2. A változás
Egyre rövidebb termék életciklusok, és a fejlesztés
költségének növekedése
A tömegtermeléstől az egyre inkább növekvő egyéni
igények kiszolgálása felé fordulás
Változás a vállalati stratégiában: egy dinamikus, nyitott model
kialakítása, melyben a felhasználókat interaktívan bevonják a
termékek, szolgáltatások fejlesztési folyamatába és
együttműködnek ezalatt más szervezetekkel
2
3. A nyílt innováció definíciója
• Chesbrough definíció (2006: p.1): „open
innovation is the use of purposive inflows and
outflows of knowledge to accelerate internal
innovation, and expand the markets for external
use of innovation, respectively. The open
innovation paradigm treats research and
development as an open system.”
• A fejlesztési folyamatba a vállalaton belüli
tudáson kívüli külső tudás bevonása
4. Miért jó és mi az új?*
Lényegi tényezők:
• Elviselhetetlenül meredeken növekvő költségek a „zárt
innovációnál”
• Vállalati profilváltásnál valószínűleg nem találja meg a
vállalati laborban a szükséges tudást
• Óriási külső innovációs kapacitás, könnyű hozzáférhetőség
/Internet/, alacsony tranzakciós költségek
• A „külső tudásbázisnak” a korábban említett formákat
meghaladó rendszeres igénybevétele domináns modellé
válik
• Hippel: a fordulat víziója a termelő által dominálttól a
felhasználó által dominált termelés felé
• Prahalad (N=1, R=G)
*Dr. Hronszky Imre: Hitel, Világ, Stádium konferencia, 2010. Nov. 3., Sopron
5. Innovációs portálok, crowdsourcing, mint a
KKV- k lehetőségei a fejlesztésben
• Howe definíció: „crowdsourcingnak tekinthető minden olyan tevékenység,
melyben egy vállalat vagy magánszemély saját munkaerő helyett egy
definiálatlan tömeg kollektív bölcsességének és kapacitásának segítségével old
meg egy feladatot, többnyire egy szabad pályázat formájában”
• Különböző végfelhasználók elérésének nehézségei - innovációs portálok
„hidat képeznek” a felhasználók és a vállalat között
• Növelhető a piac mérete, csökkenthető a fejlesztés ideje, visszacsatolások
száma, szükséges erőforrás nagysága
• Az internet által elérhető „TÖMEG”, kollektív bölcsesség kapacitásai
értékteremtésre használhatók fel
• Ami a legtöbb vállalatot foglalkoztatja : hogyan lehet a tömegek szabad
kapacitásából VERSENYELŐNYT faragni.
6. Innovációs portálok, crowdsourcing
előnyei, hátrányai
ELŐNYÖK
Egy probléma megoldása esetén elképzelhetetlen erőforrások bevonása
A közösség elkötelezésével marketingtevékenység
Új ötleteket és hasznos információkat kapunk révén potenciális vásárlók, új piacok
megnyerése
Segít a KKV-k számára becsatlakozni a gazdasági és társadalmi hálózatba
HÁTRÁNYOK
Megfelelő eredmény hiánya
Nincs szerződéses kapcsolat
Állandó munkakapcsolat hiánya
Kompenzáció
7. Living lab definíciók I.
http://www.youtube.com/watch?v=wwk6wJ-ABIc
„Living Labs are open innovation environments in real-
life settings, in which user-driven innovation is fully
integrated within the co-creation process of new
services, products and societal infrastructures.”
Foreword, Living Labs for user-driven open
innovation, INFSO, 2009 január
8. Living Lab definíciók II.
- A „felhasználó” mint szerep a termelési-
fogyasztási rendszerben
- „A living lab is an open innovation ecosystem
based on a business – citizens – government
partnership which enables users to take an
active part in the research, development and
innovation process.” Living Labs for user-driven
open innovation, INFSO, 2009 január
9. Living Labek főbb sajátosságai
•Közös (interaktív) értékteremtés a ”felhasználóval”
•NEM terület (target domain) specifikus
•Leggyakoribb területek: eHealth/Wellness, ICT a
környezetvédelemben, Turizmus, Mobilitás, Energia, Vidék-,
Kistérségi, Városközpont, Társadalmi integráció fejlesztés, Média,
eBusiness, Gyártmányfejlesztés, oktatásfejlesztés
•LL fejlesztés politikai kerete lehet pl. a regionális fejlesztés
•Híd a „market pull” és „technology push” innováció között
11. Living Labek előnyei a kkv-k számára I.
• „A KKV-k, és mikrovállalkozások a Living Lab együttműködésekben
való részvételükkel kifejleszthetnek, értékelhetnek, és beépíthetnek
új ötleteket vállalati folyamataikba, mellyel már meglévő
tevékenységüket más piacokra is kiterjeszthetik” European
Commission - DG Information Society and Media (INFSO), 2009
január
• A felhasználó előnye: az igényeinek megfelelő termékek legyártása
• A gyártó előnye:a gyártási/innovációs folyamat optimalizálása.
Interaktív értékteremtés által a fejlesztési idő/költségek
csökkentése
• KKV-k szemszögéből kétféle szerep: gyártók és felhasználók is
lehetnek a LL együttműködésekben
12. Miért vegyenek részt a KKV-k a Living
Labekben? II.
• KKV-k nehézségei a (nemzetközi) networking, erőforrások m
egszerzése területén
• Living Labek hidat képeznek a „technology push” és „market pull”
innováció között
• KKV-k mint felhasználók és mint gyártók is megjelenthetnek,
kétoldalú szerep
• Az együttműködés új erőforrásokat, ötleteket, technológiákat
eredményezhet, a vállalat „core”, azaz fő tevékenységi területén
kívül is.
• a felhasználók bevonásával más látásmódra nyílhat lehetőség, a
kkv-k általában nem rendelkeznek belső K+F részleggel erőforrás
hiányában
13. Miért vegyenek részt a KKV-k a Living
Labekben? III.
• A fogyasztók a fejlesztésbe való korai (design) stádiumába való
bevonásával csökkenthető a fejlesztés ideje, költsége, a fejlesztés
során az újratervezések száma a visszacsatolások révén
• A termékek piaci elfogadottsága növelhető, a fogyasztók igényei
közvetlen módon kideríthetőek
• Új piaci területeket nyerhetünk meg, illetve meglévő
piacrészesedésünket javíthatjuk
• A tematikus hálózatok és az ENOLL kapcsolatrendszere hozzájárul a
KKV-k közötti együttműködések kialakításához
• A Living Lab együttműködések révén erősíthető az együttműködés a
vállalatok, kutatók, fogyasztók között.
14. A Living Labek Európai Hálózata
1. 2006: 19 LL
2. 2007: 32 LL
3. 2008: 79 LL
4. 2009: 82 LL
Összesen: 212 LL tag
2010-ben
Szerepe: „keltető”
vagy „bróker” szerep,
új társadalmi-
gazdasági és üzleti
pilot projektek
azonosítása és
kidolgozása innovatív
ICT szolgáltatások és
termékek esetében
15. Living Labek és energiahatékonyság
kapcsolata
•Energiahatékonyság területén cél a fogyasztói szokások
megváltoztatása, új technológiák kifejlesztése a felhasználóval
együttműködve, hatékonyabb termékfejlesztés megvalósítása
• Fő eszköz: energiafelhasználás állandó monitorozása erre a célra
kifejlesztett mérőműszerekkel, támogató ICT infrastruktúra
alkalmazásával
•Lehetővé teszi az aktív részvételt a lakosok számára, célja
energiamegtakarítás elérése, innovatív technológiák kipróbálása és
elterjesztése
•Cél letesztelni, hogyan lehetne ezzel a módszerrel a leginkább
elősegíteni a fogyasztói szokások megváltoztatását, energiahatékonyság
növelését
•Megalapozott támogató ICT infrastruktúra kialakítása elengedhetetlen
15
16. Lisszabon Energia Living Lab
Koordinátor: Lisboa E-Nova (Lisszabon város
Energia-Környzetvédelmi Hivatal - Lisbon’s
Municipal Energy-Environment Agency)
•Lakónegyed (356 magánlakás, 18 vállalati székhely)
•1500 lakos, építés éve 2006, alapterület 8.783 m2
•4 lakótömb, 20 000 m2 -es, 3 szintes közös garázs
•Lakások összterülete 54.000 m2
16
17. Lisszabon Energia Living Lab
indokoltsága
•Magas energia költségek, a magánlakásokban és a közös használatú
helyiségekben egyaránt
•Fő ok: a tervezés, kivitelezés során nem vettek figyelembe
energiahatékonysági szempontokat (alapanyagok megválasztása,
eltérő energia felhasználási szokások)
•Lakosok (ill. vállalattulajdonosok) magas elkötelezettsége a probléma
megoldása iránt
17
18. Lisszabon Energia Living Lab koncepció
1. Mozgásérzékelő szenzorok felszerelése
2. Megújuló energia alkalmazása
•16 napelem rendszer, egyenként 3.68kWp (288 panel)
•Az ingatlantulajdonosok összesen 315.000 EUR beruházása
(Portugáliában a legmagasabb összegű magánberuházás, ill. a
legnagyobb alapterületű, ingatlanokhoz kapcsolódó naperőmű
rendszer)
18
19. Lisszabon Energia Living Lab
tevékenységek
•Elektromos eszközök és fogyasztásuk mérése, összegző
adatbázis összeállítása
•Ingatlantulajdonosok, lakók bevonása, közös adatbázishoz
hozzáférés, online bejelentések, fogyasztási adatok megadása
•Viselkedési szokások, energiafelhasználás változásának
monitorozása, havi nyomonkövetés
•Árazási rendszer optimalizálása és a műszaki fejlesztések
hatásainak elemzése
•Mérőeszközök felszerelése, közös ICT infrastruktúra
kiépítésével energiafogyasztás, megtakarítás mérése
•Mérés során alkalmazott eszközök felhasználóbaráttá tétele
19
20. Lisszabon Energia Living Lab és KKV-k
kapcsolata
Portugál és külföldi KKV-k csatlakoztak a LL-hoz,
céljuk:
•Technológiáik tesztelése, jelenlegi illetve jövőbeli
felhasználóikkal
•Felhasználók visszajelzéseinek integrálásával
technológia kialakítása, fejlesztése
•Más vállalatokkal kapcsolatok kialakítása,
tudásáramlás elősegítése, szinergiák kihasználása
20
21. Helsinki Energia Living Lab
•Lauttasaari, Helsinki, építés éve 1992
•14 vállalat, ~200 alkalmazottal
•Irodák területe 5000m2
•Teljes terület 9600m2
•Energiamegtakarítás mérése, hálózat nélküli
mérőeszközök használatával
Mérés tárgya:
•vízmelegítéshez szükséges energia
•konyhai, egyéb háztartási eszközök energiafelhasználása
•padlófűtés hatékonysága
•fűtés
•világítás
•vízhasználat
21
23. Energia Living Lab koncepciók célja
•Fogyasztói szokások megváltoztatása, energiaköltségek
csökkentése
•Dinamikus árazás alapjainak megteremtése
•Megújuló energia felhasználás arányainak növelése
•Energiafelhasználás monitorozása, fenntartható alacsony
energiafelhasználás modelljének kialakítása
23
24. Hasznos linkek Living Lab – Energia
témában
•Amsterdam Living Lab
http://www.amsterdamsmartcity.com/
•Botnia Living Lab
http://www.openlivinglabs.eu/node/125
•Apollon projekt tanulmány energia témában
http://www.scribd.com/doc/47960833/Apollon-Use-cases-analysis-and-common-Living-
Lab-approach-for-Energy-Efficiency
24
25. Living Labek és a mezőgazdaság
Együttműködés a termelőkkel
Terménybecslés
Minőségjavítás
Termelési folyamat fejlesztése
Információszolgáltatás
26. Tartalom
1. A Homokháti Élő Laboratórium múltja
• Megalakulása
• Projektjei
2. Jelenlegi helyzet áttekintése
• H-Lab Nonprofit Kft. Megalakulása
• Jelenlegi tevékenységek, projektek
3. Jövőbeni tervek
27. Visszatekintő
Hogyan alakult ki az élő laboratórium a Homokhátságon?
2006-ban a C@R projekt (FP6) kapcsán indultak be az élő laboratóriumi
folyamatok.
A projektben a Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszéke vett
részt.
A C@R célja a vidéken élő emberek összefogásának elősegítése, kutatásokba
való bevonása.
Az élő laboratórium megalapozására éppen ezért a Homokhátság tűnt a
legalkalmasabbnak.
Hamarosan megkezdődtek a felmérések, a célok, valamint a fejlesztések
irányvonalának meghatározása.
28. A program szabad kezet adott a
partnereknek abban, hogy maguk
válasszák ki a fejlesztés irányát, hogy
olyan termék vagy szolgáltatás jöjjön
létre, amire valóban szükség van a
térségben.
A szoftveres csapat, mivel semmit
nem tudott a mezőgazdaságról,
ahogyan a gazdák sem tudtak semmit
a szoftverfejlesztésről, összeültek,
hogy közösen határozzák meg mire
van szükség, és mire van lehetőség.
29. A célok meghatározása után kezdetét vette a munka melynek eredményeképpen
megszületett egy prototípus.
Természetesen a munka itt még
nem ér véget, a felhasználók
folyamatos visszacsatolásai
alapján finomítják a rendszert.
30. A fejlesztés eredménye
A fejlesztés eredményeként a C@R projektben létrejött egy szoftver
portfólió, mely szoftverek mindegyikét a mai napig használják
Homokhátságon élő termelők, kisvállalkozások.
• Terménybecslő modul (mezőgazdaság)
• Berendelő modul (mezőgazdaság)
• Szolgáltatás csere modul (turizmus)
• Pénztárgép modul (turizmus)
31. Jelen
A C@R projekt sikerességét látva rájöttek, hogy az élő laboratóriumra nagy
szükség van, különösen ebben a térségben.
A jövőbeni pályázati lehetőségeket figyelembe véve megalakult a H-Lab
Nonprofit Kft., melynek célja, hogy továbbvigye a térségben az élő
laboratóriumos fejlesztési elvet, és hogy tovább bővítse, szélesítse a
lehetőségek körét.
Jelenleg két otthonápolási rendszer fejlesztésében vesznek részt mint
tesztelési közeg a klinikai kipróbálások során.
32. 1. ProSeniis projekt
Az NKTH által támogatott kutatás-fejlesztési projekt célja, az otthonukban
egyedül élő, neurológiai betegségben szenvedő idősek távoli egészségügyi
monitorozására szolgáló innovatív rendszer fejlesztése.
A projekt időtartama alatt három helyszínen (Budapest, Veszprém és Szeged)
folynak klinikai kipróbálások, melyek közül a H-Lab Nonprofit Kft. a szegedi
helyszínért felel.
A kipróbálás során a következő eszközök
rendszerszintű használatát vizsgáljuk:
• vérnyomásmérő
• testsúly mérleg
• EKG készülék
• Aktigráf (gyorsulásmérő, lépésszámláló)
• vércukorszint mérő
• passzív mozgásérzékelő szenzorok
33. A kísérlet során az eszközöket
betegségcsoport szerint telepítjük
a betegek lakásába. Az eszközök
felügyelete korlátozott mértékben
távolról is megoldható.
A betegeket szükség esetén
A projektben résztvevő partnerek:
ápolók látogatják, valamint
műszaki problémák esetén a
•General Electric Healthcare Division
technikus kolléga keresi fel a
•Szegedi Tudományegyetem
beteget.
•Pannon Egyetem
•Óbudai Egyetem
•Meditech Kft.
•Mednet 2000 Kft.
34. 2. Telenor EDH projekt
A Telenor Magyarország Zrt. által finanszírozott kutatási program lényege a
szív- és érrendszeri megbetegedésekben, valamint a diabéteszben szenvedők
távoli monitorozása mobil eszközök segítségével.
Két helyszínen folynak jelenleg is klinikai kipróbálások, Veszprémben és
Szegeden. Mindkét helyszínen zajló eszköztesztelést a H-Lab Nonprofit Kft.
koordinálja.
A projektben résztvevő partnerek:
• Telenor Magyarország Zrt.
• Nokia
• Szegedi Tudományegyetem
• Pannon Egyetem
35. Jövőbeni tervek
1. Kompetenciák kibővítése egészségügyi vonalon
Jelenleg sok párhuzamos fejlesztés folyik otthonápolási területen, mely
területen különösen hasznosnak bizonyul az élő laboratórium, mint
módszertan. Tapasztalataink alapján az alábbi feladatok elvégzése,
szervezése, koordinálása nyújt lehetőséget az élő laboratórium számára,
hogy egészségügyi oldalon állhasson a megrendelők rendelkezésére:
• segítségnyújtás a vizsgálati protokoll •etikai engedély beszerzése
megírásához • eszközbeszerzések koordinálása
• betegtájékoztatók elkészítése • technikai segítségnyújtás a
•beteg beleegyező nyilatkozat kísérletben résztvevők számára
elkészítése • képzések megszervezése
• használati útmutatók elkészítése • folyamatos kapcsolattartás a
• elégedettségi kérdőívek elkészítése, betegekkel és fejlesztőkkel
elégedettség felmérése
36. 2. Pályázati források felkutatása
Mivel jelenleg sok EU-s pályázati lehetőség van, ezen belül is mezőgazdasági
és egészségügyi vonalon, lehetőséget látunk az ilyen irányú tovább lépésre.
A céljaink elérése érdekében folyamatosan keresik az új lehetőségeket. Tagjai
az ENoLL-nak (European Network of Living Labs) és próbálnak megjelenni
minden olyan rendezvényen, ahol új módszertant tanulhatnak a további
sikeres működésükhöz.
37. Hasznos linkek
Videófilm Homokhát Rural Living Lab:
http://www.youtube.com/watch?v=b110G7tzIkg
Nagykovácsi Living Lab tájékoztató és prezentáció:
http://www.matisz.hu/uploads/media/Nagykovacsi_innovacios_portatajekoztato.pdf
http://www.slideshare.net/openlivinglabs/wellbeing-living-lab-nagykovacsi-
presentation
Link C@R project:
http://www.c-rural.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=67&Itemid=65
38. ICT Living Lab – Lutin UserLab, Párizs
• Robottechnológia, eye-tracking
• Website és leírás
http://www.lutin-userlab.fr/site/_pages/english/
39. További esettanulmányok, példák,
hasznos linkek
Enoll:
http://www.openlivinglabs.eu/
Living Lab Summer School:
http://www-sop.inria.fr/llss2010/
http://vimeo.com/17515676
40. Nyílt innovációs portálok I.
Procter and Gamble példa: http://www.openinnovate.co.uk/pgs-connect-and-develop/
Elly Lilly – esettanulmány: https://openinnovation.lilly.com/dd/about-open-
innovation/index.html
http://www.openinnovators.net/list-open-innovation-crowdsourcing-examples/
K+F platformok:
• http://www.innocentive.com/- Problémamegoldás, gyógyszeripari és általános kémiai
terület
• http://www.ideaconnection.com – szabadalom piactér és problémamegoldás
• http://www.yet2.com/ – szabadalom piactér
• http://presans.com/ – problémamegoldás, networking
• http://www.onebillionminds.com/ – problémamegoldás, főleg szociológia témában
41. Nyílt innovációs portálok II.
Marketing, Design & Idea platforms
• Atizo - open innovation market place (video)
• Innovation Exchange - open innovation market place
• Guerra Creativa - crowdsourcing anything from logos to
websites (video)
• 99designs - pioneer in design crowdsourcing (video)
• OpenIDEO - collaborative design platform
• eYeka - the co-creation community
42. Nyílt innovációs portálok III.
Creative Co-creation
• Spreadshirt - shirt community
• Threadless - create and sell your t-shirts
• cafepress - shop, create or sell what’s on your mind
• CreateMyTattoo - crowdsourced tattoo design
• Quirky - community product development (video)
43. Nyílt innovációs portálok IV.
Vállalati portálok
Product Ideas crowdsourcing
• Ideas Project - crowdsourcing platform by Nokia
• Kraft - innovate with Kraft
• InnovationJam* - IBM’s more internally focussed idea
generation project
• Dell IdeaStorm - external idea sourcing
• Betavine - Vodafone’s mobile app community
• My Startbucks Idea - shaping the future of Starbucks
44. Nyílt innovációs portálok V.
Branding & Design crowdsourcing
• Spreadshirt Logo Design Contest - let community design new
logo
• LEGO Factory - LEGO co-creation tool
• Fluevog - open shoe design
• BurdaStyle - open source sewing
45. Videók
• Living Lab Summer School video: http://vimeo.com/17515676
• http://www.youtube.com/watch?v=6V1dWH4X9U0
• http://www.youtube.com/watch?v=pjNM8drAqG0
