2. Bevezetés
• Honfoglalás előtti kor
• iparosok és kereskedők
• nincs kontinuitás
• Honfoglaláskori sírok
• héber betűvel díszített tárgyak
• Államalapítás után
• askenázi betelepülés
• Számuk: 3-4000 fő
4. Szent László első törvénykönyve,1092
10. A zsidókról, ha keresztény asszonyt vesznek társul magukhoz
Ha zsidó keresztény asszonyt veszen társul magához, vagy valamely
keresztény személyt szolgaságban tart az ő házánál, vegyék el tőle és
adják vissza annak szabadságát; a ki pedig eladta volt, attól az árát
vegyék el és legyen az a püspökök jövedelme. (…)
26. Arról, ha zsidó ünnepnapon dolgozik
Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen talál zsidót
munkában, tehát hogy a kereszténység meg ne botránkozzék,
valamely szerszámmal a zsidó dolgozott, azt veszitse el.
5. Kálmán első törvénykönyve
74. A keresztény cselédet tartó zsidókról
Senki a zsidók közül keresztény cselédet venni vagy eladni, avagy
magánál szolgaságban tartani ne merjen.
1. §. — Amelyiknél pedig jelenleg van olyan, ha a neki megengedett
idő alatt tul nem ad rajta, veszitse el. (…)
75. Fejezet a földmívelő zsidókról, az ő joszágokról és lakóhelyökről
Akinek közülök mezei gazdasága vagyon, pogány cselédekkel lássa el
azt.
1. §. — Zsidók, ha módjok van benne venni, birhatnak ugyan mezei
jószágot, de ő nekik sehol másutt, hanem csak püspöki székhelyen
legyen szabad lakniok.
6. Az esztergomi zsinat (1100) határozatai
Kálmán második törvénykönyve
3. Arról, ha keresztények és zsidók vesznek egymás között
Ha zsidó kereszténytől, avagy keresztény zsidótól vásárol valamit,
meghihető tanuk jelenlétében vásároljon, és az árut meg a tanuk neveit
irassa levélbe és a levelet mind az eladó mind a vevő pecsétjével
megerősitvén, tartsa meg magánál, hogy ha valamikor ezen vételből
tolvajsággal vádoltatnék, a nála megismert lopott árunak urát adhassa,
és a feljebb említett tanukat előállatván, megmenekedjék.
1. §. — Hogy ha sem a megismert árunak urát nem adhatja, sem
pecsétes levelet nem mutat fel, itéltessék meg az ország szokása szerint:
fizesse meg az ország lopását tizenkétszer.
7. II. András
Aranybulla, 1222
24. Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek
Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli
nemesek legyenek.
1. §. — Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
Beregi eskü, 1233
• IX. Gergely pápa egyházi átka
8. IV. Béla kiváltságlevele, 1251
8. Zsidók közötti civakodásban csak a király vagy annak kancellárja
ítélhet. Főbenjáró ügyekben az ítélet magának a királynak tartandó
fenn.
10. Ha keresztény zsidót megöl, méltó büntetésben részesül, vagyona pedig
a királyi kincstárra száll.
12. Bárhol jár zsidó, senki ne háborgassa, árui után pedig csak annyi vámot
fizet, a mennyit tartózkodási helyének más polgára. (…)
29. Ha keresztény erőszakkal veszi el zálogát a zsidótól, a királyi kamarát
megkárosítja, súlyosan büntetendő.
30. Zsidók közötti ügyekben a zsidóbíró csak a zsinagóga előtt hozhat
ítéletet.
9. IV. Béla és V. István dénárjainak elő- és hátlapja
Teka, Henuk, Altmann, Fredmanus
12. Mátyás uralkodása idején
Vízkelety Béla kőrajza 1864-ből: Mátyás és Beatrix bevonulása
Budára 1476-ban. A kép bal szélén Mendel Jakab, a zsidók
prefektusa". Kezében a Tóra, azaz Mózes öt könyve
13. Ernuszt János
• bányavállalkozó, körmöci kamaraispán, koronavám
országos felügyelője kincstartó, dalmát, horvát,
szlavón bán
• Bécsből budai zsidó polgár
• kincstári reform, pénzügyi reformok elméleti és
gyakorlati végrehajtója
• kapuadó (lucrum camerae) helyett a füstadó (tributum
fisci regalis)
• új, állandó értékű ezüst- és aranypénz verése
14. „Szerencsés” Imre
• (szefárd) zsidó
• 1504 keresztény hitre való térés
• alkincstartó II. Lajos uralkodása idején
• megszerezte a felvidéki bányavárosok bérleti jogát
• mohácsi sereg felállítási költségeinek
finanszírozása
10.000 Ft kölcsön Szerencsés Imrétől
10.000 Ft a magyar főurak felajánlása
6.000 Ft az esztergomi érsektől
500 Ft a pápai nunciustól
15. A zsidó elleneség fajtái
Antijudaizmus
• teológiai és vallási érvelés alapján
• eredményei:
– A 14-15. században ruházatukon
megkülönböztető jelet (sárga folt, vörös
köpeny, hegyes kalap) viseltek. Almoháf
kalifátus
– lakóhelyük elkülönülése (zsidó- gettók,
negyedek, utcák) Córdobai kalifátus
– bizonyos foglalkozásoktól való eltiltás
– babonák: vérvád, a kútmérgezés, az
ostyasértés
Antiszemitizmus
• 19.sz. végén
• faji alapú
• Darwinizmus biológiai-
antropológiai kutatási
eredményei
16. Felhasznált szakirodalom
GAZDA Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp., 1991.
HARASZTI György: A magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől a XVIII. század végéig. In:
Magyar megfontolások a Soáról. Balassi Kiadó, Bp., 1999. 9-20.p.
KOMORÓCZY Géza: A zsidók története Magyarországon I. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2012.
KUBINYI András: A Kotta család: spanyol zsidók a középkori Budán. In: Kubinyi Tanulmányok Budapest
középkori történetéről. 2009. 335-340.p.
MISLOVICS Erzsébet: Vázlatok a középkori és 18. századi magyarországi zsidóság történetéből. 139-155.
Aetas XXIV (2009), 4. szám.
NAGY György: Magyarország apróbetűs története. Kossuth Kiadó. Bp., 2010.
SZABOLCSI Bence: A zsidóság története Magyarországon. In: A zsidóság története. Szerk. DUBNOV, Simon.
Gondolat-Bethlen Gábor Kiadó, Bp., 1991. 227-248.p.
Köszönöm a figyelmet!
