt”. Orbán Viktor tiszta lelkiismerettel mondhatja, hogy meg akarta tiltani a Jobbik-
tüntetését. Jogos viszont az a vád, hogy a kormányf ugyanazon a soviniszta-xenofóbő
hangszeren játszik, mint az antiszemiták, és ezzel fedezi ket – vélekedik a szerz , aki szerintő ő
„az antiszemitizmus csak az egyik épít k (...) abban az antidemokratikus, bigott éső ő
antieuropéer építményben, amelyet Orbán emel azért, hogy évekre biztosítsa hatalmát”.
Olvassuk, hogy — Orbán beszédét megel z en aző ő European Union of Jewish Students
nev európai zsidó diákszervezet osztogatott szórólapot a közönségnek, azt kérve t lük, hogyű ő
ne tapsolják meg Orbán beszédét, mert a kormánya alatt tettek iskolai tananyaggá antiszemita
írókat, neveztek el utcákat Horthy Miklósról, mert ez a kormány tette Nyir Józsefető
példaképpé, és mert ez a kormány szűkítette a szabadságjogokat az új alkotmány révén.
Ennek ellenére – a tudósítások szerint – Orbán kapott tapsot beszéde közben is. De ezek a vádak mind a
magyarfóbiás magyaroktól kerülnek a kelföldiek tudattárába. Ahelyett, hogy például Horthy Miklós
zsidóment teő vékenységét hirdetnék a német megszállás alatt folytatott, németek által elrendelt németországi zsidó
kitelepítés idején.
*
Az antiszemitizmusnak évezredes története van. Egy manapság használatba jött fogalom
leginkább ráillik Mózes vallásának követ ire, a szó:ő másság. Minden más népt l eltérő ő
életfelfogás, eltanulhatatlan, megismételhetetlen tulajdonság. Minden más nép csak állami
keretben tudott fennmaradni, Mózes hívei bármely idegen környezetben képesek
különállásukat fenntartani. Lehet okoskodni, tudományoskodni, hogy mi ennek a titka, netán
a periodikusan megismétl d üldözés, no de minden más üldözött nép elt nt egy-kétő ő ű
generáción belül. Talán egy tulajdonság megjelölhet , Mózes népe bármire tekint, meglátjaő
hogy az lehet másképpen is. A holokauszt után minden másképpen van. Az antiszemitizmus,
mint veszély, elmúlt. De virtuális jelenvalóságával hasznos politikai szerszám lett. Akinek
antiszemita híre kél, annak nincs helye a XXI. század politikai és társadalmi életében. És roppant nehéz
védekezni ilyen vád ellen, még akkor is, ha felteszi a megvádolt a kérdést, hogy ugyan bizony mit követtem el.
Nincs tételes kodifikációja enne a vádnak, amit nem is kell per alatt igazolni, aki antiszemitaként elhíresül, annak
annyi, ahogy Pesten mondják. Ezt igyekeznek hasznosítani a nemzeti lét ellenségei.
Nekünk, magyaroknak az a bánatunk, hogy az amerikai és a nyugat-európai politikai rendszer egyaránt
elutasító a magyar nemzet megmaradását egyedül lehet vé tev keresztény szellem , demokratikus berendezés ,ő ő ű ű
si magyar hagyományokra épült, nehéz úton elért alkotmányos rendünk iránt. Nagy veszély fenyegeti a nemzetiő
Magyarországot.
5