1. Az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedés stratégiája
Munkajogi és szociális jogi
dimenziók
Hajdú József
SZTE ÁJTK
EUROPA 2020

2. Európa 2020
• Előzmény: Lisszaboni Stratégia (2000-2010)
• EU-2020 start: 2010.03.03-i Bizottsági közlemény
alapján
• Fő területei:
1.Foglalkoztatás (munkajogi relevancia)
2. Kutatás és innováció
3. Éghajlatváltozás és energia
4. Oktatás
5.Szegénység elleni küzdelem
(kirekesztettség) szoc. jog)
• Végrehajtására országoknak ajánlásokat fogalmaznak
meg, melyek nem teljesítése esetén politikai
figyelmeztetést kap az adott tagállam – Igen, és
akkor mi történik? (puha jog problémája)

3. Kiemelt konkrét célok (EU-2020)
• 20-64 ??? éveseknél a munkahellyel
rendelkezők aránya 75%1)
• EU GDP 3%-a K+F-re
• „20/20/20” éghajlatügyi célok teljesítése (kibocsátás 30%-os
csökkentése)
• Iskolából kimaradók arányát 10% alá csökkenteni, felsőfokú
végzettségűek arányát 40%-ra emelni2
• 20 millióval (1/4-vel) csökkenteni a
szegények számát (3)
1
most 69%
2
most 15% illetve 31%
3. 16.4%, ill. 80 millió (2010)

4. A számszerű magyar vállalások

5. Prioritások
1.Intelligens növekedés: tudáson és innováción
alapuló gazdaság
2.Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékony,
versenyképes, környezetbarát gazdaság
3.Inkluzív növekedés: magas
foglalkoztatás, szocIálIs
és területI kohézIó

6. 1) Új készségek és munkahelyek
menetrendje
• Rugalmas foglalkoztatási formák
terjesztése [flexicurity= rugalmasság
és biztonság!!!]
• Jobb párbeszéd a munkaerőpiaci
szereplők között (útkeresés, de a régi
módszerekkel és szereplőkkel)
• Közös oktatási stratégiai keret kialakítása, ESCO=
készségek, kompetenciák és foglalkozások európai
keretének megalkotása
• Uniós alapok jobb koordinációja

7. Előzmény: EU Zöld könyv (2006)
• Bizottság: a munkajog modernizációjáról szóló
Zöld Könyv (2006.11.22.)
• Cél: teljes foglalkoztatás + inkluzív társadalom
(eszköz: a mttó-k és mvó-k
alkalmazkodóképességének növelése: flexicurity)
• Főbb területek: köv. old.

8. EU Zöld könyv (folyt.)
• 1. Foglalkoztatási átmenetek (átmenet egyik státuszból a
másikba, a munkaviszony önkéntes vagy nem önkéntes
megszakítása, stb.);
• 2. Rugalmasítás (1 fázis: dereguláció → 2. fázis flexicurity)
• 3. Elmosódó határok: a munkajog és a polgári jog között);
• 4. Háromszereplős jogviszonyok (a mvó és a mttó közé
beékelődő harmadik szereplő);
• 5. Munkaidő-szervezés (a minimális követelmények
meghatározásának kérdése);
• 6. Munkavállalók mobilitása (munkavállaló fogalmának
közösségiesítése az egységes elbírálás megkönnyítése);
• 7. Bejelentés nélküli munka (hatékonyabb hatósági
együttműködés az illegális munka elleni küzdelemben);

9. I. A rugalmasság dimenziói (Wilthagen, 2003 alapján):
1.Külső , numerikus rugalmasság (hire& fire, kölcsönzés, határozott idejű
munkaszerződések, on-call, out-sourcing, stb.)
2. Belső (cégeken belüli) numerikus rugalmasság
(létszámcsökkentés, belső átcsoportosítás – munkaórák változtatása, részmunkaidő, e-
munka, job-sharing, midő rugalmasítása, stb.)
3. Funkcionális rugalmasság (munkakör rotáció, a mvó-k képessége az
új feladatok kihívásaihoz való alkalmazkodásra)
4. Bér rugalmasság (teljesítménytől, eredménytől függő bérformák)
5. Tudás, képzés rugalmassága (LLL, szakképzés, stb.)
………………………………………………………………………….
II. A biztonság dimenziói: [jog + szoc. párbeszéd]
• A foglalkoztatási biztonsága (job+employment) security)
• A jövedelem biztonsága (income security)
• szociális biztonság [mnélküli bizt., OSH, ALMP, stb.] (soc.sec)
• A kombinációs biztonság (fizetett munka és családi kötöttségek)
Ezeket egymással kombinálva hozható létre a flexicurity-mátrix.

10. 10
Jó példa!?: Dán „arany” háromszög

11. 2) Szegénység elleni európai
platform
• Társadalmi kirekesztés és szociális védelem terén
együttműködési platform kidolgozása
• Szociális innovációs programok kialakítása,
oktatás, képzés, munkalehetőségek
koordinációja, hátrányos helyzetű rétegek
számára
• Szociális és egészségügyi rendszerek
fenntarthatóságának elősegítése, aktív öregkor

12. Lehetséges útvonalak?!
• Fenntartható fellendülés: (cél)
Európa visszatér korábbi növekedési üteméhez,
sőt meghaladja
• Lassú élénkülés: (optimista)
Európa tartósan veszít a jólétéből, és
alacsonyabb szintről kezd újra növekedni
• Elveszett évtized: (realista?!)
Európa tartósan veszít jólétéből és jövőbeni
növekedési lehetőségeiből

13. KÖSZÖNÖM, HOGY MEGHALLGATTAK!
1. Legyünk résen: egy kabát nem
jó mindenkire
és
2. A munkajog & szoc. jog: eszköz
a kölcsönös (érdek)védelemhez
(csónak példa)
Sok szerencsét magunknak!