Igény van a EUCIP Core végzettségű szakemberekre. Az EUCIP Core képzési program bevezetése és honosítása csak akkor lehet hasznos és eredményes, ha képzésből kikerülő fiatal szakemberek foglalkoztatására igény mutatkozik nemcsak az európai, hanem a hazai munkaerő-piacon is. Az I-TShape projekt keretében a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (PMVA) vállalta, hogy felmérést végez a magyar gazdaság szereplői körében azzal a céllal, hogy képet kapjunk a különböző gazdálkodó szervezetek informatikai infrastrukturális ellátottságáról, annak jelenlegi állapotáról, a működtetési feltételekről és az alkalmazott infokommunikációs eszközök és technológiák működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges szakemberekkel szembeni elvárásokról. A felmérés eredményei és tapasztalatai azért fontosak számunkra, mert így a hazai piaci igényekhez igazodó képzési program alakítható ki és vezethető be a magyar szakképzésbe.

1. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
1
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
Beköszöntő
A pályázat célja az Informatikai Szakmai
Társaságok Európai Tanácsa (CEPIS) által
kidolgozott EUCIP Core (European Certification of
Informatics Professionals) képzési program
magyarországi bevezetése és honosítása a hazai
szakképzési rendszerben. A program
bevezetésével olyan európai szinten
értékesíthető informatikai képesítéssel
gazdagodhat a hazai szakképzés, amely közvetlen
válasz a munkaerőpiacon élesen mutatkozó
igényre: a cégeknek és vállalkozásoknak olyan
informatikai szakemberekre van szüksége, akik a
saját szakterületük alapos ismerete mellett, az
üzletvitelhez, a szervezetben való
munkavégzéshez, a projektfeladatokhoz,
csapatmunkában való részvételhez szükséges
készségekkel is rendelkeznek (az angol nyelvű
szakirodalomban: T-shaped professionals).
A pályázatot az élethosszig-tartó tanulás (LLL)
Leonardo programja keretén belül, innováció
transzferként három ország (Magyarország,
Olaszország, Írország) tíz európai intézményének
összefogásával létrejött konzorcium nyújtotta be,
a konzorcium vezetője az iTStudy
Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont. Az
EUCIP Core program tulajdonosát, a CEPIS-t a
konzorciumban olasz szervezet, az Olasz
Számítástudományi Társaság (AICA – Association
of Italian Information Technologie) képviseli. A
konzorciumi további tagjai az Ír
Számítástudományi Társaság, az olasz Enrico
Fermi Szakközépiskola, amelyek az EUCIP Core
képzés gyakorlati megvalósításában szerzett több
éves tapasztalatuk átadásával segítik a
magyarországi honosítást. Az adaptáció
eredményének hazai kipróbálásában négy hazai
szakközépiskola és egy egyetem tanárai és diákjai
vesznek részt. A munka világának képviseletében
csatlakozott a konzorciumhoz a Pest Megyei
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
A projekt hosszú távú hatásaként, az Európai
Unióban elismert informatikai szakképesítés
megszerzése növeli a magyar fiatalok és felnőttek
elhelyezkedési esélyét.
I-T Shape Team
http://it-shape.hu
Tartalom
Beköszöntő .......................................................... 1
Az EUCIP Core képzéshez kapcsolódóan a
gazdaság szereplői körében végzett felmérés
eredményei és tapasztalatai:............................... 2
Események........................................................... 9
2inno.eu – „Do innovation now!” LLP Projekt . 9
Projektadatok .................................................... 10
Partnerek ........................................................... 10
Célcsoportok...................................................... 10
Célok .................................................................. 10
Munkacsomagok................................................ 10
Kiadja:
P9 PMVA, Magyarország
Szerkesztő: Dr. Bujáki Gábor
Copyright © I-T Shape

2. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
2
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
Az EUCIP Core képzéshez kapcsolódóan a gazdaság szereplői körében
végzett felmérés eredményei és tapasztalatai:
Az EUCIP Core képzési program bevezetése és honosítása csak akkor lehet hasznos és eredményes, ha
képzésből kikerülő fiatal szakemberek foglalkoztatására igény mutatkozik nemcsak az európai, hanem a
hazai munkaerő-piacon is. Az I-TShape projekt keretében a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
(PMVA) vállalta, hogy felmérést végez a magyar gazdaság szereplői körében azzal a céllal, hogy képet
kapjunk a különböző gazdálkodó szervezetek informatikai infrastrukturális ellátottságáról, annak jelenlegi
állapotáról, a működtetési feltételekről és az alkalmazott infokommunikációs eszközök és technológiák
működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges szakemberekkel szembeni elvárásokról. A felmérés eredményei
és tapasztalatai azért fontosak számunkra, mert így a hazai piaci igényekhez igazodó képzési program
alakítható ki és vezethető be a magyar szakképzésbe.
A felmérésre egy 15 kérdésből álló kérdőív segítségével került sor, melyet online formában, önkéntes
alapon és anonim módon tölthettek ki a megkérdezettek. A felkérést a kérdőív kitöltésére a PMVA
kapcsolatrendszerében lévő több, mint 600 szervezet részére küldtük ki. A megkeresettek kevesebb, mint
10 %-a (56 válaszadó) töltötte ki a kérdőívet, ennek ellenére úgy véljük, hogy a képzési program
tervezésénél mindenképpen figyelembe vehető hasznos és értékelhető információkhoz, véleményekhez
jutottunk, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.
Felmérésünk első részében olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek segítettek a szakmai kérdésekre adott
válaszok értelmezésében és értékelésében. Ebben a kérdéskörben rákérdeztünk a gazdálkodó szervezet
működési formájára, a foglalkoztatottak létszámára, a gazdasági ágazatra, amelyben tevékenységét végzi,
de fontosnak tartottuk megkérdezni a válaszadó beosztását, életkorát és nemét is, mivel ezek a tényezők is
befolyásolják a válaszadó gondolkodásmódját a kérdésekre adott válaszokban. A válaszadók 1/3 a nő volt
2/3-a pedig férfi, amit mindenképpen pozitívan értékelhetünk az „elférfiasodottnak” is tekinthető
vállalatvezetésben, valamint az informatikai szakmakörben. A kérdőívet kitöltők több, mint 70 %-a tartozott
a vállalati felső vezetéshez (vezérigazgató, gazdasági vezető, marketing igazgató, informatikai igazgató,
ügyvezető igazgató, értékesítési vezető, finanszírozási osztályvezető, stb.), de volt a válaszadók között
polgármester, projektmenedzser, vállalati mérnök, tanár, irodai munkatárs is. A válaszadók 52 %-a tartozott
az 50 év feletti korosztályhoz, 45 %-a 30-50 év közöttiekhez, és mindössze 3 % volt a 30 alatti.
A vizsgálatba vont szervezetek működési területük tekintetében jól reprezentálták a hazai gazdaságra
jellemző ágazati megoszlást, amit az alábbi ábra szemléltet.
1. ábra: A szervezetek ágazatok szerinti megoszlása.
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%
Kereskedelem
Építőipar
Oktatás
Mezőgazdaság
Ipar
Ingatlan ügyletek
Egészségügyi, szociális ellátás
Vendéglátás, szálláshely…
Feldolgozóipar

3. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
3
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
Ugyancsak jól reprezentálta a válaszadói kör a hazai gazdaságban működő vállalkozások alkalmazotti
létszám alapján történő méret szerinti megoszlását, miszerint a megkérdezettek több, mint 95 %-a tartozott
a mikro-, kis- és középvállalati körbe és kevesebb, mint 5 % volt a nagyvállalat.
2. ábra: A szervezetek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása.
Fontosnak tartottuk felmérni a szervezetek informatikai infrastrukturális ellátottságát és azt, hogy
működésük mely területein és milyen módon használják a rendelkezésükre álló informatikai eszközöket,
rendszereket. A 3. ábrán jól látható, hogy a válaszadók több, mint 70 %-ánál használnak az alkalmazottak
számítógépet és internetet, valamint meghaladja a 60 %-ot a hálózatba kapcsolt perifériás eszközöket
használók aránya. A felmérésből kiderült, hogy nem éri el az 50 %-ot a számítógépeket hálózatban
használók aránya. A megkérdezettek 10 %-a használ intranetet és működtet WEB szervert.
3. ábra: A szervezetek informatikai infrastruktúrával való ellátottsága.
Kíváncsiak voltunk a meglévő informatikai infrastruktúra jelenlegi állapotára is. Ezen a területen nem állnak
rosszul a vállalatok, mert több, mint 70 %-uknál az elmúlt 3 éven belül felújították a hardver és szoftver
állományt, újakat, korszerűbbeket szereztek be.
0% 20% 40% 60% 80%
0-9 fő
10-49 fő
50-249 fő
250 fő felett
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Számítógép az egyes felhasználóknál
A számítógépek hálózatba vannak…
Hálózati szerver adatmentést is végez
Hálózati adatbázis szerver
WEB szerver
Vezetékes hálózati kapcsolat (LAN)
Vezeték nélküli hálózati kapcsolat (WLAN)
Intranet
Internet
Hálózatba kapcsolt eszközök (nyomtató,…

4. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
4
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
A megkérdezettek a rendelkezésükre álló informatikai infrastruktúrát alapvetően az irodai munkavégzésre,
adminisztrációra (82 %) használják. 50 % körüli azon felhasználók aránya, akik a pénzügyi területen, a
könyvelésben és bérszámfejtésben, a vevő- és ügyfélnyilvántartásban, valamint dokumentumkezelésre,
nyilvántartások vezetésére használják az informatikát. Sajnos még nem igazán elterjedt a magasabb szintű
vállalati folyamatokban az informatikai rendszerek alkalmazása, úgymint gyártási és termelési folyamatok
tervezésében, irányításában, a humánerőforrás gazdálkodásban, a projektmenedzsmentben, a logisztika, a
PR, marketing, és a minőségbiztosítás területén. Ezeken a területeken 20 % alatti az informatikai háttér
támogatottság. Nem éri el a 10 %-ot az integrált vállalatirányítási rendszereket alkalmazók aránya.
4. ábra: Az informatikai rendszerek működtetésének területei.
Az infokommunikációs eszközök és technológiák alkalmazását a szervezet működéséhez és fejlődéséhez a
válaszadók 63 %-a nagyon fontosnak, nélkülözhetetlennek ítélte. 34 %-uk vélekedett úgy, hogy az
informatikai alkalmazások megkönnyítik a napi munkavégzést, és mindössze 3 % volt az, akik számára
csekély hatással van az informatikai eszközök használata.
Fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy az egyes szervezetek milyen módon biztosítják a rendszergazdai,
illetve egyéb informatikai feladatok ellátását, azokat munkatársakkal, vagy alvállalkozókkal végeztetik el,
illetve milyen végzettségű szakemberek végzik ezeket a tevékenységeket.
A válaszadók ötödénél foglalkoztatnak teljes munkaidőben informatikai szakembert. 30 % körüli azon
szervezetek aránya, akik alvállalkozóval végeztetik el az informatikai feladatokat folyamatos, vagy alkalmi
megbízás keretében.
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%
Irodai munka, adminisztráció
Pénzügyek
Könyvelés, bérszámfejtés
Vevő és ügyfélnyilvántartás
Dokumentumkezelés, iktatás, nyilvántartás
Beszerzés és értékesítés (készletgazdálkodás)
Oktatás, képzés
Projektmenedzsment
PR, marketing
Gyártási, termelési folyamatok tervezése,…
Minőségbiztosítás
Humánerőforrás-gazdálkodás
Logisztika
Integrált vállalatirányítás

5. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
5
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
5. ábra: A rendszergazdai és egyéb informatikai feladatok ellátásának módja.
A 6. ábrán jól látható, hogy a vállalatok közel 60 %-ánál az informatikai, illetve rendszergazdai feladatokat
szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek látják el. 30 % azoknak a szakembereknek az
aránya, akik szakirányú középfokú végzettséggel rendelkeznek. A szervezetek ötödénél nem szakirányú
diplomás szakembereket alkalmaznak informatikusi munkakörben.
6. ábra: Az informatikai feladatokat ellátó személyek iskolai végzettség szerinti megoszlása.
Felmérésünkből az is kiderült, hogy a gazdálkodó szervezetek alkalmazott szakembereikkel első sorban a
felhasználók számítógépeinek, az elektronikus levelező rendszereknek az üzemeltetését, a weboldalak
tartalmának kezelését. Jellemzően alvállalkozókat bíznak meg a szükséges szoftver- és honlapfejlesztéssel,
és alvállalkozóktól veszik igénybe a web szerver és tárhely szolgáltatásokat is. Közel megegyező arányban
végzik munkatársak és alvállalkozók a hálózati szerverek és rendszerek üzemeltetését, a rendszeres
hardwer és szoftver karbantartást, adatmentést, és az informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó
feladatokat.
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%
Teljes munkaidőben alkalmazott
informatikai munkatárssal
Részmunkaidőben alkalmazott
informatikai munkatárssal
Más munkakört is ellátó munkatárssal
Alvállalkozóval folyamatos megbízás
keretében
Alvállalkozóval alkalmanként
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
Nem szakirányú középfokú végzettségű
Szakirányú középfokú végzettségű
OKJ-s szakirányú végzettségű
Szakirányú főiskolai, egyetemi végzettségű
Nem szakirányú főiskolai, egyetemi
végzettségű

6. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
6
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
7. ábra: Az informatikai feladatok ellátásának megoszlása az alkalmazottak és alvállalkozók között.
Az EUCIP Core képzési programra vonatkozó legfontosabb kérdésünk volt, hogy az általunk felsorolt
ismereteket, képességeket, készségeket és kompetenciákat mennyire tartják fontosnak és szükségesnek a
szervezetek egy informatikai szakember esetében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 80 %-a
fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartja egy informatikus részéről, hogy ismerje és tudja alkalmazni a
legkorszerűbb IKT eszközöket, rendszereket és legyen képes a cég számára szükséges és hatékony
informatikai infrastruktúra megtervezésére, kialakítására és működtetésére. Legalább ilyen fontosnak
tartják a vonatkozó jogszabályi és etikai szempontjainak ismeretét. Ennél kisebb arányban (67 %) várják el a
válaszadók, hogy az informatikus javaslatokat tegyen az egyes vállalati működtetési folyamatokat támogató
infokommunikációs technológiai fejlesztésekre. A szakmai kompetenciák feletti egyéb kompetenciák közül
80 %-ban fontosnak, illetve nagyon fontosnak ítélik az idegen nyelv, első sorban az angol, mint szakmai
nyelv ismeretét, továbbá az önállóságot, és a problémamegoldó képességet.
41
21
21
22
36
5
17
14
26
13
13
21
21
11
20
26
25
8
34
22
26
13
26
24
15
15
0% 20% 40% 60% 80% 100%
A felhasználók számítógépének üzemeltetése
Szerverek üzemeltetése
Hálózati rendszer (internet, intranet) üzemeltetése
és hálózatbiztonsági felügyelete.
Hardver- és szoftverkarbantartás, rendszeres adat-
és programmentés
Elektronikus levelező rendszer üzemeltetése,
levelezési listák létrehozása, adminisztrálása
Szoftverfejlesztés
Informatikai infrastruktúra fejlesztése
Honlapfejlesztés
Üzemelő web oldal(ak) tartalmának kezelése
Tárhelyszolgáltatás
Weben hozzáférhető tartalmak kiszolgálását
biztosító szerver üzemeltetése és hozzáférés…
Informatikai infrastruktúrát és egyéb
fejlesztéseket érintő pályázatok elkészítése.
Informatikai infrastrukturális és egyéb fejlesztési
projektek előkészítése, lebonyolítása
munkatárs alvállalkozó

7. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
7
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
8. ábra: Az informatikai szakemberektől elvárt ismeretek, készségek és kompetenciák értékelése.
A kérdőívben lehetőséget adtunk arra is, hogy a válaszadók kifejthessék véleményüket, észrevételeiket,
illetve javaslatokat tegyenek a képzési programmal kapcsolatban. Ezek közül a vélemények közül a
következőket emelnénk ki:
1
1
1
1
3
1
0
0
0
2
1
1
0
1
1
4
1
7
2
4
3
5
4
4
3
1
2
2
9
7
8
10
12
12
7
11
8
10
11
8
6
9
18
15
17
20
18
21
23
22
22
23
19
10
15
17
27
29
29
18
21
18
23
18
22
17
22
36
33
27
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Ismerje a korszerű IKT eszközöket, technológiákat és legyen
képes azok telepítésére, használatára, működtetésére,
karbantartására.
Ismerje a különböző hálózatok működését, és legyen képes
azok kiépítésére és biztonságos üzemeltetésére.
Legyen képes a cég számára szükséges informatikai eszközök
megtervezésére, kiválasztására, fejlesztésére, tesztelésére.
Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes
eszközökkel lehet a marketinget hatékonyabbá tenni.
Ismerje fel az informatikai beruházások szükségességét és
legyen képes megtervezni, megvalósíthatóságát értékelni.
Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes
eszközzel lehet a menedzsment feladatokat megkönnyíteni.
Ismerje az informatikai rendszerek törvényességi és etikai
szempontjait.
Ismerje és értse a cég céljait, stratégiáit, működését és az
üzleti folyamatokat.
Nyelvtudás (első sorban az angol nyelv ismerete)
Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes
eszközzel lehet a csapatmunkát támogatni.
Tudjon javaslatot tenni arra, hogy milyen számítógépes
eszközzel lehet a céges dokumentumokat rendszerezni.
Legyen képes a cég adatainak biztonságos tárolását
megszervezni.
Önállóság és problémamegoldó képesség
Lojalitás és kompromisszum készség
1 2 3 4 5

8. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
8
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
 A képzés legyen gyakorlatorientált, tartalmazzon egyéni motivációs feladatokat is.
 Az informatikusok általában vagy egyedi szoftverfejlesztésben vagy néhány általános megoldás
alkalmazásában tudnak segítséget nyújtani. Hiányzik a köztes tanácsadói szolgáltatás, ahol a piacon
meglévő megoldások cégre szabott alternatíváinak feltárásában tudnak tanácsot adni, az adott
problémakörre kiterjedő ismeretek birtokában.
 Angol nyelvű képzés legyen.
 Úgy kellene kialakítani a képzési programot, hogy az a későbbiekben bevezethető legyen a
felsőoktatásba felsőfokú képesítés, vagy egy másoddiploma megszerzésére.
Összegezve a felmérés eredményeit, tapasztalatait az alábbi megállapításokat tehetjük, természetesen a
teljesség igénye nélkül:
1. A szervezetek többsége az informatikai eszközeiket első sorban irodai munkavégzésre,
adminisztrációra, dokumentum- és adatkezelésre, nyilvántartások vezetésére, továbbá pénzügyi és
számviteli területeken használják, éppen ezért az informatikai infrastrukturális fejlesztéseket is ezek
függvényében valósítják meg. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban ritkán vizsgálják azt, hogy azok
mennyire támogatják optimálisan a szervezeten belüli üzleti, illetve működési folyamatokat.
2. Az informatikai fejlesztéseknél az elsődleges szempont általában a használatban lévő eszközök és
rendszerek korszerűsége, ezért az eszközök amortizációjához kötik általában a beruházások
ütemezését.
3. A válaszadók alig kétharmada tartja nélkülözhetetlennek, illetve fontosnak az IKT alkalmazását, ami
adódhat abból is, hogy nincsenek teljesen tisztában az informatika kínálta lehetőségekkel
szervezetük vonatkozásában.
4. A szervezetek többsége főiskolai, egyetemi végzettségű személyeket foglalkoztat informatikai
feladatok ellátására, viszont a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak
aránya csupán 20 % körül, még a középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező aránya 30 % körül
alakul.
5. A cégek igénylik a jól felkészült informatikai szakemberektől olyan tanácsadási szolgáltatás
nyújtását, amelyben cégre szabottan gyakorlati segítséget tudnak adni az egyes informatikai
alkalmazások és a hatékony működést lehetővé tevő fejlesztések vonatkozásában.
A megállapítások alapján megfogalmazható következtetéseink, javaslataink:
1. Mivel a szervezeteknél alacsony a középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak
aránya, ezért indokolt a középfokú informatikai szakképzésbe az eddigi képzésektől némiképp
eltérő EUCIP Core képzés bevezetése olyan képzési tartalommal, aminek segítségével a képzésből
kikerülők egyrészt bizonyos területeken képesek helyettesíteni a felsőfokú végzettségű
szakembereket, másrészt megfelelő alapot teremt a szakmai előrelépésre, magasabb szintű tudás
megszerzésére.
2. Az EUCIP Core képzési program kidolgozásakor figyelembe kell venni az angol nyelvű képzés és
vizsgáztatás lehetőségét.
3. A képzési programban hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati felkészítésre és az olyan szakmai
kompetenciákon kívüli kompetenciák fejlesztésére, mint az önállóság, problémamegoldás,
csapatban való munkavégzés.
4. Az EUCIP Core képzési program kidolgozásakor érdemes figyelembe venni a képzési program
jövőbeni felsőfokú szakirányú képzésbe való bevezetésének lehetőségét is.

9. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
9
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
Események
I-T Shape Meeting, Dublin, Írország
2014. október 23-24.
A harmadik I-T Shape találkozót 2014. október 23-24-én tartották Dublinban. A meeting célja a projekt
eddig elért eredményei mellett a fenntarthatóság, a EUCIP Core tanúsítvány magyarországi lokalizációja és
a szakértői csoportok tapasztalatainak megbeszélése volt. A részletes beszámolót az I-T Shape 5.
hírlevelében olvashatják.
2inno.eu – „Do innovation now!”
LLP Projekt
A projekt célja az, hogy segítse a KKV-k ügyvezető igazgatóit és felső vezetőit felismerni, hogy mennyire
fontos az innováció a kis cégek esetében is, és segítsen az innovációt a napi gyakorlat részévé válni. 18
tapasztalt európai intézmény vesz részt a projektben, és közülük hat aktív partner fogja az eredményeket a
saját országában (Ausztriában, Szlovéniában, Spanyolországban, Olaszországban, Magyarországon és
Írországban) bevezetni.
Felvetődik azonban a kérdés, hogy miért bizonyul olyan nehéznek a módszerek átültetése a gyakorlatba,
különösen a kisvállalkozások esetében ? A 2inno.eu projekt megoldásként a “DUI - learning by doing, using
and interacting mode” (magyarul: cselekedve tanulás, használd és vegyél részt) módszert javasolja.
A kisvállalkozásoknak gyakorlatias szemléletben, néhány hét alatt kell megtanulniuk, hogy hogyan
tudnak innovációs projekteket elindítani és sikeresen végig vinni. Testre szabott “Innováció Menedzsment”
tréningekkel szeretnénk segíteni a KKV-kat abban, hogy áthidalják az elmélet és a gyakorlati közötti
szakadékot, és rátaláljanak a saját “innovációs kultúrájukra”. A mottó: “DO innovation now!” – azaz
“Csinálj az innovációt most!”
A projekt weboldala: www.2inno.eu
Időtartama: 2013. október – 2015. szeptember

10. 2013-1-HU1-LEO05-09615
it-shape.hu
HÍRLEVÉL
6. szám 2014. November
10
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létreEz a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit
tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
Projektadatok
Rövidítés: I-T Shape
Cím: I-T Shape – Európai szinten versenyképes informatikai képesítés a magyar szakképzésben
Időtartam: 2013. október 1-től 2015. szeptember 30-ig
Pályázat típusa: Innovációtranszfer
Program: Leonardo da Vinci – az Európai Unió Élethosszig tartó tanulás programjának szakképzési
alprogramja
Résztvevő országok: Magyarország, Olaszország, Íroszág
Weboldal: http://it-shape.hu
Kapcsolat: Hartyányi Mária, iTStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft. -
Magyarország
E-mail: maria.hartyanyi@itstudy.hu, skype: hmaria718
Partnerek
ITSTUDY - iTStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft. HU
AICA - Olasz Informatikai és Számítástudományi Társaság IT
ISFP- Enrico Fermi Szakközépiskola – IS Fermi in Pontedera IT
ICS - Ír Számítástudományi Társaság IE
SZÁMALK - Szalézi Szakközépiskola, Budapest HU
ÖJSZIGK - Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő HU
NJSZK - Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest HU
GJMSZI - Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Makó HU
NYME - Nyugat-Magyarországi Egyetem HU
PMVA - Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány HU
Célcsoportok
Elsődleges célcsoport: : a szakképzésben tanuló magyar diákok, felnőttek, akik pályamódosításra
kényszerülnek, minősítéssel nem rendelkező informatikai szakemberek.
Másodlagos célcsoport: a szakképzésben, felnőttképzésben oktató tanárok, kis- és középvállalkozók
alkalmazottai
Célok
A „EUCIP Core” szakképesítés honosítása Magyarországon, a hazai „EUCIP Core” képzés tematikájának
kidolgozása. Az eredmények tesztelése: kísérleti képzés keretén belül egy modul kipróbálása 50-60 magyar
diák bevonásával. A „EUCIP Core” képzési program akkreditálása a hazai felnőttképzési rendszerben.
Munkacsomagok
WP1 Projektmenedzsment
WP2 Elemzés és tervezés
WP3 EUCIP Core adaptáció
WP4 EUCIP Core lokalizáció
WP5 Kísérleti képzés
WP6 Értékelés
WP7 Valorizáció
WP8 Disszemináció