A 21. század egyik alapvető jelensége a képviseleti demokráciák válsága. E válságnak az az egyik legjelentősebb kísérőjelensége, hogy a képviseleti intézményrendszer újraértelmezése és a közvetlen (direkt) demokrácia megoldásai folyamatosan napirenden vannak. Az előadás gyakorlati példák segítségével felvázolja a képviseleti rendszer gyengeségeit, s ráirányítja a figyelmet a direkt demokrácia legjelentősebb tendenciáira: városi tanácsok, deliberatív közvélemény-kutatás, részvételi költségvetés. Az előadás során arra keressük a választ, hogy a közvetlen/direkt megoldások magának a képviseleti demokráciának a reformját jelentik vagy pedig - ha a jövőt fenntartható helyi közösségekben képzeljük el - egy egészen új demokrácia képét vetítik elénk.

1. A képviseleti demokrácia
válsága és a közvetlen
demokrácia
Antal Attila, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, Energiaklub
http://antalattila.blogspot.hu/

2. Témakörök
I. Mi van válságban?
II. Demokráciaelméletek
III. Normatív elméletek
IV. Részvételi, közvetlen demokrácia
V. Deliberatív demokrácia
VI. Eszközök, intézmények
VII.Demokrácia és alkotmányosság
VIII.Lehetséges megoldás

3. I. Mi van válságban?
demokrácia
dêmos krátos

4. II. Demokráciaelméletek
 Pozitív demokráciaelméletek – a létező demokráciák
leírása(pl. racionális választás, vezérdemokrácia)
 Empirikus demokráciaelméletek – a létező demokráciák
értékelése, mérése, teljesítményük értékelése
 Normatív demokráciaelméletek – normatív elvárásokat
fogalmaznak meg

5. II. Demokráciaelméletek
 Pozitív demokráciaelméletek – milyen?
 Empirikus demokráciaelméletek – milyen minőségű?
 Normatív demokráciaelméletek – milyennek kell lennie?

6. III. Normatív elméletek
Kik? Milyen módon?
Milyen
intézményekkel?

7. III. Normatív elméletek
Minimalista-elektorális képviseleti
elmélet (Schumpeter)
liberális konszociális deliberatív egalitárius
részvételi,
közvetlen
többségi

8. III. Normatív elméletek
Minimalista-elektorális elmélet
(Schumpeter)
liberális konszociális deliberatív egalitárius
részvételi,
közvetlen
többségi

9. IV. Részvételi, közvetlen demokrácia
 A képviseleti demokrácia válságára adott válaszkísérlet
 A politikai részvétel, participáció növelésének igénye
 Választók mobilizálása és bevonása
 Az állampolgárok közvetlen részvétele
 Minél nagyobb arányú részvétel

10. V. Deliberatív demokrácia
 A döntéshozatal módjára vonatkozik
 A döntés megfelelő diszkussziót követően, érvek és
ellenérvek ütköztetésének eredményeképpen hozható
 Diszkurzív tér
 Nyilvános vita (arguing)
 Racionális kompromisszum
 Nincs kifejezett intézményi preferenciája

11. VI. Eszközök, intézmények
Direkt, közvetlen:
 Népszavazások, népi kezdeményezések
 Városi gyűlés (New England)
 Chicago Alternative Policing Strategy
 Részvételi költségvetés
Deliberatív:
 Konszenzusos konferencia, deliberatív közvélemény-kutatás
 ICT-megoldások: internetes vitafórum, on-line deliberatív
közvélemény-kutatás

12. VI. Eszközök, intézmények
Town meeting
 A helyi önkormányzás fontos intézménye az USA-ban a 17. századtól
kezdve
 New England, Connecticut, Maine, Massachusetts
 Feladatkörök: jogalkotás, költségvetés elfogadása, adminisztratív
döntések
 Összehívható konzultatív (reprezentatív) jelleggel is
 Fajtái: nyilvános, reprezentatív, speciális, regionális (együttes)

13. VI. Eszközök, intézmények
Chicago Alternative Policing Strategy
 1993 egy alternatív pilot-programként indult
 1994-re egész Chicago-ban bevezették
 Felismerés: a közösség és a rendőrség egyre jobban elszigetelődik
egymástól
 Cél: a közösség tagjainak és a rendőröknek az együttműködése
 Növekvő kommunikációs csatornák, közös megoldások kidolgozása
(„Együtt meg tudjuk csinálni!”)

14. VI. Eszközök, intézmények
Részvételi költségvetés
 A részvételi költségvetést a brazíliai Porto Alegre-ben találták ki és
alkalmazták először 1989-ben
 Azóta lényegesen kibővült és sokkal szabályozottabbá vált az eredeti
formájához képest
 A részvételi költségvetés gondolatát átültették a gyakorlatba több
száz helyi önkormányzatban Latin Amerikától Európáig; sőt néhány
esetben a regionális szintű költségvetés tervezéséhez is felhasználják
 Lényeg: bevonja az állampolgárok szélesebb rétegeit a költségvetési
folyamatba, a szűkös közösségi erőforrások elosztásába

15. VI. Eszközök, intézmények
Részvételi költségvetés
 Téma: pénzügyi és/vagy költségvetési kérdésekről kell tárgyalniuk a
résztvevőknek
 Kiterjedés: olyan városi vagy kerületi szinten kell megszerveződnie,
ahol van választott képviselőtestület, és a helyi adminisztráció önálló
hatalommal rendelkezik a költségvetési kérdések legalább egy része
fölött
 Ismétlődés: rendszeresen ismétlődő folyamatnak kell lennie, legalább
évente egy alkalommal
 Folyamat: magában kell foglalnia nyilvános eszmecserét
(deliberációt), amely gyűléseken vagy online fórumokon zajlik
 Eredmény: számonkérhetővé kell tennie a helyi állami intézményeket
a nyilvános eszmecserék javaslatai alapján

16. VI. Eszközök, intézmények
Részvételi költségvetés
 A Védegylet projektje
 Érvek a részvételi költségvetés mellett:
Növeli a
kormányzat és a
kormányzati
intézkedések
támogatottságát
Növeli a részt vevő
politikai erők
támogatottságát
Segíti a helyi szintű
tervezést
Csökkenti a rejtett
gazdaságot
Csökkenti a
korrupciót és a
közpénzek
elpocsékolását
Hozzájárul a
demokrácia
minőségének
javulásához

17. VII. Demokrácia és alkotmányosság
Liberális demokrácia
Jogi
alkotmányosság
Többségi demokrácia
Politikai
alkotmányosság
Részvételi/deliberatív
Állampolgári/nép
alkotmányosság

18. VII. Demokrácia és alkotmányosság
Jogi alkotmányosság
Középpontban az
Alkotmánybíróság
A törvényhozás és a
kormányzat döntése
felülírható
Mindent eljogiasít
Elitista, antipopulista
Lehetséges konszenzus
Politikai alkotmányosság
Középpontban a törvényhozás
és a kormányzat (a többség)
A(z Alkotmány)bíróság
döntése felülírható
Mindent átpolitizál
Populista
Feloldhatatlan
véleménykülönbségek
Állampolgári/népi
alkotmányosság
A legfontosabb kérdésekben
az állampolgárok döntenek
Minden megvitatható,
megvitatandó
Mindent átpolitizál
Populista, antielitista
Feloldhatatlan
véleménykülönbségek

19. VII. Demokrácia és alkotmányosság
Jogi alkotmányosság
Középpontban az
Alkotmánybíróság
A törvényhozás és a
kormányzat döntése
felülírható
Mindent eljogiasít
Elitista, antipopulista
Lehetséges konszenzus
Politikai alkotmányosság
Középpontban a törvényhozás
és a kormányzat (a többség)
A(z Alkotmány)bíróság
döntése felülírható
Mindent átpolitizál
Populista
Feloldhatatlan
véleménykülönbségek
Állampolgári/népi
alkotmányosság
A legfontosabb kérdésekben
az állampolgárok döntenek
Minden megvitatható,
megvitatandó
Mindent átpolitizál
Populista, antielitista
Feloldhatatlan
véleménykülönbségek
1989 2012

20. VII. Demokrácia és alkotmányosság
Jogi alkotmányosság
Túlságosan
elitista
Politikai alkotmányosság
A (vélt)
többség
zsarnoksága
Állampolgári/népi
alkotmányosság
Aktív
démosz kell
hozzá
1989 2012

21. VIII. Lehetséges megoldás
Kik? Milyen módon?
Milyen
intézményekkel?

22. VIII. Lehetséges megoldás
 A demokrácia megreformáláshoz nem pusztán (új)
technikákat, intézményeket kell kidolgozni
 A társadalmat kell érdekeltté tenni a deliberációban és
közvetlen részvételben
 Mindez elsősorban a helyi/lokális demokrácia
megerősítésével lehetséges
 Olyan ügyek kellenek, amelyek átérezhetőek és
átélhetőek: energiaszövetkezetek, városi kerületek
rekultivációja, landshare, közösségi kocsma

23. Felhasznált irodalom
Bellamy, Richard (2007): Political Constitutionalism. A Republican Defence of the
Constitutionality of Democracy. Cambridge, Cambridge University Press
Blokker, Paul (2013): New Democracies in Crisis? A Comparative Constitutional
Study of the Czech Republic, Hungary, Poland, Romania and Slovakia. New York,
Routledge
Kramer, Larry (2004): The People Themselves: Popular Constitutionalism and
Judicial Review. Oxford, Oxford University Press
Pócza Kálmán (2015): Alkotmánybíráskodás es demokráciaelmélet. In:
Századvég, 75. 137-181. pp

24. Köszönöm a figyelmet!
antal.attila@ajk.elte.hu