1. Tévtanítok az első
III.században

2. Gnoszticizmus
• Az igazi kereszténység és a
gnoszticizmus kölcsönösen
kizárják egymást. A gnoszticizmus
alapelvei szöges ellentétben
állnak azzal, hogy mit is jelent
kereszténynek lenni. Éppen ezért,
még ha a gnoszticizmus egyes
formái kereszténynek állítják is
magukat, valójában határozottan
ellentétesek a kereszténységgel.
• A gnoszticizmus volt talán a
legveszélyesebb eretnekség,
amely az első három században
az ősegyházat fenyegette. A
többek között Platón hatását
magán viselő gnoszticizmus két
téves feltételezésen alapul.

3. • Az egyik az anyag és a szellem dualista kettéválasztása.
A gnoszticizmus azt állítja, hogy az anyag lényegéből
eredően rossz, míg a szellem jó. A gnosztikusok ezen
előfeltevésből kifolyólag úgy gondolják, hogy mindannak,
amit a testben cselekszünk, legyen szó akár a
legsúlyosabb bűnről, semmi jelentősége, mert igazi élet
csak a szellem birodalmában létezik.
• Másodszor, a gnosztikusok azt állítják, hogy magasabb
rendű igazságnak vannak birtokában, amely csupán
kevesek előtt ismert. A gnoszticizmus kifejezés a görög
gnózis szóból ered, melynek jelentése: „ismerni”. A
gnosztikusok állítólagos magasabb rendű tudásukat nem
a Bibliából, hanem egyfajta misztikus, magasabb síkú
megtapasztalás útján szerezték. A gnosztikusok
kiváltságos rendként tekintenek magukra, akiket a
magasabb rendű, mélyebb istenismeret emel minden
más ember fölé.

4. Kereszténység kizárja a
gnoszticizmust, mert:
• A megváltásról azt tanítja a gnoszticizmus, hogy
üdvösséget az isteni ismeret megszerzése révén nyerhet
az ember. „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit
által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem
cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Ef 2:8-9)
• A kereszténység azt tanítja, hogy az Igazságnak csak
egy forrása van, ez pedig a Biblia, az élő Isten ihletett és
tökéletes Szava. A gnosztikusok ugyanakkor számos ősi
eretnek iratot is használnak: az ún. gnosztikus
evangéliumokat, hamisítványok gyűjteményét, amelyek
állítólag „a Biblia elveszett könyvei”.

5. • Még az úgynevezett keresztény gnosztikusok is úgy idéznek
a Bibliából, hogy átírják és saját filozófiájukhoz igazítják az
egyes verseket vagy azok részeit, amit határozottan tilt a
Szentírás. "Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, a ki e
könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki
ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti
Isten arra;És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének
beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből,
és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben
megírattak." Jelenések 22,18-19
• Jézus Krisztus személye egy másik terület, ahol a
kereszténység és a gnoszticizmus drasztikus különbséget
mutat. A gnosztikusok úgy hiszik, hogy Jézus fizikai teste
nem volt valóságos, hanem csak testnek „látszott”, és a
Szelleme a bemerítkezésekor szállt rá, de a keresztre
feszítés előtt elhagyta.(nem szenvedett) Jézus bibliai
ábrázolása megerősíti, hogy Jézus egyszerre volt teljes
mértékben ember és teljes mértékben Isten.

6. Markioniták
Markion: Kr. u. II. században egy püspök fiaként született. Gnosztikus kereszténnyé
vált. 140-ben Rómába ment hirdetni igéit. Markion teljes egészében elvetette az
ószövetséget, mert szerinte az ószövetség istene bosszúvágyó, kizárólag a zsidó
néppel törődik s kész arra, hogy értük a többi népet elpusztítsa. Nézeteit a Római
Egyház határozottan elutasította és 144-ben kiközösítették. A markioniták egyházi
csoportjai egészen a IV. századig maradtak fenn.
Gnosztikusok (gnózis = tudás): Azt vallják, hogy Isten megismerhető és az
ószövetség pedig nem isten igéje. A gnosztikus tanoknak több féle irányzata jött
létre(albigensek, katarok, bogumilok, manicheusok).

7. • Szerinte a héberek istene által teremtett anyagi világ hibás és csak a
szenvedések helye, így teremtője is csupán egy kontárkodó,
rosszindulatú ördög lehetett. Ennek megfelelően Jézus sem a zsidók által
várt Messiás volt, hiszen az egy hódítónak és politikai vezetőnek kellett
volna hogy legyen, hanem Ő egy, a Teremtőnél nagyobb isten küldöttje
volt, akinek a szerepe ennek, a Héber Biblia istenétől különböző jellegű, a
fény és a tiszta eszme transzcendens (~tapinthatatlan) istenének
kinyilatkoztatása volt. Jézus istene indulatoktól és haragtól mentes,
teljesen jóindulatú. Jézus küldetése tehát az volt, hogy a hívőket az
Ószövetség véges, haragos teremtőistene elnyomásából kivezesse. Hitük
szerint Krisztus nem volt igazából ember, és nem ténylegesen halt meg a
keresztfán, hanem teste mintegy jelenésszerű, anyagtalan volt.
• Nem fogadják el az Ószövetséget: - Az a szellem mely népeket pusztít el,
vagy, népek elpusztítását sugallja Izraelnek, nem lehet Isten!
• - Az a szellem, amely gyermekeket pusztít el, vagy ezt sugallja Izraelnek,
nem lehet Isten!
• - Az a szellem, amely más népek oltárait pusztítja el, vagy ezt sugallja
Izraelnek, nem lehet Isten!
• - Az a szellem, amely egy népet (esetünkben éppen a zsidókat) a többi
nép fölé helyezi, nem lehet Isten!
• Sőt Isten nevét ilyen sugallatok, parancsok szerzőjeként felhasználni -
mint ahogy azt az Ószövetség teszi - a legistentelenebb dolog. Talán
ezért is kellett Jézusnak Izraelben színre lépni. Mert ahol nagy a szükség,
közel a segítség.

8. Montanisták
• Eretnek felekezetek, mely alapítójától,
Montanustól nyerte nevét. Ez alig hogy a
keresztény hitre tért, képzelgő természetétől és
hirvágyától hajtatva, jósolni kezdett állítólagos
látomásai alapján. Rögtön akadtak követői,
különösen két nő: Prisca és Maximilla. Tanítását
az ázsiai püspököt két zsinatban megvizsgálták
és elvetették.Tanítása, melyet a II. sz. közepe
felé kezdett terjeszteni, Frigiában bő talajra talált,
a VI. sz. elején azonban már teljesen elenyészett.
• A montanisták tanítása a következő: 1. a világnak
közeli végét hirdették- 2. szigorú életmód által,
melyet Montanus előir, méltóképen kell készülni a
világ végére; 3. az isteni szellem folyton elragadja
őket és ennek segítségével jósolnak;(drog) 4. a
hittételek változatlanok és javíthatatlanok. A
keresztény erkölcsöket is rendkivül
megszigorították, miáltal tulhajtásba estek. A
második házasságot eltiltották, szigorubb és
hosszabb bőjtöket rendeltek el, a nagy bűnösöket
egyházukból örökre kizárták és a üldözések
idején keresték szándékosan a vértanuságot.
Mivel nem tudtak egyetérteni, mint a többi
eretnekek, ők is több felekezetre szakadtak.

9. Manicheizmus• A manicheizmus, alapítójáról Maniról kapta a nevét. Mani 216 körül született
Babilon mellett, egy Maridu nevű faluban. Itt egy elkeszaiták nevű
keresztény-zsidó szektában nevelkedett. Szigorú szertartások szerint éltek,
mely ellen Mani fellázadt.Indiába ment, ahol nagy sikerrel népszerűsítette
tanításait. Később visszatért hazájába. I Sápur ekkor kiadott egy
menlevelet, mely felhatalmazta őt, hogy a perzsa birodalom egész területén
szabadon hirdethesse tanait. 272 –ben újra üldözni kezdték, majd Hormuzd
uralkodása alatt eretnekség vádjával letartoztatták, ezután pedig
kivégezték.
• A manicheusok megrögzötten dualisták voltak. Úgy gondolták, hogy az idők
kezdetétől, két Isten létezik, és örökké szemben állnak egymással. Az egyik
a sötétség, a másik a fény istene. A fény birodalma volt a legfelsőbb. Alatta,
a sötétség birodalmában a határtalan mélység terül el, melynek mélyén ott
lapul a Sátán. Itt állandó a káosz,az örvénylés, akár egy zivatar közepén.
Majd egyszer csak a Sátán felemelkedett az őskáoszból, meglátta a felső
világ fényét, és gyűlölet ébredt benne. Visszatért a mélysége, és
felkészítette seregeit:
• „Aztán újfent felfelé tört, behatolt a fény birodalmába, azzal a szándékkal,
hogy szerencsétlenséget és pusztulást terjesszen el.”
• Mani tanítása szerint az emberi test a gonosz teremtménye, amibe
bebörtönözték a Fény szikráját. A reinkarnáció mely örökre fogva tartja a
lelket. Úgy gondolta, hogy az önmegtartóztatással, és az imádságokkal a
lélek megszabadulhat, de addig sok reinkarnáción és fájdalmon kel átesnie.

10. • A mítosz szerint a Sátán démonai kíséretében, előrontott az őskáoszból, hogy
megtámadja a Fényt. A Gonosz a füst, tűz, szél és víz erőit használta segítségül.
Olyan erős volt a roham, hogy áttört a védelmen és elfoglalta a Fényt. A Fény
Atyja ekkor megidézte az „Első Embert”, és felfegyverezte őt. Az erők
összecsaptak, de a Sátán diadalmaskodott. Az Első Ember halálos
öntudatlanságba hevert, a segítő erőket pedig elnyelték a sötétség erői. Ezután a
Fény Atyja újabb erőket teremtett, köztük az „Élő Lelket”, melyet az iráni Mithra
istennel azonosítottak, és a ”Nagy Építőmestert”. Ezek újjáélesztették, és
kiszabadították az „Első Embert”, majd nekifogtak, hogy kiszabadítsák az „Élő
Lelkeket” az anyag tüzes házából.
• Úgy gondolták, hogy az ördög ellentámadásának része volt, Ádám és Éva
megteremtése is, mert az emberi faj butaságával tovább erősítették a „Fény
börtönének falát”.
• „ A fény birodalma azonban üdvözítőt küldött Ádámhoz, aki tudatára ébredt a
benne lévő Fénynek, a halhatatlan léleknek, és fellázadt a testét megformáló
gonosz ellen.”
• Ezt az üdvözítőt a manicheusok Jézusnak „Tündöklőnek” nevezték. Később aztán
megint érkeztek üdvözítők, ilyen volt: Buddha, Hermész,és Jézus Krisztus is. Manit
a „Próféták Pecsétje”-ként említik. Ő az, aki elhozza a végső üzenetet, a végső
megvilágosodást, a végső gnózist. Ezzel a Fény kiszabadul a sötétség börtönéből.
Ez egy alkímiai természetű, hosszú, és bonyolult folyamat. Ekkor a Fény kiválik a
sötétségből, és a lélek megtisztul. Ez akkor lesz, mikor ráébredünk, hogy az
anyagi föld csak azért jött létre, hogy ennek a folyamatnak helyet biztosítson.
Ekkor az „Élő Lélek” és „A Nagy Építőmester új birodalmat hoz létre, és helyét egy
spirituális föld foglalja el.

11. • A manicheus egyház két fő részre oszlott. Voltak a hétköznapi hívek,
akik házasodhattak, ihattak bort, ehettek húst, lehettek javaik. Ők voltak
a Hallgatók. A másik csoportot a Kiválasztottaknak nevezték. Ők nem
fogyaszthattak alkoholt, húst. Teljes cölibátusban, és szegénységben
éltek. A kiválasztottaknak nehéz beavatáson kellett átesniük. Vándorló,
nincstelen életet kellett élniük, ételt naponta csak egyszer ehettek. A
Hallgatók kötelesek voltak gondoskodni róluk.
• A manicheusok is borzadtak az Ószövetségtől, és azt tartották, hogy
Jehova a gonosz isten. Mani ezt mondta:
• „ A Sötétség Hercege beszélt Mózessel, a zsidókkal, és papjaikkal. Ezért
a keresztények és a zsidók ugyanazt a hibát követik el, amikor ezt az
Istent imádják. Ő ugyanis tévútra vezette őket a bujaságban, hiszen nem
Ő volt az Igazság Istene”.