3. A fogyasztóvédelem a fogyasztói
társadalom (tömegtermelés és -
fogyasztás) „terméke”
A klasszikus piacot jellemző eladó-
vevő egyensúly megbomlik
A fogyasztó információi nem
elegendőek a bonyolult termékek
minőségének és használati
értékének megismerésére
4. Az önkiszolgáló típusú üzletek
elterjedésével az eladók nem
találkoznak személyesen a vevővel
KIALAKUL A HOMO CONSUMUS!
A VEVŐ KISZOLGÁLTATOTTÁ
VÁLIK!
(Egy hazai felmérés szerint a
fogyasztók 61%-a nem tudja, hogy
mi történik körülötte a világban.)
6. Új kihívások a fogyasztóvédelem
előtt
Globalizáció - a termékek többségét már
nem az adott fogyasztók országában
állítják elő, miközben egyre több
fogyasztási cikk kerül a piacra.
A termékek és a termelési eljárások egyre
bonyolultabbak.
Megjelent az elektronikus kereskedelem.
Növelni kell az e-kereskedelem iránti
fogyasztói bizalmat.
Egyre gyakoribbak a fogyasztóvédelmet
érintő problémák (pl. BSE, dioxin-botrány,
száj- és körömfájás).
14. A fogalom meghatározása
A fogyasztói érdekvédelem az
állampolgárok és a kormányzat
szervezett mozgalma annak
érdekében, hogy a vásárlók jogait és
hatalmát az eladókkal szemben
erősítsék.
15. A fogyasztóvédelem célja
Megfelelő egyensúlyi helyzet
létrehozása a fogyasztó és a
termelő/kereskedő között annak
érdekében, hogy a fogyasztónak
optimális döntési lehetősége legyen,
vagyis, hogy érdekei a lehető
leghatékonyabban érvényesüljenek.
16. Az első rendelkezés a fogyasztók
védelmében 1872-ben született a
postai csalás ellen
1900-ban megalkották az első
élelmiszertörvényt
A nagy áttörést az 1960-as évek
hozták
Fogyasztóvédelem az Amerikai
Egyesült Államokban
18. a biztonságra (the right to be safe),
a tájékozottságra (the right to know),
a választásra (the right to choose)
a meghallgattatásra (the right to be
heard)
1962-ben John Kennedy
kinyilvánította, hogy a fogyasztóknak
joguk van:
A fogyasztói érdekvédelem a
marketingkoncepció végső
kifejeződése
19. Thorelli fogyasztóvédelmi
axiómája (1977)
Az átlagfogyasztónak
elsősorban információt
másodsorban oktatást
harmadsorban jogvédelmet kell
nyújtani.
Differenciált fogyasztóvédelmi poli-
tikát javasol!
20. A hátrányos helyzetű fogyasztóknak
elsősorban aktív jogvédelmet
másodsorban oktatást
harmadsorban információt kell nyúj-
tani.
21. Az első közösségi szintű
fogyasztóvédelmi politika kereteit
az EGK Tanácsának 1975. április
14-én elfogadott, a fogyasztói
jogok közös piaci „Magna
Chartája” deklarálta
Fogyasztóvédelem az Európai
Unióban
22. Jog az egészség és biztonság
védelmére
Jog a fogyasztók gazdasági
érdekeinek védelmére
Jog a kárigény érvényesítésére
Információhoz és az oktatáshoz való
jog
Jog a képviseletre
A fogyasztók 5 alapjoga
23. A fogyasztóvédelem fejlődését két gazdasági
jelenség kedvezőtlenül befolyásolta
Az első a szocialista gazdaságpolitika
termelés-centrikus jellege, amely a
fogyasztáscentrizmust „devianciának”
tekintette
A másik a piacon tapasztalható hiány
(eladók piaca)
A magyar fogyasztóvédelem
fejlődése és sajátosságai
24. A fogyasztóvédelem joga a XX. század
terméke
Ókorban:
- Leviták könyve
- Hammurapi törvényei
- Római jog
Középkorban:
- Egyház által felügyelt piacok
- Királyi ediktumok
- Céhek és ipartestületi szabályok
XVIII-XIX. század:
- jogi passzivitás
- „laissez-faire” elv
25. A Szonda Ipsos közvélemény-
kutatásának eredményei
(1995-96)
A magyar fogyasztók egyáltalán nem
érzik az állami védelmet.
27. Miért nem tett panaszt?
66
55 54
41
33
0
10
20
30
40
50
60
70
Nem intézik
el
Úgysem
adnak
igazat
Kellemetlen Nincs rá
ideje
Nem tudja,
hova
forduljon
%
28. A Termékfelelősségi törvény elfogadása
(1993)
A Fogyasztóvédelmi törvény elfogadása
(1997)
A fogyasztói jövedelmek és műveltség
emelkedése
Sikeres fogyasztói perek
A fogyasztói öntudat erősödése
A siker követelményei
Alulról szerveződő
fogyasztóvédelmi mozgalmak
30. 2005/29/EK irányelv (UCP)
Célok:
- tagállami tájékoztatási szabályok egységesítése
(áruk szabad áramlása)
- magas szintű fogyasztóvédelem
- tisztességes piaci magatartás előmozdítása
3 új törvény, 1 jelentősen módosuló, 46 módosuló, vagy
hatályát vesztő törvény, 23 kormány és számos
miniszteri rendelet
31. Hazai szabályozás
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény (Fttv.).
•fogyasztók részére történő értékesítés,
•szolgáltatás,
•eladás ösztönzés,
•reklám,
•marketing,
•kereskedelmi kommunikáció.
A törvény minden kereskedelmi gyakorlatra kiterjed:
32. Mi tilos?
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
Nem megfelelő szakismerettel jár el,
Nem jóhiszemű,
Nem megfelelő gondosság,
Nem megfelelő fogyasztói tájékoztatás,
félrevezetés,
Fogyasztói döntés befolyásolása,
31. pont ( a rendelet melléklete).
33. 31. pont (I.)
Valótlan állítás a magatartási kódex
aláírásáról, annak jóváhagyásáról
Minőségi jelzés, védjegy
jogosulatlan feltüntetése
Áruról, vagy tevékenységről
valótlanul állítani, hogy azt
engedélyezték, jóváhagyták
Árakciókban nem áll rendelkezésre
megfelelő mennyiségű áru
Árakcióban nem létező áru, nem
elegendő áru, helyettesítő áru
Fogyasztó félrevezetése, hogy csak
rövid ideig kapható az áru
Értékesítést követő szolgáltatás
igénybevétele csak más ország
nyelvén
Az áru jogszerű forgalmazására
vonatkozó félrevezetés
A fogyasztói jogok vállalkozási
sajátosságként való feltüntetése
Szerkesztői tartalomnak álcázott
reklám
Fogyasztó fenyegetettségének
megszűnése, ha vásárol
Megtévesztő reklám más vállalkozás
árujával
Piramis elvre épülő eladás ösztönzés
Valótlan állítás a tevékenység
megszüntetéséről
Valótlan állítás szerencsejátékban
való nyeréshez
Valótlan állítás az áru gyógyhatásáról
34. 31. pont (II.)
Téves információ a piaci
feltételekről
Téves információ az áruhoz
kapcsolódó szolgáltatások
ingyenességéről
Megrendelés látszata-csekkek
küldésével
Hamis benyomás keltése, hogy a
fogyasztó már nyert, vagy nyerni
fog
Hamis benyomás keltése, hogy más
országban is elérhető az áruval
kapcsolatos szolgáltatás
A fogyasztó személyes felkeresése,
ha azt a fogyasztó visszautasítja
Fogyasztó sürgetése távközlési
eszközökön keresztül
Biztosítási szerződésnél olyan
iratok megkövetelése, amely nem
feltétlenül tartozik a tárgyhoz
Reklámban kiskorúak felszólítása a
vásárlásra, akár felnőtt
közreműködésével is
Azonnali, vagy halasztott fizetés
követelése, ha a fogyasztó az árut
nem rendelte meg
Annak közlése, hogy az áru meg
nem vásárlása veszélybe sorolja a
fogyasztót
35. A fogyasztók hazai védelmezői
Állami szervek
Helyi önkormányzatok (jegyző)
Érdekképviseleti (civil) szervek
36. Civil fogyasztói szervezetek
EU-ban fontos szerepük van, szerepkörüket erősíteni
szükséges
Érdekfeltáró munka
Általános szerződési feltételek figyelemmel kísérése
Eljárás kezdeményezése
Jogszabály-véleményezés
Fogyasztóvédelmi oktatások
37. Helyi önkormányzatok szerepe a
fogyasztóvédelemben
Segíthetik a fogyasztók önszerveződését
Részt vállalhatnak a békéltető testületek
működtetésében
Fogyasztói tanácsadó irodát működtethetnek
Illetékességi területükön egyes jogszabályok
betartásának ellenőrzése
39. 54 háztartási kisgép közül, amelyeket az
FVF decemberben vizsgált, 14 minősült
balesetveszélyesnek, és mindössze 5
volt megfelelő.
Az egyik vasalóra, amelyet áramütés-
veszélyesnek minősítettek, az volt rá írva:
„New Phillips”.
Egy játék pisztolyra, amely baleset-
veszélyesnek találtatott, a kereskedő
„jogos önvédelemből” a következőt írta:
„Csak 18 éven felülieknek”.
A „védtelen” fogyasztó I.
40. A megvizsgált 52 kávéspecialitás 65%-a
bizonyult nem megfelelőnek. Az új „cselek”
egyike a következő felirat: „50 gramm
ajándék”. Ez egy húszdekás kávé esetben
250 grammot jelentene, de csak kétszáz
grammért kellene fizetni. A mérések
viszont azt bizonyították, hogy az ilyen
zacskóban csak 20 dkg termék volt.
A mezőnyből kiemelkedett egy
kapucsínófajta, amelynek koffein-
tartalma a kimutathatóság legalsó
határán volt.
A „védtelen” fogyasztó II.
41. Félelmeit eloszlatja!
Példa: „A betegségek 60%-a táplálkozásunktól
függ - A HALÁL A BELEKBEN KEZDŐDIK - X
termékkel regenerálhatja bélsejtjeit!”
Szaktekintélyek reklámozzák a terméket.
Példa: „Dr. X az egészségügyi hatóságtól igazolja,
hogy az Y termék hatása 100%-os.”
A termék beszedése után az érintettek
tapasztalati beszámolóit vagy köszönő-
leveleit közlik.
Példa: „Talán Önnek ugyanaz a problémája mint
nekem volt: Egészen tavalyig kövér és idegileg
túlfeszített voltam. Időközben - hála az X
terméknek - karcsú és boldog lettem.”
A diétás „csodák” I.
42. Garantálják a sikert.
Példa: „Dr. X orvos minimum 18-20 kg-os
kockázatmentes fogyást garantál.”
Előtte/utána típusú fotókat közölnek a
páciensről.
Példa: előtte (fotó egy kövér hölgyről) - utána
(fotó egy karcsú hölgyről).
Irreális várakozásokat ébresztenek.
Példa: „18-20 kg súlycsökkenés 30 nap alatt és
mindez éhezés nélkül.”
Azt reklámozzák, hogy a fogyasztószer
beszedése mellett korlátozás nélkül ehet-
ihat és mégis fogyni fog.
Példa: „Önnek nem kell diétáznia. Ellenkezőleg:
kedve szerint mindent ehet és ihat.”
A diétás „csodák” II.
50. Gratulálunk! Ön nyert!
(Ha a jó hír igaz, akkor semmit sem kell
rendelnie és vásárolnia ahhoz, hogy
nyereményét megkapja.)
Otthoni munka, mesés fizetésért!
(Vannak olyan „vállalkozók”, akik a sok apró
befizetésekből szeretnének meggazdagodni!)
Kereskedő házhoz jön!
(Ha beengedi, lehet, hogy egy hét múlva
semmit sem talál a lakásában.)
Csak ma!
(Ne hagyja, hogy sürgessék! A kereskedők
holnap is szeretnének eladni.)
Hihetetlen ígéretek