Lehetőségek a társadalmi részvétel gyakorlására: részvétel a jogalkotásban, népszavazás-népi kezdeményezés, hatósági eljárásokban való részvétel.

1. A társadalmi részvételA társadalmi részvétel
lehetőségei és jelentőségelehetőségei és jelentősége
Antal Attila
Energiaklub Szakpolitika Intézet és Módszertani Központ
antal@energiaklub.hu

2. TémakörökTémakörök
I. Mi a társadalmi részvétel
II. A társadalmi részvétel előnyei
III. Az információhoz való hozzáférés
IV. A társadalmi részvétel szintjei és szabályozása
V. Aarhusi Egyezmény
VI. Túl a társadalmi részvételen

3. I. Mi a társadalmi részvétel?I. Mi a társadalmi részvétel?
 Alaptörvény: B) cikk (4) bek.: „A nép a hatalmát választott
képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
 Önkormányzati törvény: 2. § (4) bek. „A választópolgárok
választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő
részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi
jogaikat.”
 Kontroll-mechanizmus
 A közhatalmi szervek ellenőrzése és közreműködés a döntéseik
meghozásában
 Nem együttdöntésről van szó
 A társadalmi részvétel elmaradásának sem szankciója nincs, a
részvétel nem szükséges a döntés érvényességéhez

4. II. A társadalmi részvétel előnyeiII. A társadalmi részvétel előnyei
 Növeli a közpénzek felhasználásának átláthatóságát
 Csökkenti a korrupciós kockázatokat
 Az időhorizont problematikája
 A civil részvétel fontos faktor lehet a biztonságos
működést illetően (folyamatos kontroll)
 Legitimációs szempontok
 A társadalmi és környezeti igazságtalanságok
kiküszöbölése

5. III. Az információhoz való hozzáférésIII. Az információhoz való hozzáférés
 Bármilyen társadalmi részvétel előfeltételezi a nyilvánosan
elérhető információkhoz való hozzáférést
 Az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról 2011. évi CXII. törvény
 Közzétételi listák
 Adatigénylés: közfeladatot ellátó szervnek vagy
személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő
közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre
irányuló igény alapján bárki megismerhesse

6. III. Az információhoz való hozzáférésIII. Az információhoz való hozzáférés
 Mit kezdünk a megszerzett információkkal?
 Hogyan illesztjük be a projektbe az információt?
 Hogyan használható fel az információ a társadalmi
részvételi ügyeiben?
 Az információs aszimmetria kérdése

7. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása

8. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
Jogszabályok
Alaptörvény
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az
európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról
2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi
részvételről szóló
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól (Ket.)
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
(Kvt.)
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról

9. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (Európai Unió)
Európai polgári kezdeményezés
Lisszaboni Szerződés
Az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedét képviselő
egymillió polgár kérheti az Európai Bizottságot, hogy a
hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot
tegyen
Polgári kezdeményezést úgynevezett polgári bizottság
szervezhet, amelynek tagjai legalább heten vannak és
legalább hét különböző tagállamban élne
Egy év áll rendelkezésre a szükséges aláírások
összegyűjtésére

10. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (országos)
Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az
Országgyűlés országos népszavazást rendel el
A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el
Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az
Országgyűlésre kötelező
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több
mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó
választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos
választ adott
Kizárt tárgykörök (költségvetés)
Megszűnt a népi kezdeményezés országos szinten

11. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Az önkormányzati döntés egy fajtája
A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a helyi
népszavazás elrendelése
A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi
népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe
tartozó ügyben
Kizárt tárgykörök
Kötelező elrendelni: amikor törvény vagy önkormányzati
rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő

12. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Helyi népszavazást kezdeményezhet
 a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede
 a képviselő-testület bizottsága
 az önkormányzati rendeletben meghatározott számú
választópolgár, ami nem lehet kevesebb a
választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a
választópolgárok huszonöt százalékánál (kötelező
elrendelni a meghatározott aláírás összegyűjtése
esetén) (Boda: 25%; Pécs: 10 %)

13. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Helyi népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári
kezdeményezést
 olyan magánszemély, aki a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán választó lehet,
 párt,
 egyéb egyesület a létesítő okiratában meghatározott céllal
összefüggő kérdésben szervezhet.
A helyi népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni,
hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a helyi
népszavazás eredménye alapján a képviselő-testület el tudja
dönteni, hogy terheli-e döntéshozatali kötelezettség, és ha igen,
milyen döntés meghozatalára köteles

14. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
1. Népszavazás, népi kezdeményezés (helyi)
Helyi népi kezdeményezés: arra szolgál, hogy az
önkormányzat képviselő-testülete megtárgyaljon olyan
ügyeket, amelyek a hatáskörébe tartoznak
Nem kötelezi az önkormányzatot
Helyi szabályozás rendelkezik róla

15. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (országos szint)
 A törvény hatálya a miniszterek által előkészített
jogszabálytervezetekre, szabályozási koncepciókra terjed
ki (törvény, kormányrendelet)
 Korlátozások széles köre:
 egyéni képviselői javaslat
 a Magyar Köztársaság érdekinek veszélyeztetése (kizárt)
 sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik (nem kell)

16. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (országos szint)

17. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (helyi szint)
 Önkormányzati törvény: a helyi önkormányzat feladatai
ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő
közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a
helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt
 Rendelet-tervezetekkel kapcsolatos vélemények
 A rendeletek hatályosulásával kapcsolatos észrevételek
 Helyi szabályozások

18. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
2. Részvétel a jogalkotásban (helyi/országos szint)
 A környezetvédelmi egyesület joga [Kvt. 98. § (2). bek.]:
 közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét
érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és
környezetvédelmi programok kidolgozásában
 véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és
önkormányzati jogszabályok tervezeteit (be kell jelenteni
a véleményezési igényt)
 véleményezze a működési vagy tevékenységi területét
érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve
program tervezetét és környezeti értékelését

19. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
3. Részvétel a hatósági eljárásokban (környezetvédelmi
ügyekben)
 Általános szabályok: Ket.
 Kvt. 98. § (1): „A környezetvédelmi érdekek képviseletére
létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem
minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket (a
továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi
közigazgatási hatósági eljárásokban a működési
területükön az ügyfél jogállása illeti meg.”
 Az érintett szervezetek bírósági bejegyzésről szóló jogerős
határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat

20. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
3. Részvétel a hatósági eljárásokban (környezetvédelmi
ügyekben)
 Környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárás
 Ügyféli jogok
 Közmeghallgatás

21. IV. A társadalmi részvétel formái, szintjeiIV. A társadalmi részvétel formái, szintjei
és szabályozásaés szabályozása
3. Részvétel a hatósági eljárásokban (nukleáris
engedélyezési eljárás)
 A nukleáris létesítmény létesítésének engedélyezése iránti
nukleáris biztonsági eljárásban a hatásterület a
nukleáris létesítmény tervezett telephelye, valamint a
létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó
dokumentációban – kormányrendeletben meghatározott
követelmények alapján – javasolt biztonsági övezet
területe, de legalább a nukleáris létesítmény tervezett
telephelyének határától számított ötszáz méteres
távolságon belüli terület [Atomtörvény 11/A. § (2b)]

22. V. Aarhusi EgyezményV. Aarhusi Egyezmény
 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való
hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő
részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló,
Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről
(Aarhusi Egyezmény)
 Területek:
 Hozzáférés a környezeti információhoz (4. Cikk)
 A környezeti információk összegyűjtése és terjesztése (5. cikk)
 A nyilvánosság részvétele egyes tevékenységekkel kapcsolatos
döntéshozatalban (6. Cikk)
 A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos tervekre,
programokra és irányelvekre vonatkozó eljárásokban (7. Cikk)
 A nyilvánosság részvétele a végrehajtó jellegű szabályok és/vagy az
általánosan kötelező érvényű szabályozó eszközök kidolgozásában (8.
Cikk)
 Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz (9. Cikk)

23. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen
 A TASZ összefoglalója és jogi segítsége
 Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport
szándékosan azért követ el jogsértést, hogy igazságtalan,
méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra
hívja fel a közfigyelmet
 Nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait
 A polgári engedetlenkedést végző tudatában van tette
jogellenességének és vállalja annak következményeit
 Társadalmi szolidaritás
 Nem magáért a polgári engedetlenségért (véleménye tartalmáért)
számíthat szankcióra, hanem az engedetlenség keretében elkövetett
jogsértésért

24. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen
 A TASZ összefoglalója és jogi segítsége
 Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport
szándékosan azért követ el jogsértést, hogy igazságtalan,
méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra
hívja fel a közfigyelmet
 Nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait
 A polgári engedetlenkedést végző tudatában van tette
jogellenességének és vállalja annak következményeit
 Társadalmi szolidaritás
 Nem magáért a polgári engedetlenségért (véleménye tartalmáért)
számíthat szankcióra, hanem az engedetlenség keretében elkövetett
jogsértésért

25. VI. Túl a társadalmi részvételenVI. Túl a társadalmi részvételen
„A TASZ javaslatai:
ha polgári engedetlenség céljából törvénysértésre készültök,
előzetesen tájékozódjatok a várható joghátrányokról;
törekedjetek arra, hogy a törvénysértés ne legyen aránytalanul
nagyobb a kifogásolt jogtalanságnál;
próbáljátok a nyilvánosság számára világosan megfogalmazni, mi
a polgári engedetlenség indoka;
ha lehetséges, ne akadályozzátok a szükségesnél jobban a
közintézmények működését;
őrizzétek meg az engedetlenség békés jellegét, és kerüljétek az
ellenszegülést a rendőri vagy más hatósági intézkedéssel szemben.”

26. Köszönjük a figyelmet!Köszönjük a figyelmet!
energiaklub.huenergiaklub.hu