1. SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR
MAROSVÁSÁRHELY
Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai
kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok
esetében
IRÁNYÍTÓTANÁR SZERZŐ
DR. ZSIGMOND ISTVÁN SZENTES TÜNDE ZSUZSÁNNA
MAROSVÁSÁRHELY
2009

2. Tartalomjegyzék
1. Bevezető.......................................................................................................................... 3
2. Meghatározások .............................................................................................................. 5
3. A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás.................................................................... 10
3.1. Mi a CSR?.............................................................................................................. 10
3.2. Történelmi áttekintés ............................................................................................. 11
3.3. Hogyan került előtérbe a CSR?.............................................................................. 13
3.4. Szponzoráció, adományok – CSR tevékenység? ................................................... 14
3.5. CSR Romániában................................................................................................... 15
4. Kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok CSR politikája..................................... 18
4.1. MOL Románia ....................................................................................................... 18
4.2. Petrom .................................................................................................................... 20
4.3. Rompetrol .............................................................................................................. 21
4.4. LUKOIL................................................................................................................. 23
5. CSR program, projektek – es ezek kommunikációja.................................................... 25
5.1. Irányvonalak, célkitűzések, célközönségek ........................................................... 25
5.2. Üzenet .................................................................................................................... 27
5.3 Együttműködések – civil szervezetek..................................................................... 28
5.4. Népszerűsítés ......................................................................................................... 30
5.5. Eredmények ........................................................................................................... 31
6. Következtetés................................................................................................................ 33
7. Bibliográfia ................................................................................................................... 35
8. Melléklet ....................................................................................................................... 39
2

3. Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai kőolajipari
termékeket forgalmazó vállalatok esetében
1. Bevezető
Volt egy időszak, amikor a nyereség utáni hajszában a vállalatoknak nem képezett
prioritást annak gondolata, hogy milyen hatással vannak a környezetre, valamint arra a
társadalomra, amelyben tevékenykednek.
Az idők során, azonban kezdett elterjedni az a felismerés, miszerint azok az erőforrások,
amelyeket ingyen használtunk és kifogyhatatlanoknak tartottunk, véglegesek. Ha nem
változtatunk szokásainkon, életstílusunkon és nem teszünk ez ellen, drasztikus
következményei lehetnek, amelyek főleg a jövő generációjára fognak kihatni. Az
ügyfelek is felismerték ezt a problémát, és nagyobb elvárásaik lettek azokkal a
vállalatokkal szemben, amelyeknek termékeit és szolgáltatásait használták. A vállalatok
tevékenységeinek eredményei számos embert befolyásolnak, melynek következtében ők
is társadalmi szereplők lesznek. Akarva akaratlanul el kellett fogadják az ügyfeleik
követeléseit, és szerepet vállaltak fel. (Păun 2008. 28)
A vállalat felelősségéről így nyilatkozik Julio Moura: 1 „Mi, a vállalat, ennek a
társadalomnak vagyunk a része; előjogokban van részünk; magas fokú képzettséggel
rendelkezünk; hozzáférésünk van az erőforrásokhoz, és ezek az erőforrások ránk voltak
bízva, ami azt jelenti, hogy felelősséget vállaltunk, hogy ezeket az erőforrásokat a
közösség javára használjuk fel, hogy hozzásegítsük a körülöttünk levő közösséget a
felvirágozáshoz.” (Oprea 2005. 45)
A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR = Corporate Social Responsibility)
viszonylag új fogalom, bár a tevékenység az utóbbi idők során egyre nagyobb
fejlődésnek indult, és egyre nagyobb a népszerűsége.
Dolgozatomban a kőolajipari vállalatok társadalmi felelősségvállalásával foglalkozom.
Miért kőolaj? Mert ez az egyik legszennyezőbb természeti erőforrás, de egyben a
1
A Grupo Nueva elnöke, Costa Rica
3

4. legszükségesebb is. A legtöbb háború napjainkban a kőolaj körül forog, országok
politikai stratégiáiban kap kiemelt helyet, emberek és állatok életét oltja ki, lehet gyilkos
és életeket menthet meg. Kőolaj nélkül világunk jelentős része nem létezhetne.
Romboló erejével a kőolajat forgalmazó vállalatok is tisztában vannak. Hogy
ellensúlyozzák a kőolaj környezetszennyező hatását, különböző környezetvédelmi és
társadalomra ható programokat, projekteket, kampányokat dolgoztak ki, amelyekkel
bebizonyíthatták, hogy tisztában vannak a kőolaj káros hatásaival, de ugyanakkor
felelősséggel tartoznak annak a közösségnek, amelyben tevékenykednek.
Dolgozatomban arra fogok rámutatni, hogy a kőolajipari vállalatok tevékenységükből
kifolyólag nagy hangsúlyt fektetnek a vállalati társadalmi felelősségvállalási
irányvonalakra. Ki fogok térni a vizsgált vállalatok CSR tevékenységeinek
kommunikációjára, hiszen fontosnak tartom megvizsgálni, hogyan kommunikálják a
kőolaj szennyező hatásainak ellensúlyozásának lehetőségét az érintettek felé, és milyen
eszközöket használnak a kívánt hatás eléréséért.
Módszertani szempontból, kutatásomat tartalomelemzéssel végeztem el. Fő forrásnak az
online környezetet, az általam vizsgált vállalatok – MOL Románia, Petrom, Rompetrol,
LUKOIL – weboldalait, főbb CSR-el foglalkozó weboldalakat (például:
www.responsabilitatesociala.ro), használtam. Ugyanakkor információkat gyűjtöttem a
vállalatok különböző kiadványaiból, CSR-ről szóló könyvekből is.
4

5. 2. Meghatározások
Vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility - CSR):
 A vállalati társadalmi felelősségvállalás, még ismeretes vállalti felelősségvállalás,
vállalati polgárság, felelősségteljes üzlet és vállalati társadalmi teljesítés, egy
formája a vállalati önszabályozásnak, ami az üzleti modellbe van beépítve (Wood
1991. 691). 2
 A vállalatok társadalmi felelősségvállalása egy olyan fogalom, mely egy leendő
tartozásra vonatkozik, amellyel a vállalatok (mint társadalmi szereplők)
rendelkeznek az összes érintettel szemben, akikkel kapcsolatba kerülnek
gazdasági tevékenységük során. (Wikipedia 2008c) 3
 A CSR - a vállalatok társadalmi felelősségvállalása - koncepciója szerint a
vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti megfontolásokat építenek be
üzleti tevékenységeikbe, valamint részvényeseikkel, üzleti partnereikkel folytatott
interakcióikba. Tágabb értelemben véve: egy-egy cég minden tettéért felelős, ami
hatással van az emberekre, a közösségre, a természeti környezetre. (8)
 quot;A CSR a vállalatok által önként vállalt szerep, amelynek értelmében működésük
során és az érdekeltekkel való kapcsolatukban figyelmet fordítanak a társadalmi
és a környezetvédelmi problémákra.quot; (9)
2
Corporate Social Responsibility (CSR), also known as corporate responsibility, corporate citizenship,
responsible business and corporate social performance is a form of corporate self-regulation integrated into
a business model.
3
Responsabilitatea socială a corporaţiilor este un concept care se referă la o prezumtivă datorie pe care
companiile (ca actori sociali) ar avea-o faţă de toate părţile implicate în desfăşurarea acţiunilor presupuse
de activitatea lor economică.
5

6.  A társadalmi felelősség felszínes értelmezésébe is mindenképpen bele szokás
érteni a környezetvédelmet, gazdasági mutatókat, szponzorációt, távolabbról a
minőségbiztosítást, munkaegészség- biztonságot. (Tóth 2007. 17)
 A társadalmi felelősségvállalás egy lényeges fogalom, ami által a vállalatok
önkéntes munkát gyakorolnak, hogy hozzájáruljanak egy jobb társadalom és egy
tisztább környezet létrehozásához. 4 (7)
 „Vállalatok társadalmi felelősségén azt értjük, ha egy üzleti vállalkozás
folyamatosan elköteleződik az etikus viselkedés és a gazdasági fejlődéshez való
hozzájárulás iránt, mialatt javítja munkavállalóinak és családjaiknak
életminőségét, csakúgy, mint a helyi közösségét és általában a társadalomét.”
(Watts–Holme 1998. 6)
 Philip Kotler könyve szerint „a vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az
elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében
folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is
támogat.” (Kotler–Lee 2005. 13)
 Szerintem: A vállalati társadalmi felelősségvállalás koncepciója szerint, a
vállalatok, elkötelezettséget vállalnak azért a társadalomért és környezetért,
amelyben tevékenykednek, amely önkéntes munkájuk során valósul meg.
Adományok – klasszikus módszer, melynek során egy vállalat anyagi támogatást ajánl
fel. Része lehet a vállalat CSR stratégiájának vagy elkülöníthető jótékonysági célokra is.
(Oprea 2005. 48)
Civil szervezet (NGO)– minden kormánytól független, civilekből álló szervezetek,
amelyek saját költségvetéssel rendelkeznek (Wikipédia, 2008d). Tehát minden olyan
4
Corporate social responsibility is essentially a concept whereby companies decide
voluntarily to contribute to a better society and a cleaner environment.
6

7. szervezet civilnek tekinthető, amely nem az állami intézményrendszerhez tartozik,
amelyet magánszemélyek hoznak létre saját céljaik, vagy valamilyen társadalmi cél
elérése érdekében. A civil szervezetek (NGO) összessége alkotja a civil társadalmat.
Értékek – azok a meggyőződések, amelyet a szervezet megoszt az érintett felek közt. Az
értékek szerint jön létre a szervezet kultúrája, valamint ezek határozzák meg az
elsőbbségeket is. (Wikipédia 2008e) 5
Fenntartható fejlődés - Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelenkor szükségleteit anélkül,
hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék
szükségleteiket” (12)
Fogyasztók – kapcsolatuk a vállalattal kétirányú: a fogyasztó befolyásolja a cég
működését, hiszen generálja a keresletet; a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak meg
kell felelniük a fogyasztók elvárásainak (pl. biztonságosság, egészség). Az elvárások
alapja a fogyasztói jog, amely kimondja, hogy a vállalatnak kötelessége a fogyasztót,
mint önmagában vett célt kezelni.
Globalizáció - az a folyamat amelynek során a helyi vagy regionális jelenségek
világméretűvé alakulnak. Le lehet írni egy olyan folyamatként is, melynek során az
emberek egy egységes világban, egy társadalomban élnek és működnek együtt. Ez a
folyamat a gazdasági, technológiai, társadalmi és politikai erők csoportosítása.
A globalizáció kifejezést legtöbbször a gazdasági globalizáció megnevezésére használják,
ami a nemzeti gazdaság beillesztését jelenti a nemzetközi gazdaságba, elősegítve ezzel a
kereskedelem, a közvetlen külföldi befektetések, a tőkeáramlás, a migráció és a
technológia elterjedését. 6 (Wikipedia 2008b)
5
Beliefs that are shared among the stakeholders of an organization. Values drive an organization's culture
and priorities.
6
Globalization (globalisation) in its literal sense is the process of transformation of local or regional
phenomena into global ones. It can be described as a process by which the people of the world are unified
into a single society and function together. This process is a combination of economic, technological,
sociocultural and political forces. Globalization is often used to refer to economic globalization, that is,
integration of national economies into the international economy through trade, foreign direct investment,
capital flows, migration, and the spread of technology.
7

8. Misszió (Küldetés) – tiszta és egyértelmű megfogalmazása annak, hogy a szervezet miért
jött létre. Ez a szervezet létének lényege, amely időben állandó, és a szervezet egyik
alapvető azonosítója, jellemzője. (Kádár 2008. 11)
Munkavállalók - több szempontból is érintettjei egy vállalatnak: erőforrásként jelennek
meg; sok esetben maguk képviselik a céget a fogyasztók felé; ők viselik a vállalti
döntések következményeit. Léteznek bizonyos munkavállalói jogok, amelyeket a
munkáltató szem előtt kell tartson: esélyegyenlőség, magánélethez való jog, vállalati
részvétel joga, egészséges, biztonságos munkafeltételek stb. A nagyvállalatok társadalmi
felelőssége a munkavállalók felé a jóléti juttatások biztosításában mutatkozik meg.
Önkéntesség – magánszemélyek által, saját késztetésből végrehajtott közérdekeken
alapuló tevékenység, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. (9)
Részvényesek, befektetők - nem a szó szoros értelmében vett tulajdonosok, viszont, a
menedzser neki tartozik elszámolással a vállalat gazdasági állapotát illetően. Kettőjük
viszonya lehet gyakran konfliktusos, hiszen itt ütközhet a nyereségszerzés és az elvek
közti ellentmondás. A vállalat fókuszpontját lényegesen befolyásolja, hogy a befektető
milyen szempontokat vesz figyelembe, amikor tőkéjének beruházásáról dönt.
Stakeholders – A projekt menedzsmentben használatos fogalom, amelyet az idők során
átvett a CSR is. Azok a személyek, csoportok (függetlenül attól, hogy külső vagy belső)
amelyek érintve vannak egy cég bizonyos tevékenysége által: részvényesek, befektetők,
munkavállalók, fogyasztók, versenytársak, beszállítók, civil társadalom, kormány.
(Wikipedia 2008a)
Szponzoráció - alapja az anyagi támogatás, amelyet levonnak a vállalat nyereségének
adójából, és amely a vállalat népszerűsítését segíti elő. (Oprea 2005. 48)
Vízió (Jövőkép) – kép a szervezet jövőbeli állapotáról, amely megfelel értékeinek, de
kifejezi a vágyakat, a merész elképzeléseket is. Legtöbbször egy szervezet víziója, azt
8

9. adja vissza, ahogyan az alapítók elképzelték a szervezet fejlődését, helyét a piacon.
(Kádár, 2008, 11)
Versenytársak – olyan vállalatok, amelyeknek profitszerzési tevékenységük
megegyezik. Az etikai problémák a versenytársak közt sokszor nem is kerülnek
nyilvánosság elé. A vállalatnak a konkurencia tevékenységéből, működéséből épp úgy
származhat előnye, mint hátránya. Etikai kérdések akkor merülhetnek fel ebben az
esetben, amikor nem megfelelő versenyhelyzet áll fenn a vállaltok között.
9

10. 3. A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás
3.1. Mi a CSR?
Láthattuk a fentiekben, hogy mennyire fontos lett a vállalati társadalmi felelősségvállalás
napjaikban. Ebben az alfejezetben részletesebben szeretnék rávilágítani arra, hogy
tulajdonképpen mit jelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás, kik az érintett
személyek, hogyan nyilvánul meg ez a vállaltok életében?
A CSR a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, amelynek célja a társadalmi értékek
beültetése az üzleti életbe. Lévén, hogy a vállalati társadalmi felelősségváltozásnak nincs
egy általánosan elfogadott definíciója, sokan, sokféleképpen látják ennek lényegét.
Azonban a dolgozatom elején megadott meghatározások alapján elmondhatjuk, hogy a
legfontosabb elemei a felelősség – a környezet és társadalom iránt, amelyben
tevékenykedik – és önkéntesség. A fentiekből láthattuk, hogy mára már a CSR egy
alapfogalom lett a vállaltok életében, amelyet állandóan újra meg kell határozni, hogy
megfeleljen az amúgy is változásban levő elvárásoknak. Szerintem kijelenthetjük, hogy a
CSR fogalma ugyanolyan súllyal bír, mint a szabadság vagy az egyenlőség fogalmai.
Minden bizonnyal a vállalatok társadalmi felelősségváltozása más értékrendet fog kapni a
következő évszázadokban, hiszen a társadalom elvárásaira alapoz, amelyek szintén
mindig változásban vannak.
A legfontosabb az, hogy először minden cég meghatározza, hogy mit képvisel, mi a
missziója, mik az értékei és mi a víziója. Csak ezek után vezetheti be a vállalati
társadalmi felelősségvállalást az üzletpolitikába, valamint figyelembe kell vegyen
bizonyos dolgokat, amelyekkel sikeresebb lesz a CSR tevékenysége: legelsősorban egy
rendszert kell felállítania, amelyben a CSR megmérettetések átláthatók és folytatólagosak
legyenek; nagyobb figyelmet kell fordítania a CSR tevékenysége által érintett
személyekre (stakeholders); kapcsolatokat alakítson ki, akikkel közösen végez CSR
tevékenységeket.
Sok vállalat azonban felteheti a kérdést, hogy neki milyen előnye származik abból, ha
CSR tevékenységeket folytat? A vállalati társadalmi felelősségvállalás lényeges előnyei
közé sorolhatjuk a márka értékét valamint a hírnevet, ugyanakkor az emberi erőforrás
alap javítása, közvetetten a nyereség növekedése, jótékony elismerés, hosszú távú
10

11. kapcsolatok kialakítása civil szervezetekkel (és nemcsak) mind a CSR előnyei közé
tartozik.
Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy tulajdonképpen kinek is felelősek a vállalatok?
Közgazdasági szempontból azt mondhatnánk, hogy leginkább a részvényeseknek, a
befektetőknek tartoznak felelősséggel, hiszen ők azok, akiknek az elmélet szerint legfőbb
céljuk a profit.
CSR szempontból azonban nemcsak ezekről a személyekről beszélhetünk érintett
felekként: mindazok a személyek érintettek a vállalat CSR tevékenységében, akik
valamilyen módon kapcsolatban állnak a vállalattal, legyen az alkalmazott, fogyasztó,
versenytárs, civil szervezet vagy éppen a kormány. Azonban mikor az érintett felekről
beszélünk, nem sorolhatunk fel mindenkit, hiszen a vállalat olyan csoportok
képviselőinek is felelős, akik nem képviselhetik magukat: például a jövő generáció vagy
a felfedezésük előtt kihalt fajok.
Tóth Gergely 7 könyvében kifejti: nem szabadna úgy feltenni a kérdést, hogy egy vállalt
kinek felelős – bár napjainkban már az EU, a biztosítók is elvárják a társadalmi
felelősséget –, hanem hogy miért felelős egy vállalat. Szerinte a felelősség nem
kötelezettséget, hanem elköteleződést jelent, „azaz nem büntetőjogi, hanem önként vállalt
kategóriáról van szó”. (Tóth 2007. 25)
3.2. Történelmi áttekintés
A társadalmi felelősségvállalás nem is olyan új keletű, mint, ahogy azt sokan gondolják,
hiszen már évtizedekkel ezelőtt a keleti kultúrában, pontosabban a japánoknál létezik a
„Keyosei” elve. Ennek a lényege az, hogy közösen dolgozzunk a közjó érdekében, együtt
éljünk, lehetővé téve az együttműködést, a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és
fair versenyhelyzetet. (Nyárádi 2004. 263)
A fenti fogalom is jól szemlélteti, hogy mennyire fontos az emberek életében a
kölcsönösség, a másik igényeinek szem előtt tartása, valamint annak felismerése, hogy
együttes erővel, sokkal többet tehetünk egymásért, a környezetért, a társadalomért, mint
egyedül.
7
A valóban felelős vállalat című könyv szerzője
11

12. A japán kultúrából elindított elv, mára már az egész világot körbejárta. Azt nem lehet
tudni pontosan, hogyha a Keyosei elve a CSR alapját képezné, de minden bizonnyal van
hasonlóság köztük, és szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy felelősségteljes
magatartás épüljön ki a vállalatokon belül. Hogy megtudjuk pontosabban hogyan, miért
és mikor alakult ki a vállalati társadalmi felelősségvállalás, fontos beletekintenünk az
elmúlt fél évszázad történelmébe.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás kapcsán az első tudományos írások az 1950-es
évekre tehetők, amikor Howard R. Bowen megfogalmazta, hogy a gazdaságot a jövőben
ennek a társadalmi felelősségnek kell irányítania. 8
A 60-as években a hangsúlyt arra fektették, hogy meghatározzák valójában mit is jelent a
társadalmi felelősségvállalás. Keith Davis megfogalmazta a felelősség törvényét,
miszerint az üzleti hatalomnak és a társadalmi felelősségnek arányban kell állniuk
egymással. Hitte, hogy bebizonyítható, hogy az SR hosszú távon nyereséget hoz a
vállalatnak. Elképzelése a következő két évtizedben elfogadottá vált. Ugyancsak ezekre
az évekre vezethető vissza a vállalatok hírneve, valamint a közösséggel való
kapcsolattartás fontosságának felismerése. (Crane 2008. 27)
A 70-es évek második felében már megjelent a társadalmi elvárás gondolata, a
társadalmi-gazdasági jóléthez való hozzájárulás. J.W. McGuire által egy olyan CSR
definíció született, amely precízebb volt elődeinél. Az elmélet szerint a CSR feltételezi,
hogy a vállalatnak bizonyos felelősségei is vannak, amelyek a gazdasági és jogi
kötelezettségeken túlra terjednek. „J.W. McGuire az Üzlet és társadalom 9 című
könyvében kijelentette, hogy a vállalatnak épp annyira helyesen kell viselkedni, mint egy
állampolgárnak.” (Andriof 2002.12)
A definíciók egyre precízebbekké váltak, és megjelent két a CSR-hoz közeli fogalom, a
vállalatok társadalmi reagálóképessége, és a vállalati társadalmi teljesítmény.
Megszülettek az első művek, amelyek már a különböző CSR koncepciókat összefoglalták
és elemezték, valamint ugyancsak ehhez az időszakhoz köthetők azok a viták a
koncepciót támogatók és támadók között. (11)
8
Howard R. Bowen akár a CSR atyjának is tekinthető. 1953-ban megjelent quot;Az üzletember társadalmi
felelősségeiquot; című műve, a CSR irodalmának egy modern szakaszát indította el. Bowen szerint a társadalmi
felelősség quot;az üzletember azon kötelessége, hogy olyan álláspontra törekedjen, olyan döntéseket hozzon és
olyan cselekvést kövessen, mely a társadalom céljai és értekei értelmében kívánatosquot;. (Crane 2008. 25)
9
Business and society (1963)
12

13. A 80-as években már kevesebb meghatározás született, viszont annál több kutatás és
modell, amelyekbe beledolgozták az eredeti CSR koncepciót. A legfontosabb kérdés az
maradt, hogy mennyire nyereségesek azok a vállalatok, amelyek CSR tevékenységeket
folytattak?
A 90-es években elterjedt a globalizálódás folyamata és ezzel együtt a vállalatok
társadalmi felelősségvállalása is. A CSR „életében” fontos állomást jelent az 1992-ben
megrendezett Rio de Janeirói ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia, amelyben a fő
téma a globális felmelegedés és annak hatásai voltak. Ez a nemzetközi esemény, a
fenntartható fejlődés valamint a környezettudatosság nagy nyomást gyakorolt a
vállalatokra. A konferencia hozzájárult számos világszervezet megalakulásához, például
a Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsa.
Az elmúlt öt évben viták sokasága járult hozzá ahhoz, hogy a CSR fogalma még inkább
közismertté váljon. Megjegyezendő azonban, hogy akárhányszor támadták a CSR
fogalmát, mindig sikerült a támadók állításain felülkerekedni, és a többség mindig
támogatta a fogalmat. Úgy gondolom, hogy fontos az, hogy legyenek személyek, akik
megkérdőjelezik bizonyos fogalmak relevanciáját, hiszen ettől válik az adott fogalom
kidolgozottabbá és elismertebbé.
3.3. Hogyan került előtérbe a CSR?
A nagyvállalatok a gazdaságilag fejlett országok meggyengülésével nagyobb befolyásra
és hatalomra tettek szert. A 20. század végén a kormányok a modern társadalmak olyan
problémáival találták szembe magukat, melyek megoldása meghaladta képességeiket,
például a természetes környezet fenntarthatóságának kezelése.
A cégek, a globalizáció megjelenésével kiterjesztették működésüket a világra – főként
olyan országokba, ahol gyengébbek voltak a munkajog szabályozások – így csökkent a
kormányok ellenőrző képessége és befolyásoló ereje. Ennek következtében, olyan etikai
kérdéssekkel találták szembe magukat, amelyekre nem volt kidolgozott stratégiájuk,
szabályozásuk, így a vállalatok diktatórikusan saját szabályokat vezettek be, amelyek az
13

14. alkalmazottakra, a munkahelyi viszonyokra alkalmaztak. 10 Ugyanakkor a „befogadó
országok” valósággal versengtek egymással, hogy befogadhassák a nagyvállalatokat és
igyekeztek megfelelő környezetet biztosítani nekik 11 Ez kedvezett a vállalatoknak, hiszen
ezekben az államokban nem voltak magas adók, környezetvédelmi előírások, munkajog
szabályozás.
A globalizáció hatására a civil szervezetek is megerősödtek, nemzetközivé váltak. Ezáltal
képesek voltak felhívni a közvélemény figyelmét a nagyvállalatok által gyakorolt
tevékenységekre, amelynek számos botrány lett az eredménye.
Ennek következtében létrejött egy olyan kezdeményezés, melynek középpontjában a
társadalmilag felelős befektetések álltak. Céljuk az volt, hogy bojkottálják a Dél-
Afrikában működő külföldi nagyvállalatok tevékenységeit. A bojkott elérte célját, hiszen
a nagyvállalatok több társadalmi és környezeti szempontot figyelembe vettek az
események után. (10)
3.4. Szponzoráció, adományok – CSR tevékenység?
A CSR tevékenységek kapcsán, felmerül a kérdés, hogy a szponzorációt vagy az
adományozást tekinthetjük-e társadalmi felelősségvállalás tevékenységeknek. Mivel már
dolgozatom elején meghatároztam a két szó jelentését, az alábbiakban csak a tárgyalásra
térek ki.
Tóth Gergely szerint, „ha egy vállalat gyorsan és látványosan akar valamit tenni
társadalmi felelősségének javítása érdekében, általában a támogatás eszközéhez nyúl. A
vállalati adományozás hatalmas segítség a jótékonysági szervezeteknek, számtalan nemes
célt szolgáló egyesületnek, alapítványnak egyszerűen létfeltétele. Az adományozás
mikéntjében is óriási különbségek vannak. A skála egyik végpontján előfordul, hogy egy
cégvezető az éppen beeső kérések közül találomra kiválaszt egy neki szimpatikust, majd
utalja pénzt. Ez különösen hatékony módszer, például a természeti katasztrófák
áldozatainak megsegítésekor. A másik véglet, ha a vállalatok pontosan meghatározott
10
Néhány dollárért hat napot kellett dolgozzanak az alkalmazottak, néha két váltásba is dolgoztak, szünetek
nélkül. Ha a munkások valamilyen hibát követtek el, akár testi sértéssel is megbüntették őket: ki kellett
álljanak a napra felemelt kézzel vagy körbe kellett szaladják a gyárat. (Moran 2002. 11)
11
Azáltal, hogy a fejlődő országok befogadták a multinacionális vállalatokat, bizonyos anyagi
erőforrásokat kaptak a vállalatoktól, ugyanakkor számos munkahelyet biztosítottak az ott élők számára.
14

15. támogatási stratégiát működtetnek, célokkal és eljárásokkal. Esetenként a cég által
alapított alapítvány koordinálja a munkát.
Tóth Gergely azt állítja, hogy, ha egy vállalat azt vallja, hogy a társadalmi felelőssége
csak adományozásokban és szponzorálásokban merül ki, azzal gond lehet, hiszen ha túl
keveset adományoz, az egyenesen nevetséges lenne, ha viszont túl sokat, akkor veszélybe
sodorja a profitot. A megoldás erre az esetre az, hogy üzletileg és társadalmilag előnyös
megoldásokat találjunk.” (Tóth 2007. 52)
Luminiţa Oprea 12 felvet egy másik kérdést, ami az adományozás és a CSR kapcsolatát
illeti. Szerinte a vállalatok CSR tevékenységeit a menedzserek irányítják és nem a
tulajdonosok. Felmerül a kérdés, hogy „etikus-e emberbaráti cselekedeteket végezni
mások pénzére?”, hiszen a menedzserek feladata a cég pénzügyeinek a koordinálása,
viszont, a szerző szerint, arra is figyelnünk kell, hogy a CSR ugyanakkor egy
kommunikációs és marketing eszköz is, amely nyereséget hoz. (Oprea 2005. 49)
A fentieket összefoglalva az adományozás nem azonos a vállalati társadalmi
felelősségvállalással, de része a vállalatok CSR tevékenységének.
3.5. CSR Romániában
Az vállalati társadalmi felelősségvállalás általános bemutatása után, kitérek országunk
CSR helyzetére, hogy majd jobban megértsük és be tudjuk illeszteni kellő képbe a
kőolajipari társaságok CSR projektjeit.
Romániában az 1998-1999-es évektől beszélhetünk társadalmi felelősségvállalásról –
nyilatkozza Dragoş Dehelean 13 – amikor a vállaltok rájöttek arra, hogy a szponzorálások
és az emberbarát cselekedetek, voltaképpen a közösségbe való részvételt jelenti. Szerinte
nem beszélhetünk Romániában CSR történelemről, mert pontos dátumokat nem
ismerünk, hogy mikor kerültek megrendezésre az első CSR projektek, azonban azt igen,
hogy 2004-től kezdett el ez a gyakorlat fokozódni. (Păun 2008. 30)
A cégek CSR koncepciója elsősorban a vállalatok etikus magatartására vonatkozik,
melyek profitszerző tevékenységeiket oly módon kell folytassák, hogy ne ártsanak a
12
A Responsabilitatea socială corporatistă című könyv szerzője, a Holcim Románia kommunikációs
igazgatója
13
A Selenis online kommunikációs ügynökség igazgatója, valamint a www.responsabilitatesociala.ro
weboldal koordinátora és felelős szerkesztője.
15

16. környezetnek, a helyi közösségnek és egészében véve a társadalomnak. Országunkban a
CSR fogalma inkább a vállaltok azon tevékenységeire vonatkozik, amelyekkel jó
irányban változtathatnak a román társadalom egyes kulcs területein, legyen ez akár a
környezet, nevelés, kultúra, szociális környezet, emberi jogok, vagy akár a sport területe.
Dehelean szerint a vállaltok részéről kevés a kezdeményezés az olyan tevékenységekre,
amelyek a társadalom szükségleteit elégítik ki az olyan területeken, mint a nevelés, sport,
az emberi jogok stb., inkább a környezeti problémákra fektetik a hangsúlyt a CSR
tevékenységeik során, amely ugyancsak nagyon szükséges.
Sajnos országunkban csak nagyon kevés vállalat készít éves beszámolót a CSR
tevékenységükről, 14 ami azt jelenti, hogy nem lehet átlátni a romániai CSR
tevékenységeknek a költségvetését, a területeket, amelyeken a CSR tevékenységeket
végzik. 15
A responsabilitatesociala.ro oldal szerkesztői készítettek egy felmérést a romániai 2008-
as CSR tevékenységekről az érdekelt bloggerek körében. A felmérésben azt vizsgálták,
hogy melyik volt a 2008-as év legfelelősebb vállalata, a válaszadóknak milyen elvárásaik
vannak a következő évre a vállalatok CSR tevékenységeit illetően, milyen mértékben
feleltek meg a vállalatok CSR tevékenységei a 2008-as évben a bloggerek elvárásainak?
A válaszok alapján kiderült, hogy a 2008-as év legfelelősebb vállalata a Vodafone volt,
amelyet a Petrom és a Tuborg követett. A válaszadók azért választották ezeket a
vállalatokat, mert a CSR tevékenységeik a környezetvédelemre, az egészségügyre, a
nevelésre, valamint a társadalom ösztönzésére terjedtek ki.
A bloggerek úgy látják, hogy Romániában a vállalati társadalmi felelősségvállalással a
vállalatok csak divatból foglalkoznak és nincs meg egy alap ennek gyakorlására. 16 A
legtöbb vállalat külföldi mintákra alapoz, nincs egy kidolgozott CSR programjuk, ebből
is láthatjuk, hogy ezek a tevékenységek csak imázs szempontjából fontosak.
A jövőre nézve, a válaszadók szerint, jobb hatással lennének a vállalatok a társadalomra,
ha több figyelmet fordítanának az alkalmazottakra, a munkavállalókra ugyanakkor, ha
átlátható és folyamatos CSR tevékenységeket folytatnának, valamint ha fejlesztenék a
14
Angliában, Franciaországban és Ausztráliában kötelező a vállalatoknak éves beszámolókat készíteni a
CSR tevékenységükről (Oprea, 2005. 52)
15
Tehát egy vállalat, amely nem rendelkezik éves beszámolóval, mint amilyen az évi költségvetés
beszámoló, a CSR tevékenységét illetően, nem kaphatja meg a megfelelő dicséreteket, díjakat stb.
16
A válaszadók blogjai megtalálhatók a következő helyen:
http://www.responsabilitatesociala.ro/dialoguri/bilantul-responsabilitatii-sociale-pe-2008.html
16

17. vállalat kommunikációját és átláthatóbban és hatékonyabban közölnék, hogy milyen
tevékenységeket folytatnak a CSR területén.
A romániai CSR erős online jelenléttel rendelkezik: különböző oldalak számolnak be
CSR tevékenységekről, projektekről, programokról, társadalmilag felelős vállalatokról
ugyanakkor fórumokat is találunk ezeken az oldalakon, amelyeken megoszthatják
véleményeiket az érdekeltek. Szerintem a legfontosabb weboldalak közé sorolható a fent
említett responsabilitatesociala.ro, amelyen komplex képet találunk a CSR romániai
helyzetéről; az euractiv.ro 17 CSR menüpontja alatt, nemcsak a romániai vállalati
társadalmi felelősségvállalással foglalkozik, hanem az európaival is; a csr-romania.ro
oldalt 2006 márciusában hozták létre; célja, hogy népszerűsítse a menedzsment etikát és a
vállalati társadalmi felelősségvállalást a román piacon.
Dragoş Dehelean szerint Romániában a CSR tevékenységek az elmúlt 2 évhez képest már
nagyon sokat fejlődtek, ezt többek közt a kiküldött sajtóközleményekből is meglehet
figyelni. Ugyanakkor az elkövetkező két évben a még intenzívebb fejlődésen kívül,
tapasztalni fogjuk, amint a CSR tevékenységek még jobban a vállalatok üzleti
stratégiáihoz fognak igazodni. (Păun 2008. 30)
Mivel a CSR egyre nagyobb fejlődésnek örvend országunkban is, szerintem, az
elkövetkező években jelentősen meg fog növekedni azoknak a vállalatoknak a száma,
amelyek CSR tevékenységeket fognak folytatni, ugyanakkor több civil szervezetet
fognak bevonni a vállalatok a tevékenységeikbe, valamint több vállalat fog készíteni éves
CSR beszámolót. Az is elképzelhető, hogy a beszámolók elkészítését szorgalmazni fogja
az Európai Unió is, ami által majd mérhető lesz egyes országok vállalatainak CSR
tevékenysége.
17
Az Európai Tanács egyik projektje
17

18. 4. Kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok CSR politikája
Az alábbiakban az általam választott vállalatokat fogom bemutatni: MOL Románia,
Petrom, Rompetrol, LUKOIL. Fontosnak találtam, hogy többségében olyan vállalatok
tevékenységeit vizsgáljam, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi
felelősségvállalásra; ugyanakkor szükségesnek láttam egy olyan vállalatot is
megvizsgálni a kőolajipar piacról, amely nem folytat kimondott CSR tevékenységet.
Röviden ki fogok térni a tevékenységükre, nagyobb hangsúlyt fogok azonban fektetni a
vállalatok missziójának, víziójának és értékrendszerének vizsgálására, hiszen ezek azok
az elemek, amelyek a legfontosabbak CSR szempontból. Mivel részletes és kidolgozott
leírást lehet találni a vállalatok honlapjain ezekről az információkról, dolgozatomban
csak a CSR-rel foglalkozó részekre fogok kitérni.
4.1. MOL Románia
A MOL Románia fő szervezeti egysége a kiskereskedelem, és célja egy hatékony
töltőállomás-hálózat kiépítése a romániai piacon. Jelszavuk: „a minőség és ügyfeleink
hatékony kiszolgálása.”
A MOL Romániának jelenleg több mint 120 töltőállomásból álló hálózata van, és ezt
folyamatosan bővíti.
A zöldmezős beruházásokra és a lehetséges akvizíciókra alapuló terjeszkedési
politikájának köszönhetően, valamint országos lefedettségének folyamatos bővítése
következtében a MOL Románia egyike a legdinamikusabb és legrugalmasabb romániai
kőolajtársaságoknak.
A MOL Románia elkötelezettséget vállalt az egészség- és környezetvédelem, szociális
gondoskodás, valamint a biztonságos munkavégzés és a közösségi értékek iránt. Arra
törekszik, hogy ezeken a területeken sokkal többet tudjon tenni és felmutatni, mint
amennyit a jogszabályok előírnak.
A környezettel szembeni felelősséget, az üzletvitelükben érvényesülő feddhetetlenséget, a
vagyon és az üzleti érdek védelmét, a Mol Csoport által kidolgozott Etikai Kódex
18

19. szabályozza. Ebben a dokumentumban a vállalat kifejti, hogy elkötelezett a fenntartható
fejlődés mellett, melynek következtében környezetvédelmi programokat indítottak el
azokban a régiókban, ahol jelen vannak. A MOL Csoport külön figyelmet fordít azokra a
tevékenységekre, amellyel csökkenteni tudja azokat a kockázatokat, amelyek a
tevékenységükből fakadó kedvezőtlen környezeti hatásokból adódnak. 18
Fontosnak tartom megemlíteni vállalat EBK 19 politikáját is, amely alapul szolgál minden
üzleti egység, leányvállalat EBK céljainak, stratégiájának és akció programjainak a
kidolgozásához. A vállalat fontosnak tartotta újrafogalmazni az EBK alapelveit, mert „az
önálló vállalatokra vonatkozó korábbi EBK szabályzatok és azok egyes kulcselemei
fölöslegessé váltak”, illetve megújításra szorultak. 2005 márciusában a vállalat EBK
napján vezették be a megújított EBK alapelveit, mely kihangsúlyozza a balesetmentes és
egészséges munkakörülmények és a tiszta környezet fontosságát, a fenntartható fejlődés
elveinek alkalmazásából származó előnyöket.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás területén a MOL Románia az egyik
legtevékenyebb vállalat az országban. Az elsődleges üzleti tevékenység után, a vállalat
CSR tevékenységekre fekteti a hangsúlyt.
A MOL szerint egy vállalat értékei meg kell egyezzenek – a lehetőségekhez mérten –
annak a társadalomnak az értékeivel, amelyben tevékenykednek. A vállalatnak külön
CSR programja van kidolgozva, különböző CSR projektekkel, amelyeknek többsége
folytatólagos és minden évben meg van szervezve. A legtöbb társadalmi
felelősségvállalásra alapozó projektet a sport és a környezet területein szervezik meg. A
MOL Románia elkötelezett a környezetvédelemmel foglalkozó kezdeményezések mellett,
hiszen szerintük, úgy kell gazdálkodnunk az adott természeti erőforrásainkkal, hogy azok
a jövő nemzedéke számára is elérhetőek legyenek.
A legkimagaslóbb projektek közé tartoznak az Iskolák a környezetért, a Segíthetek? és a
Zöld övezetek projektek, az utóbbiak már 3 illetve 4 éves hagyománynak örvendenek.
Ugyanakkor 2006-ban pályázatot írt ki a vállalat Guruló Színház címmel, amelynek célja,
18
2008. április 1-től a MOL Románia beszüntette az ólmos benzin forgalmazását. Ezt Magyarországon 9
évvel ezelőtt megtette, környezetvédelmi szempontok miatt.
19
Egészségmegőrzés, munkabiztonság környezettudatosság
19

20. hogy elmélyítse és ápolja a régió és az országok közti kapcsolatot, támogatva a
színházak, fesztiválok üzemanyag költségeit.20
4.2. Petrom
A Petrom a legnagyobb romániai kőolajipari termékeket forgalmazó vállalat. 2005
decemberétől az OMV Csoport tagja, amely a legnagyobb kőolajipari vállalatot alkotja
Közép- és Dél-kelet Európában.
Mona Nicolici szerint, ha egy vállalat bevezeti a CSR-t üzleti politikájába, hosszú ideig
tartó kötelezettségeket vállal. Ez egy „szerződés” a társadalommal, amit tiszteletben kell
tartani. (6)
A Petrom CSR mottója: Minden olyan dolgot támogatunk, melyben hiszünk, amit érzünk,
teszünk vagy mondunk. Ez a módja annak, ahogyan a vállalat fejlődni kíván: felvállalva a
felelősségeket valamint tisztelettudóan cselekedve minden kommunikációs partnerükkel.
A Petrom missziójában kifejti, hogy a vállalat nyereséges és fenntartható jellege
tevékenységük középpontjában foglal helyet, ezért egyaránt hasznos ez a részvényeseik,
ügyfeleik, alkalmazottaik valamint Románia gazdaságának számára.
A vállalat tudatában van annak, hogy tevékenységeivel hatást gyakorol a társadalomra, és
fel is vállalja ezt a szerepet, azáltal, hogy kiemelt üzleti standardokat, egészségügy és
biztonsági intézkedéseket alkalmaznak úgy a belügyeikben, mit külügyeikben.
Az EBK alapelveiben a vállalat egy külön fejezetben kitér a környezeti
felelősségvállalásra. Igyekszik megtartani helyét az első négyes rangsorolásban a
környezetvédelmi fejlesztések terén. Céljai közé tartozik a környezeti hatások
minimalizálása, jelenleg a környezetvédelmi standardok javítására fektetnek nagy
hangsúlyt. 21
Az egyik legfontosabb problémája a vállalatnak, hogy támogassa az energiatermelő
erőforrások és termékek hatékony használatát. A vállalati társadalmi felelősségvállalás
20
A pályázat keretén belül támogatta Budapesten a joi.Mega.Joy előadást, a nagyszebeni Nemzetközi
Színházi Fesztivált, a bukaresti Doina Együttes Csehországi kiszállását. Ugyancsak ebben az évben
támogatta az Impact 2006 projektet, melyet a bukaresti VIP diákegyesület szervezett meg.
21
Ennek érdekében a hatékony energiafogyasztásra, a hulladékok menedzsmentjére, a szivárgások
megelőzésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákra összpontosítanak.
20

21. programjaikban, amelyet Tisztelet a jövőért 22 név alá egyesítettek, a vállalat igyekszik
megfelelni az ügyfeleik, a jövő generáció elvárásainak a környezetvédelem és a
társadalom fenntartható fejlődése terén. Olyan projekteket és kezdeményezéseket
támogat a vállalat, amelyek nemcsak hosszútávú eredményeket hoznak, hanem amelyek
népszerűsítenek egy adott magatartásformát. Igyekszenek minden alkalmazottban
tudatosítani a társadalom iránti felelősségvállalást és az üzleti gyakorlat élénkebbé tételét
a vállalati vezetés megerősítésével, ugyanakkor a vállalat elkötelezte magát a közösség és
a társadalom életében való aktív részvételre.
A vállalat, CSR tevékenységei által, az alkalmazottak, az oktatás, a sport, a
környezetvédelem, a minőség és helyi közösségek területére összpontosít.
A Tisztelet a jövőért nevű program keretén belül, a Petrom kidolgozta az Erőforrások a
jövőért nevű programot 23 , ugyanakkor ebbe a programba tartoznak bele A biztonsági öv
életet ment, Egy tisztább világért projektek is. A vállalat portfóliójában olyan
programokat is találunk, amelyek már több évben kerültek megszervezésre, például A
jövő parkjai program, amelyre a későbbiekben kívánok részletesebben kitérni. Fontosnak
tartom kiemelni a vállalat A Petrom olimpikonjai nevű programját, amelynek 2007-ben
ünnepelték 10 éves fennállásának idejét.
4.3. Rompetrol
A Rompetrol Csoport egy multinacionális kőolajipari vállalat, 13 országban van jelen
Kelet- és Nyugat Európában. Összetettsége és számos nemzetközi projektje révén az idők
során a legismertebb romániai vállalattá nőtte ki magát.
A Rompetrol olyan tevékenységekbe kapcsolódik bele, amelyek elősegítik az
életszínvonal javítását. A vállalat credo-jában olvashatjuk, hogy a Petrom kész
felelősségteljesnek lenni a társadalommal szemben, hiszen tudatában van annak, hogy
felelősséggel tartozik azoknak a közösségeknek, amelyben tevékenykedik: ezért a vállalat
22
Ugyanezen a néven a Petrom és a Realiatea TV létrehoztak egy közös műsort, amelyben a Petrom CSR
felelőse, Mona Nicolici, különböző romániai CSR programokat és projekteket ismertet a nézőkkel. Egy
versenyt is rendeztek a műsor keretén belül, amelyben a legjobb CSR programokat fogják támogatni,
amelyek a jövő generáció felé mutatnak felelősséget. (www.respectviitorul.ro)
23
A program célja, hogy a gyermekeink is örülni tudjanak azoknak az erőforrásoknak, amelyeket mi
használunk; ugyanakkor hiszik, hogy meggyőző és hatékony tevékenységekkel egy felelősség teljesebb
hozzáállásra bírhatják rá a társadalmat.
21

22. jelentősen hozzájárul a társadalom jobbá tételéhez, kezdve a körülményektől, amelyek
között az alkalmazottak dolgoznak, egészen a kárpótlás politikájáig azon a területen,
amelyen a tevékenységük folyik. A vállalat társadalmi felelősségvállalás politikája a
Rompetrol értékeiből indul ki: kreativitás a minőségért, függetlenség, romániai siker.
Három nagy területet támogat, amelyen keresztül hiszi, hogy megteremtheti a
fenntartható fejlődés alapjait Romániában: környezet, nevelés és kultúra. Társadalmi
felelősségvállalási programjaiban a vállalat mindig szem előtt tartja a közszolgáltatással,
a kormánnyal, és a civil szervezetekkel való együttműködést. Ezáltal a vállalat energiát és
függetlenséget biztosít a román társadalomnak egy jobb életszínvonalért, tisztább
környezetért és nem utolsó sorban a korszerűbb gondolkodásért – vallja a Rompetrol
Csoport.
2003-tól nyomon követhetjük a vállalat CSR tevékenységeit, hiszen ebben az évben
készítették el az első éves beszámolót, amelybe belefoglalták a CSR programjukat és
projektjeiket is. Különös figyelmet fordítanak a nevelésre, hiszen számos nevelési
programot, tevékenységet támogattak, mint például a Navodari-i líceum támogatása
(2004), az Impact Project 2003 nevű projektet, az Önkéntesség az ötletekért és
projektekért diákszervezet szervezésében, a Fiatalok Nemzetközi Fórumját - Idea 2006.
A vállalat 2003-ban saját alapítványt hozott létre Élő Energia 24 néven, amelynek célja,
hogy az alapítványon keresztül tegyen eleget a Rompetrol a társadalmi kötelességeinek.
Olyan programok létrehozását tervezte, amelyek által hatékonyabban és célszerűbben fel
tudja használni a CSR célokra elkülönített alapokat. 3 évvel később az alapítvány
keretein belül elindították a Találd fel a jövőt nevű programot, amelyben ösztöndíj
pályázatokat írtak ki olyan fiataloknak, akiknek nem volt lehetőségük tanulmányaik
anyagi fedezésére. 25
A nevelésen kívül a környezet problémáira is odafigyel a vállalat. Olyan
környezetvédelmi projekteket vezetett be 2005-től, amelyek támogatják a hatékony
energiafelhasználást, az újrahasznosítást. A Rompetrol jelentős figyelmet fordít a
környezetre, hiszen jelentős mértékben forgalmaz környezetkímélő üzemanyagokat,
24
Energie Vie
25
Dinu Patriciu a Rompetrol tulajdonosa, 2007-ben eladta a vállalat részvényeinek 75 %-át egy
kazahsztáni vállalatnak. Közös megegyezésre azonban, az üzletember továbbra is a Rompetrol elnöke és
igazgatója maradt. A Találd fel a jövőt programot átvette a Dinu Patriciu Alapítvány, valamint egy másik
programot is létrehozott egyetemisták részére, Nyitott Horizontok néven, amelyben az egyetemet elvégzett
diákok továbbtanulását támogatja. (www.fundatiadinupatriciu.ro)
22

23. ugyanakkor szükségesnek tartja a környezetszennyezést minimálisra csökkenteni
tevékenységeiben.
Társadalmi szerepvállalás terén is eredményesen tevékenykedik a vállalat. Különösen
említésre méltó a 2005-ös év, amikor jelentős adományokkal, támogatásokkal valamint
kampányokkal segítettek az árvízkárosultakon szerte az országban.
2007-ben is a nevelés volt az a terület, amelyre a vállalat CSR tevékenységei során nagy
hangsúlyt fektetett. Immár 5. alkalommal rendezték meg a Summer Internship nevű
projektet, az utolsó éves egyetemistáknak.
A Vega kőolaj-finomító 26 is kivette részét a felelősségvállalási tevékenységekből a
nevelés terén, hiszen 5 végzős egyetemistával bővítette az alkalmazottai számát. Minden
évben több mint 30 tanulót fogad szakmai gyakorlatra a „Lazar Edeleanu” Kollégiumból.
A Rominserv 27 hét diákot választott ki a 16 jelentkezőből, amelyek a projekt tréning
részén vettek részt. A projektnek ez a része is 2003-tól működik, amelyen 70 diák vett
részt, ezek közül meg, 25 diákot választottak ki, hogy fejlessze karrierjét a vállalaton
belül.
4.4. LUKOIL
Vizsgálódásaim során kiderült, hogy a LUKOIL nem rendelkezik összetett CSR
programmal, ezért csak röviden térek ki erre a vállalatra.
A LUKOIL az első orosz tulajdonú magánvállalat Romániában 1998-ban lépett be az
országba, amikor is megvásárolta a Ploieşti-i Petrotel kőolaj-finomítót.
A vállalat társadalmi tevékenysége során az alkalmazottakra fekteti a legnagyobb
hangsúlyt; biztosítja az anyagi és morális támogatásukat egyaránt, rendezvényeket
(koncerteket, sport eseményeket) szervez alkalmazottai számára az erősebb
szocializálódás érdekében.
Ugyanakkor szponzorációs tevékenységeket is folytat a vállalat a sport és a kultúra
területén. A 2006-os árvizek alkalmával jelentős összeget (200 000 USD) adományozott
az árvízkárosultak számára.
26
1999-től a Rompetrol tulajdonában van
27
Az első román vállalat, amelynek szolgáltatásai közé az ipari projekt menedzsment, a technikai és
technológiai fejlődés tartozik. (A Rompetrol Csoport tagja)
23

24. A fenti példákból is láthattuk, hogy a vállalat társadalmi és kulturális tevékenységben
vesz részt, adományoz és szponzorál, azonban nem rendelkezik egy kidolgozott CSR
programmal.
Ez nemcsak a romániai leányvállalatra vonatkozik, hanem az egész vállalatra. Ennek
kapcsán megvizsgáltam az orosz vállalati társadalmi felelősségvállalást: egyáltalán
beszélhetünk-e CSR-ről Oroszországban? Szükségesnek látom, hogy a következőkben
röviden kitérjek erre a jelensége is, mert úgy gondolom, így átláthatóbb lesz a vállalat
üzleti politikája.
Megvizsgált újságcikkek során, arra a következtetésre jutottam, hogy megoszlanak a
vélemények az orosz CSR területén. Az egyik nézőpont szerint a vállalati társadalmi
felelősségvállalás Oroszországban még nagyon korlátozott, sajnos csak kevés vállalat
bízik a jövőjében. A stratégiai fontossága nincs elterjesztve kellőképpen, ami annak
tudható be, hogy az orosz politika stratégiájából hiányzik az átláthatóság. A cikk írója,
Alexey Kostin, 28 szerint, a vállalkozások nagy része nem kész váltani a CSR irányába,
hogy integrálja ezt az üzleti stratégiájába. Egyelőre megálltak a jótékonysági
tevékenységeknél, és ahogy azt a helyzet is mutatja, ez elégséges nekik, ahhoz, hogy
elismerje a társadalom. (1)
A másik nézőpont szerint Oroszországnak kitűnő a CSR tevékenysége, csak az orosz
formához kell hasonlítani, nem pedig a nemzetközi CSR standardokhoz, hiszen az
utóbbiaknak olyan követelései és kikötései vannak, amelyeket Oroszországban
egyszerűen képtelenség gyakorlatba ültetni. (2)
28
Az Orosz Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás Központ igazgatója
24

25. 5. CSR program, projektek – es ezek kommunikációja
Ebben a fejezetben a kőolajipari vállalatok egyes CSR tevékenységeinek
kommunikációját fogom részletesebben megvizsgálni, kitérve a projektek irányvonalára,
célközönségére, együttműködésekre. Minden vállalat részéről egy CSR tevékenységet
fogok megvizsgálni, különböző területről: a MOL Románia Segíthetek? programját, a
Petrom A jövő parkjai projektjét, valamint a Rompetrol Summer Internship nevű
programját.
A legelső kérdés, ami felmerül ennek kapcsán, hogy mi váltotta ki a vállalatokból, hogy
ilyen projekteket, kampányokat szervezzenek? A bevezetőben már rámutattam a kőolaj
fontosságára, pozitív és negatív hatásaira. A felelősségteljes vállalatok tisztában vannak
azzal, hogy ellensúlyozni kell a negatív hatásokat. Ez a felismerés váltotta ki, hogy
különböző programokat szervezzenek, amelyekkel pozitív hatással lehetnek úgy a
társadalomra, mint a környezetre, egyáltalán arra a közösségre, amelyben
tevékenykednek.
5.1. Irányvonalak, célkitűzések, célközönségek
A vállalatok CSR tevékenysége akkor lesz hiteles és eredményes, ha üzleti politikájában
helyet kap a CSR is, hiszen így átláthatóbb és hitelesebb képet fognak alkotni az érintett
felek a vállalat társadalmi felelősségvállalásáról. Fontos az, hogy rendelkezzenek
hosszabb időre előremutató programmal, amelynek során projekteket és kampányokat
szervezzenek. A társadalmi felelősségvállalási tevékenységek egyik legfontosabb célja,
hogy mozgósítsanak egy bizonyos csoportot.
Tehát legelsősorban fontos meghatározni, hogy mi a projekt célja, valamint, hogy kinek
szól, kik a célközönségek. A célok, a problémák megoldására irányulnak, az adott
probléma felszámolása lesz maga a célkitűzés, amelynek összhangban kell lennie a
szervezet értékeivel, küldetésével. Szerepük, hogy „elérésükkel megvalósuljon a
célkitűzés, vagyis sikeres legyen a kampány.” (Kádár 2008. 25)
A MOL Románia Segíthetek? nevű programjának célja, a sportban és a művészetben
tehetséges fiatalok támogatása. (ábra 2) A vállalat szeretné támogatni a fiatalok álmainak
25

26. beteljesülését, ugyanakkor motiválni is szeretné őket, hogy tovább folytassák az elkezdett
munkát, kimagasló eredményeket érve el.
A program szervezői a pályázat során figyeltek a célközönségek leszűkítésére: a sport
terén olyan romániai általános iskolák, líceumok és iskolai sportklubok diákjai
jelentkezhettek a pályázatra – 8 és 18 év között – akik kitűnő teljesítményeket értek el
országos nemzetközi sportversenyeken, és anyagi támogatásra van szükségük. 2008-tól a
művészetek területére fektették a hangsúlyt, azonban a sport kedvelőinek is megadták az
esélyt a pályázásra. A művészetekben is a célközönségek a tehetséges 8 és 18 év közötti
fiatalok, akik valamilyen művészeti ágban kimagasló eredményeket értek el.
A Petrom A jövő parkjai nevű projektjének célja, hogy részt vegyen a közösségek
életében, azáltal, hogy újra átalakítja a városi zöldövezeteket. Ugyanakkor a projekt során
lehetősége lesz a vállalatnak kimutatni a társadalomnak a környezetvédelem iránti
érdeklődését. A helyi közösség bevonása is a projekt céljai közé tartozik, hiszen tervhez
hozzátartozik, az is, hogy, közösségi beszélgetéseket, találkozásokat kezdeményezzenek
közterületeken (nyilvános fórum), továbbá, felkeltsék a közösség érdeklődését a város
esztétikuma iránt.
2007-ben három (Bukarest, Moineşti, Piteşti), míg 2008-ban két városban (Temesvár és
Ploieşti) rendezték újra a parkokat. A projekt egy másik fontos célja az volt, hogy
legalább egy alternatív energiaforrást használjanak az új park kiépítése során,
játszótereket építsenek fel a gyerekek részére, és környezetkímélő/újrafelhasználható
bútorzattal lássák el a parkokat.
Vállalati társadalmi felelősségvállalási programjában a Rompetrol a nevelésre fordítja a
hangsúlyt. Számos projektet szerveztek már egyetemisták és gimnazisták részére
egyaránt, amelyek főként a vállalaton belüli szakmai gyakorlatra fektették a hangsúlyt.
2001-től több mint 150 diák vett részt ezeken a programokon, és körülbelül 50
százalékuk dolgozik jelenleg a Rompetrol Csoport keretén belül.
A Summer Internship nevű programját 2006-ban indult ezzel a névvel, azonban ez az 5.
éve annak, hogy hasonló programot szervez a vállalat. A pályázaton egyetemet végzett
diákok vehetnek részt. A program 2-3 hónapos szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén
26

27. projekt kiértékelőt tartanak és a kiválasztott résztvevők tovább mehetnek a tréning
szakaszra.
A tréning 12 hónapból áll (2 modul 6 hónap alatt), amelynek során a résztvevő
fiataloknak esélyük lesz gyakorlatba ültetni elméleti tudásukat és részt venni a vállalat
tevékenységeiben. A program végén a diákoknak lehetőségük lesz a vállalat
alkalmazottaivá válni.
5.2. Üzenet
Az alábbiakban a programok üzeneteit fogom megvizsgálni, annak függvényében, hogy
mennyire van összhangban a céllal, a célközönséggel, hiszen a célcsoportok azonosítását
és fontossági sorrendbe állítását az üzenetek megfogalmazása egészíti ki. Fontos az is,
hogy olyan üzenete legyen egy programnak, ami könnyen alkalmazható különböző
eszközök vagy csatorna sajátosságaira. (Kádár 2008. 28)
A MOL Románia Segíthetek? nevű programjának üzenete a program szlogenjében van
megfogalmazva: Tehetségtámogató program. A mondat a program irányvonalára mutat
rá. A célközönséget konkrétan nem fogalmazza meg, csak utal rá, hogy azokat
támogatják, akik tehetségesek. Szerintem egy pozitív dolog az, hogy a program
szlogennel rendelkezik, amelybe bele van sűrítve a program lényege.
Egy másik fontos kommunikációs szempont az a vizuális elemeknek a használata. A
Segíthetek? nevű program külön logóval rendelkezik, hiszen ezzel megkülönböztetik ezt
a programot a vállalat többi CSR tevékenységétől. A vizuális elemek a könnyebb
azonosítás végett is fontosak, hiszen a szimbólumok könnyebben felismerhetőek, mint a
szöveg. (ábra 3)
A Petrom szerint: „városunk jövője mindenikünk gondja kellene legyen.” Programjának
üzenete: részt venni a városi közösségek életében, a zöld övezetek átalakítása által. Ez az
üzenet is magába foglalja a célközönségeket, amelyek ez alkalommal azok a közösségek,
amelyek a városi környezetben működnek. Ugyanakkor az üzenetben a program célját is
megtaláljuk: zöld övezetek átalakítása, a közösség életébe való bekapcsolódás. Fontosnak
tartom megemlíteni ennek kapcsán, hogy A jövő parkjai projekt a Tisztelet a jövőért
27

28. vállalati társadalmi felelősségvállalási programnak a része. Csak úgy mint a MOL
programja, ez a program is rendelkezik külön szlogennel, valamint külön logóval. A
vizuális elemeket a program projektjeinek keretén belül használják fel, ezzel is tudtára
adva az érintett feleknek, hogy a projektek a Tisztelet a jövőért program részét képezik.
(ábra 1)
A Rompetrol Summer Internship nevű program célja, a vállalat beszámolója szerint, hogy
lehetőséget teremtsen a fiataloknak, hogy bepillantást vethessenek egy multinacionális
vállalat munkakörülményeibe, valamint megismerhessék értékeit. A célcsoport is
meghatározott: egyetemi hallgatók, valamint gimnáziumot végzett diákok. 29
5.3 Együttműködések – civil szervezetek
CSR tevékenységek során, általában a vállalat olyan civil szervezettel működik együtt,
amelynek fő tevékenysége az adott program témája. Általában a vállalatok választják ki,
hogy melyik szervezetekkel működnének együtt, azonban megeshet az is, hogy a non-
profit szervezet választja ki, hogy melyik vállalatnak az érintettje. Kapcsolatuk
kölcsönösségre alapul; a civil szervezetek szakmai tanácsokkal láthatják el a vállalatokat,
adott témán belül, ugyanakkor kiterjeszthetik a bizalmat a közösségek felé. (Kotler–Lee
2005.143)
A non profit szervezeteknek küldetésük van, ugyanakkor kijavítják a piaci hibákat,
mások által okozott környezeti és társadalmi károkat. Ez elmondható ugyan egy
vállalatról is, utóbbi esetben világos a cél alárendeltsége a profitnak. (Tóth 2007. 89)
Szerintem kommunikációs szempontból azért fontos a vállalatok hosszútávú kapcsolata
civil szervezetekkel, mert a CSR programok során az üzenet hatékonyabban eljuthat az
érintettek felé.
A következőkben nem a fenti projektekre fogok kitérni, hanem összességében fogom
vizsgálni a vállalatok kapcsolatát a civil szervezetekkel.
29
Bukaresti, kolozsvári, Iaşi-i, konstancai és Ploieşti-i egyetemek technikai és pénzügyi szakán tanuló
diákok, a konstancai Ovidius Egyetem és a „Lazar Edeleanu” Gimnázium diákjai
28

29. A MOL Románia Segíthetek? programjának első részében, amelyben csak a sportra
fektette a hangsúlyt, nem működött együtt egyetlen civil szervezettel sem. 2008-ban,
amikor bevezették a művészek támogatását is, a program szervezésébe bekapcsolódott a
Teljesítményért és Kultúráért Egyesület is. A Zöld övezetek program keretén belül, a
vállalat a Polgár- Társ Alapítvánnyal működött együtt. Mivel ezeket a projekteket évről
évre megszervezte a vállalat, ezért következtethetünk arra, hogy a két szervezettel
folyamatosan tartja a kapcsolatot.
A Petrom eddigi CSR tevékenységei során számos non-profit szervezettel került
kapcsolatba. A vállalat a weboldalán, különösen kiemeli a Romániai Vörös Kereszttel
folytatott kapcsolatát. A beszámoló címe is azt jelzi, hogy tartós kapcsolata van a két
szervezetnek: Vörös Kereszt – hosszas együttműködés, melyben az árvizek
megelőzéséért folytatott kampányról számol be, és kiemeli, hogy az együttműködés a
fent említett civil szervezettel folytatódni fog. Ugyancsak az árvízkárosultak
megsegítéséért folytatott kampány során működött együtt a Petrom a Habitat for
Humanity nevű non-profit szervezettel. Az árvizek során keletkezett károk a természetet
sem kerülték ki, így a Petrom közösen a Több mint Zöld Egyesülettel 30 és az Országos
Erdőgazdálkodási Hivatallal 31 75. 000 facsemetét ültetett az árvíz sújtotta területekre.
A közlekedési kampányokat, a vállalat, egy másik állami szervvel, a Románia Országos
Rendőrfelügyelőségével együtt szervezte, a nevelési projektjében 32 az UNICEF romániai
szervezete is részt vett.
A Tisztább világért koncert szervezésében a Petrom a romániai Greenpeace, A természet
barátai Románia 33 és a Mentsétek meg a Duna Deltát szervezetekkel működött együtt.
Mona Nicolici 34 szerint a civil társadalommal folytatott partnerségi viszony és
együttműködés szükséges a vállalatnak, és jó, hogy léteznek CSR programok erre. De
szükséges az is, hogy a vállalat kifejlessze saját programjait, hiszen az ügyfelek mind
több beavatkozást várnak el a CSR tevékenységekbe, és bizalomnövelőek is (például a
Jövő parkjai projekt).
30
Asociaţia Mai Mult Verde
31
Állami szerv - OG
32
Szülői nevelés a romániai oktatásban
33
Prietenii Naturii România
34
CSR kommunikációs menedzser, Petrom
29

30. A Rompetrol is együttműködik projektjei során civil szervezetekkel, amely inkább
támogatások formájában nyilvánul meg. 2005-ben Az információs központ és
erőforrások a Fekete-tengernek 35 nevű szervezetnek biztosította a berendezését.
Ugyanebben az évben működött együtt a Marem Nostrum civil szervezettel, mellyel
közösen tájékoztatta a tengerparton üdülő turistákat a víz és a levegő minőségéről.
Nevelés terén támogatta az Ovidiu Rom Egyesületet is.
5.4. Népszerűsítés
Ahhoz, hogy a vállalatok CSR tevékenysége elérje célját, népszerűsíteni kell. A
népszerűsítési taktikákat a célcsoportok függvényében kell kiválasztani. Az üzenetet
olyan csatornákon kell eljuttatni az érintett személyekhez, amelyeket rendszeresen
használnak. Ennek kapcsán azt vizsgáltam, hogy a vállalatok milyen médiumokon
keresztül továbbították, milyen formában kommunikálták CSR tevékenységeik üzenetét
az érintett felek felé.
A MOL Románia kampánya az online környezetben örvendett nagy népszerűségnek:
pályázatfigyelő oldalakon, hírportálokon, iskolák weboldalain, diákoldalakon tették közre
a pályázatot. Ugyanakkor a sajtóhoz is eljuttatták a hírt, sajtóközlemény formájában. A
program során három sajtóközleményt küldtek ki: a program bemutatásakor, a
beiratkozás határideje előtt 10 nappal, valamint a program zárásakor.
A vállalat saját weboldalán is népszerűsítette a programot, az oldal CSR részében, külön
menüpont alatt találunk részletes információt, a Segíthetek? nevű programról.
Ugyanakkor a programot a vállalat havilapjában, a Stílus és Lendület-ben is
népszerűsítették: minden lapszámban külön oldalt szentelnek a vállalat CSR
programjairól való tájékoztatásra.
A Petrom A jövő parkjai nevű projektjének népszerűsítésére külön weboldalt hozott
létre, 36 amelyen a látogatók bővebb információkat találhatnak a projektet illetően. A
35
Centru de Informare şi Resurse pentru Marea Neagră
36
www.parcurileviitorului.ro
30

31. népszerűsítési akcióhoz tartoztak, ugyanakkor, azok a workshopok, amelyeket az ország
5 egyetemi központjában tartottak a program szervezői. A sajtót sajtóközlemény által
értesítették a projektről, amely információkat tartalmazott a versenyről, valamint egy élő
téglát (növénnyel beborítva) is kiküldtek a sajtónak, amellyel jelképesen arra kérték fel a
szervezők a média képviselőit, hogy legyenek ők az elsők, akik népszerűsítik és
támogatják ezt a projektet. Ez által meghívták a sajtót, hogy együtt tegyék le az első
téglát egy zöldebb város alapjául. 37
A Rompetrol projektjét, mivel maghatározott tanintézmények diákjainak szól, nincs
szükség népszerűsíteni. A vállalat kapcsolatokat tart fenn a tanintézményekkel,
amelyekből kikerülnek a diákok; gyakorlatozási lehetőségük szerződéses alapon működik
5.5. Eredmények
A programok, projektek, kampányok sikerességét az elért célok alapján határozhatjuk
meg. A fent említett példák esetében, akkor beszélhetünk sikerességről, ha megnézzük,
hogy hányan vettek részt a projektekben, ha mind beteltek-e a pályázható helyek, vagy ha
szerveztek-e a vállalatok hasonló projekteket az elkövetkező években,
Az első Segíthetek? program után, a MOL Románia ügyvezető igazgatója, Szalay Zsolt,
azt nyilatkozta, hogy a vállalat bizalmát nagyon jó eredményekkel hálálták meg a
pályázók, ami arra ösztönzi a program szervezőit, hogy az elkövetkező évben is
megrendezzék. A beérkezett pályázatok számából látszott, hogy nagy szükség van ilyen
támogatásokra a sport területén: az első évben 140, a második évben 100, utána meg 66
nyertese volt. A művészetek területén, amelyet csak 2008-ban rendeztek meg, 23
tehetséges fiatal nyerte el a vállalat támogatását. A program már 3 éve folyamatosan
megrendezésre került, ami azt bizonyítja, hogy sikerességnek örvendett és elérte célját. A
2006-os Segíthetek? program a PR Award Romania 2007 gálán elnyerte a Silver Award
díjat, a társadalmi kampányok kategóriában.
37
A sajtósok jelenlétéből a következő eredmények születtek: 7 megjelenés különböző televízióadásokban
és hírekben, 31 megjelenés a nyomtatott sajtóban, 11 megjelenés hetilapokban és 9 havilapokban, valamint
68 megjelenés az online-sajtóban.
31

32. 2009-ben immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre A jövő parkjai nevű program
a Petrom szervezésében. Folyamatossága egyben a sikerességét is tükrözi.
Eredményessége a PR Award Romania gálán elért helyezésével, a „Golden Award for
Excellence” díjjal is kitűnik. A Petrom CEO-ja, Mariana Gheorghe, az érintett felek
pozitív hozzáállását tartotta kiemelendőnek. Követendő példának említette meg a
kapcsolatok kialakulását az együttműködő felek között. (3)
A program által az eddigi évek során 5 parkot épített újra a vállalat, és 2009-re egy
konstancai park újraépítését tervezik.
A 2009-es Emberek az emberekért gálán, a Petrom elnyerte a stratégiai koherencia a
közösségbe való beavatkozásért díjat, azokkal a projektekkel, amelyek a Jövő tiszteletéért
program keretében zajlottak: A jövő parkjai, Erőforrások a jövőnek, Építünk a jövőért,
Támogatás a jövőnek és Alkalmazottak a jövőért. (4)
A Rompetrol Summer Intnership programjában 70 diák vett részt, amelynek második
felében 36 pályázót választottak ki. A gimnazisták közül minden évben 30 tanulót
fogadnak a Vega kőolaj-finomítónál, 2007-ben pedig 5 végzős diákot alkalmaztak. A
programot a következő évre is tervezi megrendezni a vállalat, amikor is 70 diákot várnak
újra szakmai gyakorlatra a vállalathoz, ami azt jelzi, hogy a Rompetrol 2007-es projektje
sikeresnek bizonyult.
32

33. 6. Következtetés
Dolgozatomból is kiderült, hogy milyen nagy fontossággal bír napjainkban a vállalati
társadalmi felelősségvállalás. Mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint az, hogy egyre
több vállalat építi be üzleti politikájába ezt a tevékenységet.
Az általam vizsgált kőolajipari vállalatok elemzése alapján láthattuk, hogy
nagymértékben gyakorlói a CSR tevékenységeknek, hiszen tudatában vannak annak,
hogy a kőolaj nagymértékben rombolója a környezetnek. Felismerésük vezetett ahhoz,
hogy különböző tevékenységekkel ellensúlyozzák ezt a problémát.
Dolgozatom elején felmerült a kérdés, hogy összhangban vannak-e a kőolajipari
vállalatok CSR tevékenységei a vállalat értékeivel, missziójával? Vizsgálódásaim során,
arra a következtetésre jutottam, hogy a fent említett vállalatok kihangsúlyozzák a
társadalomért és a környezetért való felelősségüket, és értékeik közt is szerepel ennek
fontossága, valamint missziójukban is meghatározott helyen említik társadalom iránti
felelősségüket. Mindenik vállalat, amelynek megtalálható a társadalmi felelősségvállalás
üzleti politikájában, hosszas CSR múltra tekint vissza, számos projekttel és kampánnyal.
Az általam kiválasztott kőolajipari vállalatok irányvonalai eltérnek egymástól: láthattuk,
hogy a MOL Románia inkább a nevelés és a környezetvédelem terén szervez
tevékenységeket, a Rompetrol CSR tevékenységeit majdnem csak a nevelés területére
terjeszti ki, míg a Petrom a főképp környezetvédelemre irányítja CSR projektjeit, de
tevékenykedett már a nevelés területén is. Tehát a vállalatok társadalmi felelősségvállalás
programjai főként a környezetre és a nevelésre irányulnak.
A másik kérdés az, hogy mennyire sikerül ellensúlyozni ezekkel a társadalmi
felelősségvállalási programokkal a kőolaj negatív hatását, úgy a környezetre, mint a
társadalomra. Köztudott, hogy a kőolaj nagymértékben hozzájárul a globális
felmelegedéshez, valamint a levegő szennyezéséhez. Úgy gondolom, hogy ezt a
problémát a vállalatok a környezetvédelmi programjaikkal próbálják ellensúlyozni. Egyes
nevelési programoknak a célja – például a Rompetrom –, hogy megismertessék a
diákokkal a kőolaj szerepét, feldolgozását stb. Közvetett módon a kőolaj felelős az
autóbalesetekért is, amelyeket a Petrom próbált megakadályozni nevelési kampányaival.
33

34. A vállalatok CSR programjainak eredményei magukért beszélnek. Amint láthattuk a
fentiekben is, egyes programok annyira sikeresek voltak, hogy megrendezték a következő
évben is.
Kommunikációs szempontból is sikeresnek mondhatók a CSR projektek. Mindig
pontosan meghatározzák az üzenetet, a célcsoportokat, néhol a program külön mottóval
és logóval rendelkezik. Tudtában vannak a vállalatok annak, hogy némelyik CSR
projektben szükséges civil szervezetekkel is együttműködniük, hogy együttesen nagyobb
hangsúlyt tudjanak fektetni a probléma súlyosságára. Folyamatosan tartják a kapcsolatot
a médiával; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a sajtóban megjelent cikkek egyes
projektekről.
Dolgozatom során úgy érzem, hogy sikerült bizonyítanom feltevésemet, miszerint a
romániai kőolajipari vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek CSR tevékenységekre és ezek
kommunikációjára. Sikerült jobban elsajátítanom a CSR fogalmát, a kőolajipari
vállalatok tevékenységét, főleg a társadalmi felelősség szintjén. Úgy érzem, hogy sok
hasznos információval maradtam vizsgálódásaim után. A jövőben nagyobb hangsúlyt
szeretnék fektetni arra, hogy jobban megismerjem a romániai CSR-t, és nyomon
kövessen egyes vállalatok társadalmi felelősségi tevékenységeit, különösképpen a
kőolajipari vállalatokét, mert dolgozatom során felkeltették érdeklődésemet további
tevékenységeik.
34

35. 7. Bibliográfia
Könyvek
ANDRIOF, Jörg et alii ed
2002 Unfolding Stakeholder Thinking. Greenleaf Pubns
CRANE, Andrew et alii ed
2008 The Oxford Handbook of Corporate Social Responsability. Oxford University Press
KÁDÁR Magor
2008 Kampánykommunikáció. Kolozsvár, Kriterion
KOTLER, Philip–LEE, Nancy
2005 Corporate Social Resposibility. John Wiley and Sons
MORAN, Theodore, H.
2002 Beyond sweatshops. Brookings Institution Press
OPREA, Luminiţa
2005 Responsabilitate socială corporatistă. Bukarest, Tritonic
NYÁRÁDI Gáborné, Dr.–SZELES Péter, Dr.
2004 Public Relations II. Budapest. Perfekt Kiadó 263
TÓTH Gergely
2007 A valóban felelős vállalat. Budapest, KÖVET
WATTS, Phil–HOLME, Richard
1998 Corporate Social Responsibility: Meeting Changing Expectations. WBCSD
35

36. Tanulmányok:
WOOD, Donna, J.
1991. Corporate social performance. Academy of Management Review
Green Paper
Promoting a European framework for corporate social responsibility
Bővített változat, 2001 júliusában
Folyóirat:
PĂUN, Carmen
2008 Companiile pot să fie responsabile. Campaign 2008 szeptember. 28–30
Internetes források:
1. KOSTIN, Alexey
2007. március. The Envolving Corporate Responsibility Landscape
http://www.enewsbuilder.net/globalcompact/e_article000775164.cfm
Megtekintve: 2008. 04. 16.
2. SCHILLER, Ben
2005. június 30. Corporate ethics and governance in Russia and Central Europe
http://www.ethicalcorp.com/content.asp?ContentID=3764
Megtekintve: 2008. 04. 16.
3. Petrom, Ogilvy PR
Campanii non-comerciale: Parcurile Viitorului
http://www.praward.ro/pr-award/editii-anterioare/dupa-premiu/-golden-
award/campanii-non-comerciale-parcurile-viitorului.html
Megtekintve: 2008. 04. 12.
36

37. 4. 2009. március 13. Gala Oameni pentru Oameni – câştigătorii ediţiei 2009
http://www.responsabilitatesociala.ro/stiri-csr/gala-oameni-pentru-oameni-a-
desemnat-castigatorii-editiei-2009.html
Megtekintve: 2008. 04. 12.
5. 2008. október 16. Petrom a finalizat amenajarea celor 5 Parcuri ale Viitorului
http://www.responsabilitatesociala.ro/stiri-csr/petrom-a-finalizat-amenajarea-
celor-5-parcuri-ale-viitorului.html
Megtekintve: 2008. 04. 12.
6. 2008. december 16. Dialog cu cele mai generoase companii din România
http://www.responsabilitatesociala.ro/dialoguri/dialog-cu-cele-mai-generoase-
companii-din-romania.html
Megtekintve: 2008. 04. 12.
7. 2005. május.1. A CSR definíciója
http://www.uzletietika.hu/cikkek/20050502/a_csr_definicioja A CSR definíciója
2005
Megtekintve: 2008. 04. 08.
8. Bevezető a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz
http://osha.europa.eu/hu/topics/business/csr/index_html
Megtekintve: 2008. 04. 08.
9. Camera Deputaţiilor
Lege nr.339 din iulie 2006 pentru modificarea şi completarea Legii
voluntariatului nr. 195/2001
http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act_text?idt=74382
Megtekintve: 2008. 04. 08.
10. CSR előtérbekerülése
37

38. http://www.rtg.hu/inside.php?id=3&subid=1
Megtekintve: 2008. 04. 09.
11. CSR kialakulásának története (USA)
http://www.rtg.hu/inside.php?id=3&subid=4
Megtekintve: 2008. 04. 09.
12. Fenntartható fejlődés
http://move.tena.hu/A-TENA-bemutatkozik/Fenntarthato-fejlodes/
Megtekintve: 2008. 04. 08.
WIKIPEDIA:
2008a Stakeholder (corporate)
http://en.wikipedia.org/wiki/Stakeholder_(corporate)
Megtekintve: 2008. 04. 14.
2008b Globalization
http://en.wikipedia.org/wiki/Globalization
Megtekintve: 2008. 04. 14.
2008c Corporate Social Responsibility
http://en.wikipedia.org/wiki/Corporate_social_responsibility
Megtekintve: 2008. 04. 03.
2008d Nem kormányzati szervezet
http://hu.wikipedia.org/wiki/Civil_szervezet
Megtekintve: 2008. 04. 12.
2008e Strategic planning
http://en.wikipedia.org/wiki/Strategic_planning
Megtekintve: 2008. 04. 12.
38

39. 8. Melléklet
ábra 1: Petrom; Tisztelet a jövőért
ábra 3:
MOL Románia; Segíthetek?
ábra 2: MOL Románia; Segíthetek?
39