Se ha denunciado esta presentación.
Utilizamos tu perfil de LinkedIn y tus datos de actividad para personalizar los anuncios y mostrarte publicidad más relevante. Puedes cambiar tus preferencias de publicidad en cualquier momento.

Egely György - Tértechnológia 1. kötet

6.336 visualizaciones

Publicado el

Egely György - Tértechnológia 1. kötet

Tértechnológia 2. kötet: http://www.fileserve.com/file/tT9ZrMR/egtt2.pdf

Tértechnológia 3. kötet: http://www.fileserve.com/file/bU3sZjy/egt3.pdf

Publicado en: Educación
  • Sex in your area is here: ❶❶❶ http://bit.ly/369VOVb ❶❶❶
       Responder 
    ¿Estás seguro?    No
    Tu mensaje aparecerá aquí
  • Dating for everyone is here: ❤❤❤ http://bit.ly/369VOVb ❤❤❤
       Responder 
    ¿Estás seguro?    No
    Tu mensaje aparecerá aquí
  • A Schaubergeres és Papp József itt látható sajnos angol nyelvű könyveknek nincs magyar kiadása? Csak mert lehet azokban isemberek felemelkedését segítő tudás.
       Responder 
    ¿Estás seguro?    No
    Tu mensaje aparecerá aquí
  • ikerült megszeeznem az I. kötetet is emígy. AII: és III. már meg volt. Évek alatt nagy kínal sikerült megszereznem amiket már nem nagyon lehetett kapni antikváriumokba, de az I. kötetet sokkal régebben elfogyott még az antikváriumokból is, mint ahogy én hallottam róla, és elkezdve kajtatni évek alatt beszereztem a2.-at, és 3.-at. Sztem ez elásott tudás, mert hosszú évek óta nincs újra kiadva, beszélve és ezért senki nem tud róla, ezért neten sem keresik, és nem jutnak el idáig, hogy rálelve letöltsék. Pedig az itt lévő tudásnak köz kincsnek kelle lennie, ahogyan arrol a Tíktott találmányokban is írt.
       Responder 
    ¿Estás seguro?    No
    Tu mensaje aparecerá aquí
  • Szép, jó napot!
       Responder 
    ¿Estás seguro?    No
    Tu mensaje aparecerá aquí

Egely György - Tértechnológia 1. kötet

  1. 1. E G E L Y G Y R G Y , fTERTEGHNOLOGIA ENERGETIKA KORNETAS KIADO BUDAPEST
  2. 2. ,t O Egely Gyorgy, KornetdsKiad6, 1998 ELOSZO A Bevezetes tdrtechnologi(ha.I. r6sz: Energetika a cimri tanulm 6ny iltdolgozott, b6vitett kiad6sa. Minden jog fenntartva,beleerWe sokszorosit6s, a a nyilv6nosel6ad6s,arhdi! es televizi6adds, valamint a fordit6sjog6t, az egyesfejezeteket illet6en is. E most megjelen6tanulmdny t€mitjaaz energetika,amelyhagyomAnyosan a g6peszmernoki gyakorlat6s feladatkorresze.A folytat6sak6nt k6s6bbiek- ben megielen6kotetben szeretneka gravit6ci6 6s antigravitdci6 miiszaki megold6saival foglalkozni,valamint nehdny fontos biol6giaikerdest 6s ano miilttrt is megvizsgdlni.ltt,az energetikai rdszbenleirt e!6r6sok 6s berende- zesek mind elveikben,mind szerkezettikben radik6lisan ktilonboznek az eddig megismertenergiatermel6 6talakit6 szerkezetekt A hipert1riener- 6s 61. getika cdlja a tdrbenmindentitt jelenlev6,nagtmennyistig{i, szennyezetlen, kor- IdtIanuI haszndIhatd energiaforrti s megcs oItisa, fe Ihas ntiIdsa. ap z Drasztikusszeml6letv6lt6st igenyela hipertdri technol6giafizik6j6nak 6s rsBN9637843 s66 miiszaki gondolkod6s6nakelsajdtitdsa,s ez kiilonosen keserii pirula a g6p6szmernokok r6szere.A gdpeszet ugyanisszemleleteben ritka kivdteltcil eltekintvedeterminisztikusfolyamatokathaszn6l,s igy matematikai nyelve- zete is a kozonsdges vagy parci6lisdifferenci6legyenlet rendszerekrekorld- toz6dik. A hipertdri technol6gia(hogy miert ezt az elnevezdst haszndljuk, arra csak k6scjbb tdrtink ki) alapjai nem determinisztikusak a kvantum- 6s mechanikaalapproblemdihoz k6t6dnek,de annak szok6sos 6rtelmezeset6l is l6nyeges m6don eltdrnek,igy szemldletv6ltdst kivannaka kvantummecha- nika ndhiny probl6m6j6nak lrteknezeseiben is. Fontosaklesznekolyan, csak eldgsziik korben ismert nemline6ris effek- tusok is, melyek az elektrodinamikadeterminisztikus,m6r ismertnek v6lt r9szdhezkapcsol6dnak,azoknak szervesfolytat6sa,kiterjesztdse.(Ezek a nemline6ris folyamatok persze nemcsakaz elektrodinamikdbanfontosak, hanem a term6szettudom6nyok m6s tertletein is.) Ezeketa hat6sokat el6 KORNETAS KIADO szor Nikola Tesla,Henry Moray, Hans coler, Hubbard 6s napjainkban id. Kiad6s6rtfelel: PusztayS6ndori.igyvezetoigazgat6 6s ifi. B6day kped haszn6ltafel energiatermel6folyamatokr;. Felelosszerkeszt6: Koves Istvdn M6r most el6re kell bocsdtani,hogy a hiperteri technologiaalapelveinek Mriszaki szerkesztci:SzlSvik Andr6s fizlkai leirrisa nem teljes, egyestertleteken sajnos csirdibansem lelezk, misNyomtatta6skototte a Kaposv6riNyomda Kft. - 180845 tertiletekenpedigcsak korvonalail6that6ak. F,z6rt szirmos nyitott k6rd6ssel Felelos v ezeto.PogSny Zoltiln igazgat6 fog taldlkozni az olvas6,s ezekmind egy-egy doccen6t, akad|,lytjelentenek
  3. 3. TERTECHNOLOGIA ELOSZOa tdrtechnol6giamegertes6hez, elsajatit6sah vezetoegy6bkent meredek oz is el6nyeit, htlitrdnyaitis leirva. Minden r6szben rovid attekintest adunk aifion. Ez a tanulm6ny sok szempontb6lelso a maga nem6ben,s ezzel sok t6rtechnol6gia eddig m6r ismeretesse v61t szabadalmaztatott elj6r6sair6l,gond is j6r. Remeljiik, a kes6bbi kiad6sokban ezeketa doccen6ketki lehet hogy ldssuka szobajohet6 eszkozoket m6dszereket. 6s v6gtil az ttoszobankiiszobolni. A hi6nyoss6gok, fehdr foltok egy rdsze nem a szerzokismere- nagyon roviden a tdrtechnol6giaalkalmaz6silehet6segeit elemezziik.teinek hi6ny6b6lfakad,hanem egyel6re sajnosipari titok, igy nyilvdnossdgra Alapvet6 feladatannak abizonyitina es ismertetese, hogy az itt ismerte-nem hozhat6, legaldbbis ebben a tanulm6nyban.A feher foltok, hi6nyoss6- tendo tertechnol6giaiszerkezetek nem az energiamegmaraddsi torvdnymeg-gok m6sik reszepusztdnanyagi okok kovetkezmenye. Sok effektust,jelen- szegesdvel, hanem ellenkezrileg, annak betarttisdvalmiikridnek. Azt is besegetkellett volna reszletesebben ismertetni, de ez a terjedelmet,s igy a kiv6njuk mutatni, hogy milyen lehet6segek adodnakegyrejobb energiakon-konyv 6r6t nagyonmegemelte votna.fgy az olvasonakmindenk6ppen ondllo verterek keszites6hez. tanulm6ny n6hdny esetbenrovid h6tt6ranyagot, Amunk6t is kell vegeznie, a szerkezetek ha mrikodesenekfiz*itjflt reszlete- ,,boxot" tafialmaz, amely m6s behitipussal van szedvees saj6t 6br6i issebben meg akarjaerteni. vannak. Ezeketazert ktam, hogy segitsdk anyagaz meg6rt6set. Ugyanilyen Mint majd 16tnifogj6k, az osszeskdsziileka v6kuumenergiiravagy null- c6llal kesziilta fiiggelekis. Sajnosezeknekahi$teranyagoknak terjedelmet aponti energiaraalapozza mrikod6set,ez az energiaforras minden szerkezeti a tervezetthez kdpester6sencsokkenteni kellett anyagiokokb6l.A megadottmegold6sn6l.Ennek a kaotikus, fluktu616elektromagneses energi6nak a irodalom viszont segitseget nyijt az egy6nimunk6hoz, tifiekozodlshoz.fluktu6ci6j6t er6siti fel az osszes szerkezet,valamilyen m6don elvezeti, Nem veletlen, hogy eddig nem terjedtek el ezek a konverterek annakhasznosform6v6 alakitja. Ezert a v6kuumfluktuitcio, a v6kuumenergia ter- ellenere,hogy m6r a 20-asevekvegenmeg6pitettekaz elsrimrikodo model-m6szetenekmegismerdsevel kezd6dik a tanulm6ny. Hatteranyagkent erde- leket. Negy feltetelnekkell egyszere teljesiilnie ahhoz,hogy elterjedjenekmeselolvasnipdld6ulA. RuedaSurveyand Examination of Electromagnetic ezek a kesztildkek. a ndgyfeltetel a kovetkez6: EzVacuumAccelerationEffects cimii tanulm6ny6t(SpaceScience Review,Vol 1. Legyenekmiikodo modellek, amelyekbizonyitjirk, hogy a vdkuumfluktu-53,pp 223-345,1990). 6ciob6l az energiakicsatolhato.Ez a munka megindult,m6r vannak kis A vakuumfluktudci6thatekonyanfelhaszn6lo kesnildkeknagyrdszenem- teljesitmenyrimrikod6 modellek.linedris elvekenmrikodik, ezert ezek6tfog6ismerete nagyonhasznos.Sok 2. Ismerni es ismertetnikell az alapelveket, hogy ne kelljen mindig ujra escikk, konyv jelent meg e tdmaban az utobbi evekben- szerencsere. Ajfnlom elolr6l kezdenia kutat6st, fejlesztest. a tanulmilny ezt a celt szolgttlja, Ezaz olvas6k figyelmebe p6ld6ul Gaponov, Grekhov, Rabinovics konyv6t, remelve,hogy az 6rdekl6dcjk szdmameghaladjamajd a ,,kritikus tome-melynek cime: Nonlinearities in Action (Springer Verlag, 1992). get", s igy a terjedesifolyamat visszafordithatatlann6 v6lik. Tobbfele megkdzelitestis felhaszndlhatn6nk tanulm6ny felepit6s6nel. a A fizikai alapelvekismerete a leend6 konstruktorok szftm|ra is fontos,Hakizdrolag kutatok szitmdra ir6dna, ak,koraz alapvet6 fuikai effektusok hogy tudj6k, milyen ir6nyba erdemeshaladniuk. Az els6 konstrukt6rdkismertet6sevel fiztkai modell- 6s paradigmavdlt6s a sztiks6gess6g6rol szolra 6ri6si tapasztalatitud6ssales intuici6val is rendelkeztek, amikor k6snil6-csak.De ezatanttlmirnykotetelscisorban energetika az irdnt drdekl6dd miisza- keiket megalkott6k.Ez csak kevesember szaman adatik meg, s cjk semkiaknak kdsziilt,ezert m6s utat kell kovetniink.Ez6rt elsosorban mtikodes a tudt6k 6ttorni a hallgatds,az ellenerdekfalitt.Ezta falat konnyebb6ttorni,megertes6hezsziiksegesalapelvekkel,modellekkel foglalkozunk, s csak ha tiszt6n l6tjuk, a mai fiztku tuddsunkis elegend6ahhoz,hogy elfogad-olyan m6lys6gben, ami elengedhetetleniil sziiksdges. AzI. rlszben egy osz- juk a vdkuumflukturlci6thasznositokesziil6kekmegval6sitds6nak lehetoszefoglal6 kovetkezik jelensegek a fizrkaialapjakol, arr6l, hogymi a hipertdri seget.energia,vagy nullponti energia frztkai termeszete,6s melyek az alapvetb 3. Sziiks6gvan a kornyezetvedSk segits6g6re, - t6mogatasara 6k m6r felis-tulajdonsdgai.Ezutin, az eI6z5 fejezetreepitve, ennek az energiinak a mertek a jelenlegi drdga es kornyezetszennyezo ,,fekete" technol6giakiayeresdreszolg6lom6dszereket,fizikai effektusokat mutatunk be, ezek veszelyeit.
  4. 4. TERTECHNOLOGIA I. RESZ4. V6giil, de nem utols6 sorban,sziiks6g amely gyarthsba van olyan v611a1koz6 h6ttdrre, viszi ezeketa kdsztlekeket. ipari ATERTECHNOL6GN Ugy tiinik, hogy mara mind a negy felt6tel beteljesilt. Vannak miikod6 FIZJKAI AI.APJAImo dellek, nagyj6b6ltiszta a fizkai h6tter, a kornyezetvedok egyreer6seb-bek 6s c6ltudatosabbak, sziiletobenvan a kornyezetvedelmi 6s ipar is. Az6tt6res ideje elerkezett. Miel6tt a frzkai alapok ismertetesdbe belekezdenenk, fontos megjegy- egy A t6rtechnol6gia - a v6kuum vagy az eter - uj, eddig ismeretlen 6s z€st kell tenni: mindazok, akik tertechnol6giaiszerkezeteket,szabadenergiahasznositatlan tulajdonsdgaitalkalmazo technika. Mindeddig nehany el- konvertereket, antigravitdcioseszkozdket nem ismert6kj6l stb. felfedeztek,szdnt, szivos 6s szerencses feltalalo ,,tenyereltbele" veletlenil azokba az a kvantumelmeletet. Mindazok akikjol ismerik a kvantummechanik6t, folegeffektusokba,melyekuj, eddig lehetetlennek v6lt effektusokateredmenyez- annak ortodox felfogas6t, nem tudtak ilyen szerkezeteket kdsziteni. s hogytek. mi6rt, a fejezetveg6rerem6lhet6leg vil6goss6v6lik. Tobbfele uton, szdmosuj effektust lehet tal6lni, melyb6l az [. kdtet anullponti energia fogalm6val, flzlkal- alapjaival ismerteti meg az drdekl6d6olvas6t, s benne nehdny szabadalmileir6st 6s tal6lmSnytored6ket lehet is A NULLPONTI ENERGIAES TUIAJDONSAGAItaldlni. Amikor a Bevezetds tdrtechnol6gidba cknii konyvem k€sziilt, a av6kuumenergiameg a fuikusok tobbsegeszamdraismeretlenvagy bizony- Ha feltessztika k6rd6st egy mfszaki szakembernek, hogy milyen a t6ridotalan fogalom volt, a mdrndkok pedig egy6ltal6n nem ismert6k. Azota szerkezete, viiaszolja, hogy csak az anyagnakvan szerkezete, t6rnek azI akisdrletileg egydrtelmiien sikeriilt bizonyitani a nullponti energia 16tdt, s nincs, annak csakkiterjed6se,dimenzioivannak 6s ez pedig hiirom. val6j6-sorozatban gy6rtjdk azokat a koriilbeltil 170%os fiit6berendezf,seket az ban a t6rnek is van szerkezete, m6ghozz6egeszen drdekes kiilonleges,es 6sUSA-ban,melyek ezt a hatdst haszn6lj6k. az sem biztos, hogy a t6rnek csakh6rom, egym6sra mer6legeskiterjed6se, Sokat, de nem elegetfej16d6ttez a teriilet, s ma m6g messzenem kap dimenzi6ja van. De nezzik most csak a kerddsels6 r6szdt,vizsgdljuk meg,eleg tdmogatilst: egy maroknyi elszAntemberen kiviil nem foglalkozik vele hogy milyen a ter szerkezete.senki.Rem6lem,ez a kotet mdg t6bb emberkezfhe keriil, s igy a tuddsunk- Ha a t6rb6l elt6volitjuk az anyagot, akkor a mriszakiszakembersz6m6rabolhiinyzo sok ,,feherfoltot" id6vel fel tudjuk sz6molni, s a gyakorlatban megjelenika v6kuum, bdr a miiszakiterminol6gi6bana l6gmentes leztrr enmfkod6 g6pek meghozzirk t6mdnaka megdrdemeltt6mogat6st. a t6rben levci,alacsonynyomAsughz jelenti a v6kuumot.Ha tov6bb tokdlete- sitjiik a szivattyuz6st tort6netesen 6s milden anyagottokeletesenel tudunkBudakeszi, 1998.6prilis 30. t6volitani egylezhrt tlrreszbll, akkor m6r csak elektromdgneses sug6rz6s Dr Egely Gyorgy marad ott. De ett6l is megszabadulhatunk, abszoftitnulla fokra hiitjiik ha ezt alezintreret. (A gyakorlatbanezt az iiTapotota t6voli vildgrir anyagmentes helyein elegj6l megkozelitjiik.) Termikus sugarzdLsmentes anyagmenres es izolitlt regi6kat kis6rletilegis el6lehet iilitani, teh6t a fizikai v6kuum el6g j6l megkozelithet6,ha jelenlegi gyakorlati szerkezeteinkkel nem is tudjuk tok6letesenmegval6sitani. vakuumr6l alkotott felfog6sunka technika 6s A a frzika rlll6sdt6lftigg6enmindig vriltozott. (Egy j6 osszefoglalast tal6lhatunk Timothy Boyer cikkeben,a Scientific American cimti folyoiratban.)
  5. 5. 10 TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIA FIZIKAI ALAPJAI 11 A XVIL szinadbanugy gondoltitk, ha teljesenkiszivattyizzak a levegotegy adott t6rr6szb61, akkorjutunk a tok6letes v6kuumhoz. Kes6bbieksor6n sz6mithat azaz9 = ,Irl,, T1) osszefiiggesb6l o, daa XD( szinadbannyilvdnval6v6 vdlt, hogy alezixt terreszmegh6m6rsekleti fi = Planckalland6,1,0545 10-34 - {Joule.seclsug6rz6st, termikus sug6rz6st tartalmaz,6s az ugyanugyosszenyomhato, is (gyakran hasznaljuk = hl2n alakban, ah aholh:6,625. 10-34mint a gdzok.Termeszetesen sug6rnyom6s a drteke nagyonalacsony, igy es [Joule. secl) c = fenysebess€g, 2,997 . 108fm/secl =mfszaki szempontbolnem ldnyegesa szok6sosparamdtertartomAnyokon T: abszolut h6mdrsdklet[K]beltil. Az6ta azonbanr6jottiink, hogy egybizonyos elektromagneses sug6r-zdrs akkor is megmarada terben, ha a rendszertabszolutnulla fokra hiitjiik, Az ( I ) osszefiigg6s h6m6rseklett6lfiigg6 (termikus) 6s egy att6l nem egyes ez az ugynevezettnullponti sugdrzds, vdkuum szerkezetenek a kikiisz6- fiigg6 (nullponti) tagot tartalmaz.bolhetetlen resze.Ez az elektromdgneses nullponti sugdrzds a kdsdbbiek lesz p(ro, 7) = pr(c,r, + pzpp(a),azaz T)sordn a vizsgdlatunktdrg,ta. Azt mdr reg6ta tudt6k tapasztalatbol,hogy a testek hcimerseklete afeliilet arryaga,jellege nagymertekbenbefolydsolja a hosug6rzdst. es Ennek p(ot,r)=#(+-J.# (r.b)pontos kis6rleti es matematikai leirAsdtcsak a mult szinad vdgen tudt6k ahol:megadni. Egy nemet fizikus, Wilhelm Wien adta meg 1893-ban hcimer- a p,: termikustag,hom6rsdkletfiigg6, "K-n6l eltiinik, azazp,(a,0) = 0. Ez 0sdkleti sug6rz6snak pontos matematikaialakjdt. a a tag volt Planckeredeti,1900-bankidolgozottformuldja,melyettizev mulva A nullponti energialet6t el6szor elmeleti uton j6soltdk meg, m{ghozzit javitott, modositott;esa kvantumelmelet ki6piil6s6nek kezdeti szakaszin [ 2 ] . Amikor Planck kidol- pTpp:zerc pont, vagyis nullponti energiasug6rz6s tagja (nem fiigg agoztaa h6sug6rz6sra vonatkozom6sodikosszelugg6s6t l9lO-ben,az a kovet- h6m6rs6klett6l).sfiriisdgfiiggvdnyelineAris,ltsdaz (l) kifejezdszinojelbenkez6 form6t oltotte az energiasiirrisegre : lev6 mdsodiktagidt. A k6t eloszl6sigorbe egym6shoz viszonyitott alakjaaz L iJ:lr6nl6that6. Ha nem a korfrekvenci6t, hanem a frekvencidt haszn6ljuk, atkor az p(at.r)= G"lg-* 4 4= e , - 1 - - T ) (l) a = 2nv 6s h: hl2n osszefiigg6ssel m6dusonk6ntienergiasiirfsdgelosz- a nc l6sa a szintenismert: (A z6rojelben1ev6 a sririisdgfiiggveny. a mdsodik tagnal linedrisl) tag Ez ahol: ro : a korfrekvencia,m€rt6kegysdee Illsecl #=oQ,q:eyG-.+) (rc) k =Boltzmann alland6,1,38 10-23 lJoulel"Il p : a sugtirzdsdtlagosenergiasiirisdge m1dusonkdnt,lJoulesec/m3l alaku lesz. Ugyanezaz osszefliggds hulldmhosszfiiggvenydben, )u= clv a a(ahhoz, hogy t6rfogati energiasiiriiseget kapjunk, integr6lni kell a teljes felhaszn6l6s6val kovetke alaki lesz: a z6frekvencia,vagy korfrekvencia,vagy hull6mhossztartomanyra.Az energia-siinisdg az r p(a1r)da #=p(t,ry=ryQ#-.k) (l.d) E: I J @-0 Az (l) osszefiigg6sbenjobb oldalon zirojelben tal6lhat6 az I l2ha tag, a ami a m6dusonkentinullponti sugarz6s jelenti, mig a m6sik energiasfriiseg6t
  6. 6. TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIAFIZII(A|ALAPJAI12 13 osszefitggese. L6tjuk, hogy a z6r6jelenbeliil csak Planck 1910-ben kvantummechanikaimegfontol6sokb6l jutott el a null-tag a h6sugarzfusnakazismert nem, azaz a ponti energiithoz, ezzel az effektussal de nem sokat tor6dtek. ugy v6lt6k,az els6 tagban szerepel homers6klet, nullponti energidban a a hogy ez az elektrom6gneses spektrumhoz tafiozna, de nem j6r megfigyel-nullponti energiaa h6m6rs6klettolfiiggetlen,nem tiinik el mrlla fokon sem.Az(1.b) osszefiiggfsben differenci{lis form6banmar jol lftszik a nullponti energi- het6, m6rhet6hat6ssal. a nullponti energiakdntsz6montartottjelenseg igy az ortodox kvantummechanik6ban csak egy ritkdn megemlitett, ink6bbasiiriis6grrek alakia, meglehet6sen 6rt6knek ttinik, hiszena nevezoben az es kis zayaro6s felejteni valo effektuskentjelent meg ([3]).a fenysebessdg szerepel, magaa Planckalland6is nagyonkicsi, 10-34 kobe 6s frekvenciak fele haladva a h Ez afoleg nagyfrekvenci6knal jelentkezomagasenergiasiinis6g val6ban [Joule/sec] nagysfgrendii.Azonban a magasabb meglep6 - azonnalfelvet6dik a kerdes,hogy miert nem tapasztaljuk ezt,es a nevez6benlev6 c3 €rtekemar kompenziihato 6s a magasfrekvenci6k felea teljesitmenysiiriiseg mar a vegtelenfel6 kozelit. (Ez divergenciatokoz, s is emiatt 61ta16ban kihagyt6ka nullponti energrifiaszhmit6sokb6l, mondvan,hogynincsval6sjelentese, hiszendivergens.) Aiacsonyfrekvenciaknal te|esitmeny- a siiniseg nem nagy, de ha integrd[uk ezt a kis teuesitmenystiriiseget minden F a egyesir6nyra, es minden egyes frekvenciara, akkor nagyon magas erteket .5 r.00r-16 kapgnk. Attolfiigg6en, hogy hol v6gjuk el a frekvenci6t,mi leszaz a Kisz$ber- I F o I tek, ami fo16nem nohetaz elektrom6gneses sug6rz6s frekvenci{ja,m6s es m6s energiasugdrz6s erteket kaphatunk. Tobbfdlebecsl6sis ismert, de ezek mind 3 t ?50t-tr t/ A megegyeznek abban,hory rendkivtil magasenergiasiinis6g 6rt6ket adnak. H a Az energiasririisegbecsl6seattol fiigg, hogy az l]a itbrin l6that6 kobos E u .E o.mprc //, nullponti fajlagos energiasiiriis6geloszlasgorbdje alatti teriiletet meddig I integrfljuk, mikor, melyik korfrekvenciitnil fejeznlkbe az tntegrii{st. Ha a J B maxim{lis korfrekvencia6rt6ketugy becsiiljtikmeg, hogy a nukleonok m6re- E t6n6l nem lehet nagyobbaz elektromfgneses l, * 10-33 erteketkapunk. Ehhez a f6nysebess6gb6l cm nagys6grendri karakterisztikus 1044 nagysAgrendben Hz sug6rz6s hulldmhossza, mozog, itt kell az rntegriiirst abbahagyni. kobos spektrum alatti terii,letkoriilbeftil 1ge+ g/cm3 tomegegyenert6kii akkor koriilbeltil 10-aasec id6tartam tartozik. Igy a kdrfrekvenciaertdke Ekkor a ener- ! r.mr-rc G00r.lo 10" re l0r bclrveuc{a j l0r giastiriis6get (az E: mc2 osszefiigg6s ad felhaszn6l6s6va1). alacsonyabb Ha frekvenci6nfl ,,vfgjuk el" a spektrumot,akkor kisebb 6rt6ketkapunk MAs A gorbealattiteruletadjaaz energiatartalom ert6ket. nullponti A energia becslesek,,csak" g/cm3 energiasiiriiseget 1gz0 adnak.(Osszehasonlitdsk6nt: gorbejenemfrigga hom6rs6klettol, ldtszolag v6gtelenbe Valoj6- 6s a tart. az atommagsiirtis6ge koriilbeliil l0la g/cm3). bana frekrrencidnak egyfelsokorldtja, ennekert6ke van de m6gketseges. Ez a megfontolAs mutatja, hogy val6j6bannem a ,,sfrii" anyagmozog azt Egyes sze,cik velik,hogya regkisebb, rigy .10-33 megszamitasba vehetom?ret az iires v6kuurnban,hanem a sririi, de surl6d{smenteselektrom6gneses cm, igya maximdlisfrekvencia kor0lbeluijOaaHz. rezgesek,,tengerdben" mozog a kis siilis6gii anyag.Ezen modell szerint a v6kuum val6j6bannagyon siirii, es magasa fajlagos energiatartalma.Pon- tosan ez6rt a magasenergiasiiniseg{rterdekesszdmunkraa nullponti ener- 1./AABM: A TERMIKUS NULLPONTI ES SPEKTRUM LOGARITMIKUS gia vagyvdkuumenergia. N€zztik meg reszletesen ennek tulajdons6gait KOORDINATAR DSZER EN EN B
  7. 7. A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI r.36t-16 miert nem jelenik meg iszonyatos rombol6sk6nrez ahatalmasenergiasiini- t.mt-t6 seg?A viiasz egyszeriies nyilvdnvalo:az6,rt,merr ez a sugirzftshomog6n E es izotrop. A gyakorlatis ezttfimasztjaali, hosszu ideigeilrtnem lehetett t kiserleti bizonyitekot tahlni letezes6re, k mert valoban: a v6kuumenergiat zlor-rc eloszldsa homogdnes izotrop. A I I Homogenitasalatt azt ertjik, hogy nincs a t€rnek jelenleg olyan ktilon- a legesenkiv6lasztotthelye, ahol ez a nullponti sug6rzis ertdie dsebb vagy.IE o.oor-r nagyobblenne,mint a kornyezet6es az6rt izotrop, mert nincs a tdrnek D , egy olyan speci6lisan kijelolt tr6nya,ahol m6sk6nt viselkedneez a sugarzAs. A nullponti energiailyen szempontb6lm6skent viselkedik,mint a Lornyrr.- ttinkben tapasztalhato homersekletisug6rz6s. utobbi homog6n, hiszen Ez peld6ul a Napb6l erkezosug6rz6st (az elnyelohatdsokkiv6tel6vel) minde- niitt ugyanolyannaktalaljuk, de nem izotrop. (Mert peld6ul a Nap fe16 fordulva a sugdrzdser6ssege joval nagyobb, mint ha kezdtink a Napt6l lralrrucla elfordulni, vegillis taldlhatunk olyan helyet, olyan hanyt, ahonnan a Nap r.16ASRA: SpEKTRUM nEszr urueARts ATERMTKUS ecv sug6rziisa egyiiltaliln nem 6r minket. Ezert tehtfi pelddul a Nap sug6rz6si NATAR DSZE BEl.r KOORDI EN R homog6n, de nem izotrop 6s igy van ez a szrlindtistek h6sugirzitsinii.) A nullponti energia azert nem gyakorol detekt6lhat6 traiast szok6sos eszkozeinkre, mert homog6n es izotrop. Minden irdnyb6l eri hat6s a resrc- l.as-16 ket, igy eredohatdsnemjon letre, legaldbbismakroszkopikus mdretekben. Hasonl6 a helyzet a statisztikusmechanik6ban,ahol a makroszkopikus l.oot-16 testek azert nem mozduLnakel, mert az 6ket ,,bomb6zo,gdzmolekul6k egymashatasdtkiegyenlitik. Ha viszont avizsgirlt t6rgy merete elegend6en 5 ! kicsiny, a molekul6k kolcsdnhatdsa m6r 6rz6kelhetoGsz (Brown mozg6s). { ?.!or-rr Termikus sug6rz6ssal el lehet 6rni homogen es izotr6p eloszl6st egy s is 3 behatiirolt kis t6rr6szben, pdldriLul olvaszt6kemenc6ben. Mierf nem olvadnak c Rumr-ra el akkor atdrgyaka nullponti energiaelnyelese miatt? Azlrt,mert a tirgyak = t c 6s kornyezettikegyensulytalakitottak ki a modusonk6ntikob6s energiasii_ lisdsri nullponti energidval. egyensuly Az csakilyen koboseloszl6ssal alakul ki, de hrimersdkletJiiggetlen m6don.A termikus sug6rz6s, mint neve is mutat_ ja h6m6rs6kletfiigg6. ilyen jellegrieloszldsegyensulya Az bonyolult, fuggaz abszorpci6s,emisszi6s, transzmisszi6s geomettiaitlnyezdttot lr. A null- es |.OI+1t ponti energiaezeklola parameterekt6l nem fiigg. trckvscaa 3A, A nullponti energiahomogenitdsa izotr6p jellege azt jerenti,hogya es rcr SPEKTRUM RESZE T.ucABnn:A NULLPoNTI EGY LINEARIS b6rmely rdszebenezt a tulajdons6gottapasztaljuk,p6ld6ul a Fold vaw a NATAREN KOORDI DSZERBEN csillagok belsejdben, a tdvoli vil6grirbenis ez a tulajdonsdgmegmarad, de
  8. 8. TERTECHNOLOGIA Spektrum intenzit6s eloszldsoazaz mindemitt ugyanolyanm6rtekri, esugyanolyantulajdons6gu, speci{lis p(")kitthtetett irdnyt teh6t nem tal6lunk. Az izotrop tulajdonsAg miatt Lorentz k6zeled6 renszerinvaritinmak is kell lennie, mivel nincs kitiintetett inerciarendszer, ahol ez v>0,v= dllondda jelens6gm6skentviselkedne.igy minden megfigyel6,aki egy kiv6lasztottt6vo1iponthoz k6pestegyenletes sebess6ggel mozog, 6s egym6shoz kepest 6116 endszer rnem gyorsul, ezt a jelens6getugyanolyannakfogja tal6lni Ez nem 6ll a ?^h6mers6kletisug6rz6sra, vagy valamelytest 6ltal kibocsatottelektrom6gne-ses sug6rz6sra, ugyanis a Doppler eltolod6s miatt az inerci6lis rend- ott t 6 v _ o l o d 6e n d s z e r rszerbenmozgo sugarforr6s frekvenci{ja es intenzithsamds 6s m6s lesz, ha v dr d s k€k v<0,v=6llond6 ar It/sec]felenk kdzeledik,vagyt6ltink tdvolodik a sugdrforrds(L6sd 2- itbta.) A l4lirodalomban Boyer reszletesen megindokolja,hogy mi6rt kell homogen- is Fekete test spektrumdnakv6tttoz6sa attor ftiggoen,hogy az dil6 rend-nek 6s izotropnak lennie ennek a sug6rzdsnak. Lorentz invariancia leve- A szerhezk6pestkozeledik vagytiivolodik.zet6s6ta 2. box tartalmazza. Ez a spektrumnem Loren?-invaridns, spetctrum a vitttozik.A kozered6 A v6letlenszerrieloszl6skovetkezmenyekent azert lehet kiztrni az inho rendszer sugiiadsdnak intenzitasa 6s a frelarencia eltolodik. sugdao no is Amogenit6st,mert id6vel ezekaz inhomogenit6sokmindenk6ppen megsztin- test f homerseklete mindh6rom esetben azonos.nenek. Egy ilyen inhomogdn sugarzasi terben 1ev6dipolus oszcillator azon- S p e k t r u mi n t e n z i t o snal m6s frekvencifn kezdene sugdrozni6s ez az inhomogenit6steltiinteti. eloszl6so Hasonlo lenne a helyzet,ha ez a veletlenszeriinullponti energiasugfrz{sa term6szetbennem lenne izotr6p. Ebben az esetben ta16ln6nkegy olyan kdzeled6 renszer v)0,v=6llond6 ir6nyt, ahol peld6ul sugfrzasi nyom6stlehetnekimutatni. A nullponti ener- gi{nil viszont a term6szetben nem lehet egy ilyen kiv6laszlott tinyt tali1/ ni, csak a homers6kletisugarz6snal. toltott dip6lusokon egy ilyen kittin- A 6 1 1 6e n d s z r r e tetett irinnyal rendelkez6sug6rz6sazonnalsz6tszorodna, teljesenv{letlen- rL szertivdv6lna. Ha viszont nincs kittntetett ir6ny, akkor bdrmilyen toltott dipolus oszcillftor azizotrop v6letlenszeriisug6rz6stnem fogja iira ifiala- kitani, hanem hasonl6formaban fogja elnyelni,majd ujra kisug6rozniv6let- lenszerri ir6nyba. (Erre a levezetdstBoyer a [4] irodalom B fiiggelek6ben adja meg.) A nullpontienergiaspektrumanem v6ttozikattolfugg6en, hogyaz egyen_ Belathat6, ha a nullponti energiahomogdn, izotrop, es Lorentz transz- letessebesseggel mozg6tirrgykozeredik vagytdvotooit. ooippter n Jltote form6ci6val szemben invari{ns, akkor a szokSsos termeszetes kflriilmenyek dds ugyan bekovetkezik azeltolodott , de spekirumr6szheryereugyanoryan kozott nem tapasztalhatjukhatds6t.A helyzet analog althoz, amikor egy r6szkerril,minteredetilegvolt.Viiltozilst csak akkorlehetneeszrevenni,ha lezitrt terbenhomog6nh6m{rsekleteloszlfsmellett vizsgfljuk ginnak a nyo egxveges6rt6ken v6ge lennea spektrumnak, azta magas s frekvencidt m6s6t,6ram16s6nak iranydt.A g6zmolekuldk vdletlenszertienfognakmozog- meg is tudndkfigyelni.Az intenzitiisvdltoz6sok nem ldtszanak, komprimil- lodnak. ni, nincs kitiintetett ir6ny, es alezint terreszbennem tal61unkolyan reszt, ahol a nyomds elterne a tobbi t6rreszben ta16lhat6nyom6st6l z. ABRA: ATERMTKUSNULLpoNTt FS sucARzAs vsEtKEDEsE rNeRcAus RENDSZEREKBEN
  9. 9. A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI 19 generdtor Ha a nullponti energia sug6rz6sa nem homogen es izotrop lenne, mar 6s, h6szigetel benne szivottyrl r6gen ismern6nk es haszn6ln6nk.Ezen tulajdonsdgai azonbin rendkivtili kondenz6tor m6don megnehezitettdk ennek az energiinaka megtal6l6s6t. Ezt aLorentz invarianci6t lnzilrolag az (l) osszefiiggesben leirt, a frekvencidbankobos Tkornyezet energiaeloszl6s spektrum tudja biztositani, amint az a 2.6br6b6l is l6tszik. Ilyenkor hi6ba tortenik Doppler eltol6d6s,egy m6sik frekvenci6b6llecsok- ken6 frekvenciakitolti az eloz(5hely6t,teh6t nem vessziik6szreinerciarend_ intenzit6s szerekndla sebessdgkrilonbs6get. szempontb6lteh6t a nullponti ener_ Ilyen cs6 kkenCs inten it6s z gia eterkdnt nem johetne sz6mit6sba, nem lehet kimutatni a megfigyel6 vd r6 seltol6dds n 6 veked€s k6keltol 6d6s mozg6s6nak sebesseget. izotrop tulajdonsdgmiatt nem lehet sug6rnyo Az kisebb sugdrnyomds nogyobb sug6rmyomds m6st sem kimutatni (ez az ugynevezett Einstein-Hopfsug6rnyom6s), ez es is kifejezettencsak a kobos eloszl6su energiaspektrumra je[emz6. forg6 h6sugdrz6 kerdk Teliesen mdsleszaz eset,ha nem 6lland6 sebessegti ineicia rendszerekbol hanem gyorsulo rendszerekbcil hgyeljiik 2 nuilponti energia spektrumdt. Ekkor, azaz gyorsulorendszerekndl m6r megfigyelhetci v6ltoz6i j6n letre, forg6rdsz de errol kes6bbr6szletesebben irunk. N6zziik most meg azt, htgy mi is is ennek a nullponti energianaka forr6sa. hogYa koze- A 2./a 6brdn ldrthato, ledo tdrgyakmelegebbnek, t6vo a A FORRAS lodoak hidegebbnek lAtszanak,s ezzel a hom6 rs6klet-k0lonbs6 g gel A nullponti energiaforr6s6t r6szletesen vizsgdlja Harold puthoff [5]-ben. elvileghoerog6petis lehet hajtani. Elvileg kdtfelemodonj6het letreeza sug6rz6s: vagyugy,hogya vildgegyetem keletkez6sekor a stg6rz6s l6trejottpeld6ultgy, mint : r roko, iozmikus ez is hiitt6rsug6rz{s,vagy pedig a nuilponti erektomtigneses sugdrzrisaz univer- aTy kornyezeti86r a forgor6sz h6m6rs6kleten az 6llohocser6lok lesz, a zumbantaldlhatf rdszecskdk dinamikusmozgtisdnak kdvetkezmdnye. t5l a AzDopplereltolodas miattelt6ro lesznek. hom6rsekleten ez Term6szetesen irodalom ez ut6bbi hipotezist tilmasztjaal6, es ez aztbizonyitja, hogy egyazelvielrendezesrendkivul h6m6rs6klet-kulonbs6get a gyakorlat kis ad,igy konzisztens, 6lland6anregeneral6do sug6rz6sr6lvan szo,u-lry a teljes uni_szdmAra nemmegfelelo. verzumbanmindentitt ugyanolyan. annak a kovetkezmenye, Ez trogy a null- ponti energiasugarzds elnyeldsesujra kisugarz6sa dipolusaltal helyi egyen- egyAz elrendezes csak l6tszolagnem igenyelfolyamatos munkabefektet6st. sflyon alapul,azazha egy dip6lusilyen inhomogen,veletlenszerti sug6rz6stValojdbana kazdnmagasabb szfurmazo,kondenzdtorhoz homers6kletebol a nyel el, azt ugyanolyan form6banveletlenszenien sug6rozza yissza.Ez a su-k6pestmagasabb sugdrnyom6sa forgo kereketlassitja. a folyamatot a Ha girzds tehii:i.dnmagdtregenerdlja nagym6retekbenis. Ez azzal j6r, hogy egydllandoanfennakarjuk tartani,munkat v6gezni ker6ken. nullponti kell a Aspektrum sz6mdra spektrumeltolodds a nemjon l6tre,igyezta spektrumot adott toltestltal erz6keltilyen hiittersugbrztsaz egdszuniverzumdltalkeltettnem lehetilyenerog6p-konstrukciohozfelhaszniilni. nullponti energiasug6rzdsnakkovetkezm6nye.Ezamondat azt is ttikrozi, a hogy ha valamilyen m6don sikeriil eztaz eneigidtmegcsapolni, egyhelyen es ak6r helyi inhomogenitds 6riin ifiaray,ttani,akkor ez ai energia-az eg6sz rpirErr H6eRoGrp z./c AaRa: SpEKTRUMElroLnsnn A rLvr univerzumb6l ut6na p6tl6dna 6s korl6tlan mennyisegben ujri p6tolhato.
  10. 10. TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI 21Ezdrt korldtlan mdrtdkbenrendelkezdsre dll6, megiiuki energiafornisrdl van Ha nem lenne a nullponti energia,a csillapitotI, rezgo rendszer telessz6,amely a teljesuniverzumban lejdtsz6d6dsszes energetikaifolyamatot hasz- nyugalombakertilne egy id6 ut6n. A nullponti energiahomog6n 6s izotr6pndlja fol energiafondskdnt, azaz a t6voli es kozeli csillagokbelsej6benlej6t- elektrom6gneses sug6rz6sa kovetkezteben azonbanez a rendszer nem csil-sz6d6folyamatoksegits6gevel gyakorlat a szam6ra korlatlanenergiasririisegu lapul, 6s az ( I ) osszefiiggesben megadottdtlagenergidval mindig rendel- foges intenzit6su forrast ad, ami abszohitmegiliul66s a kornyezetet nem szeny- kezni. Ekozben termeszetesen elnyel es ki is sugdrozenergi6t az adottnyezf,,zd energiaforrds k tekinthetd. ld" na oszcilliitorra jellemzofrekvencidn. Ha ery ilyen sugarmezobe nyugalomban elektromosan ery levo, toltott reszecsket Gyakorlatilaga ,,rug6ra" fiiggesztettoszcilldtor mint rendszer megvalotesztinh akkoraz a kornyezo elektrom6greses sugarzas hatasara mozgasba dejon, sithatatlan, hiszen ahhoz, hogy sz6mottev6 energiiija lehessen a rend-a mozg6samplitud6ja nem n<jr vegtelensegig, a hanemery elegge alacsony halir6r szernek,nagyonnagy frekvencidvalkellenegerjeszteni, m6g ekkor is az detekn6lmegall6sa kornyezetevel egyenstrlpakeriil. Hasonloan ahhoz,mint amikor elnyelt es a kisugdrzottenergiamennyisege margin6lis,gyakorlatilagmerhe-a klasszikus sztochasztikus termodinamikaban pont mozgasa kornyezetevel egy a tetlen. Az elektrontomegees meretepedig termeszetesen olyan kicsi, hogyegyenstrlyba keriil.Nincs arrateh6tlehetoseg, hory egytoltott reszecske folyamato ma meg nem rendelkeziinkelegendoen finom eszkdzokkel, amelyek ezt asan energiatnyerjena komyezetet6l (hacsakkiilonlegesfeltdteleketnem f6masz- mozg6st frgyelemmel kiserhetn6k.tnnk). Kimutathatotov6bbd(lasd t5l), hogyaz eryesenergiam6dusok frekvenciaikozottis eryensuly alakulki, teh6t nem ldpnekfol a kiilonboz6frekvenciak kozott A SPEKTRUM,,KOMPRTMALASA"tranzienseklegfetebb naryon rovid idore.Ez ail.ielentt hogybdrmelyfrekvenci6t A kovetkez6elm6letilehet6segrnegint egyszeriinek tfnik, m6gpedig egylezirtis vizsgaljuknem leszdtlagosan energiatadaseryik frekvencicsoportb6l masikba. a terreszben (dugattyuban) 1ev6elektrom6gneses sugarz6s komprimaldsa a 4.Ezert a szabad toltesrehat6 nullponti energiasugarzas eryensrlytid6z elo, es helyi 6bran l6that6 m6don. Ha egytechnikaiv6kuumban(g6zmentgs kozegben)lev6a nullpontienergiasuginas frekstenciagorbdiednregenenil6. dugattyuban a termikus kornyezet6velegyensulybanlev6 elektromdgneses sugarzdst komprim6ljuk,akkor azszinte givklntviselkedik, komprimal6dik, es nem lehet teliesenbenyomni az rlyendugattyut, mert a termikus elektrom6g-xiSEnIeTI TAPASZTALATOK neses sug6rz6sellenall a komprim6l6snak, megvaltozik a spektruma, es a sugarnyom6s drteke egyre emelkedik.(Technikailag perszeezt sosem tudjukHARMONIKUS OSZCILLATOR megval6sitani, surl6d6smindig el fogjatakarni eztazeffekitst.) A sz6mitasok aAmit idaig olvastunk, az V,tzirolag e1m61eti megfontoldsokonalapult, most azonbanegy6rtelmrien igazoljtrk,hogy a termikus elektromagneses sug6rz6s anlzziJkmeg, hogy milyen kiserleti bizonyit6kokallnak rendelkez6siinkre. Leg- maga torvdnyszenis6gei miatt megvaltoztatjaspektrum6t.Normal, egyensulyiegyszeriibblenneterm6szetesen kistomegiielektromostlltdst (azaz cdlsze- egy 6llapotban a dugattyuramindket oldalr6l ivonos mert6kii sugarnyomdshat,riien egy elektront) egy k6pzeletbeli rugora tenni 6s megn6ni, hogy ez az mind a termikus,mind a nullponti energiasugarz6s6b6l. osszenyom6s, Az ha "K-re "Koszcillitor mit fog teruri az 5t gerJeszt6 sugarzdsban. Term6szetesen 0 kell 0 fokon tortenik (ahol nincs a homers6kletih6tt6rsugirz6s),elvileg - ugyhiiteni a rendszert,hogy a h6m6rs6kletisugarzds (amely nem sziiks6gszeriien tiinik - kimutathatnda nullponti energia 1et6t. azottbannem Ez igaz.A nullpontihomogen 6s izotrop) ne zavarlaa rendszert.Egy ilyen harmonikus oszcill6tor- spektrumot nem lehet komprimalni. Egyediil ez a kobos spektrum, ami nemnak elvilegrdvid ido multan le kelleneallni, ha kii{s6 gerjeszt6stnem kap, mivel mutat v6ltoz6sta komprim6l6sra,6s ez6rt ez a kis6rlet alkalmatlan arra, hogya toltes mozg6samiatt energi6t sug6roz, teh6t csillapitodik. Ebben az esetben kisdrletileg is bizonyithassaa nullponti energia l6tet. Ennek a m6r elozolega toltds energiakisugitrzisamiatt a rendszernemsolcira teljesennyugalomba rirgyalt r-orcntz invariancia M oka, vagyrsaz a flrlajdons6g,hogy a spektrumkertilne(l6sd 3. 6bra).Aharmonikus, sug6rzo oszcill6tor mozg6sa viszonylag nem v6ltozik inercidlis rendszerben. henger komprim6ldsaut6n pedig a Aegyszeriienszitmithato6s konnyen kezelhet6rendszer. dugattyri ujra egy inerciiilis rendszeren beliil lesz.
  11. 11. A legegyszerLibb mechanikus rezgo a kulsogerjesz- rendszer harmonikus 1 .A termikus sugaadselvilegcsapddba zarhato, tok6letesen hoszigetelo amelyegy rugonfuggotomeg,melynek oszcill6tor,t6s nelkrilicsillapitott 6s reflektdrlo (A falakkal. gyakorlatban nemvalosithato ez meg.)mozgdsdt surlodds llapitja. csiA rezg6senergidja amplitudo az negyzet6velardnyos. tomeg(6s kis Kis A bez6rt termikus sugarzdsrug6drlland6) eset6na rezg6snem csillapodik teljesen, kornyezettiben a dtlagenergiAjdnak eloszldsa.l6vogdzmolekuldk dllandoan gerjesztik, rezgetik rendszert. aA legegyszenibb elektromos rezgorendszer: toltottr6szecske, egy melyk6tlemez(vagykettoftes) kozottrezeg. toft6sre elektromos A itt taszitoero a hat, p(u,T2) a kisug6aottcsillapitdrs elektromdgneses energia leaddsmiattkovetkezikbe. kinogltott r6sz -fl--F-ilr-ih- " lffttr*fFtAf* ql5ssl ,ffi n +| - | r-1 r-1 .,,o iI sec] I F t t - l R ) id0 o nullpontj energio {e 2. A komprimdlt termikus sugiirzdsspektruma magasabbhomersekletnek g y o k o r l o t ie l r e n d e z d s otlogos €rt6ke oz TZzZZZZZZZ7Z felelmeg,mintaz osszenyomds Allapote. nullponti elotti A energia spekt- Q LCR rezg6kdr odottC)vol rezg6 rumanem komprimalhato, a gondolatkis6rlet nemvezetnyomds- ez ott elvi elrendez6s oszcilldtornol kulonbs6gre.Ez a rezgokor sem kerrilteljesnyugalomba, nullponti a energiasugdzdsmindig gerjeszti rendszert. azdtlagos a e kit6r6s(energia) nullponti sugdrz6smiatt: ^ -- - hrrr c 2 EGySzERU s. AeRA:MECHANTKUS ELEKTRoMoS ES oszctLLAToRoK a. ABRA: ATERMTKUS sucnnzAsxovpntvAr,csn
  12. 12. TERTECHNOLOGIA atatr/AAb A legnagyobb sugdrnyomdsA CASIiIIR EFFEKTUS a rovid hullAmhosszakndlVan azonban egy ujabb lehet6s6g,ami hasonl6 a most tirgyalthoz, amely lep fel, mert azoknak na-viszont mar alkalmasn lullponti energialetenek kis6rletibizonyititshra.Ezt gyobb az energiatartalma. Az ilbrAncsak a lemezekrea kis6rletet Hendrik Casimir, a Phillips gyar kutat6ja javasoltaa negyvenes tsefet.hot66vekben,s melyet az otvenes dvekbenSparnaaykiserletilegis bizonyitott ,.uroe.nuo_0, meroleges komponenseket trlntettrlkfel, a valosagban(t61, t71). A kis6rlet maga elvileg nagyon egyszerti,az 5. ttbrhn lifiszlk, bArmilyenbeesesi szog dGhogyan kell a kis6rleti eszkoztelrendezni.Az eszkozmagaegy sikkonden- fordulhat.A lemezek kozottzifior, ezt azonbannem toltjiik lol elektromosan,igy gyakorlatilagnincs a - viszont csak a lemezekreket elektr6d kozott elektromos vonzo vagytaszito ero. Homogenes izotr6p _-!_)- meroleges komponensek a elektromdgnesestermikus sug6rzastfolt6telezve kapunk egy viszonylag fontosak.gyenge er6t a ket lemez kozott az6rt, mert az elektrddok kriztjn csak egdszhulldmhosszil mfidusokalakulhatnak ki, mie az elektrodokonkivtil tetsz6le- A casimireffektusfeltoltetlen elektroddkkozottkeletkezik, a lemezekre sgeshulldmhosszuak. a kilso feliiletrehato nyom6semiattnagyobb,mint igy hatosugdrnyom6s krilonbs6gen alapul. elektrodak Az kozottcsak bizonyosa bels6 feltiLletre hat6, 6s ez ki is m6rhet6.Az 5. trl:irtnlev6 rajzb6l l6tszik, egeszszdmu f6lhulldmhossz alakulhat mert csak azokrefleKdlodnax. ki,hogy az elektr6dok kozott kevesebbsz6mu m6dus alakulhat ki, mint az Az elektrodokon tetszoleges kivril hullamhosszu elektromdgnesessug6z6s alakulhat Ezaz effektus ki. akkoris kialakul, abszoltt ha zerusfok kozel6-elektrodokon kivtil, es min6l kisebb az elektr6dok kozti d t6vols6g,ann6l ben, h6mers6kletisug6zdsnelkul folytatjuk a kis6rletet. lekevesebb modus alakulhat ki beltil, mint kivtil. Ez6rt bent a sug6rnyom6s6rt6ke kisebb lesz, mint az elektr6don kivtil. Emiatt a ket lemez osszefog Pout Az elektroddkat egymdshoz kozeliVe,nyomodni, 6s a sug6rnyom6sok ktilonbsegea d elektrod-tdvols6g csokken- B egyre tobb hullamhosszkialakuldsiittes6velegyrenagyobblesz.A hat6s levezetdset Milonni 6st6rsai ([8] iroda- zarjuk ki, mig a kulso sugdrzds 6s alom) adt6k meg, 6s ndh6nyr6szlet6t6rdemes felid6zni.A (2.a) osszefiig- itt miatta kialakulonyomoerovaltozaflanges szerint egy tdkdletesenvezet6 femelektr6drahat6 sugarnyomds kor- a marad. A Casimirer6 er6sen frigg aznyezetfajlagos energiatartalmdt6l fligg, es a sugiirziisbees6si szdg6t61. eleldrod6k geometri6jiltol, s az elekt- rodiik anyagdtol.Ha p6lddul az egyik P:+ = 2Ecos@ (2.a) elektroda magas permeabilitas0 anyag, mig a mdsik jo dielektrikum,ahol akkorta- szitoerolepfelsik elektr6ddk P: a sug6rz6s nyomds6rtlke IN/m2l eset6n is. @: az elektromdgneses sugarz6s beesdsi szoge A casimirhatdskimutatiisanak az alapla,hogy egy terreszben az inhomo. E: az elektromdgneses sugarz6stdrfogategysegre fajlagosenergiatar- es5 genn6tesszrik nullponti a energiaspelftumdt.talma lJ/m3l A 2c-es tenyezo afeltftelezett tokdletes visszavereskovetkezmenye. A cos @ tenyezS 6rtek6tk6tszeris figyelembe kell venni: egyszer linedris asugirnyomdsnorm6lis fuanyukomponensek6nt, mdsodszor pedig az A feli-letelem novekedesek6nt, mert a ferddnbees6sugarz6sl/cos @val nagyobbfeltiletrejut, mint a normdlis ininyil beesdsndL 5. ABM: A CASIMIR EFFEKTUS
  13. 13. TERTECHNOLOGIA A TERTECHNOLOGIA FIZIKAIALAPJAI Ha eltekintiink a termikus sug6rzdstol eskizinolag nulla fokndl mertink, Elvileg mindket nyomas6rtekvegtelen,azonbannekiink csak a ket nyoakkor a sugdrnyom6s erteke a (2.b) osszeftiggesselirhato le, ahol E helydre m6sdrtekeltdrese, kiilonbsdge fontos,es azt a (2.e) osszefiigges meg: a adjaa nullponti energiasfriis6gnek az (l)-ben levezetettertdkekeriil. ,:,(+)ryP:## (2.b) P;#lZ-[ "ch -[-a,, h,- I dx r ! lX + 2a-12 (2.e)ahol Mivel szamunkracsak a k6t nyom6sert6kkiildnbsegeerdekes, ezert a V: Ad, k = a l c , k r = n n l o (2.e) formul6t Mclaurin sorba fejtve a (2.f) osszeftiggeshez jutunk, ahol egy egyszeriialakbanldtszik a Casimir effektusmertdke. Itt F az az ero lesz, melyet egy ro frekvenci6ju modus a kondenzatorle-mezekre gyakorol.Az ll2-es tlnyezot azdrt kellett figyelembevenni, mert p-D--nhc Lwt rin (2.f) 480d0a nullponti energiam6dusonk6ntihrolrl2 energiajaegyenl6enoszlik meg alemezekrebeeso6s visszaver6d6 hull6mok kozott. Lirtszk,hogy az ero a t6vols6gnegyedikhatv6ny6val forditottan ar6nyos, Nagy kiterjed6sri lemezekn6laz elektr6dokonkiviil k 6sk, ertekeb6rmely viszont nagyonkis egytitthat6ivannak,teh6t nagy tdvolsdgon (millim6teresert6k lehet, folyamatosan vdltozhat,mig a lemezekkoz6tt (2 ir6nyban) csak nagys6grendben) az effektus teljesenelhanyagolhato, ez csak a mikronoka nld eg6,sz sz6mutdbbszdrosealakulhatki. nagys6grendjeben kezd szdmottev6 lenni. Nagyon fontos 6rdekess6ge ennek A beltilr6l kifele hat6 er6ket ugy kapjuk meg, hogy osszegezziik osszes az az osszefiigg6snek hogy egy teljesenklasszikuskiserletbenjelenik meg az,m6dus (hull6mhossz) iital kifejtett erot, es ezt rjale a (2.c) dsszefiigges. a Planck f6leh hllando.Ennek fontoss6g6ra kes6bbiek a sordnmeg tobbszor visszafogunk terni. Term6szetes ez az osszeftigges en csakplanparallel p6r- huzamoselektr6d6kraervenyes. P-=#,:, [, Qc) t, [ tc.#r,:),iarl," Amennyiben gombszeriiszfdrikuselektro da-pin esetet n6zztik, akkor az eredmdnytasz{t6 ercj lesz Boyer sz6mitdsai szerint (hsd [9]). Ez fontos a gyakorlatszfimdra. polarizaci6miatt Fontos, hogy a Casimir effektus l/da tipusu nyomdseloszlfs6tcsak a Itt is egykettest6nyez6tkellett bevezetniak6tfi.iggetlen v6kuumenergiaadja, mivel ott az energiaspektrumeloszl6sakob6s. M6sElvileg co-igosszegeznJka kialakul6 frekvencidkat.A gyakorlatbanez nem spektrum nem ad ilyen er6eloszldst. 6. thrdn l6that6 a Casimir hat6s, a Aigaz, mefi egy bizonyos frekvencia felett m6r nem verodnek vissza az termikus sug6rzdssal osszevetve. Casimirrol elnevezett A hatis ugy trinik,elektrom6gneses hulldmok a f6melektrodon,hanem dthaladnakraita an6l- sokkal fontosabb,6s mag6n az effektusonis tulmutat. Ldt6t iitalihan nemkiil, hogy impulzusuknagybancsokkenne. viszont mindket oldalon igaz, Ez vonjdk kdtsegbe, mert kis6rletilegmeger6sitett, a kis6rletekpontoss6g6t bdrigy az ercdmenytnem befolydsolja. illetolegm6g vannakkerddsek (hsd [0]). A kivtk6l befeldhat6 er6t ugy kapjuk, hogy a szumm6zdst elhagyjuk 6sintegrdl6ssal helyettesitjiik a folyamatos viitozo hull6mhosszmiatt: an A LAMB.ETTOLODAS ,,,=#[{_, [=, l l f - K; + t l dk,l dkyl dkr l = o It4+tc?,4l) _l -l (2.d) tJjabb bizonyiteka a vfkuumenergia let6nek a Lambeltolds, amely ugyan ogy rendkivtil gyengeeffektus,de Otto Lamb kisdrleti fizikusnak sikeriilt a iclens6getkimutatni, 6s ez6rt Nobeldijat is kapott. A Lamb-eltolils azt rnutatja meg,hogy a v6kuumenergia hat6s6raaz elektron6tmenetekndl m6r- het6 spektrum kism6rt6kbenmegvaltozik.
  14. 14. A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAIA Casimir erot reszben a termikus, nlszben a ,fejtetf nullpontisugAr- zdtsspektruma okozza. termikus sugdrnyomAs A *--vel ardnyos,mfg a nullponti SPONTAN EMISSZI6energia spektrumdbgladodo Casimirero nem fugg a hom6rs6klettol,6s Egy m6sik erdekeseffektus is bizonyitja a nullponti, vagy vakuumenergiajrelardnyos. letdt, es ez is kiserletilegbizonyitott. Ez az effektus a casimir kiserletnek gyakorlati korldtok van- egym6dositottvitltozata,itt ugyanisnem hagyjuktiresena ket elektr6d koztiEnnek az eronek a szdmitAsAnhl kialakuldsdnAl 6snak, egy bizonyosfrekvencia felett a sugdrzds mAr nem verodik vissza, teret, hanem behelyeziinkoda egy polarizitlt 6s gerjesztettatomot (l6sd 7.hanem dthaladaz eleKroddkon. Ez mdr a ldgy Rontgensugdtzdsndl beko abra).vetkezik. Ennel nagyobbfrekvencidtkmAr nem vesznek reszta hatAskiala- Altaldban az anezel terjedt el a fzikusok koreben,hogy egy gerjesztettkitdsdban. atom spontdnemisszior6vdnmindenkeppenleadjaenergiatobbletdt yisz- es szatdr az alapallapot6ba azdrt, hogy kornyezetdveltermikus egyensulybanPu AbrAnl6thato,hogy a rejtett, nullpontispektrum a hom6rs6klettolnem legyen.Ez a jelensega spontdn emisszi6. Hosszuideig ugy gondoltdk, hogyfugg, abszolutnullafokon is megmarad. termikusspektrumbol A adodo ero ez az anyagalapvet6 tulajdons6ga.Gondoljuk csak el, hogy ha nem igyviszont nulla fokon eltr-inik. lenne, akkor peld6ul felhevitett anyaghosszuideig nem adn6 le energi6j6t, forr6 maradnam6g akkor is, ha a kornyezeteben levo hritokozeget,girzokat elt6volitan6nk. Kis6rleti tapasztalatmutatja azonban,hogy a gerjesztett atomok termikussug6rz6s rdv6nnagyongyorsanvisszarernekaz anyagstabil alap6llapot6ba. A casimir effektushozhasonl6 elrendez6s eset6nez a spont6n emisszi6 nagymert6kben meggatolhato vagyerrisithet6.Ez azertkovetkezhet mert be, a spont6n emisszionem egy nolitlt atom alapvetotulajdonsaga,hanemaz atomnak a kdrnyezdvdkuummsl val6 krilcsrinhatdsdb1l krjvetkezik.Ez a ktjl- csrjnhatris mindigegyirdnyil,irreverzibilis.A folyamatforditva nem j6tsz6dik6 le, teh6t a kiirnyez,6 vdkuum onmag6t6lnem fogja gerjeszteniaz anyagot,UJz nem fognak magasabb energia6llapotba kertilni az atommagkortil mozgoB .75. elektronok. Ez annak a kovetkezmenye, hogy a fotonok szamarav6gtelenilo .5.E v6kuumdllapot rendelkezesre kornyezetben, nem fogjek emiatt spon- 6ll a 6so ,25. t6n m6don gerjeszteni atomokat. az 0: A vdkuumnakezt a teljes szabad6llapot6t m6dositjuk ugy,hogy vezet6k, .1 .2 .3 .4 .s .6 .7 DETANCEBETWEENPI.ATES(MICFOMETERS) tiikok koze tessztikegy iiregben. Ekkor ez a vl,gtelensz6mu 6llapot meg- virltozlk,lecsokken egdszen es erdekes effektusokl6pnekbe. Err6l a nemr6g felfedezett jelensdgrcil egy osszefoglalo cikket irt Harothe 6s Kleppner (ld. t11l). A kisdrlet lenyegeaz, hogy ha olyan kis t6vols6gotvdlasztunk az elektroddk kozott, amely kisebb,mint a kisug6rzand6foton hulliimhossza, akkor ez az dtmenetnem ttirtdnik meg, az atom gerjesztettmarad, 6s nem tudja kisug6roznia fotont (lasd 7. ibra). Ezt a jelensegetelm6letileg m6r regebbenmegjosolt6k,most lehetett azonbankiserletilegis megval6sitani. 6. AaRn:A oASIMIR ER6 KoMPONENSEI Mikrohull6mu tartom6nyban ma m6r viszonylag konnyri a jelens6get elo-

×