SlideShare a Scribd company logo
1 of 66
. . . És meghala József és minden ő atyjafia és az
egész nemzedék. Izráel fiai pedig szaporodának és
sokasodának úgy hogy megtelék velök az ország.
És a Fáraó monda az
ő népének: Ímé az
Izráel fiainak népe
több, és hatalmasabb
nálunknál. Parancsola
azért a Fáraó . . .
minden fiút, a ki
születik, vessetek a
folyóvízbe, a leányt
pedig hagyjátok mind
életben.
És fogada méhében egy asszony, és fiat szűle; és
rejtegeté három hónapig. De mikor tovább nem
rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-ládácskát,
belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén.

Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy
megtudja: mi történik vele?
És aláméne a Faraó leánya,
hogy megfürödjék a
folyóvízben. . .

És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az
ő szolgálóleányát és kihozatá azt.
. . és látá egy síró fiú. A
héberek gyermekei közűl. Az
ő nénje pedig monda a
Faraó leányának: Elmenjek-é
s hívjak-é egy szoptatós
asszonyt a héber asszonyok
közűl, hogy szoptassa néked
a gyermeket?
.
a Faraó leánya
monda néki: Eredj
el. Elméne azért a
leányzó, és elhívá
a gyermek anyját.
A Faraó leánya
monda néki: Vidd
el ezt a gyermeket
és szoptasd fel
nékem.
És
felnevekedék a
gyermek, és
vivé őt a Faraó
leányához, és
fia gyanánt lőn
annak, és
nevezé nevét
Mózesnek
Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes
felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő
nehéz munkájokat s látá, hogy egy Égyiptombeli férfi üt
vala egy héber férfit az ő atyjafiai közűl.
Mikor ide-oda
tekinte és látá
hogy senki sincs,
agyonüté az
Égyiptombelit és
elrejté azt a
homokba.
A Fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest
halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a Faraó
elől és lakozék Midián földén
Midián papjának
pedig hét leánya
vala, és oda
menének és vizet
húzának és tele
merék a válúkat,
hogy megitassák
atyjoknak juhait.
A pásztorok is oda
menének és elűzék
őket. Mózes pedig
felkele és
segítséggel lőn
nékik és megitatá
juhaikat.
És Mózes elméne
Midián papjához
Réhuelhez. És
tetszék Mózesnek,
hogy ott maradjon
e férfiúnál, és ez
feleségül adá
Mózesnek az ő
leányát, Czipporát.
Mózes pedig őrzi vala a
Midián papjának juhait és
hajtá a juhokat a pusztán túl
és juta az Isten hegyéhez,
Hórebhez.
És megjelenék néki
az Úr angyala
tűznek lángjában
egy csipkebokor
közepéből, és látá,
hogy ímé a
csipkebokor ég vala;
de a csipkebokor
meg nem emésztetik
vala. . . . és szólítá őt
Isten a
csipkebokorból,
mondván: Mózes,
Mózes.
. . . oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a
melyen állasz, szent föld. Az Úr pedig monda:

Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, a mely
Égyiptomban vagyon. Most azért eredj, elküldelek téged
a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait
Égyiptomból . . . Én veled lészek!
Áronnak pedig monda
az Úr: Eredj Mózes
eleibe a pusztába! És
elméne és találkozék
vele az Isten hegyénél
. . . Mózes pedig
elbeszélé Áronnak az
Úr mindama szavait,
és mindazokat a
jeleket, melyeket reá
bízott vala. Mózes
pedig nyolczvan
esztendős és Áron
nyolczvanhárom
esztendős vala,
Beméne azért Mózes
és Áron a Faraóhoz, és
úgy cselekedének, a
mint az Úr parancsolta
vala; veté Áron az ő
vesszejét a Faraó elé
és kígyóvá lőn. És
előhívá a Faraó is a
bölcseket és
varázslókat . . . Elveté
ugyanis mindenik az ő
vesszejét és kígyókká
lőnek; de az Áron
vesszeje elnyelé azok
vesszejét.
És
megkeményedék
a Faraó szíve és
nem hallgata
reájok, a mint
megmondotta
vala az Úr. . .
Nem akarja a
népet elbocsátani.
És az Úr csapásokkal
súlytá Egyiptom
földjét. De
különválasztotta
Gósen földét, az
Egyiptomiak házaitól.
Hogy a melyen az Ő
népe lakozik, ne
legyen ott semmilyen
csapás azért, hogy
megtudják, Isten az Úr
ezen a földön.
És lőn, mikor a Faraó
megátalkodottan
vonakodék Isten népét
elbocsátani: megöle az
Úr minden
elsőszülöttet Égyiptom
földén, az ember
elsőszülöttétől a barom
első fajzásáig . . .
És elbocsátá a Fáraó Izrael népét . . .
Az Úr pedig megy vala előttök nappal
felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel
pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy
éjjel és nappal mehessenek.
És hírül vivék az égyiptomi királynak, hogy
elfutott a nép, és megváltozék a Faraónak és
az ő szolgáinak szíve a nép iránt és
mondának: Mit cselekedtünk, hogy
elbocsátottuk Izráelt a mi szolgálatunkból! És
az Égyiptombeliek utánok nyomulának és
elérék őket a tenger mellett, a hol táboroznak
vala,
És monda az Úr Mózesnek: Szólj
Izráel fiainak, hogy induljanak el.
Te pedig emeld fel a te pálczádat
és nyújtsd ki kezedet a tengerre és
válaszd azt kétfelé . . .
És Izráel fiai szárazon menének át a tenger
közepén; a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik
jobb- és balkezök felől.
Az Égyiptombeliek pedig utánok nyomulának és
bemenének a Faraó minden szekerei és lovasai a
tenger közepébe.

És szóla az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tengerre,
hogy a vizek térjenek vissza az Égyiptombeliekre,
Visszatérének tehát a vizek és
elboríták a szekereket és a
lovasokat, a Faraónak minden
seregét, melyek utánok
bementek vala a tengerbe;
egy sem marada meg
közülök.
És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete
Mózes és Áron ellen a pusztában. S mondának
nékik Izráel fiai: azért hoztatok ki minket ebbe a
pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek
meg.
És monda Mózes és Áron
Izráel minden fiainak: Estve
húst ád az Úr ennetek, reggel
pedig kenyeret, hogy jól
lakjatok; mert hallotta az Úr a ti
zúgolódástokat
És lőn, hogy estve fürjek
jövének fel és reggel pedig
harmatszállás lőn ímé a
pusztának színén apró
gömbölyegek valának, aprók
mint a dara a földön.
És elindula Izráel
fiainak egész
gyülekezete a Szin
pusztájából De a
népnek nem vala
inni való vize. És
ismét zúgolódék a
nép Mózes ellen. És
az Úr monda
Mózesnek: sujts a
sziklára, és víz jő ki
abból, hogy igyék a
nép.
Eljöve pedig Amálek
és hadakozék Izráel
ellen. És monda
Mózes Józsuénak:
menj el, ütközzél meg
Amálekkel. Holnap én
a halom tetejére állok
és az Isten pálczája
kezemben lesz. És lőn,
mikor Mózes felemelé
kezét, Izráel győz vala;
mikor pedig leereszté
kezét, Amálek győz
vala.
A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala
Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének
a Sinai pusztába.
Isten megjelenik a Sínai hegyén. .
. . . mennydörgések, villámlások és sűrű felhő
lőn a hegyen és igen erős kürtzengés . . .
És beméne
Mózes a felhő
közepébe, és
felméne a
hegyre, és
negyven nap és
negyven éjjel
vala Mózes a
hegyen.
És szóla az Úr Mózesnek a
törvényekről, a Szent Sátorról
és a Szövetség Ládájáról
Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai
hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két
tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.
Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről
leszállani, egybegyűle a nép Áron ellen és mondá
néki: csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak;
mert nem tudjuk mint lőn dolga ama férfiúnak
Mózesnek, a ki minket Égyiptom földéből kihozott.
Leszedé azért
mind az egész
nép az
aranyfüggőket
füleiről, és
elvivék
Áronhoz. . . és
csinála abból
öntött borjút
Szóla pedig az Úr
Mózesnek: Eredj
menj alá; mert
megromlott a te
néped, a melyet
kihoztál Égyiptom
földéből. Borjúképet
öntöttek magoknak,
és annak áldoznak.
És azt mondják:
Ezek a te isteneid
Izráel, a kik téged
kihoztak Égyiptom
földéből.
És mikor közeledett
volna a táborhoz, látá a
borjút és a tánczolást,
és felgerjede Mózesnek
haragja, és elveté
kezéből a táblákat, és
összetöré azokat a hegy
alatt. Azután fogá a
borjút, a melyet csináltak
vala, tűzben megégeté,
és apróra töré mígnem
porrá lett, és a vízbe
hintvén, itatá azt az
Izráel fiaival.
És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát,
hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra
azokat a szavakat, a melyek az előbbi táblákon
voltak . . .
És Mózes ismét felméne a Sinai hegyére. És ott vala
az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret
nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a
szövetség szavait, a tíz parancsolatot.
Miután Mózes visszatért elkészítették a Szent sátort
és a Szövetség ládáját a mint parancsolta vala az Úr
Mózesnek, egészen úgy csinálának az Izráel fiai
minden munkát.
És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Küldj férfiakat,
hogy kémleljék meg a Kanaán földét

Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének
ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék
azt rúdon. És visszatérének a föld megkémleléséből
negyven nap mulva.
Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala
arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és
bizonyára tejjel és mézzel folyó az
Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala, azt mondják
vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert
erősebb az nálunknál. És felemelé szavát az egész nép
és mindnyájan zúgolódának Mózes és Áron ellen.
Mikor pedig így lázadoznak megjelenék az Úrnak
dicsősége a gyülekezet sátorában. És monda az Úr:
immár tízszer, nem engedtek az én szómnak. Ezért nem
látjátok meg azt a földet, a mely felől megesküdtem a ti
atyáitoknak.
A napok száma
szerint, a melyeken
megkémleltétek a
földet, negyven
esztendeig
hordozzátok a ti
hamisságotoknak
büntetését.
És tovább méne a nép a pusztában és juta a
kananeusok földjére
Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak. . . És az Úr
kézbe adá Izraelnek a Kananeust, és eltörlé őket, és
azoknak városait. És elindulának a Hór hegyétől És
a népnek lelke megkeseredék útközben.
És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen. Bocsáta azért
az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet,
és sokan meghalának Izráel népéből.
Akkor méne a nép
Mózeshez, és
mondának: Vétkeztünk,
mert szólottunk az Úr
ellen és te ellened;
imádkozzál az Úrhoz,
hogy vigye el rólunk a
kígyókat. És monda az
Úr Mózesnek: Csinálj
magadnak tüzes kígyót,
és tűzd fel azt póznára:
és ha valaki
megmarattatik, és
feltekint arra, életben
maradjon.
És tovább
menének
Izráel fiai, és
tábort ütének
Moáb
mezőségen.
Külde azért
Moáb
követeket
Bálámhoz
mondván:
Most azért
kérlek jöjj el,
átkozd meg
érettem e
népet.
Felkele azért Bálám reggel, és megnyergelé az ő
szamarát, és elméne a Moáb fejedelmeivel. De
megharaguvék Isten, hogy elmegy vala ő. És megálla az
Úrnak angyala az útban, hogy ellenkezzék vele;
Reggel pedig magához vevé Bálák Bálámot és felvivé
őt a Baál magas hegyére, hogy meglássa onnét a
népnek valami részét. És monda Bálám Báláknak. Mit
átkozzam azt, a kit Isten nem átkoz, és mit
szidalmazzam azt, a kit az Úr nem szidalmaz? És
Bálám megáldá Izrael népét . . .
Lőn pedig a negyvenedik
esztendőben, a
tizenegyedik hónapban,
a hónapnak első napján,
szóla Mózes az Izráel
fiainak mind a szerint, a
mint parancsolt vala az
Úr néki azok felől.
Ímé előtökbe adtam a földet, a mely felől megesküdt
az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és
Jákóbnak, hogy nékik adja, és ő utánok az ő
magvoknak.
És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Menj fel a Nébó
hegyére, a mely Moáb földén van és pedig
Jérikhóval átellenben . . .
. . . és nézd meg a Kanaán földét, a
melyet én Izráel fiainak adok
örökségül. És halj meg a hegyen, a
melyre felmégy . . .
És monda néki az
Úr: Ez a föld az, a
mely felől
megesküdtem
Ábrahámnak,
Izsáknak, Jákóbnak,
mondván: a te
magodnak adom azt.
Megengedtem
néked, hogy
szemeiddel lásd, de
oda nem mégy át.
És meghala ott
Mózes, az Úrnak
szolgája a Moáb
földén, az Úr szava
szerint. És
eltemeték őt a
völgyben, a Moáb
földén. Mózes pedig
száz és húsz
esztendős volt,
mikor meghalt . . .
És nem támadott
többé Izráelben olyan
próféta, mint Mózes, a
kit ismert volna az Úr
színről-színre.
Mindazokban a
jelekben és
csudákban, a
melyekért küldötte
vala őt az Úr, hogy
véghez vigye . . .

More Related Content

What's hot

ترنيمة بولس الرسول بشر
ترنيمة بولس الرسول بشرترنيمة بولس الرسول بشر
ترنيمة بولس الرسول بشرPauline Ashraf
 
Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?
Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?
Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?Águila de Ifá
 
Индустријализација.pptx
Индустријализација.pptxИндустријализација.pptx
Индустријализација.pptxbrankaco80
 
15 الله الأزلى قبل الأدهار
15   الله الأزلى قبل الأدهار15   الله الأزلى قبل الأدهار
15 الله الأزلى قبل الأدهارdamshiria
 
الهوس الثالث وإريبسالين
الهوس الثالث وإريبسالينالهوس الثالث وإريبسالين
الهوس الثالث وإريبسالينstmary damshiria
 
49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-mini
49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-mini49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-mini
49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-miniOshun16
 
Tratado de ozain tomo3
Tratado de ozain tomo3Tratado de ozain tomo3
Tratado de ozain tomo3Denys Adreman
 
чудеса иисуса для детей: книжка-раскраска
чудеса иисуса для детей: книжка-раскраскачудеса иисуса для детей: книжка-раскраска
чудеса иисуса для детей: книжка-раскраскаFreekidstories
 
латинска америка
латинска америкалатинска америка
латинска америкаljubicadj1
 
A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)
A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)
A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)Csimax
 
EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...
EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...
EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...TeacherDN
 
مديح عربى شيرى نى ماريا
مديح عربى شيرى نى ماريامديح عربى شيرى نى ماريا
مديح عربى شيرى نى مارياstmary damshiria
 

What's hot (20)

ملابس الكهنوت (Final)
ملابس الكهنوت (Final)ملابس الكهنوت (Final)
ملابس الكهنوت (Final)
 
Stočarstvo u Srbiji Tanja Gagić
Stočarstvo u Srbiji Tanja GagićStočarstvo u Srbiji Tanja Gagić
Stočarstvo u Srbiji Tanja Gagić
 
ترنيمة بولس الرسول بشر
ترنيمة بولس الرسول بشرترنيمة بولس الرسول بشر
ترنيمة بولس الرسول بشر
 
Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?
Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?
Sanfankon: ¿Un Chino Yoruba?
 
Индустријализација.pptx
Индустријализација.pptxИндустријализација.pptx
Индустријализација.pptx
 
15 الله الأزلى قبل الأدهار
15   الله الأزلى قبل الأدهار15   الله الأزلى قبل الأدهار
15 الله الأزلى قبل الأدهار
 
الهوس الثالث وإريبسالين
الهوس الثالث وإريبسالينالهوس الثالث وإريبسالين
الهوس الثالث وإريبسالين
 
العليقة
العليقةالعليقة
العليقة
 
49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-mini
49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-mini49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-mini
49234641 el-gran-l ibro-de-ifa-mini
 
الهوس الكيهكى
الهوس الكيهكىالهوس الكيهكى
الهوس الكيهكى
 
Tratado de ozain tomo3
Tratado de ozain tomo3Tratado de ozain tomo3
Tratado de ozain tomo3
 
чудеса иисуса для детей: книжка-раскраска
чудеса иисуса для детей: книжка-раскраскачудеса иисуса для детей: книжка-раскраска
чудеса иисуса для детей: книжка-раскраска
 
латинска америка
латинска америкалатинска америка
латинска америка
 
A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)
A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)
A tajgaerdő - 7. osztály (biológia)
 
EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...
EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...
EG-I-3-221-225-Globalizacija, integracioni procesi i glavne međunarodne ekono...
 
Ghroob
GhroobGhroob
Ghroob
 
Jugoistocna Evropa
Jugoistocna EvropaJugoistocna Evropa
Jugoistocna Evropa
 
Baker
BakerBaker
Baker
 
مديح عربى شيرى نى ماريا
مديح عربى شيرى نى ماريامديح عربى شيرى نى ماريا
مديح عربى شيرى نى ماريا
 
бланка за чипиране
бланка  за чипиранебланка  за чипиране
бланка за чипиране
 

Similar to Mozes tortenete (10)

Hungarian - The Book of Prophet Zephaniah.pdf
Hungarian - The Book of Prophet Zephaniah.pdfHungarian - The Book of Prophet Zephaniah.pdf
Hungarian - The Book of Prophet Zephaniah.pdf
 
Hungarian - First Esdras.pdf
Hungarian - First Esdras.pdfHungarian - First Esdras.pdf
Hungarian - First Esdras.pdf
 
Hungarian - 2nd Esdras.pdf
Hungarian - 2nd Esdras.pdfHungarian - 2nd Esdras.pdf
Hungarian - 2nd Esdras.pdf
 
Hungarian bible new testament
Hungarian bible new testamentHungarian bible new testament
Hungarian bible new testament
 
Hungarian bible 90)_new_testament
Hungarian bible 90)_new_testamentHungarian bible 90)_new_testament
Hungarian bible 90)_new_testament
 
Végidők antikrisztusi birodalma VI.
Végidők antikrisztusi birodalma VI.Végidők antikrisztusi birodalma VI.
Végidők antikrisztusi birodalma VI.
 
Hungarian - The First Gospel of the Infancy of Jesus Christ.pdf
Hungarian - The First Gospel of the Infancy of Jesus Christ.pdfHungarian - The First Gospel of the Infancy of Jesus Christ.pdf
Hungarian - The First Gospel of the Infancy of Jesus Christ.pdf
 
Hungarian - Judith.pdf
Hungarian - Judith.pdfHungarian - Judith.pdf
Hungarian - Judith.pdf
 
Hungarian bible 90)_new_testament
Hungarian bible 90)_new_testamentHungarian bible 90)_new_testament
Hungarian bible 90)_new_testament
 
Hungarian new testament
Hungarian new testamentHungarian new testament
Hungarian new testament
 

Mozes tortenete

  • 1.
  • 2.
  • 3. . . . És meghala József és minden ő atyjafia és az egész nemzedék. Izráel fiai pedig szaporodának és sokasodának úgy hogy megtelék velök az ország.
  • 4. És a Fáraó monda az ő népének: Ímé az Izráel fiainak népe több, és hatalmasabb nálunknál. Parancsola azért a Fáraó . . . minden fiút, a ki születik, vessetek a folyóvízbe, a leányt pedig hagyjátok mind életben.
  • 5. És fogada méhében egy asszony, és fiat szűle; és rejtegeté három hónapig. De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-ládácskát, belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén. Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele?
  • 6. És aláméne a Faraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben. . . És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt.
  • 7. . . és látá egy síró fiú. A héberek gyermekei közűl. Az ő nénje pedig monda a Faraó leányának: Elmenjek-é s hívjak-é egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közűl, hogy szoptassa néked a gyermeket? .
  • 8. a Faraó leánya monda néki: Eredj el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját. A Faraó leánya monda néki: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd fel nékem.
  • 9. És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a Faraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek
  • 10. Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájokat s látá, hogy egy Égyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közűl.
  • 11. Mikor ide-oda tekinte és látá hogy senki sincs, agyonüté az Égyiptombelit és elrejté azt a homokba.
  • 12. A Fáraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a Faraó elől és lakozék Midián földén
  • 13. Midián papjának pedig hét leánya vala, és oda menének és vizet húzának és tele merék a válúkat, hogy megitassák atyjoknak juhait. A pásztorok is oda menének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és segítséggel lőn nékik és megitatá juhaikat.
  • 14. És Mózes elméne Midián papjához Réhuelhez. És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá Mózesnek az ő leányát, Czipporát.
  • 15. Mózes pedig őrzi vala a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez.
  • 16. És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala. . . . és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes.
  • 17. . . . oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld. Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, a mely Égyiptomban vagyon. Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból . . . Én veled lészek!
  • 18. Áronnak pedig monda az Úr: Eredj Mózes eleibe a pusztába! És elméne és találkozék vele az Isten hegyénél . . . Mózes pedig elbeszélé Áronnak az Úr mindama szavait, és mindazokat a jeleket, melyeket reá bízott vala. Mózes pedig nyolczvan esztendős és Áron nyolczvanhárom esztendős vala,
  • 19. Beméne azért Mózes és Áron a Faraóhoz, és úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala; veté Áron az ő vesszejét a Faraó elé és kígyóvá lőn. És előhívá a Faraó is a bölcseket és varázslókat . . . Elveté ugyanis mindenik az ő vesszejét és kígyókká lőnek; de az Áron vesszeje elnyelé azok vesszejét.
  • 20. És megkeményedék a Faraó szíve és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr. . . Nem akarja a népet elbocsátani.
  • 21. És az Úr csapásokkal súlytá Egyiptom földjét. De különválasztotta Gósen földét, az Egyiptomiak házaitól. Hogy a melyen az Ő népe lakozik, ne legyen ott semmilyen csapás azért, hogy megtudják, Isten az Úr ezen a földön.
  • 22. És lőn, mikor a Faraó megátalkodottan vonakodék Isten népét elbocsátani: megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az ember elsőszülöttétől a barom első fajzásáig . . .
  • 23. És elbocsátá a Fáraó Izrael népét . . .
  • 24. Az Úr pedig megy vala előttök nappal felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy éjjel és nappal mehessenek.
  • 25. És hírül vivék az égyiptomi királynak, hogy elfutott a nép, és megváltozék a Faraónak és az ő szolgáinak szíve a nép iránt és mondának: Mit cselekedtünk, hogy elbocsátottuk Izráelt a mi szolgálatunkból! És az Égyiptombeliek utánok nyomulának és elérék őket a tenger mellett, a hol táboroznak vala,
  • 26. És monda az Úr Mózesnek: Szólj Izráel fiainak, hogy induljanak el. Te pedig emeld fel a te pálczádat és nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd azt kétfelé . . .
  • 27. És Izráel fiai szárazon menének át a tenger közepén; a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobb- és balkezök felől.
  • 28. Az Égyiptombeliek pedig utánok nyomulának és bemenének a Faraó minden szekerei és lovasai a tenger közepébe. És szóla az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek vissza az Égyiptombeliekre,
  • 29. Visszatérének tehát a vizek és elboríták a szekereket és a lovasokat, a Faraónak minden seregét, melyek utánok bementek vala a tengerbe; egy sem marada meg közülök.
  • 30. És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában. S mondának nékik Izráel fiai: azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.
  • 31. És monda Mózes és Áron Izráel minden fiainak: Estve húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat
  • 32. És lőn, hogy estve fürjek jövének fel és reggel pedig harmatszállás lőn ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.
  • 33. És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából De a népnek nem vala inni való vize. És ismét zúgolódék a nép Mózes ellen. És az Úr monda Mózesnek: sujts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép.
  • 34. Eljöve pedig Amálek és hadakozék Izráel ellen. És monda Mózes Józsuénak: menj el, ütközzél meg Amálekkel. Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálczája kezemben lesz. És lőn, mikor Mózes felemelé kezét, Izráel győz vala; mikor pedig leereszté kezét, Amálek győz vala.
  • 35. A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába.
  • 36. Isten megjelenik a Sínai hegyén. .
  • 37. . . . mennydörgések, villámlások és sűrű felhő lőn a hegyen és igen erős kürtzengés . . .
  • 38. És beméne Mózes a felhő közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.
  • 39. És szóla az Úr Mózesnek a törvényekről, a Szent Sátorról és a Szövetség Ládájáról
  • 40. Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.
  • 41. Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről leszállani, egybegyűle a nép Áron ellen és mondá néki: csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak; mert nem tudjuk mint lőn dolga ama férfiúnak Mózesnek, a ki minket Égyiptom földéből kihozott.
  • 42. Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggőket füleiről, és elvivék Áronhoz. . . és csinála abból öntött borjút
  • 43. Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped, a melyet kihoztál Égyiptom földéből. Borjúképet öntöttek magoknak, és annak áldoznak. És azt mondják: Ezek a te isteneid Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptom földéből.
  • 44. És mikor közeledett volna a táborhoz, látá a borjút és a tánczolást, és felgerjede Mózesnek haragja, és elveté kezéből a táblákat, és összetöré azokat a hegy alatt. Azután fogá a borjút, a melyet csináltak vala, tűzben megégeté, és apróra töré mígnem porrá lett, és a vízbe hintvén, itatá azt az Izráel fiaival.
  • 45. És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, a melyek az előbbi táblákon voltak . . .
  • 46. És Mózes ismét felméne a Sinai hegyére. És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot.
  • 47. Miután Mózes visszatért elkészítették a Szent sátort és a Szövetség ládáját a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, egészen úgy csinálának az Izráel fiai minden munkát.
  • 48. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék azt rúdon. És visszatérének a föld megkémleléséből negyven nap mulva.
  • 49. Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az
  • 50. Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál. És felemelé szavát az egész nép és mindnyájan zúgolódának Mózes és Áron ellen.
  • 51. Mikor pedig így lázadoznak megjelenék az Úrnak dicsősége a gyülekezet sátorában. És monda az Úr: immár tízszer, nem engedtek az én szómnak. Ezért nem látjátok meg azt a földet, a mely felől megesküdtem a ti atyáitoknak.
  • 52. A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését.
  • 53. És tovább méne a nép a pusztában és juta a kananeusok földjére
  • 54. Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak. . . És az Úr kézbe adá Izraelnek a Kananeust, és eltörlé őket, és azoknak városait. És elindulának a Hór hegyétől És a népnek lelke megkeseredék útközben.
  • 55. És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.
  • 56. Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
  • 57. És tovább menének Izráel fiai, és tábort ütének Moáb mezőségen. Külde azért Moáb követeket Bálámhoz mondván: Most azért kérlek jöjj el, átkozd meg érettem e népet.
  • 58. Felkele azért Bálám reggel, és megnyergelé az ő szamarát, és elméne a Moáb fejedelmeivel. De megharaguvék Isten, hogy elmegy vala ő. És megálla az Úrnak angyala az útban, hogy ellenkezzék vele;
  • 59. Reggel pedig magához vevé Bálák Bálámot és felvivé őt a Baál magas hegyére, hogy meglássa onnét a népnek valami részét. És monda Bálám Báláknak. Mit átkozzam azt, a kit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, a kit az Úr nem szidalmaz? És Bálám megáldá Izrael népét . . .
  • 60. Lőn pedig a negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hónapnak első napján, szóla Mózes az Izráel fiainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felől.
  • 61. Ímé előtökbe adtam a földet, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja, és ő utánok az ő magvoknak.
  • 62. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Menj fel a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben . . .
  • 63. . . . és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül. És halj meg a hegyen, a melyre felmégy . . .
  • 64. És monda néki az Úr: Ez a föld az, a mely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át.
  • 65. És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint. És eltemeték őt a völgyben, a Moáb földén. Mózes pedig száz és húsz esztendős volt, mikor meghalt . . .
  • 66. És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, a kit ismert volna az Úr színről-színre. Mindazokban a jelekben és csudákban, a melyekért küldötte vala őt az Úr, hogy véghez vigye . . .