1. Fóbia .
Napjainkban sokan szenvednek különböző fóbiákban.Ez a téma
lehet,hogy soknak segitség lehet.Sok fóbia létezik ,de a fontos az,hogy lehet
gyógyitani.A beteg hozzátartozóinak is segitséb lehet ez a téma ' Fóbia lap .
Fóbiák.
A fóbiákban szenvedő emberek irracionális félelmet, rettegést vagy pánikot élnek át,
amikor a rettegett tárggyal, helyzettel vagy cselekvéssel kapcsolatba kerülnek. Sok
fóbiás emberben olyan elsöprő késztetés alakul ki arra, hogy elkerülje a félelem forrását,
hogy ez a késztetés összeütközésbe kerül munkájukkal, családi életükkel és társas
kapcsolataikkal. A fóbiáknak különböző megjelenési formái vannak...
• A specifikus fóbiák meghatározott tárgyaktól és helyzetektől való alaptalan
félelemmel járnak. Szinte végtelen azoknak a helyzeteknek és tárgyaknak a száma,
amelyekre fóbia kialakulhat, pl. repülés, magaslatok, stb....
• A szociális fóbia attól való félelem, hogy mások jelenlétében rettentően zavarba
jövünk. A leggyakoribb szociális fóbia a nyilvános beszédtől való félelem...
• • Az agorafóbia attól való félelem, hogy olyan szituációba kerülünk, amelyik
pánikrohamot vált ki, és amelyből nehéz elmenekülni. Sok agorafóbiás ember
teljesen otthonülővé válik, míg mások kerülik a nyílt tereket, a sorban állást és a
tömeget.
Specifikus fóbiák
A specifikus fóbiák meghatározott tárgyakra és helyzetekre alakulnak ki, pl. repülés,
magaslatok, tűk, pókok vagy kígyók. A specifikus fóbiák általában gyakrabban fordulnak
elő nőknél, mint férfiaknál, és többnyire gyermekkorban alakulnak ki.
A specifikus (vagy szociális) fóbiák diagnózisa akkor állítható fel, ha a rettegett tárgy
vagy helyzet az annak kitett személynél szorongást idéz elő (gyakran pánikroham
formájában). A fóbiákat átélő személy egyúttal belátja félelmének irracionális voltát, és
a fóbiák által okozott szorongás zavaróvá válik a személy életvitelére nézve.
Szociális fóbia
A szociális fóbia, vagy más néven szociális szorongásos zavar, jellemzői a mindent
elsöprő szorongás és túlzott félénkség mindennapi társas helyzetekben. A szociális
fóbiákban szenvedők folyamatosan, intenzíven és krónikusan attól félnek, hogy mások
figyelik őket, ítélkeznek felettük, illetve, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák és
megalázzák magukat. Félelmeik olyan súlyosak is lehetnek, hogy zavarják iskolai,
munkahelyi vagy mindennapi tevékenységüket. Bár sok szociális fóbiával küzdő személy
belátja, hogy társaságban jelentkező félelme ésszerűtlen és eltúlzott, mégsem képes úrrá
lenni rajta, és gyakran már napokkal, sőt hetekkel előre szorong egy rettegett helyzettől.

2. A szociális fóbia korlátozódhat csupán egy körülírt szituációra is, mint pl. hivatalos vagy
nem hivatalos közegben megszólalni, vagy mások előtt enni vagy inni. A legsúlyosabb
formáiban a fóbia olyan kiterjedt, hogy a személynél a tünetek szinte mindig
jelentkeznek, valahányszor emberek között van. A szociális fóbia rendkívül romboló
hatású lehet, egyes napokon még attól is visszatarthatja az adott személyt, hogy
munkába vagy iskolába menjen. Sok szociális fóbiával küzdő embernek nehezére esik
barátságokat kötni és fenntartani.
Gyakran testi tünetek is kísérik a szociális fóbiánál jelentkező erőteljes
szorongást. Ezek közé tartoznak:
• elpirulás,
• erőteljes izzadás,
• remegés,
• a szorongás egyéb tünetei, például beszélési nehézségek, émelygés vagy egyéb
gyomorpanaszok.
Ezek a látható tünetek tovább fokozzák az elutasítástól való félelmet, illetve a félelem
további tárgyává is válhatnak. A tünetektől való félelem egy ördögi kör kialakulásához
vezethet. A szociális fóbiánál gyakori a családi halmozódás, és társulhat hozzádepresszió
vagyalkoholfüggőség.
A szociális fóbia alacsony önértékeléshez és depresszióhoz vezethet.
Szorongásuk és depressziójuk enyhítése céljából a szociális fóbiában szenvedők gyakran
használnak alkoholt vagy más drogokat, ami függőséghez vezethet. Egyes szociális
fóbiás embereknek más szorongásos zavaraik is vannak, pl. pánikbetegség
éskényszerbetegség.
• A felnőttek kb. 4%-a szenved szociális fóbiában.
• A szociális fóbia kétszer olyan gyakran fordul elő nőknél, mint férfiaknál, de a
férfiak nagyobb arányban fordulnak segítségért.
• A betegség jellemzően gyermekkorban vagy korai serdülőkorban alakul ki, és
ritkán kezdődik 25 éves kor felett.
• A szociális fóbia okai nem teljesen ismertek. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a
szociális fóbia öröklődhet, de egyes betegekben mások viselkedésének és annak
következményeinek megfigyelésével alakul ki a félelem; ezt megfigyeléses
tanulásnak vagy modellálásnak nevezik. A szociális fóbia néha gyermekkori
szégyenlősségből alakul ki.
A szociális fóbia kezelése
A kezelések két formája tűnik hatékonynak a szociális fóbia gyógyításában. Az egyik a
gyógyszeres kezelés, a másik pedig egy rövidtávú pszichoterápia, az ún. kognitív
viselkedésterápia.

3. Gyógyszerek
A gyógyszerek között megtalálhatók olyan antidepresszívumok, mint pl. a szelektív
szerotonin-visszavétel gátlók (selective serotonin reuptake inhibitors, SSRI-k) és
monoamin-oxidaz gátlók (monoamine oxydase inhibitors, MAOI-k), és olyan
gyógyszerek, mint az ún. nagy potenciálú benzodiazepinek. A szociális fóbia egyik
fajtájánál, a szerepléstől való félelemnél, hasznosnak bizonyultak a béta-blokkolók,
amiket többnyire inkább magasvérnyomásra adnak.
Kognitív viselkedésterápia
A kognitív viselkedésterápia is nagyon eredményes lehet a szociális fóbia kezelésében.
Amikor szociális fóbia kezelésére használjak, a kognitív viselkedésterápia az ún.
expozíciós terápiára épül. Ennek keretében a beteg abban kap segítséget, hogy
fokozatosan egyre jobban megbarátkozzon azokkal a helyzetekkel, amelyek megrémítik.
Az expozíciós folyamat gyakorta három lépésből áll.
• Az első lépésben bemutatják a személynek a rettegett helyzetet.
• A második szint az elutasítás kockázatának növelése ebben a helyzetben,
amelynek révén a személy megerősödik abban, hogy el tudja viselni a
visszautasítást és a kritikát.
• A harmadik lépésben a személy különböző módszereket tanul, amelyek
segítségével meg tud küzdeni az elutasítással. Ebben a szakaszban a személy
elképzel valamit, amitől a legjobban fél, miközben arra bátorítják, hogy
konstruktív módon reagáljon a félelmére és az általa észlelt elutasításra.
A szociális fóbiánál használt kognitív viselkedésterápiának a szorongáskezelő tréning is
részét képezi, amelynek során a személy technikákat tanul szorongásszintjének
szabályozására, pl. mély lélegzést. A kezelés másik fontos része a kognitív
újrastruktúrálás, amelynek keretében a személy abban kap segítséget, hogy téves
meglátásait észrevegye, és valóságközelibb elvárásokat alakítson ki arra vonatkozólag,
hogy a társas helyzetek milyen valószínűséggel lesznek rá nézve veszélyesek.
Az olyan támogató terápiák, mint a csoportterápia, illetve pár- vagy családterápia, ahol
a hozzátartozók megismerkednek a betegség természetével, szintén hasznosak lehetnek.
Egyes szociális fóbiában szenvedő embereknek javára válhat a társas készségeik
fejlesztése.
Agorafóbia
Az agorafóbiás személy fél olyan nyilvános helyen tartózkodni, ahonnan szerinte nehéz
elmenekülni. Paradox módon, egyesek viszont az egyedülléttől félnek. Egyes
agorafóbiások leszoknak a tömegközlekedési eszközök használatáról, vagy arról, hogy
nagyobb bevásárló központokba menjenek. Mások nem hajlandóak elhagyni az
otthonukat, esetenként akár évekig. Megint mások csak akkor mernek elmenni

4. otthonról, ha egy bizalmas ismerősük vagy barátjuk elkíséri őket.
Sok agorafóbiás ember egyúttal pánikbetegségben is szenved. Ilyenkor a személy
leginkább attól fél, hogy nyilvános helyen vagy valahol, ahol szerinte a segítség, illetve
biztonság nem azonnal elérhető, pánikroham tör rá. A majd bekövetkező
pánikrohamoktól való félelem az agorafóbiás ember legfőbb problémájává válik, és
minden újabb rohammal csak erősödik ez a félelem. Egyes agorafóbiások azonban
sosem élnek át pánikrohamot, és sok pánikbeteg embernél sem fejlődik ki agorafóbia.
Az agorafóbia nagyon jól kezelhető, ha már sikerült diagnosztizálni. A segítségért
fordulók 90%-a képes normális tevékenységet folytatni a kezelést követően. A gyógyulás
már hónapok alatt is bekövetkezhet, de eltarthat hosszabb ideig is, az egyéni
körülményektől és a betegség súlyosságától függően.
Olvasson többet a kényszerbetegségről (OCD)
Fóbiák kora.
Vannak, akik a repüléstől rettegnek, s ha tehetik még a repülőtér környékét is
elkerülik. Ronald Reagan is közéjük tartozott, de erőt vett magán, mert a
munkáját másképpen nem tudta volna ellátni. Milliók irtóznak az
ízeltlábúaktól, és milliók a mély víztől. Rengeteg ember inkább gyalog megy a
huszadik emeletre is, csak hogy ne kelljen liftbe szállnia, mert klausztrofóbia
gyötri. Másokat meg a városi forgatag vagy a magasság ijeszt halálra, esetleg
attól ájulnak el, hogy idegenek előtt kell megszólalniuk. De van, aki a
betegségektől fél vagy a vihartól, mások a húsevéstől, a vértől, esetleg a
szellemektől.
A fóbiáknak se szeri, se száma...
Alighanem végtelen a pánikot (fóbiát) kiváltó tárgyak, helyzetek, személyek
száma. A tudomány eddig több mint ötszáz különféle fóbiát ismer,
és évente tíz-tizenöt újabbal bővül ez a kör. Ami érthető, hiszen amíg
nem volt mobiltelefon, addig attól nem félhetett senki. Ahogy fejlődik a
tudomány, a technika, változik a társadalom, úgy jelennek meg az újabb
félelmek. Ezek éppen olyan erősek lehetnek, mint a régi, „hagyományos”
pánikkeltő helyzetek, szituációk. Ma már nem ritkaság a félelem a
számítógépektől vagy a terrorizmustól, esetleg az ufóktól. És… félelem a
félelemtől! Ez utóbbi nem is olyan nevetséges, ha belegondolunk. A
tudósokat - természetesen - régóta érdekli, hogyan keletkeznek
ezek a félelmek. Miféle sötét sarokban ültek eddig? Mert valami előzménye
mindegyiknek lehetett. Akinek egyszer gyermekkorában azt mondták, ha
kutya közeledett, hogy „Vigyázz, mert harap!”, akkor a tudatában nem arra az

5. egy kutyára kódolódott be a figyelmeztetés, hanem attól kezdve valamennyit
veszélyesnek vélte, tehát óhatatlanul kialakult nála a kutyafóbia. Ez egyszerű,
mondhatni primitív példa, ám a pszichoterapeuták elmondása szerint a
pánikbetegség többsége így alakult ki.
A legfélelmetesebb fóbia
Felmérések szerint az európaiak több mint hatvan százaléka szenved
valamilyen félelemtől. Keleten viszont az embereknek csaknem 95 százalékára
igaz ugyanez! És ha valaki azt gondolja, hogy ebben a politika aztán tényleg
nem játszhat szerepet, az nagyon téved.
De – érdekes módon – akadnak egészen abszurdnak tűnő dolgok is.
Ugyancsak a közvéleménykutatók felméréseiből derült ki, hogy a
betegségektől tízszer annyian félnek, mint a haláltól. A halál
elkerülhetetlen, a betegség viszont nem. Tehát az emberek hamarabb
elfogadják azt, ami mindenképpen bekövetkezik, mint azt, ami esetleg
elkerülheti őket. Vagyis, amíg a félelem indokolt, a forrása pedig reális, nincs
ok a félelemre. Az emberek azért nem félnek a haláltól, mert elkerülhetetlen.
De félelmet ébreszt bennük az olyan anyag, tárgy, helyzet vagy jelenség, amely
a valóságban nem is jelent igazi veszélyt.
Ezt egyébként már a középkorban is észrevették, pedig akkor aligha végeztek
tudományos fóbia-kutatásokat. Mégis feljegyezték a krónikák, hogy ott
volt a legerősebb a félelem a pestistől, ahol az még fel sem ütötte a
fejét! Ez ma is érvényes. Japánban a legtöbb fóbiás attól retteg, hogy elveszíti
a munkahelyét, miközben a világon - a többi államhoz viszonyítva - ott van a
legkevesebb munkanélküli, szinte mindenki dolgozhat.
A fóbiák egészségre gyakorolt hatásai
Az igazi fóbia, ha már nagyon megeszi a lelket, bizony tönkreteheti az életet.
Akadályozza a munkavégzést, a pihenést. Ráadásul a fóbiások többsége
pontosan tudja, hogy a félelme alaptalan – de nem tud uralkodni rajta. Az
egyik legősibb az agorafóbia, más néven tériszony. Ebben szenvedett már
Diogenész is (a kutatók szerint ezért bújt hordóba). De szenvedett tőle
Leonardo da Vinci, vagy a Nobel-díjas író Boleslaw Prus is. A mai fóbiás
bemegy egy hatalmas áruházba, és rohamot kap a száz méter hosszú polcok
láttán. Ezután pedig már attól és félni fog, ha egy kicsiny vegyesboltba kell
belépnie.
Vannak nevetségesnek tűnő fóbiák is. Andersen, a nagy dán
mesemondó majdnem tűzvész áldozata lett. Attól kezdve pánikba esett egy

6. gyufa lángjától is, és ha valahová utazott, a derekára hosszú kötelet tekert a
ruha alatt, hogy ha netán emeleti szobában szállásolják el, akkor
kimenekülhessen az égő fogadóból…
A fóbiások tizenöt százalékát társadalmi jellegű félelmek gyötrik.
Mondjuk nem mernek mutatkozni mások előtt, vagy nem tudnak beszédet
mondani, szerepelni. Attól félnek, hogy az étteremben leeszik a ruhájukat és
nevetségessé válnak – ezért inkább nem járnak étterembe. Az iskolakerülő
gyermekről ritkán gondolják a szülei, hogy a tömegtől fél, és ezért talál ki
mindenfélét, hogy reggelente otthon maradhasson.
Van, aki a szerelemtől vagy a szextől is retteg. Egyes nyugat-európai
klinikákra évente több száz olyan személy kerül, aki minden kapcsolatot
kerül, nem képes érvényesíteni az érdekeit, nem tudja közölni a véleményét.
Teljesen kívül reked a társadalmon.
A gyógyítás útjai
Johan Huizinga nevezetes könyvében, a Középkor alkonyában leírta, hogy
bizonyos fóbiák ellen már évszázadokkal ezelőtt is volt gyógymód –
még ha nem is tudományosan alkalmazták őket a korabeli terapeuták. VI.
Károly király víziszonyban szenvedett, ezért sohasem engedte, hogy a
bőrét víz érje. Ez egy idő után már elég kínos volt, mert a király erősen
bűzlött. Valaki kitalálta, hogyan lehetne megfürdetni, és ezzel létrejött a „még
nagyobb félelemmel gyógyítás”-elve. Egyik este a mit sem sejtő királyra
tizenkét ördögnek öltözött, rémisztő külsejű, markos férfi tört rá, akik
közölték vele: a pokolból jöttek, és egyenesen oda viszik magukkal. Csak egy
módon menekülhet meg az örök kárhozattól, ha ezentúl fürödni fog… A
rettegő király maga ugrott az előkészített kádba, és attól kedve valóságos
tisztaságmániás lett. Ma is alkalmazzák ezt a fajta gyógymódot, persze sok
más terápiával együtt. Ha nem is egészen így...
Az általános tapasztalat szerint a szakorvosnál jelentkező
paciensek 80-85 százaléka már néhány kezelés után gyógyultan
távozik a rendelőből, elég, ha a pszichiáter néhány fényképet mutat a
fóbiát kiváltó tárgyról vagy élőlényről. A többieknek – mondjuk, akik a
repüléstől félnek -, legalább tíz vagy még több kezelésre kell elmenniük, de
végül ők is meggyógyulnak. Kis kitartással minden félelemtől meg lehet
szabadulni. És mégiscsak jobb rettegés nélkül élni, mint folyamatos
félelemben…
Fóbia és szorongás.

7. Orvosi jegyzet: fóbia és szorongás Dr. Nagy Szilvia
eszközök:
A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb mentális problémák közé
tartoznak, és látszólagos ártalmatlanságuk ellenére is a legtöbb szenvedést
okozzák. Történetileg már Hippokratész is megemlékezett a szorongásos
zavarokról, és érdekes módon a kezelésükre akkoriban a higított bort
ajánlotta. Cikkünkben a szorongásos zavarok témakör alatt tárgyaljuk a
pánikzavart, az agorafóbiát (piactériszony), a szociális és az egyszerű
(specifikus) fóbiákat, valamint a generalizált szorongást.
A szorongásos zavarok tünetei
A fóbiákról…
Levélrészlet: „19 éves lány vagyok, szerintem teljesen jól mennek a dolgaim,
mégis előfordul néha, hogy nagyon szorongok és nem merek kimenni az
utcára, mintha félnék ott egyedül. Az is előfordul, hogy állok a zebránál és
olyan távolinak tűnik a másik járda, hogy félek, nem bírom megtenni a
távolságot, szédülök és bizonytalanná válok. Amikor egy barátnőm velem van,
vagy a családom, akkor sokkal könnyebb. Ha azt látom, hogy egy üzletben
sokan vannak, akkor nem állok be a sorba, inkább hazamegyek, és otthon azt
mondom a szüleimnek, hogy elfelejtettem vásárolni. Nagyon rossz ez az
állapot, nem tudom, hogyan változtathatnék, de így nem maradhat, félek,
hogy boldogtalan leszek, és nem merem senkinek elmondani, mert
kinevetnének, vagy nem értenék meg.”
Ez már fóbiás félelem?
Ha valaki nem mer kimenni az utcára, mert azt érzi, hogy nincs biztonságban,
szorong és fél a szembejövő, teljesen ismeretlen emberektől is, akkor
agorafóbiás ( a nyílt terektől való félelem) tünetektől szenved. Ez a félelem
arról szól, hogy az egyedüllét, a nyilvános helyek, ahonnan nem lehet minden
további nélkül elmenekülni, szinte kezelhetetlen szorongást váltanak ki. Az a
jelenség, hogy egy társsal az utcán ez az érzés nem vagy csak nagyon enyhén
jelentkezik, mutatja, hogy a fóbiás félelemhez szeparációs szorongás is társul ,
mely akkor oldódik, ha valaki biztonságot nyújt a jelenlétével.
Mi a fóbia?
Ez a betegség olyan szorongás, mely csak különleges helyzetben jelentkezik. A
neve (phobos: menekülés, rettegés) jelzi, hogy a beteg valójában menekül a
szorongástól és a helytől, mely ezt kiváltja. Nagyon fontos tudnunk, hogy nem
mindenkinek fejlődik ki ilyen tünete, nincs arról szó, hogy minden
szorongásos állapotban megjelenik fóbiás elem is.

8. A fóbiákban mindig valamilyen jól meghatározható dolog, helyszín szerepel,
mint a félelem kiváltója. A tünetet fenntartó tudattalan szorongás így jól
definiálhatóvá válik. Sokkal érthetőbb, ha valaki azt mondja, hogy nem mer a
metróba lemenni, mert azt érzi, hogy megfullad a föld alatt, mintha
homályosan arról magyaráz, hogy bizonytalanul szorong egy ideje. A fóbiás
tünet tudattalanul tehát lehetővé teszi, hogy néven nevezzünk valamilyen
kézzelfogható, és a racionalitásban is elfogadható kiváltó okot.
Hogyan alakul ki a fóbiás tünet?
Mindannyian láttunk már olyan kisgyereket, aki azonnal bömbölni kezd,
ahogy fehérköpenyes doktor bácsit lát közeledni. Akkor is bekövetkezhet ez a
reakció, ha az orvos kezében nem injekciós tű van, hanem gyönyörű pöttyös
labda. Ez azért van így, mert nem a labda a lényeges, hanem a „félelmetes”
fehér köpeny. Valószínű, hogy ez a kisgyerek tudattalanul is emlékszik a
„csecsemőkori szuriktól” kezdve az óvodáskori mandulavizsgálatokra és az
akkori oltásokra, tehát a fájdalom emléke hozzákapcsolódott a fehér köpeny
látványához. Magyarázhatunk neki tehát, hogy a doktor bácsi nem bánt és
mosolyoghatunk rendületlenül, az ő sírásában benne van a felismerés, hogy
„köszöni, ő pontosan tudja, mi fog következni”.
Nagyjából így alakul ki a fóbiás félelem felnőtt korban is, csak már nem az
injekciós tű, hanem az egyedüllét, a tömeg vagy a tömött busz lesz az ijesztő.
Mikor valaki rosszul lesz egy közértsorban, a szorongás emléke rövid idő alatt
kötődik a sorban álláshoz, amit aztán ívben fog elkerülni, hogy meneküljön az
érzéstől, ami felrémlik benne.
Milyen fóbiák vannak?
A leggyakoribb az agorafóbia, amikor valaki az utcától, a tömegtől, a
forgalmas helyektől, a zsúfolt üzletektől, a alagutaktól és a hidaktól fél.
Nagyon sokszor hallani, hogy valaki nehezen bírja a felvonulásokat, nem
szereti a hipermarketeket, mert ott azt éli át, hogy nagyon elveszett az
emberek között, akik mind jól vannak, intézik a dolgaikat, lendületesen
jönnek – mennek. Közlekedési fóbiás tünetek a közlekedési eszközökön
jelentkeznek, ilyenkor a buszon, villamoson utazás egy szorongásos
rémálommá válik. Akinek piros jelzésű buszon kell utaznia, az attól is
szenved, hogy nem szállhat le, ahol akar, „kényszerítve” van arra, hogy kivárja
a végállomást.
A szociális fóbia azokban a helyzetekben nyilvánul meg, ahol mások előtt
beszélni kell, felszólalni, vagy felelni, aminek a hátterében a „mások
megítélésétől” való félelem áll. Ilyenkor éli át valaki, hogy nehéz bemennie egy

9. étterembe vagy klubba, mert úgy érzi, minden szem rászegeződik, és ő
biztosan botladozni fog, hasra esik, remegni kezd kezében a pohara, elpirul és
csak a vak nem látja, hogy milyen esetlen.
Az emberektől való szorongás hátterében a saját önbizalom és önértékelési
problémák állhatnak, szinte traumaszerű lehet a tehetetlenség érzése, amit
ilyenkor átél valaki.
Ismertek a kígyótól, magasságtól, mélységtől, repüléstől, póktól való félelmek
is.
Lehet kezelni a fóbiás tüneteket?
A pszichoterápiás tapasztalatok azt mutatják, hogy jól kezelhetők, tehát a
félelmek és a szorongások feloldhatók. Természetesen csak úgy lehetséges ez,
ha a tünet hátterében lévő tudattalan szorongásokat sikerül feltárni és a beteg
is „hajlandó lemondani” a tünetéről.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy pl. a közlekedési fóbiáknál elég gyakori, hogy az
egész család a „beteg” szállítását szervezi, központi feladattá válik a feladat
megoldása. Ilyenkor elmondható, hogy a betegnek tudattalan nyeresége is
származik a tünetből, mert ő lesz a kulcsfigura a családban, aki valójában a
kontrollja alatt tartja a hétköznapokat. Nem direkt csinálja ezt, nem arról van
szó, hogy úgy döntött, hogy kihasználja ezt a nyereséget, mert mindez a
tudattalan működése eredménye, csak a realitásban jól látszik, hogyan épül ki
egy ilyen rendszer. Ilyen esetekben a tünet sokszor nehezen múlik el, mert
valójában erről a „másodlagos betegségelőnyről” is le kell tudni mondani.
Mikor kell szakemberhez fordulni?
Általában mindenki akkor keres segítséget, mikor már az élete nehezül meg
annyira, hogy a tünet határozza meg a mozgását vagy a kapcsolatait. Sokszor
előfordul azonban, hogy a fóbia jól kezelhető, tehát ha valaki a mérges
kígyóktól fél, amik viszonylag ritkán jönnek szembe a körúton, akkor
bármeddig együtt él vele. Az agorafóbia és a szociális fóbia viszont annyira
képes átrajzolni a megszokott életformát, és állandó szorongást is okozhat,
amit már nem lehet „házilag” kezelni. Általában a fóbiás tünetek mellett
megjelenik pánik rosszullét is, mert a szorongások és a rosszullét ijesztőek,
ettől érezheti valaki, hogy még rosszabbul fest a helyzet. Ugyanakkor érdemes
tudni, hogy nem kell halálra ijedni, meg kell találni a szorongás magyarázatát
és akkor a tudattalan tünetképződés enyhül, majd elmúlik
Fóbiák,félelmek.
Női Portál

10. E.R.
2007-02-20
Kerülöd a zárt helyeket? Félsz a repüléstől? Rosszul leszel, ha tűt látsz? Ha
csak lehet, elblicceled a randit a fogorvossal, annyira rettegsz? Szinte
lebénulsz, ha pókot, vagy egyéb rovart látsz? Ha ez így van, akkor lehet, hogy
valamiféle fóbiád van.
W
Úgy nevezik, specifikus fóbia
Az ilyen emberek nem mindentől rettegnek, de amitől igen, attól annyira,
hogy az már orvosilag is rendellenességnek számít. Mert a tárgy, állat vagy
helyzet, amitől annyira félünk, a valóságban nem félelmetes, de ezt nem
tudjuk helyesen felmérni, az érzelmeink határozzák meg az ítéletedet. Az ilyen
specifikus fóbiák gyakran kezdődnek gyermek- vagy serdülőkorban, de
megmaradnak felnőttkorra is. A nőknél a felmérések szerint kétszer
gyakrabban fordul elő ilyesmi, mint a férfiaknál, és nem ritka. A
kialakulásának okát még nem ismerik, de az már biztos, hogy valamilyen
szinten örökölhető.
Ahhoz, hogy tudd, a te félelmeid fóbiák-e, vagy sem, nézzük csak,
mitől fóbia egy fóbia
- A félelem tartós és erős. Lehet, hogy már akkor is érzed a félelmet, ha csak
tudod előre, hogy látni fogod azt a bizonyos tárgyat, állatot, vagy eseményt.
Abban a pillanatban, hogy meglátod a tárgyat, vagy egy bizonyos helyzetbe
kerülsz, a félelem azonnali, és olyan erőssé is fajulhat, hogy az már pánik-
roham.
- A felnőttek, akiknek ilyen specifikus fóbiájuk van, “józan pillanataikban”
teljes mértékben tisztában vannak vele, hogy félelmük teljesen
megalapozatlan.

11. - Megpróbálhatod elkerülni azt a szituációt, hogy a félelmed tárgyát lásd, vagy
átéld. De abban a pillanatban, hogy mégis ilyen helyzetbe kerülsz, a félelem
azonnali és erős.
- A különlegesen erős félelem, vagy az, hogy mindent megteszel, hogy elkerüld
az ilyen kényes szituációt, már komolyan befolyásolja mindennapi életedet: a
munkát, iskolába járást, a barátságokat és mindenféle személyes
kapcsolatokat. Lehet, hogy időd nagy részét ezek helyett aggódással töltöd.
- Azt azért meg kell vizsgálni (vizsgáltatni), hogy a fenti jelenségek nem
valami másmilyen probléma tünetei-e, mert az is előfordulhat.
Hogy meg értsd a fenti “követelményeket”
Mindegyiket jól végig kell gondolni, hol is a határ a “sima” félelem és a
specifikus fóbia között. Mint ahogy már említettük, maga a félelem nagyon
erős, és megmagyarázhatatlan. Az érintett személy maga is tudja, hogy
félelme megalapozatlan, és nevetni is tud rajta – ha nem pont abban a
számára félelmetes – helyzetben van éppen. Megtanulja, ha lehet, elkerülni a
számára félelmetes helyzeteket, ha pedig tudja, hogy mégis ilyen vár rá, már
előre fokozott idegességgel várja. Ez a félelem és a kerülgetés komoly hatással
lehet a mindennapi életére. És biztosnak kell lenni, hogy nem valamilyen
teljesen más betegség okozza ezeket a tüneteket.
Nagyon fontos...
A pánikbetegségben szenvedők például félhetnek az autóvezetéstől,
repüléstől, liftbe szállástól, és ez kívülről olyannak is tűnhet, mint valami

12. specifikus fóbia. De a pánikbeteg ilyen rettegett helyzetekben pánikrohamot
kap, és nem tud kilépni a félt szituációból. Akinek meg specifikus fóbiája van,
az magától a helyzettől retteg, hátha balesetet okoz, lezuhan a repülő. Az,
akinek meg poszttraumatikus stressz-betegsége van (tehát valami tragédia
érte, és az utáni állapotban van), megpróbálja szintén elkerülni a félt
helyzeteket, de ez mindig az őt ért tragédiával van kapcsolatban. Azok, akik a
társasági helyzetektől félnek, valószínűleg inkább az emberekkel van gondjuk,
nem valamiféle speciális fóbiájuk. Az ilyenek, ha félnek a fogorvostól, tényleg
a fogorvostól félnek, hogy beszélni kell vele, hogy ott kell ülni tátott szájjal,
nem pedig a fogkezelés fájdalmától. Egy embernek egyszerre többféle
“rendellenessége” is lehet, az egyik nem zárja ki a másikat.
A specifikus fóbia fajtái
- Állatokhoz kötődő
- Természeti jelenséghez kötődő (a magas helyektől, viharoktól, víztől)
- Vérhez, injekcióhoz, sebesülésekhez kötődő
- Helyzetekhez kötődő (repülés, lift, zárt helyek)
- Egyéb (mint a fulladástól, hányástól, betegségtől való rettegés)
A specifikus fóbia kezelése
A specifikus fóbiát nem mindig kell feltétlenül kezelni. Ha az érintett személy
várhatóan sosem kerül majd az általa rettegett helyzetbe, semmi szükség
kezelésre. De ha komolyan befolyásolja mindennapi életét, karrierjét, sőt
esetleg az egészségét veszélyezteti, mert mondjuk nagy ívben kerüli az orvost,
szükség van segítségre.
A specifikus fóbiák rendszerint jól reagálnak arra a fajta pszichoterápiára,
amit tudományosan “viselkedésterápiának” neveznek. Ennek folyamán a
kezelt személyt fokozatosan teszik ki az általa került és félt helyzeteknek.
Eleinte csak elképzeltetik vele, képeket kell nézni és reagálnia. Sokat segíthet
a számítógép, amikor “virtuális valóságba”, digitálisan leképezett szituációkba
terelik a kezelt személyt, nem a valódi szörnyű helyzettel kerül egyenesen
szembe, szokhatja a dolgot.

13. Az biztos jó, ha az ilyen kezelésnél terapeuta is van jelen, és segít, de kevésbé
komoly esetekben magunk is próbálkozhatunk ilyen “kezeléssel”.
A “szembekerülést” mindenféleképpen jó apró, emészthető lépésekre
lebontani. És csak akkor lépjünk tovább, ha azt a szituációt (mondjuk
fényképeket, már tudunk pókokról nézegetni) simán, nyugodtan el tudjuk
viselni. Ebben segíthetnek a különféle relaxációs technikák is.
A fóbiák árnyékában.
Meghatározás
A fóbia terminus, úgy a pszichiáter, mint a laikus ember számára egy extrém
intenzítású félelmet jelent, melyet az alany irracionálisnak észlel. A félelmet
általában egy tárgy, élőlény, illetve helyzet megléte vagy csupán puszta
gondolata idézi elő.
Más pszichiátriai elnevezésektől eltérően a fóbia fogalom helyes használata
nagyon közel áll a tudományos jelentéshez.
A fóbiák genetikája
A kutatók beszélnek bizonyos genetikai fóbiákról, mivel kiderült, hogy a
fóbiák sokkal gyakoribbak az egypetéjű ikrek esetében. Léteznek azonban
pszichológiai magyarázatok is a fóbia kialakulására. A jelenlegi pszichológiai
irányzatok szerint a fóbiák elsajátítása operáns kondicionálás, azaz
asszociációk révén történik (mindenki emlékszik Pavlov kísérletére, hogyan
kondicionálta kutyája nyálazási reflexét egy égő segítségével, melyet az étel
melé társított). Ennek alapján a fobogén tárgy, jelen esetben legyen patkány,
kondicionált ingerré válhat egy korábbi félelemreflex

14. alapján(gyerekkorunkban egy patkány elvágta utunkat és mi nagyon
megijedtünk, azóta patkány láttára kialakul a félelemreflex).
Az ingerre adott reakció számos esetben túlzott, a realitástól eltérő módon
nyílvánul meg. Erős félelmi érzést él át az egyén, még azokban az esetekben is
mikor az inger csupán szimbólikus: az alany egy patkányokról szoló filmet néz
meg, vagy egy rágcsálókról folyó beszélgetesén vesz részt. “Az ember legősibb
és legerősebb érzése a félelem.”(H.P Lovecraft, amerikai író)
Mitől félünk?
Habár egy fajta félelemől van szó, a fóbiák különböző kategóriákra oszlanak:
Egyszerű fóbiák. A leggyakoribb példák a rovar, kígyó, injekció, vér, bacilus,
természeti jelenségektől való félelmet foglalják magukba, ám a lista
korántsem teljes.
Agorafóbia. Jellemzője az olyan terektől való félelem ahonnan nehéz kijutni,
vagy egy kívülálló személy segítségét kérni. Az agorafóbiás ember fél zsúfolt
helyeken lenni egyedül, vagy akár egy személy kiséretében is. Az agorafóbia
következménye, hogy az alany elkerüli a zsúfolt helyeken való tartózkodást,
legyen az mozi, piac, stadion, stb., valamint számos esetben fél saját házát is
elhagyni.
Szociális fóbiák. Az ilyen fóbiával küszködő egyén elkerüli
az olyan helyzeteket, ahol bármilyen módon ítélkezhetnének viselkedése
fölött. A szociális fóbia magába foglalja az olyan típusú félelmeket mint:
nyílvános helyen való beszéd, evés, írás félelme, valamint a közwc
használatának félelme.
Hányan érintettek?
5 és 7 %-os gyakorisággal van jelen az agorafóbia és leginkább a nőket
veszélyezteti. A szociális fóbia 2 és 10 %-ban elterjedt, ám leginkább a
különböző kultúráktól és metodológiai tanulmányoktól függ ennek aránya. Az
említett fóbia ugyancsak elterjedtebb a nők körében, ám mégis a férfiak azok,
akik szakértői segítséget kérnek problémáikban, mivel szakmai életükre nagy
hatással van. Az egyszerű fóbiák nagy gyakorisággal bírnak, ám kevés ember
fordul igazán pszichológushoz vagy pszichiáterhez segítségért. Ha mégis
megteszik, az annak köszönhető, hogy az adott fóbiák bekerítik magán és
szakmai életüket.

15. A fóbia megnyílvánulása
Nem akármilyen pillanatnyi ijedtség lesz fóbiaként katalogizálva, sőt még a
tartós félelmek sem fóbiák. Aki valamilyen fóbiával rendelkezik számos
esetben irreálisként érzékeli a dolgokat, mintha egy filmben játszódna.
Ugyanakkor felléphet a szerepjátszás érzete is, valamint a őrültségtől és a
haláltól való félelem. Az ilyen megnyílvánulások krízishelyzetet vonnak
maguk után, amikor is az egyén bepánikol. Habár a fóbiák különbözők,
hasonló fizikai megnyílvánulások kísérik a félelem érzetét:
• a szívverés gyorsulása;
• felgyorsult légzés;
• izadtság;
• hányinger és hasi fájdalmak;
• szédülés, egyensúly elvesztése;
• izomláz;
• szúrásszerű érzés a végtagokban.
Mindezekben az esetekben, az egyén túlzottnak észleli a félelmet, ám mégsem
tudja kontrollálni azt, kivéve ha kerüli a fóbiás szituációkat. Az elkerülés
számos esetben problémát okozhat. A félelemtől való félelem miatt az egyén
számos esetben redukálja a félelem tárgyával való szembesülést. Minél
fontosabb a félelem anal intenzívebb lesz az elkerülési folyamat. Nem ritkák
azok az esetek, mikor az elkerülési folyamatban az egyén oda kerül, hogy saját
háza lesz az egyedüli bástya, mely biztonságos helyként szolgál. A túlzott
elővigyázatosság miatt, a hozzártozók általában megijednek és mindössze
csak ekkor fordulnak szakemberhez. A felnőttek 50%-a küzd valamilyen
félelemmel, ami lehet kígyó, pók, patkány illetve földrengéstől való félelem is.
Mit lehet tenni?
A jóhír, hogy ezekre a rendellenességekre van gyógyír, és a félelmeket
irányítás alatt lehet tartani. A fóbiák kezelésére rengeteg gyógyszert tartanak
nyilván. Egyes antidepresszánsok is jótékony hatást gyakorolnak a fóbiában
szenvedő betegekre. Ezek a gyógyszerkészítmények elősegítik az érintett
beilleszkedését, csökkentik félelmeit és javítják biztonságérzetet. Egyes fóbiák
esetén, a leggyakoribb kezelési módszer a pszihoterápia. Ez a módszer nagyon
egyszerű; lépésről lépésre a beteget rávezetik a helyes viselkedésre, azaz, aki
például írtózik a pókoktól, a terápia során eljut egészen addig amíg megszokja
ezek jelenlétét. A térápia szükségessége nem minden esetben indokolt. Ha
valaki írtózik a mérgeskígyóktól, akkor nincs szüksége kezelésre, amennyiben
olyan nagyvárosban él, ahol ezeknek az állatoknak a jelenléte nagyon ritka,
vagy hiányzik. Ugyanakkor, ha az egyén a városból olyan helyre költözik, ahol

16. esetleg találkozhat ilyen kígyókkal, akkor a terápia szükségessége értelmet
nyer.
Néhány érdekesebb fóbia:
ACEROPHOBIA – a savanyú íztől való félelem
ASTROPHOBIA – a csillagoktól való félelem
BIBLIOPHOBIA – könyvektől való félelem
CATOPTROPHOBIA – tükörtől való félelem
DENDROPHOBIA – a fáktól való félelem
ELEUTHROPHOBIA – a szabadságtól való félelem
GENOPHOBIA – szexuális vágyaktól való félelem
Kiegészitő cikkek-klikkeljen rá '
Hogyan lehet leküzdeni a fóbiát ? Fórum.
Milyen fóbiád van ? Fórum.
A fóbia feloldása 3 lépésben.
A pókiszony-érintéssel leküzdhető a fóbia.
A xenofóbia .
Agórafóbia és tünetei .
A triszkaidekafóbia .
A homofóbia.