Az öregedő munkaerő tudásának megőrzése (Rába esettanulmány)
1. Az öregedő munkaerő tudásának kezelése
(A RÁBA Mester programjának bemutatása)
Prof. dr. Bencsik Andrea
egyetemi tanár
Széchenyi István Egyetem
2. Agenda
A vállalat jellemzői
A probléma háttere, kihívás és cselekvés
A TMR kialakításának mérföldkövei – a mentor
program
Kultúra modell, mint feltétel
A fenntartható működés alapelve – kulcsa
3. A vállalat jellemzői
Több mint egy évszázados autóipari tapasztalattal rendelkező holding,
Három stratégiai üzletág,
Haszongépjárművekhez, mezőgazdasági erőgépekhez és
földmunkagépekhez kifejlesztett futóműveket, futómű főegységeket és
alkatrészeket, haszon- és személygépjárművekhez alkatrészeket, illetve
speciális járműveket gyárt,
Csaknem 2000 főt foglalkoztat,
Árbevételének mintegy 60 százaléka három stratégiai régióba (USA, EU,
FÁK) irányuló exportból származik.
Kizárólagos magyar tulajdonú.
6. A probléma háttere
Környezeti változások sebessége nagyobb lett.
A tudásmegújítás sebessége is növekedett.
Igény, hogy a munkatársak képesek legyenek a változással
együtt megújítani, fejleszteni tudásukat is.
A termékek bonyolódnak, így a tudás jelent ma korlátot a
fejlődésnek.
7. Kihívás a vezetés számára
Meghatározni mi az a tudás, ami a sikeres vállalati
működéshez kell, azt megszerezni, megtartani és használni.
A tudásmenedzsment a figyelem középpontjába került.
9. Cselekvés
Felmérték a rájuk váró gazdasági nehézségeket, mely a
tudásvesztés következményeként állhat elő,
Egy olyan rendszert építettek ki, melyben egyrészt a
szükséges tudás azonosítása, az ahhoz szükséges
munkaerő biztosításának lehetősége, valamint a
megszerzett tudás megosztása, megfelelő hasznosítása
megoldott.
10. A TMR kialakításának mérföldkövei
Kultúraváltás – Tudásakadémia (gondolkodásmód, személet, hozzáállás
megváltoztatása, az emberek felkészítése a változásra, szakmai ismeretek
felfrissítése.
Fókuszban a végrehajtói szint tudása – tapasztalati tudás domináns, mert
bonyolult termékeket fejlesztenek, gyártanak és értékesítenek. Kiterjedt, széleskörű
tudásra van szükség, egy gépkezelő számára min. 3 év szükséges.
A tudásmenedzsment rendszer kiépítéséhez szükséges stratégia megfogalmazása
– (HR stratégia - hogyan adják át a tudást a pályakezdőknek, hogyan tanítják be az
új dolgozókat, hogyan váltják ki a nyugdíjba menőket, a kismamákat vagy a
tartósan betegeket, hogyan kezelik a fluktuációt, stb ).
Kidolgozták a legjobb munkatársak kiválasztásának és az új munkatársak
betanításának módszerét, a már megszerzett tudás folyamatos fejlesztésének,
megőrzésének lehetőségét.
11. A TMR kialakításának mérföldkövei
Azonosították a tudáshordozókat, (kulcsembereket) – akiket tudásátadásra
képeznek, ösztönöznek, és ha szükséges, dinamikusan változtatnak.
Szükséges explicit tudás elemek rendelkezésre állását biztosították - eljárási
utasítás, munkautasítás, a vállalat saját tananyagai, a külső képzők által küldött
anyagok is elektronikus formában, a belső levelezési rendszeren keresztül
hozzáférhető, valamint papíron is rendelkezésre állnak és hozzáférhetők mindenki
számára.
Kiemelkedően fontos a tapasztalati tudás – a tudásmegosztás tacit elemeinek
biztosítása sajátos program formájában valósul meg.
Mentor = tanító vagy mester program
12. A mentor program
Szellemi területen:
Fejlesztendő munkavállalók (pályakezdő, új belépő minden munkatárs idekerül
alanyi jogon)
Kulcsmunkavállalók (belőlük lesznek a mentorok, segítők)
A cég számára hasznos és fontos munkát végeznek
Pótlásuk erőforrás igényes, és nehéz feladat
Elvesztésük esetén az általuk birtokolt tudás és tapasztalat is elvész, amely
kulcsfontosságú a cég számára
Motiválásuk, megtartásuk kiemelt feladat a cég számára
Bérfejlesztésük reaktív módon történik
Egyensúlyban a képesség – motiváció – kompenzáció hármasa
Működtető munkavállaló (képességében és motiváltságában nem látunk
perspektívát adott pillanatban, de hasznos munkát végez)
13. A mentor program
Fizikai területen:
A szakmunkások közt mester pozíciót határoztak meg, ez a dolgozók körülbelül
10-15 %-a.
Az összes kompetenciát lefedik, úgy, hogy ahhoz értenek, abban fejlődni tudnak, a
vállalat pedig képzi őket, hogy ezt a tudást tanítani tudják.
A pozíciót évente meg kell újítani, ebből a csapatból ki lehet kerülni és be lehet
kerülni = presztizs kérdés, aminek motiváló ereje van.
A mentor által átadott tudás megőrzése és további tapasztalatokkal kiegészítése,
majd hasznosítása a cél.
A technológusok, akik a fejlesztésekről vagy problémák megoldásáról
tananyagokat írnak, és azokat vállalaton belül előadják, oktatják a kollégáknak.
Fókuszban: korábbi tapasztalatok, speciális problémák megoldásának módja
(összekapcsolódik az explicit és tacit tudás).
A kidolgozott programok folyamatos működését biztosítják, felügyelik,
gondozzák és fejlesztik. Mindehhez a gondolkodás, a viselkedés, a bizalom építése,
a kultúra formálása alapvetően fontos. (HR kiemelt szerepe)
14. A mentorral/kulcsemberrel szembeni elvárások
oktatói szintű szakmai tudás
szakmacsoportban eltöltött minimum egy éves Rábás gyakorlat
kommunikációs képessége és készsége alkalmassá tegye ismeretek átadására
empátiás készsége révén tudjon helytállni oktatói szerepében
elkötelezett legyen a feladat és a cég iránt
teljesítmény orientáltsága és az új dolgokkal szembeni nyitottsága példamutató
értékű legyen
aktívan vegyen részt a szakmai területét érintő betanítás tananyagának
összeállításában, írásba foglalásában (a HR szervezet koordinálásával)
15. Kultúra modell
A nagyvállalat hierarchikus felépítésű, sok vezetői szinttel rendelkező, divízionális
felépítésű, nehézkesen működő szervezet volt.
A bürokratikus struktúrából nyitott, rugalmasan reagálni és működni képes
szervezetté vált, mely képes támogatni a tudásmenedzsment programot.
A működés jellemzői
Tanulószervezeti jellemzők érvényesülnek (közös jövőkép alkotás, munkatársi
nyitottság, csapatmunka, tanulási hajlandóság).
A bizalomra épülő kultúra teszi lehetővé, hogy a szervezet kifejezetten nyitott a
tudásátadásra.
Csapatmunkában kell és lehet érvényesülni - tudást át kell adni a kollégáknak, és
biztatni őket is ugyanerre.
HR kiemelt koordinációs szerepe az oktatási, a betanítási anyag és a tematika
elkészítésében (a technológia, a területi vezetés, esetleg külső megbízott
részvételével)
Az egész vállalati rendszer arra épül, hogy a tudásmegosztás megvalósuljon.
16. A fenntartható működés alapelve
A kulcstudás birtoklói mellett mindig kell legyen valaki, aki tanul, és a tanításért
támogatni, motiválni és javadalmazni kell a mentorokat, mestereket. A tudásnak
mindig van egy olyan része, ami a személyhez kapcsolódik, de mindig van egy
átadható része és van egy minimális szint, ahol kifejezetten érdek a megosztása.
A tudásmegosztás mindennapi eszközei:
Rendszeres értekezletek,
Tudást átadó értekezletek/képzések,
Kötelező oktatások,
Hibaelemző meetingek
Konferenciákon való megjelenés, külföldi tanulmányutak,
Vezetőképzések, vezetőfejlesztések,
Belső rotáció.
17. A fenntartható működés kulcsa
Holisztikus szemlélet, ahol az idősödő munkatársak
problémája nem egyszeri/egyedi beavatkozásokon keresztül
oldódik meg.
A tudásmegosztás folyamatát a kultúrával összhangban
állandóan fejleszteni kell.
A tudásmegosztásra folyamatos figyelmet kell fordítani, nem
működik magától, figyelem nélkül előbb utóbb háttérbe
szorul. Folyamatos kommunikáció, jobbító szándék kell
érvényesüljön, melyhez időt és vezetői támogatást kell
rendelni.
19. Szemelvények
Tíz évvel ezelőtt sokkal inkább az jellemezte a céget, hogy „a tudás az enyém, a
tudás hatalom, amit tudok, megtartom magamnak”. Ezt a gondolkodást az elmúlt
évek során egy tudatos vállalati kultúraváltoztatás következtében sikerült
megváltoztatni. Számtalan workshop, tréning, képzés szolgálta ezeket a célokat.
Például ha egy modellezéssel foglalkozó specialista úgy döntene, hogy holnaptól
nem megy többé dolgozni, akkor ez a tudás megrendelhető a piacon. Van azonban
olyan tudás, amiben ezt nem engedheti meg magának a vállalat. Ide tartozik
azoknak a tapasztalt konstruktőröknek a tudása, akik évtizedek óta futómű
fejlesztéssel foglalkoznak, és tudják, hová kell nyúlni egy adott esetben
érthetetlennek tűnő probléma esetén. Ők nem engedhetik meg, hogy magukban
tartsák a tudásukat, az ilyen esetekben feltétlenül be kell avatkozni és biztosítani
kell a folyamatos tudásátadást.
A fejlesztések a vállalatnál teamben történnek. Egy új futómű fejlesztés például
csapatban történik, kereskedővel, kalkulátorral, gyártóval, kontrollerrel akár vevővel
együtt, egy körülbelül 20 fős gondosan összeválogatott teamben. Akár a vevővel is
lehetséges a tudásmegosztás, ezeket persze nagyon alapos és kiterjedt
szerződésekkel fedik le.