2. Risk Disclosure
TraderBambu nincs regisztrálva sem Magyarországon, sem az Európai Unió egyetlen pénzügyi
felügyeleti szervénél sem. A bemutatott stratégiákkal kapcsolatosan nem lehet garantálni, hogy azok
profitábilis kereskedést tesznek lehetővé alkalmazóik számára. A jelenlegi prezentáció csupán
tájékoztató jellegű. Részvényekkel, határidős kontraktusokkal, árutőzsdei termékekkel, opciókkal
történő kereskedés jelentős rizikót hordozhat magában és fenn áll a potenciális veszélye annak, hogy
teljes tőkénket elveszithetjük. Ezenkivül mindenkinek mérlegelnie szükséges saját financiális helyzetét
mindenfajta tőzsdei kereskedés megkezdése lőtt. TraderBambu nem ad hosszútávú befektetési, sem
rövidtávú kereskedési tanácsot. Igény esetén mindenki forduljon egy megfelelő licenszszel rendelkező
szekemberhez.
3. • Egy kontraktus eladása és egy másik kontraktus vétele egyazon
időpontban.
• A spread-et alkotó oldalak neve „leg” („láb”).
• A spread pozicióban tehát LONG vagyunk egy lábat és SHORT
vagyunk a másik lábat.
• Léteznek több, mint 2 leg-ből álló spread poziciók – az egyszerűség
miatt most azokkal nem foglalkozunk részletesen.
4. SPREAD FAJTÁK
• Idő, hely és intercommodity spread fajtákkal foglalkozunk.
• IDŐ (Time) vagy INTRAMARKET SPREAD: pl. Long szeptemberi kukorica és Short
decemberi kukorica kontraktus (másképpen: intracommodity vagy interdelivery spread).
• HELY (Location) vagy INTERMARKET SPREAD: pl. Long Kansas City búza és Short
Chicago búza. Vagy Long London Ezüst és Short New York ezüst.
• INTERCOMMODITY SPREAD: két különbözö áruféleség, pl. Long búza és Short
kukorica.
• Spread kereskedés során célunk, hogy profitáljunk a két kontraktus árkülönbségének
változásából. A spread trader-t nem érdekli tehát az alaptermék abszolút értéke illetve
ennek változása. Ami érdekli az az, hogy a két kontraktus árának különbsége növekszik
vagy csökken-e?
5.
6.
7.
8.
9. • További csoportositási lehetőség:
• BULL SPREAD: ha vesszük a közelebbi lejáratú kontraktust és eladjuk a
távolabbi lejáratú kontraktust (pl. Long májusi arany és Short decemberi arany.
Ez esetben azt szeretnénk, ha a közelebbi kontraktus jobban erősödne, mint a
távolabbi. Ez több mindent is jelenthet. Pl. ha az alaptermék ára felfelé megy,
akkor szeretnénk, hogy a közelebbi kontrakt ára nagyobb mértékben menjen
felfelé, mint a távolabbié (bár ez utóbbi is emelkedik). Ha az alaptermék ára
lefelé megy, azt szeretnénk, hogy a közelebbi kontrakt ára kisebb mértékben
csökkenjen, mint a távolabbié.
• BEAR SPREAD: A bull spread ellenkezője. Pl. Short májusi arany és Long
decemberi arany. Ebben az esetben úgy véljük, hogy a távolabbi kontraktus a
közelebbi kontraktushoz képest relative erősebb marad.
10. • Az előzőekből az is következik, hogy ha ránézünk egy spread chart-ra,
általában nem tudjuk megmondani, hogy az alaptermék ára milyen
iranyban mozog (számunkra nem érdekes). Amit látunk az a spread-et
alkotó két láb (kontraktus) egymás közötti árviszonya. A chart (az
árkülönbség) változhat aképpen, hogy az egyik kontraktus ára
változatlan – de a másik változik. Vagy az első láb növekszik és a
második is növekszik, de kisebb mértékben. Az első láb csökkent – de a
második láb kisebb mértékben csökkent.
11.
12.
13.
14. Az előző három példában tehát mindig profitábilisan zártuk le a
poziciónkat (még a második esetben is, amikor mindkét
kontraktus értéke csökkent), mert az első láb értéke relative a
második kontraktushoz képest nőtt.
15. Ne felejtsük el, hogy veszteségek is felléphetnek! Mégpedig akkor,
amikor a long kontraktus értéke veszit a short kontraktus
értékéhez képest. A következő három slide erre mutat példát.
16.
17.
18.
19. Intercommodity Spread Quotes
Különféleképpen történhet.
- Ha a két kontraktusnak azonos a mértékegysége (pl.bushel,
tonna stb.), akkor egyszerűen megadják a kettő közötti
különbséget. Pl. a Soybean Meal és a Soybean Oil két eltérő
kontraktus, de mindekettőt bushel-ben mérik. A kettő
különbségét pedig egyszerűen cent/bushel-ként közlik.
- Ha az előbbi nem praktikus, akkor a két kontraktus dollárban
mért értékének a különbözetét adják meg (pl. deviza spreadek).
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28. SPREAD CHARTS
A spread chartok eltérnek a hagyományos (pl. részvényeknél
használatos) chartoktól.
A különbség először nem is feltűnő – a jobb oldali függőleges
(„ár”) oszlop.
A spread chartok két fajtája ismeretes:
Point Charts
Equity Spreads
29.
30.
31. • SPREAD QUOTES
• Fontos, hogy a spread ára egyetlen quote (a két láb
különbsége).
• Megállapodás szerint mindig az első láb a long és a
második láb a short.
• SOHA ne adjunk „market order” megbizást! „Limit
order” a szokásos a spread trading világában (ami
annyit jelent, hogy maximum mennyi legyen a két
kontraktus árának különbsége).
32. A SPREAD TRADING ELŐNYEI
• ALACSONYABB VOLATILITÁS: Az általában alacsonyabb
volatilitás egyúttal alacsonyabb rizikót is jelent. Spread-ek
tendenciája, hogy lassabban mozognak, mint az alaptermék
(„vakáció trading” vagy „nyugdijas trading” )
• Sok commodities olyan vehemensen mozog, hogy állandó
felügyeletet kiván a trader részéről. A Spreadek esetében
általában elégséges ezt naponta egyszer (vagy még
ritkábban) megtenni.
33. LIMITÁLT RIZIKÓ: spread trading az egyetlen kereskedési fajta a
határidős kontraktusok világában, ahol a rizikó limitálva van (a
long opciók mellett). A nyitott poziciónk mindig hedgelve van!
Igen, veszithetünk természetesen – de brutálisan nagy
veszteséggel sohasem fogunk találkozni (erre példa lehetne, ha
valaki Long volt index futures, szeptember 11-én megtörténtek a
terrorista események és ezt követően 5 napig zárva maradtak a
tőzsdék. Amikor kinyitottak, akkor már csupán óriási veszteséggel
lehetett a long poziciókat lezárni. Spread trading esetében ez nem
fordulhatott volna elő, hiszen az egyik „leg” egy short kontraktus
lett volna.)
34. • KISEBB MARGIN KÖVETELMÉNY: A tőzsdék elismerik a spread poziciók
hedgelt jellegét – ennél fogva jelentősen kisebb margin követelményeknek kell
megfelelni.
• Például egy USD10ezer nagyságú számlán csupán egyetlen határidős kőolaj
kontraktussal tudunk kereskedni. Ha azonban kőolaj spread-t tradingelünk, akkor
a margin jelentősen lecsökken és vagy több spread-t tudunk feltenni vagy
diverzifikálunk és egymással nem korreláló spread poziciókat nyitunk (pl. kőolaj,
narancslé, kukorica, Dow Index, élő marha, stb.) A fenti nagyságú számlán akár
15 nyitott spread poziciónk is lehet.
• Az átlagos követelmény egy búza kontraktus tradingeléséhez mintegy USD1800.
De egy búza-spread esetében ez lecsökken USD300-ra. Ez lehetőséget ad az
újonc trader számára, hogy élőben kereskedjen jelentős kockázat vállalása
nélkül.
35. LOCKED LIMIT NAPOK
Az olyan napokon, amikor az alaptermék árának változása
meghaladná a tőzsde által jóváhagyott maximális mértéket, a
kereskedést felfüggesztik (a „tőzsde ki sem nyit”). Ilyen esetben
lehetetlen az egyszerű long vagy short poziciókat lezárni. A
spread traderek itt is előnyt élveznek, mert ezzel ellentétben, a
spread poziciók lezárhatók.
36. • VONZÓ JUTALOM/RIZIKÓ ARÁNY: a kedvező alacsony margin követelmény
és a limitált rizikó miatt nagyon kedvezően alakul a nyereség/ rizikó faktor
(potenciálisan elérhető profit az ehhez szükséges tőkebefektetéshez képest).
• Szükséges megemliteni még egy előnyt, amelyből az is profitálhat, aki nem
spread trader (egyszerű long vagy short poziciókkal dolgozik), hiszen a
különböző spread-ek mozgásából gyakran következtetni lehet az alaptermék
árának küszöbön álló irányváltozására is. Pl. ha búza esetében a közelebbi
lejáratú hónapok kontraktusainak árai jobban növekednek, mint a távolabbi
hónapok, ez azt jelentheti, hogy szűkül a kereslet/kinálat aránya és egy bull
mozgás elindulása várható az alapterméknél (fundamentális változás).
• Külön előny, hogy a spread-ek általában erősebb trendet mutatnak, mint az
alaptermék maga. Ezenkivül nem található meg néha igen jelentős árfluktuáció,
amelyet egyéb termékeknél a daytraderek és a különböző automatizált trading
programok okoznak.
37. • Itt érdemes megemliteni, hogy természetesen
lehetséges nem csupán határidős kontraktusokkal is
kereskedni spread trading formájában. Népszerű
például az un. „pair trading”, amikor is két, ugyanazon
szektorban lévő részvényt tradingelünk egymás
ellenében (pl. két chip-gyártó, vagy két gyógyszeripari
óriás). Másik lehetőség egy részvénnyel kereskedni
egy szektor- vagy piaci index ellen, pl. Microsoft/
Software Index (vagy Dow Index).
• http://www.pairtrader.com/subject2.html
38. Ahol a Spreadekkel Kereskednek
• Floor
• Brokers szerepe
• Locals/scalpers szerepe a likviditás növelése (saját tőke, vesz @bid,
elad @ask, nincs margin követelmény, ha a pozició profitábilis)
• „outrights” vs. „spreads”
• Elektronikus trading
• Commercials (hedgers): akiknek ténylegesen a birtokukban van az
alaptermék.
• Ők kontrollálják egy alaptermék összes lejáratát – a front month
kivételével, amelyet a spekulátorok
39. CARRYING CHARGES
A commodity spread trader számára fontos, hogy tisztában legyen a Carrying Charges fogalmával,
amely nem más mint a fizikai commodity (árutőzsdei termék) tárolásának, vagy egy pénzügyi
termék esetén, annak tartásának teljes költsége.
Ilyen költségek többek között a biztositás, fizikai tárolás dijai, kamatterhek stb.
„Carrying Charge Market” azt jelenti, hogy az adott alaptermék (pl. búza)
esetében minden következő havi futures kontraktus ára magasabb.
A Carrying Charge egyes elemei különbözhetnek különböző játékosok számára. Például a búza
tárolásának költsége más lehet egy több évtizeddel ezelőtt épült tároló vagy egy modern épitmény
esetében. A finanszirozás költségeiben is lehetnek eltérések: egy nagy vállalat kedvezőbb feltételek
(kamatok) mellett tud hitelhez jutni (kevesebb mint Prime Rate), mint egy kisebb (Prime Rate +
1%).
40. Láthatjuk, hogy a Carrying Cost tényleges értéke változó, de ettől
függetlenül van egy érték, amelyet az adott iparág alkalmaz és
elfogad.
Általánosságban elmondható, hogy a „full carrying charge” nem
más, mint a tárolás és biztositás költsége egy közraktárban (public
warehouse), plusz a finanszirozás költsége
(prime rate + 1%).
Fontos annak a realizálása, hogy – főként nagy szereplők esetén –
a költség kevesebb, mint az elfogadott full carrying charge. Ez az
oka annak például, hogy a gabona spreadek ára nem éri el az
elfogadott full carrying charge-al növelt árat.
41. A carrying charges hatással vannak a határidős piacok (futures)
áraira. Ezek hasonlóak a spot (azonnali) piacok áraihoz, azzal a
különbséggel, hogy még hozzáadódik két kisebb tétel: szállitás
(delivery) és újraszállitás (redelivery).
Kizárólag olyan termékek esetén beszélhetünk a határidős
piacokon carrying charges-ról, ahol a termék maga tárolható,
szállitható és újraszállitható. A tradernek képesnek kell lennie a
termék megvásárlására, tárolására, biztositására, szállitására és
mindennek a finanszirozására.
42. Termékek, amelyek könnyen tárolhatók és szállithatók:
Búza, kukorica, zab, kávé, kakaó, fagyasztott narancslé, gyapot,
szójabab, szójaolaj, arany, ezüst, platina, réz, földgáz, ólommentes
benzin, fűtőolaj, nyers olaj.
Termékek, amelyek nem tárolhatók és ennélfogva nincsen carrying
charge:
élő marha, élő sertés, feeder cattle
Speciális esetek:
fagyasztott sertés (pork bellies), lumber (faanyag), szójapor
(soybean meal), cukor, devizák, kamattermékek
43. Pork Bellies
Természetesen lehet őket tárolni, de ettől függetlenül egy speciális szituációval állunk
szemben.
Február, Március, Május, Július és Augusztusi kontraktusok léteznek. PB-t kizárólag olyan
kontraktus ellen lehet újraszállitani, ami ugyanabban a naptári évben jár le (pl. 2006
augusztusi kontraktussal beszerzett (delivery) PB-t nem lehet 2007 februári kontraktus
ellen leszállitani (redelivery) ). Lehetséges azonban a 2007 februári PB beszerzése és
szállitása ugyanazon év márciusi, májusi, júliusi vagy augusztusi kontraktusai ellen.
A legtöbb sertés az októbertől a következő év májusáig tartó periódusban kerül a
vágóhidakra. Az eladatlan termékből lesz a Frozen Pork Bellies határidős kontraktus. A
májustól szeptemberig tartó időszakban általában kisebb a PB termelés, mint az igény.
Ekkor kerül eladásra a korábban (október-május) lefagyasztott termék.
44. PB valamelyest romlandó a tárolás miatt. Egyrészt súlycsökkenés következik be,
másrészt a minőség is szenved a több hónapos fagyasztás következtében. Ezen minőségi
romlásnak tudható be, hogy PB csak azonos évi kontraktusok ellenében szállithatók.
Az azonos évben szállitott BP kontraktusok esetében létezik carrying charge. A
szokásos
tárolás, biztositás és finanszirozás mellett van egy előzetes fagyasztási dij is (initial
freezing charge). Úgyszintén egy rakodási dij (handling charge).
A tradereknek tudni szükséges, hogy az augusztusi kontraktus ára gyakran diszkontált a
korábbi hónapokhoz képest. Mint tudjuk általában minden következő hónap ára
magasabb az előző hónap áránál – az augusztus kivételével. A júliusi kontraktus csaknem
kivétel nélkül drágább az augusztusinál. Ez annak a természetes folyamatnak tudható be,
hogy PB minősége gyengül.
45. CUKOR
A cukor is speciális helyzetben van a carrying charges-t illetően.
Az un. „World Sugar Contract” specifikációja szerint a cukor ára
a termelő ország kikötőjében értendő, hajóra rakva. Ehhez
kellene hosszászámolni egy csomó egyéb költséget, amely
földrajzilag eltérő lehet. Ennélfogva a Sugar piac egész egyszerűen
figyelmen kivül hagyja a carrying charge fogalmát.
46. LUMBER
A szabályok szerint az egyik hónapban szállitott Lumber nem
újraszállitható egy másik hónapban
47. SOYBEAN MEAL
A Soybean Meal romlandó áru, de mégis ismeri a carrying charge fogalmát. A SM
„szállitásakor” egy Certificate-t kapunk, amely tulajdonképpen
jogot ad nekünk az adott mennyiségű tényleges SB-hez, amelyet valahol egy SB
feldolgozónál tárolnak.
A SB 2-3 hónap után megromlik, ez korlátozza, hogy milyen lejáratú futures kontraktus
ellenében szállitható. Maga a Certificate azonban leszállitható bármely kontraktus ellen a
következő 6 hónap során.
A SB feldolgozó számitja fel a carrying charges-t a Certificate tulajdonosának minden
hónapra, amig a Certificate a birtokában van. Ez az a mechizmus, amely carrying charges-t
hoz létre egy romlandó áruféleség számára.
48. CRUSH SPREAD
A szója-komplexumban használatos speciális spread.
Tulajdonképpen a szójaolaj (soybean oil, BO), a szójabab (soybean,
S) és a szójapor (soymeal, SM) egymáshoz fűződő kapcsolatát
tükrözi a feldolgozás során. A szójabab feldolgozó megveszi az
alapterméket és szójaport és szójaolajat állit elő.
Kétféle Crush Spread létezik. Az un. „szegény trader crush
spread-je” 1-1-1 arányban. A valódi arányokat tekintve vennünk
kell 10 szójabab kontraktust, eladni 11 szójaport és 9 szójaolajat.
49. BUTTERFLY SPREADS
Butterfly Spread nem más, mint kettő kombinált interdelivery spreads.
Például:
- Short 1 áprilisi Live Cattle
- Long 2 júniusi Live Cattle
- Short 1 augusztusi Live Cattle
A Long June/ Short August tulajdonképpen bull spread. A Short April/ Long June pedig
egy bear spread. A felállás jellemzője az alacsony volatilitás.
50. CRACK SPREAD
A Crack Spread komponensei:
- nyersolaj (CL)
- ólommentes benzin (HU)
- fűtőolaj (HO)
Az alap kalkuláció nagyon egyszerű, amelyet azonban bonyolultabbá tesz az a tény, hogy ez egyes
kontraktusok mértékegységei különböznek egymástól, ezért mindhármukat közös nevezőre kell
hozni.
A CL adatai dollár per hordóban (barrel) van megadva, mig a HU és a HO árát dollár per gallonban
közlik (1 hordó = 42 gallon).
Az általában használt képlet az alábbi:
CL * 3 + HU * 2 * 42 + HO * 1 * 42
51. A fűtőolaj és az ólommentes benzin együttes ára felül kell, hogy
múlja a nyersolaj árát legalább a finomitási költség értékével.
A leggyakoribb Crack Spread arány: 3-2-1
Vagyis 3 hordónyi nyersolajból 2 hordó ólommentes benzint és 1
hordó fűtőolajat nyernek.
A Crack Spread értékét szezonális tendenciák is befolyásolják.
52. • A commodities spread trader számára létezik egy olyan lehetőség, amelynek
jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez pedig egy alapvető fontosságú
fundamentális tényező, a SZEZONALITÁS.
• Lényeg: a legtöbb commodities-nek megvan a maga szezonális jellege, amely
ismétlődhet. Pl. a búzát ugyanabban a hónapban vetik, majd aratják. Érdemes
tüzetesen megvizsgálni, hogy mely áruféleség esetén mi is okozza a szezonalitát.
A tarder szempontjából az a fontos kérdés, hogy miképpen lehet ezzel az
információval felfegyverkezve profitra szert tenni.
• Ha elveszni látszunk a rendelkezésre álló adat tengerben, akkor érdemes
segitségért folyamodni. Ilyen pl. az alábbi honlap:
53. • http://www.mrci.com/ (E sorok iroja NEM részesül semmiféle
kompenzációban nevezett honlaptól.)
• A honlap készitői több száz népszerű spread adatait tárolják 15 évre
visszamenőleg.
• Kutatást végezhetünk és megtalálhatjuk azokat a spread-eket, amelyek
megfelelnek igényeinknek (margin követelmény, ármozgás sebessége,
stb.) és a legnagyobb valószinűséggel követik a szezonális tendenciát. A
következő dia egy ilyen helyzetet mutat.
54.
55. • Az előző táblázatban az alábbiakat érdemes megfigyelni:
• Spread pozició: Long áprilisi disznóhús és Short februári disznóhús
• Mindenféle egyéb megfontolás nélkül, kizárólag a szezonális tendenciára
alapozva, minden év október 21-n megnyitjuk a poziciót (első oszlop).
• A következő év január 10 tájékán (ahogy a munkanap esik) pedig lezárjuk
(harmadik oszlop).
• Láthatjuk, hogy az utóbbi 15 év folyamán (1991-2005) ez a stratégia profitábilis
volt kivétel nélkül minden évben (a profit pontokban illetve USD-ben az ötödik
illetve hatodik oszlopban látható).
• Természetesen, nincs garancia arra, hogy ez a jövőben is igy lesz. De
határozottan mutatja a stratégia erejét.
56. A megfelelő kutatómunka elvégzése után érdemes a spread chart-ját
elemezni és a szezonális tendenciák figyelembevételével
megnyitni a poziciót.
Szokás szerint erősen ajánlott a megfelelő money management
technikák alkalmazása (vesztes poziciók lezárása).
Rendkivül ajánlott a diverzifikáció (több, egymással nem korreláló
spread pozició legyen a portfóliónkban).
Legyünk türelmesek!
57. • Néhány link. Ezeken a honlapon kedvünkre kisérletezgethetünk különböző
spread poziciók kreálásával:
• http://www.britefutures.com/quotes/spreads.aspx
• http://www.barchart.com/info/custom_spreads.html
• http://scarrtrading.com/
• http://www.tradingeducators.com
• www.mrci.com
58.
59. • Az alábbi chartok az www.mrci.com honlapról
származnak. A szaggatott vonalak a várható, több éves
adatokon alapuló ármozgást jelölik. A fekete vonal a
tényleges ár.
