1. Az a helyzet, hogy már
nagyon unom a magyaror-
szági politikát, de sajnos
nem tudok megszabadul-
ni tõle, az internet olyan,
mint az alkohol, vagy a ni-
kotin: ha már egyszer
hozzászokik az ember,
nehéz lemondani róla.
Akármi mást keresgélek
az interneten, elõbb-
utóbb a magyar napi poli-
tikai kérdések kerülnek
elõtérbe, nem szeretem
ezt a helyzetet, mert kép-
telen vagyok az áldatlan
vitáktól megszabadulni,
bár tudom, hogy a követ-
kezõ hetekben sem lesz
könnyebb, sõt talán még
nehezebb lesz elfordulni a
politikától.
Április 6-a után véget ér
majd a nagy izgalom, az Or-
bán-kormány remélhetõleg
ismét nyeregbe jut, a ballib
ellenzéki politikusok pedig
a továbbiakban beszélhet-
nek, amit akarnak. Ha jól
számolom, már kevesebb,
mint két hónapot kell szen-
vednem, bár tudom, az
utolsó hetekre is jut majd
meglepetés, de Orbán Vik-
tor okosan el tud kerülni
minden nyilvános vitát, és
kizárólag a saját és a kor-
mány programját viszi a vá-
lasztók elé.
Nagyon fontos, hogy az
Egyesült Államokban és
Kanadában élõ magyar ál-
lampolgárok részt vegye-
nek ezen a választáson,
ehhez pedig regisztrálni
kell, de ez ideig ezt na-
gyon kevesen tették meg.
A Nemzeti Választási Iro-
da több mint kétszázezer
levelet küldött külföldön
élõ honfitársaknak, hogy
könnyebbé tegyék szá-
mukra a regisztrálást.
Azok, mint jómagam,
akik nem rendelkeznek
magyarországi lakcímmel –
néhány hónappal ezelõtt le-
mondtam róla és külföldi-
ként regisztráltam –, levél-
ben tudnak szavazni. Akik
külföldön élnek, dolgoz-
nak, de van magyar lakcím-
kártyájuk, azok a fõkonzu-
látuson, vagy egy arra kije-
lölt helyen, talán egy sport-
csarnokban, személyesen
adhatják le a szavazatukat.
Ez Angliában és Németor-
szágban, ahol sok magyar
él, a távolságok miatt meg-
nehezíti a részvételt, de le-
het élni a joggal, a lehetõ-
séggel.
Amikor legutóbb cikket
írtam errõl a témáról, az
Egyesült Államokból 463-
an regisztráltak, amely
nagyon kevés a millió fe-
letti létszámhoz képest.
Kanada sem áll jobban,
borzasztóan kevesen va-
gyunk, akik szavazni fo-
gunk.
Emlékszem, évekkel ez-
elõtt a chicagói litván tiszte-
letbeli konzult kérdeztem,
hogy a környéken élõ több
mint kétszázezer litvánból
hányan szavaztak azon a
választáson, amelyen egy
chicagói honfitársukat vá-
lasztották Litvánia köztár-
sasági elnökének.
A felelet az volt: jobb,
ha nem kérdezel ilyene-
ket, ugyanis szégyellte az
alacsony létszámot. Pedig
a chicagói litvánok, aki
zömmel a város deli ré-
szén laktak, jóval szerve-
zettebbek voltak, mint mi,
magyarok.
Volt azonban egy másik
chicagói példám is, ami-
kor Irakban elõször tartot-
tak szabad választásokat.
Az USA-ban élõ iraki ál-
lampolgárok, mint most a
magyarok, szintén szava-
zati jogot kaptak. Chicago
volt az egyik választási
központ, talán éppen az
egyetlen, és emlékszem,
mindkét chicagói napilap,
a Chicago Tribune és a
Chicago Sun-Times hosz-
szú cikkekben számolt be
a messzi távolról, Colora-
do, Nebraska, Iowa álla-
mokból, sõt messzebbrõl,
például Kaliforniából, Ore-
gonból és Idahoból érke-
zett szavazókról.
Egész családok jöttek,
kocsiba zsúfolva, csak
azért, hogy életükben elõ-
ször szabadon leadhassák
a voksaikat arra, akire
akarják. Elõtte, Szaddám
Huszein uralma alatt szó
sem lehetett ilyesmirõl.
Nekünk sem adatott meg
a lehetõség a Kádár-rezsim
alatt, de most végre jogot
nyertünk, és természete-
sen bosszant, hogy legtöb-
ben nem élnek vele. Ezért
kellene regisztrálni mind-
azoknak, akiknek számít
valamit a magyarságuk.
Persze beszélhetek, és
írhatom a cikkeket, úgy lá-
tom, hogy szégyentelje-
sen kevesen leszünk
észak-amerikai magyarok,
akik részt vállalnak a szü-
lõhaza jövõjérõl folytató-
dó küzdelemben.
Pedig a választóvonal a
két világnézetet képviselõ
nagyobb pártcsoportosulás
között nem is lehetne éle-
sebb. Az egyik oldalon áll a
nemzeti, keresztény szelle-
miségû Fidesz-KDNP kor-
mánypárt, a másik oldalon
pedig a szocialista-liberális,
minden magyar értéket sár-
ba tipró, bukott politiku-
sukból álló társaság.
Gyurcsány Ferenc, köz-
utálatnak örvendõ egykori
kormányfõ február 15-én,
szombaton mondta évér-
tékelõ beszédét, amelyben
durva szavakat használt a
jelenlegi miniszterelnök-
kel szemben. A beszéd a
híres komikus Hofit juttat-
ta a hallgatók eszébe,
azonban itt nem egy zse-
niális humorista állt a
hallgatók elõtt, hanem egy
bohóckodó bukott politi-
kus, aki mintegy az utolsó
szalmaszálba kapaszkod-
va próbálja megmérettetni
magát.
A beszéd végén az
emelvényre feljöttek az
egyesült baloldali pártok
vezetõi, már csak az hi-
ányzott, hogy ismét az In-
ternacionálét énekeljék,
mint tették öt évvel ez-
elõtt, ezúttal azonban
meggondolták magukat,
és a Himnusz következett.
Azt hiszem, a gazdag,
milliomos, milliárdos ballib
politikusok tanultak a 2009
tavaszán történt fiaskóból,
a Himnusz jobban illett az
elegáns hotel nagytermét
félig megtöltõ, valamint a
tévénézõ közönséghez,
mint az „éhes proletárt”
idézõ Internacionálé.
Érdekesnek találtam,
hogy az évértékelõ beszé-
det Gyurcsány Ferenc tar-
totta, nem pedig
Mesterházy Attila, a hiva-
talos miniszterelnök-je-
lölt. Ez a politikai szakér-
tõk számára azt mutatja,
hogy Gyurcsány az igazi
ballib-irányító, Bajnai,
Mesterházy és Fodor csak
kellékek a játszmában,
igaz, az utóbbi három po-
litikus nincs megáldva
igazi népszónoki tehet-
séggel, ami a bukott mi-
niszterelnökre jellemzõ.
A múlt század elején a
néptribun szót használták
a gesztikulálva hadonászó
politikus szónokokra. Két-
ségtelen, hogy Gyurcsány
jó szónok, bár ez a hazug-
ságokkal és ócska viccek-
kel teletûzdelt beszéd in-
kább egy stand-up komi-
kushoz illett volna, nem
pedig egy komoly politi-
kushoz.
Gyurcsány szerintem
már csak egy politikailag
lerágott csont, bukott poli-
tikus, aki nem adja fel a
küzdelmet a kitûzött cél-
jáért. A beszéd egyértel-
mûen kifejezte, hogy is-
mét a miniszterelnöki po-
zíciót célozta meg, igaz
nem most, hanem már
2018-ra gondol.
Az interneten egyéb-
ként megtalálható min-
den pozitív és negatív,
Gyurcsányra vonatkozó
információ, csak be kell
ütni a nevét a Google-ba,
és voilá: elénk varázsoló-
dik az élete. Egyszerû
szoba-konyhás lakásból
induló fiatalember, a csó-
ró jelzõt is idetehettem
volna, majd pártkapcso-
latai révén a rendszervál-
tás utáni években egyha-
mar milliomossá, sõt mil-
liárdossá vált, és sikeres
üzletember lett.
Gyurcsány 2002-ben
már Magyarország 50. leg-
gazdagabb embere, amikor
2004-ben ügyes taktikus
politikai húzással sikerült
kierõszakolnia Medgyessy
Péter miniszterelnök le-
mondását, az MSZP-SZDSZ
koalíció õt bízta meg a mi-
niszterelnöki poszttal. Kez-
deti népszerûsége 2009 ta-
vaszára 18%-ra zuhant,
ezért azután átadta a kor-
mány vezetését Bajnai Gor-
donnak.
Ekkoriban kérdezték az
újságírók Medgyessy Pá-
ter miniszterelnököt, hogy
mondjon véleményt
Gyurcsány hihetetlenül
gyors meggazdagodásáról.
Medgyessy kijelentette,
szerinte lehetséges, hogy
a gazdagodás jogilag nem
támadható, azonban mo-
rálisan nem védhetõ. Ké-
sõbb kiderült, az ügyész-
ség nem tudta bíróság elé
vinni a kérdést, miután az
ügy elévült.
Egy másik, nehezen
magyarázható és szerin-
tem kivédhetetlen vád,
hogy Gyurcsány a család-
jával egy gazdag zsidó fa-
míliától elkommunizált
rózsadombi villában él. A
zsidó család villáját elõ-
ször a nyilas hatalom vette
el, majd a háború után a
Rákosi-rendszer.
Késõbb a Kádár-rezsim
Apró Antal kommunista
vezetõnek adományozta
az értékes villát. Évekkel
azután Apró unokája lett
Gyurcsány harmadik fele-
sége, így most õk gondoz-
zák az egykori gazdag csa-
lád elkonfiskált villáját.
Úgy látszik, Gyurcsány
számára nem jelent prob-
lémát egy zsidótól elvett
villában élni. Jogilag ez is
bizonyára rendben van,
de aki folyamatosan náciz-
za azt az Orbánt, aki egy
1980-as években épült
svábhegyi házban lakik
családjával, annak magá-
ba kellene szállnia, vajon
mit gondolnak az embe-
rek a semmibõl egyszeri-
ben milliárdossá vált poli-
tikus vagyonáról.
Igaz lehet, amit
Medgyessy Péter annak
idején mondott, lehet,
hogy jogilag rendben van-
nak a dolgok, de moráli-
san semmiképp!
Érdekes, hogy
Mesterházy Attila még
nem szólat meg, bár köz-
tudott, hogy míg Ameriká-
ban járt, pártjának alelnö-
ke, Simon Gábor botrá-
nyos pénzügye került
nyilvánosságra. Február 4-
én a Magyar Nemzet napi-
lapban megjelent cikkben
arról olvashattunk, hogy
az MSZP második embere
egy ausztriai bankban ne-
gyedmilliárd forint értékû
valutát – eurót és dollárt –
helyezett el a szerény kép-
viselõi fizetésébõl.
Mesterházy Attilának
alig volt ideje lélegzetet
venni; amikor kilépett a
repülõbõl, rögtön riporte-
rek vették körül. Zárójel-
ben mondom, miután ol-
K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. március 1. – 9. szám –
AMERIKAI KRÓNIKA
Harmath István
Minél többen menjünk el választani!
vastam, hogy Mesterházy
New Yorkban magyar ve-
zetõkkel is tárgyalt, érde-
kelne, hogy kivel és mirõl
folyt a beszélgetés.
Simont egyébként rög-
tön kizárták a pártból,
ahol a második helyet fog-
lalta el, de arról nem szólt
senki, hogy honnan szár-
mazott a pénz, és fizetett-
e jövedelmi adót utána az
alelnök. Felháborító volt
nézni, ahogy Simon kerül-
te a riportereket, az újság-
íróknak sem nyilatkozott.
Komikus volt, ahogy Si-
mon a tévé riporterei elõl
bujkált és menekült. Kicsit
a Laurel and Hardy – Stan
és Pan – filmekre emlékez-
tetett a jelenet, bár amikor
egy hatalomra éhes párt
vezetõje ilyen helyzetbe
kerül, az nem nevetséges,
hanem katasztrófa a párt-
társai számára.
Magyarországon jelenleg
mindenki arra kíváncsi,
hogy miként szerzett cca.
250 millió forint értékû va-
lutát egy pártmunkás. Ké-
sõbb, már az ügyészségi
nyomozás során újabb kí-
nos részletek láttak napvilá-
got. Simon Gábor éveken
keresztül nemcsak a va-
gyonnyilatkozatából felej-
tette ki az ausztriai bank-
ban rejtett negyedmilliár-
dot, de adót sem fizetett utá-
na. Kellemetlen az ügy,
nemcsak a szocialistáknak,
hanem az egész baloldali
összefogás számára, hiszen
akifejezettenújgazdagpoli-
tikusok fõként közöttük ta-
lálhatók.
Amikor az e heti írásom
végére értem, ígérem
hogy ezzel befejezem az
USA-ban, Kanadában élõ
honfitársaim molesztálá-
sát. A választási regisztrá-
lásra még van idõ!
Egyébként ennek a feb-
ruár 17-i napnak számom-
ra fontosabb jelentõsége
az, hogy 56 évvel ezelõtt,
Kanada legnyugatibb, Bri-
tish Columbia nevû tarto-
mányában házasságot kö-
töttem egy Galkó Ilona ne-
vû csinos, ifjú hölggyel.
Ezen a napon az 56-os
számnak kettõs értéke is
lett számunkra, hiszen
mindketten az '56-os for-
radalom után hagytuk el
szülõhazánkat.
Regisztráljon mielõbb!
Gyurcsány Ferenc:
hogyan lett a „csóró”
gyerekbõl milliárdos?
Simon Gábor, az MSZP (volt) alelnöke
még nem adott számot a 250 millió forintjáról
FilmvetítésekaSzékelySzabadságNapjaalkalmából
Üzenet haza – Kanadából!
Lélekben együtt vonu-
lunk az egykori székely
fõváros utcáin hömpölygõ
magyarokkal, megrendül-
ten emlékezve a kommu-
nizmus áldozataira épp
úgy, mint az 1854. márci-
us 10-én a marosvásárhe-
lyi Postaréten kivégzett
Bágyi Török János,
Martonosi Gálfi Mihály és
Nagyváradi Horváth Ká-
roly, valamint az április
19-én Sepsiszentgyörgyön
kivégzett Bartalis István
és Váradi József székely
vértanúkra.
Ezen a napon tisztelettel
gondolunk sokat szenve-
dett papjainkra, köztük Is-
ten szolgája Márton Áron
püspökre, akik Isten segít-
ségével vívták emberfeletti
harcukat, példát mutatva
bátorságból és hûségbõl az
utókornak, hogy a nemzeti
kisebbségbe kényszerített
magyarságnak emberhez
méltó élete és szabadsága
legyen.
Az összmagyarság szá-
mára a Székely Szabadság
Napja nemcsak a közös
emlékezés, hanem az ösz-
szetartozás napja is. Füg-
getlenül attól, hogy a Kár-
pát-medence melyik sar-
kában ringatták bölcsõn-
ket, ezzel a rendezvényso-
rozattal egységesen kíván-
juk kifejezni a nemzeti
önrendelkezés és a Szé-
kelyföld területi autonómi-
ája melletti kiállásunkat.
A filmvetítés helyszí-
nei. 2014. március 2., va-
sárnap, Toronto: 1:30 óra-
kor, a Szent Erzsébet
Templom halljában, 432
Sheppard Ave. East. 2014.
március 7., péntek, Camb-
ridge, ON: 19 órakor, Kos-
suth Ház, 979 Kossuth
Road. 2014. március 8.,
szombat, Ottawa: 18:00
órakor, Magyar Ház, 43
Capital Dr. 2014. március
9., vasárnap, Montreal:
11:30 órakor, Magyarok
Nagyasszonya Plébánia,
90 rue Guizot Ouest.
Ezeken rendezvénye-
ken jelen lesznek a Kalei-
doszkóp Hagyományõrzõ
Klub meghívottjai: dr.
Vencser László atya, az
Ausztriai Idegennyelvû
Pasztoráció országos igaz-
gatója, akit Márton Áron
szentelt pappá; Varga
Gabriella budapesti író, a
Jakab Antal Keresztény-
kör alapító elnöke.
A filmvetítés-sorozat to-
vábbi állomásai. Calgary,
AB: 2014. március 2., 12
óra, Szent Erzsébet Katoli-
kus Templom. 2014. már-
cius 8-9.: Windsor, ON,
Edmonton, AB, Letbridge,
AB, Kelowna, BC, Vancou-
ver, BC, Victoria, BC.
Dancs Rózsa
A KMOSZ kulturális
alelnöke
A Kaleidoszkóp
Hagyományõrzõ Klub
elnöke
Március 10-e a Székely Szabadság Napja! E nap elõ-
estéjén a Kanadai Magyarok Országos Szövetségé-
nek szervezésében Kanada-szerte levetítik a Szigo-
rúan ellenõrzött életek címû dokumentumfilmet,
amikor kegyelettel fejet hajtunk mindazok emléke
elõtt, akik életükkel fizettek Petõfi csodálatos álmá-
nak, a világszabadságnak a megvalósulásáért.
Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!
A jól informált magyar
a Kanadai Magyarságot olvassa!