2. Amiről szó lesz
• Megrendelői perspektíva: hogyan legyen tényleg a
miénk a szoftver, amit kifizettünk?
• Fejlesztői perspektíva: bérmunka vagy saját
fejlesztés?
3. I. Az alapok
1. Milyen szerződéstípus a szoftverfejlesztési szerződés?
• Szerzői jogi törvény 16. § (1) és 42. § (1) bekezdése
• A szerzői jogi szerződések fajtái
aa) licencia (felhasználási) szerződés
ab) jogátruházási szerződés
ac) meglévő szoftverre kötött szerződés
ad) most fejlesztendő szoftverre kötött szerződés
4. I. Az alapok
2. Elkülönítés más szerződésektől
Megbízás/vállalkozás
Fejlesztés mint
munkavégzés/szoftver mint
eredmény létrehozása
+
Díjazás
+
Átadás
Felhasználási szerződés
Szoftver mint eredmény létrehozása
+
Felhasználási engedély
+
Díjazás
+
Átadás
5. I. Az alapok
2. Elkülönítés más szerződésektől
Adásvétel
Szoftver tulajdonjogának
átruházása
+
Díjazás
+
Átadás
Jogátruházási szerződés
Szoftver tulajdonjogának
átruházása
+
Szoftver szerzői vagyoni
jogainak átruházása
+
Díjazás
+
Átadás
6. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
1. A felek
a) A fejlesztő (szerzői jogosult)
• Azonosítható módon kell megjelölni
• Szerző az, aki a szoftvert mint művet megalkotta (kódot,
dokumentációt, írta, megtervezte). Mindig magánszemély.
• Szerzői jogosult az, aki a szerzőtől a jogokat megszerezte
(pl. munkáltató, megbízó, megrendelő, örökös, jogutód).
• Hogyan szerződhet a szoftverfejlesztő?
a) Magánszemély szerzőként
b) A magánszemély fejlesztő gazdasági társasága útján - ÁFA, számla!
c) Egyéni vállalkozóként – ÁFA, számla!
d) Fejlesztő cégként – ÁFA, számla!
7. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
1. A felek
b) A megrendelő (felhasználó)
• Azonosítható módon kell megjelölni
• Bárki lehet, aki cselekvőképes és jogképes:
a) magánszemély
b) egyéni vállalkozó
c) cég
d) cégcsoport
e) egyéb jogi személy
• Aláírási, képviseleti jog: mindig ellenőrizzük!
• Meghatalmazott ír alá: kérjük el a meghatalmazását!
• Ha nincs aláírási joga: a szerződés nem jön létre
8. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
2. A szoftver
a) A szerzői mű: a fejlesztendő szoftver meghatározása
Mit véd a szerzői jog? Mi a szerződés tárgya?
• „A számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó
dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy
bármilyen más formában rögzített minden fajtájában,
ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert
is.” (Szjt. 1. § (2) bek. c) pont)
9. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
2. A szoftver
Mit nem véd a szerzői jog? Mire nem lehet felhasználási
szerződést kötni?
• „Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás,
működési módszer vagy matematikai művelet
nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.”
(Szjt. 1. § (6) bek.)
• Nem védi a szerzői jog az algoritmusokat, a matematikai
műveleteket, a szoftver funkciókat, az adatbázis
adatokat, adatsorrendeket.
10. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
2. A szoftver
A specifikáció - Hogyan határozzuk meg a szoftvert?
• Külön mellékletben specifikációval vagy követelmény leírással
vagy műszaki dokumentációval
• Kinek a feladata a specifikáció elkészítése?
- Ha a felek erről külön nem rendelkeznek, a megrendelő
(felhasználó) feladata
- Felek megállapodhatnak, hogy a fejlesztő a specifikációt is
elkészíti
• A specifikáció mindkét felet védi.
11. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
2. A szoftver
Felhasználói dokumentáció
a) funkcionális leírás
b) telepítési útmutató
c) leírás a rendszerhasználat
elkezdéséhez
d) referencia kézikönyv
Fejlesztői dokumentáció
a) feladatspecifikáció
b) programterv (szoftver design),
c) koncepcióterv
d) forrásprogram (forráskód)
e) tesztesetek és tesztadatok listája
f) teszteredmények
g) kockázat analízis
h) felhasználási esetek (use case)
12. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
2. A szoftver
Mi történik, ha nincs/nem pontos/módosul a specifikáció?
• Ha egyáltalán nincs: a szerződés nem jön létre, ha a felek szerződéskötést
megelőző levelezéséből, egyeztetéseiből sem lehet kideríteni, mi a
szerződés tárgya, azaz a szoftver, amit el kell készíteni.
• Ha pontatlan:
i) a megrendelő nem tud hibás teljesítés miatt fellépni, nem tud kijavítást
kérni, nem tud szavatossági igényt érvényesíteni, mert nem tudja
bizonyítani, hogy mit kellett volna kifejleszteni.
ii) a fejlesztő kérheti a pénzt a fejlesztésért, elvégre azt elvégezte, amit a
megrendelő kért (még ha nem is teljesen világos, hogy mit kért).
• Ha a megrendelő fejlesztés közben módosítja:
i) javasolt rendezni a kérdést a szerződésben, hogy mikor kérhet plusz
díjazást a fejlesztő
ii) szerződéses szabály hiányában a Ptk. többletmunka/pótmunka szabályai
alkalmazandók
13. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Miért fontos a felhasználási engedély?
• A szoftverfejlesztési szerződés kötelező eleme.
• Ha nincs benne a szerződésben, a megrendelő nem szerez jogot a szoftver
felhasználására.
• Meghatározza, hogy a megrendelő meddig, hol, hogyan jogosult a
megrendelt szoftvert használni, amely mindkét fél érdeke.
• A szoftver tulajdonjogának átruházása vagy a szoftver létrehozatalára
vonatkozó megbízás/megrendelés nem jelenti a szerzői vagyoni jogok
átadását a megrendelőnek.
• A felhasználási engedély csak a szerzői vagyoni (felhasználási) jogokra
vonatkozhatnak, személyhez fűződő jogokra nem.
• A személyhez fűződő jogokról való lemondás semmis.
14. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Szerzői vagyoni jogok
• Szoftvernél átruházhatók,
átszállhatnak, örökölhetők és
felhasználási engedély adható
rájuk
• Többszörözés
• Terjesztés
• Nyilvánossághoz közvetítés
• Átdolgozás
• Kiállítás
• Nyilvános előadás
Személyhez fűződő jogok
• Nem ruházhatók át, nem
szállhatnak át, engedély nem
adható rájuk
• Lemondani nem lehet róluk
• Nyilvánosságra hozatal joga
• Névfeltüntetés joga
• Szerzőként történő elismerés joga
• Integritásvédelem
• Kegyeleti jog
15. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Másnak is eladhatja a fejlesztő? – A kizárólagosságról
• A szerződés csak akkor biztosít kizárólagos jogot a megrendelőnek, ha azt
a felek kifejezetten kikötötték.
• Kizárólagosság kikötése esetén a fejlesztő csak akkor marad jogosult a
szoftver saját felhasználására, ha ezt kikötötte a szerződésben.
• Ha nem kötötték ki, a fejlesztő a szoftvert saját maga felhasználhatja,
használatát másnak is engedélyezheti.
• Ha a kizárólagos szerződés előtt adott nem kizárólagos felhasználási
engedélyt másnak a fejlesztő, akkor a korábbi szerződés is fennmarad, de a
felek rendelkezhetnek másként.
• Kizárólagos szerződés esetén a fejlesztő másnak nem adhat engedélyt a
szoftver felhasználására és saját maga sem használhatja fel a szoftvert más
fejlesztésében.
16. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Mire használhatja a szoftvert a megrendelő?
• Amiről a felek a szerződésben megállapodtak.
• Felhasználási/szerzői vagyoni jogok listája szükséges, taxatív felsorolással.
• A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra adott
felhasználási engedély semmis.
(Például 1986-ban az internetes letöltés és feltöltés még ismeretlen felhasználási mód volt
(1990 óta minősül ismertnek), vagyis 1986-ban szoftverfejlesztési szerződében a felek
felhőben való tárolásra nem állapodhattak meg érvényesen.
Viszont a többszörözés már ismert volt, ezért egy 1986-os
szerződés alapján az akkor ismert floppy lemezen, majd
1996-ban CD lemezen, a 2000-es években pendrive-on volt joga többszörözni a
megrendelőnek.)
17. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Szoftver esetén szóba jöhető felhasználási módok és jogok:
a) Többszörözés: betáplálás, telepítés, tárolás, futtatás,
képernyőn történő megjelenítés, rögzítés,
nyomtatás, másolás, képfelvétel készítése
a) Terjesztés: bármely hordozón (pl. CD-n, DVD-n) rögzített szoftverpéldány
forgalomba hozatala, felkínálása, tulajdonjogának átruházása,
bérbeadása, importja
b) Nyilvánossághoz közvetítés: internetes felhasználás, online elérhetővé
tétel (feltöltés), felhőből való elérés
c) Átdolgozás: a szoftver oly mértékben való módosítása, hogy
eredményeképpen új szoftver jön létre (derivative works), pl. a szoftver
eltérő programnyelvre történő átírása. Csak kifejezett kikötés esetén
illeti meg a megrendelőt.
18. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Aknák a szerzői jogi törvényben:
• Átdolgozási jog: csak akkor jár a megrendelőnek, ha külön kikötötték
• Képfelvétel készítési jog: csak akkor jár a megrendelőnek, ha külön
kikötötték
• Képfelvétel készítési jog: csak akkor jár a megrendelőnek, ha külön
kikötötték
• Számítógéppel történő másolás joga: csak ha külön kikötötték
• Elektronikus adathordozóra történő másolás joga: csak ha külön
kikötötték
• Terjesztési jog: importjog csak ha külön kikötötték
• Többszörözési jog: ellenkező kikötés hiányában a terjesztési jogot is
magában foglalja
• Biztonsági másolat készítésének joga nem zárható ki a szerződésben
• Forráskód: csak akkor jogosult rá a megrendelő, ha külön kikötötték
19. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Aknák a szerzői jogi törvényben:
• Interoperabilitási célú többszörözés vagy fordítás (dekompiláció) - ha a
felek nem zárják ki, megrendelőt megilleti
• Hibajavítási célú többszörözés, módosítás, átdolgozás, fordítás joga - ha a
felek nem zárják ki, megrendelőt megilleti
• Szoftver működésének megfigyelése, tanulmányozása, kipróbálása - ha a
felek nem zárják ki, megrendelőt megilleti
• Szoftverre a magáncélú másolás nem vonatkozik (nem szabad
felhasználás)
20. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Továbbadhatja-e a megrendelő a szoftvert az alvállalkozónak,
csoporttagnak?
• A megrendelő csak akkor ruházhatja vagy engedélyezheti tovább a
szoftvert harmadik személynek, ha erre a szerződésben kifejezetten jogot
szerzett.
• Cégcsoportok, multinacionális vállalatok, anya- és leányvállalatok esetén
figyelni kell a felhasználói kör pontos meghatározására!
• Ha a megrendelő engedély nélkül ruházta/engedélyezte
tovább a szoftvert, a megrendelő és a jogszerző
egyetemlegesen felelnek a fejlesztővel szemben
a felhasználási szerződés teljesítéséért.
21. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Mennyi ideig használhatja a megrendelő a szoftvert? – az
időbeli korlátokról
• A feleknek meg kell határozniuk a felhasználási engedély időtartamát a
szerződésben, ami lehet: határozatlan, a szoftver teljes védelmi idejére
szóló vagy határozott időre szóló.
• Ha a felek nem határozzák meg a felhasználási engedély időtartamát: az
engedély a szoftverek körében szokásosan alkalmazott időre jön létre –
végső soron a bíróság dönti el.
22. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
3. A felhasználási engedély
Egyéb korlátozások
Területi korlátozás
• A szerződésben meg kell jelölni a felhasználási engedély területi hatályát
(pl. ország lista), ahol a megrendelő a szoftvert felhasználhatja.
• Ha a felek nem jelölik meg, akkor a szoftvert a megrendelő csak
Magyarország területén használhatja.
Példányszám/felhasználószám korlátozás
Nyelvi korlátozás
23. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
4. A jogátruházás
A szoftver jogátruházási szerződések jellemzői
• A szoftverre vonatkozó szerzői vagyoni jogok átruházhatók.
• Lehetséges területenként, országonként más-más személyre átruházni a
jogokat
• Teljes jogátruházás esetén valamennyi jogra vonatkozik az átruházás
• Az átruházás kiterjed a továbbruházhatóságra
• Az átruházás fogalmilag kizárólagos
• Az átruházás a mű teljes védelmi idejére szól (örökre)
• Egyebekben a felhasználási szerződés előző szabályai alkalmazandók a
jogátruházásra
24. II. A felhasználási szerződés kötelező elemei
5. A díjazás
a) A szoftverfejlesztés ellenértéke: a díj
b) A díj elemei: munkadíj (20-30%) + jogdíj (80-70%) – az arány változhat
c) A díj mértéke: felek megállapodása – csak akkor ingyenes, ha a fejlesztő
kifejezetten lemondott a díjáról írásban – visszterhesség vélelme.
d) A díj típusai:
Főszabály: a bevétellel arányos díjazás (Szjt. 16. § (4) bek.)
Típusok:
- Egyösszegű díj
- Havi fix díj
- Felhasználónkénti díj
- Százalékos díj (szoftver esetében ritka)
e) A díj mértékét befolyásoló körülmények: jogátruházás vagy licenc,
felhasználási engedély terjedelme, kizárólagosság, egyéb korlátozások.
25. III. A felhasználási szerződés egyéb elemei
• Jogszavatosság, jogátruházási lánc - csak a jogátruházási szerződésnél van
jogszabályi kötelezettsége a fejlesztőnek a jogszavatosságra, licencia
szerződésnél nincs, ha nem kötötték ki a felek.
• Határidők - ütemterv, mérföldkövek, sprintek – agile vagy waterfall
fejlesztés?
• Hozzáférések - jelszavak, kódok és azok biztonságos őrzése és kezelése
• Titoktartás/versenykizárás – kizárólagos felhasználási engedély esetén
különösen fontos.
• Felmondási esetek, felmondási jogok és azok kizárása – törvényi
felmondási jog illeti meg a fejlesztőt, de szerződésben el lehet tekinteni a
gyakorlásától.
• Szerződésszegés és szankciói – nem teljesítési, hibás teljesítési,
meghiúsulási kötbér – általános szabályok szerint.
26. IV. De szóban megállapodtunk!
Alakiságok
Mikor kötelező az írásba foglalás?
• Mindig.
• Kivétel: dobozos szoftver vásárlása kereskedelmi
forgalomban(offline vagy online is lehet, ha a szoftver dobozos).
• Vonatkozik az interneten vásárolt és onnan letöltött
szoftverekre is (ha a licencre alkalmazandó jog a magyar)
Mi minősül írásbelinek?
• Írásbeli szerződés: fax útján kötött, elektronikus aláírással vagy papír
alapon aláírt szerződés.
• Nem írásbeli: e-mail váltással, SMS-ben, szkennelt szerződés elektronikus
megküldésével, online klikkeléssel kötött szerződés, szóbeli vagy ráutaló
magatartással kötött szerződés.
Mi történik, ha nem foglaljuk írásba? – Érvénytelenség, semmisség (nem vált
ki joghatást, megrendelő nem szerez jogot)
27. IV. De szóban megállapodtunk!
Alakiságok
Elmaradt írásbeliség – hogyan hozzuk rendbe?
• Semmiképpen sem visszadátumozott szerződéssel!
• A szerződés utólagos megerősítése írásban lehetséges az új
Ptk. alapján, az érvénytelenség orvosolható.
28. V. Elkészült a szoftver!
Teszteljünk? Átvegyük? Működik?
Mikor minősül a szoftver késznek?
• Nézzük meg a specifikációt!
• Ha minden, a szerződésben és a specifikációban
meghatározott szoftver elem, beleértve a dokumentációt is, elkészült
• Ha a szoftver megfelel a specifikációban és a szerződésben foglalt
követelményeknek
• Ha a szoftver rendeltetésszerű használatra alkalmas és működik
• Ha a Ptk. teljesítésre vonatkozó általános szabályai is teljesülnek.
29. V. Elkészült a szoftver!
Teszteljünk? Átvegyük? Működik?
Kötelező-e a tesztelés? Ki és mikor teszteljen?
• Ptk. szerint a megrendelőnek kell elvégeznie a szükséges próbákat,
teszteket az átadás-átvételt követően, így ha a felek a fejlesztőt akarják
kötelezni a tesztek elvégzésére, akkor ezt külön ki kell kötni a szerződésben
• Szoftverszakmailag elfogadott és szokásos piaci gyakorlat, hogy a fejlesztő
tesztel vagy a felek közösen tesztelnek.
• Célszerű, ha először a fejlesztő tesztel, majd átadja a megrendelőnek a
tesztelési jegyzőkönyvet, amelyet a megrendelő is teszt keretében
ellenőriz.
• A tesztelés eredményét a felek írásban, jegyzőkönyvben rögzítsék
• A tesztkörnyezetet általában a megrendelő biztosítja a saját költségén
• A tesztelésre célszerű határidőt és minimum sikerességi kritériumot
meghatározni
30. V. Elkészült a szoftver!
Teszteljünk? Átvegyük? Működik?
Átadás-átvétel
• Tesztelést, próbaüzemet követően a fejlesztő kezdeményezésére történik
az átvétel
• Írásbeli jegyzőkönyv felvétele célszerű az átadásról
• Átvételt követően a teljesítés elfogadására a megrendelőnek maximum
4 hónap áll a rendelkezésére
• Az elfogadási határidő lehet 4 hónapnál rövidebb, de hosszabb nem
• Szerződésben célszerű részletesen rögzíteni az
átadás-átvételi procedúrát, a felek feladatait,
visszajelzési határidőit
• Ha nem jelez vissza, elfogadottnak kell tekinteni
31. V. Elkészült a szoftver!
Teszteljünk? Átvegyük? Működik?
Nem működik a szoftver! - Ki fogja kijavítani?
• Ha a szoftver nem működik rendeltetésszerűen az
átvételkor: a megrendelő megfelelő póthatáridő tűzésével, akár
többször is visszaadhatja kijavításra a szoftvert
• A kijavításért, ha annak célja a specifikációnak való
megfelelés, a fejlesztő plusz díjazást nem követelhet
• A megrendelő köteles a hibalistát, kifogásokat bizonyítható módon
átadni a fejlesztőnek – célszerű írásban, de legalább e-mailben előírni
• Ha a fejlesztő nem javítja ki (jogellenesen megtagadja a kijavítást
vagy nem végzi el határidőre): a megrendelő díjfizetés nélkül elállhat
a szerződéstől
• Ha a fejlesztő rosszul javítja ki és a szoftver a kijavítás után sem
alkalmas a felhasználásra: mérsékelt díjazás illeti csak meg a
fejlesztőt
• Kijavíttatás más fejlesztővel: csak ha külön kikötötték
32. VI. Elrettentő példák
• „A megrendelő a szoftvert átdolgozhatja,
ha az saját gépi felhasználáshoz vagy archiváláshoz
szükséges”
• „A megrendelőt megilleti a szoftver számítógépes feladatmegoldásra,
számítógép működésre való használatának joga”
• „A megrendelőt felhasználói dokumentáció nem illeti meg”
• „A megrendelő forráskódra nem jogosult, de a fejlesztő köteles félévente
átadni a forráskódot megrendelőnek zárt borítékban.”
• „Vállalkozó eladja, megrendelő megvásárolja a vállalkozó által létrehozott
szoftvert”
33. Köszönöm a figyelmet!
dr. Horváth Katalin
Ügyvéd – Partner
Sár és Társai Ügyvédi Iroda
katalin.horvath@sarandpartners.hu
www.sarandpartners.hu, www.webjog.hu
