2. Bevezetés
Ez az oktatási anyag az OTP Egészségpénztár pénzmosási szabályzata
és (pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai
Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló szabályzata és a 2017. évi
LII. törvény) alapján készült, de nem helyettesíti a szabályzat, törvény
valamennyi előírásának megismerését és elsajátítását.
Ez az oktatási anyag az általános ügyintézői képzéshez készült.
3. Mi a pénzmosás?
Mi a terrorizmus finanszírozása?
Pénzmosás definíció: Pénzmosás során a bűncselekményből származó vagyonelemeket (pl. pénzt) igyekeznek legális forrásból
származónak feltüntetni.
Pénzmosás veszélyei:
• Rajta keresztül a bűnözök illegális tevékenységüket tartják fent.
• Lerombolja a pénzügyi szervezetek fedhetetlenségét.
• Veszélyezteti a nemzetgazdaságot.
Terrorizmus finanszírozása definíció: Terrorizmus finanszírozása során a legális vagy illegális forrásból származó pénzeszközök
terrorcselekmény elkövetésének céljára történő rendelkezésre bocsátása történik.
Mindkettő bűncselekmény, amit nem csak az alapbűncselekmény elkövetője, hanem az is elkövet, aki segít vagy
közreműködik az elkövetésben.
Továbbá bűncselekmény:
• pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
• terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
4. A Pénztár feladatai
• Az ügyfelek kockázati besorolása, átvilágítása és monitorozása, a gyanús pénzügyi műveletek bejelentése, nyilvántartásával
kapcsolatos feladatok végrehajtása, az ügyletek felfüggesztése, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtása.
• A Pénztár köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege valamint az ügyfél alkalmazott eszköz
körülményei alapján a Pénztár jellegével és méretével arányos belső kockázatértékelést készíteni.
• Üzleti kapcsolat létesítésekor a Pénztár köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő
besorolását.
A Pénztár a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontból az alábbi kockázati kategóriákba, szintekbe sorolja az
ügyfeleket, ügyleteket:
• Alacsony kockázatú ügyfelek/ügyletek
• Átlagos kockázatú ügyfelek/ügyletek
• Magas kockázatú ügyfelek/ügyletek
A Pénztár a tevékenységéből/szolgáltatási struktúrájából adódóan – a Nemzeti Kockázatértékelés megállapításaival
összhangban – minimális pénzmosási kockázattal bír.
5. Alacsony kockázatú ügyfél/ügylet:
Alacsony kockázatú az az ügyfél, akinek a Szabályzatban és Pmt.-ben előírt valamennyi adata a Pénztár nyilvántartásában szerepel
és azonosító okmányainak másolata rögzítésre került; és Kiemelt közszereplő nyilatkozata (PEP) és a Tényleges tulajdonosi
nyilatkozata (TTNY) nem hiányzik, és nem rendelkezik olyan tulajdonsággal, kockázati tényezővel, amely alapján magas vagy
alacsony kockázatúnak tekintendő. Az alacsony kockázatú ügyfelek esetén a Pénztár egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz.
Átlagos kockázatú ügyfél/ügylet:
Átlagos kockázatú az ügyfél, amennyiben:
• az általa, vagy javára teljesített befizetés nagysága éves szinten eléri a 4,5 millió Ft-ot
• az egy alkalommal történő szolgáltatás igénybevétel eléri a 4,5 millió Ft-ot
Az átlagos kockázatú ügyfelek esetén a Pénztár 2020. január 10. napja után hatályos Pmt. rendelkezései szerint normál ügyfél-
átvilágítást alkalmaz.
Kivételt képeznek az alábbiak:
Az átlagos kockázatú ügyfelek esetén, akiket a Pénztár 2020. április 6. napjáig, a 2020. január 10. napjáig hatályos Pmt. rendelkezései
szerinti egyszerűsített átvilágítás eljárás keretében azonosított és nem áll rendelkezésre a TTNY vagy a PEP nyilatkozata, esetleg
mindkettő, valamennyi adata a Pmt. szerint 7. § (2) bekezdés szerint rendelkezésre áll, azonban valamely személyazonosításhoz
szükséges okmány másolata hiányzik. A nyilvántartó rendszerünkben ezek az ügyfelek korábban lettek azonosítva a 2020. január 10-
ét megelőző időszakban az érvényes Pmt. szerint. Pénztár ezen ügyfelek esetén egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmaz.
6. Magas kockázatú ügyfél/ügylet:
• az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, ott lakóhellyel
vagy székhellyel rendelkezik, továbbá, ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, képviselője vagy
meghatalmazottja ott lakóhellyel rendelkezik,
• távoli azonosítás esetén (amennyiben ilyet a Pénztár alkalmaz és az adott az ügyfél normál eljárású ügyfél lenne),
• az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt
közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
• nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság tekintetében,
• amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van, vagy amelynek részvényesét részvényesi
meghatalmazott képviseli,
• amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest
szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik,
• az MNB által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.
A magas kockázatú ügyfelek esetén a Pénztár fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz.
7. Ügyfél átvilágítási kötelezettség:
• az üzleti kapcsolat létesítésekor, de legkésőbb a pénztári szolgáltatások igénybevétele, ügyleti megbízás teljesítését
megelőzően,
• a 4,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor,
• pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az első pontban
meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor,
• ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
Az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakész biztosítása.
A Pmt. alapján átvilágított ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok ellenőrzése: magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat
esetén legalább 5 évente.
Ha az ellenőrzés során kétség merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket.
8. A Pénztár a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket
különbözteti meg az egyes kockázati szintekhez igazítva:
1. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
2. Normál ügyfél-átvilágítás
3. Fokozott ügyfél-átvilágítás
9. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás I.
A Pénztár az alacsony kockázati szintű ügyfelek (ideértve a haláleseti kedvezményezetteket, örökösöket is) vonatkozásában
egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz.
Pénztár köteles megkövetelni, illetve elvégezni:
• Azonosítás (adatrögzítés)
• Személyazonosság igazoló ellenőrzése (okiratmásolatok beszerzése)
• Tényleges tulajdonosi és kiemelt közszereplői nyilatkozatok beszerzése
• Monitoring
Egyszerűsített ügyfél átvilágítás munkáltatók, támogatók esetében a következő:
• Munkáltató/támogató azonosítása (adatrögzítés)
• Az eljáró képviselő(k) azonosítása (adatrögzítés) és személyazonossága(uk) igazoló ellenőrzése (okiratmásolatok
beszerzése)
10. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás II.
• az eljáró képviselő(k)től nyilatkozat beszerzése a tényleges tulajdonos(ok)ról és (azok) kiemelt közszereplői státuszáról
(csak adatrögzítés)
• ha a tényleges tulajdonos maga a vezető tisztségviselő, akkor a vezető tisztségviselőt is kell azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni (adatrögzítés + okiratmásolat beszerzés)
• az üzleti kapcsolat fennállása folyamán a munkáltatók/támogatók által a pénztártagok részére teljesített befizetések
monitoringozása.
A Pénztár a fentiekben meghatározott intézkedéseket az ügyfél személyes megjelenése hiányában az ügyfél,
támogató/munkáltató által postai vagy elektronikus úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján is elvégezhet.
11. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás III.
Figyelni kell rá, hogy a következő azonosító adatok rögzítése, kitöltése megtörtént-e a Belépési nyilatkozaton:
• családi- és utónév
• születési családi- és utónév
• állampolgárság
• születési hely és idő
• anyja születési neve
• lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely
• azonosító okmány típusa és száma
Személyes okiratokról másolat készítése/beszerzése:
• személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány mindkét oldala,
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány első, lakcím adatokat tartalmazó oldala másolandó le.
Kiemelt közszereplői nyilatkozat kitöltetése (Belépési nyilatkozat 7. pontja vagy külön nyomtatvány).
A Belépési nyilatkozat 9. pontjában a rögzített adatok valódiságának igazolása (a tagszervező aláírásával).
12. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás IV.
Munkáltatók, támogatók esetében a következőkre kell figyelni:
Munkáltató/támogató esetében az egyszerűsített átvilágítás keretében – informatikai rendszerében – az alábbiakat kell
rögzíteni:
• nevét, rövidített nevét,
• székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének (ha ilyennel rendelkezik) címét,
• főtevékenységét,
• képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
• kézbesítési megbízottjának családi és utónevét, valamint lakcímét (ha ilyennel rendelkezik),
• cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről
(nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, adószámát.
13. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás V.
A tagszervezőnek és az ügyfélszolgálati munkatársaknak az alábbi okiratok bemutatását kell kérnie, ellenőriznie kell azok
érvényességét és azokról másolatot kell készítenie, a Pénztári ügyintézőknek a nyilvántartó rendszerben az adatokat rögzíteni
kell.
Személyazonosságot igazoló dokumentumok:
magyar állampolgár:
• személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ami lehet
• régi típusú, könyv formájú személyi igazolvány, ami tartalmazza a lakcímet is - ha nem tartalmazza a lakcímet,
akkor lakcímet igazoló hatósági igazolvány is,
• kártyaformátumú személyazonosító igazolvány, vezetői engedély (jogosítvány) vagy útlevél, valamint a lakcímet
igazoló hatósági igazolvány,
külföldi állampolgár:
• úti okmány (általában útlevél) vagy személyazonosító igazolvány, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít,
tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány.
14. Normál ügyfél-átvilágítás I.
Az érintett pénztártagokat a törvényben meghatározott limitek túllépése, vagy limitet meghaladó ügylet kezdeményezése
esetén a normál eljárás szabályai szerint kell átvilágítani. Ez esetben az OTP Egészségpénztár írásban küld tájékoztatást arról,
hogy keressék fel az OTP Bank fiókjainak valamelyikét vagy az OTP Egészségpénztár személyes ügyfélszolgálatát:
• a részükre megküldött, benyújtandó nyomtatvánnyal:
• Normál azonosítási adatlap,
• Tényleges tulajdonosi és kiemelt közszereplői nyilatkozat, valamint
• személyes okirataikkal (személyi igazolvány, útlevél, vagy kártya formájú vezetői engedély és a lakcímet igazoló hatósági
igazolvány), hogy azok érvényességéről kollégáink meggyőződhessenek és azokról másolatot készíthessenek.
15. Normál ügyfél-átvilágítás II.
Munkáltató/támogató esetén limit túllépése vagy feltételeknek való nem megfelelésekor (lásd táblázat) szükségessé válik az
általános szabályok szerinti, normál vagy fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása. A Pénztár a feltétel
megváltozásakor a pénztártagot, munkáltató tagot/támogatót írásban szólítja fel arra, hogy esetében szükséges a normál
ügyfél-átvilágítás lefolytatása, amely teljesítésére a pénztártagnak az értesítés kézhez vételétől számítottan 30 nap áll
rendelkezésére.
A Pénztár a fentiekben meghatározott intézkedéseket kizárólag az ügyfél személyes megjelenése során végezheti el.
A pénztártag, munkáltatói tag/támogató jogosult úgy dönteni, hogy kéri saját személye vonatkozásában a normál ügyfél-
átvilágítás lefolytatását – függetlenül a belső kockázatértékelési feltételektől, már a tagsági jogviszony létesítése során.
16. Normál ügyfél-átvilágítás III.
Nyilatkoztatni kell az ügyfelet, hogy kiemelt közszereplőnek, azaz fontos közfeladatot ellátó személynek minősül-e.
A nyilatkozattétel személyesen és írásban történik. Amennyiben annak bizonyul, fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazni.
Ki a kiemelt közszereplő:
• államfő, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, Magyarországon: államfő, miniszterelnök, miniszter,
államtitkár,
• országgyűlési képviselő vagy hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon: országgyűlési képviselő, nemzetiségi
szószóló,
• politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon: politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője,
• legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság, olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek
helye nincs, Magyarországon: Alkotmánybíróság, ítélőtábla, Kúria tagja,
• a számvevőszék és a központi bank Igazgatótanácsi tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a
Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
17. Normál ügyfél-átvilágítás IV.
• nagykövet, ügyvivő, fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon: rendvédelmi feladatokat ellátó szerv
központi szervének vezetője és annak helyettese, a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
• többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon: többségi
állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
• nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja, vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó
személy.
A kitöltött és aláírt nyilatkozatot a személyazonosságot igazoló dokumentum és a lakcímkártya másolatával együtt meg
kell küldeni a Pénztár részére.
18. Fokozott ügyfél-átvilágítás I.
Eljárás a kiemelt közszereplő ügyfelek esetében
A Pénztár fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas
kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:
• az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,
• amennyiben az ügyfél a normál ügyfél-átvilágítás során nem jelent meg személyesen az azonosítás és a
személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából,
• a Pmt. 17. §-ában meghatározott távoli azonosítás esetén (amennyiben a Pénztár ilyet alkalmaz),
• az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy a
kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
• az ügyfél a belső kockázat-értékelés alapján magas besorolású kategóriába tartozik, valamint
• az MNB által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.
19. Fokozott ügyfél-átvilágítás II.
Ha az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozaton fel kell tüntetni a pénzeszközök forrására vonatkozó
információkat is, valamint, hogy a Pmt. mely pontja alapján minősül az ügyfél kiemelt közszereplőnek.
Kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére csak a Pénztár ügyvezető igazgatójának jóváhagyását követően
kerülhet sor. Az engedélykéréshez csatolni kell a személyazonosító okmányok másolatát, a „Kiemelt közszereplői
nyilatkozatot”, ügyfél által kitöltve. A Pénztár ügyvezető igazgatója a döntéséről a tagszervezőt haladéktalanul tájékoztatja.
Az átvilágítás személyes megjelenéssel, írásbeli nyilatkozattal tehető meg.
20. Fokozott ügyfél-átvilágítás III.
Eljárás a magas kockázattal rendelkező ügyfelek esetében
Magas kockázatú országhoz kapcsolódó ügyféllel kizárólag a Pénztár ügyvezető igazgatójának írásos hozzájárulásával
lehet üzleti kapcsolatot létesíteni. A kérelmet az info@otpep.hu címre kell küldeni.
A külföldi állampolgároktól egyébként elvárt dokumentumokon kívül az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:
• magas kockázatú ország állampolgárának igazolnia kell magyarországi lakcímét (lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
szállásbejelentő lappal vagy bérleti szerződéssel), valamint
• magyarországi tartózkodásának célját (pl. diákigazolvánnyal, cégkivonattal, munkaszerződéssel, menekült státuszt
igazoló dokumentummal).
21. Fokozott ügyfél-átvilágítás IV.
Magas kockázatú országokhoz kapcsolódó ügyfelekhez tartoznak:
• Magas kockázatú országok állampolgárai és az ott lakóhellyel rendelkező természetes személyek.
• Észak-Korea állampolgárával, az ott lakóhellyel rendelkező természetes személlyel, ezek tulajdonában vagy vezetése alatt
álló, vagy ezen országokban bejegyzett jogi személlyel és jogi személyiség nélküli szervezettel a Pénztár nem létesít üzleti
kapcsolatot, a szerződéskötés és az ügyleti megbízás elfogadása nem engedélyezett!
• Irán, Fehéroroszország, Kuba, Mianmar, Szíria, Szudán, Zimbabwe állampolgárával, az ott lakóhellyel rendelkező
természetes személlyel csak korlátozott feltételekkel lehet számlát nyitni! Ezen ügyfeleknek - a magas kockázatú ország
állampolgároktól elvárt dokumentumokon kívül - az útlevél mellett legalább 30 napig érvényes magyarországi
tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyt, tartózkodási kártyát, állandó tartózkodási kártyát vagy vízumot is be kell
mutatniuk.
• Az Európai Unió szankciós listái és FSF Platform.
• Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái.
• Az MNB honlapja a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról.
22. Monitoring, megerősített eljárás I.
Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített
ügyletek elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az ügyfélről rendelkezésére
álló adatokkal.
Különös figyelmet kell fordítani valamennyi szokatlan ügyletre:
• szokatlanul nagy összegű a befizetés,
• olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet,
miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell,
• ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy ügyintézőt, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy
jelentéstételi űrlapokat.
23. Monitoring, megerősített eljárás II.
Amennyiben a Pénztár az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni annak
ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a Pénztárnak kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg
kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon, postai úton, írásban felszólítani az ügyfelet – a
lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a Pénztárral való kapcsolat felvételére.
A második értesítés sikertelenségét követően a Pénztár az ügyfél – vagy annak meghatalmazottja – általi kapcsolatfelvételig
megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, 4,5 millió Ft-ot elérő összegű ügylet teljesítését.
24. Bejelentési kötelezettség pénzmosás gyanúja esetén
Ha az ügyfél a szokásostól eltérő, gyanús magatartást tanúsít, vagy pénzmosás gyanús tranzakciót végez, az ezeket észlelő
tagszervezőt, ügyfélszolgálati munkatársat bejelentési kötelezettség terheli. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget,
vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha bizonytalan a tagszervező, ügyfélszolgálati munkatárs,
akkor inkább tegyen bejelentést! A bejelentést tevő tagszervező, ügyfélszolgálati munkatárs jóhiszeműsége esetén akkor sem
terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. A bejelentő nyomtatvány „Pénzmosásra utaló
körülmény” mezőjében minden olyan információt meg kell adni, amely a bejelentett tranzakcióhoz kapcsolódik, és annak
beírásához külön mező nem áll rendelkezésre (pl. miért volt gyanús a tranzaktáló személy).
Felfedés tilalma áll fenn: A bejelentésről, az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az
ügylet felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az
ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a Pénztár nem adhat tájékoztatást, csak a pénzmosás elleni utasításban
meghatározott hatóságoknak (pl. NAV-nak).
A pénzmosás gyanúját az info@otpep.hu e-mail címen kell bejelenteni.
25. A pénzmosás gyanújának bejelentése
A bejelentést a kijelölt vezető tisztségviselő részére kell megtenni, aki a Pénztár jogászával és a felelős személlyel egyeztetve
kivizsgálja a bejelentést.
A Szabályzat szerint a Pénztárnál a pénzügyi információs egységet működtető hatóságnak történő bejelentésre kijelölt személy:
Nagy Angéla adminisztrációs csoportvezető.
A bejelentést a Pénztár 30 napon belül kivizsgálja. A határidőbe a bejelentés megtételének napja nem számít bele. (A bejelentés
kivizsgálásában nem vehet részt az, aki a bejelentést tette és a bejelentéssel érintett személy.)
A Pénztár a bejelentés megtételét követően biztosítja, hogy ahhoz a bejelentéssel vagy annak kivizsgálásában érintett
személyen kívül más személy nem férhet hozzá.
27. MEGNEVEZÉS ÜGYFÉL ÜGYLET
Kitöltött PEP, Belépési TTNY nyilatkozattal, illetve beküldött
okmány másolatokkal rendelkező ügyfél
Alacsony kockázat -
Kitöltött PEP nyilatkozat vagy beküldött okmánymásolattal
nem rendelkező tag
Átlagos kockázat -
Kiemelt közszereplő belépése és ügylete Magas kockázat Magas kockázat
Szokatlan körülmények között létrejött belépés Magas kockázat Magas kockázat
Szokatlan körülmények között teljesített tagdíjbefizetés - Magas kockázat
Szokatlan körülmények között igényelt kifizetés,
szolgáltatás
- Magas kockázat
Éves 4,5 millió Ft tagdíj jóváírást elérő ügyfél esetén Átlagos kockázat Átlagos kockázat
4,5 millió Ft-ot elérő kifizetést igénylő ügyfél esetén Átlagos kockázat Átlagos kockázat
28. MEGNEVEZÉS ÜGYFÉL ÜGYLET
Éves 4,5 millió Ft tagdíj jóváírást meghaladó ügyfél esetén Magas kockázat Magas kockázat
4,5 millió Ft feletti kifizetést igénylő ügyfél esetén Magas kockázat Magas kockázat
Éves 4,5 millió Ft tagdíj munkáltató által befizetett jóváírást
elérő
Átlagos kockázat Átlagos kockázat
Éves 4,5 millió Ft tagdíj munkáltató által befizetett jóváírást
meghaladó
Magas kockázat Magas kockázat
Más pénzügyi szolgáltató/konzulátus/nagykövetség által
beazonosított ügyfél
Magas kockázat -
Stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot
jelentő harmadik országban lakcímmel rendelkező ügyfél
Magas kockázat -
Bankfiókban 4,5 millió Ft vagy annál magasabb összegű
készpénzes befizetés
Magas kockázat Magas kockázat
