1. A NAPRENDSZER BOLYGOI

2. Mercur A Marson kívül a Merkúr az egyetlen bolygó, amelynek felszínét távcsővel részletesebben láthatjuk, lefényképezhetjük. A nap bolygói közül a Naphoz legközelebb a Merkur kering. A Merkúr a latin Merkurius szóbók ered, ez az egyik isten neve volt a római mitológiában ( a görög isten , Hermész alakjának felel meg ). A rómaiak a szerdát is a Merkúrról nevezték el ( dies Merkurii ). Régebben elfogadott tény volt, hogy a Merkúr keringési és tengelyforgási ideje egyaránt 88 nap . Ezt döntötték meg 1965- ben a Puerto Rico-i radarmérések, melyek szerint a Merkúr tengelyforgási ideje 58,65 földi nap, ami pontosan 2/3-a a Nap körüli keringési idejének ( = 87,975 nap ). Ez a bolygó a legmozgékonyabb a bolygóvilágban. A Merkur minimum 79 millió, maximum 220 millió km-re van a Földtől, míg a Naptól mért átlagos távolsága 58 millió km. Átmérője 4876 km, aminek a Föld átmérője több mint 2,6 szorosa ( 12756 km ). Fázisváltozásainak megfigyeléséhez egy 5-7 cm nyílású távcső is elegendő. Vagy szürkületkor, vagy pirkadatkor látható. Nagyon régi időkben a kora este látott Merkurt megkülönböztették a hajnalban látott Merkurtól. Azt hitték, két égitestről van szó. Az esti és hajnali Merkurnak még külön nevet is adtak. Az egyiptomi csillagászok azonban már tudták, hogy az esti és hajnali Merkur ugyanazon bolygó. Az egyiptomi csillagászpapok még azt is sejtették, hogy a Vénus és Merkur a Nap körül kering, amit csak évezredek múlva Kopernikusz mondott ki újra.

4. A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolsága: 108,200,000 km (0.72 CSE) átmérő: 12,103.6 km tömeg: 4.869e24 kg Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval azonosították, aki görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője. Esthajnalcsillag, bolygótestvérünk, forgása, légköre Amikor alsó együttállásban van, minden más bolygónál közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el mellettünk. Minthogy a Vénusz a legfényesebb égitestek közé tartozik, a szépség istennőjéről nevezték el. A legfényesebb bolygótestvérünk, csupán a Nap és a Hold látszólagos fényessége múlja felül az övét. Maximális fényessége idején mintegy tizenötször fényesebb a legfényesebb csillagnál a Szíriusznál. Derült, Hold nélküli éjszakán a Vénuszt eltakaró tárgyak árnyékot vethetnek. Az a megfigyelő, aki tudja, hogy melyik irányban pillanthatja meg a bolygót, fényes nappal, szabad szemmel is észreveheti. A Vénusz a Merkúrhoz hasonlóan belső bolygó, és úgy tűnik számunkra, hogy az egyik kitérésből a másikba megy át a Nap körüli keringése során. Vénusz

11. Jupiter A Jupiter Naprendszerünk Naptól számított ötödik és legnagyobb bolygója. Fényessége miatt akár szabad szemmel is látható. A római mitológia főistenéről nevezték el. A Jupiter térfogata a Földének 1400-szorosa, de csak 318-szor súlyosabb. Így, a nagy bolygó sűrűsége átlagban a miénknek csak negyede. E tények ismeretében gondolhatjuk, hogy a Jupiter nem fémekből és kőzetekből áll, a belső bolygókhoz hasonlóan, hanem gázokból. A Naptól való közepes távolsága 778 400 000 kilométer. A Jupiter Nap körüli keringési ideje 11,9 év, viszont egy jupiteri naphoz, tehát amíg egyszer megfordul tengelye körül, csak 9,9 órára van szüksége. Ez a gyors tengely körüli forgás okozza a távcsöveken keresztül lárható ellipszis alakú formáját. A forgás nem egyenletes. Felhőtakarójának csíkos megjelenése erős légköri áramlások jekenlétét tükrözi, amelyek a különböző szélességeken különböző forgási periodus kovetkezmenyekent alakulnak ki.