Integrációs nevelés jogszabályi háttere

1. Az IPR jogi
szabályozásának múltja,
jelene
Liptákné Czakó Ildikó

2. Jogszabályi helyek
 1993. évi LXXIX. törvény a
közoktatásról
 11/1994. (VI.24.) MKM rendelet
 9/2008.(III. 31.) OKM rendelet

3. Törvény
 95. § (1) Az oktatásért felelős miniszter
közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata:
i) a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma
gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával
kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő
országos szolgáltató rendszer kiépítése és
működtetése;
j) az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így
különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv,
valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és
értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati
alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált
pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat,
pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység -
kidolgozása, kiadása;

4. Törvény
85.§
(4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a
közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést
szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a
továbbiakban:
önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek
figyelembe
kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek
tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg
milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell
továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével,
átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell
szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi
önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen
működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem
állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha
nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi
önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását
legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e
törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve
pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem
kell
a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi
társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve –
települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési
tervnek tartalmaznia kell.

5. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 Első módosítás, amelyben
megjelenik az integrációs és
képességkibontakoztatás
fogalma 2002. december 3-tól
hatályos.
 Ettől 17 módosítás történt a
jogszabályban, ebből a 39.§ D
és E pontját érintően:

6. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
39/D. § (1) Az e rendelet 1. §-a (1)
bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt
intézmény a tanuló szociális helyzetéből
és fejlettségéből eredő hátrányának
ellensúlyozása céljából képesség-
kibontakoztató felkészítést szervez,
melynek keretei között a tanuló egyéni
képességének, tehetségének
kibontakoztatása, a fejlődésének
elősegítése, a tanuló tanulási,
továbbtanulási esélyének kiegyenlítése
folyik.

7. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (2) A képességkibontakoztató felkészítés
keretében - a tanuló igényéhez igazodva -
oldja meg az iskola
 a) a személyiségfejlesztéssel,
közösségfejlesztéssel kapcsolatos
pedagógiai feladatokat,
 b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók
fejlesztését segítő programot,
 c) a szociális hátrányok enyhítését segítő
pedagógiai tevékenységet.
 .

8. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (3) A képességkibontakoztató
felkészítésben részt vevő
tanulók nevelése és oktatása a
többi tanulóval együtt, azonos
osztályban, csoportban folyik.

9. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (4) A képesség-kibontakoztató
felkészítésben részt vevő
tanulók nevelése és oktatása,
tudásának értékelése az
oktatási és kulturális miniszter
által - a közoktatási törvény
95. §-a (1) bekezdésének j)
pontja alapján - kiadott
program alkalmazásával
történik.

10. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (5) A képesség-kibontakoztató
felkészítésben az a tanuló vehet
részt, aki a közoktatási törvény
121. § (1) bekezdésének 14. pontja
alapján halmozottan hátrányos
helyzetűnek minősül. A
halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók számának megállapításánál
figyelembe kell venni a sajátos
nevelési igényű halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók
létszámát is.

11. HHH tanuló fogalma
 121.§ (1) bekezdés
14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit
családi körülményei, szociális helyzete miatt
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát a jegyző megállapította; e
csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű
az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes
felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben
szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata
szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek
három éves korában, tanuló esetében a
tankötelezettség beállásának időpontjában
legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán
folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen;
halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a
tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

12. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (6) Az iskola igazgatója felveheti a
képesség-kibontakoztató
felkészítésbe azt a tanulót is, aki
nem halmozottan hátrányos
helyzetű, feltéve, hogy a tanuló
hátrányos helyzetűnek minősül.
Az így felvehető tanulók létszáma
azonban nem haladhatja meg az
adott osztályba felvett, képesség-
kibontakoztató felkészítésben részt
vevő tanulók tíz százalékát, tört
létszám esetén felfelé kerekítve.

13. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (7) A képességkibontakoztató
felkészítésben részt vevő tanuló - egyéni
fejlesztési terv alapján történő - haladását,
fejlődését, illetve az ezeket hátráltató
okokat az osztályfőnök és az érdekelt
pedagógusok legalább háromhavonta
értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a
tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a
gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság,
illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.

14. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (8) A képességkibontakoztató felkészítést
az intézmény - a közoktatási törvény 95. §
(1) bekezdésének i) pontja alapján működő
- az Országos Oktatási Integrációs
Hálózattal kötött együttműködési
megállapodás alapján, a Hálózat szakmai
támogatásával látja el. A szakmai
támogatás kiterjed a fenntartó számára
nyújtott, a közoktatási törvény 85. § (4)
bekezdésében szereplő önkormányzati
intézkedési terv közoktatási
esélyegyenlőségi programjának
elkészítésére is.

15. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (9) Nem indítható képesség-kibontakoztató
felkészítés, ha az általános iskolában
évfolyamonként több osztály működik, és
évfolyamonként az egyes osztályokban a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
létszámának az osztályba járó összes tanuló
létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok
között, amennyiben ez az eltérés bármely két
osztály között meghaladja a huszonöt
százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok
közötti eltérést csak az egyes tagintézményen
belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely
feladatellátási helyen összevont osztály és nem
összevont osztály egyaránt működik, az összevont
osztály halmozottan hátrányos helyzetű tanulói
arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok
halmozottan hátrányos helyzetű tanulói
arányszámának átlagával kell összehasonlítani.

16. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (10) Képesség-kibontakoztató
felkészítés az általános
iskolában, középiskolában és
szakiskolában indítható

17. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 39/E. §
 Integrációs felkészítésben vesznek részt
azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben
résztvevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás
esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik
nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató
felkészítésben. Az integrációs felkészítés
megszervezése nem járhat együtt a halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E
rendelkezések alkalmazásában - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a tanulók elkülönítését
jelenti, ha

18. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 a) az iskolában, tagiskolában a
halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók osztályon, osztálybontás
esetén, csoporton belüli aránya az
intézmény bármely osztályában,
csoportjában meghaladja az ötven
százalékot,
 b) az iskolában, tagiskolában
évfolyamonként több osztály
működik, és évfolyamonként a
halmozottan hátrányos

19. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 helyzetű tanulók osztályokon
belüli aránya közötti eltérés
bármely két osztály esetében
meghaladja a huszonöt
százalékot. Tagintézmény
esetében az osztályok közötti
eltérést csak az egyes
tagintézményen belül kell
vizsgálni,

20.  c) a településen több iskola működik,
és azok bármelyikében a
halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók iskolán belüli aránya és a
település összes iskolájában a
halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók létszámának a település
összes iskolájába járó tanulók
létszámához viszonyított aránya
közötti eltérés több mint huszonöt
százalék.

21.  (2) Nem jelenti a tanulók
elkülönítését, ha az iskolában
legfeljebb két olyan osztály van,
ahol a halmozottan hátrányos
helyzetű tanulók osztályon belüli
aránya meghaladja az ötven
százalékot, de nem éri el a
hetven százalékot.

22. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a települési
arány megállapításához a nem állami
intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói
összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási
megállapodás alapján, vagy a közoktatási törvény
81. §-ának (11) bekezdése szerinti egyoldalú
nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati
feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási
törvény 81. § (1) bekezdésének a) pontjában
foglaltakat.
 A nem állami intézményfenntartó által működtetett
iskolák esetében az arányszámítást a helyben
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni.

23. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (4) Amennyiben bármely
feladatellátási helyen összevont
osztály és nem összevont osztály
egyaránt működik, az összevont
osztály halmozottan hátrányos
helyzetű tanulói arányszámát az
összevonásban érintett évfolyamok
halmozottan hátrányos helyzetű
tanulói arányszámának átlagával kell
összehasonlítani.

24. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (5) Az integrációs felkészítést -
ha e rendelet másképp nem
rendelkezik - az általános
iskola valamennyi
osztályában meg kell
szervezni.

25. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (6) Amennyiben az általános iskola nem
tud eleget tenni az (5) bekezdésben foglalt
követelményeknek, a 2008/2009. tanévtől
integrációs felkészítést indíthat az első
évfolyamán, ezt követően felmenő
rendszerben.
 A többi évfolyamon képesség-
kibontakoztató felkészítés szervezhető.
 A 2008/2009. tanévtől integrációs
felkészítés indítható a szakiskola és a
középiskola kilencedik évfolyamán, s ezt
követően felmenő rendszerben.

26. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (7) Ha az áthelyezés indokoltsága a
képzési kötelezettségről és a pedagógiai
szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.)
MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése
alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának
(4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat
eredményeként megszűnt, a kötelező
felvételt biztosító, vagy a választott
általános iskolába visszahelyezett tanuló
nevelése és oktatása tekintetében a 39/D.
§ (4) bekezdésében foglalt pedagógiai
programot kell alapul venni.

27. 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet
12. §-ának (2) bekezdése
 12. § (1) A szakértői és rehabilitációs
bizottságnál a sajátos nevelési igény
fennállásának vizsgálata - ha e
rendelet másképp nem rendelkezik -
a szülő kérésére, illetve
egyetértésével indul.
 (2) Szakértői vélemény készítését
a szülő bármikor kérheti.

28. 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet
20. §-ának (4) bekezdésében
foglalt felülvizsgálat
 (4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi
fogyatékos tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a
viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és
organikus okra visszavezethető tartós és súlyos
rendellenességével küzdő tanuló fejlődését az első vizsgálatot
követő első tanév eltelte után, azt követően a tanuló tizenkét
éves koráig minden második, azt követően és a nem említett
többi fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben
hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló,
valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra vissza nem vezethető és organikus okra
visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő
tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői
vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra
alkalmazni kell a 8. § (14) bekezdésében foglaltakat. Az e
bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a testi
fogyatékos, a beszéd vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a
többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően
létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben
tanul, valamint - a fogyatékosság típusától függetlenül - akkor, ha
a tanuló már nem tanköteles.

29. 11/1994.(VI.08.) MKM
rendelet
 (8) Ha az óvoda az oktatási és
kulturális miniszter által kiadott
személyiségfejlesztő,
tehetséggondozó, felzárkóztató
program szerint szervezi a nevelést,
külön jogszabályban
meghatározottak szerint - nyilvános
pályázat útján - e feladat ellátásához
külön támogatást igényelhet. A
támogatás igénybevételével
kapcsolatos szabályokról külön
jogszabály rendelkezik.

30. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 az esélyegyenlőséget,
felzárkóztatást segítő
támogatások igénylésének,
döntési rendszerének,
folyósításának,
elszámolásának és
ellenőrzésének részletes
szabályairól

31. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 A Magyar Köztársaság 2008.
évi költségvetéséről szóló 2007.
évi CLXIX. törvény (a
továbbiakban: költségvetési
törvény) 5. számú mellékletének
16. pontjában foglalt
felhatalmazás alapján
 ÖTM, SZMM, PM, OKM közös

32. Képességkibontakoztató és integrációs felkészítés,
továbbá óvodai fejlesztő program szervezésének
támogatása
 Feltételek:
Az integrációs és képességkibontakoztató
felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő
program után igényelhető támogatás
kizárólag olyan intézményben vehető
igénybe, amelynek alapító okiratában,
valamint helyi pedagógiai programjában,
nevelési programjában az
igényjogosultságot megalapozó
tevékenység szerepel vagy a fenntartó
kötelezettséget vállal annak beépítésére.

33. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 Képességkibontakoztató
felkészítés támogatása iránti
igénylést kizárólag általános
iskolában és szakiskolában,

34. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 integrációs felkészítés
támogatása iránti igénylést
pedig kizárólag általános
iskolában és középiskolában
megszervezett felkészítés
esetén lehet benyújtani

35.  Az igénylés további feltétele,
hogy a fenntartó a 6. számú
mellékletben foglalt
szándéknyilatkozat aláírásával
vállalja, hogy a 2008/2009-es
tanévben, nevelési évben eleget
tesz a nyilatkozatban foglalt
tevékenységek
megvalósításának

36. 6. számú mellékletek
 6. a) számú melléklet a 9/2008.
(III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat óvodai
fejlesztő program után járó
támogatás igénylése esetén
minden óvodára külön ki kell
tölteni)

37. 6. számú melléklet főbb
elemei
 1. Integrációs módszertani képzéseken
való részvétel biztosítása
 2. Körzeti beóvodázási arány mértékének
növelése
 3. Óvoda-iskola átmenetet segítő
programok indítása, működtetése
 4. A DIFER mérések elkészítése, a
mérésekre épülő fejlesztési tervek
elkészítése és megvalósítása
 5. Szervezett szülői kapcsolattartás
gyakoriságának növelése

38. 6. számú melléklet
 6. b) számú melléklet a 9/2008.
(III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat integrációs,
illetve képességkibontakoztató
felkészítés után járó támogatás
igénylése esetén (minden
általános iskolára külön ki kell
tölteni)

39. 6. számú melléklet főbb
elemei
 1. Módszertani képzéseken való
részvétel biztosítása
 2. Tanórán kívüli programokban
részt vevő tanulók száma
 3. Az intézmény különböző, a
lemorzsolódást jelző mutatói
 4. Az intézmény továbbtanulási
mutatói
 5. Szervezett szülői kapcsolattartás
gyakorisága és résztvevők száma
 6. Szaktanári ellátottság

40. 6. számú melléklet
 6. c) számú melléklet a 9/2008.
(III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat integrációs
felkészítés után járó támogatás
igénylése esetén
(középiskolák részére)

41. 6. számú melléklet főbb
elemei
 1. Módszertani képzéseken való
részvétel biztosítása
 2. Tanórán kívüli programokban
részt vevő tanulók száma
 3. Az intézmény különböző, a
lemorzsolódást jelző mutatói
 4. Szervezett szülői
kapcsolattartás gyakorisága és
résztvevők száma

42. 6. számú melléklet
 6. d) számú melléklet a 9/2008.
(III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat
képességkibontakoztató
felkészítés után járó támogatás
Igénylés esetén (szakiskolák
részére)

43. 6. számú melléklet főbb
elemei
 1. Módszertani képzéseken való
részvétel biztosítása
 2. Tanórán kívüli programokban
részt vevő tanulók száma
 3. Az intézmény különböző, a
lemorzsolódást jelző mutatói
 4. Szervezett szülői
kapcsolattartás gyakorisága és
résztvevők száma

44. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 A jelen bekezdés szerinti támogatási
formákban részt vevő fenntartók és
intézményeik a 2. § (11) bekezdés
alapján együttműködési
megállapodást kötnek, amelynek
részeként a 6. számú mellékletben
foglalt szándéknyilatkozatok szerinti
vállalások megvalósításáról
intézményi önértékelést és
pénzügyi elszámolást kötelesek
benyújtani.

45. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 Amennyiben a vállalások
teljesítése a 2008/2009-es
tanévben, nevelési évben nem
történik meg, a 2. § (11)
bekezdés alapján benyújtásra
kerülő intézményi önértékelés
és a pénzügyi elszámolás nem
kerül elfogadásra.

46. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 Nem nyújtható integrációs, illetve
képességkibontakoztató felkészítés,
valamint óvodai fejlesztő program után járó
támogatás, amennyiben az érintett
intézmény fenntartójával szemben, az
intézmény működésével, oktatási
tevékenységével összefüggésben a
támogatás iránti igénylés benyújtását
megelőző 3 éven belül bíróság vagy más
hatóság jogerősen megállapította az
egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003. évi CXXV. törvény megsértését

47. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 Támogatás csak akkor
igényelhető, ha a fenntartó
eleget tesz a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény
(a továbbiakban: Kt.) 66. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint
az iskolai körzethatárok
kialakítására vonatkozó
kötelezettségének.

48. 66.§ (2) bekezdés
 (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles
felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye,
ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a
továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a
településen több általános iskola működik, a halmozottan
hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben
kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet
magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. A
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen
belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott
településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek
létszámával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi
körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi
körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a
létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló
létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók körzeti aránya).

49. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 Az (1) bekezdésben foglalt
támogatás csak a nappali
oktatás munkarendje szerint
tanulók után igényelhető.

50. 9/2008. (III.29.) OKM rendelet
 (3) Óvoda esetében a támogatásban való
részesülés feltétele, hogy a 2008/2009-es nevelési
év kezdő napján az óvoda felvételi körzetében élő,
a 2008/2009-es nevelési év kezdő napján 3.
életévét betöltő halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek legalább hetven százaléka részt vesz
az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya
eléri a tizenöt százalékot és az óvoda a házirendje
szerint legalább napi 8 órán át tart nyitva. Az
igénylés további feltétele, hogy amennyiben az
óvodában korcsoportonként több csoport működik,
az adott feladatellátási helyeken, korcsoportonként,
az egyes csoportokban a halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó
gyermekek létszámához viszonyított aránya közötti
eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékot.

51. Támogatási arányok- iskola
(2. számú melléklet)
„A”- rész- 40 %
• kiegészítő pedagógiai tevékenység/humán erőforrás
biztosítása, IPR menedzsment működtetése
 az egyéni fejlesztési tervek elkészítésével kapcsolatos
szakmai feladatok ellátása
 az átmeneteket (óvoda-általános iskola-középiskola)
támogató, illetve a módszertani adaptációt segítő
munkacsoportok működtetése
 pályaorientációs programok, továbbtanulást és a
középfokú intézményben való bennmaradást elősegítő
tevékenységek
 tantestületi továbbképzések (IPR sikeres alkalmazásához
szükséges kompetenciák elsajátítása)
 projektnapok szakmai tevékenysége
 halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kulturális
rendezvényekre való jutásának támogatása*
 pedagógiai szakszolgáltatások igénybevétele

52. Támogatási arányok- iskola
 „B”-rész – 40 %
 tanulóbarát osztályterem
kialakítása
 a tanulók által közvetlenül
használt fejlesztő eszközök
beszerzése
 a szociális hátrányok enyhítése
(pl. könyv és játék, ruházat, cipő
pótlása)

53. Támogatási arányok- iskola
 „C”-rész – 20 %
 módszertani adaptációt segítő
munkacsoport működése
 hospitálás más intézményekben
 honlapfejlesztés
 szakkönyv vásárlása
 az egyéni fejlesztési tervekkel kapcsolatos
dokumentációs feladatok
 konferencián, szakmai fórumon való
részvétel
 intézményi önértékelést véleményező
szakértői munka

54. 2. számú melléklet- óvoda
esetén
 „A”- rész- 40 %
 kiegészítő pedagógiai tevékenység/humán
erőforrás biztosítása, IPR menedzsment
működtetése
 nevelőtestületi továbbképzések (IPR sikeres
alkalmazásához szükséges kompetenciák
elsajátítása)
 a célcsoport óvodai beíratását és a hiányzás
minimalizálását elősegítő tevékenységekre
 óvoda-iskola átmenet támogatásával összefüggő
humán erőforrás biztosítása
 projektnapokkal kapcsolatos szakmai
tevékenységek
 pedagógiai szakszolgáltatások igénybevétele

55. Támogatási arányok- óvoda
 „B”- rész – 40%
 a gyermekek által közvetlenül
használt fejlesztő eszközök (a
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7.
számú melléklet V/1. pontjában
felsoroltak szerint) beszerzése
 gyermekbarát csoportszobák
kialakítása
 szociális helyzetből fakadó
hátrányok enyhítése (pl. játék,
ruházat, cipő pótlása)

56. Támogatási arányok- óvoda
 „C”-rész- 20 %
 módszertani adaptációt segítő
munkacsoport működése
 hospitálás más intézményekben
 honlapfejlesztés
 szakkönyv vásárlása
 konferencián, szakmai fórumon való
részvétel
 intézményi önértékelést
véleményező szakértői munka

57. 9/2008.(III.29.) OKM rendelet
 A támogatás pedagógiai szakszolgáltatások
igénybevételére fordítható része a 4., illetve az 5.
számú melléklet kitöltésével meghatározásra
kerülő többletszolgáltatások finanszírozására
fordítható. Mindez a szakszolgáltatóval kötött
megállapodás alapján történik. Az e vonatkozásban
kötött megállapodásokat a fenntartó a 2. § (11)
bekezdésében foglalt együttműködési
megállapodás szerint köteles az Oktatási és
Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő (a
továbbiakban: OKM Támogatáskezelő) részére
megküldeni, illetve ennek keretében a pénzügyi
elszámolásban e célra felhasznált támogatási
összegeket feltüntetni.

58. 4. számú melléklet

59. 5. számú melléklet

60. 9/2008.(III.29.) OKM rendelet
 (8) Amennyiben a fenntartó által fenntartott
közoktatási intézmény a 2007/2008-as
tanévben részt vesz az e § szerinti
pedagógiai tevékenységek
megvalósításában, köteles betartani az
általa az Educatio Társadalmi Szolgáltató
Közhasznú Társaság Országos Oktatási
Integrációs Hálózattal (a továbbiakban:
OOIH) és az OKM Támogatáskezelővel
kötött Együttműködési Megállapodásban
foglaltakat. Az Együttműködési
Megállapodásban foglalt intézményi
önértékelés, valamint a pénzügyi
elszámolás elfogadása, a támogatásra való
jogosultság további feltétele.

61. 9/2008.(III.29.) OKM rendelet
 (9) A támogatás a 2008/2009.
tanévre becsült tanulói, illetve
gyermek létszám alapján igényelhető
és a 2008. októberi statisztikai
létszámadatok szerint használható
fel. A támogatás összege a
képességkibontakoztató felkészítés
és az integrációs felkészítés
esetében legfeljebb 61 500 Ft/fő.
Óvodai fejlesztő program szervezése
esetében a támogatás legmagasabb
összege 68 500 Ft/fő lehet.

62. Valós adatok - iskola
Fenntartó Létszám Támogatási Támogatási
típusa összeg összeg
Központi 25 61 500 1 537 500
költségvetési
szerv
Nem állami 1 501 61 500 92 311 500
nem
önkormányzati
Önkormányzati 42 994 61 500 2 644 131 000
Összesen 44 520 2 737 980 000

63. Valós adatok- óvoda
Fenntartó létszám Támogatási Támogatási
típusa összeg összeg
FT/fő
Nem állami, 295 68 500 20 207 500
nem
önkormányza
ti
Önkormányza 14 064 68 500 963 384 000
ti
Összesen 14 359 68 500 983 591 500

64. 9/2008.(III.29.) OKM rendelet
3. §
 3. § (1) Ha a fenntartó sikeresen pályázott az
integrációs vagy a képességkibontakoztató
felkészítést segítő támogatásra, jogosulttá válik
további - a megadott támogatási célon belül -
kulturális, szabadidős tevékenységet segítő
programon való részvételre is. A pályázaton való
részvétel további feltétele, hogy az általános iskola
vagy a tagiskola olyan településen működjön, amely
település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális
szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot
jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott
települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.)
Korm. rendelet mellékletében meghatározott
mindkét mutató szempontjából hátrányosnak
minősül. A feltételeknek megfelelő fenntartó - a
részére hivatalból megküldött értesítés alapján -
dönti el, hogy részt kíván-e venni a kulturális,
szabadidős tevékenységet segítő pályázaton.

65. 9/2008.(III.29.) OKM rendelet
 (2) A támogatás összege tanulóként
legfeljebb 7500 Ft lehet. A támogatás
összege utaztatásra, étkezésre,
szabadidős, kulturális programok és a
felügyelet megszervezése költségeinek a
fedezetére fordítható. A programban való
részvétel lehetőségéről szóló értesítést
legkésőbb 2008. szeptember 20-ig kell
megküldeni az érintett fenntartók részére.
Az értesítés elektronikus úton történik,
amelyet az OKM Támogatáskezelő küld
meg a fenntartó részére.

66. Elszámolás rendje
 15. § (1) A helyi önkormányzatok a támogatás felhasználásáról
legkésőbb 2008. december 31-i fordulónappal, a mindenkori
zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni.
A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmények a támogatásokról a 2008. évi költségvetésről szóló
beszámolójukban a központosított előirányzatok elszámolásait
tartalmazó űrlapon számolnak el.
A támogatás 2008. december 31-ig fel nem használt,
kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi
költségvetésbe vissza kell fizetni.
A kötelezettségvállalással terhelt, fel nem használt összeg
2009. június 30-áig használható fel pénzügyi teljesítésre,
elszámolása a 2009. évi zárszámadás keretében és rendje
szerint történik.
Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál,
illetve intézményeknél megfelelő analitikus nyilvántartásokkal,
szakmai dokumentációval kell alátámasztani.