Haldoklás stádiumai

1. HALDOKLÁS STÁDIUMAI

2. VISZONYULÁSUNK A HALÁLHOZ
XX. században jelentősen megváltozott az emberek halállal és
haldoklással kapcsolatos attitűdje
Korábban:
 A haldokló megkülönböztetett figyelemben és gondoskodásban részesült
 A halál az élet természetes része (volt)
Ez az egység megbomlott
A halál értelmetlenné, tartalmatlanná és így félelmetessé vált

3. VISZONYUNK A HALDOKLÓHOZ
Az emberek 70%-a otthon szeretne meghalni ↔ a legtöbb ember
kórházban hal meg
A hozzátartozók sokszor érzik úgy, hogy nem tudják ellátni a
haldoklót
Egészségügy: képzés nem mindig megfelelő – szorongások +
gyógyítás orientált
Kísérlet eredménye: a haldokló betegek kórtermébe a nővérek
következetesen később mentek, és rövidebb ideig maradtak ott, mint
a lábadozó betegek kórtermeiben

4. VISZONYUNK A HALDOKLÓHOZ
Sokat segíthetünk a haldoklóknak már azzal is, ha nem kerüljük el a
velük való kapcsolatot, beszélgetést
Az emberek gyakran félnek, hogy nem tudnak mit mondani a
haldoklónak  nem bölcs tanácsokra van szüksége, hanem inkább
odafigyelésre, meghallgatásra és megértésre
A betegek érzéseinek a megértését elősegítheti, ha ismerjük azokat a
pszichológiai folyamatokat, amelyeket a haldokló átél

5. ELTŰNNI A LÁTHATÁRRÓL
Halál előtt 1-3 hónappal
Elzárkózik a beteg a külvilágtól  elõször csak tágabb környezete
felé nem mutat érdeklõdést (újságok,ill. TV)  az emberektõl is kezd
elfordulni - látogatók visszautasítása  gyerekek,unokák, és a
legközelebbi barátok társasága is nemkívánatossá válik.
Belső énjére koncentrál  önelemzés történik, kiértékeli saját magát,
az egész életét.
egész napos ágyban fekvés, és az egyre növekszik az átaludt órák
száma
A szavak elveszítik súlyukat, sokkal fontosabbá válik az érintés.

6. Étel  egyre kevesebbet, egyre többször hangzik el a „nem kívánom”
 másfajta energiára van szüksége – nem fizikai, hanem spirituális
energiára

7. 1-2 HÉTTEL A HALÁL ELŐTT
Ideje legjavát alvással tölti
Gyakran válik zavarttá,olyan emberekrõl, helyekrõl és
eseményekrõl beszél, melyek a hozzátartozók
számára ismeretlenek. Láthatnak és beszélhetnek
olyan szerettükhöz, aki már korábban elhunyt.
Fizikai változások – a test elvesztette a képességét, hogy
fenntartsa a működését
 Vérnyomás gyakran leesik
 Ingadozó testhőmérséklet
 Fokozott izzadás
 Megváltozik a bőr színe – kipirul, ha melege van, kékes lesz, ha
fázik; néha sárgás foltok jelennek meg
 Megváltozik a légzés is – felemelkedik a légzésszám, vagy
lecsökken, vagy ki is hagyhat

8. 1-2 NAPPAL VAGY ÓRÁKKAL A
HALÁL ELŐTT
A haldokló néha új erõre kap  megeshet, hogy tisztán és
összefüggõen beszél, pedig nemrég még zavart volt és nehezen
érthetõ; kérheti a kedvenc ételét, amit aztán el is fogyaszt, holott
napok óta nem evett semmit.
A légzés lassabbá és rendszertelenebbé válik, gyakran leáll
A szemek félig vagy akár teljesen is nyitva lehetnek, de a beteg már nem lát
semmit; tekintete üveges, gyakran könnyezik.
A kéz és a láb lilássá színezõdik
Általánosságban szólva a beteg képtelen reagálni a külvilágból érkezõ ingerekre.
Az életbõl való kilépés akkor teljes, mikor a légzés leáll

9. KÜBLER-ROSS: A HALDOKLÁS
SZAKASZAI (A HALÁL ÉS A HOZZÁ
VEZETŐ ÚT, 1988)
1. Elutasítás
2. Düh
3. Alkudozás
4. Depresszió
5. Belenyugvás

10. 1. ELUTASÍTÁS
Amikor megtudja, hogy gyógyíthatatlan beteg
Ez egy fajta védekezés  megvédi őt a további
információktól és ez alatt erőt tud gyűjteni a későbbiekre
Ebben az időszakban, még nem készült fel arra, hogy
szembe nézzen a betegségével
A hárítás nyílt és burkolt formában fejeződhet ki
Burkolt  hirtelen feltámadó aktivitás: sok munka, új
ruhák, utazás tervezése
Nyílt „Ez nem lehet igaz. Biztos elcserélték a leleteket
vagy tévedtek a vizsgálatnál.”

11. 1. ELUTASÍTÁS
Még ereje teljében van, tudja, hogy egy kicsit beteg, hiszen ezért
fordult orvoshoz, de annyira nincs rosszul, hogy a halálra vagy
halálos betegségre gondoljon
Fontos: érzések tiszteletben tartása, nem szabad durván áttörni a
hárítást
Akkor segítünk a legtöbbet, ha a lehetőségeket figyelembe véve
bátorítjuk őt az aktivitásban – „most nem olyan az állapota, hogy ezt
megtehesse”  nem hazugság és a remény is megmarad

12. 2. DÜH
Ha a beteg állapota kis mértékben romlani kezd, vagy annyi
ismerete gyűlik össze a betegségével kapcsolatban, hogy
saját maga belátja: semmi értelme a tagadásnak
Dühössé, vádaskodóvá válik
Sokszor felteszi a kérdést: miért pont velem történik mindez?
Gyakori reakció a mások vádolása: orvos - nem fedezték fel
időben a betegséget, pedig voltam szűrővizsgálaton; nővér –
sosincs itt, amikor kellene; hozzátartozók – csak a maguk
dolgával törődnek; Isten – mindezt hogy engedheti.

13. 2. DÜH
A düh a beteg tehetetlenségérzéséből fakad – nem érdemes
védekezésbe bonyolódni, mert az csak tovább táplálja a dühöt
Nagyon nehéz időszak, mind a betegnek, mind a környezetnek
Nehéz együtt lenni egy agresszív és dühös emberrel  figyelemre van
szüksége!
meg kell érteni, mit is üzen a viselkedésével:”ne hagyj magamra az
érzéseimmel, mert nem tudok egyedül megbirkózni velük. Figyelj
rám, foglalkozz velem, érezd a kétségbeesésemet!”
Segítség: hagyjuk, hogy felszínre törjön a dühe, a keserűsége, és nem
haragszunk rá, elfogadjuk, úgy ahogy van

14. 3. ALKUDOZÁS
A tagadás és a külvilág vádolása után, önmagára fog figyelni
Most már úgy hiszi, hogy bizonyára oka van annak, hogy éppen neki
kell meghalnia
Feltámad a bűntudata, a saját életében keresi az okokat
Felajánlásokat tesz, elkezd alkudozni: „mától nem cigarettázok”
Megváltozok, megjavulok, hátha így elkerülöm a bűneimért a
büntetést
A magatartása is megváltozik: készségessé, és együttműködővé válik
Végig gondolja az egész életét, a múltját, fontos, hogy ezekről
beszélhessen is.
A sok-sok beszéddel és történeteivel, a saját szorongásait szeretné
csökkenteni

15. 4. DEPRESSZIÓ
A szomorúság a befelé fordulástól a súlyos depresszióig fokozódhat
2 fő oka lehet a depressziónak: jelen idő nehézségei + mit tartogat
számára a jövő
Egyre inkább rászorul a környezetére, rosszabbodnak a tünetei 
szembesül azzal, hogy nincs remény a gyógyulásra – végtelen
szomorúságot érez
Másik oka: a halállal való szembenézés nehézségei  küszködik a
félelmeivel, eszébe jutnak rémtörténetek
Csökken az igénye a beszélgetésekre, nagyokat hallgat, fárasztják a
távolabbi ismerősök látogatásai

16. 5. BELENYUGVÁS
Egyre többet gondol a közeledő halálra
Nem érdeklik a hétköznapi élet eseményei, lekötik a saját
érzései
Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, keveset beszél
Előfordulhat, hogy a beteg már belenyugodott a halálába,
de a hozzátartozói még nem
Nehéz elfogadni ezt a hozzátartozóknak, hiszen segíteni
szeretnének, de mindig a beteg igényeit kell szem előtt
tartani
Kevesebb gondoskodást, több nyugalmat szeretne
Előtérbe kerül a nonverbális kommunikáció: csendes
jelenlét, kéz megsimogatása
A halál közvetlen időpontját – a testi állapotán túl – a
haldokló saját elvárásai, felkészültsége is befolyásolja pl.:
vár egy fontos eseményt, egy fontos személyt

17. A szakaszok határai nem merevek
Kimaradhat 1-1 szakasz vagy újra visszatérhet
A hozzátartozók is ezeken a folyamatokon mennek keresztül
Probléma: ha a beteg és a hozzátartozói nincsenek „szinkronban”