The 4 October 2010, one of the largest industrial catastrophes ever in Hungary took place. 700.000 m3 of sludge (by-product of alumina production) spilled, killing 10 people and wounding over a 100, flooding 3 villages and affecting another 7, making large agricultural lands into wasteland. The handling and the media coverage of the crisis follows 3 different crisis perception patterns: intentional cluster, represented by the government, victim cluster of the local government and the accidental cluster of the industrial company, MAL. Three years later the ongoing social effects prove that the crisis does not follow the typical cyclical role but extends in time and changes in form.

1. Ipari balesetből szociális válság: a
vörösiszap katasztrófa 3 éve a médiában
Sarlós Gábor
PeppeR 21 PR Ügynökség, ügyvezető igazgató
IBS Budapest, tanár
ELTE Szociológia Doktori Iskola, PhD hallgató
Budapest, 2013. október 4.

2. ... és számokban
PONTOSAN MA 3 ÉVE! 2010. október 4-én bekövetkezett
Magyarország egyik legnagyobb ipari katasztrófája
700.000 m3 vörösiszap ömlött ki (az aluminium előállításának
egyik melléktermékéről van szó)
10 ember meghalt, több mint 200-an megsérültek
3 falut teljesen, további 7-t részlegesen elöntött az ár, hatalmas
terület vált mezőgazdaságra alkalmatlanná

3. a kutatás fókusza
milyen kulcs témák dominálták a médiát a krízis különböző
szakaszaiban?
a média tükrében melyek a domináns érintetti csoportok és
milyen krízis kommunikációs stratégiákat követnek?
szükség van-e a klasszikus krízis kommunikációs elméletek
módosítására ahhoz, hogy egy elhúzódó szociális válságra is
releváns keretezést tudjon adni?

4. elméleti alapok
krízis: egy társadalmi rendszer alapvető struktúráit és normáit fenyegető jelentős
veszély (Rosenthal et al, 1989)
az ipari baleseteket gyakran a technológia kríziseinek tekintik (Ulmer et al, 2007;
Lerbinger, 1997, Zaremba, 2010)
Fink (1986) 4 lépcsős és Barton (1993), Mitroff (1996) 5 lépcsős krízis modellje
Ullberg (2001) lényeges megjegyzése: egy környezeti krízis esetében nehéz
megállapítani, mikor is van vége
Situational Crisis Communication Theory (SCCT) (Coombs, Holladay, 2002)
fontos keretezést ad

5. módszertan
21 hónap / 2152 cikk és riport tartalomelemzése
kódolás a következő szempontrendszer szerint: kulcstéma,
keretezés, hangvétel, információ forrása, média és érintetti
csoport jelenléte

6. A média megjelenések intenzitása

7. A fókusz időszakonként változik
fókusz 2010 okt-dec 2011 jan-jún 2011 júl-dec 2012 jan-jún TOTAL
helyi kezdeményezés 2 2 - 3 7
turizmus vonatkozások 2 - 6 - 8
közlekedés, szállítás 5 - - 7 12
egyéb 1 - 23 1 25
iszap kémiai összetétele,hatása 28 4 4 1 37
MAL vállalati kommunikáció 10 - 21 15 46
visszaélések 1 4 40 2 47
j v re vonatkozó feladatokő ő 4 9 31 9 53
mez gazdasági vonatkozásokő 4 3 22 34 63
egyéni sorstörténet 26 11 19 9 65
jöv re vonatkozó konkrét tervekő 3 25 19 22 69
egészségügyi vonatkozások 20 4 12 40 76
tapasztalatok és következtetések 16 19 37 4 76
mentés 72 4 7 4 87
kármentesítés 62 5 36 7 110
újjáépítés 3 11 76 29 119
más, közösségi kezdeményezés 45 23 68 3 139
anyagi kár és megtérítés 33 32 83 22 170
környezeti vonatkozások 31 9 55 90 185
nyomozás 21 22 156 134 333
általános, komplex, sok témájú 95 62 120 148 425
TOTAL 484 251 835 584 2152

8. érintetti csoport reprezentáció: a
kormánytagok interjúi dominálnak
é rintetti csoport interjúk száma interjúalany pozíció interjúk száma
kormány 20 Orbán Viktor miniszterelnök 9
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 8
Pintér Sándor belügyminiszter 3
katasztró favé dele
m
2 Bakondi György kormánymegbízott 2
más politikusok 4 Jávor Benedek LMP, fenntartható fejl dés biz elnő 2
Lajos Kepli Jobbik, vizsgáló bizottság elnök 2
helyi közössé gek 11 Toldi Tamás polgármester, Devecser 5
Tili Károly polgármester Kolontár 4
Kerezsi Loránd alpolgármester, Gulács 2
civilszervezetek 4 Szegfalvi Zsolt igazgató , Greenpeace 2
Simon Gergely mcs vezet , Greenpeaceő 2
szaké rt kő 4 Farkas Béla igazgató , Tatai Környezeti ZRt. 2
Turi Attila építész 2
TOTAL 45 45

9. A kormányt idézik legtöbbször, a MAL is
megjelenik

10. érintetti csoportok és üzenetek
kormány: “szándékosság” keretezés - a felelősség kizárólag a vállalatot terheli
“egy magántulajdonban lévő cég hanyagsága és felelőtlensége miatt következett
be a súlyos baleset”
önkormányzatok: “áldozat” keretezés - más érintetti csoportok szimpátiáját és
támogatását keresik
“egyensúlyozás a a különböző érintetti csoportok között, a fókusz a helyi
közösségek szükséglegleteire irányul”
vállalat (MAL): “baleset” keretezés - a természeti katasztrófa fényében a vállalat
nem tehetett volna többet vagy mást
“a vállalat mindig a lehető legkörültekintőbben járt el, követte a felelős
vállalatirányítás szabályait, tevékenységét rend ellenőrizték a hatóságok”

11. érintetti csoportok és üzenetek (2.)
katasztrófavédelem: alacsony presztizsű hatóságból jelentős
érintetti csoporttá és véleményformálóvá válik. Vezetőjének
kettős szerepe megzavarja a helyzetet
civilek: Az összes csoport közül ők már jóval az vörösziszap
ömlés előtt felhívták a figyelmet a vezsélyekre. Forráshiány és a
média jelenlét korlátai akadályozták ennek felszínre kerülését.

12. 1 évvel később - a krízisnek nincs vége
elvándorlás: 3-szorosára nőtt a régióból
súlyos egészségügyi problémák jelentkeznek, különösen a gyerekek
körében: az asztma 50%-kal, a mentális- és viselkedészavarok 75%-
kal, a magas vérnyomás betegség és a keringési problémák 200%-kal
növekednek
a felnőttek körében az alkohollal összefüggő mentális- és
vielkedészavarok 200%-kal, az endokrin megbetegedések pedig 250%-
kal nőnek*
* forrás:A vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatásvizsgálata Devecser, Kolontár és
Somlóvásárhely településeken, Monitor Társadalomkutató Intézet, 2013. május

13. 2 évvel később - a krízis súlyosbodik
az elhúzódó perek következtében, a függőben lévő kártérítési és
környezeti bírság összege meghaladja a 120 milliárd forintot, ami
egyértelműen a MAL csődjét jelenti. A vállalat a régió
legjelentősebb munkaadója.
az aktuális időjárási viszonyok jelentős mértékben befolyásolják a
levegő, talaj és víz szennyezettséget.

14. 3 évvel később - az igazi krízis kitör (?)
2013. július 23: a gyár részleges bezárása, 400 munkahely
megszüntetése. A munkanélküliség a régióban várhatóan 6,7%-
ról 22%-ra ugrik
mi lesz a megmaradt többszáz dolgozóval?

15. következtetések - a média és az érintettei csoportok
között az erő dönt
a napirend elméletnek megfelelően a média dönti el, mi válik az
uralkodó narratívává
a szereplők média befolyásolási képességétől függően dől el,
melyik klaszter válik dominánssá. Ebben az esetben a
kormányzati narratíva (“szándékosság” klaszter)* válik
elfogadottá
* a kormányzati narratíva esélyeit növeli, ha a kormány amúgy is erős média befolyással bír

16. következtetések - egy elhúzódó krízis
megváltoztathatja a formáját
a krízis nem követi a klasszikus ciklikus modellt. A ciklus
kiegészül az elhúzódó szakasszal
az ipari / környezeti krízis szociális krízissé válik
kitett technológiai körülmények között bármelyik krízis formát
válthat

17. Köszönöm a figyelmet!
www.peppersauce.hu ┃www.pepperpr.hu ┃+36.30.941.5951
Sarlós Gábor
@ Linkedin
SARLÓS GÁBOR
gabor.sarlos@pepperpr.hu