2. Sok trader akkor nyitja meg pozicióját, amikor az ár kitörni készül valamely jól
ismert geometriai formációból, mint például háromszög, ék, zászló, stb. Ez arra
a feltételezésre épül, hogy a kitörés után az ár folytatni fogja mozgási irányát.
Ezzel a metódussal az a probléma, hogy nem veszi figyelembe a momentum
jelenlegi állapotát és sok kitörési kisérlet a megfelelő momentum hiányában
meghiúsul, az ár visszatér az eredeti geometriai alakzatba („fakeout”).
3. Ennek ellentéteként létezik egy irányzat, ahol is a traderek kizárólag a
momentum kitörésekre alapozzák kereskedési döntéseiket – akkor nyitnak új
poziciót, amikor a momentum áttöri az előző trendvonalat. Szerintük nincs
szükség az ár figyelésére, elégséges csupán egy momentum indikátort
használni (pl. CCI, RSI). Jelen prezentációnak nem célja, hogy ezt a
megközelitést kritizálja de a momentum indikátorok
keletkezésének/kiszámitásának módja egyértelműen azt sugallja, hogy ennek a
módszernek meglehetősen korlátozott a hasznossága.
4. Ismert tény, hogy hosszútávon bármely papir görbéje az idő 70%-t
konszolidációval tölti (congestion zone). A maradék 30% jelzi azt az időratamot,
amit ténylegesen jól definiálható trendben tölt (fel-le). Az ideális helyzet új
pozició nyitásához az, amikor mind az ár, mind a momentum kitörni készül.
Hadd ismételjük meg: az ár és a momemtum EGYÜTT törnek ki. Ha az ár
kitörését nem követi a momentum, akkor jó esély van arra, hogy a kitörés rövid
élettartamú lesz (nincs meg a szükséges nyomás a feltételezett kitörés
irányában). Az érem másik oldala is igaz: ha a momentum megnövekszik
ugyan, de ezt nem követi jelentős ármozgás – akkor meg mi értelme lenne
egyáltalán a pozició nyitásnak_
5. Egy előző leckében („A Pyra Alapjai”) megtanultuk és elfogadtuk a tényt, hogy
az ár csatornákban mozog. A csatorna mérete meghatározható (fokban) és
nagyban függ az ár volatilitásától. Például elmondhatjuk, hogy egy 10Range
charton, the YM (emini Dow futures) egy 6 fokos csatornában mozog általában
(a jelenlegi piaci viszonyok/volatilitás mellett). A Buborék Korszakban (1999-
2000) jóval volatilisebb volt, a napi ármozgás sávja sokkal szélesebb volt és
általában a 11 fokos csatornában mozgott.
6. Sok trader, aki kizárólag a momentum-break alapján kereskedik gyakran találja
magát olyan szituációban, hogy bár a momentum áttörése megtörtént, de az ár
nem követi azt és a pozició rövidesen ellenük fordul. Ők nem tudják azt, amit mi
igen: ami általában történik az nem más mint, hogy az ár egy kicsit valóban fel
megy, de az árcsatorna felső falának ütközik és visszapattanik („pong”).
7.
8.
9. A logika azt mondja, hogy akkor nyissunk új poziciót (jelen esetben: menjünk
long), amikor az ár bebizonyitotta, hogy többé nem egy lefelétartó csatornában
utazik. Kérem, alaposan tanulmányozzák/memorizálják a következő 6 diát! Ez
ugyanis A korrekt módja annak, hogy mikor és milyen árnál menjünk long.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21. Ez a lecke kizárólag a pozició megnyitásáról szól. A példákban a DAX futures
szerepel. Házifeladatként, kérem próbáljon azonositani potenciális trading
szituációkat az Ön által követett chartokon (úgy, hogy első lépésként
összekötjük a momentum indikátor jelentősebb csúcsait) és a pyratool-t
helyesen beilleszteni. Gyakorlással előre és tisztán fel fogjuk ismerni a legjobb
poziciónyitási lehetőségeket/árszinteket. A következő leckében a poziciók
lezárásával foglalkozunk. Sok mindent kell még megtanulni, de megtettük az
első lépést!