1. A zsidó anyakönyvezés Magyarországon
Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

2. Pre-modern zsidó közösségek
 Communitas Judaeorum
 Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek
adót az államnak;
 Önálló belső adózással, igazgatással és
bírósággal
 Nyilvántartás szükséges: körülmetélések és
halálozási évfordulók (jahrzeit) feljegyzése;
 Ezek mellett a közösségi adózók listája és az
egyesületek tagnyilvántartása is létezik.

3. Móhelkönyvek
 A körülmetélések
rituáléja mellett
általában
tartalmazza a
körülmetéltek neveit
is, ekképpen az
anyakönyvezés
egyik előzménye.
 Hiányossága: csak
a fiúkat jegyzik fel.

4. Adónyilvántartás
 Közösségi adót
fizetők
jegyzéke, közösség
enként;
 Helyenként a
közösségi segélyből
élők nevét is
tartalmazza.

5. Közösségi nyilvántartások
 Különféle
adminisztratív
feljegyzések a
közösség
tagságának
nyilvántartására.

6. Türelmi adó bevezetése, 1749
 A zsidó közösség egészének kellett
meghatározott összeget befizetnie;
 Adófelosztás mértéke közösségi belügy, de a
gyakorlat: mindenkinek ki kell fizetnie a rá eső
adó 1/3-ad részét, a többit vagyoni helyzet
alapján;
 Adóösszeírás, adófelosztás hatalmas
adminisztrációt alakított ki.

7. Igazságos adókivetéshez szükséges: összeírás, vagyoni helyzet
ismerete, stb.
Türelmi adó nyilvántartása, Óbuda

8. Közösségi összeírások
 A közösség
tagjainak, családtagj
ainak stb.
nyilvántartására.
 Tartalmazza a
vagyoni
helyzetet, jogviszon
yt, egy helyben élés
adatait, stb.

9. Zsidó közösségi nyilvántartások
Héberül
íródtak, a
hatóságok
számára
ismeretlen
nyelven és
betűkkel, ez
ért
„hivatalos”
célra nem
alkalmasak.

10. 1840:XXIX törvény:
 „ a zsidók köteleztetnek, hogy állandó vezeték
és tulajdonnevekkel éljenek, a születendők
pedig vallásuk papjai által vezetendő
anyakönyvekbe bejegyeztessenek”
 DE: nem sikerül átvinni a gyakorlatba, nem
indul meg az anyakönyvezés

11. 1851. Július 4. rendelet:
 A zsidó közösség hatásköre
egyházi, jótékonysági és tanügyi kérdésekre
korlátozódik
 Zsidó községből (communitas judaeorum)
hitközségekké alakultak.
 Szabályozta az izraelita anyakönyvek
vezetését:
 Hitközségek feladata az anyakönyvvezetés
 Német nyelven kell anyakönyvezni
 Módosítás ehhez (1863): ország bármely nyelvén

12. 1852. november 29. rendelet:
 Magyarországon is bevezeti az osztrák polgári
törvénykönyvet:
 Zsidók házasságkötési engedéllyel
házasodhatnak;

13. 1867: XVII: zsidók
emancipációja

14. Egységes szervezet hiánya
 Az emancipáció egyénekre, és nem
közösségre vonatkozott;
 Valamennyi hitközség autonóm, nincs egysége
szervezet:
 A modern államnak szüksége van egy
hierarchikusan felépített, egységes
szervezetre:
 Eötvös javaslatára összehívták az Egyetemes
Gyűlést (Kongresszus).

15. A modernizációs lehetőségeket, az állam szerepét a zsidó közösségi
ügyekben, az egységes szervezet létrehozását stb.
A különféle zsidó irányzatok eltérően ítélték
meg:

16. Létrehozta a „neológ” Országos irodát, de a magyar zsidóság irányzatokra
szakadt. 1871-ben létrejött az ortodox országos szervezet is.
Az 1868/69-ben megtartott Kongresszus

17. Kongresszusi határozatok:
 A kongresszus határozatait elfogadó
közösségekre (kb 50%) vonatkozik csak;
 Létrehozza a hitközségek országos
szervezetét:
 26 községkerület, fiók – és anyahitközségek,
 Minden zsidónak tartoznia kell egy hitközséghez,
 Rabbik vezetik az anyakönyveket:
 születési, házassági, halotti.

18. Anyakönyv, Baja, 1850-es évek
 Német-héber
kétnyelvű változat;
 Dátumokat héberül
is megadja,
 Szerepelnek benne
a héber (zsinagógai
használatra) nevek
is.

19. Baja, példa
Samuel
1853.
Septemb
er 15.
+ Shmuel, Elul 12, 5613 (= 1853, szeptember 15.)

20. Fontosabb dátumok
 1827: anyakönyveket két példányban kell
vezetni;
 1868: anyakönyvek vezetésének a nyelve
választható;
 1873: haláleseteket a községi elöljáróságnak
jelenteni kell;
 1877: örökösödési ügyekben a szül. akvi
kivonat illetékmentes;
 1878: közokirat hamisításról.

21. 1886/1924. VKM rendelet:
 Izraelita anyakönyvi községkerületek
kialakítása:
 465 anyakönyvi kerület, (ez 1895 és 1914
között 560-ra emelkedett);
 Anyakönyvvezető csak rabbi v rabbihelyettes
lehet;
 Be kell jegyezni a névmagyarosításokat;
 Az anyakönyvezés kötelező.

22. Problémák
 Hol kell anyakönyvezni? (születés vagy az
anya lakhelye szerint / haláleset vagy temetés
helye szerint);
 Héber név bejegyezhető-e vagy sem;
 Körülmetélést megtagadók anyakönyvezése;
 Zsidó vallásjogilag törvénytelen (mamzer)
kategóriák feljegyzésének kérdése (ez
vallásjogilag jelenthet később házassági
akadályt, polgári jogilag nem);

23. Problémák
 Egyes települések anyakönyvezése hova
tartozik;
 Ki lehet anyakönyvvezető rabbi és ki nem;
 Ortodox-neológ „vegyes” házasságok
anyakönyvezése;
 Stb.

24. Anyakönyvek sorsa
 Anyakönyvezést folytatták 1895, a polgári
anyakönyvezés bevezetése után is, általában
1944-ig;
 1944-ben a gettókban az anyakönyvek első
példányainak jelentős része
megsemmisült, jelenleg csak a
másodpéldányok kutathatóak;
 1950-es évektől próbálták összegyűjteni a
megmaradt anyakönyveket.

25. Az iratok, anyakönyvek jelentős része elpusztult.
Feldúlt hitközségi iroda 1944-ben, Szeged.

26. Régi iratok egy nem használt zsinagógában

27. Anyakönyvek a Zsidó
Levéltárban
 Eredeti anyakönyvek mindössze 70
hitközségből;
 Valamennyi zsidó felekezeti anyakönyv 1895-
ig mikrofilmen (mormon gyűjtés másolata)
 Néhány a szomszédos hitközségekből
(Dunaszerdahely, Szabadka).

28. Európa legteljesebb zsidó közösségi levéltára, mely a közösség
alapításától napjainkig a közösség kezelésében van.
Magyar Zsidó Levéltár, Budapest

29. www.milev.hu
Magyar Zsidó Levéltár

30. Eredeti anyakönyvek gyűjtése:
 1990-es évek: néhány megszűnő hitközség
anyakönyveinek begyűjtése,
 2008 néhány alföldi hitközség anyakönyveinek
begyűjtése,
 2009: nagyváradi és segesvári anyakönyvek
bukkantak fel aukción: az esetben a KÖH
segítségét kérve végül hozzájutottunk a
dokumentumokhoz.

31. 1885-1914, aukcióról visszavonva megvásároltuk.
Segesvári hitközségi születési anyakönyve,

32. http://milev.2kal.hu/web/index.php/informationobject/show/isad/299
Anyakönyvek listája a fondjegyzékben

33. Anyakönyvek kutatása ma:
 Családtörténeti kutatások;
 Héber nevek kutatása
temetéshez, leszármazottak esketéséhez;
 Kárpótlási eljárásokhoz igazolások;
 Állampolgársági ügyekhez igazolások.

34. Elsősorban genealógiai kutatáshoz ad segítséget
„Családkutató” terem a levéltárban

35. Egyetemistáknak, családkutatóknak – a levéltár iratainak feldolgozásához
Héber (Judendeutsch) paleográfiai oktatás

36. Módszertani segédlet
 Levéltárunk
kiadványa a héber
nevek elolvasását;
 A héber betűs
dokumentumok
feldolgozását segíti.

37. www.milev.hu tzs@milev.hu
Köszönöm a figyelmet!