2. Bevezető A technológia és üzleti folyamatok következetes fejlesztése mellett elengedhetetlenül fontos a vállalatnál felhalmozott tudástőke számbavétele és minél szélesebb körű használhatóságának megteremtése. Egy definíció a tudásmenedzsmentre: A tudásmenedzsment nem más, mint az intézményi szellemi tőke növelését, hatékony felhasználását célzó törekvések összessége.
4. Motivációs tényezők Gyorsabb információ elérés vállalaton belül Rövidebb, termék-fejlesztési ciklus elérése Innováció, szervezeti fejlődés elősegítése Szakértelem kihasználása a teljes szervezet számára Személyek közötti kapcsolatok erősítése Üzleti környezetünk jobb megismerése és kiaknázása Hatékonyabb problémamegoldás Szellemi tőke és szellemi tulajdon kezelése, kézbentartása (szaktudás, know-how, szabadalmak, …)
5. Negatív jelenségek Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok vállnak semmivé, mihelyst mindezek birtokosa elhagyja a céget Az intézmény nincs tudatában annak, milyen információkat birtokol A rendelkezésre álló információk halmaza széteső, rendezetlen, nincs szerkezete, nem összpontosul célok köré Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretek hiányától A tanulságok és a tapasztalatok megosztásának nehézsége oda vezet, hogy rengeteg idő és pénz megy veszendőbe az egyszer már megoldott feladatok újbóli megfejtésére, nem használják ki a drágán megszerzett információt, még kevésbé használják fel ugyanazt új módon A meglévő nyilvántartások hiányosak, rosszak
7. Adat, információ, tudás Vállalatunknál megszámlálhatatlan mennyiségű adattalrendelkezünk, melyek önmagukban semmit nem jelentenek. Az információ az értelmezett adat, amikor az adatot már bizonyos jelentéssel ruházzuk fel. A tudás egy összetett, sokrétű fogalom, mint amilyen az ember maga. Jelenti szakértelmünket, tapasztalatainkat, áttekintő és elemző képességünket. Vágy a tudás alkalmazására a szervezet fejlődésének érdekében.
9. Tudás spirál Egy tanuló, fejlődő szervezet folyamatos spirálban halad tacit és explicit ismeretein keresztül. Internalizáció: explicit-tacit. Learningbydoing, képzések, tréningek, orientációs és mentoring programok által. Szocializáció: tacit-tacit. Tudás elmélyítés, készségszintűvé fejlesztés. Externalizáció: tacit-explicit. A tacit tudás birtokosa levonja a következtetéseket, modelleket, jó gyakorlatokat rögzít, összefüggéseket alkot. A tudás függetlenedik birtokosától. Kombináció: explicit-explicit. Rögzítés, tárolás, elérés, keresés, osztályozás. Explicit tudások újrafelhasználása.
10. Tudásmenedzsment definíció A vállalati tudásmenedzsment projekt segít számba venni a felhalmozódott tudásvagyont; segíti az adatok – információ – tudás azonosítását, rögzítését, visszanyerését, elemzését; bevonja a vállalat összes működési területét és szervezeti szintjét; eszközöket és módszertant ad a vállalati kultúra fejlesztésére, mely azonosítja a tudás-tulajdonosokat, ösztönzi őket a megosztásra és elősegíti az újrahasznosítást.
11. Vállalati tudástőke Piaci/üzleti kapcsolatok Strukturális tőke, mely jelenti az információs rendszereket, folyamatokat és szabályozásokat, szabadalmakat, stb. Mindaz, ami a munkatársak távozása után is megmarad Emberi tőke, mely a dolgozók ismereteiből, tudásából, készségeiből áll össze
12. Egy TM rendszer funkciói létrehozás, bővítés, metaadatok, módosítás, keresés, tallózás, visszanyerés, archiválás, indexelés, szűrés, kapcsolás, katalogizálás, elemzés, ellenőrzés
14. TM projekt kötelező elemei Tudás architektúra (szerkezet) leképezése Infrastruktúra biztosítása Kultúra kialakítása (tulajdonosok azonosítása, elvárások megfogalmazása és kommunikálása, rögzítés, megosztás, újrahasznosítás) Támogató szolgáltatások biztosítása (oktatás, mentorálás, …)
15. NASA TM definíció „A tudásmenedzsment a megfelelő információt nyújtja a megfelelő embernek a megfelelő időben, ezzel segítve új tudás létrehozásában, megosztásában, oly módon, hogy mérhetően javítsa az egész szervezet teljesítményét.” Forrás: nasa.gov http://www.stencil.hu/2009/05/tudasmenedzsment-a-nasa-nal/