A felsőoktatásban megjelent Z generáció tagjai teljesen más tanulási elveket mozgósítanak az ismereteik elsajátítását illetően (Tapscott 2001), amelyhez az oktatásnak is igazodni kell. Azonban az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át (Dessewffy 2019), hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is olyan új pozíciók jelennek meg (Uricska, 2020). Erre a mindenkori oktatásnak fel kell készülnie, vagy a már meglévő képzéseit a munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítania (Pirzada–Khan 2013). Jelen kutatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE), Rendészettudományi Kar, Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus támogatásával az új nyelvi stratégia részeként került kidolgozásra, mely a következő két akadémiai tanévben kerül kivitelezésre (2020/2021–2021/2022). A vizsgálat során osztálytermi kutatást végzünk a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körben (N=100), ahol a kiterjesztett valóság (Augmented Reality: AR) (Czékmán, 2017) és a HY-DE modell (Dani 2014) szaknyelvi alkalmazhatóságát és a hallgatók digitális és verbális kommunikációs képességére kifejtett hatását vizsgáljuk. Az AR technológia trendjeit, előnyeit, lehetőségeit, kihívásait és oktatásra gyakorolt hatásait hazai és nemzetközi viszonylatban is vizsgálják (Garzón et al. 2020). A témában végzett hazai kutatásaink is megerősítették, hogy az AR-t (is) alkalmazó digitális pedagógia erősíti a tanulók motivációját, fejleszti digitális kompetenciájukat (Fehér, Aknai és Czékmán, 2016; Aknai, Czékmán és Fehér, 2016a), valamint használatával komplex kompetenciafejlesztés is megvalósítható (Aknai, Czékmán és Fehér, 2016b; Czékmán, Aknai és Fehér, 2017). A kutatáshoz egy saját fejlesztésű tartalomfogyasztásra- és előállításra is kiváló AR-alkalmazást, az eduARdot alkalmazzuk. A kutatás eredményei egyrészt szókincsbővülést és a kommunikációs képesség fejlődését mutatják, másrészt a rendészeti szaknyelv, mint munkanyelv elnyerheti méltó helyét a rendészeti felsőoktatásban.

1. Czékmán Balázs
Puskás Ferenc Általános Iskola
Debreceni Egyetem, HTDI, abszovált
doktorandusz
IKT MasterMinds, MTA-DE Idegen
Nyelvi Oktatás Kutatócsoport
A KITERJESZTETT VALÓSÁG ALKALMAZÁSI
LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁS KÜLÖNBÖZŐ SZINTJEIN
Barnucz Nóra
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, RTK
Debreceni Egyetem, HTDI, abszolvált
doktorandusz
Rendészet-Tudomány-Aktualitások Konferencia, 2020. december 10.

2. OKTATÁS-MUNKA-TECHNOLÓGIA
 HALLGATÓK: A felsőoktatásban megjelent Z generáció tagjai teljesen más tanulási
elveket mozgósítanak az ismereteik elsajátítását illetően (Tapscott 2001).
 MUNKAERŐPIAC: Az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja
át (Dessewffy 2019), hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is új pozíciók
jelennek meg (Uricska, 2020).
 TECHNOLÓGIA: A digitális eszközök – élen a mobil eszközökkel – piaca egyre bővül,
oktatási felhasználásuk aránya nő. Mesterséges intelligencia (AI), kiterjesztett valóság
(AR), virtuális valóság (VR) (Grand View Research, 2020).
 Erre a mindenkori oktatásnak fel kell készülnie, vagy a már meglévő képzéseit a
munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítania (Pirzada–Khan 2013).
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

3. A KITERJESZTETT VALÓSÁG
 "A kiterjesztett valóság (Augmented Reality,
AR) az informatika jelenleg is dinamikusan
fejlődő ága. Segítségével a fizikai világ
valós időben kibővíthető számítógép által
generált virtuális elemekkel (amik lehetnek
például 3-dimenziós modellek, videók, vagy
animációk) beleolvadnak a valós
környezetbe" (Matuszka, 2012).
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
Az AR alkalmazott típusai:
 hívókép nélküli AR (markerless AR)
(helyalapú, helyzetalapú),
 hívókép-alapú AR
(marker-based AR),
 helyettesítő AR (superimposition-
based AR) (ThinkMobiles, 2019)

4. AZ AR OKTATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA A KÖZOKTATÁSBAN I.
 jógyakorlatok és kutatások (lásd Aknai
Dóra Orsolya, Fehér Péter, Czékmán
Balázs)
 alkalmazható pedagógiai módszerek:
szemléltetés, magyarázat, előadás, vita,
megbeszélés, játék
 alkalmazható munkaformák: frontális,
csoportos, páros, egyéni munka
 pedagógus, által készített tartalmak
 tartalomfogyasztás
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

5. AZ AR OKTATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA A KÖZOKTATÁSBAN II.
 alkalmazható pedagógiai módszerek:
szemléltetés, magyarázat, előadás, vita,
megbeszélés, projekt, játék, kooperatív
tanulás, szimuláció, munkáltató
 alkalmazható munkaformák: frontális,
csoportos, páros, egyéni munka
 pedagógus, tanulók által készített tartalmak
 komplex kompetenciafejlesztés
 tartalomelőállítás
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

6. AZ ALKALMAZOTT SZOFTVER BEMUTATÁSA I.
 Az eduARdo (eduardoapp.com) egy hazai
fejlesztésű (Stiefel Interactive) kiterjesztett
valóság szoftver.
 Oktatási céllal kifejlesztett alkalmazás, mobil
applikáció és admin felület.
 Tartalomfogyasztás lehetősége, mellyel
innovatív, aktív, interaktív szemléltetés valósulhat
meg.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

7. AZ ALKALMAZOTT SZOFTVER BEMUTATÁSA II.
 Elsősorban tartalomelőállításra kifejlesztett
szoftver. Utóbbi előállítása közvetlenül a
mobil eszközön is történhet.
 Számos rendelkezésre álló AR tartalom (kép,
mozgókép, 3D-modell). Bármilyen tantárgy,
kurzus, bármilyen témaköréhez fejleszthető,
előállítható tartalom.
 Az elkészült tartalmak annotálhatók,
címkékkel elláthatók.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

8. KUTATÁS BEMUTATÁSA I.
A kutatás célja: a hallgatók digitális képességeinek, illetve a szaknyelvi
és szakmai (digitális) kommunikációs szintjének felmérése és ezek
fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a szaknyelvi órák keretében.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

9. KUTATÁS BEMUTATÁSA II.
 A kutatás támogatottsága: NKE új idegennyelvi stratégia része, Rektori Tanács
elfogadása;
 Belügyi Tudományos Tanács: Online és offline tanítási-tanulási módszerek a gyakorlatban,
azok hatékonysága, eredményessége pályázati témakör;
 A pályamű címe: Kiterjesztett valóság és közösségi oldalak alkalmazása a
nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti szaknyelvre – I. helyezés
 Szerzők: Barnucz Nóra-Uricska Erna
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

10. KUTATÁS BEMUTATÁSA III.
 Kutatócsoport tagjai:
 Dr. habil. Bujdosóné Dani Erzsébet a HY-DE modell megalkotója
 Czékmán Balázs – IKT kutató, a használt AR szoftver egyik fejlesztője
 A kutatás szupervizora az NKE részéről: Prof. Dr. Patyi András
 A kutatási projekt címe: Kiterjesztett valóság és a HY-DE modell alkalmazása a
nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti angol szaknyelvre
 A kutatás szakaszai:
 (1) kvantitatív kutatás - pretest
 (2) osztálytermi kutatás [kiterjesztett valóság+ HY-DE modell (Dani, 2014)]
 (3) kvantitatív kutatás - posttest
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

11. KUTATÁS BEMUTATÁSA IV.
(1, 3) kvantitatív kutatás – pretest-postest:
 A) Szókincstudást mérő tesztelés: saját készítésű teszt
 B) Kommunikációs készséget mérő tesztelés: A kutatás során a hallgatók kommunikációs
képességét/fejlődését is vizsgáljuk és mérjük. Ennek méréséhez a Language for Service (LforS)
rendészeti szóbeli nyelvvizsga értékelési szempontrendszerét alkalmazzuk.
 C) Felder-Solomon-féle tanulási stílus kérdőív - megfelel a jóságkritériumoknak: (1) objektivitás,
(2) érvényesség (validitás), (3) a megbízhatóság (reliabilitás) – postest: a kérdőívet kiegészítjük
egy 10 kérdésből álló panellel, amely a hallgatók korábbi nyelvtanulási, egyetemi
szaknyelvtanulási tapasztalataira, valamint az egyetem infrastrukturális ellátottságára és a
digitális nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatokra irányul.
Az eredmények statisztikai elemzése során leíró statisztikára, összefüggés-vizsgálatokra, és
különbözőségvizsgálatokra kerül majd sor.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

12. KUTATÁS BEMUTATÁSA V.
 (2) osztálytermi kutatás:
 Vizsgálati csoport1: AR alkalmazása – n=13
 Vizsgálati csoport2: AR+HY-DE modell – n=12
 Kontrollcsoport: AR+HY-DE modell alkalmazása nélkül – n=15
 A tervezett osztálytermi kutatás résztvevői: RTK 1 és 2. éves hallgatók nappali tagozat
 A kutatás résztvevőinek jellemzői: - különböző évfolyam; - azonos oktató szükséges; - B2 középfokú
nyelvvizsgával rendelkező hallgatók
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

13. A KUTATÁSI KÉRDÉSEK
 A hagyományos vagy az internet alapú megoldások/eszközök segítik-e
jobban a szaknyelvi terminus technikusok elsajátítását a szaknyelvi órák
keretében?
 Hogyan hat a kiterjesztett valóság alkalmazása a digitális és a verbális
kommunikáció fejlesztésére, a szókincsfejlesztésre?
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

14. HIPOTÉZIS
Feltételezésünk szerint a helyes és alapos átgondolással megválasztott módszerek,
taneszközök, és a tanulási stílusok figyelembevétele amellett, hogy a hallgatót
aktivizálják, tanórai tevékenységét támogatják, serkenthetik a csoporton belüli
versenyszellemet, ezáltal a hallgatói motivációt is, valamint a hallgatók szókincsének
gyarapodására, a szakmai és szaknyelvi (digitális) kommunikációra is pozitív
hatással vannak. Az említett paraméterek alapján a kutatás a kognitív és az
affektív területekre koncentrál.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

15. ÖSSZEGZÉS
 Rávilágítunk a 21. századi módszertani sajátosságokra, a
rendészeti szaknyelv oktatásának kihívásaira
 A kutatás jó kezdeményezés lehet minden szakmai, vagy
szakirányú nyelvoktatás hazai fejlesztésére vonatkozó javaslatok
megfogalmazására és azok gyakorlatban is történő
alkalmazásának elindítására.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

16.  A kutatás pozitív hozadéka:
 angol nyelvű kommunikációhoz szükséges általános, kommunikatív kompetenciák
fejlődése;
 a digitális kompetenciák sajátosságainak fejlesztése.
 A kutatás iránymutatás lehet:
 a hallgatók olyan digitális környezetben érzik jól magukat, ahol kihívások elé vannak
állítva;
 gondolkodásra, problémamegoldásra és együttműködésre indítják őket, ezáltal
fejlesztve azokat a kompetenciákat (Molnár, 2019), amelyek elengedhetetlenek a 21.
századi munkaerő-piacon történő elhelyezkedéshez (Barnucz és Labancz, 2017;
Barnucz -Uricska, 2020) illetve a rendőrségi feladatok ellátása során.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

17. HIVATKOZÁSOK
GrandViewResearch (2020): Education Technology Market Size, Share & Trends Analysis Report By Sector (Preschool, K-12, Higher Education), By End User (Business,
Consumer), By Type, By Region, And Segment Forecasts, 2020 – 2027. https://www.grandviewresearch.com/industry-analysis/education-technology-market
Pirzada–Khan 2013
Barnucz Nóra (2019b): IKT-eszközökkel Támogatott (Rendészeti) Nyelvoktatás. Magyar Rendészet, 19. 4. sz., 15–31.
Czékmán Balázs (2017b): Mobiltechnológia a tanórán: oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások. In: Fehér Péter és Aknai Dóra Orsolya (szerk.): I. Mobil
eszközök az oktatásban konferencia. Válogatott tanulmányok az I. Mobil eszközök az oktatásban konferenciáról. Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen, 249–254.
Dani Erzsébet (2014): A kétfázisú HY-DE-modell: a hiper- és mélyfigyelem fázisváltásai a katedrától a hallgatói önfejlesztésig. Informatika a felsőoktatásban 2014
konferencia. https://bit.ly/2XWlvHI
Hsiao, T. Y. és Oxford, R. L. (2002): Comparing theories of language learning strategies: A confirmatory factor analysis. Modern Language Journal, 86. 3. sz., 368–383.
Oxford, R. L., Cho, Y., Leung, S. és Kim, H. J. (2004): Effect of the presence and difficulty of task on strategy use: An exploratory study. International Review of Applied
Linguistics, 42. 1. sz., 1–47.
Paivio, A. és Desrochers, A. (1980): A dual coding approach to building memory. Canadian Journal of Psychology, 34. 4. sz., 388–899. DOI:
https://doi.org/10.1037/h0081101
Uricska Erna (2020): Közösségi rendészet – közösségi oldalak: Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20. 2. sz. 153-168.
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

18. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
Czékmán Balázs
balazs.czekman@gmail.com
puskas.kispest.hu
edumobil.hu
Barnucz Nóra
barnucz.nora@uni-nke.hu
RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.