A PM Műhely résztvevői megismerve a szervezetfejlesztés modern összetevőit és azok felhasználási módjait azokat illeszteni tudták a napi gyakorlatukhoz. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők ösztönzést kapjanak az architektúra menedzsment módszertanának felhasználásra projektmenedzseri munkájuk eredményességének növelésében. Részletes szakmai összefoglaló a oldalon olvasható A PM Műhely következő 37. űlésére 2018. április 19-én kerül sor, ahol Kovács Attila moderálásával „A PROJEKTEK BESZERZÉSEK KRITIKUS KÉRDÉSEI ÉS AZOK MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI” kerülnek megvitatásra. Az előzetes február közepétől olvasható a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon A Műhely következő, őszre tervezett időpontjai: 2018. szeptember 20., november 15.

1. Prónay G 36 Összefoglaló feljegyzés -Szervezeti változások menedzsmentje -2018január25
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
36.PM MŰHELY (2018. január 25.) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „Szervezeti változások menedzsmentje”
Időpont: 2018. január 25. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (34): Balogh István, Bálint Ákos, Blumenschein Máté,
Bolfán Bence, Czifra Julianna, Csordás Csaba, Csörget László, Gadó Zita Éva, Jávorfi
Anzsé, Juszt Péter, Kerékfy Pál, Kovács Attila, Koszper Károly, Lasztovicza László,
Makovényi Anna, Oltyán Gábor, Papp László, Péter Gábor, Prónay Gábor, Rozsovits Péter,
Szalai András, Szeles János, Szkenderovics Ildikó, Szűcs Endre,Tolnai János, Tóth Ádám,
Tuscher Béla, Ulicsák Béla,Varga Bettina,Vereczki Brigitta, Véry Zoltán, Vitószki Márta,
Zentai Tamás, Zsidi Adrienn.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, a Műhely munka
bevezetőjeként elmondta, hogy a rendkívül gyors technológiai-, piaci fejlődés, a
versenyhelyzetek kiéleződése a vállalatok innovatív alkalmazkodását követeli meg, ami a
megfelelő stratégia kidolgozása és kultúra fejlesztés mellett a szervezeti átalakítást is
megköveteli. A szervezetek átalakítása rendkívül összetett és mivel a munkatársakat
alapvetően érintő folyamat érzékeny a megvalósítás professzionalizmusára. Ezt segíti a
változást megvalósító eljárásrend kidolgozása és a megvalósító projektmenedzsment. A
szervezetfejlesztés összetettségének megértését, a sikeres megoldáshoz szükséges
projektmenedzsment gyakorlat megtalálását kívánja elősegíteni a Műhely beszélgetés.
Köszönet Bálint Ákosnak és Vereczkei Brigittának a projektekben nagy gyakorlatot szerzett
tanácsadóknak, hogy tapasztalataikra építve vállalták a téma végiggondolását, feldolgozását
és mediátorként a Műhely munka támogatását.
Bálint Ákos és Vereczkei Brigitta bemutatkozásként elmondták, hogy vezetői tanácsadó
cégükben a projektmenedzsment mellett architektúra menedzsmenttel foglalkoznak és itt
valósítják meg a gyakorlatban a két terület összekapcsolását. A technológiai- és üzleti
fejlődés a vállalatok változását, a külső környezethet való alkalmazkodást, valamint az ehhez
illeszkedő belső környezet fejlesztését követeli meg, ami egy rendkívül komplex feladat és
rendszerszintű megközelítést követel meg. Ehhez ismerni kell a vállalati architektúra
felépítést és a benne szereplő, hatékony működést megvalósító elemek kapcsolatát. Az
architektúra menedzser feladata ennek megfelelően az, hogy új elemeket úgy építsen a
rendszerbe, hogy ezzel egy jobb, a stratégiai céloknak megfelelő rendszer jöjjön létre. A
részvevők megjegyzéséből kiderült, hogy ilyen pozíció csak kevés helyen létezik és ott is
csak az IT rendszerek illesztéséhez kapcsolódóan.
A vállalati architektúra elmei :
• üzleti architektúra (üzleti stratégia, governace/szabályzási rendszer, szervezeti
felépítés, üzleti folyamatok)
• adat architektúra (logikai adatstruktúrák/adat értelmezés)
o fizikai adatstruktúra (adatbázisok, nyilvántartások)
o adatmenedzsment struktúra
• alkalmazás architektúra (IT alkalmazások és azok kapcsolata egymással, a
szervezettel és az üzleti folyamatokkal)
• technológiai architektúrák (minden technológia ami a működéshez szükséges :
épületek, alapszoftverek, hardverek)
• szociális architektúra (munkatársak és együttműködések)
A vállalati architektúra elemeit a projektmenedzsereknek ismerniük kell, hogy az általuk
vezetett stratégiai célokat megvalósító projektekhez szükséges adatokat,információkat,

2. Prónay G 36 Összefoglaló feljegyzés -Szervezeti változások menedzsmentje -2018január25
2
szakértőket időben megtalálják és így sikeresen tudják kezelni a projekt által
kezdeményezett változásokat. A változások megfelelő menedzseléséhez a meglevő
architektúra adja a kiinduló pontot.
A változásokhoz sikeres végig viteléhez erőteljes megvalósítási szándék szükséges (ezt
fejezheti ki a meglevő stratégia vagy ennek hiányában a vezető egyéni érdeke, esetleg a
munkatársak egyéni érdekének eredője), de látni kell, hogy a változásoknak stratégiát és
emberi erőforrást érintő oldala egyaránt van. A változás stratégiai összetevőit a vízió,
misszió és megvalósítás (alaptevékenység átalakítás, technológia fejlesztés,
termék/szolgáltatás fejlesztés, innováció) adja. A változás létrehozásának meghatározó
összetevője a kompetens emberi erőforrás rendelkezésre állása, amit ennek teljes
ismeretében lehet megfelelő menedzsmenttel a hatékony és eredményes teljesítési fázisba
segíteni (a változások kezdetben feszültséget, ellenállást váltanak ki, amit a közös célok
elfogadtatásával létrejött együttműködés tud feloldani).
Annak érdekében, hogy a változások kontrollált keretek között valósulhassanak meg, olyan
módszertani keretrendszert kell kialakítani, amely az architektúra fejlesztését teljes körűen
kezeli és biztosítja a kapcsolatot az üzemeltetési módszerekkel, a megoldás fejlesztési
módszertanokkal és a változások menedzseléséhez szükséges projektmenedzsment
módszertanokkal.
Architektúra fejlesztési módszertanoknak nevezzük azokat a módszertanokat, amelyek a
vállalat üzleti képességeinek megváltoztatása érdekében a teljes működésre, integráltan
tekintenek és a fejlesztést is az összes dimenzió figyelembe vételével tervezik és hajtják
végre. Ilyen módszertanok jellemzően: TOGAF, BPR, OD
Üzemeltetés menedzsment módszertanok azok a módszertanok, amelyek a vállalat
folyamatos működését, öntanulását és fejlesztését biztosítják. Ilyen módszertanok
jellemzően: minőségirányítási rendszerek (ISO), Lean, SixSigma
Projekt-, program- és portfolió menedzsment módszertanok biztosítják a változások
megvalósulásának tervezhetőségét és kontrollját. Ezek a módszertanok olyan általános
keretrendszert biztosítanak, amelyek működési folyamataikban, szerep és felelősségi
rendszereiben, kontrolljaikban a változások céljainak elérésére fókuszálnak. A projektek
meghatározott időre szólnak, átmenetiek és olyan új állapotot hoznak létre, amely korábban
nem létezett. A legelterjedtebb projekt módszertanok: PRINCE,PMBOK,IPMA,Agile,SCRUM
Megoldás fejlesztési módszertanok alatt olyan módszertanokat értünk, amelyek a fizikai
megvalósításhoz adnak működési és/vagy technológiai kereteket. Informatikai fejlesztések
esetén ilyen keretmódszertanok az egy-egy meghatározó technológiához (például: SAP
SDM, Microsoft Solutions Framework) kapcsolódó bevezetési módszertanok, de ehhez
hasonló módszertanokkal találkozhatunk az építőiparban, gyártásban és más területeken is.

3. Prónay G 36 Összefoglaló feljegyzés -Szervezeti változások menedzsmentje -2018január25
3
Az egyes menedzsment keretrendszerek kapcsolódnak egymáshoz. A TOGAF nemzetközi
vállalati architektúra fejlesztési módszertanban összekapcsolódnak az üzemeletetés
menedzsment-, projekt-program portfólió menedzsment és a szakma specifikus keret
módszertanok.
A vállalatok napi működését alapvetően az üzleti tervezés és az üzemeltetés menedzsment
garantálja. Az üzleti tervezés azonban – ideális esetben egy professzionális üzleti
stratégiából levezetetten – változási igényeket is támaszt, amelyek a vállalati architektúrán
tervezhetők, a változások megvalósítása pedig projektmenedzsmenttel biztosítható. A
tényleges megoldások így ennek a két módszertani keretrendszernek a közös, integrált
alkalmazásával biztosíthatók. Kihívást jelent a stratégia-, a motiváció- és a felkészültség
hiánya.
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői a szervezetfejlesztés modern
összetevőit és azok felhasználási módjait megismerték és illeszteni tudták a napi
gyakorlatukhoz. A közös beszélgetés, gondolkozás elősegítette, hogy a résztvevők
ösztönzést kapjanak az architektúra menedzsment módszertanának felhasználásra
projektmenedzseri munkájuk eredményességének növelésében.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, Prónay Gábor ajánlatára
elfogadták Kovács Attila javaslatát a következő, 2018. április 19-én megrendezésre kerülő
37. PM Műhely témájának. Ez a Műhely a projektek beszerzések kritikus kérdéseit és
azok megoldási lehetőségeit vizsgálja, keresve a hatékony, sikeres megoldásokat.
A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvezetőjét Kovács Attila készíti. A blog
várhatóan 2018. februárr közepétől lesz olvasható a http://blog.mfor.hu/projekt oldalon. A
Műhely következő, őszre tervezett időpontjai: 2018. szeptember 20 (38), november 15 (39).
FELHÍVÁS2 !!!!! A 21. PM Fórum részvételre, a hazai projektmenedzsment szakma
szervezeteinek éves rendezvényére, 2018. április 5-én kerül sor Budapesten. A Fórum az
elmúlt évekhez hasonlóan foglalkozik
• az államigazgatás projektmenedzsment gyakorlattal, ahol a stratégiai jelentőségű,
országos projektek kerülnek elemzésre. A szekcióban országos nagy projektek felelős
vezetőinek megszólalása várható.
• innováció- és startup menedzsmenttel, ahol szekció a startup- és nagyvállalati innovációs
projektek menedzsment kérdéseivel foglakozik. A szekció szakmai témáival, hazai- és
nemzetközi gyakorlat bemutatásával elő kívánja segíteni az ipari-egyetemi innovációs
együttműködéseket.
• a projektek döntési megoldásaival (előkészítés, csoport döntés, kockázatok), ahol az
elemző szekció, a projektben meghatározó döntések legfontosabb elemeit vizsgálja,
javaslatokat adva a projekt sikerét elősegítő hatékonyság javításra.
• a projektmenedzsment legújabb trendjeivel, ahol a bemutató szekció a nemzetközi
gyakorlatban megtalálható erőteljes hangsúlyt kapó megoldásokat (green PM, virtuális
PM, komplex PM, demográfiai változások, digitalizáció) elemzi a hazai tapasztalatok
tükrében.
• projektmenedzsmentet érintő HR gyakorlattal, ahol a szekció a PM-hez szükséges
kompetenciákat vizsgálja hangsúlyt fektetve a generáció változások hatásaira.
Az előadás tartásra történő részletes felhívás a www.hte.hu/projekt2018 oldalon (korábbi
Fórumok programjai és kiadványai:www.hte.hu/web/projekt2016,
www.hte.hu/web/projekt2017). Részvételi jelentkezés határideje : 2018. március 30.

4. Prónay G 36 Összefoglaló feljegyzés -Szervezeti változások menedzsmentje -2018január25
4
A 37. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2018. április 19-én csütörtökön, 16–18
óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2018.január 29. Dr. Prónay Gábor