Fejlesztési tervek

Intézményi fejlesztési programok

2
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ____________________________________________________________________________ 7
1. APÁCZAI CSERE JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA NYÍREGYHÁZA ___________ 8
1.1. A Küldetésnyilatkozatból … __________________________________________________________ 8
1.2. Képességfejlesztés a Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolájában ____ 8
1.3. Az intézményi fejlesztési terv stratégiai lépései __________________________________________ 12
1.4. Tesztnaptár ______________________________________________________________________ 13
1.5. Részlet a 2006-2007-es tanév fejlesztési programjából ____________________________________ 14
1.6. Intézményi fejlesztési program _______________________________________________________ 15
1.6.1. Tesztelési forgatókönyv__________________________________________________________ 15
1.7. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2007. ___________________________________ 15
1.8. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2006. ___________________________________ 16
1.9. Individuális profil – 4. évfolyamos országos készség- és képesség mérés ______________________ 17
2. ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG ______________________________________ 18
2.1. Az iskola bemutatása ______________________________________________________________ 18
2.2. Fejlesztési terv 2007/2008. __________________________________________________________ 20
2.3. Terv a szövegértés képességének fejlesztésére ___________________________________________ 20
2.4. Terv a matematika tantárgyi képességek fejlesztésére _____________________________________ 22
2.5. Egyéni fejlesztési terv – Szövegértés - minta ____________________________________________ 23
2.6. Egyéni fejlesztési terv – Matematika - minta ____________________________________________ 24
2.7. Intézkedési terv – 2007/08 __________________________________________________________ 25
2.7.1. Cél __________________________________________________________________________ 25
2.7.2. Erőforrások ___________________________________________________________________ 25
2.7.3. Érintettek köre tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó. ________________________________ 25
2.7.4. Eljárásrend ____________________________________________________________________ 25
3. BELVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM BÉKÉSCSABA ____________________ 27
3.1. A szövegértés fejlesztésének lehetséges módjai – módszertani segédlet _______________________ 27
3.1.1. Elméleti alapvetés ______________________________________________________________ 27
3.1.1.1. A szövegértés fogalma, tartalma _______________________________________________ 27
3.1.2. A szövegértési feladatsor összeállításának szempontjai _________________________________ 27
3.1.2.1. Szövegtípusok _____________________________________________________________ 27
3.1.2.2. Gondolkodási műveletek_____________________________________________________ 28
3.1.3. A képességszintek és legfontosabb kritériumaik _______________________________________ 29
3.2. A szövegértés fejlesztésének lehetséges feladattípusai az 1-12. évfolyamon ____________________ 30
3.2.1. Információkeresés ______________________________________________________________ 30
3.2.2. Kapcsolatok, összefüggések fejlesztése _____________________________________________ 31
3.2.3. Értelmezés ____________________________________________________________________ 31
3.3. Szövegértési példatár ______________________________________________________________ 31
3.3.1. Szövegértés fejlesztése az alsó tagozatban ___________________________________________ 31
3.3.1.1. Gyakorlati feladatok az 1-2. osztályok fejlesztéséhez _______________________________ 31
3.3.2. Szövegértés fejlesztése a felső tagozatban ___________________________________________ 42
3.3.2.2. Gyakorlati feladatok a 7-8. osztályok fejlesztéséhez _______________________________ 49
3.3.3. Gyakorlati feladatok a gimnáziumi osztályok fejlesztéséhez _____________________________ 57
4. CSONKA JÁNOS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZEGED ___________ 65
4.1. Az iskola bemutatása ______________________________________________________________ 65
4.2. Az intézmény minőségirányítási programja továbbfejlesztésének irányait meghatározó terv _______ 65
4.3. A megvalósítás menetét tartalmazó ütemterv ____________________________________________ 68
4.4. A közoktatási intézmény pedagógiai eredményessége növelésére szolgáló akcióterv _____________ 71
5. FAZEKAS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SÜMEGCSEHI ___________________ 73
5.1. Projektterv a Fazekas József Általános Iskola matematika és szövegértés kompetencia eredményeinek javításához_______________________________________________________________________ 73

3
6. HANSÁGI FERENC VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS IDEGENFORGALMI SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA SZEGED ______________________________________________________ 77
6.1. Intézkedési terv - 2005. - Kompetencia-alapú tananyagok adaptálása a helyi tantervbe a kompetencia- mérések eredményének javítása érdekében ______________________________________________ 77
6.1.1. Az intézmény jelen státusza: ______________________________________________________ 77
6.1.2. Jövőkép ______________________________________________________________________ 78
6.1.3. A beavatkozási pontok és cselekvéssorai ____________________________________________ 78
6.1.4. Intézkedési terv ________________________________________________________________ 79
6.2. Fejlesztési/Intézkedési terv - 2007. - Tanulói mérés-értékelés fejlesztésére _____________________ 83
6.2.1. Előzmények ___________________________________________________________________ 83
6.2.2. Cél __________________________________________________________________________ 84
6.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________ 84
6.2.4. Erőforrások ___________________________________________________________________ 85
6.3. Fejlesztési terv - 2007. - Módszertani eszköztár elkészítése, alkalmazásának szabályozása ________ 91
6.3.1. A fejlesztés indoklása ___________________________________________________________ 91
6.3.2. A várt eredmény meghatározása ___________________________________________________ 91
6.3.3. Az intézményi jó gyakorlatokat tartalmazó módszertani kiadvány elkészítése ________________ 92
6.3.4. A szakközépiskolai integrált tantárgyi modulok leírása és alkalmazásuk szabályzata __________ 92
6.3.5. A projekt szellemű oktatási tevékenység alkalmazásának szabályzata a szakiskola 9.-10. évfolyama számára ______________________________________________________________________ 93
6.3.6. A módszertani eszköztár, a leírások és szabályzat hasznosítása a nevelési-oktatási folyamatokban 94
6.4. Fejlesztési/Intézkedési terv - 2007. - A kompetenciafejlesztést segítő tananyagok, eszközök számbavételére ___________________________________________________________________ 96
6.4.1. Előzmények ___________________________________________________________________ 96
6.4.2. Cél __________________________________________________________________________ 96
6.4.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________ 96
6.4.4. Időtartam _____________________________________________________________________ 96
6.4.5. Erőforrások ___________________________________________________________________ 96
6.5. Fejlesztési terv - 2008. - A belső együttműködés és továbbképzések szabályozása _______________ 99
6.5.1. A fejlesztés indoklása ___________________________________________________________ 99
6.5.2. A várt eredmény meghatározása ___________________________________________________ 99
6.5.3. Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítása _________________________________100
6.5.3.1. Az egy osztályban oktató pedagógusok együttműködésének szabályozása ______________100
6.5.3.2. Az egyéni fejlesztés szabályozása ______________________________________________101
6.5.3.3. Kompetencia-alapú tananyagok, módszertani eszközök alkalmazásával kapcsolatos belső továbbképzési tematika összeállítása és megvalósítása _____________________________102
6.5.3.4. Hospitálási szabályzat és éves hospitálási terv összeállítása __________________________103
7. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ______________________________________________________________104
7.1. Tények, következtetések a 2003. évi vizsgálat iskolajelentése alapján a Klauzál Gábor Általános Iskolára vonatkozóan ______________________________________________________________104
7.2. Nemzetközi elvárások és helyi lehetőségek _____________________________________________107
7.3. A szövegértés és matematikai kompetencia fejlesztésének lehetőségei 4. osztályban _____________111
7.4. Matematikai kompetencia fejlesztése a felső tagozatban ___________________________________112
7.5. Kompetenciafejlesztés lehetőségei történelem tantárgyból__________________________________113
7.6. A szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztési területei _________________________________113
7.7. A kompetenciamérés javítását segítő cselekvési terv az angol nyelv vonatkozásában _____________114
7.8. Hogyan képzelem el a matematikai logika-, és szövegértés fejlesztését? _______________________115
7.9. A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése magyar nyelv- és irodalomból ___________116
7.10. A szövegértési és matematikai- kompetencia fejlesztése francia nyelv tanítása során _____________117
7.11. Kompetenciafejlesztés a napközis foglalkozásokon _______________________________________118
7.12. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon. ____________119
7.13. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése biológia órákon ________________________120
7.14. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése testnevelés órákon ______________________120
7.15. Tervezet a matematika-logikai és a szövegértési kompetencia fejlesztésére ének-zene, valamint magyar nyelv és irodalom tárgyakban ________________________________________________________121
7.16. Kompetencia fejlesztése kémia és fizika órák keretében ___________________________________122
7.17. A matematikai kompetencia fejlesztése ________________________________________________123

4
7.18. Szövegértés és a logikai gondolkodás fejlesztése alsó tagozatos napköziben ____________________123
7.19. A szövegértő olvasás és a logikus gondolkodás fejlesztése _________________________________124
7.20. Szövegértési és matematikai kompetencia fejlesztése technika és életvitel tanórákon _____________125
7.21. Hogyan fejleszthető a szövegértési és matematikai (logikai) kompetencia _____________________125
7.22. A szövegértés és a matematikai logika fejlesztésének módszerei a magyar irodalom, a magyar nyelv valamint a könyvtárhasználat tantárgyakban ____________________________________________127
7.23. A kommunikációs képességek és a kreativitás fejlesztése 3. 4. osztályban _____________________128
7.24. Kulcskompetenciák fejlesztése alsó tagozatban __________________________________________129
7.25. A szövegértés és a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségei a délutáni foglalkozásokon ________130
7.26. Ötleteim és javaslataim a logikus gondolkodás és a szövegértés fejlesztésére ___________________131
7.27. Logikai gondolkodás fejlesztése ______________________________________________________132
7.28. Matematikai logika és szövegértés fejlesztése az angol nyelv oktatásában _____________________133
7.29. Matematikai logika és szövegértés fejlesztése informatika órákon____________________________134
7.30. Szabadidős tevékenységhez kapcsolódó kompetenciafejlesztés ______________________________135
7.31. Kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei 1. osztályban ________________________________136
7.32. A kommunikáció, szövegértés, logikus gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a művészeti oktatásban _______________________________________________________________________________137
7.33. A matematikai logika és szövegértés területén ___________________________________________138
7.34. Intézkedési terv a szövegértés és logika fejlesztésére a magyar nyelv és irodalom tantárgyba építve _139
7.35. Összegzés _______________________________________________________________________140
8. KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ___________________________________________________________142
8.1. Intézményi fejlesztési terv __________________________________________________________142
8.1.1. Előzmények ___________________________________________________________________142
8.1.2. Elemzés ______________________________________________________________________142
8.1.3. Célok meghatározása ____________________________________________________________143
8.1.4. Feladatok/tevékenységek _________________________________________________________144
8.2. Tanulói mérés – értékelés munkaközösségi fejlesztési terve ________________________________147
8.2.1. Előzmények ___________________________________________________________________147
8.2.2. Cél __________________________________________________________________________147
8.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________147
8.3. Egyéni fejlesztési terv ______________________________________________________________152
9. KISKULCSOSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG ______________________________________154
9.1. Fejlesztési terv - 1-4. osztály _________________________________________________________154
9.1.1. Fejlesztendő területek /súlyozva/ Prioritási sorrend ____________________________________154
9.1.2. Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése /tempó/____________________________________154
9.1.3. Mértékegységváltó készség kiépülése _______________________________________________155
9.1.4. Az elemi gondolkodási képesség kiépülése ___________________________________________155
9.1.5. Az olvasáskészség kiépülése ______________________________________________________156
9.1.6. Az olvasáskészség gyakorlottságának fejlődése _______________________________________156
9.1.7. Az írásminőség alakulása ________________________________________________________157
9.1.8. Elemi számolási készség kiépülése _________________________________________________158
10. KOVÁTS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KARCAG ___________________________________159
10.1. Az intézmény bemutatása ___________________________________________________________159
10.2. Intézményi Fejlesztési terv __________________________________________________________159
10.2.1. Fejlesztendő területek ___________________________________________________________159
10.2.2. Súlyozás _____________________________________________________________________159
10.2.3. Prioritási sorrend _______________________________________________________________159
10.2.4. Fejlesztési terv _________________________________________________________________160
10.3. Intézkedési terv ___________________________________________________________________161
10.4. Egyéni fejlesztési terv ______________________________________________________________166
10.5. Mátrix az egyéni fejlesztéshez _______________________________________________________167
11. KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA JÁRMI-PAPOS ______________________169
11.1. Iskolánkról ______________________________________________________________________169
11.2. Intézményi Intézkedési terv _________________________________________________________170
11.2.1. Előzmények ___________________________________________________________________170
11.2.2. Cél __________________________________________________________________________170
11.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________170

5
11.2.4. Az intézményi felelős ___________________________________________________________170
11.2.5. Időtartam _____________________________________________________________________170
11.2.6. Erőforrások ___________________________________________________________________170
11.3. Fejlesztési terv - Alsó tagozat ________________________________________________________175
11.3.1. Előzmények ___________________________________________________________________175
11.3.2. Cél __________________________________________________________________________175
11.3.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________175
11.3.4. A fejlesztő team tagjai ___________________________________________________________175
11.3.5. Időtartam _____________________________________________________________________175
11.3.6. Erőforrások ___________________________________________________________________175
11.4. Fejlesztési terv - Felső tagozat _______________________________________________________178
11.4.1. Előzmények ___________________________________________________________________178
11.4.2. Cél __________________________________________________________________________178
11.4.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________178
11.4.4. A fejlesztő team tagjai ___________________________________________________________178
11.4.5. Időtartam _____________________________________________________________________178
11.4.6. Erőforrások ___________________________________________________________________178
12. MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC ____________________________________182
12.1. Előzmények, helyzetelemezés________________________________________________________182
12.2. Cél _____________________________________________________________________________182
12.3. Elvárt eredmény __________________________________________________________________182
13. NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ____190
13.1. Intézkedési terv ___________________________________________________________________190
13.1.1. Szemléletváltás a tanári munkában – a tervszerűség szerepének erősítése ___________________190
13.2. A tanárok szakmai felkészültségének javítása – a továbbképzési rendszer átalakítása _____________193
13.3. Feladatok a kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében ___________________________197
14. PÉTERFY SÁNDOR EVANGÉLIKUS OKTATÁSI KÖZPONT, GIMNÁZIUM, SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA GYŐR ____________________________________________207
14.1. Intézményi bemutatkozás ___________________________________________________________207
14.2. Intézményi fejlesztési/Intézkedési terv a kompetenciafejlesztéshez és méréshez 2006/2007. tanév __208
14.2.1. A megvalósítás időtartama _______________________________________________________208
14.2.2. Cél __________________________________________________________________________208
14.2.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________208
14.3. Egyéni fejlesztési terv a 2007/2008. tanévre _____________________________________________211
14.4. Intézmény intézkedési terv az országos kompetenciamérés eredményeinek fejlesztéséhez 2007/2008. tanév ___________________________________________________________________________214
14.4.1. Helyzetelemzés ________________________________________________________________214
14.4.2. Céljaink ______________________________________________________________________215
14.4.3. Elvárt eredmény _______________________________________________________________215
14.4.4. Erőforrások ___________________________________________________________________216
15. REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HAJDÚNÁNÁS _________________________________220
15.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata ____________________________________________________220
15.2. Intézményi fejlesztési program a 2006-os országos kompetenciamérések eredményei alapján az iskolajelentés adatsorainak feldolgozásával _____________________________________________221
15.2.1. Helyzetelemzés ________________________________________________________________221
15.2.1.1. Alaphelyzet a kompetenciamérés eredményei ____________________________________221
15.2.1.2. Az Intézményi fejlesztési program célja _________________________________________223
15.2.1.3. Elvárt eredmény ___________________________________________________________223
15.2.1.4. Időtartam _________________________________________________________________223
15.2.1.5. Erőforrások _______________________________________________________________223
15.2.1.6. Az ok-elemzés eredménye ___________________________________________________224
15.2.1.7. Feladatok _________________________________________________________________225
15.3. Református Általános Iskola intézményi minőségirányítási tevékenységének továbbfejlesztési ütemterve _______________________________________________________________________________228
16. SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MISKOLC 230
16.1. Az országos kompetenciamérés eredményei és tapasztalatai ________________________________230
16.2. Célok, feladatok, elvárt eredmények, időbeli ütemezés meghatározása ________________________231

6
17. VARGA TAMÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY _______________________234
17.1. Az iskola fejlesztési terve – Szövegértés - 2008 __________________________________________234
17.1.1. A 2007-es kompetencia-mérés alapján a következők az eredmények, a tapasztalatok __________234
17.1.2. Fejlesztendő területek ___________________________________________________________234
17.1.3. Célok és feladatok az egyes évfolyamokon ___________________________________________236

7
Bevezetés A mérési eredmények pedagógiai felhasználása rendkívül összetett feladat, az iskolai szintű kompetenciákra gyakorolt hatása kimutatható. Az országos mérésekkel előtérbe kerültek az iskolák és a pedagógusok értékelési kultúrájának kérdései, amiknek egyik lényeges eleme az, hogy képesek vagyunk-e az értékelés eredményeképpen létrejövő információk pedagógiai felhasználására. A minősítő/ellenőrző és a támogató/fejlesztő funkciók kívánatos arányát kell megállapítani, továbbá kidolgozni azokat a konkrét megoldásokat, fejlesztési utakat, módsze- reket és technikákat, amelyek a kevésbé sikeres tanuló vagy intézmény támogatását célozzák. Azaz választ kell adni arra, hogy mi történik akkor, ha egy tanulóról vagy egy adott intéz- ményről kiderül, hogy a fejlesztő tevékenység alacsony eredményességgel zajlik. Az egyszerű visszajelzés mellett történik-e ilyenkor valamilyen konkrét fejlesztő tevékenység? Ebben a fejezetben intézkedési és fejlesztési terveket, módszertani segédletet mutatunk be. Gazdag a választék, szinte minden intézménytípusra találunk fejlesztési programot. Legtöbb esetben a több éves, folyamatos, a teljes nevelőtestületet, szinte valamennyi tantárgyat érintő fejlesztésről olvashatunk. Javasoljuk az adaptálást, a saját arculatra, mérési eredményekre való alkalmazást.

Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája - Nyíregyháza
8
1. Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola Nyíregyháza
1.1. A Küldetésnyilatkozatból …
Az Apáczai Gyakorlóiskolában a nyíregyházi közoktatás, a tanító- és tanárképzés szol- gálatában eltöltött évtizedek nevelési irányzatai, a pedagógusok, a szülők, a gyermekek és a Nyíregyházi Főiskola törekvései kialakítottak egy úgynevezett gyakorlóiskolai szellemiséget. Az intézmény pedagógiai programja a Nemzeti Alaptanterv és a vonatkozó jogi előírások által meghatározott, s minden közreműködő számára kötelező információk mellett azokat a megkü- lönböztető jegyeket tartalmazza, amelyek csak erre az iskolára, erre a szellemiségre vonat- koznak, amelyek hatására “apáczais diák” lesz az itt tanuló gyermek. Az iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe idézve Kodály gondolatait: “Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország.” Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az őket nevelő fel- nőtt közösséget, a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséget, a rendszer/folyamat szemléletet és a pedagógiai minőséget állítjuk, így biztosítva a növekvő sikerlehetőséget intézményünk minden érdekelt személye számára. Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a pedagógia és társtudományai által feltárt módon, hangsúlyozva a kötelességek és a jogok egyensúlyának, valamint az egyén és a közösség egymásra utaltságának fontosságát. Az iskolai életben a nevelő egyénisége által kiváltott gyermeki azonosulási vágy, a félelmektől mentes fejlődési és teljesítési szükséglet, a kölcsönös segítés, bátorítás, gondoskodás szándéka a mozgató erő, mert a pozitív gondolko- dás, a pozitívumokra támaszkodás feltárja a gyermek és a felnőtt rejtett értékeit is. A pedagó- gusjelöltek felkészítésében a hazai általános vagy szakmai képzést nyújtó intézményekben végzendő nevelő - oktató munkára való alkalmassá tétel mellett a humanizált iskolai műkö- désbe való bekapcsolódás képességének kialakítása is meghatározó szempont.
1.2. Képességfejlesztés a Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolájában
A hazai és nemzetközi mérések (IEA, PIRLS, MONITOR, OKM) egyaránt alátámaszt- ják azt a gyakorlati tapasztalatot, mely szerint a közoktatás színvonala nem megfelelő. A kö- vetkező iskolafokozatnak való "megfelelési kényszer", a felvételi vizsgákra történő "rátanítás" enyhíteni igyekszik a feszültségeket.
Az Országos Kompetenciamérések, - bár iskolánk előkelő helyet foglal el eredményei- vel az ország többi intézményei között - körvonalazták a tanulói teljesítményszintekbe való

9
besorolás és a tantárgyi értékelésünk közötti eltéréseket. Fontosnak tartottuk, mint tanárkép- zésben is szerepet vállaló közoktatási intézmény, hogy felderítsük a különbségek okait, amit a következőkben láttunk:
- ismeretátadás túlsúlya
- képességfejlesztés háttérbeszorulása
- a hibaorientált szemlélet hiánya
- módszertani hiányosság
- tanárközpontú oktatás
- tantervi követelmények reális megállapítása, nyomokban fellelhető nálunk is.
Oktatás Hagyományos megközelítés Teszt Eredmény Mi a probléma? Új szemlélet Az óraszámok csökkentése, a megnövekedett tananyag, az alapkészségek fejlesztésétől veszik el az időkeretet. Oktató, nevelő munkánk kiemelt feladata a képességfejlesztés. Órán tanítunk, magyará- zunk, házi feladatot adunk, ellenőrzünk, feleltetünk, dolgozatot iratunk, minősítjük és a folyamat sajnos ezzel be is fejeződött, s új témakört kezdve a tanulók egy részének lemaradása egyre nő. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, meg kell ismerni a gyermeket, fel kell térképezni képességeit, személyes diagnózis eredményeként ki kell dolgozni a fejlesztés menetét. Iskolánknak, az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolának nincs beiskolázási problémái, minden évben többszörös a túljelentkezés. Gyakorlóiskola lévén rendelkezünk azokkal a szakmai, módszertani, mérésmetodikai ismeretekkel, melyek segítségével a külön- böző területeken elmaradt tanulókat fejlesszük.
Miben jelenik ez meg?

10
 bemeneti (1., 3., 5., évf.) diagnosztizálás, a figyelőnaptárban (2.sz.táblázat) megjelölt területeken.
 Külső (standardizált) mérőeszköz segítségével szakszerű mérések szervezése, lebo- nyolítása. (Későbbi évfolyamokon tesztkészítés)
 Eredmények elemzése, értelmezése, az adott területen lassabban haladó tanulók részé- re egyéni és csoportos fejlesztési program kidolgozása, fejlesztése, mérése, értékelése. (1. sz. táblázat)
A fejlesztés során következő lépések szükségesek:
1. Regisztrálás, mielőtt a beszélgetés megkezdődik, fontos, hogy a csoportról és a tanulókról információk álljanak rendelkezésre. Ezen információkat áttekintő táb- lázatba gyűjtjük. (Az 5. évfolyamon tanulási stílus, tanulási orientáció, szociometria, szorongás, szövegértés, a 3.-4. évfolyamokon szövegértés, műveleti se- besség, 1. évfolyamon tanulási képesség)
2. Elemzés, az áttekintő táblázat módot ad az elemzésre. Ilyen módon lehet eldönte- ni, hogy a csoporton belül szükséges-e további alcsoportok létrehozása.
3. Képességfejlesztési terv készítése, az elemzés alapján.
4. A tervek megvalósítása, kivitelezése.
5. Értékelés, a képességfejlesztés eredményei, további feladatok meghatározása.
A lépéseket három szinten kell kivitelezni:
a.) egyéni, egy tanulót, vagy tanulók kis csoportját jelenti.
b.) csoport, az egész tanulói csoportokat jelent
c.) iskola, az egész iskolát, vagy annak egy részét jelenti, pl.: évfolyam
Az intézmény tesztelési forgatókönyvének (2. sz. táblázat) tervezése, a szükséges mérőeszkö- zök, feldolgozó szoftverek beszerezése, a kollégák segítése a fejlesztési tervek elkészítésében, a mérések eredményeinek a dokumentálása, az iskolavezetés informálása a mérési eredmé- nyekről, a „mérési-értékelési rendszergazda” feladata. A tesztelési forgatókönyv (tesztnaptár) a tanévi munkaterv része, elfogadása, esetleges módo- sítása a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten történik. Így a belső értékelési rendszerünk mindenki által áttekinthető, kiszámítható. Része az OKM, melyet a rendszer karbantartójának is nevezhetünk, hiszen az előző évi eredmények ismeretében határozzuk meg a mérendő terü- leteket, illetve azok gyakoriságát. A szakszerűen lebonyolított mérés előkészítése – lebonyolítása - feldolgozása-az ered- mények értelmezése rendkívül időigényes munka.
Az előzőekben vázolt rendszer szisztematikus kiépítése 2-5 évet vesz igénybe.

11
Mi változott? Intézményi szinten: Javult az oktatás eredményessége. A belső értékelési rendszer mindenki által áttekinthetővé, kiszámíthatóvá vált. Megindult az intézményben a belső kommunikáció. Lehetőség a hozzáadott érték iskolai értelmezéséhez. A mérési eredmények összehasonlításával, mint tanulói, mint osztályszinten számszerűsített adatok állnak rendelkezésre. A pedagógiai szemlélet gyermekközpontúvá vált.
Tanulók körében: Minden gyermek képességeit maximálisan kihasználja.(egyéni bánásmód). Több szempontú individuális profil áll rendelkezésre a tanulókról, mely a fejlesztés alapja. Csökkent a lemaradók száma.
Szülők körében: Több információt nyújthatunk a gyermek fejlődéséről.
Szaktanárok körében: Előtérbe került a differenciálás, csoportmunka tervezése, szervezése és a fejlesztés. Megváltozott a mérés iránti attitűd (pozitív), mérésmetodikai és módszertani kultúrája új ismeretekkel frissült, melyeket a gyakorlatban is alkalmaznak.
Munkaközösségek szintjén: Az „eltérő” eredmények elemzése, a tantárgyi programok a (tartalomba ágyazott fejlesztés) kidolgozása. Az értékelés, a képességfejlesztés eredményei, további feladatok meghatározása. A belső kommunikáció fejlődése
Iskolavezetés esetében: az objektív külső kontroll (OKM), mely megerősíti az intézményben folytatott fejlesztő munka hatékonyságát tantárgyfelosztásnál prioritást élveznek a mérés által alátámasztott fejlesztendő területek a képességfejlesztés óraszámai elosztásánál növekednek az egyéni fejlesztésre fordított óra- számok,
Főiskolai hallgatók körében: szemléletformálás

1.3. Az intézményi fejlesztési terv stratégiai lépései
Célok
Tevékenység
Feladatkör
Az oktatási eredmé- nyek értékelése
1. Figyelőnaptár készítése/alkalmazása
2. Figyelő és tesztelő eszközök átvétele
3. Csoport és iskolai áttekintő információk feldolgozása
„rendszergazda” tanár rendszergazda, és igazgató
Az oktatási eredmé- nyek bemutatása,
4. Az iskolai és csoportinformációk grafikus ábrázolása (7. 8. lépés)
5. A „veszélyeztetett” tanulók megállapítása (9. lépés)
„rendszergazda”
megbeszélése
6. A tanulási eredmények megbeszélése, konzekvenciák levonása
iskola számára, csoport számára, a tanuló számára
Problémaelemzés és a megoldások ajánlása
7. Iskolai képzési ajánlat gyenge pontjainak felmérése
8. Csoportbeosz- tás problémáinak felismerése
9. A speciális igé- nyek diagnosztizálá- sa
Megoldás keresése
Megoldás keresé- se
Megoldás keresése
A megoldások beveze- tése, végrehajtása
7.1. Fejlesztési terv készítése, véghezvitele az iskolákban, ér- tékelése
Csoportterv készí- tése, véghezvitele az iskolákban, értékelése
Egyéni segítő terv készítése, véghezvi- tele az iskolákban, értékelése

13
1.4. Tesztnaptár
A Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája figyelőnaptára
1.o
2.o
3.o
4.o
5.o
6.o
7.o
8.o
szeptember
tan.kép
szoc. szor. tan.s. t.o.
szoc.
szoc.
szoc.
október
szé. ms.
szé. ms.
szé.
szé.
szé.
szé.
november
.
december
ms.
ms.
január
február
ms.
ms.
március
április
tan.kép
május
szé.ms.,
szé.ms., OKM
szé.
szé. OKM
szé.
szé. OKM
június
pályao.
2. sz. táblázat Jelmagyarázat: t.t.k.- térbeli tájékozódó képesség hely.- helyesírás t.o.- tanulási orientáció tan.s.- tanulási stílus Sz. k.-szocializációs kompetencia Sz.é. –szövegértés Ms.- műveleti sebesség Szoc.- szociometria fiz.- fizikai állóképesség tan.kép. –tanulási képesség

3. sz. táblázat
1.5. Részlet a 2006-2007-es tanév fejlesztési programjából
Ütemterv 2006/2007 1. félév
Érintett csoport
Határidő
Felelős
Az oktatási eredmények értéke- lése, veszélyeztetett csoportok feltárása
3. -4 és 5. évfo- lyam
2006. szeptember 20.
Munkaközösség-veze- tők, Kindruszné M.Á.
Figyelõ és tesztelõ eszközök átvétele, csoport és iskolai áttekintõ információk feldolgo- zása. Műveleti sebesség mérése, 3. évfolyamon, Szövegértés mérése 3. év- folyamon, Tanulási képesség vizsgála- ta 1. évfolyamon, Szövegértési képesség fej- lesztése 5. évfolyamon, tanulási orientáció, tanulási stílus, szociometriai vizsgá- latok 5. évfolyamon.
3.-4. évfolyam 1. évfolyam 5. évfolyam
2006. október 15.
Szaktanárok, munkakö- zösség-vezetők, Kindruszné M.Á.
Csoport és iskolai áttekintő információk feldolgozása
2006. november 01.
Kindruszné M. Á.
Az iskolai és csoportinformá- ciók grafikus ábrázolása, a “veszélyeztetett” tanulók megállapítása Csoportos és egyéni fej- lesztési programok kidol- gozása,, Eredmények feldolgozása, fejlesztés, differenciálás.
Csoportos és egyéni fejleszté- sek
2006. december
Szaktanárok, munkaközösségveze-tők, Kindruszné M.Á.
Értékelés
Szaktanárok, munkaközösségveze-tők, Kindruszné M.Á.

15
1.6. Intézményi fejlesztési program
1.6.1. Tesztelési forgatókönyv
1. o 2. o 3. o 4. o szeptember
Tanulási ké- pesség
október
Műveleti se- besség
Műveleti se- besség szövegértés november
december
Műveleti se- besség január
február
Műveleti se- besség március
április
Tanulási ké- pesség
május
Műveleti se- besség szöveg- értés
OKM június
5. o 6. o 7. o 8. o szeptember
szociometria
szociometria
szociometria
szociometria október
Tanulási stílus, orientáció
Szorongás szövegértés
szövegértés
szövegértés november
december
január
február
március
április
május
OKM
szövegértés
OKM június

16
TANULÁSI KÉPESSÉG 1. ÉVFOLYAM
Ütemterv 2007/2008 1. félév
Érintett csoport
Határidő
Felelősök Tanulási képesség vizsgálata
1. évfolyamon.
- mérés időpontjának, me- netének egyeztetése,
- mérőeszközök átvétele,
- vizsgálatok lebonyolítása
- javítás, adatbevitel
- feldolgozás
- mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése
- fejlesztőprogramok ki- dolgozása, (egyéni és csoportos fejlesztőprog- ram)
- fejlesztés, differenciálás
- tapasztalatok elemzése, beszámolók a fejlesztés- ről
1.a 1.b 1.c 1.d
2007. szept.05. 2007. szept.10. 2007. szept.15. 2007. szeptember 20. 2007. szeptember 21. folyamatos 2 havonta
Dr. Kovács Gáborné Garayné Nagy Katalin Debreczeni Tamásné Adorjánné Szabó Magdolna Osztályfőnökök, Kindruszné M. Ágnes Kindruszné M.Ágnes Kindruszné M.Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök tanítók Kindruszné M.Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök Radványi Sarolta mk.v.

11
MŰVELETI SEBESSÉG 3.-4. ÉVFOLYAM
Ütemterv 2007/2008 I-II. félév
Érintett csoport
Határidő
Felelősök
Műveleti sebesség mérése,
3. és 4. évfolyamon.
- feldolgozás
- mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése Szövegértés mérése, 3. és 4. évfolyamon.
- fejlesztőprogramok kidol- gozása, (egyéni és csoportos fejlesztőprogram)
- tapasztalatok elemzése, beszámolók a fejlesztésről
3.a 3.b 3.c 3.d 4.a 4.b 4.c 4.d
2007. 09.20.(nov.30.) 2007. 10. 02.(dec.04.) 2007. 10. 05.(dec.07.) 2007. 10. 09.(dec.11.) 2007. 10. 26. folyamatos 2 havonta
Kristóf Andrásné Feketéné Horváth H. Némethné Hegedűs M. Hajduné Borbás Marianna Vargáné Darida Marianna Radványi Sarolta Török Istvánné Módis Tímea Alsós munkaközösség Kindruszné M. Ágnes Kindruszné M. Ágnes Vargáné Darida Marianna Radványi Sarolta Török Istvánné Módis Tímea Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök tanítók Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné fejlesztők Radványi Sarolta mk.v.
Féléves munka értékelése
2008. január
Radványi Sarolta mk.v. Kindruszné M. Ágnes

12
Érintett csoport
Határidő
Felelősök Műveleti sebesség mérése, 3. évfolyamon.
- feldolgozás
- mérések eredményeinek elemzése, individuális profilok elkészítése Szövegértés mérése, 3. évfolyamon.
- fejlesztőprogramok kidol- gozása, (egyéni és csoportos fejlesztőprogram)
OKM 4. évfolyam
3.a 3.b 3.c 3.d 4.a 4.b 4.c 4.d
2008. 05. 07. 2008. 04. 23. 2008.05. 28.
Kristóf Andrásné Feketéné Horváth H. Némethné Hegedűs M. Hajduné Borbás Marianna Alsós munkaközösség Kindruszné M. Ágnes Kindruszné M. Ágnes Vargáné Darida Marianna Radványi Sarolta Török Istvánné Módis Tímea Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné osztályfőnökök tanítók Kindruszné M. Ágnes Kovács Lászlóné Fejlesztők Radványi Sarolta mk.v. Kindruszné M. Ágnes, fel- mérésvezetők Andó Károly ig.
Év végi munka értékelése
2008. 05. 30.
Galgócziné P. E. oktatási ig.h., Kindruszné M. Ágnes Alsós munkaközösség
Az aláhúzott határidők a kontrollmérések időpontjait jelölik.

13
Érintett csoport
Határidő
Felelősök Szociometria, tanulási stílus, orientáció, szorongás
- adatbevitel
- feldolgozás
- mérések eredményeinek elemzése, osztály és egyé- ni profilok elkészítése
5.a 5.b 5.c 5.d 6.a 6.b 6.c 6.d 7.a 7.b 7.c 7.d 8.a 8.b 8.c 8.d
2007. 09. 10.hét osz- tályfőnöki órái (szociom., szorongás) 2007. 09. 17. 10. hét osztályfőnöki órái (tan. stílus és orientá- ció, 5. évf.)
Osztályfőnökök Kindruszné M. Ágnes, Kindruszné M. Ágnes, Osztályfőnökök Szövegértés
- adatbevitel
- feldolgozás
- Fejlesztési tervek kidolgo- zása
6.a 6.b 6.c 6.d 7.a 7.b 7.c 7.d 8.a 8.b 8.c 8.d
2007. 09. 17. Folyamatos
Tesztkészítés: Rátonyi M. Szaktanárok Szaktanárok Kindruszné M. Ágnes, magyar tantárgycsoport Rátonyi M. Lakatos Istvánné Nagy Endréné Gaál Lászlóné Szabóné K. A. magyar tantárgycsoport Kindruszné M. Ágnes,

14
OKM 6. és 8. évfo- lyamokon
Szövegértés
- adatbevitel
- feldolgozás
6.a 6.b 6.c 6.d 8.a 8.b 8.c 8.d 7.a 7.b 7.c 7.d
2008.05.28. 2008. 05.21.
Kindruszné M. Ágnes, felmérésvezetők Andó Károly ig. Szaktanárok
Év végi munka értékelése
2008.06.03.
Kindruszné M. Ágnes, Galgócziné P. E. oktatási ig.h., Andó Károly ig.

15
1.7. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2007.
Matematika
2. képességszint, képesség-pont: 515
Fejlesztendő terület Csoport Tantervi tartalom Tantervi tartalom
71
43
33
0
20
40
60
80
Tényismeret és
rutinműveletek
Modellalkotás,
integráció
Komplex
megoldások és
kommunikáció
Me nnyis é ge k é s műve le te k
20
50
33
0
20
40
60
80
100
Tényismeret és
rutinműveletek
Modellalkotás,
integráció
Komplex
megoldások és
kommunikáció
Hozzáre nde lé s e k é s ös s ze függé s e k
60
71 67
0
20
40
60
80
100
Tényismeret és
rutinműveletek
Modellalkotás,
integráció
Komplex
megoldások és
kommunikáció
Alak zatok s ík ban é s té rbe n
100
33
100
0
20
40
60
80
100
Tényismeret és
rutinműveletek
Modellalkotás,
integráció
Komplex
megoldások és
kommunikáció
Es emé nye k s tatis ztik ai valós zínűs é ge

16
1.8. Individuális profil – Országos kompetenciamérés 2006.
Szövegértés - képességszint:1, 423 standardpont
Fejlesztendő terület
Csoport
Tantervi tartalom
Tantervi tartalom
Bartha Ádám6a7175100020406080100információ- visszakereséskapcsolatokértéklésdokumentum szöveg teljesítmény(%) Bartha Ádám6a716391020406080100információ- visszakereséskapcsolatokértékléselbeszélő szöveg teljesítmény(%) Bartha Ádám6.a7210056020406080100információ- visszakereséskapcsolatokértéklésmagyarázó szöveg teljesítmény(%) Bartha Ádám6.a727780020406080100információ- visszakereséskapcsolatokértéklés teljesítmény(%)

17
1.9. Individuális profil – 4. évfolyamos országos készség- és képesség mérés
2007.
Fejlesztést igényel nem igényel Fejlesztendő képesség Egyéni Csoportos
Fejlesztés kezdete: ......................................... Kontroll időpontja: ......................................... Eredmény: További fejlesztést igényel nem igényel

Arany János Általános Iskola - Karcag
18
2. Arany János Általános Iskola Karcag
2.1. Az iskola bemutatása
Iskolánk a Nagykunság „fővárosában”, Karcagon működő 6 általános iskola egyike. Intézményünk 1951 augusztusában jött létre. Kezdetekben több épületben működött. A szórtsá- got 1961-ben a Karcag város déli részén megépített új iskolaépület szüntette meg. Ezzel kedvező fordulatot vett az iskola tárgyi- és eszközellátottságban is. Viszonylag új, egy emeletes épület, kívül-belül rendezettséget, tisztaságot áraszt. Folyamatosan bővítjük az oktatási-nevelési munkánkhoz szükséges szemléltető eszközök sorát, valamint az iskola belső és külső környezetének rendezettségét. Jól felszerelt, korszerű szaktantermek kialakításával segítjük tanulóink esélyeinek növelését. Pályázatok megírásával és a Városi Önkormányzat jelentős támogatásával sikerült kialakítanunk jól felszerelt 10.000 kötetes könyvtárat, természetismereti laboratóriumot, nyelvi-informatikai multimédiás labort és művészeti szaktantermet. Tanulóink iskolai sikerességét, beilleszkedését, kötődését az iskolához a környezet minél színe- sebb kialakításával szeretnénk elérni, melynek érdekében folyamatosan újítjuk tantermeink be- rendezését. Iskolánk beiskolázási körzete az „elöregedő” déli városrész a hozzátartozó „Déli Külváros- sal”, ahol elsősorban cigány családok laknak. Tanulóink szülei között vannak szakmunkás- ok, egyéni vállalkozók, de többségük segélyekből, alkalmi munkából tartja el családját. Körülményeik szerények, de elfogadható színvonalúak. Többnyire nagycsaládban élnek, ahol több generáció lakik együtt. Szakmai struktúra Iskolánkban 1968. óta folyik az ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása. Jelenleg évfo- lyamonként 1-1 tanulócsoportban. A Karcag Városi Önkormányzat közoktatási intézményhálózat működési és fejlesztési tervében továbbra is biztosítja az emelt szintű oktatás működési feltételeit. Iskolánk kiemelten kezeli a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és ma- gatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrált oktatását. Ezen gyermekek fejlesztését szak- képzett pedagógusok irányítják: gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus. A cigány kisebbségi oktatás is jelentős szerepet tölt be szakmai struktúránkban. Ezen belül fontosnak tartjuk az interkulturális oktatást, melynek célja, hogy tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a gyerekek megismerhessék más népek, kiemelten a cigány kisebbség kultúráját. Tanulási- tanítási módszerek Mivel a tanulók többsége tanulási nehézségekkel küszködik, kiemelt helyet kap tevékenység- rendszerünkben a tanulásirányítás. Megtanítjuk tanulóinkat a tankönyvből tanulás lépéseire, a jegyzetelés alapvető technikáira. A szókincsfejlesztés, fogalomalkotási készség fejlesztése végigkíséri a tanulókat 1-8. osztályig. Ebben minden tantárgy oktatásának részt kell vállalnia a szaknyelv elsajátíttatásával. Minél több lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a beszédre kifejezőképességük fejlesztése érdekében. Igyekszünk kihasználni a szemléltetés lehetőségeit. A tevékenykedtetés minden mozzanatát a motiváltság jellemez. Szeretetteljes légkört biztosítunk, hogy a kudarcokkal küszködő tanulók feszültségei oldódjanak. Figyelembe vesszük a tanulók eltérő adottságait és türelmesek vagyunk a lemaradókkal szemben. Differenciálás, páros és csoportmunka, a kooperatív tanulásszervezés jellemzi tanóráinkat.

19
Meixner Ildikó analitikus- szintetikus olvasástanítási módszerét alkalmazzuk az első osztályosok olvasás-írás tanításában. Erre a módszerre nagyon jellemző a kis lépésekben való haladás. Elő- nye, hogy lehetőséget ad a tanulók saját tudásszintjének megfelelő fejlesztési ütem biztosítására. A Lépésről lépésre képességfejlesztő programot vagy annak elemeit minden alsó tagozatos osz- tály oktató-nevelő munkájában alkalmazzuk. Ez a program a közös tevékenységek során olyan képességeket fejleszt, melyek segítik az önálló véleménynyilvánítást, döntéshozást és felelősség- vállalást. Nyitott személyiséggé formál. Segíti a szülőkkel való jó viszony kialakítását is. A tanulási– és magatartási zavarokkal küszködő tanulók képességfejlesztésére alkalmazzuk a Sindelar Tréningprogram–ot. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki, melynek segítségével egyénre szabottan javítjuk a korábban rosszul elsajátított ismereteket, készségeket. Tanórán kívüli tevékenységek A tanulók és a szülők igényeihez igazodva indítjuk el minden tanév elején a különböző foglalko- zásokat. Ezek jelenleg a következők: énekkar, báb szakkör, modern tánc, barkács szakkör, foci, tömegsport, számítástechnika, angol - és német nyelv. Nagyon sok tanulónk rendszeres látogatója iskolánk könyvtárának. A napközi nyugodt környeze- tet és tanári felügyeletet biztosít a tanuláshoz a gyermekek számára. A tehetséges tanulókat külön foglalkozásoson készítjük fel tantárgyi és kulturális versenyekre. Kiemelten figyelünk a továbbtanulás előtt álló nyolcadikosokra, akik idegen nyelvből, matemati- kából, magyar nyelvből és történelemből vehetnek részt külön foglalkozásokon. Hagyományos rendezvényeink: Aranyos Hét, Névadó ünnepség, Nyílt nap, Legek-kirándulása, nyári tábor, sí-tábor, karácsonyi- és húsvéti játszóházak, Farsangi mulatság, mesevetélkedők, vers- és prózamondó versenyek. Tanári műhelymunka Iskolánkban két szakmai munkaközösség működik: alsós, felsős pedagógusok közössége. Ezen kívül munkacsoportok koordinálják iskolánk pedagógiai tevékenységeit. Ezek a követke- zők: minőségbiztosítási, audit, Lépésről lépésre, DÖK, kompetencia alapú oktatás. A munkaközösségek és munkacsoportok rendszeresen összegyűlnek, hogy megoldásokat keres- senek a felmerülő problémákra. Egységes pedagógiai eljárásokat dolgoznak ki, szakmai belső továbbképzéseket, műhelymunkákat szerveznek. Pályázatok A helyi és magasabb szintű pályázati kiírásokat figyelemmel kísérjük, és minden lehetőséget megragadunk, hogy pályázatok útján biztosítsuk tanulóink számára a minél előnyösebb tanulási feltételeket. A pályázatok megírásában több nevelőre lehet számítani, akik idejüket nem sajnálva remekül együtt tudnak gondolkodni. Ennek bizonyítéka a megnyert pályázatok sora, melyek le- hetővé tették számunkra például a könyvtárbővítést, tanítási eszközök és bútorok vásárlását, informatikai eszközök bővítését, kedvezményes táboroztatást.

20
2.2. Fejlesztési terv 2007/2008.
Prio- ritási sorrend
Cél
Teljesítési kritérium
A megvalósulás mérési módja
Idő-kategorizálás
1.
1.Valamennyi gondolkodási műveletben elfogadhatóan teljesítenek a tanulóink
A leggyengébb gondolko- dási művelet vonatkozásá- ban legalább 10%-os javu- lás a megoldottságban
A következő komp. mérés
2007/2008-as tanév
2. Kevesebb lesz a 0%-os megoldottságú feladat
Évfolyam szinten ne legyen összességében 5% alatt megoldott feladat
2007/2008-as tanév
3. Kevesebb tanuló teljesít az 1. képességszint alatt
50%-kal csökken az 1. szint alattiak aránya
2007/2008-as tanév
2.
1 A nagyobb nehézségű feladatok elfogadhatóbb teljesí- tése osztályszinten
10%-os javulás a megol- dottságban
2007/2008-as tanév
2. Kevesebb tanuló teljesít a 2. képességszint alatt
10%-kal csökken a 2. szint alattiak aránya
2007/2008-as tanév
3. A nehezebb gondolkodási művelet teljesítményének javítása
Legalább 10%-os javulás a megoldottságban
2007/2008-as tanév
3.
1. Időkerettel való gazdálko- dás fejlesztése
5% alá csökkenteni a kevés idő miatt nem megoldott feladatok számát
2007/2008-as tanév
2. A Nyílt végű válaszok megoldottságának fejlesztése
A nyílt végű válaszok meg- oldottságának legalább 10%-os javulása
2007/2008-as tanév
3. A tantestület módszertani kultúrájának, szemléletének, továbbfejlesztése
A tanuló megismerési tech- nikák területén tantestületi továbbképzés tartása
Óralátogatás, tan- menet Kulcskompetenciák fejlesztésének ellen- őrzése
2007/2008-as tanév- től folyamatosan
2.3. Terv a szövegértés képességének fejlesztésére
Kiindulási pont: van az intézmény 6-8. évfolyamára szóló Jelentés. Ez a beküldött tesztek alapján született eredmény. El kell készíteni az évfolyam összes tanulójára vonatkozó adatfeldolgozást.

21
Feladatok/tevékenységek
Felelős
Határidő
Dokumentum
Adatok bevitele a szoft- verbe
Szaktanár
A megírást követő év március eleje
Adatbázis
Elemzések elkészítése
Szaktanár
Elemzés
a) Évfolyam szintű
Szaktanár
A megírást követő év március
Elemzés
b) Osztály szintű
Szaktanár
Elemzés
c) Egyéni szintű
Szaktanár
Elemzés
Összehasonlítása a Jelen- tés adataival
Mérési csoport tagjai
A megírást követő év április 1. hete
Összehasonlító elemzés
Végkövetkeztetések meg- fogalmazása
Jegyzőkönyv Jelenléti ív
Fejlesztendő területek kijelölése
Teljes tantestület
Feljegyzés
Intézményi fejlesztési terv elkészítése
Igazgató
IMIP része
Évfolyam és osztályszintű, valamint egyéni fejlesztési tervek elkészítése
Szaktanár
Fejlesztési terv
Szövegértés szövegalkotás kompetenciájának fejlesz- tése tanórákon is
Szaktanár
Folyamatos tevé- kenység
Feladatlapok, Órai munka, Óralátoga- tási feljegyzések
Felkészülés a következő kompetenciamérés lebo- nyolítására
Igazgató
A megírást követő év májusa
Jegyzőkönyv

22
2.4. Terv a matematika tantárgyi képességek fejlesztésére
Kiindulási pont: van az intézmény 6-8. évfolyamára szóló Jelentés. Ez a beküldött tesztek alapján született eredmény. El kell készíteni az évfolyam összes tanulójára vonatkozó adatfeldolgozást.
Feladatok/tevékenységek
Felelős
Határidő
Dokumentum
Adatok bevitele a szoft- verbe
Szaktanár
Adatbázis
Elemzések elkészítése
Szaktanár
Elemzés
a) Évfolyam szintű
Szaktanár
Elemzés
b) Osztály szintű
Szaktanár
Elemzés
c) Egyéni szintű
Szaktanár
Elemzés
Összehasonlítása a Jelen- tés adataival
Összehasonlító elemzés
Végkövetkeztetések meg- fogalmazása
Jegyzőkönyv Jelenléti ív
Fejlesztendő területek kijelölése
Teljes tantestület
Feljegyzés
Intézményi fejlesztési terv elkészítése
Igazgató
IMIP része
Évfolyam és osztályszintű, valamint egyéni fejlesztési tervek elkészítése
Szaktanár
Fejlesztési terv
Matematika tantárgy kompetenciájának fejlesz- tése tanórákon is
Szaktanár
Folyamatos tevé- kenység
Feladatlapok, Órai munka, Óralátoga- tási feljegyzések
Felkészülés a következő kompetenciamérés lebo- nyolítására
Igazgató
A megírást követő év májusa
Jegyzőkönyv

23
2.5. Egyéni fejlesztési terv – Szövegértés - minta
A tanuló neve: ....................................... Osztálya: . ……………………………… Fejlesztendő területei Szövegtípusok szerint / fontossági sorrend:
a) Dokumentum típusú szövegek értelmezése
b) Magyarázó szövegek értelmezése
c) Elbeszélő szövegek értelmezése
Gondolkodási műveletek szerint:
a) Információgyűjtési képesség
b) kapcsolatok felfedezésének képessége (pl. ok-okozati)
c) Értelmezési, önálló válaszadási műveletek fejlesztése
A fejlesztő tevékenység tartalma
Tevékenységek
Felelős
Bevont személyek
Elvárt eredmény
Ellenőrzés, értékelés
Részképesség zavar szűrése
Fejlesztő pe- dagógus
Osztályfőnök
Eredményvizsgálati jegyzőkönyv
Kéthavonta
Szövegértelmezés A problémás típu- sok, tanári irányí- tással történő elemzése
Magyar sza- kos tanár
szaktanárok
Szövegek önálló értelmezés képes- ség javulása
Szövegek értel- mezése, egyfor- ma típusok eredményes megoldásának összevetése
Mondatalkotási képességek fej- lesztése
Magyar sza- kos tanár
szaktanárok
Önálló, elfogadha- tó, logikus mondat- alkotás
Írásbeli feladatok megtekintése
Egyéni HF. kije- lölése
magyartanár
Történelemtanár, földrajztanár stb.
A hf-ot a diák el tudja készíteni, meg tudja oldani
Negyedévente a hf-ok megfelelő- ségének ellenőr- zése, értékelése
Az egyéni fejlesztési tervet az osztályban tanító minden pedagógussal meg kell ismertetni. A fejlesztő tevékenységben való részvétel számukra is kötelező.

24
2.6. Egyéni fejlesztési terv – Matematika - minta
A tanuló neve: ....................................... Osztálya: ............................................... Fejlesztendő területei Gondolkodási műveletek szerint:
a) Tényismeret
b) Modellalkotás
c) Komplex megoldás
A fejlesztő tevékenység tartalma
Tevékenységek
Felelős
Bevont személyek
Elvárt eredmény
Ellenőrzés, értékelés
Részképesség zavar szűrése
Fejlesztő pe- dagógus
Osztályfőnök
Eredményvizsgálati jegyzőkönyv
2 havi ciklusok- ban
Szöveges matematikai feladatok értelme- zése
Matematika tanár
Szaktanárok
Feladatok megérté- sének javulása
Feladatlapok
Logikus gon- dolkodás fej- lesztése
Matematika tanár
Szaktanárok
Feladatok megérté- sének javulása
A gyerek írásbeli feladatainak meg- tekintése
Mennyiségi fogalmak meg- tanulása
Matematika tanár
Szaktanárok
Feladat önálló megoldásának ja- vulása
2 havi ciklusok- ban (dolgozat formában)
Egyéni HF. ki- jelölése
matektanár
Történelemtanár, földrajztanár stb.
A hf-ot a diák el tudja készíteni, meg tudja oldani
Negyedévente a hf-ok megfelelő- ségének ellenőr- zése, értékelése
Az egyéni fejlesztési tervet az osztályban tanító minden pedagógussal meg kell ismertetni. A fejlesztő tevékenységben való részvétel számukra is kötelező.

25
2.7. Intézkedési terv – 2007/08
2.7.1. Cél
Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetenciamérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése.
2.7.2. Erőforrások
Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szak- ember, számítástechnikus Dologi: mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számító- gép.
2.7.3. Érintettek köre tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó.
2.7.4. Eljárásrend
Ssz.
Tevékenységek/feladatok
Módszer
Határidő
Felelős
1.
Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan
Adatfeldolgozó szoftver Segítségével (OKÉV)
2007. Augusztus utolsó hete
Tanítók szaktanárok
2.
Az adatok elemzése Kivéve azon dolgozatok melyeket továbbítani kell!
Teljesítmények kimutatása
- Osztályok teljesítménye
- Egyéni teljesítmények (tan- tárgyanként, feladatonként)
3.
Az alulteljesítés okainak feltárása
2007. Szeptember első két hete
- Háttértényezők vizsgá- lata
o Tanulói képességek mérése
Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb. A belső gondozói munkához vezetett naplóban folyamatos, nyomon követhető.
- Pedagógusok módszer- tani kultúrájának vizs- gálata
Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb.
- Egyéb okok feltárása
- Alkalmazott tankönyvek,
- Szemléltetések
- Motiválás
4.
A feltárt okok elemzése A mérőanyag, a BGR nap- lók és a háttéradatok ösz- szevetése.
Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel
2007. Szeptember vége

26
5.
Fejlesztési terv Készítése (ad-hoc teamek)
- Tanulókra vonatkozóan
Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzé- sek tapasztalatai alapján
2007.- Október közepe
A 8. osztályos tanulók ered- ményét nem tudjuk mindad- dig míg az érté- kelést meg nem kapjuk. Szá- mukra a fejlesz- tési terv elkészí- tése már nem feladatunk. A többi osztály esetében a tan- tárgyat tanító kollégák készít tervet.
- Pedagógusokra vonat- kozóan
A pedagógus teljesítményérté- kelés eredményeinek tükré- ben.
6.
A szülők tájékoztatása az érintett osztályok fejlesz- tési terveiről.
Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevo- nása a fejlesztési tervek vég- rehajtásába
2007. Szept.-okt.
Osztályfőnöki mkvez. Az érintett osz- tályok osztály- főnökei
7.
A fejlesztési tervek meg- küldése a fenntartónak
Iktatott anyag/dokumentálás
Október utolsó hete
Intézmény- vezető
8.
A fenntartó által jóváha- gyott intézkedési terv vég- rehajtása
Beépítése az éves iskolai munkatervbe
A jóváha- gyást köve- tően azon- nal
Igazgató, érin- tett pedagógu- sok
Szülők tájékoztatása

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba
27
3. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba
3.1. A szövegértés fejlesztésének lehetséges módjai – módszertani segédlet
3.1.1. Elméleti alapvetés 1
A szövegértés fejlesztésének célja, hogy diákjaink képesek legyenek tudásukat az életben alkal- mazni, továbbhaladásra, s – igazodva a kor követelményeihez -, lerakjuk az élethosszig tartó tanulás alapjait. Iskolánkban az alsó tagozatban komoly munka folyik a szövegértés megalapozása és fejlesztése érdekében. Nyilván más a feladat a felső tagozatban illetve a gimnáziumban. Természetesen ná- lunk nem ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeni, mint a hátrányosabb helyzetben lévő is- koláknak. A kompetenciavizsgálat eredménye ránk nézve igen pozitív megállapításokat tartalmaz, ám mégis van tennivalónk e téren. Megvizsgálva ugyanis a feladatlapokat, rájöhetünk, hogy elsősorban azoknak a feladatoknak a megoldása ütközik nehézségbe, mely megkívánja az adatok elemzését, gondolkodást, következtetések levonását, a szövegbeli információk valóságra vonat- koztatását, önálló véleményalkotást. Így módszertani segédletünk e területek fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani.
3.1.1.1. A szövegértés fogalma, tartalma
A szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és a rájuk való reflektálás annak érde- kében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben. A hatodikosoknál (11 éveseknél) elsősorban az alapvető szövegértési műveletek elsajátításán, alkalmazásán van a hangsúly, addig a tizedikeseknél (15 éveseknél) már követelmény, hogy szö- vegértési képességeiket minél szélesebb körben tudják felhasználni a különféle élethelyzetekben. Feladatunk, hogy megalapozzuk azt az eszköztudást, mely képessé teszi őket önálló információ- szerzésre.
3.1.2. A szövegértési feladatsor összeállításának szempontjai
3.1.2.1. Szövegtípusok
3.1.2.1.1. Elbeszélő szöveg
Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, melyek célja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői: az olvasóra gyakorolt érzelmi hatás, a személyes hangvétel, az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása stb. Az elbeszélő szövegtípusba tartoznak például a novellák, mesék, tanmesék, vallomások, esszék, amelyek a szerző szubjektivitását is tükrözik, de lehetnek objektív jellegűek, mint például az útleírások vagy a tudósítások.
3.1.2.1.2. Magyarázó szöveg
A magyarázó szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegűek, és céljuk az információközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása objektív szempontok alapján. A magyarázó szövegek közé tartoznak például a tudományos okfejtések, érvelések, de- finíciók, kommentárok. A magyarázó szövegekhez kapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert a tankönyvek szövegeinek a többsége ebbe a típusba sorolható.
1 Értékelési Központ, Sulinova Kht. Kiadványa alapján

28
3.1.2.1.3. Dokumentum szöveg
A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordo- zók tartoznak ide, mint a grafikonok, menetrendek, táblázatok, térképek, ábrák, használati utasí- tások, különböző nyomtatványok, kérdőívek, szabályzatok, amelyekkel a tanuló a társadalmi élet különböző színterein (például az iskolában, otthon, a postán, utazás közben) találkozik. Itt nem a műfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésé- nek. A dokumentum típusú szövegek tehát elsősorban grafikusan megjelenített tényeket közöl- nek, előfordulhatnak önállóan vagy az előző két szövegtípus kiegészítéseként is. Ennek a szöveg- típusnak a vizsgálata különösen abból a szempontból lényeges, hogy a tanuló mennyire tud el- igazodni a mindennapi élet információi között.
3.1.2.2. Gondolkodási műveletek
Amikor a tanuló megoldja a szöveghez kapcsolódó feladatokat, a szöveg és a hozzá kapcsolódó feladat típusától, nehézségétől függően különböző gondolkodási műveleteket hajt végre. A kér- désekre és utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szövege- ket. A szövegértési tesztben szereplő legfontosabb műveleti szintek: (1) információ- visszakeresés, (2) kapcsolatok, összefüggések felismerése, (3) értelmezés.
3.1.2.2.1. Információkeresés szintje
Az információ-visszakeresés általában egy bekezdésben, egy mondatban vagy egy mondatrészen belül található néhány információ azonosítását és visszakeresését kívánja a tanulótól a szöveg azonnali megértése alapján. Az információ-visszakeresés nehézsége függ a visszakeresendő in- formációk számától, az információkat jellemző kritériumok mennyiségétől és minőségétől, az információk kapcsolódásának módjától, attól, hogy a keresett információ mennyire szembetűnő a szövegben, és hogy a szöveg mennyire ismerős az olvasó számára. A feladat nehézségét befolyá- solhatja még a szöveg bonyolultsága, valamint az információk közti hasonlóság. Az információ-visszakeresést a következő példákkal lehet illusztrálni: a szöveg céljával kapcsolatos információk azonosítása; szavak, kifejezések visszakeresése; a történet körülményeinek (idő, helyszín stb.) azonosítása; a szöveg fő gondolatának vagy kulcsmondatának (tételmondatainak) visszakeresése (amikor az explicit módon van jelen a szövegben).
3.1.2.2.2. Kapcsolatok, összefüggések felmérésének szintjei
A szöveg általános megértése után az olvasó következtetéseket von le olyan információk révén, amelyek implicit módon vannak jelen a szövegben. Például egyik eseményből egy másikra kö- vetkeztet, vagy összekapcsol két információt. Forrásai az olvasás során aktivizálódó, de a szö- vegben explicit módon ki nem fejtett gondolatok. Az összefüggések felismerése tipikusan olyan folyamat, amely nem mondatszinten történik. Vannak egészen könnyű feladatok, amelyek a szöveg egy kijelölt része alapján egyszerű követ- keztetést igényelnek, és vannak nehezebbek, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismerését kíván- ják a tanulóktól. A legnehezebbek közé tartoznak például az analogikus okfejtésre támaszkodó feladatok. A szöveg hossza és összetettsége, valamint a téma ismertsége is befolyásolja a feladat nehézségét. A műveleti szintet a következő példákkal lehet illusztrálni:
a) következtetés egyik eseményből egy másik eseményre;

29
b) érvek és ellenérvek sorozatából a legfőbb gondolat kikövetkeztetése;
c) általánosítások felismerése a szövegben;
d) két szereplő közötti kapcsolat leírása.
3.1.2.2.3. Az értelmezés szintje
Az idetartozó feladatok a logikai megértésre támaszkodnak: az olvasónak a szövegben foglalt információkat és gondolatokat kell feldolgoznia. Reflektálnia kell a szövegre, és értékelnie kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének tartalmi vagy formai jegyeit, és esetenként indokol- nia is kell az állítását. Az ilyen jellegű vizsgálatok kritikai elemzést igényelnek: a válasznak tük- röznie kell a szöveg mélyebb rétegeinek a megértését. A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez hasonlóan ezen a műveleti szinten is a szöveg egé- sze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. Az olvasó e művelet során túlmegy a szöveg szó szerinti értelmezésén. Amikor értelmezi a szöveg információit és gondolatait, nagyobb mértékben támaszkodik a hát- tértudására, meglévő ismereteire és tapasztalataira, mint ahogyan azt az előző műveleti szinten tette. Ily módon a szöveg teljesebb megértéséig jut el. A szövegértelmezés attól is függ, hogy az olvasó mennyire jártas a szöveghez kapcsolódó isme- retanyagban. Nehézségét befolyásolhatja a szöveg hossza és bonyolultsága, és hogy a szöveg, illetve a feladat milyen mértékben orientálja az olvasót, mennyire könnyíti vagy nehezíti meg a helyzetét. Az értelmezés szintjét a következő példákkal lehet illusztrálni:
a) a szöveg legfőbb üzenetének vagy témájának azonosítása, megfogalmazása;
b) egy alternatíva értelmezése a szereplő cselekedeteinek tükrében;
c) a szöveg információinak összehasonlítása és szembeállítása;
d) egy szöveg hangulatának, hangnemének jellemzése;
e) a szöveg információinak értelmezése a való élet viszonylatában
3.1.3. A képességszintek és legfontosabb kritériumaik
Magyarországon összesen négy szintet határoztak meg és definiálták az egyes szintekre jellemző teljesítményeket. A PISA vizsgálat során a szövegértést öt, a matematikai gondolkodást pedig hat szinttel jellemezték. Azért döntöttek a négy szint mellett, mivel az ötös osztályozási skála terjedt el nálunk, ennek megfelelően a kompetenciamérésnél az 1. szint alatti eredményt elérőket itt az elégtelen teljesítményt nyújtókkal azonosítják. Az első definiálható szint a kettesnek felel meg és így tovább. 1. képességszint (elégséges)
- egy vagy több egymástól független információ azonosítására képes egy szempont alapján
- úgy, hogy az információk explicit formában vannak jelen a szövegben,
- képes a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, valamint a szöveg
- főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására,
- háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére.
2. képességszint (közepes)
- képes több szempont alapján egy vagy több információ azonosítására,
- képes egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére,
- képes egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására,
- képes alacsonyabb szintű következtetések levonására,
- felismeri a szöveg legfőbb gondolatát, tudja

30
- értelmezni a szöveg egy meghatározott részét, és képes a szöveg főbb témájának és a szerző
- szándékának azonosítására.
- háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére.
3. képességszint
- képes az információk közötti kapcsolat megtalálására több szempont figyelembevételé- vel,
- átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat,
- képes a kért információ azonosítására,
- képes annak kikövetkeztetésére, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz,
- képes összefüggéseket felismerni
- következtetéseket tud levonni a szöveg egy vagy több részéből,
- a szövegrészeket egységbe tudja rendezni,
- háttértudása segítségével képes egy szó, kifejezés vagy mondat értelmezésére, valamint a
- szöveg egészének vagy részletének értelmezésére egy kevésbé hétköznapi ismeretanyag
- vonatkozásában,
- képes a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére,
- tud reflektálni a szövegre saját tudása, tapasztalata és gondolatai alapján.
4. képességszint
- képes a szövegbe mélyen beágyazott információk azonosítására és elrendezésére, amelyek
- közül némelyik nem szó szerint szerepel a szövegben,
- képes olyan információk visszakeresésére, amelyek több kritériumnak felelnek meg,
- ki tudja következtetni, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz,
- képes a hasonló jellegű információk közül a megfelelő kiválasztására, azonosítására,
- képes bonyolult összefüggések feltárására egy számára ismeretlen szövegben,
- képes a szövegrész és a szöveg egésze közötti kapcsolatok felismerésére, azonosítására;
- képes következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből,
- képes a következtetések magas szintű értelmezésére.
- tudja értelmezni a teljes szöveget, egy adott szövegrészt a szöveg egészének tükrében,
- tudja értelmezni két- vagy többértelmű szövegrészeket, a várttal ellentétes elgondolásokat egy
- hosszabb és bonyolultabb szövegben,
- háttértudására támaszkodva képes egy összetett szöveg tartalmi és formai jegyeinek kritikai
- jellegű megítélésére,
- képes a nyelvi árnyalatok értelmezésére,
- képes a szöveg egészének vagy részletének kritikai szempontú értékelésére,
- képes a szöveggel kapcsolatos hipotézisek felállítására.
3.2. A szövegértés fejlesztésének lehetséges feladattípusai az 1-12. évfolyamon
3.2.1. Információkeresés
(Ld. a feladatgyűjtemény I.)
- adatkeresés aláhúzással
- adatkeresés felsorolással
- adatkeresés sorba rendezéssel

31
- adatkeresés párba vagy ellentétbe állítással
- igaz állítások felismerése
- hibakeresés
- színezés
- rajzkészítés a szöveg alapján
- tételmondat keresése
- címadás
- vázlat elkészítése, kiegészítése
- a szöveg céljával kapcsolatos információk azonosítása
3.2.2. Kapcsolatok, összefüggések fejlesztése
(Ld. a feladatgyűjtemény II.) Feladattípusok:
- táblázat adataiból következtetések levonása
- a szöveg adataiból szabály, általánosítás alkotása,
- szabály alátámasztásához szövegbeli adatok gyűjtése
- tettek jelenségek okainak azonosítása
- szövegrészek közötti logikai kapcsolatok felismerése (ellentét, következtetés, magyará- zat,
- választás, egyszerű kapcsolat)
- állító és tagadó formájú állítások minősítése: helyes- helytelen
- adat- illetve folyamatelemzés alapján a várható következmény megállapítása
- jelenség azonosítása tulajdonság alapján
3.2.3. Értelmezés
(Ld. a feladatgyűjtemény III.)
- szómagyarázat, szócikk készítése
- címadás
- a szövegbeli információk alapján vélemény megfogalmazása egy-egy jelenségről, ese- ményről,
- szereplőről
- szépirodalmi szövegek jelentésrétegeinek kapcsolata, metaforikus jelentés
- a szöveg információinak valóságra vonatkoztatása
- háttérinformáció felhasználása, az előzetes tudás alkalmazása
3.3. Szövegértési példatár
3-8. évfolyam Nagyné Horváth Magdolna olvasás és szövegértés 6., Pedellus Tankönyvkiadó kiadvány alapján 9-12. évfolyam OM Országos Kompetenciamérés 2004; 10. évfolyam alapján
3.3.1. Szövegértés fejlesztése az alsó tagozatban
3.3.1.1. Gyakorlati feladatok az 1-2. osztályok fejlesztéséhez

32
Információkeresés
1. Jelöld meg azt a szót, amelyik a képhez tartozik! (1 kép több szó)
2. Színezd a keret alá írt szó jelentését!
3. Kösd a képhez a megfelelő szót! (szavak száma= képek száma; szavak száma> képek száma)
4. Mi nincs a képen? Keretezd be! (szavak> képek)
5. Egészítsd ki a képet a
- szószerkezet
- mondat
- mondatok alapján!
6. Színezd a képet a
- szószerkezet
- mondat
- mondatok alapján!
7. Keresd a párokat! Kösd össze a képeket a mondatokkal!
8. Minden mondat után egy kérdést olvashatsz. Húzd alá a mondatokban a kérdésekre válaszoló szavakat, szókapcsolatokat!
9. Melyik rajz válaszol a kérdésre? Kösd össze! (Mit olvas anyu? Kép: fagyi, meggy, könyv)
10. A mondatok befejezéséhez keresd a megfelelő rajzot és kösd össze! (Ágnes megmosta a Kép:könyv, fog,felhő)
11. Olvasd el a két mondatot!(Mit vett nagyi Gyöngyinek? Pöttyös szoknyát, kesztyűt, sálat.) Rajzold le a hiányzó képet! ( kép: szoknya, sál )
12. Olvasd el a két mondatot! Húzd alá a feleletet!(Nyáron meleg van. Bori sokat úszik. Mikor szokott Bori úszni?)
13. Húzd alá az alábbi
- szavakat
- szókapcsolatokat
- mondatokat a szövegben!
Fogalmazzunk meg kérdéseket ezekre vonatkozóan!
14. Keretezd be a kiemelt
- szavakat
- szókapcsolatokat
- mondatokat a szövegben!
Írd le (Számozással rendezd ) helyes sorrendbe !
15. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! ( Kérdés: a), b), c),…válasz)

33
Jelöld csillaggal a helyes választ!
16. Fejezd be a mondatot! Húzd alá a mondatba illő kifejezést!
17. Milyen tulajdonságok illenek a külsejére? Keretezd be a felsoroltak közül a rá illő kifejezé- seket!
Milyen tulajdonságok nem illenek a ……….külsejére? Húzd le! Tegyél csillagot a -ra / -re jellemző állítások elé! Az igaz állítás(ok) elé tegyél csillagot!
18. Húzd alá amelyik szókapcsolatot olvastad a szövegben!
Húzd át, amelyiket nem olvastad a szövegben!
19. A szavak a párjukat keresik. Segíts nekik! (úszó nyak
hosszú tojás fehéreskék ház) Kösd össze az összetartozó- helyszíneket-----eseményeket - szereplőket -----cselekvéseket , történéseket a szöveg alapján!
20. 20. Válaszd ki a szavak párját! Írd őket a vonalra! (kellemes levegő
apró _______ zöld _______)
21. Színezd ki a képét a leírásnak megfelelően!
22. Sorold fel…….!
23. Egészítsd ki számokkal a szöveg alapján a következő mondatokat!
24. Keresd meg (Húzd alá Keretezd be, Írd le ) azt a mondatot a szövegben, amely a -ról -/ről szól!
Mi a ………….? Másold le azt a mondatot a szövegből, amelyikből megtudhatod!
25. Válaszolj a kérdés(ek)re!
a) Mivel táplálkozik a zsiráf? Kösd a zsiráf képéhez a megfelelő szavakat!
b) Válaszodat írd a vonalra!
c) Mondattal válaszolj!
26. A szövegből kiemelt mondatok tagmondatainak párosítása.
27. Melyik mondatot írtuk le magánhangzókkal? Keresd a szövegben! Húzd alá!
28. Mit mondott ? Húzd alá a szövegben a mondatot!
29. Keretezd be annak a …………….-nak/ -nek a nevét, amelyikről nem találsz képet a szöveg mellett! (Rajzold le!)
30. Mely bábokkal játszanád el a mesét? Válaszd ki, rajzold le a keretbe!

34
Csak a mesében szereplő állatok képét színezd ki! A mese szereplőinek képe elszakadt, csak a végük látszik. Kik ők? Írd le a nevüket!
31. Melyik szereplő szólalt meg először? Színezd ki a képét!
Ki mondta? Írd a négyzetbe a szereplő nevének kezdőbetűjét! Kösd össze a szereplők képét a mondatokkal!
32. Hol játszódik a történet? Tegyél csillagot a megfelelő rajzhoz!
Hol nem játszódik? Húzd át! Melyik helyszín hiányzik? Pótold!
33. Összekeveredtek a szavakban a betűk, szótagok. Rakd sorrendbe őket! A ……………-t ol- vashatod. (pl:.valami élőhelyét, tulajdonságát, stb. )
34. Keresd a szövegben a szót! Pótold a hiányzó betűket! (h-zima-ka) Kapcsolatok, összefüggések felismerésének szintje
1. Mi nem illik a sorba? Húzd alá!
bárány sertés kecske elefánt
2. Keresd a szavak ellentétes jelentését! Kösd össze!
3. Keresd a szóhalmazban a ………….szó ellentétes jelentéseit! Húzd alá azokat!
4. Írj a pontok helyére – magánhangzót
– mássalhangzót úgy, hogy értelmes szót kapj!
5. Alkoss a megadott szótagokból szavakat!
6. Alkoss szavakat a megadott betűkből!
7. Csoportosítsd a szavakat! Adj nevet a csoportoknak!
8. A megadott szempont(ok) alapján csoportosítsd a szavakat!
9. Összekeveredtek a szavak betű. Rakd helyes sorrendbe!
10. A szavakban több másik szó is elbújt. Keresd meg! (hótakaró)
Alkoss önállóan ilyen szavakat!
11. Olvasd el az alapszót! Tegyél hozzá egy betűt úgy, hogy értelmes szót kapj!
(él, éle, éles)
12. Állapítsd meg a szabályt! Folytasd!
a) retek-rétek, karok-károk ,…
b) szál-szál, hal-hall…
c) véreb-veréb felül-fülel…

35
d) tőr-tér vesz-visz…
13. Egészítsd ki a szótagot értelmes szóvá!
14. Alkoss értelmes szavakat egy-egy betű betoldásával!
( ---osszú, ---alu)
15. Melyik szó illik középre?
víz, tűz, szín, út kristály tükör futó hely fő vonal kocsi pad
16. Írj a vonalakra olyan szótagokat, hogy összeolvasva értelmes szót kapj!
-__________ __________- ma- -__________ __________- -rül -__________ __________-
17. Változtasd meg az első mássalhangzót!
vonat-_________, képes-__________, májas-___________
18. Illessz új mássalhangzót a szóba, így változtasd meg a szó jelentését!
láma-lámpa, száma-________, édes-__________
19. Húzd le a mondatba hibásan került betűket!
Emlősállat. Farkában él.
20. __________ képét látod. Részeinek nevét írd a megfelelő helyre!
21. Kösd össze! (nem---faj fogalom)
gerely szerszám víz baromfi pulyka sportszer
22. Kösd össze a mondatok elejét a végével!
Miből van? A kabát fából. A szék borsóból. A főzelék szövetből. Zolinak fáj a torka, mert elesett. Robinak fáj a térde, mert sok cukrot evett. Szilvinek fáj a foga, mert járvány van.
23. Olvasd el a szöveg címét! Milyen kérdésre vársz választ a cím alapján?
Mely kérdésedre kaptál választ a szövegből? Rajzolj karikát a kérdésed elé!
24. Más-más színnel keretezd be azokat a részeket, amelyek a következőkről szólnak…!
( A vízirigó színe A vízirigó lakóhelye A vízirigó mozgása…)
25. Mielőtt elolvasod a szöveget, a képek alapján mondd el……!

36
26. Melyik bekezdéshez nem tartozik kép? Keretezd be!
27. Mely bekezdések írnak le olyasmit is, ami a mellettük lévő képen nem látható? Húzd alá bennük azokat a mondatokat, amelyek a képen nem látható dolgokról szólnak!
28. A következő szöveg a _____________-ról szól. Mielőtt elolvasnád, gondold végig, tudsz-e válaszolni a kérdésekre! Tegyél karikát az elé , amelyikre tudod a válasz!
Olvasás után: Húzd alá azokat a kérdéseket, amelyekre választ kaptál!
29. Kertezd be a szövegben azt a részt, amelyik a legérdekesebb, leghumorosabb, stb. volt a számodra!
30. Melyik bekezdésben olvastál a __________-ról /ről ?A bekezdés számát írd a négyzetbe!
31. Karikázd be azokat a szövegrészeket, amelyekből megtudod…….!
32. A….. bekezdésben húzd alá azokat a mondatokat,(szókapcsolatokat) amelyek fontos ismere- tet közölnek a ……...-ról /-ről!
33. Fogalmazd meg a képek alapján, miben különböznek a bemutatott……!
34. A szöveg többféle szót használ a ……………….kifejezésére. Keresd meg ezeket és írd le!
35. Olvasd el a kiemelt szókapcsolatot!A felsoroltak közül melyik jelent ehhez hasonlót? Húzd alá!
Írd a megadott kifejezéseket a hasonló jelentésű szavak mellé! azonos lehet szereti ügyetlen… esetlen: megegyezhet: kedveli:
36. Milyennek ismerted meg a………..-t? A felsorolt tulajdonságok közül válassz!
37. Mit jelent a …………….kifejezés? Húzd alá a felsoroltak közül a helyes választ!
38. A ……..mely jellemzőiről szól a szöveg?Keretezd be ! (ellenségeiről, életmódjáról, kicsinye- iről…)
39. Kire mondjuk, hogy…….? Két jó választ találsz. Válaszd ki a helyeset!
40. Mit jelent az alábbi kifejezés / mondat? Húzd alá a helyes választ!
41. Melyik szónak van jelentése a felsoroltak közül?
42. Két egymás melletti szóban elrejtőzött egy harmadik. Keresd meg!
tavi rágcsál
43. Melyik szereplőre illenek a következő kifejezések? Írd a számokat a megfelelő szereplőhöz!

37
44. Olvasd el a szómagyarázatot! Melyik kép tartozik hozzá?
45. Miért ?
Azért, mert a) b) c) Jelöld csillaggal a helyes választ!
46. Melyik jó, melyik rossz tulajdonság? Csoportosítsd!
47. Milyen volt a ………..a mese elején ? Milyen lett a végére ?
Megadott tulajdonságok csoportosítása, Ilyen volt:______ Ilyen lett:_______ Értelmezés szintje
1. Rajzold (írd) le a találós kérdés megfejtését!
2. Melyik közmondás illik a meséhez? Jelöld csillaggal!
3. Adj más címet a mesének!
4. Milyen volt a ……….a mese elején? Milyen lett a végére? Írd le!
5. Írj másik befejezést!
6. Magyarázd meg…!
7. Mit gondolsz a ……..-ról /-ről ? Írd le a véleményedet!
8. Helyesen döntött-e………….? Miért? Írd le!
9. Melyik meséhez, történethez hasonlít ez a mese, történet? Miért?
10. Milyen tanácsot adnál a…………-nak /-nek ?
11. Mi a szöveg témája? Válaszd ki az alábbiak közül!
12. Húzd alá, milyen színeket használnál, ha lefestenéd azt, amiről olvastál a 2. versszakban!
13. „ Elszakadt a mondat.” Ha összeilleszted a részeket, akkor megtudod a mese üzenetét.
14. Magyarázd meg a szavak, (mondatok) jelentését!
15. Írd a számokat a megfelelő állítások hoz!
1)Minden élőlényre igaz. 2)Minden növényre igaz. 3)Csak a szövegben leírt növényre igaz.
16. Mi a szöveg témája? Írd le!

38
17. Mire tanít bennünket a történet? Húzd alá!
Fogalmazd meg!
Ismeret-visszakeresés feladattípusai szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek feldolgozásához
- Színezd ki a rajzot a szövegben olvasottak alapján!
- Egészítsd ki a rajzot a szövegnek megfelelően!
- Az első bekezdésből írd ki azt, hogy ….
- Húzd alá azoknak a ….-nak a nevét, amelyiket név szerint említ a szerző!
- Pótold a szövegből vett szavak hiányzó betűit!
- Jelöld csillaggal…
- Fejezd be a szöveg alapján a megkezdett mondatokat!
- Felelj a kérdésekre egy-egy számmal!
- Karikázd be a kérdésekre felelő válaszokat a szövegben!
- Kösd össze az összetartozókat a szöveg alapján!
- Egészítsd ki az adatokat a … bekezdés alapján!
- Hányadik mondatban olvastad, hogy…
- Jegyezd le az adatokat!
- Válaszolj a kérdésekre az életrajz segítségével!
- Számold meg a szóhalmazban hányszor fordul elő a … szó! Nem jelölheted meg a szavakat!
- Gyűjtsd ki a helységnevekhez tartozó eseményeket!
- Jelöld színessel a megadott útvonalat!
- Az alábbi szóoszlopokból húzd alá azokat a szavakat, amelyeket megtaláltad a szöveg- ben!
- Számold meg hány mondatból áll az első rész!
- Jelöld az ismétlődő részeket!
- Válaszd ki a megadottak közül az egyetlen helyes választ a kérdésre!
- Kösd össze a szövegből vett szószerkezeteket összetartozó párjukkal!
- Kösd össze a szavakat jelentésükkel és a képükkel!
- Húzd át annak a nevét, amit nem látsz a képen!
Összefüggés megértés-következtetés feladattípusai
- Húzd alá azt a részt, amelyikből megtudtad, hogy…
- Válaszolj a kérdésekre saját szavaiddal!
- Vonallal válaszd el a különböző helyszíneket!
- Írd ki a szövegből csoportosítva a vers igéit aszerint kire vonatkozik a szereplők közül!
- Kiről szól a … bekezdés?
- Ki mondta? Hogyan mondta? Írd a mondatok mellé!
- Mi a szerepük a szövegben ismétlődő részeknek?
- Mi a jellemző …-ra? Írj a főnevek mellé odaillő melléknevet az olvasottak alapján!
- Keresd ki a rímelő szavak párjait és írd mellé!
- Rajzold a párbeszédes részek elé a szereplő jelét!
- Milyen cselekedettel ruházza fel az író az erdőt, ….?
- Írd ki a mese kezdő, befejező mondatokat!
- Húzd át a megadott szavak közül a mondatba nem illő szavakat!

39
- Kösd össze a tulajdonneveket a hozzá tartozó évszámokkal!
- Jelöld aláhúzással vagy + jellel azt a kifejezést, amit most hallottál először!
- Jelöld ?-lel azt, amit nem értesz!
- Miből készültek a szövegben olvasott tárgyak?
- Írd le más szóval!
- Keresd meg az Értelmező kéziszótárban!
- Mire gondoltam? Segítenek a kulcsszavak.
- Kösd össze a szavakat a magyarázatukkal!
- Pótold a hiányzó köznapi és írói kifejezéseket!
- Keresd a szó ellentétes jelentésű párját!
- Helyettesítsd rokonértelmű kifejezéssel!
- Írj 3 szinonimát a megadott szóra!
- Magyarázd a mondatok jelentését!
- Mi a különbség a két jelentés között? (Kati a piacra megy. Kati megy piacra.)
- Két közmondást összekevertünk, rendezd őket!
- Helyettesítsd a szószerkezeteket egy-egy találó igével!
- Alkoss mondatokat a különbözőképpen írt szavakkal! (súlyt, sújt)
- Milyen néven nevezték régen?
- Írd le a szólást egy szóval!
- Egészítsd ki a szólást, közmondást a megadott szavak közül a megfelelővel!
- Írj szólásokat. Segítenek a kulcsszavak.
- Alkoss színárnyalatokat a megadott szóláshasonlatok segítségével! (pl. Fehér, mint a hó. = hófehér)
- Hogyan mondjuk magyarul a következő tudományágakat! (literatura)
- Olvasd össze a szótagokat és egy ismert közmondást kapsz!
- Egy szóval fejezd ki a kifejezéseket! (part nélküli vita= parttalan)
- Melyik szólás kapcsolódik az alábbi szópárokhoz? (kutya-szalonna)
- Pótolod a hiányzó szavakat az állandósult kifejezésekben!
- Ismert szólás egy szavát írtuk le. Egészítsd ki teljes mondattá!
- Gyűjts olyan hangulatfestő szavakat melyekkel a megadott jelentést fejezzük ki! (pl. lus- tán, nehézkesen jár = cammog)
- Ítéld meg a cselekedetei alapján! Írj a szereplő neve mellé 2 – 2 jellemző cselekedetet!
- Csoportosítsd a szereplők tulajdonságát külső és belső tul. szerint!
- Melyik szereplőre jellemző a kiemeltek közül az aláhúzott szó?
- Miben hasonlít, miben különbözik? Írj 4 – 4 példát!
- Keresd a hibásan írt szavakat, számold, javítsd!
- A szöveg után 4 – 4 hasonló értelmű és hangzású mondat következik, de ezek közül, csak az egyik fejezi ki teljesen a szöveg lényegét. Karikázd be ennek a mondatnak a betűjelét!
- Melyik rajz tartozik a szöveghez? Keretezd be!
- Írj kérdéseket a szöveghez kapcsolódóan a megadott szavakkal!
- Írd le az esemény mozzanatait sorrendben!
- Az alábbi állítás egy tévesen leírt kifejezés miatt hamis. Javítsd! Írd le helyesen!
- Húzd alá a címek közül a legmegfelelőbbet!
- Karikázd be az időszalagon azokat az évszámokat, amelyek az eseményhez kapcsolód- nak!
- Jelöld azt a bekezdést, amelyben a legendáról olvashatsz!
- Az alábbi jegyzet a szövegből készült. Sorrendje nem egyezik a bekezdések sorrendjével. Állítsd a jegyzetet helyes sorrendbe!
- Tagold a szöveget bekezdésekre, számozd!
- A kész vázlatpontok elé írd a hozzátartozó bekezdés számát!

40
- Tagold a szöveget a szokott jellel!
- Rajzok alapján mond el a részek tartalmát!
- Rajzok, kulcsszavak alapján mond el a részek tartalmát!
- Rajzok, tételmondatok alapján mond el…!
- Összekeveredtek a rajzok, tedd időrendbe őket, és írj vázlatot!
- Kérdések alapján bontsd részekre a szöveget!
- Kész vázlat alapján bontsd részekre!
- Kifejezések segítségével készíts vázlatot!
- Megadom a részek számát írj vázlatot és jelöld a szövegben!
- A részek száma adott, a vázlat hiányos, egészítsd ki!
- Milyen útvonalat járt be a szereplő? Rajzold le időrendben!
- Készíts kulcsszavas vázlatot!
- Készíts tételmondatos vázlatot!
- Számozással állítsd a mondatokat az események sorrendjébe!
- Bontsd részekre az elbeszélést úgy, hogy különítsd el fekvő vonallal az előkészítő részt, a bonyodalmat, a tetőpontot és a megoldást!
- Melyik bekezdésben olvashatsz az alábbi álltásokról? Írd a bekezdés számát a mondat elé!
- Egészítsd ki a hiányos mondatokat a kérdőszavak segítségével!
- Fogalmazd meg milyen összefüggés van….és … között!
- Adj új címet!
- Igaz – hamis? Jelöld!
- Húzd alá a megadott szavak közül azokat, amelyeket jellemzőnek tartasz a szövegre!
- Jelöld számozással az évek múlását a szöveg mellett!
- Milyen a szöveg hangulata? Húzd alá a megfelelő kifejezést!
- Rajzold le a két főszereplőt úgy, amilyenné a történet végére váltak!
Értelmezési feladatok
- Egészítsd ki a tanulmányaid alapján a hiányos mondatokat!
- Mit tettél volna a szereplő helyében?
- Milyen tanácsot adnál?
- Mi a részlet témája, műfaja?
- Milyen formai elem hiányzik a műből?
- Folytasd a történetet!
- Fejezd ki a tanulságot egy közmondással!
- Melyik közmondás fejezi ki a történet tanulságát? Húzd alá!
- Mi a véleményed? Elítéled vagy sajnálod?
- Keretezd be…véleményét…viselkedéséről!
- A közmondások elé „k”, a szólások elé „sz” betűt írj!
- Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amelyik a vicc poénja!
- Jelöld aláhúzással milyen tévedéseket rejt a szöveg?
- Írd le emlékeidet a témával kapcsolatban!
- Tapasztaltál már hasonlót az olvasottakhoz? Idézd fel!
- Adj rövid, lényegretörő választ a címben feltett kérdésre!
- A következő mondatok közül melyik tartalmazza a szöveg legfontosabb információit?
- Kérdezz a lényeges mondatokra!
- Az alábbi jegyzetek közül karikázd be annak a betűjelét, amely az olvasmány lényegét adja vissza!
- Írj egymondatos meghatározást! Mi az…?

41
- Írj rövid emléketetőt az olvasmányból!
- Kinek ajánlanád a történet elolvasását, miért
- Milyennek ismerted meg a főszereplőt, Írj róla leírást!
- Légy idegenvezető, mutasd be a mű helyszínét!
- Számolj be a történet lényegéről hír formájában!
- Keress a mesére jellemző kifejezéseket!
- Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a mesére igazak!
- Az olvasott mese melyik típusához tartozik a meséknek?
- Keretezd be a két szereplő találkozásáról szóló részt! Húzd alá a békítő mondatokat!
- Olvasd el a kétféle szöveget! Hasonlítsd össze!
Szépirodalmi Ismeretközlő Cím Téma Műfaja
- A rész drámaiságát egy ellentétpárral hangsúlyozza az író. Keresd ki az ellentétes jelenté- sű szópárt!

42
3.3.2. Szövegértés fejlesztése a felső tagozatban
Elbeszélő típusú szöveg

Fejlesztési tervek

Recommended

Recommended

More Related Content

What's hot

What's hot (20)

Viewers also liked

Viewers also liked (20)

More from Zoltán Kern

More from Zoltán Kern (20)

Fejlesztési tervek