1. Adam üzenete:
Arról szerettelek volna megkérdezni, hogy hogyan zajlik a
léleknek a feladat választása. Pontosabban: Igaz-e az, hogy a
lélek tudatosan választ feladatot erre az életre?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Nos, ez csak azért tűnik kicsit bonyolultnak, mivel ahogy kérdeztél, az vallásos
gondolkozásra vall, vagy legalábbis vallásos a megfogalmazás. A baj ugyanis az,
hogy sem a pszichológiában, sem az asztrológiában (és tapasztalataim szerint a
valóságban sem) találkozunk olyan kategóriával, illetve entitással, hogy lélek.
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Persze, tudom, vagy sejtem, hogy te az egész egyéni - személyes spirituális
struktúrára gondolsz, de a dolog még egy kicsit így is hibádzik, mivel az abszolút
létalapal, az ősforrással folymatosan kapcsolatban vagyunk a biológiai életünk
során is, annak ellenére, hogy különálló, különválasztott lényeknek tűnünk.
Adam üzenete:
Én azt hívom transzcendentális énnek
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Nos, ha így, ennyire leszűkítve (egyénre) kezeljük a kérdést, akkor is világos, hogy
egyetemes (tedremtési - megváltódási) un. objektív szükségszerűségről van szó,
ami eredetileg a Lilith hatására megjelenik a létben
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
a létben és ez a szükségszerüség testet ölt egy bizonyos teremtői-kiegyenlítődési
(megváltódási) üdvprogramban, amely kezd egyre konkrétabb kontűröket ölteni az
ideák dimenziójában, majd a körök leszűkülnek a mentális dimenzióra, az asztrál,
az neregia és végül a természeti dimenzióra. Világos, tehát, hogy amennyiben az
abszolútum ott van bennem, már foganásom pillanatától, mint spirituális alap.
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Leszűkítve: abszolút intelligencia, szeretet és sóvárgás, vagyis hiány-információ),
azt is lehet mondani, hogy én is választom a struktúrámat és a neki (az
üdprogramomnak) megfelelő életfeladatokat és ugyanakkor egy tőlem (az itteni
lényemtől) függgetlen egyetemes szükségszerűséget is megetestesítek (teremtve
vagyok ezek által a szükségszerűségek által), de nagyon kell vigyázni, nehogy az
ember a
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
a szentimenális vallásosság, vagy az absztrakt filozófia mocsaraiba süllyedjen.

2. kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Rendben?
Adam üzenete:
Helyes, ez az én fordításomban azt jelenti, hogy igen, a 'lélek'
választja ki a feladatot
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Igen, az egyetemes egységes lélek, vagyis az Isten, aki Én vagyok és számodra is
Én vagy...
Adam üzenete:
De akkor nálam van egy kérdés:Ha az egységes lélek választja ki
a jelenlegi feladatomat, akkor tudnia kell a feltételeket, amik
által ez a feladat teljesülhet, ami viszont azt jelenti, hogy a
szabad akarat korlátozva van.
Adam üzenete:
Hiszen ha az én lelkem kiválaszt egy feladatot, akkor előre tudnia
kell annak feltételeit, ami azt jelenti, hogy az fix. Akkor pedig
minden le van fixálva. Ha ez nincs így, akkor ez a karma mizéria
hülyeség
Adam üzenete:
De ha nem, akkor meg szabad akart nincs
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
A SZABAD AKARAT EGY NAGY HUMBUG, vallásos mese. A szegény úristen sem
szbad (Nem vagyok szabad), hiszen determinálva van a Lilith által keltett
Egyetemes Zavarai által, amelyek az elvesződés káoszába szédítenék, taszítanák,
ha nem teremtene. Szükségében "csinálja" a teremtést, mivel a saját Lilith
tulajdonságai által megszorítva kénytelen a Teremtésen keresztül újrarendezni
magát és kiegyenlítődni, az Új abszolút állapotokat folytonosan létrehozni.
Nem létezik, a vallásoknak a minden lény számára életet és éeletfeladatokat
előreíró előre eltervező, objektív Úristene.
Adam üzenete:
Ez érdekes...
Adam üzenete:
Ezt én is így gondolom, de akkor viszont értelmét veszti a létünk

3. (számomra)
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Ezt te csak úgy gondolod, hogy értelmét veszti. Miért, talán félsz a felelősségtől és
az önállóságtól?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Nem félek, gondolkodom, hogy mi értelem van az egésznek, ha
nincs szabad akarat? Akkor mi értelme van a kérdésemnek?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Melyiknek?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Szia Adanm, megkaptad-e a nyári tábori tájékoztatót?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Ádám
Adam üzenete:
Szia! Igen, megkaptam, köszönöm. El is fogok menni, ha minden
simán megy
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Ha akarod és "bekképzeled" simán fog menni.
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
beképzeled
Adam üzenete:
Hogy simán megy? Remélem. Vezetnem is meg kell tanulni, és pont
abban az időpontban valamikor lesz vizsga..
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Arra kérnélek, amerre - ahova érdemesnek találod, küldd tovább, jó?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Mit akarsz vezetni?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Ha kis gépjárművet, olyan viszga máskor is lehet, de ilyen tábor egy évben csak
egyszer van (Amennyiben lessz folytatása) és ilyen emberekkel sem találkozól
gyakran.

4. Adam üzenete:
Nem. Lejár a kresz és előről kéne kezdenem az egészet, ami nem
csak idő, de pénz is. Mindazonáltal szerintem rendben lesz a
dolog
Adam üzenete:
Van egy kis időd?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Csak épp kinyítok a családnak egy savanyu uborkás üveget. Három perc..
Adam üzenete:
Rendben van, nem sürgős..
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Itt vagyik
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
vagyok
Adam üzenete:
Rendben. Arról szerettelek volna megkérdezni, hogy hogyan zajlik
a léleknek a feladat választása. Pontosabban: Igaz-e az, hogy a
lélek tudatosan választ feladatot erre az életre?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Nos, ez csak azért tűnik kicsit bonyolultnak, mivel ahogy kérdeztél, az vallásos
gondolkozásra vall, vagy legalábbis vallásos a megfogalmazás. A baj ugyanis az,
hogy sem a pszichológiában, sem az asztrológiában (és tapasztalataim szerint a
valóságban sem) találkozunk olyan kategóriával, illetve entitással, hogy lélek.
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Persze, tudom, vagy sejtem, hogy te az egész egyéni - személyes spirituális
struktúrára gondolsz, de a dolog még egy kicsit így is hibádzik, mivel az abszolút
létalapaal, az ősforrással folymatosan kapcsolatban vagyunk a biológiai életünk
soráűn is, annak ellenére, hogy különálló, különválasztott lényeknek tűnünk.
Adam üzenete:
Én azt hívom transzcendentális énnek
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Nos, ha így, ennyire leszűkítve (egénre) kezeljük a kérdést, akkor is világos, hogy

5. egyetemes (tedremtési - megváltódási) un. objektív szükségszerűségről van szó,
ami eredetileg a Lilith hatására megjelenik a létvben
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
a létben és ez a szükségszerüség testet ölt egy bizonyos teremtői-kiegyenlítődési
(megváltódási) üdprogramban, amely kezd egyre konkrétabb kontűröket ölteni az
ideák dimenziójában, majd a körök leszűkülnek a mentális dimenzióra, az asztrál,
az neregia és végül a természeti dimenzióra. Világos, tehát, hogy amennyiben az
abszolútum ott van bennem, már foganásom pillanatától, mint spirituális alap (
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
(leszűkítve: abszolút intelligencia, szeretet és sóvárgás, vagyis hiány-információ),
azt is lehet mondani, hogy én is választom a struktúrámat és a neki (az
üdprogramomnak) megfelelő életfeladatokat és ugyanakkor egy tőlem (az itteni
lényemtől) függgetlen egyetemes szükségszerűséget is megetestesítek (teremtve
vagyok ezek által a szükségszerűségek által), de nagyon kell vigyázni, nehogy az
ember a
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
a szentimenális vallásosság, vagy az absztrakt filozófia mocsaraiba süllyedjen.
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Rendben?
Adam üzenete:
Helyes, ez az én fordításomban azt jelenti, hogy igen, a 'lélek'
választja ki a feladatot
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Igen, az egyetemes egységes lélek, vagyis az Isten, aki Én vagyok és számodra is
Én vagy...
Adam üzenete:
De akkor nálam van egy kérdés:Ha az egységes lélek választja ki
a jelenlegi feladatomat, akkor tudnia kell a feltételeket, amik
által ez a feladat teljesülhet, ami viszont azt jelenti, hogy a
szabad akarat korlátozva van.
Adam üzenete:
Hiszen ha az én lelkem kiválaszt egy feladatot, akkor előre tudnia
kell annak feltételeit, ami azt jelenti, hogy az fix. Akkor pedig
minden le van fixálva. Ha ez nincs így, akkor ez a karma mizéria

6. hülyeség
Adam üzenete:
De ha nem, akkor meg szabad akart nincs
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
A SZABAD AKARAT EGY NAGY HUMBUG, vallásos mese. A szegény úristen sem
szbad (Nem vagyok szabad), hiszen determinálva van a Lilith által keltett Zavarai
által, amelyek az elvesződés káoszába szédítenék. Szükségében "csinálja" a
teremtést, a saját Lilith tulajdonságai által megszorítva kénytelen a Teremtésen
keresztül újrarendezni magát és kiegyenlítődni, az Új abszolút állapotokat
folytonosan létre
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
létrehozni.
Adam üzenete:
Ezt én is így gondolom, de akkor viszont értelmét veszti a létünk
(számomra)
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Nem létezik, a vallásosok minden lény számára életet és éeletfeladatokat előre
eltervező Objektív Úristene.
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Ezt te csak úgy gondolod, hogy értelmét veszti. Miért félsz a felelősségtől és az
önállóságtól?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Miért, félsz...
Adam üzenete:
Nem félek, gondolkodom, hogy mi értelem van az egésznek, ha
nincs szabad akarat? Akkor mi értelme van a kérdésemnek?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Melyiknek?
Amiért nincs értelme a kérsdésednek, attól még igenis van érrtelme a teremtésnek és
az életnek.
"És látá az Úr, hogy jó." "Az Én terhem könnyű és az Én igám gyönyörűséges."
Adam üzenete:
Nem. Szabad akarat nélkül a kérdésem sem szabad

7. kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Ezt nem értem. Ez már valamiféle bölcsész-trükk, nyelvi huncutkodás.
Adam üzenete:
Miért? Ha az akarat nem szabad, akkor én szabad akaratomból
írom ezt?
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
A szabad akarat kérdése annyiból áll, hogy szabadságomban áll a kiegyenlítődés -
a megváltás: a Bolond , a Buddha, a Krisztus - útját választani, és
szabadságomban áll a zürzavar és a tévelygés: a Lilith örök szédülése, kábulata és
kárhozata: a saját farkába harapó kígyó: az uronorosz, ha teteszik az értelmetlen
labirintusban való bolyongás és a betegségek, a lepra útját választani.
Adam üzenete:
A többi csak a hozomány?
Adam üzenete:
Már úgy értem, akkor mégis van szabad akarat, hiszen azt
valahogy el kell érni
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Szabad vagyok a választásomban, de amennyiben a Lilith útját választom, kezdek
egyre korlátozottabb lenni, mindaddig, amíg időnapelőtt el nem patkolok és a
túlvilágon folytatom a megsemmisülés, a lassú, majdhobynem határtalan feloszlás,
a szátszóródás útját, ahonnan nincsen vissza-út. Vissza-út ugyanis csak itt, az
anyagi dimenzióban van, mert csak itt létezik az az ellenállás, amitől és ami által
visszalökhetem magam. A kérdés tehát nem a szabadakarat kérdése, hanem az,
hogy melyik a minél tökéletesebb kiegynelítődési képesség megszerzésének -
elérésének, az útja, amelyen egyre szabadabbá - egyre kevésbé megszorítottabbá -
vállhatok.
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
megszorítotabbá - korlátozottabbá az egyre eldurvuló sorskörülményeim és
betegségeim által.
Adam üzenete:
De engem a körülmények érdekelnek; mikor leszületek, akkor azok
már fixek, tehát tudom milyen szülők, mi a feladat, stb.. Akkor
ez nagyon leszűkít, és ha ezt tudom, akkor senkinek nincs szabad
akarata a szó teljes értelmében.

8. kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Én is ezt mondtam. A szabadakarat humbug: az Isten számára is kötelező a
megváltás, nem lehet neki össze-vissza kovályogni szeszélyesen és önkényesen,
mert akkor a Lilithnek engedne és elveszne az abszolút lét: minden szétoszlana,
megsemmisülne.
Adam üzenete:
Ez érdekesIgen, ezt mondtad, de ezzel a szubjektív t kérdése
még nincs elintézve!
kozmaszilard@tvn.hu üzenete:
Számomra, mint szubjektum, annyiban el van intézve, hogy folytonosan
igyekszem a legjobb tudásom szerint a felismert életfeladataim beteljesítése által
elérni a minél nagyobb kiegyenlítődési képességet és eközben folytonosan érzem,
hogy egyre szabadabb vagyok, mivel egyre kevésbé keresem a boldogságomat ott
ahol az nincsen és egyre jobban tudom - érzem, hogy hol van: hol a nyugalmam, a
derűm, az erőm és az egészségem. Ez nem azon múlik, hogy tekintélyes
filozófusok, vagy teológusok megegyeznek-e valamiben vagy sem. Ezt neked kell
átélned, senki nem döntheti el helyetted, hogy mi a te szabadságod. Hogy egy
bizonyos akaratod a szabadságod felé visz-e vagy az egyre nagyobb és
korlátozóbb sors- rabsághoz. Ezt neked kell átélve megtapasztalnod és
megértened.
Az elején szerkesztett, kisssé bővített, a végén kevésbé rendezett
változat:
(Dialógus a lélek, illetve a személy szabad akaratáról.)
Á: Arról szerettelek volna megkérdezni, hogy hogyan zajlik a léleknek a feladat
választása. Pontosabban: Igaz-e az, hogy a lélek tudatosan választ feladatot erre az
életre?
Sz: Nos, ez csak azért tűnik kicsit bonyolultnak, mivel ahogy kérdeztél, az vallásos
gondolkozásra vall, vagy legalábbis vallásos a megfogalmazásod. A baj ugyanis az,
hogy sem a pszichológiában, sem az asztrológiában (és tapasztalataim szerint a
valóságban sem) találkozunk olyan kategóriával, illetve olyan entitással, hogy

9. lélek. Persze, tudom, vagy sejtem, hogy te egy személynek az egész egyéni -
személyes spirituális struktúrájára gondolsz, de a dolog még egy kicsit így is
hibázik, mivel az abszolút létalappal, az ősforrással folyamatosan kapcsolatban
vagyunk a biológiai életünk során is, annak ellenére, hogy különálló,
különválasztott lényeknek tűnünk.
Á: Én azt hívom transzcendentális énnek.
Sz: Igen, talán ez a kifejezés lehetne a megfelelő, de nem ez a lényeg.
Amennyiben a fizikai személyre, vagyis a pszichikai egyénre leszűkítve ( tehát az
egységes léte-egésztől elszakadt egyénre szűkítve) kezeljük a szabad akaratnak a
kérdését, akkor is világos, hogy akárcsak a természeti folyamatok - jelenségek
esetében, vagy a fajok kialakulásának az esetében is, minden egyes személy által
megtestesített életprogram esetében, egy egyetemes (teremtési - megváltódási) un.
objektív szükségszerűségről van szó, ami eredetileg a Lilith nevű abszolút sóvárgás
(negatív erő) hatására megjelenik az abszolút létben és ez a szükségszerűség testet
ölt egy bizonyos kauzális teremtői-kiegyenlítődési (megváltódási) üdvprogramban.
Ez a szükségszerűen létrejött kauzális üdvprogram kezd egyre konkrétabb
kintűröket ölteni az ideák dimenziójában, majd a körök leszűkülnek a mentális
dimenzióra, az asztrális, az energia (éteri) és végül a természeti dimenzióra, ahol
megjelenik sajátos természeti jelenség, vagy individuális karakter formájában.
Világos, tehát, hogy amennyiben az abszolútum ott van bennem, már foganásom
pillanatától, mint spirituális alap (ismét leszűkítve: abszolút intelligencia, szeretet
és sóvárgás, vagyis hiány-információ), akkor azt is lehet mondani, hogy kauzális
állapotomban („még” az abszolútumban) én választom a struktúrámat és a neki (az
üdvprogramomnak) megfelelő életfeladatok ebből a választás(om)ból következnek.
Ezért a személyemmel, az életemmel és sorsommal egy tőlem (az itteni: földi
lényemtől) független egyetemes szükségszerűséget is megtestesítek (teremtve
vagyok ezek által a szükségszerűségek által). De nagyon kell vigyázni, nehogy az
ember a szentimentális vallásosság, vagy az absztrakt filozófia mocsaraiba
süllyedjen.
Rendben?
Á: Helyes, ez az én fordításomban azt jelenti, hogy igen, a 'lélek' választja ki a
feladatot.
Sz: Igen, a lélek. De melyik lélek? a Lilith- sóvárgása által önmagából kimozdított
egyetemes egységes lélek, az abszolútum "kitermel" egy kauzális üdvprogramot,
aminek a teremtés határállapotában: az anyagban, vagyis a természeti létezésben
megfelelnek bizonyos életfeladatok és egy részét - a későbbi individuum abszolút

10. magját: a spirituális öntudatát, a szellemét, vagy a lelkét, vagy ahogy akarod ezeket
nevezni - ebbe a kauzális kiegyenlítődési programba "belekölti". Nos, ez az
individuális karakterrel (elkülönült jellegzetességekkel) rendelkező abszolút-rész (a
lélek) megjelenik egyén és ennek megfelelő egyéni öntudat formájában, vagyis az
Isten, aki Én vagyok és aki számodra is az Én…megjelenik emberi személyben
egy, a spirituális karakterének megfelelő, jellegzetes egyéni életfeladat-csomaggal.
Á: De akkor nálam van egy kérdés: Ha az egyetemes egységes lélek választja ki a
jelenlegi feladatomat, akkor tudnia kell a feltételeket, amelyek által, ez a feladat
teljesülhet, ami viszont azt jelenti, hogy a szabad akarat korlátozva van. Hiszen ha
az én lelkem kiválaszt egy feladatot, akkor előre tudnia kell annak feltételeit, ami
azt jelenti, hogy az fix. Akkor pedig minden le van fixálva. Ha ez nincs így, akkor
ez az egész karma mizéria hülyeség. De ha nem, akkor meg szabad akart nincs
Sz: A Karmával semmi baj, az a feloldandó - meghaladandó negatív személyi
determinációk (Lilith, Sárkányfarok) és az ennek érdekében, e célból felvállalandó
elvégzendő - végrehajtandó általános és egyéni életfeladatok összessége. A
SZABAD AKARAT viszont egy vallásos HUMBUG, misztikus mese. Hiszen
végső soron maga a Teremtő Úristen is ki van szolgáltatva a saját Lilith nevű
őssóvárgásnak, ezért ő sem szabad (Nem vagyok szabad), hiszen determinálva van
a Lilith által keltett abszolút zavarai - az őskáosz - által, amelyek az elvesződés, az
önelvesztés örvényébe szédítenék, ha nem teremtene és nem mentené meg önmagát
a teremtés által a teremtésen keresztül. Az Abszolútum is szükségben
(kényszerben, kényszer hatása alatt) válik Teremtővé és szükségében "csinálja" a
teremtést: A saját Lilith tulajdonságai által megszorítva kénytelen a Teremtésen
keresztül újrarendezni magát és kiegyenlítődni, és ezen egyetemes kiegyenlítődés
által az Új abszolút állapotait - állapotát folytonosan létrehozni.
Á: Ezt én is így gondolom, de akkor viszont értelmét veszti a létünk (számomra)
Sz. Ádám, meg kell szoknod, valahogy azt, hogy nem létezik, a vallásosoknak a
mindent előre precízen eltervező, minden lény számára életet és életfeladatokat
előre eltervező objektív Úristene. Azt te csak úgy gondolod, hogy ettől a ténytől
értelmét veszti számodra a lét... Miért, félsz a felelősségtől és az önállóságtól?
Á: Nem félek, gondolkodom, hogy mi értelem van az egésznek, ha nincs szabad
akarat? Akkor mi értelme van a kérdésemnek?

11. Sz: Melyiknek? És amiért nincs értelme a kérdésednek, attól még lehet pozitív
értelme és célja, pozitív rendeltetése a teremtésnek és az életnek. "És látá az Úr,
hogy jó." "Az Én terhem könnyű és az Én igám gyönyörűséges."
Á: Nem. Szabad akarat nélkül a kérdésem sem szabad...
Sz: Legyünk egymáshoz és önmagunkhoz tisztességesek: ennek a kijelentésednek
csak látszatra van értelme és csakis azért, mert első hallásra igen jól, mondhatni a
ráció számára izgalmasan hangzik. Igazából azonban csak nyelvi huncutkodás,
filozófiai bukfenc.
Á: Miért? Ha az akarat nem szabad, akkor én szabad akaratomból írom ezt?
Sz: Amikor velem vitatkozol, el kell hagynod ezeket a steril és öncélú bölcsészi
ügyeskedéseket. A szabad akarat kérdése mindössze annyi, hogy szabadságomban
áll a kiegyenlítődés - a megváltás: a Bolond, a Buddha, a Krisztus - útját választani,
és szabadságomban áll a zűrzavar: a Lilith örök szédülése útját választani.
Á: A többi csak a hozomány? Már úgy értem, akkor mégis van szabad akarat,
hiszen azt valahogy el kell érni?
Sz: Szabad vagyok a választásomban, de amennyiben a Lilith útját választom,
kezdek egyre korlátozottabb lenni, mindaddig, amíg időnap előtt el nem patkolok.
A kérdés voltaképpen nem is a szabad akarat kérdése, hanem az, hogy melyik a
minél tökéletesebb kiegyenlítődési (megváltódási) képesség megszerzésének az
útja, amelyen egyre szabadabbá - a negatív sors-elemek által (betegség, csőd,
folytonos sikertelenség, szegénység, nyomor, tragikus balesetek) egyre kevésbé
megszorítottabbá - válhatok. Megszorítottabbá: korlátozottabbá az egyre eldurvuló
sorskörülményeim és betegségeim által.
Á: De engem a körülmények érdekelnek; mikor leszületek, akkor azok már fixek,
tehát tudom milyen szülők, mi a feladat, stb… Akkor ez nagyon leszűkít, és ha ezt
tudom, akkor senkinek nincs szabad akarata a szó teljes értelmében.
Sz: Én is ezt mondtam…
Á: Igen, ezt mondtad, de ezzel a szabad akarat kérdése még nincs elintézve.
Sz: Számomra annyiban el van intézve, hogy folytonosan igyekszem a legjobb
tudásom szerint a felismert életfeladataim beteljesítése által elérni a minél nagyobb

12. kiegyenlítődési képességet és eközben folytonosan érzem, hogy egyre szabadabb
vagyok, mivel egyre kevésbé keresem a boldogságomat ott ahol az nincsen és
egyre jobban tudom - érzem, hogy hol van: hol a nyugalmam, a derűm, az erőm és
az egészségem. Ez nem azon múlik, hogy tekintélyes filozófusok, vagy teológusok
megegyeznek-e valamiben vagy sem. Ezt neked kell átélned, senki nem döntheti el
helyetted, hogy mi a te szabadságod. Hogy egy bizonyos akaratod a szabadságod
felé visz-e vagy az egyre nagyobb és korlátozóbb sors- rabsághoz. Ezt neked kell
átélve megtapasztalnod és megértened.