1. ANDRISKA.
TED FEL KÖSZI TIBOR BÁ
Csapó Endre
Kockázatos, ha szavaz a nép
Megjelent a Magyar Élet 2016. július 7-i számában
Britannia kilépett az Európai Unióból. Nem átgondolt cselekedet volt, más
szavakkal nem politikai meggondolásból, számításból, érdekből tette, mint élete során
annyiszor és legtöbbször hasznos eredménnyel. Népszavazás döntött ebben a súlyos
kérdésben, a birodalom életében talán először, egy meggondolatlan döntés
következtében. A brit miniszterelnök orosz rulettet játszott, elmondta népének, hogy
milyen rossz lenne, ha az ország kilépne az unióból amúgy demokratikusan, és
elrendelte a kérdésben a népszavazást. Megerősíteni kívánta az unióban maradást, hogy
elhallgattassa a hangos euroszkeptikusokat. A döntés (mint a forgótár ahogy a töltött
rekeszre fordult), Britannia számára beláthatatlan következményeket hozhat, amik
mibenlétéről megindult a találgatás világszerte. Benne van a brit államközösség
szétesése esélye is, és bármi más, ami egyiknek hasznos lesz, a másik kárát látja az
ugyancsak országokból, népekből álló Egyesült Királyságban.
Mindezek felett létrejött egy sokkal lényegesebb következmény: kiszakadt a fennálló
világrendnek egy fontos szerkezeti eleme.
Milyen is a fennálló világrend?
Két világháború következtében 1945-ben Európa addigi, évszázadok során
kialakult létében megszűnt. Egy időre kettős, majd mindmáig véglegesnek
mutatkozóan egy téridegen nagyhatalom gazdasági, politikai és katonai ellenőrzése
alatt éli irányított életét, kötelezően előírt gazdasági–politikai rendben.
A tengerentúli nagyhatalom hozzálátott a földrész uradalmi szerkezetének létrehozásához. Az
európai országok közös, összefogó egységesítése régóta vágyott és szükséges megvalósítását az
Európában berendezkedett külhatalom szorgalmazta, ami ma már 28 tagállammal működik
Európai Unió néven. A viszony szövetségesi, atlantista, liberalista, természetesen
„baráti”, aminek megvannak a kötelező feltételei.
Mennyire volt Anglia európai?
Angliát a tenger meghódítása tette naggyá. A szél, majd a gőzgép erejével a technológia
fejlesztésére alkalmas nép előtt soha nem volt fejlődési lehetőségek nyíltak meg, amiket
kihasználtak. Észak-amerikai gyarmataiból önállósulva nőtt naggyá az Amerikai Egyesült Államok, de
Anglia inkább európai szomszédaitól látta veszélyeztetve kiváltságos helyzetét. Nagyhatalmi erejével
és diplomáciájával rendre az éppen feltörekvőbb európai állam ellen fordult, megakadályozandó
annak kontinentális hegemóniára érkezését. A sor elején a francia forradalmat követő évtizedekben a
francia törekvések letörésével foglalkozott, majd Napoleon bukása után döntő befolyásuk volt a XIX.
század rendjét kialakító bécsi kongresszusra. Így lett Angkia előbb a brit szigetek ura, majd mint
1
2. ANDRISKA.
TED FEL KÖSZI TIBOR BÁ
Nagy-Britannia, a világra szétáradó gyarmatbirodalom. Helyzetének és foglalásainak védelmére
alkalmas méretű hadi erejével számos háborúban, erőből politizálásával mindenütt, egész
Európában is döntően jelen volt. A Földközi tenger brit felvonulási tereppé vált.
Anglia soha nem volt európai, mindig Európa farkasa volt.
Ha az első világháború angol szándékát pár szóval kellene megnevezni, az így hangzik: a
német veszélyt el kell takarítani. Igen, ez is egyik ok volt, talán nem is a legfontosabb az első
világháború kiváltó okai közt. Azonban, ha a figyelmet a háború kimentelére fordítjuk, egész más
természetű és sokkal nagyobb jelentőségű változtatások törekvései jelentek meg, előbb
ideológiák alakjában, majd elháríthatatlan, brutális erővel.
Egyik: a szélsőséges baloldali politikai (szocialista, kommunista, anarchista)
mozgalmak megjelenése kormányzati, államigazgatási szinten, társadalmi szinten
mindenütt Európában, külön súllyal Európa keletén.
Másik: Európa monarchista birodalmainak szétverése, népei számára nemzeti
köztársaságok, kommunista diktatúrák létesítése egész Közép- és Kelet-Európában.
Ezt követően már nem az angolok szerepét kell követni a lényeg megértése
érdekében, hanem az 1917-ben színre lépő Amerikai Egyesült Államok politikáját.
Amerika évszázada
Amerika kilépett az elszigetelődés időszakából, egycsapásra a történelem
főszereplője lett. Figyelmeztetés: Amerikában nem a Szenátus, nem a Fehér Ház
kormányoz, hanem a bankházak valamilyen testülete a mindenkori elnök és
adminisztráció által. A következőkben a szó, Amerika, ennek a névtelen monetáris
hatalomnak a megnevezése.
Valahogy egybeesik időben két fontos esemény 1933-ban. Németországban
hatalomra jut Adolt Hitler szabályos, alkotmányos módon, uralkodása diktatórikus
jelleget ölt. Amerikában Franklin Delano Roosevelt jutott az elnöki székbe szabályos
alkotmányos módon, korlátlan felhatalmazással, amivel élt is, teljesen új politikai
irányzatot hirdetett meg és vezetett be, New Deal néven.
Míg az előző 12 év alatt fellobbant és lecsengett, Amerika az évszázad vezető nagyhatami
szerepébe lépett, majd azon a pályán folyamatosan emelkedett, a mai napig is tartó világelső
katonai, politikai és gazdasági hatalommá lett. Megismétlődött a korábbi minta, Németország
elpusztítása tizedrangú jelentőségű mindahhoz, ami elkezdődött 1945-ben a világban.
Amerikával olyan kizárólagos hatalom jött létre, ami mellett semmi nem
történhetett akarata ellenére. Ami megtörtént, az mind Amerika által, vagy tudtával
történhetett. Ide sorolható a Szovjetunió háborús részvételét követő részesedése az
európai hadizsákmányban, továbbá Európa keleti felének leigázása, kifosztása 45 évre.
Ekkora változtatás láttán nincs mód elterelni a gyanakvó gondolatokat olyan
következtetésektől, amelyek lényegesen nagyobb, több és egészen más célt szolgáltak, mint a
németek és japánok elleni háború megnyerése.
2
3. ANDRISKA.
TED FEL KÖSZI TIBOR BÁ
Amerika elnökei számos alkalommal említették, hogy Új Világrend van készülőben. Rendszerint
úgy hangzott, hogy annak ideje rövidesen elérkezik. Ilyen szintű, és következetesen előforduló
kijelentés, nem lehet véletlen, vagy egyéni vélemény.
Az első kísérlet...
Amerikának komoly terve volt háborús szövetségesével. Megindult a kimerült
Szovjetunió gazdasági fölerősítése, azon kívül is, hogy Európa keleti országait is ezért
tarthatta meg. Amerikai cél volt partnerként alkalmazni a szovjet államot a tervezett,
sokat emlegetett Új Világrendben. Ehhez szükséges volt mentesíteni a Szovjetuniót
rossz hírétől. Ehhez kellett a liberalizációs program elindítása az egész szovjet
térségben.
Az ötvenes években, Sztalin halála (1953) után az úgynevezett hidegháborúban a
genfi tárgyalásokon nagyon biztató egyeztetések voltak a szovjet és az amerikai
tárgyalófelek között. Logikus következtetéssel ezeknek a tárgyalásoknak a végcélja
valamilyen végleges rendezés lehetett a két nagy, fegyveres hatalom világhatalmi
együttműködésében. Milyen szép lett volna, ha ennek a szándéknak a
megvalósulásához demokratikus közakarati igazolást adott volna, egy budapesti
felvonulás, ahol az egyetemi ifjúság támogatólag hitelesítette volna a szocialista
rendszert. „Világszenzáció, ez az Új Világrend útja, ami azonnal létre is jöhet!” –
kürtölhették volna a még október 23-a előttről gyülekező Budapestre irányított nyugati
vezető média riporterei.
Budapest utcáin valami nagy történelmi esemény elbukott. Helyette a
világközvélemény ünnepelte a felszabadulás magyar forradalmát, amiben tönkrement
az amerikai–szovjet világuralmi terv.
A második kísérlet
Majd csak 30 év múltán hallottunk utalásokat a „közelgő” Új Világrendre. Amerika soha nem
mondott le az egyébként működő US–USSR bipoláris világrendből kialakítandó világkormányzatról.
Amikorra bejött a liberalizációs program lehetősége a 80-as években, Reagan és Gorbacsov még
bíztak a terv sikerében, azonban megismétlődött pontosan az, ami történt Budapesten 56-ban: a
kommunizmus mnden lazítási kísérletére az utca embere radikálisan válaszol.
Európa helyzete
A Szovjetunió összeomlására felkészülő Amerika megindította a nyugati tőkés
társaságok, bankok behatolását a kelet-európai országokba és természetesen a
szovjetutód Független Államok Közösségébe, amit ma mindenki Oroszország néven
említ. Nem késlekedett beszervezni a keleti országokat a NATO-ba. Erősen támogatta a
volt állampárti politikusok hatalomban tartását mindenütt.
Amerika sietett az általa létrehozott és ellenőrzött Európai Gazdasági Közösségből kialakítani
az Európa fölötti kormányzási lehetőséget, az Európai Uniót, 1993-ban, amihez kérelmezéssel
3
4. ANDRISKA.
TED FEL KÖSZI TIBOR BÁ
lehetett csatlakozni minden európai országnak. Magyarország 2004-ben csatlakozott.
Az EU teljesen amerikai szervezésű, felépítésű, ellenőrzésű, központi irányítású szervezet,
amelynek két erős tagja, Britannia és Németország hűen követi az amerikai irányítást.
Nagy baj történt azonban Oroszországgal, mármint Amerika számára. Ellenállt az
amerikai gazdasági és politikai behatolásnak. Gazdaságilag a maga lábára állt. Ma az
amerikai vezérlésű NATO felvonul Oroszország nyugati határain, és el akarja marni
Ukrajnát Oroszországtól. Ilyen komoly háborús fenyegetés még nem volt az oroszok
ellen amerikai részről, még az úgynevezett hidegháború korában sem.
Az EU magáévá tette az amerikaiak által szorgalmazott gazdasági korlátozásokat,
amikkel Oroszország térdrekényszerülne a nyugati bankhálózat előtt.
Az európai, főleg a német ipar felvirulna, ha résztvehetne az orosz térség energia és
ásványkincs kitermelésében, és viszont, az orosz gazdaság lendületbe jönne, ha megindulna
termékeinek értékesítése. Nos, pontosan ettől fél Amerika, mert ilyen esetben mehetne haza
Európából.
„Az USA legfontosabb érdeke az elmúlt száz évben, az I. és a II. világhá borúban,
valamint a hidegháborúban is abban állt, hogy Németország és Oroszország
gazdasága ne találjon egymásra. Mert ha ezek az érdekek összefonódnak, akkor ez
lenne az egyedüli hatalom a világon, ami ránk nézve veszélyt jelentene. A mi
legfontosabb érdekünk, hogy ez az eset ne következzen be !” (George Friedman, a
STRATFOR agytröszt igazgatója.)
Britannia kilépett
Beláthatatlan következményei lehetnek, például Britannia kapcsolatában
Amerikával. Hogy is volt? Amerika kisegítette Britanniát az első háborúban, aminek
ára volt, hogy Amerika lépett mindenütt a helyére, mint fő tengeri hatalom és mint
világgazdasági vezető. A második németellenes háborújában is kisegítette olyan
eredménnyel, hogy – úgy mellékesen – elvesztek a Brit Birodalom gyarmatai.
Európában lehetett fő NATO szövetséges és Amerika érdekeinek védelmezője az EU-ban. Így
kereste mindeddig érdekeit Európa ellenében.
4
