Se ha denunciado esta presentación.
Utilizamos tu perfil de LinkedIn y tus datos de actividad para personalizar los anuncios y mostrarte publicidad más relevante. Puedes cambiar tus preferencias de publicidad en cualquier momento.

Daubner Béla - Pszichopatológia Kérdések és Válaszok

2.242 visualizaciones

Publicado el

Daubner Béla - Pszichopatológia Kérdések és Válaszok

Publicado en: Salud y medicina
  • Sé el primero en comentar

Daubner Béla - Pszichopatológia Kérdések és Válaszok

  1. 1. Daubner Béla - Pszichopatológia Kérdések és Válaszok1. Minek a tárgya a tárgy?Másikat a szakirodalomban tárgynak nevezik, a köt dés, a vágy vagy agy lölet tárgya, mert a köt dés vagy vággyal és melegséggel, vagy gy löletteltelített. A köt dés révén a tárgy sajátos átalakuláson, megszemélyesítésen megykeresztül, meghitt viszony jön létre vele2. Mi a reflektivitás?Az emberi lét legalapvet bb jellegzetessége a reflektivítás, amelynek jellemz iaz egyéni fejl dés során, az anyával vagy más szeretett személlyel valószimbiotikus kapcsolatban alakulnak ki. Reflektivitás nem csak a szimbiotikuskapcsolatban m ködik.3. Jellemezd az ösztön ént.Az ösztön-én tartalmazza az egyén vágyait, szükségleteit, amelyek közvetlen ésakadálytalan kielégítésre törnek, az örömelv jegyében.4. Jellemezd a felettes éntA felettes én a beépült szül i tiltásokat és az idealizált elvárásokat közvetveszigorúan ellen rzi, cenzúrázza a feltörekv vágyakat, kívánságokat, egyeseketletilt, másokat – többnyire módosítva – engedélyez.5. Jellemezd az ént.Az én a két nagyhatalom között lavírozva igyekszik mindkét félre tekintettellenni, mindkett elvárásait lehet leg teljesíteni, a vágyakat a tiltások mentén, amindenkori realitást is figyelembe véve. Az én tehát a külvilággal, a valósággalis közvetlen kapcsolatban áll, s e három szorításban próbálja – a valóságelvjegyében – az egyén érdekeit képviselni. Az én legfontosabb feladata mindenkor– de kora gyermekkorban és a krízisek idején kiváltképpen – a lelki struktúravédelme, különösen magának az énnek a védelme, m köd képességénekmeg rzése. Kés bb az ödipális korban, kell en meger södve, a konfliktusokszínterévé válik, s így szüntelenül azok elhárításán illetve megoldásán fáradozik. 1
  2. 2. 6. Mi az elhárító mechanizmus?Az énnek a szorongás elhárítására szolgáló eszközei els lépésben az elhárítómechanizmusok, amelyek mindig tudattalanul m ködnek és az els dlegesfolyamatok keretében rzik az én épségét. Az els dleges folyamatokatszubjektív bels képek, a s rítés és az eltolás mechanizmusai jellemzik.7. Jellemezd a másodlagos folyamatokat és az átdolgozást.A külvilági realitás érvényre jutása során az els dleges folyamatok mindinkábba valóság ellen rzése alá kerülnek, ennek kötöttségei közt alakulnak ki amásodlagos folyamatok, amelyeket az éber gondolkodás, a figyelem, amérlegelés, az érvelés, az ítéletalkotás, a belátás, a racionális logika és azellen rzött cselekvés jellemez. Ezek birtokában válik lehet vé az átdolgozás,melynek során a mindig tudattalanul m köd elhárító mechanizmusok egyéb,tudatos vagy tudatosítható, kognitív mentális lehet ségekkel egészülnek ki. Azátdolgozás tehát az els dleges és másodlagos folyamatok összhangja,együttm ködése révén válik lehetségessé. Ez az élmény, az élménnyel járóérzések és mindaz, amit err l gondolok, együtt, ezeknek mintegy s rítménye.8. Énfunkció, valóságelv és örömelvAz egységes énfunkció tudattalanul m köd részét az els dleges folyamatok, atudatel ttes és tudatos részét, pedig a másodlagos folyamatok képezik. Míg atudattalan els dleges folyamatokat az örömelv, a tudatel ttes és tudatos,másodlagos folyamatokat a valóságelv jellemzi. Tehát a primer folyamatokolyan tudattalan intrapszichés /bels lelki/ folyamatok, amelyek nem állnak avalóság ellen rzése /realitáskontroll/ alatt, mindig az én tehermentesítését,sz ken vett és pillanatnyi érdekeit képviselik, a valóságos helyzet bármiféleértékelése és a legcsekélyebb el relátás nélkül.9. Mi veszélyezteti a lelki egyensúlyt?A lelki egyensúlyt tehát a szorongás és az agresszió veszélyezteti, melyneknagysága, destruktivitása sohasem a küls vagy bels „veszély” objektívnagyságával arányos, hanem azt mindig a szubjektív élmény és a pillanatnyilelki diszpozíció határozza meg. A szorongás elhárítása során rendkívül nagyjelent sége van annak, mennyire változatos és differenciált az én rendelkezéséreálló hárító rendszer, mennyire rugalmasan tudja azt használni az én, továbbá,hogy mekkora az egyén szorongást r képessége, a frusztrációs toleranciája. 2
  3. 3. 10. Ismertesd a szorongás dezintegráló hatásátA növekv szorongás regressziót /korábbi fejl dési fokra való visszacsúszást/eredményez, melynek során primitívebb, már gátlás alá került hárítási módok isfelszabadulnak, csatasorba állnak. Támaszkeres , megkapaszkodó munkamódokkerülnek el térbe, s ha ez még mindig kevés a szorongás csökkentéséhez, atúlhajtott hárító mechanizmusok mentén, a szabadon lebeg szorongástünetekké formálódik.11. Vannak az énnek veleszületett adottságai?Az én csírái már a kora magzati korban megjelennek, s a magzat már jóval aszületése el tt képes önmagát elhatárolt egységként megélni, a lététveszélyeztet ártalomra félelemmel, védekezéssel reagálni, az anya különbözállapotait, igényeit respektálni. Tehát az énnek vannak veleszületett adottságai12. Mi a bels és a küls tárgy?A bels tárgy a lelki reprezentáció; ez képzet, érzés, fantázia, emlék stb., amelya másik emberre vonatkozik, míg a küls tárgy a valóságos, hús-vér személy. Akett között mindig több-kevesebb különbség van: minél szeretettelibb,intenzívebb és élénkebb a párbeszéd, annál rugalmasabb, színesebb,részletesebb, személyesebb a bels kép, s annál közelebb kerül a küls képhez,tehát annál reálisabb. A szeretet nélküli, rideg kapcsolatban a bels képfélelemmel elárasztott és merev lesz, a másik arca szorongásos fantáziákkaltorzított maszkká válik, mind kevesebb realitással. A párbeszéd is sorvad, s abels tárgy alig hasonlít a küls re.13. Jellemezd a képalkotástNagy lendületet kap a képalkotás, külön az énr l, külön a tárgyról, majd atárgyon keresztül a külvilágról. E bels képek segítségével tájékozódunk avilágban. Másként fogalmazva: azt tudjuk a világról és magunkról, amir lképünk van, s annyira tudunk tájékozódni, amennyire h a képünk a világról ésmagunkról. Igen korán megjelenik, majd szünet nélkül folyik a valóságkontroll,tehát az ellen rzés, hogy a világról és a magunkról alkotott képünk megfelel-eannak, amir l alkottuk. S tudnunk kell, hogy a kép, amely kialakult bennünk,különböz mértékben közelíti az eredetit, de sohasem azonos vele! Az én egyiklegfontosabb dolga tehát a képalkotás és e képek valóságkontrollja. E koraiid szak f munkamódja az introjekció /magába vetítés/, ami a külvilágelsajátításának sajátos módja. Biológiai megfelel je a bekebelezés. Az énkép 3
  4. 4. alakulását például alapvet en meghatározza az anya gyermekér l való képénekintrojekciója. A gyermekr l kialakult anyai kép tehát közvetlenül bevetül, s azt agyermek önmaga képeként éli meg! Az elmarasztalások, leértékelések,elutasítások is bels vé válnak, negatívvá teszik az énképet, aláássák azönbizalmat, önpusztító érzéseket generálnak.14. Írd le az elég jó anya fogalmát.Az „elég jó anya” elfogadhatóvá, élhet vé tudja tenni a sokféle kínnal ésfélelemmel teli világot. A túlnyomórészt gondoskodó és szeret anya teszilehet vé az sbizalom létrejöttét, mely nyomán bízni lehet az emberikapcsolatok melegében. Ugyanakkor az „elég jó anya” tud „rossz” is lenni. Nemkíméli feltétlenül a kíntól, nehézségekt l a gyermeket, hagyja, hogy megküzdjönvelük, elviselje azokat, bízik a gyermek képességében. A megküzd képesség afrusztrációk elviselése az én fontos funkciója, s e képesség az énkép nagyonjelent s, biztonságot és önbizalmat adó része!15. Mi a tárgyállandóság?Tárgyállandóság v. tárgykonstancia, az a képesség, amellyel a gondozó hiánya,távolléte esetén el hívható a gondoskodás nyújtotta biztonság, a pozitív érzés, aszeretet egy olyan szül vel szemben, akinek a hiánya éppen kínoz, aki csalódástokozott. Ez tehát szilárd képzet a jó anyáról és természetesen más tárgyakról is,akár jelen van, akár hiányzik, vagy éppen frusztráló. A tárgykonstancia aszemélyiség kialakulását is jelzi: a gyermeknek önmagáról is stabil képeformálódik. A sokféle helyzetben, hangulatban, ellentmondásos érzések közöttátélhet vé válik önmaga állandósága is, és ez céltudatos cselekvéseket teszlehet vé. Tehát a tárgykonstancia teszi lehet vé, hogy valaki a másik személyt,illetve önmagát alapvet en jónak érzékelje akkor is, ha éppen a „rossz”megnyilvánulásai állnak el térben.16. Hogy alakul ki a lelkiismeret?Az absztrahálás elsajátításával sajátos perspektívát kap a Jó és a Rossz: egyreinkább eltávolodik személyes /szubjektív/ jellegét l, a „számomra való”kellemes vagy kellemetlen voltától, s megindul az emberi létet alapvet enjellemz idealizációs folyamat, amely mindinkább a magatartást befolyásoló /meghatározó, szabályozó erkölcsi er vé válik. Az én mellett annak mintegyrészeként m köd felettes én is részese a fejl dési folyamatnak: a külvilágtólszármazó tiltásokra ráépül a primitív, majd az érettebb idealizáció, s a felettes én 4
  5. 5. is a mind érettebb és hatékonyabb realitáskontroll hatása alá kerül. A felettes énrugalmasabbá válik, respektálja az egyén érdekeit, nem kér számon elérhetetlenideálokat, nem hajszolja a Tökéletest. Kialakul az önszabályozás legbiztosabbgaranciája, a lelkiismereti funkció.17. Sorold fel az elfojtásra épül hárító mechanizmusokat.Eltolás, kompenzálás, reakcióképzés /Pl. ellentétbe fordítás/, racionalizálás,szublimáció.18. Ismertesd a fejlett én f jellemz itA fejl dés végén tehát az én megbízhatóan elhatárolódik a külvilágtól, stabil,önszabályozásra képes énképpel rendelkezik, jól m ködik a realitáskontrolljamind a külvilág, mind saját maga vonatkozásában. Bánni tud az id vel, képesszükségletei halasztott kielégítésére, tud beszélni, a második jelz rendszerbeneligazodik, tud elvontan bánni a Jóval és a Rosszal, tehát vannak értékei,erkölcsi érzéke. Képes stabil emberi kapcsolatok kialakítására, intimkapcsolatban respektálja a másik szükségleteit, és tud egyedül is lenni.Kialakultak másodlagos folyamatai, már racionálisan is meg tanult gondolkodni,képes saját magától is elvonatkoztatni, decentrálni, kilépni énközpontúságából,tehát képessé vált a társas helyzettel járó feszültségek viselésére.19. Jellemezd a neurotikus regressziótA személy önmagához és a világhoz való viszonya stabil, a küls és a belsvalóság jól elkülönül, a valóságfunkciók épek, csak éppen mindent átitat, áthatés többnyire elbizonytalanít a szorongás. Különösen stresszhelyzetben ingadozikvagy legátlódik a teljesítmény.20. Mi a konverzió?Konverzió során a szorongás testi tünetté alakul át, például szívszorítás,ritmuszavar, fejfájás vagy bármiféle fájdalom, szédülés formájában mutatkozikmeg. Gyakorlatilag nincs olyan testi tünet v. zavar, amelyet a szorongás akonverzió révén ne tudna utánozni.21. Mi a fóbia?A fóbia során a szorongás meghatározott helyzetekhez köt dik /hídon valóáthaladáskor, magasban, tömegben, zárt helyen, járm vön, apró bogarak vagy 5
  6. 6. állatok jelenlétében stb. tör el /, akár a halálfélelemig fokozódhat, s ígylehetetlenné tesz bizonyos cselekvéseket.22. Mi a kényszer?A kényszer során értelmetlen, céltalan gondolatok, cselekedetek, rítusokismétlésére „kényszerül” a páciens, s ha ezeket megpróbálja nem megtenni,akkor jelentkezik az extrém szintén akár a halálfélelemig fokozódó szorongás.23. Mi a derealizáció és a deperszonalizáció?A derealizáció és a deperszonalizáció a külvilág és önmagam megélésénekmegrendülését jelz , jellegzetes szorongásos tünet.24. Jellemezd maximum 10 mondatban a borderline regressziót (válasz 5oldal)A borderline típusú regresszió során a szorongás már nem csupán a viselkedéstérinti, hanem mélyebben befolyásolja a lelki funkciókat, és kevéssé vagy aligmegélhet . Pontosabban az egyén a diszfunkcióit kívülre helyezi, és akörnyezetével való diszharmóniaként éli meg azokat. Az elgyengült,hatékonyságát vesztett vagy ki sem alakult tárgyállandóság miatt lehetetlenéválik önmaga folyamatosságának átélése, a hiányosan átélt én-tárgy kapcsolatkövetkeztében fellazul, vagy megtörik önmaga és a világ egységes megélése, ésérzelmileg hangsúlyos helyzetekben fellazul, elmosódik a határ az én és akülvilág között. Az egységét vesztett én jellegzetessége a következetlenség,állhatatlanság, ellentmondásosság, a nagyfokú befolyásolhatóság. Adöntéseknek alig van súlya, következménye, vagy nem is születnek döntések, acselekvések a pillanatnyi hangulat szerint alakulnak, sérül a tevékenységek, azéletvitel folyamatossága. A fellazuló én, a gyengül tárgyállandóság gyengíti aszemély kontrollfunkcióit, morális egységét, így kapcsolataiban szeszélyessé,kiszámíthatatlanná, akár megbízhatatlanná válik.Mindezzel párhuzamosan csökken, háttérbe szorul, vagy megsz nik azönreflexió, melynek során folyamatosan mintegy kívülr l is szemléljükmagunkat, összevetjük élményeinkkel és min sítjük viselkedésünket.Fokozatosan csökken a bels tartalmak és a cselekvés közti távolság, az a sáv,ahol helyet kapnak a diszkurzív gondolkodási funkciók. Ha viszont már nincsmeg ez a távolság, az élmény és a cselekvés „összeér”, nincs helye amérlegelésnek, a gondolati kontrollnak. 6
  7. 7. Fellazulnak, bizonytalanná válnak, vagy elvesznek a bels határok, a küls kpedig zavarókká, terhesekké, korlátozókká válnak, ellenkezést, indulatotváltanak ki. Bels határok hiányában óhatatlanul küls korlátokba ütközik azillet , s a dühös ingerültség, felcsattanó feszültség, lázadás, ellenséges indulatokjellemzik viselkedését. Jó esetben képes ugyan fegyelmezni magát, de érzelmibeállítódását a „tagadás uralma” határozza meg, ami nagyon keserves állapot.Fokozott kapcsolati igényénél fogva e személy keresi a társas helyzeteket,eligazodik az emberi viszonyok közt, de szinte minden embernek más-más arcátmutatja. Bels megosztottságát mintegy kihelyezi, megkönnyebbül, miközbenkörülötte veszekednek – rajta! Könnyen lesz bizalmatlan, gyanakvó, aminekkövetkeztében kontrollál és manipulál. E manipuláció ritkán szándékos, nemtudatos, többnyire az azonnali szorongás igénye hívja el , de éppen a jóindulatútársakból vált ki dühöt.A jó tárgy állandóságának hiánya miatt nem tud fenntartani huzamosabb ideig jóközérzetet, hiszen az a dicsér , szeret , gratifikáló küls tárgyak állandójelenlétét l függ, s egyedül maradva végtelenül elhagyottnak, kifosztottnak érzimagát, mert hiányzik a meger sít , gratifikáló bels tárgy, amely azegyedüllétet elviselhet vé/élvezhet vé teszi. Ha produktivitása legátlódik, vagynem kap teret, önvádló értéktelenség érzet, keserves üresség kínozza.E szakadatlan zajló drámában harcol a gonosz világgal, az t meg nem értszeretteivel, a mindenütt jelen lév igazságtalansággal, méltánytalansággal, snem egyszer e harc áldozatának érzi magát. Egész önmaga és az egész világ adráma részese, illetve színtere. A dráma során felcsapó indulatának tárgyatkeres, és ha odakint nem talál tárgyat, dühe önmaga ellen fordul. Elégedetlen, dekíméletlen is magával, nem képes önmagát becsülni, védeni, óvni, hanem ezt isa környezetét l várja: szeressék, dédelgessék, becézzék, miközben kevéssévagy egyáltalán nem képes mások – akár elemi – igényeit respektálni.Mivel nem tudja önmagát kerek egészként megélni, fokozott kapcsolati igényeszimbiotikus jelleg vé válik. Piócaként tapad a másik emberre, akit szintén nemkülönálló másikként, hanem önmaga meghosszabbításaként él meg, illetvetárgyként kezel: amennyiben igénye van rá, használja, ha nincs rá szüksége,elfelejti, vagy tudomást se vesz róla, de elvárja, hogy ha igényli, korlátlanul 7
  8. 8. rendelkezésére álljon. Az ilyen kapcsolati igény a másiktól való jelent sfügg ség lehet ségét rejti, így a zsarnoki megnyilvánulások ellenére a klienskiszolgáltatottságát, önállótlanságát jelenti.A kapcsolat további sajátossága, hogy a másikat önmaga részeként vagyfelértékeli, idealizálja – így önmagát is különbnek, nemesebbnek, er sebbnekérzi -, vagy leértékeli, önmaga hiányosságait vetíti rá, s ilyenkor a másikat vetimeg, miközben maga felértékel dik. Ezek a kapcsolati sajátosságokóhatatlanul az intimitás rovására mennek, amely pedig tudvalev en a kapcsolatmin ségét határozza meg. Így rendkívül mértékben /s t mértéktelenül!/megterhelik kapcsolataikat, akár a szakítás lehet ségével is.A terápia mindig nagyon nehéz, sok meghittséget és kitartást igényel, különösenakkor, ha erkölcsi érzékünket bántó megnyilvánulásokat is tapasztalunk.Ilyenkor fontos szem el tt tartani, hogy az egész ember elfogadása nem jelentiazt, hogy a kritikátlan, netán etikátlan cselekedeteit is elfogadjuk, vagy azokrafelmentést keresünk. Pont fordítva: ha a kliens érzi bizalmunkat ésmegértésünket, toleranciánkat, képessé válik a kritika elfogadására.E regresszió sajátossága még az oralitás, a szájjal szerezhet örömök/dohányzás, rágógumi, evés, ivás stb./ dominanciája, ami az állandóan jelenlévfügg ségi igénnyel együtt nagyon is kedvez a pillanatos kielégülést adó alkohol-és drogélvezetnek, s ha az alkalmi fogyasztás rendszeressé válik, igen hamarszenvedélybetegségbe torkollhat.A borderline mélység regresszióban az elfojtás mentén képz d tünetek melletta hasítás és a projektív identifikáció révén keletkez jellegzetes tünetek ismegjelennek, s t az énstruktúra leépüléséb l adódó dezintegratív tünetek isátmenetileg vagy id szakosan felt nhetnek.Míg azonban a neurotikus regresszióban általában egy domináló tünet van, smint majd látni fogjuk, az határozza meg a neurotikus betegséget /Pl. pánik-vagy kényszerbetegséget/ is, addig a borderline regresszióban, egy id ben,egymás mellett, egyszerre több neurotikus tünet lehet jelen. Ez a polineurotikustünetképzés önmagában borderline regresszióra utalhat. 8
  9. 9. Affektív tünetek: az érzelmi reakciók széls ségesen polarizálttá válnak, arajongó szeretet és a heves gy lölet váltogathatja egymást, egyazon személyrevonatkozóan is. A polarizáltság az egészséges ember számára érzelmilegkövethetetlen, így félelmet, kiszolgáltatottságot, vagy heves indulatot vált ki,ami mindenféle kapcsolat szakítópróbája.A polarizáltság mellett az érzelmek határtalanná, parttalanná válnak, mert ajelen érzelmei összefolynak a múltban megélt érzelmekkel, és határtalannádagadhatnak. Egy apró sérelem nemcsak az éppen sért személyt l megéltkorábbi sérelmekkel, de az életben megélt összes sérelemmel összekapcsolódvaszinte maga alá temeti a pácienst.Többnyire a negatív érzések folynak ily módon össze, a pozitív érzésekkel ezritkábban fordul el , ha mégis, akkor sajátos, felfokozott állapot, egzaltáltságjön létre. Csökken vagy elvész az érzelmek és indulatok fölötti uralom képessége,megsz nik azok folyamatos ellen rzése. A hangulat is többé-kevésbé elszakad aküls hatásoktól, mintegy önálló életet él, és tartósan emelkedett vagy nyomotthangulati fekvés alakulhat ki.A hasítás az érzelmek, az élménymód és saját magam megélésénekintegráltságát, egységét szünteti meg, a kognitív funkciókat is széttöredezi, agondolkodás énközeli illetve érzelmileg hangsúlyos helyzetekben elveszti adiszkurzív (következtet ) kontrollt, érzelemvezéreltté, kritikátlanná válik,változatos elfogultságokkal, téves ítéletekkel, durva következetlenséggel. Ahangsúlyos externalizáció, a negatív énrészek folyamatos kihelyezése kiterjedtparanoid munkamódokkal járhat, ami a m köd realitáskontroll miatt téveszmékkialakulásához ugyan nem vezet, de az illet az állandó gyanúsítgatással,vádaskodással, rosszhiszem séggel, ellenségeskedéssel rengeteg indulatotprovokál önmagával szemben. Környezetével való viszonyát ez a folyamatosellenségeskedés, harc jellemzi.Itt érhet tetten a projektív identifikáció, amely annyival több, mint az egyszerkivetítés, projekció, hogy az illet a kivetített tartalomnak megfelel en lépkapcsolatba környezetével /vádaskodik, ellenséges, támadó-agresszív stb./. Ezzelszemben a projekció során az illet nem lép kapcsolatba a környezettel, nemtámad, nem harcolt, élményének bels következményei vannak, viselkedésébena visszavonulás, elzárkózás érzékelhet . 9
  10. 10. A felbolydult aktivitás, és a meggyengült kognitív funkciók következtében aviselkedés, a cselekvések kontrazavara szinte mindig a tüneti kép el terében áll,s talán a fékevesztettség szóval jellemezhet leginkább, mert az plasztikusanfejezi ki a fékez funkciók, a kritikus szabályozó én meggyengülését. Azagresszió önmaga ellen fordulása szinte állandóan kísért , könnyen realizálódóönkárosító, önpusztító, öngyilkossági késztetésekben mutatkozik meg. Gyakranrésze a tüneti képnek valamilyen abúzus. Az abúzusból könnyen létrejöhetfügg ség, így a borderline regresszió a szenvedélybetegségek igen nagykockázatát jelenti.Az ödipális szintnél mélyebb regresszió csaknem mindig érinti a szexualitást is:az is veszít érettségéb l, polimorffá válhat, így a legkülönböz bb szexuáliszavarok, esetleg perverziók színezhetik a tüneti képet.25. Mi a krízis?Olyan állapot, amely akkor következik be, ha „a személy fontos életcéljaimegvalósítása közben akadályokba ütközik, amelyeket a problémamegoldásszokásos módjaival egy ideig nem tud leküzdeni.” A krízis mélységét nem aküls leg elszenvedett trauma nagysága határozza meg, hanem a személyaktuális lelkiállapota, stabilitása, érzékenysége. 10

×