1.
Oktatási intézmények mentálhigiénéje Becze Zsuzsanna, Dániel Botond, Gáll (Korpos) Erzsébet, Gál (Korpos) Katalin, Nagy-Elek (Brok) Kinga, Pfemeter Mária

2.
Az előadás menete <ul><li>Oktatási intézmények mentálhigiénéjének indokoltsága </li></ul><ul><li>Oktatási intézmény mint akciós tér </li></ul><ul><li>Gyakorlati megközelítés </li></ul><ul><li>Lehetőségek, mentálhigiénés módszerek bemutatása </li></ul><ul><li>Műhelymunkák bemutatása </li></ul>

3.
Indokoltsága <ul><li>Rossz lelki egészség </li></ul><ul><li>Pszichés betegségek elsődleges megelőzése nehézkes </li></ul><ul><li>Megelőzés a személyiség optimális fejlődésének segítésével </li></ul><ul><li>Személyiségfejlődés nyitott rendszer </li></ul><ul><li>Környezettel való kölcsönhatás formáló ereje </li></ul>

4.
Az iskolás korosztály mentálhigiénés problémái <ul><li>Az iskola közvetlen hatásai nem gyakoriak. </li></ul><ul><li>Kisgyerekek : szülői kapcsolatokból való kiszakadás, önállósodás, kortárscsoportba való beilleszkedés </li></ul><ul><li>Kiskamaszok : felnőtté válás problémái, nemi szerepek, identitás, felnőtt szerepek felvétele </li></ul><ul><li>Középiskolások : önérzet, önazonosságtudat körüli feszültségek, referenciacsoportok hatása </li></ul><ul><li>Tünetek : szorongás, gátlások, depresszió, szuicid hajlam, kórós feszültséglevezetési mechanizmusok </li></ul>

5.
Oktatási intézmény mint akciós tér <ul><li>Korosztályi csoportok </li></ul><ul><li>Hasonló fejlődési állapot </li></ul><ul><li>Egyszerű elérhetőség </li></ul><ul><li>Közvetlen kommunikációs tér </li></ul><ul><li>Formális és informális csoportok </li></ul><ul><li>Pedagógusok mint kulcsszereplők </li></ul>

6.
Eredményes oktatás esetén <ul><li>Csökken a stressz </li></ul><ul><li>Nő az önértékelés </li></ul><ul><li>Önhatékonyság élmény </li></ul><ul><li>Osztályközösség elismerést biztosít </li></ul><ul><li>Megtanul tanulni </li></ul><ul><li>Kontrollérzés </li></ul><ul><li>Sikerélmények forrása </li></ul>

7.
Oktatási intézmény mint életszíntér <ul><li>Családdal és közösséggel </li></ul><ul><li>Kommunikáció és szociális viselkedés </li></ul><ul><li>Normák </li></ul><ul><li>Szerepek </li></ul><ul><li>Szervezeti szocializáció </li></ul><ul><li>„ rejtett tanterv” </li></ul>

8.
A valóság <ul><li>Gyorsan változó világ igényei </li></ul><ul><li>Belső feszültség </li></ul><ul><li>Egységes kép (iskolaethosz) hiánya </li></ul><ul><li>Kritikák </li></ul><ul><li>Idő- és erőforráshiány </li></ul><ul><li>Tantervszerűség hátránya </li></ul>

9.
Elvárások <ul><li>A társadalom ideális polgárának kinevelése </li></ul><ul><li>Prevenció és egészségpromóció alkalmazása költséghatékonysági szempontokból (olcsóbb mint egy „elrontott felnőtt” kezelése) </li></ul><ul><li>Ellensúlyozza a negatív kortárscsoportok előretörését és a család funkcionális eltűnését </li></ul>

10.
Új nevelési igények <ul><li>A pedagógus legyen egyszerre: </li></ul><ul><li>Terapeuta </li></ul><ul><li>Gyógypedagógus </li></ul><ul><li>Egészségnevelő </li></ul><ul><li>Kommunikátor </li></ul><ul><li>Csoportdinamikai szakértő </li></ul><ul><li>Mediátor </li></ul>

11.
Lehetőségek <ul><li>Fejlesztő iskolák (Rogers, Waldorf, stb.) </li></ul><ul><li>Pszichokultúra elterjesztése </li></ul><ul><li>A pedagógus mint segítő, megmaradva a saját szerepében </li></ul><ul><li>Továbbképzések </li></ul><ul><li>Mentálhigiénés módszerek beépítése </li></ul>

12.
Mentálhigiénés módszerek <ul><li>Mentálhigiénés oktatás </li></ul><ul><li>Mentálhigiénés prevenciós tevékenység </li></ul><ul><li>Korrektív programok </li></ul><ul><li>Az önértékelés fejlesztése </li></ul><ul><li>Önsegítés, kortárssegítés </li></ul><ul><li>Mentálhigiénés pedagógiai munka </li></ul><ul><li>Pedagógusok személyiségének erősítése, védelme </li></ul><ul><li>Szupervízió, szervezetfejlesztés </li></ul><ul><li>Szülőkapcsolatok befolyásolása </li></ul><ul><li>Nyitás a közösségfelé </li></ul>

13.
<ul><li>Műhelymunkák </li></ul>

14.
<ul><li>Közösségfejlesztés középiskolai bentlakásban </li></ul><ul><li>A Csíkszeredai Csángó Bentlakás példáján </li></ul><ul><li>Készítette: Pfemeter Mária </li></ul>

15.
Kiindulás <ul><li>70 moldvai csángó kamasz Csíkszeredában </li></ul><ul><li>Különböző falvakból </li></ul><ul><li>Különböző iskolákban, különböző szakokon </li></ul><ul><li>Különböző attitűddel és motivációval </li></ul><ul><li>Nagy szabadságigénnyel </li></ul><ul><li>Közösség nélkül </li></ul>

17.
A bentlakás közössége szerintük <ul><li>„ a közösség lapos” </li></ul><ul><li>„ a folyosón elmennek egymás mellett” </li></ul><ul><li>„ a bentlakás közössége totálkáros” </li></ul><ul><li>„ ismerjük egymást, de nem tartunk össze” </li></ul><ul><li>„ különbséget tesznek a falvak közt” </li></ul><ul><li>„ a szobában olyanok vagyunk, mint egy család, összetartunk” </li></ul>

18.
A bentlakás közössége a kutatás szerint <ul><li>Szociometriai kérdőívek és félig strukturált interjúk alapján: </li></ul><ul><li>Kezdetekben falu szerint </li></ul><ul><li>Később szoba szerint alakulnak barátságok </li></ul><ul><li>A bentlakás egészét tekintve közösségi élet nincs </li></ul>

19.
Beavatkozás <ul><li>Szobafelelősök választása </li></ul><ul><li>Diákbizottság létrehozása </li></ul><ul><li>Csoportfoglalkozás </li></ul><ul><li>Bevonás a döntéshozatalba </li></ul><ul><li>Felnőtt-fiatal partnerség kialakítása </li></ul><ul><li>Cél: közösségépítés </li></ul>

21.
Várt eredmények <ul><li>Kezdő lépés, hosszá távú folyamat </li></ul><ul><li>Igényteremtés a közösségi életre </li></ul><ul><li>Saját kompetenciák és felelősségvállalás kitapasztalása </li></ul><ul><li>Önállóság kifejlődése </li></ul><ul><li>Szociális érzék fejlődése </li></ul><ul><li>Megfelelő megküzdési mechanizmusok megtanulása </li></ul><ul><li>Társadalomba való sikeres beilleszkedés készségeinek elsajátítása </li></ul>

22.
Tanulási zavaros serdülők önértékelésének fejlesztése és szorongásának csökkentése Becze Zsuzsánna, fejlesztő pedagógus, Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda 2010

23.
A MENTÁLHIGIÉNÉS MUNKA AKTUALITÁSA <ul><li>Tanulási zavaros ( diszlexiás, diszgráfiás , diszkalkuliás) serdülők integrációja: </li></ul><ul><li>a kognitív képességek, </li></ul><ul><li>az önértékelés, önismeret, önbizalom fejlesztése </li></ul><ul><li>lelki egészségük védelme </li></ul>

24.
HIPOTÉZIS <ul><li>A csoportos fejlesztés hatására a tanulási zavarral küzdő, felső tagozatos tanulók </li></ul><ul><li>alacsony önértékelése javul, </li></ul><ul><li>szorongása pedig csökken. </li></ul>

25.
A CÉLCSOPORT <ul><li>tanulási zavarral küzdő felső tagozatos tanulók, akik szülői kérésre egyéni fejlesztésre járnak (két 5. és két 8. osztályos tanuló, fiúk) </li></ul><ul><li>kontrollcsoport (gyenge önértékelésű, szorongó gyerekek, osztálytársaik) </li></ul>

26.
KUTATÁSI MÓDSZEREK <ul><li>megfigyelés módszere </li></ul><ul><li>2. tesztek módszere ( pre- és posztteszt) </li></ul><ul><li>Önértékelés vizsgálata : SEI (Coopersmith, Self Esteem Inventory) rövidített változata </li></ul><ul><li>Szorongás vizsgálata : TAI – H (Spielberger – Sipos, Test Anxiety Inventory - Hungarian) </li></ul>

27.
BEAVATKOZÁS: csoportos fejlesztés (16 X 1óra) <ul><li>STRUKTURÁLT JÁTÉKOK módszere </li></ul><ul><li>Kommunikációs játékok (nonverbális és verbális) </li></ul><ul><li>Ismerkedési és önismereti játékok </li></ul><ul><li>Figyelemfejlesztő (vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos) játékok </li></ul><ul><li>Bizalomjátékok </li></ul><ul><li>Kreativitást és együttműködési képességet fejlesztő játékok </li></ul>

28.
Egy foglalkozás bemutatása <ul><li>Közös teremberendezés </li></ul><ul><li>Rituális kezdőjáték: Ujjak érintése </li></ul><ul><li>Mozgásos kezdőjáték: Kacsintás körbeadása </li></ul><ul><li>Nonverbális játék: Egy szó – egy mozgás </li></ul><ul><li>Önismereti játék: Az én címerem </li></ul><ul><li>Mozgásos zárójáték: Sziget </li></ul><ul><li>Elköszönés </li></ul>

29.
Az elkészült címerek

30.
Az elkészült címerek

31.
Eredmények a megfigyeléseim alapján <ul><li>Kapcsolatteremtési képesség </li></ul><ul><li>Önkifejező képesség ( verbális, nonverbális) </li></ul><ul><li>Önértékelés </li></ul><ul><ul><li>B. Sz.: kimaradt </li></ul></ul><ul><ul><li>B. K.: mosolyog, együttműködik, önként mesél magáról, terveiről, és nem késik </li></ul></ul><ul><ul><li>T. M.: mozgáskoordináció fejlődése, barátainak nevezi a csoporttársait </li></ul></ul><ul><ul><li>N. Cs.: elfogadta a kereteket, „második is tud lenni” </li></ul></ul>

32.
Tanulságok a befejezés előtt <ul><li>csoportvezető </li></ul><ul><li>csoport </li></ul><ul><li>szervezés </li></ul>

33.
<ul><li>KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! </li></ul>

34.
Középiskolások tanulási képességeinek fejlesztése tréning módszerekkel Dániel Botond, szociológus, tréner HÍD Képzési Központ, Gyergyószentmiklós, 2010

35.
Kutatás célja <ul><li>A tanulás örömteli folyamatként való megélése és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat </li></ul><ul><li>A különböző tanulást befolyásoló tényezők hogyan járulnak hozzá az élménydúsabb tanuláshoz, a lelki immunrendszer fejlődéséhez, a lelki egészség megőrzéséhez </li></ul><ul><li>Társadalmi különbségek feltárása </li></ul><ul><li>Tanulási képességek fejlesztése által hogyan lehet növelni az áramlat-élmény kialakulásának gyakoriságát, a lelki egészség fejlődését </li></ul>

36.
Fogalmak <ul><li>Tanulási képességek fejlesztése (Oroszlány Péter): </li></ul><ul><ul><li>Tanulához való viszony áthangolása </li></ul></ul><ul><ul><li>Tanulási szokások fejlesztése (stílus, stratégiák, módszerek) </li></ul></ul><ul><ul><li>Háttérképességek fejlesztése (figyelem, megértés, emlékezet, problémamegoldás) </li></ul></ul><ul><ul><li>Átfogó személyiségfejlesztés </li></ul></ul>

37.
Fogalmak <ul><li>A lelki immunrendszer (Oláh Attila): </li></ul><ul><ul><li>A lelki immunrendszer olyan személyiségjegyeket integrál, amelyek lehetővé teszik a stresszel szembeni küzdelem eredményességét, a személyiség kiegyensúlyozott működését, és ezáltal a lelki egészség fejlesztését, megőrzését. </li></ul></ul><ul><li>Tanulás öröme, áramlat-élmény (Csíkszentmihályi Mihály) </li></ul>

38.
Alkalmazott kérdőívek <ul><li>PISI (Psychological Immune System Inventory) (Oláh Attila </li></ul><ul><li>Flow kérdőív (Oláh Attila) </li></ul><ul><li>Iskolai motiváció felmérése (Kósáné, Porkolábné, Ritoók) </li></ul><ul><li>Tanulási orientációs kérdőív (Kozéki, Entwistle) </li></ul><ul><li>Szocio-demográfiai háttér vizsgálata </li></ul>

39.
Kutatás szervezése <ul><li>Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós </li></ul><ul><li>IX. osztályos diákok </li></ul><ul><li>128 személy, osztályfőnöki órán, önkitöltős kérdőívvel </li></ul>

40.
Eredmények <ul><li>A tanulás közben átélt áramlat-élmények gyakorisága és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat </li></ul><ul><li>A tanulási stratégiák fejlettsége korrelál a flow-élmények gyakoriságával és a lelki immunrendszer fejlettségével </li></ul><ul><li>A tanulási motiváció különböző típusai és a tanulási stratégiák fejlettsége közötti kapcsolat </li></ul><ul><li>Nemi különbségek, családi háttér hatása a tanulási motivációra, stratégiákra, áramlat-élmény gyakoriságára, lelki immunrendszer fejlettségére. </li></ul>

41.
Beavatkozás célja <ul><li>A kilencedikes diákok tanuláshoz való viszonyának alakítása, tanulási stratégiáik fejlesztése </li></ul><ul><li>Ezáltal hozzásegíteni őket ahhoz, hogy gyakrabban éljék meg a tanulás örömét, életük örömtelibb, kiegyensúlyozottabb, egészségesebb legyen </li></ul>

42.
Beavatkozás módszerei <ul><li>2010 február – június </li></ul><ul><li>5 x 10 óra </li></ul><ul><li>13 diák </li></ul><ul><li>Modellek, strukturált gyakorlatok, egyéni és csoportos feladatok, játékok, házi feladat </li></ul>

43.
Beavatkozás programja <ul><li>4 dimenzió: </li></ul><ul><li>Tanulási szokások fejlesztése: </li></ul><ul><ul><li>Tanulás szervezése, tanulási környezet, időgazdálkodás </li></ul></ul><ul><ul><li>Saját tanulási stílus megismerése: iskolai és tapasztalati tanulás </li></ul></ul><ul><ul><li>Tanulási technikák elsajátítása és összehangolása a tanulási stílussal </li></ul></ul><ul><li>Háttérképességek fejlesztése: </li></ul><ul><ul><li>Figyelem, megértés, emlékezet, probléma megoldás szerepe, működése, fejlesztési lehetőségei </li></ul></ul>

44.
<ul><li>Attitűd formálás: </li></ul><ul><ul><li>Átfogó látásmód, motiváció formálása, tanulás helye az életben, önszervező tanulás </li></ul></ul><ul><li>Személyiségfejlesztés: </li></ul><ul><ul><li>Tanulás mint feladatmegoldás, a siker fogalma, sikeres emberek gondolkodásmódja, sikerkeresés-kudarckerülés, énkép, szerepek és célterületek az életünkben, célok kitűzése, célok elérésben szerepet játszó erőforrások </li></ul></ul>

45.
Eddigi eredmények, tapasztalatok <ul><li>első csoportélmény, elvárás: érezzük jól magunkat; gyakorlatok, játékok </li></ul><ul><li>különböző hozadékok: </li></ul><ul><ul><li>ismerkedés, </li></ul></ul><ul><ul><li>modellek, </li></ul></ul><ul><ul><li>technikák, </li></ul></ul><ul><ul><li>önismeret (tanulási stílus, sikerkeresés-kudarckerülés, szerepek, célterületek) </li></ul></ul><ul><ul><li>aha élmények </li></ul></ul><ul><li>Visszajelzések, ismétlések, összefoglalások, házi feladatok megosztása </li></ul>

46.
Köszönöm a figyelmet!

47.
Megtartó kapcsolatok Együttműködésre nevelés és feszültségoldás az iskolában Korpos (Gáll) Erzsébet

48.
ELŐZMÉNYEK • igény az iskola részéről • előzetes kutatás

49.
A társas kapcsolatok szerepe a személy számára • anyagi segítség • magatartási segítség • intim interakció • útmutatás • visszacsatolás (feedback) • pozitív társas interakció

50.
A szorongató szorongás • túlzott stresszre adott normális reakció • betegség, ha „gúzsba” köti az embert • a félelemérzet vagy túl erős vagy indokolatlanul hosszú ideig tart

51.
A program célja • együttműködésre nevelés • hatékony kommunikációs technikák és • konstruktív konfliktuskezelési módok elsajátítása • szorongás csökkentés és prevenció • egészségesebb életvitel

52.
MEGTARTÓ KAPCSOLATOK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ CSOPORTTEVÉKENYSÉG Hatékony kommunikáció Konstruktív konfliktuskezelés Csoportvezető: Gáll Erzsébet Heti egy 2 órás foglalkozás A program plakátja

53.
Csoportok • két kísérleti csoport: - 14 – 15 évesek - 15 – 17 évesek • két kontrolcsoport

54.
A program felépítése • csoportos foglalkozások • időbeosztás: - 10 óra - heti egy alkalommal 2 óra

55.
Mérés • szorongás mérése: - STAI szorongásra való hajlam és pillanatnyi szorongás

56.
Várt eredmények • szorongás csökkenése • készségek elsajátítása • egészségesebb életvitel

57.
Az iskolai stressz kezelése személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével kisserdülőknél Csoportos fejlesztő program Szerző: Korpos (Gál) Katalin

58.
A kutatás elméleti háttere 1. A stressz <ul><li>Fogalma (Atkinson és Atkinson) </li></ul><ul><li>Szakaszai (Selye) </li></ul><ul><ul><li>Vészfázis </li></ul></ul><ul><ul><li>Ellenállás </li></ul></ul><ul><ul><li>Kimerülés </li></ul></ul><ul><li>Lazarus stresszelmélete </li></ul><ul><ul><li>Elsődleges értékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Másodlagos értékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Megküzdés </li></ul></ul>

59.
Az iskolai stressz <ul><li>Frydenberg és Lewis (1997) </li></ul><ul><ul><li>Iskolai előmenetel </li></ul></ul><ul><ul><li>Kapcsolatok </li></ul></ul><ul><ul><li>Társadalmi kérdések </li></ul></ul><ul><li>de Anda és munkatársai (2000) </li></ul><ul><ul><li>Jövőbeli célok </li></ul></ul><ul><ul><li>Iskolával kapcsolatos tényezők </li></ul></ul><ul><ul><li>Interperszonális problémák </li></ul></ul><ul><ul><li>Szülőkkel kapcsolatos problémák </li></ul></ul>

60.
2. Személyes és szociális kompetenciák fejlesztése csoportban <ul><li>A csoport fogalma </li></ul><ul><li>Az iskolai osztály, mint csoport </li></ul><ul><li>Személyes és szociális kompetenciák </li></ul><ul><ul><li>Éntudatosság </li></ul></ul><ul><ul><li>Önszabályozás </li></ul></ul><ul><ul><li>Önértékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Motiváció </li></ul></ul><ul><ul><li>Empátia </li></ul></ul><ul><ul><li>Optimizmus </li></ul></ul><ul><ul><li>Társas készségek </li></ul></ul>

61.
3. A serdülőkor <ul><li>Kognitív fejlődés </li></ul><ul><ul><li>Absztrakt értékítéletek </li></ul></ul><ul><li>Szociális kompetenciák </li></ul><ul><ul><li>Éntudatosság </li></ul></ul><ul><ul><li>Önértékelés </li></ul></ul><ul><ul><li>Negatív attribúciók </li></ul></ul><ul><li>Fizikai fejlődés </li></ul>

62.
II. A kutatás módszertani vonatkozásai 1. A kutatás célkitűzései <ul><li>Felmérni </li></ul><ul><ul><li>A serdülőkorú gyerekek iskolai stressz-szintjét </li></ul></ul><ul><li>Feltárni </li></ul><ul><ul><li>A személyes és szociális kompetenciák fejlettségi szintje és a stresszel való megküzdési stratégiák közötti összefüggéseket </li></ul></ul><ul><li>Létrehozni </li></ul><ul><ul><li>Egy hozzáférhető programot mely megoldást kínál az iskolai stressz kezelésére </li></ul></ul>

63.
2. A kutatás hipotézisei <ul><li>1. Az iskolai stressz mértéke és a személyes illetve szociális kompetenciák faktorai (önértékelés, optimizmus, empátia) között fordított arányosság áll fenn: minél alacsonyabbak a személyes és szociális kompetenciák faktorainak értékei, annál magasabb az iskolai stressz szubjektíven megélt mértéke </li></ul><ul><li>2. A 11-12 éves gyerekek iskolai stresszel való megküzdése javítható a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével, vagyis a beavatkozás hatására nő az önértékelés, az optimizmus és empátia és csökken az iskolai stressz </li></ul>

64.
3. A kutatásban résztvevő személyek <ul><li>A gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola 30 tanulója (11-12 évesek) </li></ul><ul><li>Kísérleti csoport: </li></ul><ul><ul><li>15 tanuló </li></ul></ul><ul><li>Kontrollcsoport: </li></ul><ul><ul><li>15 tanuló </li></ul></ul>

65.
4. A kutatás lépései <ul><li>Preteszt </li></ul><ul><li>Beavatkozás </li></ul><ul><li>Posztteszt </li></ul>

66.
5. A kutatás eszközei <ul><li>A kisserdülők önértékelését, optimizmusát, empátiáját mérő tesztek </li></ul><ul><li>Mérőeszköz az iskolai stressz mérésére </li></ul>

67.
6. A beavatkozás programja <ul><li>Összesen: </li></ul><ul><ul><li>12 találkozás </li></ul></ul><ul><ul><li>hetente egy alkalom </li></ul></ul><ul><ul><li>egyenként 90 perc </li></ul></ul><ul><li>Időbeosztás: </li></ul><ul><ul><li>1 foglalkozás csoportalakítás </li></ul></ul><ul><ul><li>5 foglalkozás személyes kompetenciák fejlesztése </li></ul></ul><ul><ul><li>5 foglalkozás szociális kompetenciák fejlesztése </li></ul></ul><ul><ul><li>1 foglalkozás értékelés, lezárás </li></ul></ul>

68.
7. A kutatás gyakorlati haszna <ul><li>Iskoláinkban gyermekeink kognitív fejlesztése mellett különös gondot kell fordítanunk pszichés és mentális egészségük megőrzésére is </li></ul><ul><li>A gyerek-pedagógus- szülő háromszög hatékony működésének érdekében szükség van a bizalomra, amelyet csakis gyerekeink által tudunk elérni </li></ul>

69.
A ki égés, a szakmai szociális támasz és a lelki egészség kapcsolata óvodapedagógusoknál Nagy-Elek (Brok) Kinga

70.
<ul><li>A KUTATÁS TÉMÁJ A: </li></ul><ul><li>a pedagógusi munkában foglalkozási ártalomként fellépő kiégés szindróma (burnout) </li></ul><ul><li>a szakmai szociális támasz </li></ul><ul><li>a lelki egészség kapcsolata </li></ul>

71.
<ul><li>Fekete (1991) - burnout vagy kiégés krónikus emocionális megterhelések, stresszhatás nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. </li></ul>

72.
<ul><li>A kiégés dimenziói: </li></ul><ul><li>Érzelmi kimerültség </li></ul><ul><li>Deperszonalizáció </li></ul><ul><li>Személyes hatékonyság csökkenése </li></ul><ul><li>(Maslach) </li></ul>

73.
<ul><li>Sarafino (1994) - szociális támasz alatt azt a komfortérzést, gondoskodást, elismerést, segítséget értjük, amelyet a személy úgy érzi, hogy más személyek/csoportok részéről megkap. </li></ul>

74.
<ul><li>A KUTATÁS CÉLJA </li></ul><ul><li>A kiégés általi veszélyeztetettség felmérése óvodapedagógusoknál </li></ul><ul><li>A kiégés, szakmai szociális támasz és a lelki egészség közötti kapcsolat feltárása </li></ul>

75.
<ul><li>HIPOTÉZISEK </li></ul><ul><li>a magas szakmai szociális támasszal rendelkezők kevésbé mutatják a kiégés jeleit és jobb lelki egészségnek örvendenek </li></ul><ul><li>az alacsony kiégettségi szint jobb lelki egészséggel mutat összefüggést </li></ul>

76.
<ul><li>A KUTATÁS SORÁN FELHASZNÁLT MÉRŐESZKÖZÖK </li></ul><ul><li>Maslach Burnout Inventory </li></ul><ul><li>Szakmai Szociális Támasz Kérdőív </li></ul><ul><li>WHO Jól-lét Kérdőív </li></ul>

77.
<ul><li>A VIZSGÁLATI CSOPORT </li></ul><ul><li>2 székelyudvarhely napközi munkaközössége: </li></ul><ul><li>Kísérleti csoport: 17 óvodapedagógus </li></ul><ul><li>Kontroll csoport: 17 óvodapedagógus </li></ul>

78.
<ul><li>BEAVATKOZÁS </li></ul><ul><li>Csapatépítő tréning, mint kiégés prevenció óvodapedagógusoknak </li></ul><ul><li>6 alkalom </li></ul>

79.
<ul><li>BEAVATKOZÁS CÉLJAI: </li></ul><ul><li>az óvónők tájékoztatása a kiégés jelenségéről, okairól, tüneteiről, megelőzési lehetőségekről, a kiégés és a szakmai szociális támasz kapcsolatáról </li></ul><ul><li>csapatépítés, a munkaközösség összetartó erejének fokozása, együttműködési készség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, egymás jobb megismerése, egymás iránti bizalom fejlesztése </li></ul>

80.
<ul><li>A BEAVATKOZÁS SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK: </li></ul><ul><li>tréning </li></ul><ul><li>jégtörő játék </li></ul><ul><li>ötletbörze - brainstorming </li></ul><ul><li>előadás </li></ul><ul><li>csoportmunka </li></ul><ul><li>kérdőív </li></ul><ul><li>szituációs játék </li></ul><ul><li>szerepjáték </li></ul><ul><li>bizalomjáték </li></ul><ul><li>csapatépítés </li></ul>

81.
<ul><li>A BEAVATKOZÁS VÁRT EREDMÉNYE </li></ul><ul><li>a csapatépítő tréning eredményeképpen a szakmai szociális támasz növekedést mutatna, amely a pedagógusi munkában foglalkozási ártalomként fellépő kiégés vagy burnout szindróma előfordulására nézve prevenciós értékű. </li></ul>

82.
<ul><li>A KUTATÁS GYAKORLATI JELENTŐSÉGE </li></ul><ul><li>felhívni a figyelmet a kiégés problémájára és a szakmai szociális támasz jelentőségére az óvodapedagógusok körében </li></ul><ul><li>elősegíteni a megelőzést, illetve a még időben való beavatkozást </li></ul><ul><li>önsegítő csoportok (pl. Bálint csoport), esetmegbeszélő csoportok létrehozása és működtetése </li></ul><ul><li>konzultációs lehetőség, szupervízió biztosítása azon pedagógusok számára, akik érzik a kezdeti tüneteket magukon </li></ul><ul><li>tréningek szervezése – csapatépítő tréning, stresszmenedzsment </li></ul>