1. Az egyéni (nyelvi) önkifejezés
megjelenése a pedagógiai
kommunikációban
Készítette:
Borsodi Csilla Noémi
Kommunikációtanár MA
Levelező tagozat

2. Bevezetés
 A dolgozat tárgya a pedagógiai
kommunikáció hatékonyságának
fejlesztése. Mint tudjuk, teljes mértékben
hatékony kommunikáció nem létezik,
mivel nemünk, korunk, szocializáltságunk,
olvasottságunk befolyásolja. Tehát a
tanár-diák kommunikáció hatékonysága is
instabil, de fejleszthető.

3. A dolgozat témái
 Basil Bernstein hipotézise és annak
megvalósulása a pedagógiai
kommunikációban
 A tömegoktatás előnyei és hátrányai
 A „Pygmalion-effektus” és a pozitív
megerősítés
 A személyiségfejlesztés és a pedagógiai
kommunikáció

4. Basil Bernstein elmélete és annak
megvalósulása
 „Korlátozott kód”: „munkásosztály”
gyermekeinek nyelve
 „Kidolgozott kód”: közép-és felsőbb
társadalmi osztály, „értelmiségiek nyelve”
⇒ Nehezen definiálható a „munkásosztály”.
⇒ Ha már általános iskolában „kidolgozott
kódhasználatot” tanulnak a gyermekek,
akkor szüleik is ismerik e nyelvet, hacsak
extrém módon nem iskolázatlanok.

5. Következtetések a Bernstein-
hipotézist illetően
 A nyelvi kommunikáció nem feltétlenül függ a –
hazánkban igencsak mobil és nehezen
értelmezhető- társadalmi rétegződéstől.
 Kapcsolatot mutat az interkulturális
kommunikációban is ismert „magas és alacsony”
kontextusú kommunikációval
⇒A magas és alacsony kontextusú kommunikáció
nem függ sem társadalmi hovatartozástól, sem
nyelvi intelligenciától. Van, aki „a szavak
embere”, van, aki többre tartja a nonverbális
jeleket.

6. A tömegoktatás előnyei és hátrányai
 Sok támadás éri a tömegoktatást, olykor magát
az egész iskolarendszert is.
 A reformpedagógiák és antipedagógiai eszmék
ennek nyomán alakultak.
 Legkomolyabb eliskolátlanítási törekvések:
- Alexander S. Neill: Summerhill
- Ivan Illich
- Reformpedagógus, aki akár „újat is teremthetett
volna”: Az iskolarendszer tanulói érdeklődésre
alapozódását célozta: Ovide Decroly.

7. A tömegoktatás hátrányai
 Nehéz differenciálni
 Nehéz a tanulókat megismerni
- Némelyek a soktantárgyas rendszert és
mozaikos oktatást is idekötik, bár ez nem
kötődik szorosan ahhoz, hogy hányan
ülnek az iskolapadban, legfeljebb olyan
értelemben, hogy sok gyermekből több
lehet a lemaradó.

8. A tömegoktatás előnyei
 Informális tanulás helyszíne a
nagylétszámú osztály
 A tanulók a csoportdinamikáról
informálisan sokat tanulhatnak
 Fontos szocializációs helyszín
 A „valahová tartozás” érzését nyújtja

9. - Vitatható előnye: konformizmusra nevel.

10. A „Pygmalion-effektus” és a pozitív
megerősítés
 Ugyanaz a magatartásforma, a különbség
sokszor csak nézőpont kérdése.
 Amennyiben csak néhány gyermekre terjed ki a
pedagógus figyelme, őket fejleszti és a
többiekkel nem törődik, netán lekezelően bánik
velük, „Pygmalion-effektusról” beszélünk – mely
lehet akár az egyéni differenciálás vagy a
tehetséggondozás alapja is, ha körültekintően
kezeljük – ha mindenkire oda tudunk figyelni, a
neve „pozitív megerősítés”

11.  A „Pygmalion-effektus” az egyéni
fejlesztés „naiv”, öntudatlan módja.
Továbbfejlesztve, tervszerűen alkalmazva
hasznos.

12. A személyiségfejlesztés és a
pedagógiai kommunikáció
 Nehéz személyiséget fejleszteni
tömegoktatásban.
 Fontos kritériumok:
- Pedagógus nevelési/vezetési stílusa,
nevelésről alkotott nézetei.
- Vezetésmódszertani sokrétűség.
- Tanulói összetételhez igazított
vezetésmódszertan.

13. Vezetési stílusok és kommunikációs
stílusok
- Autokrata (agresszív stílus)
- Demokrata (asszertív stílus)
- Laissez faire (szubmisszív stílus)

14. - Nincsenek „tiszta” stílusok.
Függenek az alkalmazott stílusok
- a vezető/nevelő és a vezetett/nevelt
személyiségétől,
- a helyzettől
- a vezető/nevelő és a
vezetett(ek)/nevelt(ek) életkorától

15. Személyiségdimenziók
(főként tanulók szempontjából
lényegesek)
 Mezőfüggő-mezőfüggetlen( alacsony
kontextusú, magas kontextusú
kommunikáció, kidolgozott kódú,
korlátozott kódú nyelvhasználat)
 Sikerorientált – kudarckerülő
(teljesítménymotiváció)
 Reflektivitás-impulzivitás

16. Következtetések
 A pedagógiai komm. hatékonyságának
szempontjából lényeges tényezők
- tanulói-tanári személyiség, kapcsolat
jellege
- Odafigyelés minél több tanulóra
- Differenciálás a tömegoktatás nyújtotta
lehetőségek szerinti maximális mértékben.

17. Összefoglalás
 Szó volt a Bernstein-hipotézisről, annak instabil
valóságalapjairól
 A tömegoktatásról, melynek nem csupán
árnyoldalai vannak
 A „Pygmalion-effektusról”, mely nem lenne
negatív színezetű, ha nem létezne a
tömegoktatás
 Valamint a tanulói-tanári személyiségből adódó
kommunikációs sajátosságokról, melyek
megvalósulnak a pedagógiai kommunikáció
során.

18. Felhasznált irodalom
 Bernstein, Basil 1972. Familienerziehng Sozialschicht
und Schulerfolg.b: e Tabu. Weinheim.
 Dr. Hanák Zsuzsanna 2005. Interperszonális
kapcsolatok és a fejlesztés lehetőségei. Unió Kiadó,
Budapest.
 Dr. Knausz Imre 2001. A tanítás mestersége – Egyetemi
jegyzet. Miskolc – Budapest.
 Dr. Tóth László 2005. Pszichológia a tanításban.
Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.
 Szitó Imre - Katona Nóra: 1986. A tanári kommunikáció
hatása a tanulók viselkedésére. In :Pedagógiai Szemle,
11.sz. 1059 – 1069.
 Zrinszky László 2000. Iskolaelméletek és iskolai élet.
OKKER Kiadó, Budapest.

19.  Köszönöm a figyelmet!